téveszmék

téveszmék

"Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak"

2018. április 28. - G. Nagy László

 

migransok.jpg

 

A legtöbben - megrekedve a gyermeki tudat szintjén - kizárólag fekete-fehérben látják a világot. Lehetsz angyal vagy maga az ördög, ám középút nem létezik. Aki nem menti meg a világot, az maga pusztítja el. Aki nem gyógyítja be az emberiség összes sebét, az maga okozza azokat. Semmi sem áll ilyen messze a valóságtól.

 

Jakab apostol levelének zárómondata nyilvánvaló morálfilozófiai melléfogás. Természetesen mindenki tehetne százszor annyi jót, mint amennyit ténylegesen tesz. Adakozhatnánk többet, elmehetnénk ételt osztani a hajléktalanoknak, vagy mosdathatnánk az elfekvők idős betegeit. Hogy a legtöbben miért nem tesszük? Egyszerűen azért, mert az altruizmus alapvetően önpusztító stratégia. Richard Dawkins "Az önző gén" című művében beszámol egy számítógépes szimulációról, melyben a vizsgált populáció túlnyomó többségét a Balekok adják, akik válogatás nélkül mindenkinek segítenek. Egészen apró kisebbséget alkotnak az Élősködők, akik soha semmit nem tesznek a másikért, ők ugyanakkor elfogadják a támogatást. Ugyanilyen szerény állományt képeznek az Együttműködők is, akik bárkinek segítséget nyújtanak, ám akitől nem kapnak viszonzást, arra másodszorra már nem fecsérlik energiájukat. Nos, mi történik egy ilyen populációban? Eleinte természetesen az Élősködők szédületes népességrobbanását fogjuk tapasztalni, hiszen könyörtelenül kihasználják a Balekokat. Az Élősködők pont akkor lesznek a legtöbben, amikor az utolsó Balek kiszenved. E folyamat során az Együttműködők állománya is csökken, ám a Balekok kihalását követően lassú, de feltartóztathatatlan növekedésbe kezd. Mivel az Élősködők már nem számíthatnak a Balekok önzetlen és önpusztító segítségnyújtására, ők maguk is a hanyatlás útjára lépnek. A populáció végül homogén, kizárólag Együttműködőkből álló képet mutat. Ezt az attitűdöt tekinthetjük evolúciósan stabil stratégiának. A pláne az egészben az, hogy pont a Balekok nagyszámú jelenléte veszélyezteti az egyetlen egészséges létforma, az Együttműködők fennmaradását, hiszen kizárólag ők felelősek az Élősködők átmeneti virágzásáért. (Ugyanezt a folyamatot láthatnánk a társadalomban is, ha a szavazatokra éhes politika nem akarná a jótevő szerepét játszani, s hagyná, hogy a polgárok maguk döntsenek jövedelmük felhasználásáról.)

 

migransok2.jpg

 

Az altruizmus szószólói gyakorta hivatkoznak arra, hogy az önfeláldozás még a tisztán ösztönvezérelt állatvilágban sem ritka. Rendszerint megemlítésre kerülnek a csoportosan vonuló halrajok, az egymás kicsinyeit etető selyemmajmok, vagy a társaikat veszélyre figyelmeztető énekesmadarak. A valóság ugyanakkor az, hogy a látszólagos önfeladás mögött minden esetben a rokonszelekciót, vagyis az önző gének önvédelmét látjuk. Igaz, hogy a raj szélén úszó halak veszélyeztetettebbek a ragadozókkal szemben, mint a csoport centrumában lévő társaik, ám még így is lényegesen nagyobb biztonságban tudhatják magukat a magányosan vándorló halaknál. Ráadásul mozgásukat folyamatosan a - lehető legönzőbb - középre tartás jellemzi, hiszen egyikük sem kíván önszántából prédává válni. A selyemmajmok esetén a közös utódgondozás valójában egy win-win jellegű együttműködés, amely egy beláthatóan szűk csoportban kiváló stratégia lehet. (A hozzánk genetikailag közelebb álló csimpánzok - a modern emberhez hasonlóan - önállóan nevelik kicsinyeiket, náluk nyoma sincs a látszólagos önzetlenségnek. Amikor a hímek megosztják a táplálékot a nőstényekkel, azt is rendszerint a párzás reményében teszik. Mintha magunkat látnánk...) A legtöbbet emlegetett példa az "önfeláldozó" madaraké, akik a ragadozó közeledtét jelezvén látszólag bajba sodorják magukat, csak hogy társaikat mentsék. Az önérdek azonban itt is tettenérhető, hiszen jelzést adó egyed önmagát is védi, amikor felkészíti társait a veszélyre, ráadásul nem is vállal túlzott kockázatot, a hangforrás helyét ugyanis még egy igazán vájtfülű sólyomnak is piszok nehéz azonosítania. (Olyan ez, mint amikor iskoláskorunkban óra előtt valaki mindig a folyosót pásztázta, hogy mikor érkezik a szigorú tanár. Az előretolt kém is profitált az információból, hiszen ő is megúszta a büntetést, ha az osztály csendben fogadta a vérengző tanerőt.) Vegyük figyelembe azt is, hogy az adott madárpopulációban szép számmal lehetnek rokonok, így altruizmus helyett megintcsak a gének önérdekvezérelt stratégiájáról beszélhetünk.

