téveszmék

"Te vagy a másik felem"

2018. július 17. - G. Nagy László

te_vagy_a_masik_felem5_1.jpg

 

A párkapcsolatok, házasságok kapcsán olyan elképesztően sok tévhit él a köztudatban, hogy vaskos köteteket lehetne megtölteni velük. Az egyik legelterjedtebb hiedelem, hogy létezik valahol a világban egy ember, akit csak azért alkotott meg a Teremtő, hogy a társunk, a kiegészítőnk, a másik felünk legyen. Szívmelengető gondolat, akárcsak a Mikulás, vagy a Fogtündér létezése, ám a realitása semmivel sem nagyobb, mint ez utóbbiaké, még akkor sem, ha hajlamosak vagyunk hosszabb ideig hinni benne.

 

te_vagy_a_masik_felem4.jpg

 

Nyilván nem árt, ha olyan társsal kötjük össze az életünket, akivel jól illeszkedünk testileg, szellemileg, értékrendek tekintetében, illetve genetikailag úgyszintén. Az utódok biológiai fittségét jelentősen segíti, ha genetikai tökéletlenségeink nem öröklődnek tovább, így ösztönösen azokhoz vonzódunk, akik egészségesek, kiváltképp azokon a részterületeken, melyeken mi magunk esetleg problémákkal küzdünk. (Mint ismeretes, a közeli rokonok közötti frigy is azért tiltott, mert az esetleges génhibák kijavításának drasztikusan csökken az esélye.) A megfelelő kapcsolódás igénye a gyakorlatban azt eredményezi, hogy ezer potenciális partnerjelölt közül maximum két-három olyan akad, akivel érdemes lehet komoly terveket szőni. Gyors fejszámolás után arra juthatunk, hogy ha nem is sok, de néhány száz alkalmas pályázó bizonyosan fellelhető a nagyvilágban, semmiképpen sem egyetlen konkrét, személyre szabott NAGY Ő létezik. Azonban nem is ez a legnagyobb gond a "te vagy a másik felem" téveszme kapcsán. Sokkal inkább problémás az ebből következő attitűd, amely a párkapcsolatot egy boltívszerű lelki közösségnek hiszi. Leonardo da Vincitől tudjuk, hogy "a boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, melyből végtelen erő keletkezik". Sokan azt gondolják, hogy valójában erről szól a házasság: külön-külön ugyan erőtlenek vagyunk, de egymást megtámasztva - hiszen erre születtünk! - talán elbírjuk az élet terheit. Nem állítom, hogy működésképtelen modell, de hogy fényévekre van az optimális életstratégiától, abban egészen biztos vagyok.

 te_vagy_a_masik_felem2.jpg

Amikor kimondom, hogy "te vagy a másik felem", azzal egyidejűleg elismerem, hogy egymagam nem vagyok kész, nem vagyok teljes, nem vagyok egész. Csupán egy visszafogott 50%-ot tudok felmutatni, mely onnantól, hogy megtalálta a hozzá - látszólag - tökéletesen illeszkedő másik 50%-ot, már sziámi ikerként, összenőve kíván létezni. Ez a hozzáállás szüli a tipikus párkapcsolati téveszméket: mindent együtt kell csinálni; kötelező lemondani az egyéni igények egy jelentős részéről; közössé kell tenni a pénzügyeket; a problémákat együttes erővel kell megoldani; tilos a másik előtt titokban tartani bármit; osztozni kell a másik hangulataiban, érzéseiben is. Ha a nejem szeret valakit, azt nekem is kell; ha viszont ki nem állhatja, úgy én sem kedvelhetem... Nyilvánvaló, hogy mindez totál gyermeki szint; még nyomokban sem tartalmaz érett világlátást.

 

te_vagy_a_masik_felem7.jpg

 

Meggyőződésem, hogy éppen a hétköznapok permanens testközelsége teszi tönkre a szerelmet. Az első néhány randi még valóságos ünnep; mindkét fél igyekszik a legjobb formáját hozni, s a találkozások minden perce szikrázó izgalom és túlfűtött gyönyör. Azután elröppen pár hónap, s a mámor helyét átveszik a kütyük, a távirányítók, a gázszámla és a zokni mosás. Lehet erre lemondóan legyinteni, hogy ez a világ rendje, apád is így csinálta. Attól, hogy ez az általános minta, még nem válik követendővé. Az igazán jó frigyet az jellemzi, hogy a találkozások megőrzik ünnep jellegüket. Ez persze csakis úgy lehetséges, ha a felek nem lógnak állandóan egymás nyakán. Ami az együtt töltött, minőségi idő fontosságát illeti, szinte minden párkapcsolati tanácsadó kihangsúlyozza. Arról már sokkal kevesebben beszélnek, hogy legalább ilyen lényeges a felesleges és kínos együttlétek elkerülése. Kevés szánalmasabb jelenséget ismerek annál, mint amikor Ádám egy éjszakába nyúló pókerversenyen vesz részt, Éva pedig órákon keresztül ott unatkozik mögötte. Ha valaki szeretné kiplakátolni magáról, hogy mennyire értéktelen, hogy mennyire társfüggő, hogy mennyire nincs saját élete, úgy ezt a vonalat feltétlenül tudom javasolni. Hasonlóan megmosolyogtató, amikor a házastársak kölcsönösen szabadságot vesznek ki a munkahelyükön, hogy a másikat elkísérjék hivatali ügyintézésre, vagy orvosi vizsgálatra. Itt persze már megjelenik a törődés, a féltés is, mint pozitív motiváció, ám ez is kevés ahhoz, hogy palástolja: úgy tekintünk a másikra, mint egy önállótlan gyerekre.

