téveszmék

téveszmék

"A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely"

2019. október 22. - G. Nagy László

utam_az_iskolaba.jpg

 

Szeretem a Szózatot. Kifejezetten lélekemelő költemény. Az énekelt formáját is bírom, Egressy Béni zenéje pazarul rímel a mondanivalóra. Persze pontosan tudjuk, hogy a patetikus hangvétel és a túlzó jelleg egyenesen következik a műfajból. A valóság az, hogy a szülőföld szeretete önmagában még korántsem jelenti azt, hogy képtelenség bárhol másutt gyökeret verni. Izgalmas kérdés ez nem csupán a közel 200.000 magyar kivándorló kapcsán, az 56-os forradalom eltiprását követően, de a jelen migrációs folyamatait tekintve úgyszintén.

 

A napokban megnéztem az Utam az iskolába c. francia-kínai-dél-afrikai dokumentumfilmet, mely négy, a világ különböző szegleteiben élő kisgyerekről szól, akik brutális távolságokat tesznek meg nap mint nap, csakhogy tanulhassanak. Jackson, a kenyai srác 15 kilométerre lakik a sulitól, ráadásul kétórás szavannai loholása során kínosan ügyelnie kell rá, hogy elkerülje az elefántcsordákat és az egyéb veszélyes vadakat. Zahira, a marokkói lány 22 kilométert túrázik úttalan, hegyi utakon, mire célba ér. Samuelt, a mozgássérült, kerekesszékes indiai fiút testvérei tologatják árkon-bokron át, jó másfél órán keresztül, mire eljutnak az iskolába. Még Carlito a legszerencsésebb; ő legalább lóháton közlekedhet. Az egész filmet áthatja a feltétlen ragaszkodás a szülőföldhöz. Reggelente a tanítás mindenütt zászlófelvonással indul, s Jackson azért siet oly eszeveszetten, mert aznap nem késhet: övé a megtiszteltetés, hogy felhúzhatja a nemzeti lobogót. A gyerekek közül van olyan, aki konkrétan megfogalmazza: pont ugyanott szeretne élni felnőttkorában, ahol jelenleg is. Mindeközben jómagam értetlenül bámulom a képernyőt, s azon kattog az agyam, hogy ezek a szerencsétlenek miért nem szedik a sátorfájukat, s költöznek pár kilométerrel közelebb a városhoz. A kenyai és az indiai család konkrétan olyan kunyhóban él, melyet fél nap alatt össze lehet dobni bárhol. A marokkói família azt az elképesztően lepukkant hegyi falucskát nevezi otthonának, ahol néhány helyes csacsin és egy romantikus patakon kívül az égvilágon semmi vonzó sincs. A dokumentumfilm 75 percet áldoz rá, hogy e reggeli kirándulásokat bemutassa, ám egyetlen helyszínen, egyetlen pillanatig sem fogalmazódik meg a kérdés: mi tart itt benneteket?

 

legutobb_frissitve.jpg

 

A filmben ecsetelt jelenség természetesen nem csupán a harmadik világ sajátja. Az európai tanyavilágban évszázadokon keresztül hasonló volt a helyzet. Szemben elpuhult gyerekeimmel, akik a házunkkal szemközti suliba járnak (így még fél nyolckor is alig tudom kiimádkozni őket az ágyból), pár generációval ezelőtt az öreg kontinensen is sokaknak komoly sportteljesítményt jelentett az iskolalátogatás. Ezért is hozták létre a 19. században a tanyaiskolákat, melyek kezdetben nem jelentettek többet egyetlen tanítónál, aki írni, olvasni, számolni tanította a környék fiataljait. Bérét az érintett családok dobták össze, vagy fizették ki természetben. Visszatérve az ingázásra: a Föld civilizált régióiban ma már nem a gyerekek, sokkal inkább a dolgozó felnőttek problémája. Magyarországon átlagosan 37 percig tart, amíg eljutunk a munkahelyünkre, s ettől még nem is igazán vagyunk kiborulva. (Mindenesetre európai összevetésben ez viszonylag magas értéknek számít, s az amerikaiak 25,5 perces átlagát is jócskán meghaladja.) A valódi bajok ott kezdődnek, amikor napi 3-4 órát emészt fel a munkába-, illetve hazajárás. Igazán lélekölő, amikor a legdrágább kincsünket, az időt herdáljuk; amikor az ébren töltött óráink egy negyede teljesen értelmetlenül úszik el a semmibe; sem dolgozni, sem szórakozni, sem pihenni nem lehet igazán az utazás során. Az értelmesebbek visznek magukkal olvasnivalót, vagy vezetés közben hangoskönyvet hallgatnak, hogy amennyire lehet, hasznosan teljen az idő. A munkamániás japánok minden percet kihasználnak egy kis szundításra; a tokiói metrón nem ritka jelenség, amikor vadidegen férfiak durmolnak egymás vállára hajtva fejüket... Az igazi persze az lenne, ha úgy alakítanánk ki otthonunkat - vagy úgy választanánk munkahelyet - hogy ne kelljen a fél életünket utazással tölteni. Nem csupán a lelkünk sínyli meg, de a testünk is szenved; a hosszúra nyúló ingázás emeli a vérnyomást, a vércukor- és koleszterinszintet; szorongást, alvászavart és depressziót okozhat.

  japan.jpg

 

Amikor ideális lakóhelyet választunk magunknak, ahol meglévő erőforrásainkat a legjobban kamatoztatva, a legmagasabb szintű elégedettséget reméljük, legalább hatféle szempont felmerül, melyeket érdemes figyelembe vennünk:

  1. KÉNYELEM, INFRASTRUKTÚRA - Az eddigiek során kizárólag ezt az aspektust taglaltuk. Valójában szinte mindenkit ez motivál a legerőteljesebben, aki egy jobb élet reményében elhagyja a szülőföldjét. Ez a migráció és a városiasodás fő mozgatórugója: közelebb kerülni a munkahelyhez, az iskolához, az ezerféle kényelmi szolgáltatáshoz és szórakozási lehetőséghez.
  2. SZABADSÁG - A diktatúrákból és a háborús övezetekből a legtöbben azonnal menekülnénk.
  3. ÉGHAJLAT - Az egyik legizgalmasabb szempontot érdekes módon csak ritkán vesszük figyelembe, valószínűleg azért, mert földhözragadt vágyaink ennél sokkal kisebb léptékűek. Amikor valaki azon morfondírozik, hogy Egerből Budapestre, vagy Budapestről Münchenbe költözzön, döntésében a klimatikus viszonyok - érthető módon - csekély szerepet játszanak. Azonban nem mindenki van így ezzel. Számos olyan életrajzi ihletésű regényt ismerünk, amelyben a főhős - mindent maga mögött hagyva - pár száz kilométerrel délebbre - a ködös Britanniából a dél-európai mediterrán térségbe - helyezi főhadiszállását. Bevallom, ha csakis az éghajlati szempontokat tekinteném, magam sem tennék másképp. Tengerparti települést választanék, a lehető legritkább frontátvonulással. Az eszkimókat és Szibéria lakóit ugyanakkor sosem értettem. A helyükben azonnal csomagolnék.
  4. KULTÚRA - Vallás, nyelv, szokásvilág - ez az aspektus is csak akkor jelenik meg, ha az országhatáron túlra kacsintgatunk. Sokaknak már az idegen nyelv is kedvét szegi, hát még ha a sajátjától egészen eltérő társadalomba kellene beilleszkednie... Visszafelé ugyanez már nemigen működik: ritkán költözünk csak azért, mert vonzódunk egyik vagy másik kultúrához. A magam részéről például ki nem állhatom a magyar népzenét, néptáncot, népviseletet, sőt még a pálinkáért sem rajongok. Imádom ugyanakkor a bluest, a countryt és a rock and rollt, magával ragad a cowboy-romantika és whiskyből is leginkább az amerikait szeretem. Mindez azonban édeskevés ahhoz, hogy szedjem a sátorfámat, s megcélozzam Tennesseet. B. B. Kinget a nappalimban is hallgathatom, ahol a bárpult tarka és folyton változó kínálatában az állandóságot a Jack Daniel's jelenti. Az az igazság, hogy szívem szerint még egy westerncsizmát is örömmel beszereznék, ha az asszony nem vágna ki azzal együtt...
  5. SZOCIÁLIS SZEMPONTOK - Család és barátok. Általában ez a legerősebb érv a maradás mellett.
  6. GAZDASÁGI ASPEKTUS - Az sem lényegtelen, hogy milyen anyagiakkal - milyen ingatlanvagyonnal, mekkora jövedelemmel - rendelkezünk. Hiába büszkélkedhetünk egy hatalmas ózdi családi házzal, ha annak árából legfeljebb egy lepukkant garzonra futja a főváros valamely peremkerületében. A statisztikák szerint - pusztán gazdasági szempontból - Budapest nem feltétlenül jó választás. Bár hazai viszonylatban a bérek itt a legcombosabbak, annyival nem keres többet a fővárosi átlagpolgár, amellyel a lakhatás többletköltségeit fedezni tudná. A számok igencsak beszédesek: míg Tatabányán egy 50 négyzetméteres belvárosi lakás megvásárlásához 56 hónapot kell robotolni, addig Pesten több, mint a háromszor ennyit. Nagyon nem mindegy.

 

mediterran.jpg

 

Persze, simán lehet, hogy végigzongorázzuk az összes szóba jövő szempontot, s arra jutunk, hogy a világ - számunkra - legmegfelelőbb helyén élünk. Olyan is előfordulhat, hogy a továbblépés mellett döntve követünk el óriási hibát. (Tucatnyi amerikai filmet ismerünk, melyben apa munkát kap az ország túlsó végében, s a költözés, az új helyre való beilleszkedés nehézségei okoznak csúnya drámákat.) Bár értetlenül, de nagy tisztelettel emlékezem azokra a zsidókra, aki 1944 táján már sejtették, hogy mi vár rájuk, mégis itt tartotta őket a hazaszeretet. Ugyanígy érzek minden honfitársam iránt, aki tudatosan, a szülőföld feltétlen szeretete okán vállalta az itthon maradást a kommunista diktatúra idején, még az 56-os forradalom leverését követően is. Az ő matematikájuk számomra fura, ám mégis végiggondolt, így elismerést érdemel. Az viszont igazi bűntett magunkkal szemben, ha lakóhelyünket nem tudatosan választjuk, hanem csak simán sodródunk az eseményekkel, a családdal, a házastárssal. Nyilván nem az a jellemző, hogy a Föld minden települése kapcsán lefuttatjuk az otthonkereső szoftverünket, mely az adott hely objektív paramétereit összeveti szubjektív, súlyozott szempontrendszerünkkel. Még az is lehet, hogy egy ilyen komplex, számítástechnikai analízist követően zavarba jönnénk az eredménytől, melyben Alicante állna az élen 98,6 ponttal, épp hogy megelőzve a 98,3 pontos Helsinkit. Az Utam az iskolába című film mindenesetre arról árulkodik, hogy léteznek még bőven olyanok, akiknél az otthonválasztás a legkevésbé sem tudatos folyamat. Nagyon nem lennék a helyükben.

  

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr1715225408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2019.10.23. 04:05:42

"A kenyai és az indiai család konkrétan olyan kunyhóban él, melyet fél nap alatt össze lehet dobni bárhol."

ha hiszed, ha nem, a harmadik világban is van földtulajdon, ingatlanoknak ára van, ami néha vetekszik a nyugati árakkal, lehet, hogy a kunyhót fel tudod építeni pár nap alatt de az alatta lévő ingatlant nem tudod megvenni, ha nincsenek millióid
Ráadásul rengeteg fejlődő országban van lakcímhez kötött szolgáltatás. Nem az van, hogy bárhol élhetsz. Kínában van hukou, ami háztartásregisztráció. Hiába kaphatna a gyerek jobb oktatást 50 kilométerrel arrébb, az állam előírja, hogy csak ott járhat iskolába, kaphat egészségügyi ellátást, ahol a háztartási regisztrációja van. Ezért vándorolnak a kínai munkások a partvidék nagyvárosaiba, ahol semmilyen jog és szolgáltatás nem illeti meg őket, a gyerekeiket meg a falujukban hagyják, mert csak ott járhat iskolába. Ez a világ népességéből 1.3 milliárd embert érint. Máshol is vannak adminisztratív akadályok.