 

Nyilvánvaló persze, hogy léteznek olyan ritka esetek, amikor erkölcsi kötelességünk a segítségnyújtás. A tényleges fogyatékkal élők támogatása, az életveszélyben lévők oltalmazása magától értetődő. A cserbenhagyás valódi morális mélyrepülés, erről szól Jézus közismert története, az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszéd. Kell azonban, hogy legyen bennünk legalább annyi intelligencia, hogy belássuk: mindenkit nem menthetünk meg. Erőforrásaink végesek, ezeket elsősorban magunkra, családunkra, s közvetlen környezetünkre érdemes fordítanunk, ahogy azt önző génjeink diktálják.

  migrants-at-sea2.jpg

 

Az öreg kontinensre zúduló nagyszámú bevándorlót - származástól és bőrszíntől függetlenül - alapvetően háromféle csoportba sorolhatjuk, annak függvényében, hogy befogadásuk az európaiaktól milyen mértékű önfeladást követel:

  • ÉRTÉKTEREMTŐK - A célország nyelvét beszélő, képzett, a munkaerőpiacon elhelyezkedni képes, állami támogatásra nem szoruló egyének. Ők azok, akiket bármelyik európai ország szívesen lát, befogadásuk nem jár semmiféle áldozattal.
  • HÁBORÚS MENEKÜLTEK - Aki az életét féltve menekül, azon segíteni emberi kötelességünk. Csakhogy a háború elől nem kell feltétlenül Svédországig futni. Arról nem is beszélve, hogy velük együtt érkeznek olyanok, akik Európát is puskaporos övezetté alakítják. Terrortámadások, bandaháborúk, középkori szintű konfliktuskezelés - pont ugyanazt a világot importáljuk, amit a tényleges menekültek - érthető módon - elhagyni kívántak.
  • GAZDASÁGI BEVÁNDORLÓK - A migránsok számottevő hányada csupán egy jobb élet reményében indul útnak. Jómagam tökéletesen megértem őket, a helyükben én is lelépnék Afrikából, Indiából, vagy épp Pakisztánból, azonban semmi sem indokolja azt, hogy az európai polgárok finanszírozzák a harmadik világ megélhetését. A gazdasági bevándorlók elszállásolása, táplálása, oktatása, egészségügyi és egyéb ellátása valódi altruizmust követel az európai adófizetők részéről.

 

Joggal merül fel a kérdés, hogy miként lehet rávenni az öreg kontinens nyugati lakóit egy ilyen, a természettől oly idegen magatartásformára? Honnan ez a furcsa nemeslelkűség? Lehetséges, hogy jobb emberek nálunk, önző kelet-európaiaknál, s égnek a vágytól, hogy adakozhassanak? Vagy inkább arról van szó, hogy már nem férnek el a nappalijukban a raklapokra halmozott százeurós kötegektől, s most hálásak, hogy végre van mire elkölteni? Egyikre sem fogadnék nagyobb összegben. Sokkal inkább arról van szó, hogy a hatalom - mint a történelem során már oly sokszor - ezúttal is előhúzta a szokásos joker kártyát, melyen ez áll: ÉPÍTS A BŰNTUDATRA! A kétezer esztendős kereszténységből sok minden elveszett, vagy átalakult az évszázadok során. Egy azonban - úgy tűnik - nem változik, ez pedig az, hogy az európai ember továbbra is elfogadja, hogy eredendően bűnös, és ezért vezekelnie kell. A németeket hetven évvel a második világháború után még mindig a nácik vétkei miatt gyötri lelkiismeretfurdalás, a franciák és az angolok a gyarmatosító őseik miatt érzik úgy, hogy van törlesztenivalójuk. Ez egy igazi agyrém, a kollektív felelősség agyréme. A nácik rémuralma a világtörténelem egyik legsötétebb fejezete, s persze a gyarmatok kirablása sem elnézhető gyerekcsíny. De az egy vicc, hogy bárkinek is felelnie kéne mások tetteiért. Csakis önmagunkért tartozunk felelősséggel, még a szüleink bűneihez sincs az égvilágon semmi közünk.

 

"Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak." - Az ilyenfajta, morálisan védhetetlen ostobaságok nem csupán egyéni lelki problémákhoz, de lassan akár az európai civilizáció eltűnéséhez is vezethetnek. Adakozni, irgalmasnak lenni, szolidaritást vállalni - ezek megkérdőjelezhetetlen értékek egészen addig, amíg emelt fővel, önszántunkból tesszük. Ám onnantól kezdve, hogy kötelességből, bűntudatból, vagy félelemből kezdünk jót cselekedni, a nemeslelkűség azonnal fényét veszti; fakóvá és értéktelenné szürkül, mi több, akár pusztítóvá is válhat.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr3413839264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nárcisz kutyus · http://odamondogato.blog.hu/ 2019.06.29. 13:13:13