 

te_vagy_a_masik_felem.jpg

 

Kishont Ferenc A boldog házasélet titka című humoreszkjében felfedi a tökéletes megoldást. "Az utolsó levelezőlap, amelyet a múlt év nyarán küldött nekem, igen szívélyes hangú volt. Mindketten büszkék vagyunk, hogy saját erőnkből, intellektuális színvonalon megoldást találtunk a mindennapi házasélet apróbb problémáira..." Túl a szatírán: azért van ebben valami. Minél kevesebbet pakolunk a közös hátizsákba, minél lazábbra engedjük a kölcsönös függés kötelékét, annál szűkebb platformot teremtünk a vitára, a nézeteltérésre, a veszekedésre. Amennyiben Ádám ideális kapcsolatban él, úgy egy katasztrofális lapjárású estét követően Éva "Hogy ment?" kérdésére könnyedén válaszolhatja: "Vacakul, majdnem százezret buktam." Nem kell magyarázkodnia, nem kell elszámolnia, de titkolóznia sem, ugyanakkor nem is vár sem vigaszt, sem egy kölcsönhúszast fizetésig. Tudja, hogy neje valami ilyesmit válaszol majd: "Nyugi, legközelebb majd kifosztod őket. S most ahelyett, hogy belekezdenél, miként mákolták le a királyszettedet, inkább töltsük valami értelmesebbel az éj hátralevő részét..."

 

te_vagy_a_masik_felem3.jpg

 

"Te vagy a másik felem" - egyetlen józan ember sem szeretné ezt hallani a társától, pláne ha az illető komolyan is gondolja. Összehasonlíthatatlanul szerencsésebb, ha két egész, önállóan is boldogságra kész ember találkozik egymással. Két félember összeolvadásakor nem csak a menny, de a pokol is összeér. Érett szerelmesek azonban képesek rá, hogy elsősorban a felsőbb régióikat fűzzék össze, megosztva a másikkal az áldást, s a kapun kívül hagyva a kicsinyesség átkait. Nem tűnik lehetetlennek.

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr5614114281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kovacsistvanka 2018.07.18. 10:24:29

@G. Nagy László: Abban jársz tévúton, hogy azt írtad, a pár MINDENT együtt kell csináljon (pókerezés, ügyintézés, ugyanazt kell szeretni), én meg azt, hogy egy közös metszet kivételével mindenki csinálja akár egyedül azt, amiben a legerősebb. Itt én egy pár előtt álló kihívások összességére gondoltam, mint például a pénzügyek (nem kell, hogy mindkét fél tudja, hogy például mi az előnye vagy a hátránya az egészségpénztárnak, elég, ha az egyikük tudja, és ő kezeli a közös életük ezen részét), te belevetted még a szabadidőt (pókerezés) is. A párkapcsolatban egyébként én pont ezt a rész érzem kritikusnak, hogy mennyi szabadságot enged az egyik a másiknak, mennyire intézhetik önállóan életük ezen részét (a "szabadidőt") is. Valamennyire mindenképp, csak határokon belül kellene maradnia az együtt és a külön-külön eltöltött szabadidő arányának.

Meg ebben, hogy ezt írod:
"elismerem, hogy egymagam nem vagyok kész, nem vagyok teljes, nem vagyok egész. Csupán egy visszafogott 50%-ot tudok felmutatni, mely onnantól, hogy megtalálta a hozzá - látszólag - tökéletesen illeszkedő másik 50%-ot, már sziámi ikerként, összenőve kíván létezni."

Szerintem meg nem azt ismeri el az ember, hogy nem kész, nem teljes, hanem azt, hogy nem tökéletes. Tehát mondjuk 70%. De azzal sincs baj, ha csak 50%, mert alfahímből nem lehet mindenki. Az 50%-os ember is le fogja élni az életét (ilyen értelemben tehát teljes és kész), csak párkapcsolatban valószínűleg egyszerűbben, és ha "összejön", még boldogabban is. És párkapcsolatban sem sziámi ikerként kell élnie egy 50%-os embernek, hiszen pont, hogy a "másik" 50%-ra ő képtelen.

szuts 2018.07.18. 10:27:18

@G. Nagy László:

A kommunizmus tanának összemaszatolása a házassággal több ponton is helytelen, bár kétségtelen, hogy a "kom" szóelőtag - közös, társ - alapja mindkettőnek. A latin coniuga, mint házasság, a közös iga-alapból eredeztetett.
Alapvető különbség, hogy a kommunizmusba "beleszületett" az ember a házasságot - megfelelő partnerrel - választja a két fél. Míg a kommunizmusban résztvevők mindenféle emberek, a házasságban egymást választott, megfelelőnek tartott felek együttműködésével jön létre. És ez alapvető különbség

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.07.18. 10:31:02

@fáskerti elvtárs:

"A házasság és a család közösségvállalást jelent a másikkal anyagi értelemben is."

Vedd észre, hogy a tudatosan egyre inkább atomizált társadalomban - már amennyire ez még társadalomnak nevezhető - ez egyre általánosabb elvárás lesz. A cél a társadalom alapjának, a családnak a megsemmisítése, mégpedig az egyéni szabadság meximális kiterjesztésének örve alatt. Az meg kit érdekel, hogy ez a társadalom önmegsemmisítését eredményezi.

szuts 2018.07.18. 10:37:52

@G. Nagy László:
Így szól a beszélgetésünk:
Te:"Holtomiglan-holtodiglan házasságban élni béna lúzerrel, vagy formai elkötelezettség nélküli élettársi kapcsolatban egy olyannal, aki megfelelő társ?"