Én, mivel szegény családból származom, a szülővárosomban jártam egyetemre, pedig Budapestre is felvettek. Egyszerűen nem tudtuk volna a budapesti élet és utazás költségeit fedezni. És ez Magyarország, 90-es évek, egyetem elvileg ingyenes (nem volt tandíj).

- duplagondol 2019.10.23. 04:34:13

Biztos vagy abban, hogy nem tudatos a választásuk? Vagy, hogy legalább félig nem az? A természetközeli, néha még a technológiától is mentes életmód még a mi civilizációnkban is megérint sokakat. Miért ne volna ez így azokkal, akiknek születésüktől kezdve ez a megszokott?

Egyébként igen jó írás. A megnyitása előtt, a cím alapján arra számítottam, hogy a négyes pontot fogod feszegetni, ehhez képest ez érint a legkevésbé. A dilemma, ami ekörül forog, ettől még adott sok magyar számára manapság.

(Ui.: a tatabányai belvárosi lakást nem egy annyira egy budapesti bel-, hanem inkább egy külvárosival volna érdemes összevetni, már ha a miliőt nézem. És akkor a többletköltségek még mindig szembeállíthatók a munkahelyre jutás említett nehézségeivel.

Örömhernyó 2019.10.23. 05:17:07

Ja, Kenyában, Indiában egy nagyvárosban rettenetes körülmények közt élnek az emberek. Ott a nagyváros egy nyomornegyedekkel felduzzasztott várost jelent. Semmivel nem jobbak a szolgáltatások, mint vidéken, viszont magas a bűnözés, alkoholizmus, utcagyerekek, környezetszennyezés, járványok, munka alig van, infrastruktúra nincs, az állam a nyomornegyedek lakóinak nem fog plusz iskolákat, kórházakat építeni.
A vidék szegény, de azt hinni, hogy a fejlődő országokban a város alapvetően jobb, hatalmas tévedés. A lakosság felduzzadt, de semmilyen szolgáltatásfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés nem követte ezt a trendet.
Kenyában meg elég nagy szerencse kell ahhoz, hogy az ember elefántcsordába ütközzön, nemzeti parkokon kívül nem sok vadállat maradt már. Az ilyen hatásvadász "dokumentumfilmekkel" vigyázni kell, mert sokszor megrendezett, kitalált események vannak bennük, ezek amolyan fehér embernek szóló tanmesék, hogy az európai embernek legyen bűntudata, amiért neki nem kell elefántokat kerülgetnie a reggeli csúcsforgalomban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.10.23. 06:46:22

Alapvetően nagyon nehéz máshol gyökeret ereszteni, mint ahol az ember született, felnőtt.

2019.10.23. 08:33:07

Egy mediterrán éghajlaton élő növényt is lehet cserépbe ültetni és elvinni északabbra, ott is gyökeret ereszt, még meg is nő valamennyire, de szobában kell tartani. Az ember nem növény, tudom, tisztelet a kivételnek.

midnight coder 2019.10.23. 09:06:41

Kinek a pap, kinek a papsajt.
1. Kényelem ? Inkább a munkalehetõség, az ami a városra jellemzõ, a kényelem a legkevésbé sem. Itt is lazán utazol egy órát a melóhelyedre, meg egyet vissza, csak nem a saját kocsidon, hanem a BKV-n, egy rakás olyan emberrel összezárva akit szabad akaratodból 10 méterre sem közelítenél meg. A város nem kényelem hanem zaj, bűz, mocsok, kutyaszar, hajléktalanok, utcán üvöltő elmebetegek, kábszeresek, alkoholisták.
2. Diktatúrája válogatja. A Kádár-rendszer sok szempontból jobb volt, mint a mai. Más kérdés, hogy nem volt fenntartható.
3. Soha nem értettem azokat akik délre vágynak, miközben 24 fok felett felkapcsolják a légkondicionálót. Én a magam részérõl pont utálom a trópusokat, én a hűvös, őszi-téli időt kedvelem idehaza is, az avar illatával, a hóval. Persze városban ez is szarabb, az első hó után fél órával már tele van minden sárga foltokkal és kutyagumival, mert a sok természettől és emberektől is fényévekre távolodott nyomorult aki kutyát tart család helyett, viszi le a patkányt szarni.
4. Én minden népzenét egyként utálok, úgy hogy ez nem szempont.
5. Bizony. És pont ezért nem megy Kunta-Kinte sem a városba.
6. Inkább arról van szó, hogy bizonyos dolgokat nem lehet ép ésszel vidéken csinálni, vagy azért mert nincs ott ilyen melóhely, vagy mert nem fizetik meg.

G. Nagy László 2019.10.23. 09:08:51

@Örömhernyó:

"Kenyában meg elég nagy szerencse kell ahhoz, hogy az ember elefántcsordába ütközzön, nemzeti parkokon kívül nem sok vadállat maradt már. Az ilyen hatásvadász "dokumentumfilmekkel" vigyázni kell, mert sokszor megrendezett, kitalált események vannak bennük"

Ugyanezt éreztem magam is, amikor a filmet néztem. Ahhoz már hozzászoktam, hogy a narratíva jellemzően nem ideológia-semleges, s hogy a dokumentumfilmek nem csupán tájékoztatni, de befolyásolni, manipulálni is kívánnak. Viszont vagyok még annyira naiv, hogy amit tényként tálalnak, azt el is fogadom ténynek...

G. Nagy László 2019.10.23. 09:12:19

@Örömhernyó:

"ha hiszed, ha nem, a harmadik világban is van földtulajdon, ingatlanoknak ára van"

Nyilván. Csak amikor azt látod, hogy kilométereken át sehol semmi, csak pusztaság, azt gondolnád, hogy nem lesz nagy különbség a telekárak között itt vagy ott.

G. Nagy László 2019.10.23. 09:16:43

@midnight coder:

"Kinek a pap, kinek a papsajt."

Pontosan. Az egyéni szükségletekkel nem érdemes vitázni. Talán csak azzal, hogy a Kádár idején annyi minden jobb lett volna. A fociválogatott szereplésén kívül nem sok mindent tudnék megemlíteni, ám annál több borzalmat.