Teljes teológiai melléfogás, ha a Szentírásból kiragadsz mondatokat és azt próbálod cáfolgatni vagy bizonygatni, mert a kereszténység tanítása az egész(!) Szentírás megértésével tárul fel. Kiragadott igékkel semmire sem lehet jutni! "Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak" A keresztény tanítás szerint az ember megtérésével(!) jut el arra az állapotra, szintre, hogy felismeri mi a bűn az életében, mi a probléma az életével. Tehát senki sem kényszeríti kivülről az emberre, hogy jót cselekedjen, és arra sem, hogy megszabja másoknak, milyen jócselekedeteket kell véghez vinni és ha ezt nem teszi meg, akkor vétkezik. Ezt mindenki maga dönti el, hogy tesz-e jót és mit tesz, mennyit tesz. Az igehely is ennek fényében arra figyelmezteti az előzőleg(!) már megtért embert, (aki tudna jót cselekedni, mert önmaga(!) is ezt akarja), hogy ha a Sátán csábításainak bedőlve mégsem teszi meg azt, amit a szív szerint meg tudna és meg kellene tenni, akkor bűnt cselekszik. Egy példa és érthető lesz a dolog: Ha az úton autóval közlekedve balesetet szenvedett embert látunk és nem segítünk rajta, noha erre képesek lennénk, akkor bűnt követünk el, olyannyira, hogy ezt a mulasztásunkat a jelenleg hatályos állami törvények is súlyosan szankcionálják. Te hát itt az állam a társadalom nevében kivülről(!) kényszeríti a polgárt az önzetlen jócselekedetre, a segítség nyújtásra. Ha a polgár nemtörődömségből vagy egyszerű "sietségből" ezt elmulasztja, akkor bűncselekményt követ el, a rendőrség feljelentést tesz. Na már most: a hívő ember önmaga rendőre is, mert a megtérése után önmaga alkotja meg a szíve szerint helyes életszabályokat. Ám előfordulhat, hogy a Sátán csábítására, amely megnyilvánulhat lustaságban, nemtörődömségben, felelőtlenségben mégis eltér ettől az önmaga által kialakított életszabálytól és mégsem teszi meg azt a szívbéli jót, amit már előzőleg(!) elhatározott. Erre az esetre és íly módon vonatkozik az Apostol figyelmeztetése. A hitetlenek épp ezért képtelenek megérteni és elfogadni a Szentírás szavait, mert annak teljes pompájában való megértésének feltétele a megtérés.

G. Nagy László 2019.06.29. 13:49:54

@nárcisz kutyus: Majdnem minden igaz és jó, amit írsz, csupán a vallási köntös felesleges. Sátánról velem nem fogsz tudni diskurálni, ahogyan tündérekről meg sárkányokról sem. Ezek meseszereplők. Ha metaforaként használod, úgy oké, ez esetben csak az írásod stílusát teszed tönkre.

"Teljes teológiai melléfogás, ha a Szentírásból kiragadsz mondatokat és azt próbálod cáfolgatni vagy bizonygatni,"

Egy-egy mondatnak önmagában is meg kell állnia. Persze, léteznek frappáns irodalmi fogások. "Anyám halott. Legalábbis számomra az." Ám ez esetben nem erről van szó.

"ha a Sátán csábításainak bedőlve mégsem teszi meg azt, amit a szív szerint meg tudna és meg kellene tenni, akkor bűnt cselekszik."

Ennek semmi értelme. Egyrészt nem létezik sátán. Másrészt ha valamit akarok, azt meg is cselekszem. Harmadszor: itt most a restségről beszélsz? Mert az tényleg nagyon gáz, de semmi köze a bűnhöz.

"Ha az úton autóval közlekedve balesetet szenvedett embert látunk és nem segítünk rajta, noha erre képesek lennénk, akkor bűnt követünk el"

Itt a baleset mértéke a döntő. Egy durrdefekt is baleset, de ezért nem fogok megállni. Ha ott fekszik vérbe fagyba, nyilván megállok. Ehhez sem kell sem vallás, sem Biblia, sem Sátán. Józan, világi morál.

"A hitetlenek épp ezért képtelenek megérteni és elfogadni a Szentírás szavait, mert annak teljes pompájában való megértésének feltétele a megtérés."

Nem. A hitetlenek egy része sokkal tisztábban lát a hívőknél, s intelligensen ki tudja mazsolázni, hogy a sok ostobaságból melyek a használható fejezetek. Jézus tanításai például rendben vannak. A Teremtés könyvéből is akad pár használható sztori. A Biblia 80%-a ugyanakkor nemhogy használhatatlan, de kifejezetten beteg és erkölcstelen.