Én: '"Azért a két végpont között számtalan lehetőség van. Így leszűkíteni a választási lehetőségeket nem korrekt."

Te: "Amikor értékpreferenciáról vitatkozunk, ki kell jelölni a két szélsőértéket, hogy el tudjuk helyezni magunkat a skála valamely pontján. Enélkül nem megy."

Igen ám, de Te csak az egyik szélső értéket jelölted ki. A másik véglet a következő lenne:
Holtomiglan-holtodiglan házasságban élni egy megfelelő társsal, vagy formai elkötelezettség nélküli élettársi kapcsolatban egy béna lúzerrel.
Ne ez lett volna az értékpreferencia másik vége.

De van még ezen kívül két másik vége is. Lehetne még olyan is, hogy:
Holtomiglan-holtodiglan házasságban élni béna lúzerrel, vagy formai elkötelezettség nélküli élettársi kapcsolatban egy olyannal, egy béna lúzerel.
Vagy: Holtomiglan-holtodiglan házasságban élni megfelelő társsal, vagy formai elkötelezettség nélküli élettársi kapcsolatban egy olyannal, aki megfelelő társ.

Ez egy négy szögletű terület, amiben bárhol elhelyezkedhet egy kapcsolat. Tehát a Te általad felkínált választás igencsak irányított. :)

leroi 2018.07.18. 10:42:25

"1. Nyilván azért kötöd össze az életed valakivel, mert együtt jobb lesz, mint külön. Az, hogy egyedül is kiegyensúlyozott vagy, ALAPKÖVETELMÉNY ahhoz, hogy jó kapcsolatot tudj építeni. Ez nem az én hülyeségem, pszichológiai, társkapcsolati alapvetés."

Vagy egy kínosan fals magyarázat, amit a pszichológusok azoknak próbálnak beadni akik a külsejük/egzisztenciájuk miatt a kutyának sem kellenek.

"2. Tényleg a fennálló jogi rendszerhez akarod igazítani a morált és az életstílust. Nem fordítva kéne?"

De nem ám!

Mert, ha valaki mondjuk morálisan úgy gondolja, hogy a három gyerek meg a dagadt anyjuk neki nyűg és továbbiakban nem akar velük foglalkozni, inkább valami feszes husijú tizenévessel nyomulna; vagy ha a női fél gondolja úgy, hogy változatosan termékenyítteti meg magát de a porontyokat egy férfivel (nyilván a leggazdagabbal) neveli fel; vagy ha egy állami gondozott kisgyermek akaratán és választásán kívül kénytelen lesz egy olyan örökbefogadó családban élni amelyben két azonos nemű nevelője lesz, vagyis a férfi/női minta teljesen hiányozni fog a korai fejlődéséből...nos, akkor az érintett félnek a jog nyújthat valamiféle védelmet. Nyilván nem érzelmekről beszélek, hanem a helyzetek megoldásáról, amellyel elkerülhető (vagy csökkenthető) az egyik fél aránytalan vesztesége.

"3. A melegek nevében nem tudok nyilatkozni. Nyilván az ő esetükben ez annak a jelképe, hogy a társadalom a heteroszexuálissal egyenértékű kapcsolatnak fogadja el az övéket. "

Ami, lássuk be, egy eléggé satnya indok, ha összevetjük a fent leírt - a társadalom működéséhez alapvetően fontos - jogokkal és gyakorlattal.

"
"És egyben tárgyiasítja a másikat. Mint egy nippet a szekrényben, vagy egy jó konyhai kést. "

Igen, pontosan. Hol a hiba? Esküszöm, nem értem. Annyi az értékünk, amennyi hasznot tudunk hajtani a másiknak. Akár egy jó kés. Mit látok rosszul???"

Olvasd el Erich Fromm A Szeretet művészete című könyvét.

csillagporszem 2018.07.18. 10:43:15

@G. Nagy László:
“Ahol minden közös, ott óhatatlanul előbb-utóbb felüti a fejét az élősködés, a másik kihasználása.”

Ez szerintem hülyeség. Akit szeretsz azt nem használod ki. Ha kihasználod akkor nem szereted igazán és akkor nem beszélhetünk boldog párkapcsolatról.
Mondjuk lehet nekem vannak téves elképzeléseim a közös kasszáról, de miért ne működhetne mellette a romantika? Ugyanúgy meglephető a másik hisz nem lesem állandóan mennyit és miért vett el a másik a közös kasszából amíg az nem veszélyezteti a háztartás költségvetését. Ha viszont nem azért veszek le/ki belőle, hogy a másikat meglepjem akkor nincs is titkolózás hogy mire kellett a pénz.
A külön kassza nekem olyannak tűnik mintha félne valaki attól hogyha beadja közösbe a pénzt, akkor már nem veheti majd meg azt amit szeretne, mert a másik fél ellenezné.

G. Nagy László 2018.07.18. 10:51:45

@fáskerti elvtárs: A saját hűtő egy kisarkított végpont. A másik végpont az, ha minden közös. Amikor családot alapítasz valakivel, úgy a projektnek megvannak a jól kalulálható költségei. Ezeket érdemes havonta - előre egyeztetett felosztás szerint - összerakni, a többivel meg szabadon gazdálkodhatnak a felek. Én ezt tartom optimálisnak.