Örömhernyó 2019.10.23. 10:34:47

@G. Nagy László: Na mi volt olyan borzalmas a Kádár-rendszerben? Nagyap rendőri felügyelet alatt állt '56 után, de a hatvanas évektől egyértelműen javultak a körülmények. Rendszeridegenként mondjuk nem mehetett az érettségiző jogi egyetemre, de mérnöknek már igen, mert az nem politikai pálya volt.
A lakáshelyzet szar volt a második világháború után, társbérletek, leválasztott szobák, nyomorgás, majd beindult a panelépítés és rengeteg embernek megoldódott a lakhatása, ma se tudna 2 millió magyar hol lakni, ha akkor nem húznak fel lakótelepeket Kádárék. Még évtizedekig nem lesz alternatívája a felújított panellakásoknak.
Nyilván szarabb volt az élet, mint Ausztriában és Hollandiában, de ez ma is elmondható, 4-5-szörös a bérkülönbség, ma lehet mozogni valamelyest, de Magyarország ugyanúgy le van maradva. De mivel régen nem nagyon volt kitekintése az embernek, ezért nem fájt, hogy a postára kell menni telefonálni, mert otthon nem volt telefon és kóla helyett Traubit ittunk.
Tényleg borzalmas volt a Kádár-rendszer? Még számomra se volt az, pedig az én családomtól elvettek házat, földeket, előrelépési lehetőségeket.

Kopi3.14 2019.10.23. 10:42:30

"Az viszont igazi bűntett magunkkal szemben, ha lakóhelyünket nem tudatosan választjuk, hanem csak simán sodródunk az eseményekkel, a családdal, a házastárssal."

Tehát ha a család együtt funkcionálisan jó, a párjával klappol az embernek az élet, má büntett ha a pár karrierje és így a család anyagi elörejutása érdekében megy az ember, az büntett, mert csak sodródik? He?

"A valódi bajok ott kezdődnek, amikor napi 3-4 órát emészt fel a munkába-, illetve hazajárás. Igazán lélekölő, amikor a legdrágább kincsünket, az időt herdáljuk; amikor az ébren töltött óráink egy negyede teljesen értelmetlenül úszik el a semmibe; sem dolgozni, sem szórakozni, sem pihenni nem lehet igazán az utazás során."

Szórakozni nem lehet utazás során? Olvasni, zenét hallgatni, videót nézni nem lehet?
Jól értme, hogy úgy gondolod, ha napi pár órát ingázni kéne, akor költözzön az ember, a családot vigye magávla, leszarva annak midnen vonzatát, pl. a társ munkahelyét, a gyerek iskoláit? A másik idézettel együtt most akkor az a fotnos, hogy mindent szarnak titulálj? Mert konkrétan van rajta sapka, nincs rajta füstszürös sapka játékot játszol. Az ingázási idöt miért ennyire magában nézed? Ha a maradék idö annyival értékesebb, simán be lehet vállalni. Inkább ingázok naponta összesen négy órát, mint döglök egy hotelszobában és csak hétvégente látom a barátnöm, vagyok a saját igényeim szerint berendezett lakásomban.

G. Nagy László 2019.10.23. 10:49:56

@Örömhernyó:

"Tényleg borzalmas volt a Kádár-rendszer?"

Abszolút. Számomra elviselhetetlen az, hogy az állam beleszólhat abba, hogy miként éljek. Fura, hogy neked - pedig határozottan intelligensnek tűnsz - ez nem jelentett problémát. Talán Rákosira, Sztálinra, vagy a mai észak-koreai vezetésre már fintorogsz kissé, ám csupán a mértékről van szó. Nekem már az is baszta a csőrömet, amikor a KDNP kezdeményezésére elrendelték a vasárnapi zárvatartást, pedig nemigen vásárolok hétvégén. Sokkal inkább legyek szegény egy szabad világban, mint tehetős egy börtönben.

G. Nagy László 2019.10.23. 10:56:22

@Kopi3.14: Nehezen értelmezem a mondataidat. Mindenesetre próbálom összefoglalni a poszt lényegét: mindenki úgy él, ahogy akar, azonban a tudatosak saját döntést hoznak, az ostobák pedig el sem tűnődnek a lehetőségeiken. Ez valójában az élet minden területére igaz, a lakóhely választására fokozottan.

Aki szeret ingázni, vagy legalábbis jól viseli, tőlem tegye. Én belepusztulnék, ha napi nyolc órát kéne dolgoznom, s mellette négy órát utazni ide-oda. Úgy érezném, hogy elherdáltam az egész életemet.

kvadrillio 2019.10.23. 11:46:01

Aleksandar Vučić és Orbán Viktor
sss 2019. október 23. | 11:20
Tari Tamás
"Rendkívül PINÁ-rAátermett ember" - A szerb elnök tévéinterjúban dicsérte az orgiázó Borkait

...MAJD SEBTÉBEN FELSZIPPANTPTT 2 CSÍK KOKAINT.....:o).....FASZKALAP.

kvadrillio 2019.10.23. 11:50:00

ÚÚÚÚÚÚÚÚÚ...HÁÁÁÁÁÁ...EZ NAGGGYON KREATÍV.....NAGGYON KREATÍV.....

Tóth Gergely
38 perce
Sokan akarják ledönteni a vörös csillagot

A Kossuth tér '56-os hangulatát a tér több pontján felállított hangszórókból áradó korabeli dalok, és a dalokat kakofón effektekkel feldobó rikkancsok alapozzák meg. A volt Néprajzi Múzeum vonalában olyan gyerekjátékot lehet kipróbálni, melyekkel a Pál utcai fiúk vagy a Mándy Iván-regények lábjegyzeteiben lehet találkozni. Az oszlopcsarnokban rengeteg rajzasztalt állítottak fel, és arra biztatják a gyerekeket, „Rajzold le, ami a szabadságról eszedbe jut”. Oké.
5
Galéria: A Kossuth tér '56-os hangulataFotó: Rostás Bianka / Index

Az '56-hoz legbizarrabb módon kapcsolódó játék a mászófal, ahová ezzel a szöveggel csalogatják a gyerekeket:

Verd le a vörös csillagot. Ahogy nagyapáink csinálták...

És a 6 méter magas, három oldalról mászható torony tetején tényleg vörös csillagokat kell lebillenteni, mondjuk kevéssé forradalmi, de érthető módon sisakban, kötéllel biztosítva. A tömeg helyett a gyerekeket pedig leginkább az ambiciózus - „Próbáld a lábadat megemelni! Azaz!” – szülők biztatják. Azért 5-6 éves gyerekként biztos óriási élmény lehet felkapaszkodni a vörös csillagért, majd a tapsokat begyűjtve visszalebegni a földre, nem véletlen, hogy 11 körül már csinos, de nem kivárhatatlan sor alakult ki a mászófal előtt.