nárcisz kutyus · http://odamondogato.blog.hu/ 2019.06.29. 14:32:39

Ha Istent lehet feltételezni vagy hinni a létezésében, akkor ugyanezt a Sátánról is megtehetjük. A keresztény hit ugyanis nem természettudományos bizonyítékok gyűjteménye. Másrészt, amely dolgokat a jelenlegi természettudomány nem bizonyít, ez még nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fog. A Szentírás mondatai önmagukban nem biztos, hogy megállnak és nem is kényszerítheti erre a megállásra azokat senki.
"Másrészt ha valamit akarok, azt meg is cselekszem. "
Kivéve, amikor nem, mert mindenki befolyásolható és könnyen eltéríthető eredeti szándékától. Ezt jól tudják például a szupermarketek marketingesei, hiszen lemegy a háziasszony egy kiló krumpliért és mire kijön teletömi a bevásárlókocsit mindenfélével. Vagy be sem megy az üzletbe, mert útközben inkább betér a kocsmába és ott ragad.
"Ehhez sem kell sem vallás, sem Biblia, sem Sátán. Józan, világi morál."
A "józan világi morál"-ok kultúránként nagyban eltérnek. A kultúrák kialakult morálját pedig nagy mértékben meghatározzák a különböző vallások, hitrendszerek, erkölcsök.
"A hitetlenek egy része sokkal tisztábban lát a hívőknél"
A keresztény tanok megértésének a feltétele a megtérés. Ha a Bibliával akarsz vitatkozni, akkor ennek a feltétele ez, különben elbeszélünk egymás mellett. A Bibliának nincsenek használhatatlan dolgai, hanem minden dolgait az adott kor kontextusában is kell tudni értelmezni. Mindez nem könnyű dolog, egy külön tudományág. Nem vezet jóra, ha képzetlenek, laikusok belekontárkodnak.

G. Nagy László 2019.06.29. 16:58:00

@nárcisz kutyus: "Kivéve, amikor nem, mert mindenki befolyásolható és könnyen eltéríthető eredeti szándékától."

Az kell észrevenni, hogy az érték nem abban rejlik, hogy tűzön-vízen át végigviszem az akaratomat. az érték a tudatosságban van. Ha valaki eltérít az utamról úgy, hogy észérvekkel az elmémre hat és én tudatosan váltok irányt, azzal az égvilágon semmi baj. (Az egyház ezt is a Sátán művének mondaná, hiszen a sátán ravasz és észérvekkel operál, de ez ostobaság. Az átgondolt döntések se mindig jók, de legalább a legjobb tudás szerintiek.) ha a kocsmában kötök ki szándékom ellenére - az puszta gyengeség. Nem bűn, csak lúzerség.

"A "józan világi morál"-ok kultúránként nagyban eltérnek."

Nem igaz. Asoka királytól Hamurapin át, Buddhán, Jézuson keresztül a mai nyugati világig a fő csapás ugyanaz: Ne ölj, ne lopj. Ez, ha úgy tetszik, maga a természetjog, a szívbe írt törvény. Egyes vallások közelítenek ehhez (pl. buddhizmus), más vallások csak a szavak szintjén, tetteikben nem (pl. kereszténység), mások pont szembemennek ezzel (ószövetségi zsidóság, iszlám).

"Bibliának nincsenek használhatatlan dolgai, hanem minden dolgait az adott kor kontextusában is kell tudni értelmezni. Mindez nem könnyű dolog, egy külön tudományág. Nem vezet jóra, ha képzetlenek, laikusok belekontárkodnak."

:) :) :) Vicces. Tudod, mit mondasz? Azt, hogy egy féltékeny, haragvó Isten az oké. Az, hogy Mózes ezreket meggyilkol a sajátjaiból, csak mert táncoltak egyet az aranyborjú körül, az oké. Hiszen az adott korban ez szép cselekedet. Az, hogy én, mint szemét, világi olvasom és értelmezni kívánom az Írást, az aztán nem vezet jóra. Atyaég, hogy vagy képes ilyen morális aránytalanságokat komolyan leírni?

nárcisz kutyus · http://odamondogato.blog.hu/ 2019.06.29. 22:06:58

@G. Nagy László: "Ha valaki eltérít az utamról úgy, hogy észérvekkel az elmémre hat és én tudatosan váltok irányt, azzal az égvilágon semmi baj." "Az egyház ezt is a Sátán művének mondaná"
Nem hinném, hogy az egyháznak ilyen jogosultsága lenne, bár ez nyilván felekezet függő, hiszen a protestáns egyházak és a katolikus egyház tanításai, gyakorlata nagy különbözőségeket mutat. Mindenesetre erőszakkal senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy olyan dolgokban higyjen, amelyek nem tudtak a meggyőződésévé válni. Ha valakit észérvek részben vagy egészben eltérítenek az egyház tanításától, akkor ezt is tiszteletben kell tartani, attól függetlenül, hogy természetesen ez az eltérítés is lehet a Sátán aknamunkája. Ilyenkor megoldás lehet az álláspontok ütköztetése, az ellentétek tisztázása.Ha ez nem oldja fel az ellentétet, akkor hagyni kell ülepedni a dolgokat, sokszor az idő oldja meg a kérdést, a türelem olykor rózsát terem. Gyümölcseiről ismerni meg a jó fát és nem a leveleiről vagy a virágjairól.
"Nem bűn, csak lúzerség."
Az eredeti görög újszövetségi szöveg a bűn szóra több kifejezést használ, leginkább a céltévesztést. Tehát a magyar bűn szónál jóval enyhébb értelmű dologról van szó.
"Asoka királytól Hamurapin át, Buddhán, Jézuson keresztül a mai nyugati világig a fő csapás ugyanaz: Ne ölj, ne lopj"
Ez csak két dolog, de én az autós példát hoztam fel. Nem biztos, hogy minden kultúrában evidens dolog a segítség nyújtás, hiszen pl. Jézus is ostorozta a zsidó farizeusokat, akik nem akartak segíteni a bajba jutott emberen, míg az irgalmas samaritánus igen.
"Azt, hogy egy féltékeny, haragvó Isten az oké. Az, hogy Mózes ezreket meggyilkol a sajátjaiból, csak mert táncoltak egyet az aranyborjú körül, az oké. Hiszen az adott korban ez szép cselekedet."
Abban a korban más volt az "oké", mint most. Az emberi életnek talán kisebb volt az értéke és más dolgoknak meg nagyobb, sokkal fontosabb. Ma meg lehet, hogy olyan dolgokért ítélnek el, végeznek ki embereket, amely cselekedetek abban a korban elfogadottak voltak és semmi kivetni való nem volt bennük (pl. drogok használata). Ezért nem lehet a Biblia szövegeit automatikusan a mai gondolkodásunknak megfelelően értelmezni, megítélni, moralizálni rajtuk és egyáltalán nem lehet a történések mondatait kiragadván, azokat életünk zsinórmértékévé tenni vagy felháborodottan fújolni. Jézus Krisztus azért jött, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba, hogy élete és halála, valamint a feltámadása példájával és erejével megmutassa Isten hús-vér igaz arcát és énjét a saját személyén keresztül. Ezt csak ő tudta megmutatni, sem Mózes vagy más próféták erre képtelenek voltak, hiszen nem adatott meg számukra a tisztán látás olyan csodálatosan, mint Jézusnak. Így az Ószövetség Istenképének alakja, jelleme és erkölcse az ő személyében ragyoghat csak fel tökéletesen, alakulhat ki egészében.
"világi olvasom és értelmezni kívánom az Írást, az aztán nem vezet jóra."
Nem bizony, hiszen az irottak óta eltelt már több ezer év és ezt figyelembe kell venni, hiszen ismerni kell a történelmi korszakokat, az akkori emberek világlátását, nem beszélve arról, hogy ismerni kell az eredeti szöveget is az adott nyelven, hiszen minden fordítás ferdítés is egyben.