G. Nagy László 2018.07.18. 10:56:39

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ne haragudj, nem akartam sem tiszteletlen, sem bántó lenni.

A következőre gondolok: A nőknek - elsősorban megjelenésük fényében - igen különbözőek a lehetőségeik. Egy bombacsaj bárkit megkap, egy csúnyácska meg örül, ha egy elkötelezettség nélküli, béna fickó összeáll vele. A legtöbben átlagosak, így bizonyos engedményeket tenniük kell egyik, vagy másik irányba. Ha neked soha nem kellett, az azt jelenti, hogy fantasztikusan értékes nő vagy. Ettől még a kevésbé szerencsésekre áll az, amit írtam.

G. Nagy László 2018.07.18. 10:59:17

@szuts:

"Míg a kommunizmusban résztvevők mindenféle emberek, a házasságban egymást választott, megfelelőnek tartott felek együttműködésével jön létre. És ez alapvető különbség"

Ez tökéletesen igaz. Amikor medvét meg a csokit összehasonlítom szín szerint, az attól még áll, hogy egyébként semmi közös sincs bennük.

G. Nagy László 2018.07.18. 11:04:03

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

"A cél a társadalom alapjának, a családnak a megsemmisítése, mégpedig az egyéni szabadság meximális kiterjesztésének örve alatt."

Szerintem a család egy abszolút jó dolog. A házasság nem az. Az egyéni szabadság maximalizálása ugyancsak jó dolog. Nyilván mindenki úgy rendezi be az életét, ahogy akarja. A magam részéről nem értem sem a radikális feministákat, sem a gendernácikat, sem senkit, aki a családok szétverésén dolgozik. De azokat sem, akik a múltban élnek, és sokkal több láncot aggatnának magukra - és főleg a térsukra!!! - mint amennyit muszáj volna.

G. Nagy László 2018.07.18. 11:06:32

@szuts:

Neked is megküldöm:

A következőre gondolok: A nőknek - elsősorban megjelenésük fényében - igen különbözőek a lehetőségeik. Egy bombacsaj bárkit megkap, egy csúnyácska meg örül, ha egy elkötelezettség nélküli, béna fickó összeáll vele. A legtöbben átlagosak, így bizonyos engedményeket tenniük kell egyik, vagy másik irányba. A kérdés az, hogy melyik számít jobban. A jó gének, vagy a nagyobb elköteleződés?

Andy73 2018.07.18. 11:07:45

"Amikor kimondom, hogy "te vagy a másik felem", azzal egyidejűleg elismerem, hogy egymagam nem vagyok kész, nem vagyok teljes, nem vagyok egész. Csupán egy visszafogott 50%-ot tudok felmutatni ... Nyilvánvaló, hogy mindez totál gyermeki szint; még nyomokban sem tartalmaz érett világlátást."

Szerintem meg az a totál gyermeki szint, ha valaki mindent szó szerint vesz. A blogger úgy próbálkozik írással, mintha sohasem hallott volna a szóképekről, képletes beszédről, irodalmi nyelvről.
Attól, hogy valaki a párját a másik felének tekinti, attól még saját magát tarthatja egész embernek, olyan egyéniségnek, akit a párja nemcsak kiegészít, hanem még teljesebbé tesz.
Ez egyébként már a görögöknél is előforduló filozófiai kérdés, és a filozófiai gondolkodás, logika nem azonos a matematikaival.

G. Nagy László 2018.07.18. 11:09:16

@leroi: A szeretet művészete - az egyik kedvenc könyvem, két-három éve olvastam. Az egyik legmeghatározóbb ihletője az írásaimnak.

Minesweeper 2018.07.18. 11:12:23

Ezzel az írással talán csak az a baj, hogy megjelent. A "teveszmek.blog" név olyan, mintha egyetemes igazságok tárháza lenne, csalódott vagyok, hogy ilyen név alatt ilyen tartalom található.
Más cikket még nem olvastam, de az biztos, hogy ezt ki kéne lőni a napba.

G. Nagy László 2018.07.18. 11:13:54

@csillagporszem:

Amit Fáskerti elvtársnak is írtam:

Amikor családot alapítasz valakivel, úgy a projektnek megvannak a jól kalulálható költségei. Ezeket érdemes havonta - előre egyeztetett felosztás szerint - összerakni, a többivel meg szabadon gazdálkodhatnak a felek. Én ezt tartom optimálisnak. Ettől persze még működhetnek a szélsőséges utak is, lehet minden külön, és lehet minden közös is. Szerintem az én verzióm egy jó és működőképes középút a XXI. században, ahol mindkét fél jövedelemmel bírhat.

G. Nagy László 2018.07.18. 11:19:22

@Andy73: Drága Andy! A szóképek azért csodálatosak, mert mindenki úgy érti azokat, ahogy akarja. Ez a poszt csakis a háttértartalomról szól. Ha Te egy tökéletesen kiegyensúlyozott, boldog ember vagy, aki nem görcsös társfüggőségből van együtt a társával, hanem a legmagasabb szintű szenvedély által vezetve, úgy azt mondasz a másiknak, amit akarsz. Hívhatod akár a másik felednek is. Vagy Mókusfácánnak. Mindegy. A tartalom a lényeg.

fáskerti elvtárs 2018.07.18. 11:19:59

@G. Nagy László:

A jog szerint (néhány kivételtől eltekintve) minden közös. Legalábbis házasságban, ha nincs a házas feleknek a törvénytől eltérő szerződése. A jog szerint a fizetésed nem a te kizárólagos tulajdonod, hanem fele-fele arányban a házastársadé is, már abban a pillanatban, ahogy megérkezett a számládra.