KB.MINT borkai.

Pöff 2019.10.23. 12:12:21

@Örömhernyó: ne a 3 világból induljunk már ki...
egyébként az ázsiai kultúrában is van olyan város, ország amire csak csettintenének a fejlett nyugaton

Örömhernyó 2019.10.23. 13:18:40

@G. Nagy László: Kádár pont ott találta meg a különút lehetőségét, hogy a 60-as évektől aki nem volt ellene a rendszernek, azt békén hagyták.
Sztálin Szovjetuniója teljesen más kategória.
Ma az van Magyarországon, hogy a kivételezett kör közpénzen gyarapszik. A Kádár-rendszerben is voltak csókosok, kaptak mondjuk soron kívül telefont. Ma a csókosok kaszinó, trafik és közbeszerzési területen aratnak és sokkal nagyobbak a társadalmi különbségek, mint annak idején. És nem a tehetség meg a szorgalom miatt gazdagszik a társadalom egy szűk rétege.
Nincs olyan ország, ahol ne mondaná meg az állam, hogy hogy élhetsz. A kérdés az, hogy élhetőek társadalmar eredményeznek-e a szabályok.
Kádár a nagyon elnyomó szovjet táborban tudott lavírozni, nem lehetett túl vonalas, mert jött volna még egy '56, nem lehetett túl engedékeny, mert akkor jönnek az orosz tankok, mint Csehszlovákiában.
Borzalmasnak nem nevezném a Kádár-rendszert. A mai magyarországi rendszer borzalmasabb olyan szempontból, hogy ma Magyarország az EU-hoz tartozik és ebben a közegben sikerült ilyen mérsékelten szabad kissé elnyomó rendszert kreálni, pedig most nem felülről jön a rendszer keményítésének követelése. Hanem a magyarok ezt szavazzák meg maguknak. Ez a borzasztó.
És míg Kádár alatt Magyarország a legvidámabb barakk volt, most már Magyarország mellett elhúzott Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia is. A diktatúrában a szovjetek által uralt közeghez képest élhető országot sikerült összerakni. A nagy szabadsággal viszont nem tudott élni a magyarság. A magyarokat nem véletlenül lehet ma is azzal megvenni, hogy lényegében Kádár-nosztalgiát tol a kormánypárt. A magyaroknak ez kell, mert szerintük a Kádár-rendszer jobb volt, mint ami most van.

Örömhernyó 2019.10.23. 13:24:18

@Pöff: Csak míg nyugaton te oda költözöl ahova akarsz, Ázsiában roppant szigorúak a bevándorlási szabályok. Még olyan shithole országokba is, mint Indonézia vagy a Fülöp-szigetek.
Szingapúrba, Japánba meg mondanom se kell.
És még országon belül se lehet vándorolni kedved szerint mondjuk Kínában. Hiába Shanghai csúcsszuper, ha te kínaiként se élhetsz ott, mert lényegében röghöz vagy kötve a hukou rendszerrel és Belső-Mongóliában KELL élnie a családodnak, mert ez nem olyan, mint a magyar lakcímnyilvántartás, hogy csak átjelentkezel és kész. Ez röghözkötés.

Amúgy azért a harmadik világról írok, mert a posztban említett dokumentumfilm is csupa harmadik világbeli gyerek sorsát mutatja be.

midnight coder 2019.10.23. 14:21:38

@G. Nagy László: Állam bácsi mindenhol alaposan beleszól abba hogy mit tehetsz és mit nem, Európában meg pláne. Az európai polgár kimondottan alattvaló, állam bácsi szinte az összes jogát magához rendelte. Kádárék sem szóltak sokkal jobban bele az életedbe, mint egy tetszõleges mai európai állam, és ez csak rosszabb és rosszabb lesz.

G. Nagy László 2019.10.23. 15:08:33

@midnight coder: @Örömhernyó:

Egy csomó mindent helyesen láttok, mégis azt érzem, hogy keverednek a dolgok.

1. Tény, hogy az ötven felettiek egy markáns része azt érzi, hogy Kádár idején jobb volt. Ez azonban két dolgot egészen biztosan nem jelent. Nagy valószínűséggel még azt sem, hogy gazdasági tekintetben nekik, maguknak jobban ment volna a soruk. ÖSSZEHASONLÍTHATATLANUL jobban élünk manapság, mint annak idején, s ha voltak is vesztesei a rendszerváltásnak, a többségük ma már nem él. Egyszerűen az emlékeik megvezetik őket: akkor voltak fiatalok, szerelmesek, élettelik. A másik: titeket, mint az átlagnál értelmesebbeket nem kéne, hogy ez a hamis nosztalgia befolyásoljon.

2. Tény az is, hogy a társadalmi különbségek kisebbek voltak. Igen ám, de ez nem úgy változott, hogy a sok közepesen gazdagból lett néhány dúsgazdag és sok szegény. Sokkal inkább úgy, hogy a sok szegényből lett pár dúsgazdag, s sok átlagosan gazdag. Aki szegény maradt, jellemzően az sem él szarabbul, csak irigykedik azokra, akik elhúztak mellette. Mindezekkel együtt is Magyarország az a hely, ahol a társadalmi különbségek a lehető legalacsonyabbak. A vonatkozó (ismert, hivatalos, nemzetközi) ráta megegyezik Franciaország mutatójával.

3. Az is igaz, hogy Nyugat-Európa beteg világot épít, s pont azért, mert ismét vállukra emelték Marxot. Nem ők az etalon.