G. Nagy László 2019.06.30. 00:09:30

@nárcisz kutyus:

"Az emberi életnek talán kisebb volt az értéke és más dolgoknak meg nagyobb, sokkal fontosabb. Ma meg lehet, hogy olyan dolgokért ítélnek el, végeznek ki embereket, amely cselekedetek abban a korban elfogadottak voltak és semmi kivetni való nem volt bennük (pl. drogok használata)."

Az én világlátásom szerint létezik objektív erkölcs. Ehhez bármelyik kor morálját hozzámérhetjük. A lényeg: az emberi életnél nincs nagyobb érték. Aki bármi mást - Istent, hitet vallást, vagy bármi egyéb ideológiát - e fölé helyez, az morálisan zsákutcába tévedt.

teveszmek.blog.hu/2018/05/01/_minden_azon_mulik_honnan_nezi_az_ember

nárcisz kutyus · http://odamondogato.blog.hu/ 2019.06.30. 09:50:50

@G. Nagy László: A mai kor morálja semmivel sem jobb, magasztosabb, mint a régebbi koroké volt. Jézust ma is elítélnék, megölnék, mint akkor. Bebörtönöznék kuruzslásért, csalásért, elítélnék izgatásért, a gyülekezési jog megsértéséért, rászállna az adóhatóság, elmeháborodottnak nyilvánítanák és kényszergyógykezelésre utalnák. Meg is ölnék, de bírósági színjáték nélkül. A gyógyszerlobbi felbérelt emberei megmérgeznék vagy autóbalesetnek álcázott merénylet áldozata lenne.

G. Nagy László 2019.06.30. 12:12:49

@nárcisz kutyus: Ez egy oltári nagy tévedés, csodálkozom is, hogy leírtad. Olyan embernek tűnsz, aki használja az elméjét, ez Te sem gondolhatod komolyan.

1. Azt gondolom, hogy Jézus tanítását még ma sem értené meg az emberiség nagy része. Talán még a követői is ugyanúgy félreértenék, mint ahogy Pál tette, s talán hasonlóképpen gagyi, dogmatikus, és immorális vallást építenének tanításaira, mint ahogy az elmúlt 2000 évben a keresztény egyház tette.

2. Az sem, kizárt, hogy volna pár elmebeteg merénylő, aki megpróbálná eltenni láb alól. Akár úgy, ahogy írod: balesetnek álcázva.

3. De ami biztos: NEM LÉTEZIK olyan nyugati társadalom, ahol Jézust ma halálra ítélnék. Még olyan se, ahol súlyos börtönbüntetést kapna. Itt Magyarországon meg pláne, gyakorlatilag szabadon taníthatna, gyógyíthatna.

Az emberiség történelme a tudat fejlődésének a történelme is egyúttal. Léteztek sötét zsákutcák, de még sohasem jártunk - tudati és erkölcsi szinten - olyan magasan, mint manapság. Persze, még most sem tartunk sehol, de már most fényévekre járunk az ószövetségi, vagy a középkori kultúrák szellemétől. A vallással való szakítás is e gyógyulás jele.
Az is egy megtérés, amikor valaki ráébred, hogy mennyire álságos és felesleges a sok vallási ceremónia és rituálé. (Jézus is erről beszél, legalább öt helyet tudok idézni.)