Természetesen mindenkinek vannak személyes szükségletei, amiről neki személyesen kell döntenie, és a szükséges pénz elköltéséhez sem kell a család hozzájárulása. Azt, hogy mi fér bele a személyes szükségletekbe, elsősorban az anyagi helyzet határozza meg: ahol a hónap végén már csak margarinos kenyér jut a gyerekeknek, ott egy kávé elfogyasztása is komoly morális dilemmát vet fel, de biztos vannak olyanok is, akik azt se tudnák megmondani, hogy a házastársuknak (nyilván leginkább a férjüknek) éppen hány autója vagy jachtja van, és az illető be se számol róla, hogy vett egy újat.

De szerintem ez elsősorban az anyagi helyzet függvénye, ha pedig rossz az anyagi helyzet, akkor azon nem segít a külön kassza sem, mert óhatatlanul fel fog merülni, hogy mire megy el az a pénz, ami máshova kellene.

Másrészt hiába van bőven elég pénz, az értelmetlen pénzszórás visszatetsző, és vitát kelthet még akkor is, ha a felek külön kasszán vannak, és a közös háztartásban megvan minden.

szuts 2018.07.18. 11:25:12

@G. Nagy László:
Írod:"A következőre gondolok: A nőknek - elsősorban megjelenésük fényében - igen különbözőek a lehetőségeik. Egy bombacsaj bárkit megkap, egy csúnyácska meg örül, ha egy elkötelezettség nélküli, béna fickó összeáll vele. A legtöbben átlagosak, így bizonyos engedményeket tenniük kell egyik, vagy másik irányba. A kérdés az, hogy melyik számít jobban. A jó gének, vagy a nagyobb elköteleződés?"

Én ezt - kicsit kifordítva - a következőképpen látom: Minden ember(társ), egy promóció. Vannak benne jó és rossz elemek. Az a kérdés, hogy ezért az ajánlati csomag pozitívumaiért "megfizetem-e" azt az árat, ami a negatívumokkal jár?!
Ha igen, akkor létre jön a kapcsolat, ha nem, akkor nem. Ha azt mondom, hogy nekem megéri a kancsal, beszédhibás társ, mert olyan egyéb értékei vannak, akkor együtt maradunk, ha többre értékelem a külcsinyt , és - végletekben gondolkozva - egy gyönyörű hárpiával/önző döggel akarok együtt élni, akkor ezt választom.
Nyilván sokat jelentenek a társadalmi elvárások, a közeg, amibe szocializálódtam, a genomokba kódolt ízlésem, de a vége mindig az, hogy "megfizetem-e" az árat a másikért, amibe kerül.

G. Nagy László 2018.07.18. 11:25:43

@fáskerti elvtárs:

"A jog szerint (néhány kivételtől eltekintve) minden közös"

Ne a farok csóválja a kutyát! A jog csak eszköz. A morálról és a praktikumról érdemes beszélni.

"ha pedig rossz az anyagi helyzet, akkor azon nem segít a külön kassza sem"

Ez így van, olyankor elmélet marad minden, hiszen APU FIZETÉSE + ANYU FIZETÉSE < CSALÁDI SZÜKSÉGLET

"Másrészt hiába van bőven elég pénz, az értelmetlen pénzszórás visszatetsző, és vitát kelthet még akkor is, ha a felek külön kasszán vannak"

Ez már viszont baj. Ennek semmi értelme. Én is szólok az asszonynak, ha úgy érzem, feleslegesen költ, de alapvetően nincs közöm hozzá. Tanácsot adhatok, ennyi.

G. Nagy László 2018.07.18. 11:49:30

@Minesweeper: Az pedig külön megtisztelő, hogy ezért a kommentért külön bejelentkeztél, regisztráltál. Esküszöm, hízik a májam :)

czerka 2018.07.18. 12:14:14

"Ami az együtt töltött, minőségi idő fontosságát illeti, szinte minden párkapcsolati tanácsadó kihangsúlyozza."

Párkapcsolati tanácsadókra hallgatni öreg hiba. A minőségi idő fogalma az amerikai életmódból jön. Mindkét szülő nagyon nyomja a karriert, hét közben a guatemalai nanny van a gyerekekkel, a szülők nem is látják őket, mert munka után van wine&dine program más pénzhajhász emberekkel. Hétvégén van egy play date a gyerekkel, ami minőségi időnek van elkönyvelve, de ilyenkor kötelező olyat csinálni, ami sok pénzbe kerül, mert ettől lesz emlékezetes. Olyan nincs, hogy csak együtt lenyírjuk a füvet vagy kitakarítjuk a házat. A minőségi időnek megadjuk a módját.
Az így felnevelt gyerek persze parkapcsolataiban is igényli, hogy csak minőségi időt töltsön vele a párja. Jó éttermek, utazás, sport, drága ruhák vásárlása.
Aztán nem kell meglepődni, ha a feleség nem kíséri el a férjet egy onkológiai kezelésre, mert hisz nem önállótlan gyerek már. Csak egy facebook posztban szorít neki és besöpri az együttérző lájkokat. Aztán gyorsan lecseréli a férjét egy egészségesre, aki még tud neki minőségi időt biztosítani.