4. Ha a mai Észak-Koreát tekintjük a totális diktatúrának, s egy állam nélküli világot a 100%-os szabadságnak, úgy - szerény véleményem szerint - most idehaza egy kb. 80%-os szabadságot élvezhetünk, szemben Kádár 40%-os világával, vagy a Rákosi-éra 10%-os szabadságfokával. A legfontosabb kérdés mindig az, hogy szabadon távozhatsz-e. Minden továbbit csak az után érdemes feltenni, hogy tisztáztuk: börtönben élsz, vagy önszántadból maradsz.

erol 2019.10.23. 17:03:21

@midnight coder: Mibe szól bele állambácsi? Tudnál 1-2 példát írni? Komolyan érdekel.

kvadrillio 2019.10.23. 18:19:57

A mű története

1888. július 23-án a franciaországi Lille-ben, egy kávéházban hangzott fel először az akkor már halott munkásmozgalmi költő, Eugène Pottier szövegére, Pierre Degeyter zenéjével, egy helyi munkáskórus előadásában. A kávéház neve ez volt: „A Szabadsághoz”. Az újságárusok szakszervezeti csoportja tartotta itt összejöveteleit, és a dal első előadása nem nyerte meg túlzottan a tetszésüket. Jobbnak tartották a francia forradalom vérpezsdítő indulóit, a Carmagnole-t és a Marseillaise-t.

Az Internacionálé Gustave Delory, későbbi szocialista képviselő és lille-i polgármester ösztönzésének köszönhető: ő fedezte fel egy kis füzetben az egy évvel korábban elhunyt Pottier szövegét. Odaadta Pierre Degeyter szocialista pártmunkásnak, autodidakta zenésznek, hogy öntse dalba.

A belga származású Degeyter Genfben született 1848-ban. Tehetséges lehetett, mert 18 éves korában elnyerte a lille-i zeneiskola első díját, ennek ellenére munkásként dolgozott az észak-franciaországi nagy iparvárosban.

Hogy a forradalmi dal ne okozzon neki problémákat, a kiadó csak a vezetéknevével jegyezte a partitúrát. Ennek ellenére Degeytert elbocsátották, sokáig munka nélkül volt, ráadásul évekig tartó perbe keveredett fivérével, aki azt állította, hogy ő a dal szerzője. A valódi alkotó csak 1922-ben kapta vissza jogait.

Az Internacionálé lassan terjedt el. Csaknem 25 év telt el megszületése után, amíg országhatárokon túl is énekelni kezdték. „Nemzetközi karrierje” csak az első világháború táján kezdődött, majd az októberi forradalom győzelme után teljesedett ki.

A nemzetközi munkásmozgalom himnusza 2002-től vált jogdíj szempontjából az emberiség közkincsévé.
Kotta és dallam
Magyar feldolgozás Szerző Mire Mű
Rezessy László két szólam Internacionálé
{ << \relative f' { \key g \major \time 4/4 \tempo 4 = 72 \set Staff.midiInstrument = "alto sax" \transposition f' \partial 4 d4 g4. fis8 a g d b e2 c4 e a4. g8 fis e d c b2 r4 \bar "|" \break d g4. fis8 a g d b e2 c4 a'8 g fis4 a c fis, g2. \bar "|" \break b8( a) fis4. fis8 e fis g e fis2 d8 d cis d e4 e a4. g8 fis2. \bar "|" \break a4 a4. fis8 d d cis d b'2 g8 e fis g fis4 a g e d2. \bar "|" \break b'8 a g2 d4. b8 e2 c4 a'8( g) fis4 fis e d d2. \bar "|" \break d4 b' b a d, g2 fis4. fis8 e4. dis8 e4. a8 a2. \bar "|" \break b8 a g2 d4. b8 e2 c4 a'8( g) fis4 fis e d b'2. \bar "|" \break b4 d d c b a8( gis a b) c4. c8 b4. g8 a4. fis8 g2. \bar "|." } \addlyrics { Föl, föl, ti rab -- ja -- i a föld -- nek, föl, föl, te é -- hes pro -- le -- tár, a győ -- ze -- lem nap -- ja -- i jön -- nek, rab -- sá -- god -- nak vé -- ge már. A múl -- tat vég -- képp el -- tö -- röl -- ni, rab -- szol -- ga -- had in -- dulj ve -- lünk, a föld fog sar -- ká -- ból ki -- dől -- ni, sem -- mik va -- gyunk s_min -- den le -- szünk. \repeat unfold 2 { Ez a harc lesz a vég -- ső, csak ösz -- sze -- fog -- ni hát, és nem -- zet -- kö -- zi -- vé lesz hol -- nap -- ra a vi -- lág! } } >> }
0:00

Föl, föl, ti rabjai a földnek,
Föl, föl, te éhes proletár!
A győzelem napjai jönnek,
Rabságodnak vége már.
A múltat végképp eltörölni,
Rabszolga-had, indulj velünk!
A Föld fog sarkából kidőlni,
Semmik vagyunk, s minden leszünk!

Ez a harc lesz a végső,
Csak összefogni hát,
És nemzetközivé lesz
Holnapra a világ.

Védelmező nincsen felettünk,
se isten nem véd, sem király:
A közjó alkotói lettünk –
hát vesszen el, ki ellenáll!
Pusztuljon ez a rablóbanda,
a rabságból elég nekünk.
A lángot szítsuk, rajta, rajta!
A vas meleg, hát ráverünk.

Ez a harc lesz a végső,
csak összefogni hát!
és nemzetközivé lesz
holnapra a világ!

A gazdagoknak kedve-kénye
erőnkből szívja ki a vért,
csaló az államok törvénye,
mert minden bajt szegényre mért.
Kínlódás most a munka bére,
de már ebből elég, elég!
Szerszámot hát az úri kézbe
s ide a jognak a felét!

Ez a harc lesz a végső,
csak összefogni hát!
és nemzetközivé lesz
holnapra a világ!

Mi milliók, mi munka népe,
mi alkotunk a földtekén,
mienk lesz még pompája, fénye
s a munka nem lehet szegény.
A tőke még a húsunk marja,
de már a gyáva had remeg –
kelőben már a munka napja
s ragyogni fog a föld felett.

Ez a harc lesz a végső
csak összefogni hát!
és nemzetközivé lesz
holnapra a világ!

kvadrillio 2019.10.23. 18:22:05

most....megyaduma, hogy a ruszkik 56-ban.....meg előtte leigáztak, kamenizmust csináltak, mega...mega..aztán JÖN NOVEMBERBEN PUTYIN ÉS ORBÁN LETÉRDEL ELŐTTE ! :o)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

kvadrillio 2019.10.23. 18:25:17

jahhh.. mer mostmár Putyinnak is gyémántdácsája van meg sokezer dollármilliárdja ! :O)

kvadrillio 2019.10.23. 19:00:59

""""" Mérlegre téve a Fidesz 30 évének teljesítményét, Kövérben nincs rossz érzés, semmilyen olyan bűnt nem követtek el a társadalommal szemben, ami miatt szégyellniük kellene magukat. """""...???