nárcisz kutyus · http://odamondogato.blog.hu/ 2019.06.30. 13:34:12

@G. Nagy László: De ami biztos: NEM LÉTEZIK olyan nyugati társadalom, ahol Jézust ma halálra ítélnék."
Ezt nem is mondtam, mert a mai rendszer sokkal sunyibb, mint az akkori. Ha túl sok, túl nagy befolyásos érdekcsoport útját keresztezed, akkor hathatósan ki tudnak kapcsolni aljas módszerekkel. Ha nem sok vizet zavarsz, akkor nem vagy veszélyes., így nem is bántanak. Ma már az is megoldható, hogy a bérgyilkost magányos, elmebeteg merénylőnek maszkírozzák, lásd Kennedy gyilkosság. Simicsát is gyorsan lekapcsolták egyetlen rossz szaváért, engedetlenségéért.
"Az emberiség történelme a tudat fejlődésének a történelme is egyúttal. Léteztek sötét zsákutcák, de még sohasem jártunk - tudati és erkölcsi szinten - olyan magasan, mint manapság."
Ha a tudat fejlődését a hullahegyek halmozódásával mérjük, akkor töretlen a fejlődés, ha a bolygó ököszisztémájának módszeres elpusztításával vonjuk párhuzamba, akkor is hatalmasat léptünk előre. Soha nem került az emberiség ilyen közel a végső pusztulás szélére a saját magasztos erkölcsei okán, mint manapság. Ráadásul, nem csak önmaga elpusztításán munkálkodik módszeresen, hanem a fejlettebb élőlények is a kihalás mezsgyéjén táncolnak. Az emberiség után a rovarok fogják uralni a Földet és az általunk visszahagyott szeméthegyeken vígan lakmároznak.
Az urbanizáció felgyorsulása, a vallástalan tömegek megjelenése az erkölcsök relativizálálódását vonták maguk után. Az igazságszolgáltatás megszünt, helyét átvette a jogszolgáltatás..
"Az ókori és keresztény bölcsességnek - mely szerint erkölcs nélkül az állam rablóbandává válik­, klasszikus megjelenítője a mostani ma­gyarországi helyzet."
www.magtudin.org/Toth%20Zoltan%20Jozsef.htm

G. Nagy László 2019.06.30. 13:59:46

@nárcisz kutyus:

"A mai világ elég rendesen lefelé halad a lelki, erkölcsi, szellemi lejtőn" - állítja a közgazdász Bogár László, s véleményével nincs egyedül. A konzervatív világlátásúak egész hitrendszere arra az erősen megkérdőjelezhető, nosztalgikus mítoszra épül, hogy annak idején minden jobb volt, s jelenleg a szakadék felé száguldunk. Minden józan alapot nélkülöző hitüket gátlások nélkül hirdetik, nem kímélve a következő generációt sem. Amint egy korábbi írásomban már idéztem, fiam ötödikes honismeret tankönyvében ilyeneket olvasni: "Nagyszüleitek, dédszüleitek még vallásos, istenfélő emberek voltak. Életüket, mindennapi cselekedeteiket a tízparancsolat határozta meg. Ez azt jelentette, hogy csak nagyon ritkán követtek el bűnt." Persze, tisztában vagyunk azzal, hogy apáink és anyáink, akik a "bezzeg a mi időnkben..." mantrát erőltetik, pontosan ugyanezt hallgatták a saját felmenőiktől, azok pedig az övéiktől.

Természetesen végzetes hiba volna a fejünket a homokba dugva tudomást sem venni a jelen problémáiról és a jövő potenciális veszélyeiről. Ám a megoldás a legkevésbé sem a múltba menekülésben rejlik. Egyrészt azért, mert - a rémálomba illő fundamentalista elképzelések ellenére - ez tökéletesen lehetetlen. Másrészt, még ha vissza is forgathatnánk az idő kerekét, azzal sem járnánk jobban. Igaz, hogy az újabb és komplexebb korok újabb és komplexebb problémákat is tartogatnak, ám mindeközben egy sor régi gondot tökéletesen megoldanak. Aki szeretné reálisan látni az emberiség jelen helyzetét, annak feltétlenül ajánlom Yuval Noah Harari műveit, elsősorban a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra címűeket. Az izraeli történész pazarul összefoglalja: a homo sapiens az új évezred elejére maga mögött hagyta történelmének legégetőbb problémáit - az éhezést, a járványokat és a háborúkat. Nyilván nem arról van szó, hogy ma már mind a hét és fél milliárd földlakó kielégítően táplálkozik, nyoma sincs fertőző betegségeknek és pofon sem csattan sehol. Ám amíg még háromszáz évvel ezelőtt is előfordult olyan, hogy a gyenge termés megtizedelte Európa lakosságát, ez manapság elképzelhetetlen; természeti okokból fakadó éhínség ma már gyakorlatilag nincs a világon, csak politikai eredetű. Az orvostudománynak hála sikerült megfékeznünk a tífuszt, a himlőt, a kolerát, a fekete halált, sőt az AIDS-et és az ebolát is, miközben tudjuk: csak a 14. századi pestisjárvány tízmilliókat ragadott magával. Az a tény pedig, hogy az emberi erőszak manapság már csupán a halálesetek 1 %-áért felelős világszinten - szemben a korai földművelő társadalmak 15%-os és a vérgőzös 20. század 5%-os értékével -, különösen reménykeltő. (Magyarországon ez az arány 0,17%.) Logikus is e fejlemény, hiszen amíg a történelem során a leígázott népeket rabszolgasorba, vagy munkatáborokba lehetett kényszeríteni; az elfoglalt területeket ki lehetett fosztani; ráadásul nem kellett tartani a minden érintettet elpusztító atomcsapástól, a hagyományos háború alapvetően jó üzletnek tűnt. Most képzeljük el, hogy valaki - rablóhadviselést folytatva - megtámadja a világ leggazdagabb birodalmait, az Amazont, az Apple-t, vagy a Google-t. Hol kezdje? Milyen épületet bombázzon? Mit nyerhet? A fizikai agresszió ma már nem csupán morális érzékünket bántja, de egyre értelmetlenebb is. Ezeket a megkérdőjelezhetetlen tendenciákat figyelembe véve nehéz érvelni az olyan kijelentések mellett, hogy lelki, erkölcsi és szellemi tekintetben lefelé haladnánk. Egészen nyilvánvaló hogy az emberiség általános tudati szintje még soha nem járt azokban a magasságokban, mint napjainkban. Személyes meglátásom szerint a homo sapiens - hosszúra nyúlt, éretlen gyermekkort követően - jelenleg már egy 17 éves kamasz tudatosságával bír, David R. Hawkins tudatkutató szerint pedig egy ezres skálán a 207. fokon tartunk. Bőven van tehát még hová fejlődni, ám a hűvös statisztikai adatok és a tudatkutatás meglátásai is azt támasztják alá, hogy határozottan felfelé tartunk.