A pókerben vesztes férfivel szemben ilyen megértően egy nő se viselkedne. Kivéve, ha milliárdos a faszi és az a százezer nem penz neki.
A nők a megcsalásnál is jobban haragszanak az anyagi hűtlenségre. Ha csak megdugsz egy csajt a buliban, azt még esetleg elnézik. De ha komolyabb pénzt költesz rá, akkor a párod kikaparja a szemedet. Ezért van az, hogy egy nő féltékenyebb egy drága hobbira, mint arra, ha simán lelippant valami kis liba a céges csapatépítőn.

Én abszolút nem vagyok egy romantikus holtomiglan-holtodiglan alkat, de nem gondolom, hogy az egymást napi szinten elviselni képtelen emberek egymáshoz valók.
Én akármekkora puncivadász voltam, igényeltem az összebújást, összeizzadást, intimitást, együtt főzést, evést, egymás mellett csak úgy levést. Ugyanis ezek során tudtam megtapasztalni, hogy működne-e a kapcsolatunk. Mert a szex a nők nagy részével szuper volt, más téren nem láttam bennük perspektívát. Ezt a tanulságot pedig csak úgy tudtam levonni, ha együtt léteztem velük. Kúrópajtásnak mondjuk egy évig is elment volna a legtöbbje, de tartós kapcsolatra nem.

G. Nagy László 2018.07.18. 12:39:31

@czerka: Nincs sok vitánk egymással, csupán pár észrevétel:

1. Szerintem a minőségi időnek nem kell a pénzköltésről szólnia. Egy jó társasjáték a gyerekekkel, nagy röhögésekkel, apa-fia foci, kirándulás a hegyekben - ezek semmibe sem kerülnek.

2. "igényeltem az összebújást, összeizzadást, intimitást, együtt főzést, evést, egymás mellett csak úgy levést"

Ez teljesen rendben van. Ezekben semmi kínos, semmi unalmas, semmi kényszer, semmi feszengés nincs.

3. "A pókerben vesztes férfivel szemben ilyen megértően egy nő se viselkedne. Kivéve, ha milliárdos a faszi és az a százezer nem penz neki."

Nem vagyok milliárdos és masszívan pozitív a pókerszaldóm. Viszont az asszony pontosan ilyen megértő. Vagy szerencsés vagyok és kifogtam az egyetlen értelmes csajt, vagy pontosan tudja, hogy a pénzügyi kilengéseim nem befolyásolják a napi megélhetést. A többi nem az ő dolga, s ezt tiszteletben is tartja.

Dread Naughty 2018.07.18. 13:17:26

Sokan kifigurázzák a posztert, pedig nagy igazságok ezek.
A távolság az egyedüli, ami indukálhatja a vágyat a közelségre.
NEm sokan próbálkoznak vele,mert természetellenesnek tűnik, de külön élő és egymást maximálisan szerető párok igen jól működhetnek.
Nem kell a másik szarát szagolnod, a szennyesét kerülgetned, nem látod a tamponcserét, az uborkapakolást, a körömfestést, sminkelést. Te csak a kész terméket láthatod, ami pedig nem tartozik rád, azt nem fogja az arcodba tolni.
Ha a közös tér, a közös idő, a közös tárgyak nem kényszerből közösek, sokkal szívesebben fogod megosztani őket.
Valamiért azonban mindenki úgy megy bele a párkapcsolatba, hogy feltételezi, hogy a másik nála jobb ember, aki nem lesz ideges arra, amire ő, akinek nem fogja lerombolni a vágyát az, ami neki lerombolja,stb.
Aztán kiderül, hogy ezek a dolgok külön-külön nem elegek egy megondorodáshoz, de együtt, sok idő alatt igenis elegek hozzá.
Aztán idővel a nő számára aválás nem cska egy távoli menekülési lehetőség lesz, hanem a "jobb" alternatíva, ami még pénzt is hoz.

G. Nagy László 2018.07.18. 13:26:36

@Dread Naughty: Amikor egyes párok a váláson törik a fejüket, számos párkapcsolati guru javasolja a "próbaválás" intézményét, vagyis hogy egy időre költözzenek külön, s csak kávézókban, éttermekben "randizzanak". Azt mondják, elég jól működik, számos házasságot ez a technika mentett meg a széthullástól. Úgy tűnik, a távolság megteszi a hatását :)

csobi2011 2018.07.18. 13:37:46

Szerintem a poszt azért ad hamis képet, mert azt feltételezi hogy minden ember egyforma. Nem veszi figyelembe, hogy rengeteg különböző habitusú ember van. Valaki igényli a függetlenséget, valaki pedig akkor a legboldogabb ha visszahúzódhat a saját szűkebb környezetébe. Ettől még nem jobb az egyik ember mint a másik. Szóval amit itt leírsz az lehet hogy nagyszerű minta az emberek egy részének, a másik része meg ki nem állhatja. Pont az a baj hogy jön ide néhány ember aki osztja az észt, meg hogy ez most a trendi és aki nem ért egyet az biztos boldogtalan. Pedig nem így van. Lehet úgy is boldognak lenni több mint húsz éve hogy sülve-főve együtt vannak és mindent megosztanak egymással. Persze ehhez két olyan típusú emberre van szükség akik ettől boldogok. És ettől ők még nem pszichológiai esetek. Egyszerűen csak ilyenek, így kell elfogadni őket. Pont az a baj az íróval, hogy magából kiindulva azt hiszi csak úgy lehet boldog, valaki, ahogy ő gondolja.