DE HÁT AKKOR MIÉRT UTÁLJÁK A FIDESZT EGYRE TÖBBEN ???
DE HÁT AKKOR ORBÁN MIÉRT CSAK PÁNCÉLBAN MER AZ EMBEREK KÖZÉ MENNI, HA EGYÁLTALÁN... ???!

Majd az utolsó kérdések egyikére válaszul Kövér azt mondta, szerinte a Fidesz - ami egy "ösztönösen zseniálissá alakult képződmény" - alapértékeit tekintve semmit nem változott az elmúlt 30 évben, van egy kontinuitás a Fidesz fejlődésében, nem tolódtak ide-oda, ott vannak, ahol voltak, ők nem mozdultak el, legfeljebb a világ változott. Mérlegre téve a Fidesz 30 évének teljesítményét, Kövérben nincs rossz érzés, semmilyen olyan bűnt nem követtek el a társadalommal szemben, ami miatt szégyellniük kellene magukat.

midnight coder 2019.10.23. 19:15:18

@erol: Gyakorlatilag mindenbe. A jövedelmed nagy részérõl õ rendelkezik: írd be egy bérkalkulátorba (Pl kulcs-szoft), hogy mennyit fizet utánad a munkáltató (ez az amit valójában megkeresel), aztán a nettódból vond le az áfát, és utána már csak a jövedéki adók és illetékek amivel számolnod kell. A legelemibb jogaidat is magához rendeli, Pl. erõsen korlátozza az önvédelmhez való jogaidat a fegyvertartás tiltásával, illetve a tulajdonod megvédését is. De az igazán szép az, hogy ezen a tájon állam bácsi gyakorlatilag bármikor kitalálhat bármilyen baromságot - mint ahogy tette is sokszor, Pl. jött egy kis kefebajuszos fickó aki úgy döntött, hogy a zsidókat koncentrációs táborba kell küldeni. Aztán volt ilyen kis kopasz, aki államosított és téeszesített, meg padlásokat söpört, meg koncentrációs táborba küldte aki nem tetszett neki. De még sorolhatnám azokat a pajkos cselekedeteket amiket itt Európában elkövetett az aktuális állam bácsi csak azért, mert az európai polgár mindig is alattvaló volt, és állam bácsi illetve az aki épp az élén áll, ezt pontosan így is gondolja.

midnight coder 2019.10.23. 19:17:23

@kvadrillio: Aztán kivégeztek vagy 20 Holocaustnyi civilt eme remek kis dalt dudorászva.

2019.10.23. 19:45:29

@Örömhernyó:
Pedig a mostani rendszerben az EU adja a szabadságot. Ugyanis mivel azon belül bárhol élhetsz, dolgozhatsz, ezért még egy féldiktatórikus vezetés sem tud lekorlátozni, ráadásul az ilyen vezetésnek is vigyáznia kell, mit csinál az EU-n belül.

erol 2019.10.23. 20:11:16

@midnight coder: Szerinted jobb lenne, ha nem létezne semmilyen adó? És miből épülnének utak, hidak stb., a fegyvertartás is addig jó, amíg csak a te kezedben van. Ha rád fogják már nem annyira pozitív. Szóval nem ilyen egyszerű ez, hogy csúnya állambácsi.

Örömhernyó 2019.10.24. 05:20:21

@G. Nagy László: "Tény, hogy az ötven felettiek egy markáns része azt érzi, hogy Kádár idején jobb volt."

Az a vicc, hogy nem csak az 50 felettiek érzik hogy a Kádár-rendszerben jobb volt, hanem a fiatalok is, akik még nem is éltek akkor. Mert látják, hogy a mai öregeknek még összejött egy lakás, lett nyugdíjuk, volt biztos állásuk, a mai fiatalok jó része meg ezekről csak álmodhat. Most fellendülés van, de ez csak a következő válságig tart, akkor megint visszaesik az ország a 90-es évek elejének vegetálásába, elúsznak a hitelesek stb.

Az embereknek stabilitás kell. És viszonylagos egyenlőség. A legegyenlőtlenebb társadalmak a legrosszabbak, legdepresszívebbek a világon akkor is, ha a szegények viszonylag jól el tudnak lenni. Lásd USA, ahol a szegények körében terjednek a keménydrogok és a gyógyszerek.
Az a mese, hogy bárkiből bármi lehet, csak keményen kell dolgozni, már kezd átlátóvá válni. Minden válságból azok jönnek ki győztesen, meggazdagodva, akiknek a válság részben köszönhető. Akik meg a munkájukkal összerakták a vagyonukat, azoknak elúszik mindene.
Így a világ az ütemezett válságok miatt egyre egyenlőtlenebbé ferdül, a felelősöket sose vonják felelősségre, ők felfelé buknak, a válságot meg ráfogják a kapitalista gazdaság ciklikusságára. Nincs itt semmi látnivaló!

Örömhernyó 2019.10.24. 05:23:28

@Zabalint: Tehát ha ma egy magyar ember jobban tud élni, az nem azért van, mert a magyar kormányok annyival jobban kormányoznának, mint annak idején Kádár, hanem mert nyitva vannak a határok és el lehet menni olyan országokba, ahol a kormány ugyanúgy mindenbe beleszól, de azért a végén az emberek nem érzik magukat annyira kirabolva, átverve.

szkornat 2019.10.24. 07:56:48

Nem láttam a filmet, de nagyon valószínűnek tartom, hogy a legnagyobb szélsőségeket mutatja be. (Hadd szörnyülködjön a kedves médiafogyasztó, micsoda elmaradott és borzasztó helyek vannak... J) Valószínűleg Mo-on is van olyan szegény tanyasi gyerek, akinek szintén elég küzdelmes és fárasztó eljutni az iskolába. De ez mellékszál, igazából csak egy dolgot akartam hozzáfűzni a témához.