nárcisz kutyus · http://odamondogato.blog.hu/ 2019.06.30. 15:04:08

@G. Nagy László: Én egy szóval se állítottam, hogy a régi korokban erkölcsösebbek voltak az emberek, hanem: "A mai kor morálja semmivel sem jobb, magasztosabb, mint a régebbi koroké volt." - ezt mondottam. Az igaz, hogy sok problémát megoldottunk, de mindeközben temérdek újat gyártottunk magunknak, amelyek összességében semmivel sem kisebbek, mint amelyeket magunk mögött hagytunk. Kevesebben éheznek, mint egykoron, viszont megjelentek a civilizációs betegségek. A finomított élelmiszerek, a túl sok cukor fogyasztása, a mozgáshiány, légszennyezés stb. temérdek problémát generál. Az elhízás sem "okés", hiszen a cukorbetegségtől a szívbetegségeken keresztül rengeteg kórkép kialakulásáért felelelős. Magyarország Európában a legkövérebb emberek országa! Arányaiban eltolódtak a halálokok, most a daganatos és szívrendszeri betegségek viszik a pálmát. Rengetegen meghalnak környezetszennyezés miatt, megjelentek új betegségek, Pl. Aids, szedik az áldozataikat a közlekedési balesetek. Csökkent a termékenyég, hiszen már Európában jóval kevesebben születnek, mint amennyi a reprodukcióhoz szükséges lenne. A társadalom az elaggás lejtőjére lépett. A világ országai kifizethetetlen adóssághegyeket görgetnek maguk előtt és a csőd szélén táncol jó néhány ország vagy már be is csődölt, mint Venezuella, ahol nincs áram, nincs nyugdíj, nincs munka. A fegyvergyártás soha nem látott méreteket öltött és bármikor kipattanhat atomháború is.Egész országok lakói váltak földönfutóvá a pusztító háborúk miatt, lásd Szíria, és egyetlen év sem telt el háborúk nélkül a világban az elmúlt 70 évben. Szóval semmilyen erkölcsi fejlődés nem tapasztalható, hanem a technikai fejlődés gyorsulásával párosuló erkölcsi stagnálás meghatványozta az emberiségre zúduló gondokat.

G. Nagy László 2019.06.30. 16:27:10

@nárcisz kutyus: "Szóval semmilyen erkölcsi fejlődés nem tapasztalható" Ha bedugod a fejed a homokba és ismételgeted a mantrádat, attól még nem lesz igaz. Ismétlem magam:

"Az a tény pedig, hogy az emberi erőszak manapság már csupán a halálesetek 1 %-áért felelős világszinten - szemben a korai földművelő társadalmak 15%-os és a vérgőzös 20. század 5%-os értékével -, különösen reménykeltő. (Magyarországon ez az arány 0,17%.)"

Világos. Félezer éve százszor akkora volt az esélye annak, hogy valaki lemészárol, mint ma. De a világ ennek ellenére nem lett erkölcsösebb. Bravó. Van érzéked a morálhoz.

A túlsúly, a cukorfogyasztás és az ebből fakadó betegségek - ez mind nagyon gáz, de semmi köze az erkölcshöz.

Környezetszennyezés, a Föld kizsigerelése: Az ember mindig is megpróbálta kipréselni a maximumot a bolygóból. Már a földművelést is azért kellett feltalálnunk bő tízezer éve, mert a szavannák gyümölcsei fogyóban voltak. Az ipari forradalom is azért következhetett be, mert a mezőgazdaság már képtelen volt ennyi embert eltartani. A régi és a modern korok között csak egy a különbség: ma már tudjuk, hogy bajt csinálunk és teszünk is ellene.

Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni az emberi erkölcsöt, alapvetően kétféle út áll előttünk:

1. Ökológiailag stabil, fundamentalista - Nem használunk semmiféle gépi erőt, gőzgépet, benzint, elektromosságot. Gyakran háborúzunk, ahol lemészároljuk egymást, a maradék meg elfér egy lebutított bolygón.

2. Nem bántjuk egymást. A technológia fejlődésében bízva megpróbáljuk az életet fenntartani - az emberét és a környezetéét is.

Csak gratulálni tudok, ha az első verziót látod erkölcsösebbnek.

nárcisz kutyus · http://odamondogato.blog.hu/ 2019.06.30. 21:46:18

@G. Nagy László: Nem akarok számháborút kezdeni. Most éppen viszonylagos nyugalom van, nem hiszem, hogy több ezer évvel ezelőtt sosem akadt néhány évtized, amikor békésen eléldegéltek az emberek a földön. Ha a több ezer évet felölelő ókort akarod a mai korral összevetni, akkor ugyanannyi időintervallumot kellene egymás mellé helyezni! Tehát majd kb. 5000 év múlva lehetne megnézni, hogyan alakultak a dolgok ezen a téren. Az emberek meghalasztása pedig mára kifinomultabb lett, a módszerek változtak, most a fegyverek helyett a környezetszennyezés mérgezi meg nagyobb mértékben az embereket és teszi el láb alól idejekorán. Ez sem erkölcsösebb, sőt, inkább aljasabb.
"A túlsúly, a cukorfogyasztás és az ebből fakadó betegségek - ez mind nagyon gáz, de semmi köze az erkölcshöz."
Akkor te miért hoztad fel példának az erkölcs javulására a járványok megszünését, a gyenge termés kiküszöbölését, a tifusz, kolera, himlő, fekete halál eltűnését?
Ha az általad felsorolt betegségek legyőzése az erkölcs fejlődésének a következménye, akkor az újabb betegségek megjelenése értelemszerűen az erkölcs hanyatlását mutatja.
"A régi és a modern korok között csak egy a különbség: ma már tudjuk, hogy bajt csinálunk és teszünk is ellene. "
Ne becsüld le a régi korok emberét, ők is tudták, hogy bajt csinálnak és mi sem vagyunk tisztában nagyon sokszor, hogy bajt csinálunk és csak jóval később jövünk rá erre!

"Csak gratulálni tudok, ha az első verziót látod erkölcsösebbnek"
Azt hiszem, világosan megmondtam, hogy sem a régi korokban, sem most nem voltak erkölcsösebbek az emberek, minőségi ugrás, lényegi változás nem történt.

G. Nagy László 2019.06.30. 23:03:10

@nárcisz kutyus:

"Akkor te miért hoztad fel példának az erkölcs javulására a járványok megszünését, a gyenge termés kiküszöbölését, a tifusz, kolera, himlő, fekete halál eltűnését?"

Nyilvánvalóan semmi közük az erkölcshöz. Egy korábbi posztomból ollóztam, mely arról szól, hogy lényegesen jobb világban élünk ma, mint bármikor azelőtt. Az erőszakos cselekedetek és erőszakos halálok számaránya az, ami árulkodik az erkölcsről. Persze, behunyhatod a szemedet és mondhatod, hogy inkább a saját dogmáidnak hiszel, mint a statisztikáknak, jogod van hozzá. Csak nem túl intelligens dolog.

"Azt hiszem, világosan megmondtam, hogy sem a régi korokban, sem most nem voltak erkölcsösebbek az emberek, minőségi ugrás, lényegi változás nem történt"

Én meg azt hiszem, hogy nagyon is. Száz éve még az állatkertben mutogatták a négereket. Százötven éve még rabszolgaként tartották őket. Svájcban ötven éve a nőknek még nem volt választójoguk. A teológusok azon vitáztak, hogy a nőknek van-e egyáltalán lelkük. Tényleg úgy érzed, hogy nem haladtunk semmit az általános közmorál szintjén? Megdöbbentő.

nárcisz kutyus · http://odamondogato.blog.hu/ 2019.06.30. 23:25:50

@G. Nagy László: "Az erőszakos cselekedetek és erőszakos halálok számaránya az, ami árulkodik az erkölcsről."
Az ókorban is előfordultak békés periódusok :"Mintegy 500 éves élettartama (Kr.e. 3500-3000) békés fejlődést tükröz. Nagyobb csaták régészeti nyomai, (fegyverek, sok és nagy sírszámú temető, erődített telepek, felhalmozott és elrejtett értékek) nem kerülnek elő az ásatásokon. Népessége kiterjedt kereskedelmi és emberi kapcsolatokkal élte mindennapjait.
real.mtak.hu/72316/1/Tolna_megye_evszazadai_a_regeszet_tukreben_u.pdf
Az újkorból viszont nem tudsz mutatni 500 éves békés periódust a Kárpát-medencéből.
Tehát ebből az következik, hogy az akkori 500 évben (Kr.e.3500-3000) sokkal erkölcsösebbek voltak az emberek, mint a legutolsó 500 évünkben?
"Tényleg úgy érzed, hogy nem haladtunk semmit az általános közmorál szintjén? Megdöbbentő."
Egy klasszikust tudok idézni neked "Egy lépés előre, két lépés hátra"
süti beállítások módosítása