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2018.07.18. 13:45:36

@G. Nagy László:

Még csak a kommentek első felét olvastam el, lehet, hogy később van már válasz, de addig is:

Hogyan működik ez a gyakorlatban?

Például "Az igazán jó frigyet az jellemzi, hogy a találkozások megőrzik ünnep jellegüket". Mennyi időt töltesz az asszonnyal?

Illetve a külön pénzügyek hogy mennek? Ki vesz cipőt a gyereknek? Biciklit? Hogy dől el az ilyen? Páros hónapokban te, páratlanokban ő?

Aztán. "Annyi az értékünk, amennyi hasznot tudunk hajtani a másiknak. Akár egy jó kés. Mit látok rosszul???"

Ez de bizarr gondolat. Nekem semmiféle érzelmeim nincsenek a konyhai késekkel kapcsolatban... neked? Tényleg így tekintesz a párodra, a kislányodra a satöbbire, hogy ez egy ilyen hasznos, működő valami, tudom használni valamire, de ha pl. tönkremegy, vagy valamiért pont nincs szükségem a késre, akkor ennyi, majd lesz helyette kanalam?

Kést, autót, konyhaszekrényt bármikor szívesen cserél az ember újra/jobbra. Ha jól értem, lehetséges volna felajánlani neked egy upgrade-elt párt, egy upgrade-elt gyereket, és holnap már az lenne a családod. Jól értem?

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2018.07.18. 13:52:12

@G. Nagy László:

"A romantika első számú gyilkosa az egy pénztárcán lévők rendszeres, egymást elszámoltató szeánsza, mely csaknem minden esetben veszekedéssé fajul."

Ezt honnan tudod? Már úgy értem, volt(ak) olyan párkapcsolat(ok) az életedben, ahol folyton veszekedtél a pénzen?

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2018.07.18. 13:54:09

Azért van, amikor segítséget kell nyújtani egymásnak. Pláne közös gyerek, stb. esetén.
Az nem ügy, ha csaka vidám pillanatokat osztjuk meg... Házasságkötéskor sem véletlenül van ott a jóban-rosszban.

Sztravinszka 2018.07.18. 14:24:38

Ja igen 2 gramm vagyok a patikamérlegen. Nekem az visszatetsző, de baromira, hogy a párkapcsolati működésre is ráhúzza a szerző a közgazdaságtani fogalmakat, projektszemléletet. A nagy heuréka felfedezés, hogy ja hát ez a séma bármire ráhúzható, egy zárt rendszer ugye, beraksz meg kiveszel összetevőket, figyelsz az arányokra, legfőképp a vágykeltő távolságra és távolságtartásra, aztán nagyjából ennyi a tudomány. A magabiztosan idefirkált okosságok az egyéni sikeres magánélettel jól megtámasztva, ez ugye mindent igazol és így mindenki számára akár követendő példa is lehet. Pedig ebben a zárt rendszerben még mindig emberek vesznek részt, a maguk sokféleségével, kiszámíthatatlanságával, de legfőképp egyéni preferenciáikkal a rendszer működésére vonatkozóan.

G. Nagy László 2018.07.18. 14:27:09

@csobi2011:

"rengeteg különböző habitusú ember van. Valaki igényli a függetlenséget, valaki pedig akkor a legboldogabb ha visszahúzódhat a saját szűkebb környezetébe. Ettől még nem jobb az egyik ember mint a másik."

Ez pontosan így van. Egy mazochista és egy szadista tökéletes párost alkothat. Egy frigid nő és egy impotens férfi is. Két szexmániás úgyszintén. Amíg az ember boldog és nem árt vele senkinek, addig csodás a világ. A bajok ott kezdődnek, amikor boldogtalanok vagyunk, miközben görcsösen kapaszkodunk a megszokásainkba, a téveszméinkbe. Olyankor érdemes átgondolni a dolgokat.

G. Nagy László 2018.07.18. 14:30:56

@Sztravinszka: Basszus, még az evolúciós biológia is profitál a közgazdaságtani igazságokból!!! Egy párkapcsolatban pedig gyakorlatilag MINDENT a szükségletek és az azok kielégítésének képessége határoz meg. Mondj egyetlen egy olyan elemet egy szerelmi viszony kapcsán, amelyre nem igazak a piac törvényei! De tényleg! Én nem tudok ilyet.

G. Nagy László 2018.07.18. 14:33:16

@Nagy kámpics:

"Ezt honnan tudod? Már úgy értem, volt(ak) olyan párkapcsolat(ok) az életedben, ahol folyton veszekedtél a pénzen? "

Ez milyen érv??? Embert sem öltem még, de attól még tudom, hogy helytelen! (Nyilván nem veszekedtem pénzen egyetlen nővel sem, de azért van pár száz ismerősöm, merítek tapasztalatokat innen-onnan.)

G. Nagy László 2018.07.18. 14:41:15

@Nagy kámpics:

"Ez de bizarr gondolat. Nekem semmiféle érzelmeim nincsenek a konyhai késekkel kapcsolatban... neked? Tényleg így tekintesz a párodra, a kislányodra a satöbbire, hogy ez egy ilyen hasznos, működő valami, tudom használni valamire, de ha pl. tönkremegy, vagy valamiért pont nincs szükségem a késre, akkor ennyi, majd lesz helyette kanalam?"