A megszokás és a szociális háló tartja ezeket az embereket is a lakóhelyükön. (Mint annyi másunkat is, hiszen vélt vagy valós apróbb - de bizonytalannak érzett - előnyökért nem áldozunk fel fontos dolgokat.) Írtad, hogy a másodikat tartod te is a legerősebbnek, ebben egyet értünk. A zsidók és az 56-os magyarok kapcsán pedig nem a hazaszeretet működött szerintem, hanem a megszokás, illetve az, hogy mindig csak egy kicsit lett rosszabb. Gondolj a békás példára. Meleg vízbe dobva azonnal kiugrik belőle, de ha nagyon lassan melegíted a vizet a békával együtt, akkor megfő. Erre a hatásra játszottak rá a nácik is a kivégzések köré szervezett színjátékkal. A diktatúrák pedig fokozatosan keményednek, csak a végén már nem lehet távozni belőlük. Ilyenkor az emberek hitegetik magukat (mint a békák), hogy ez átmenet, csak még egy kicsit kell kibírni, stb. Ha bármelyikünknek valóban fegyvert szegeznek a halántékához, hogy nincstelenül azonnal távozik a családjával, vagy most lelövik, szinte mindenki gondolkodás nélkül indul.

2019.10.24. 08:42:37

@midnight coder:
"Soha nem értettem azokat akik délre vágynak, miközben 24 fok felett felkapcsolják a légkondicionálót. "

Gondolom te meg nem kapcsolod be a fűtést télen.

2019.10.24. 08:45:11

@Örömhernyó:
Mibe szólnak bele a mai kormányok, amibe a Kádár rendszer idején nem szóltak bele? Mert fordítva nézve a szabad utazás, költözés is egy plusz jog a sok közül, amik akkor nem voltak, most vannak.

2019.10.24. 08:53:58

@Örömhernyó:
Tévedsz, az emberek többségét nem motiválja a szürkeség, nem véletlenül nőtt az alkoholisták aránya a Kádár rendszerben. Akik visszasírják, azok bizony nagyrészt már idősek, akik nehezen alkalmazkodtak a rendszerváltáshoz, mert anno a szocializmusban szocializálódtak. Nyilván vannak fiatalok is, akikre az idősebb korosztály ragasztotta rá a Kádár nosztalgiát azzal, hogy csak a pozitív oldaláról meséltek, de ők csak kis hányadát teszik ki a fiataloknak

G. Nagy László 2019.10.24. 09:10:35

@Örömhernyó:

Ismét jókat írsz, ám némiképp keverednek a szálak.

1. Az a tény, hogy egyes válságoknak konkrét felelősük van, akiket nem kérnek számon (lásd: a legutóbbi amerikai ingatlanlufi, a hitelminősítők nyilvánvaló csalásai), az egy többszörös büntetőjogi történet, nem függ össze közvetlenül az egyenlőség problematikájával. Sokan szeretik a kapitalizmus velejárójának beállítani, de ez sem igaz. Szimpla bűncselekmény.

2. "Az embereknek stabilitás és viszonylagos egyenlőség kell" - Ez igaz, de pont olyan, mintha azt írnád: az embereknek cuclisüveg és pelenka kell. Egy gyermeteg létállapotot legitimálsz. Te melyiket választanád: januártól júniusig nulla bevétel, majd júliustól decemberig havi kétmillió, avagy minden hónapban fixen hétszázezer? Az első nem tűnik kiegyensúlyozottnak, mégis minden józan ember azt választaná. A többség azonban nem józan. Én abban hiszek, hogy meg kéne tanítani az embereket gondolkodni, nem abban, hogy simogatni kéne az elmebetegek buksiját.

3. "Az embereknek stabilitás és viszonylagos egyenlőség kell" - Ennek a kérdésnek van egy súlyos, erkölcsi vonatkozásai is. Ki fogja finanszírozni ezt a gyermeteg igényt? Vegyük el a gazdagoktól? Söpörjük le a padlásokat? Szégyelljék magukat a tehetségesek? Európa nyugati része most ebbe készül belerokkanni. Eteti a migránsokat, ahelyett, hogy a saját társadalmát erősítené. A baloldaliság sokkal pusztítóbb, mint az egyenlőtlenség. Róma bukásában is jelentős szerepet játszott a rendszeres ingyen gabonaosztás, ahogy a kommunizmus is eleve beteg, halva született gondolat. Ki akarna létrehozni bármit, ha törvényesen kirabolhatja a másikat?

2019.10.24. 12:23:16

@G. Nagy László:
Az embereknek nem stabilitás, hanem elérendő célok és jövőkép kell. A két véglet, a szocializmus és a szélsőséges libertarianizmus egyaránt elveszi ezeket, az előbbi azért, mert szocializmusban nem kell küzdeni a célokért, utóbbi azért, mert a lecsúszottak gyerekeinek nincs lehetőségük hozzájutni azokhoz a javakhoz, amelyek a felkapaszkodáshoz szükségesek (ingyenes oktatás, elégséges táplálkozás, stb., stb.).

G. Nagy László 2019.10.24. 13:05:47

@Zabalint: Őszintén sajnálom a lecsúszottak gyerekeit, ahogyan az afrikai, éhező gyerekeket is. Az ő felkarolásukat célozza számos magánalapítvány, különösen ami a tehetségeseket illeti. Mindig szívmelengető, ha valaki felemelkedik a saját csóró, primitív, mérgező környezetéből. De ennek nem az az útja, hogy minden lecsúszott családot kitömünk és további szaporodásra biztatunk, miközben az aktív társadalmat agyonnyomja az ő eltartásukra kivetett adóteher. (Ha van olyan eleme a mai magyar kormányzásnak, amely igazán példaértékű, úgy ezt a területet olyannak érzem. A történelem során az első olyan kabinet, mely valósan tesz is a cigányság felemelkedéséért, miközben folyamatosan adót csökkent. Ez a része parádés.)

2019.10.24. 14:12:31

@G. Nagy László:
Ha nem adsz lehetőséget a lecsúszott csáladok gyerekeinek a feljebb jutasra, az az egész társadalomnak sokkal többe fog kerülni. Nem kitömni kell őket, hanem célzottan, a tanulásukat, étkezésüket támogatni, ennyi.

2019.10.24. 14:13:29

@G. Nagy László:
"(Ha van olyan eleme a mai magyar kormányzásnak, amely igazán példaértékű, úgy ezt a területet olyannak érzem. A történelem során az első olyan kabinet, mely valósan tesz is a cigányság felemelkedéséért, miközben folyamatosan adót csökkent. Ez a része parádés.)"

Te valami alternatív univerzumról beszélsz?
süti beállítások módosítása