Lépj egyet hátra, és szemléld átfogóan a világodat! Egy átlagos késhez nem fűznek érzelmek, bármikor lecserélheted. A dédapádtól kapott svájci bicska már sokkal magasabb érzelmi értékkel bír. A kislányodnál pedig aligha tudnál értékesebbet megnevezni. Ezek a szubjektív szempontok vaskos szerepet játszanak az árazásnál. Pont attól olyan értékesek számodra, mert nem csupán hasznosak (a boldogságodat szolgálják, ahogy az átlagos konyhakés is), de egyben pótolhatatlanok is.

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2018.07.18. 14:51:12

@G. Nagy László:

"Ez milyen érv???"

Nem érv volt, csak kérdeztem, hogy honnan veszed.

Én még soha, egyetlen nővel sem veszekedtem pénzen (azt hiszem, hogy tényleg szó szerint egyszer sem, sohasem). Most írod, hogy te sem.

Mégis azt írod, hogy a pénz elszámolása "csaknem minden esetben veszekedéssé fajul".

Ezek szerint a baráti körödben látsz valakit, aki folyton a pénzen veszekszik. Vagy a szüleid csinálták. Vagy honnan veszed ezt, hogy ez törvényszerűen így történik "csaknem minden esetben"?

"A kislányodnál pedig aligha tudnál értékesebbet megnevezni. "

Világos.

Tehát _mégsem_ úgy tekintesz az emberekre, hogy annyi az értékük, amennyi hasznot hajtanak neked. Szuper, ugyanezt gondolom én is.

G. Nagy László 2018.07.18. 14:56:03

@Nagy kámpics:

"Tehát _mégsem_ úgy tekintesz az emberekre, hogy annyi az értékük, amennyi hasznot hajtanak neked."

Jaj, dehogynem! A kisfiam meg a kislányom hajtja a legtöbb hasznot számomra. Nem azért, mert egy ültetvényen dolgoznak. Mégcsak el se mosogatnak. Hanem csak azzal, hogy léteznek, hogy szoszognak, hogy röhögnek és hisztiznek, hogy odabújnak, hogy szemtelenek és pofátlanok. Igazi majomszeretettel imádom őket, feltétel nélkül. Kevés dolog képes ennyire hasznos lenni a boldogságom palettáján.

Sztravinszka 2018.07.18. 15:03:42

@G. Nagy László: Nagyon rákattantál a piaci törvényekre, már szinte csak ez a szemüveg van rajtad. És közben össze-vissza magyarázkodsz késekkel, gyerekekkel, értékekkel kapcsolatban, mert NEM ez a közgazdaságtani nyelv az, amivel leírhatóak az emberi kapcsolatok, mondjuk a leghatékonyabban. Ezt a szófordulatot biztos kedveled, csak hogy kedveskedjek is :)

Sebaj, valami azért kihámozható ebből a betűhalomból is, úgyhogy nem voltak ezek feleslegesen elfecsérelt percek a piac oltárán.

G. Nagy László 2018.07.18. 15:20:35

@Sztravinszka: Köszönet a kedveskedésért és igazán nem kívánok visszaélni a türelmeddel, de mi az a nyelv, mi az az érvrendszer, amely jobban leírja az emberi kapcsolatok mozgatórugóit, mint a motivációk, érdekek nyelve? Erre épül a közgazdaságtanon túl a pszichológia is. Milyen más út létezik?

Sztravinszka 2018.07.18. 15:36:29

Elég vén vagyok már ahhoz, a pszichológia szó hallatán inkább émelygést érezzek, valami misztikum és csodálat helyett. Nagyjából lófaszt se tud a pszichológia, bár lehet, hogy azért fejhosszal megelőzi az általános orvostudományokat.

Apropó, milyen elmélet ez itt lent?

"A következőre gondolok: A nőknek - elsősorban megjelenésük fényében - igen különbözőek a lehetőségeik. Egy bombacsaj bárkit megkap, egy csúnyácska meg örül, ha egy elkötelezettség nélküli, béna fickó összeáll vele. A legtöbben átlagosak, így bizonyos engedményeket tenniük kell egyik, vagy másik irányba. Ha neked soha nem kellett, az azt jelenti, hogy fantasztikusan értékes nő vagy. Ettől még a kevésbé szerencsésekre áll az, amit írtam."

Bombacsaj bárkit megkap és akkor mi van? Azzal már nem jár probléma, elérkezett a nirvánába? Csúnya csaj frankón lenyúlja a csúnya pasit, és még azt se fogják észrevenni, hogy rondák mint a bűn. Csak az átlagnak kell engedményeket tennie? Hát ez nekem egy negyedtudományos sületlenség, katyvasz, kicsit olyan PUA szintű okoskodás.

csobi2011 2018.07.18. 15:55:12

@G. Nagy László: megint szélsőségeket írsz. Azért mert valaki visszahúzodó személyiség, az nem azt jelenti, hogy szadista vagy szexmániás. Pont az a baj hogy csak ilyen szélsőségekben tudsz gondolkodni. Vagy úgy van ahogy te gondolod vagy deviáns az adott személy. Olyan lassan ez mint egy politikai blog, ahol a két oldal képtelen a másikkal normálisan vitatkozni. Azért mert én nem vágyok különösebben mások társaságára a családomon kívül (elég napi nyolc órában a munkahelyen, illetve másfél órában a tömegközlekedésen velük tölteni az időt), még nem biztos hogy pszichopata vagyok. Én akkor vagyok boldog ha egy héten azt a néhány órámat a családommal tölthetem. Én elfogadom ha te még ezeket az órákat is inkább haverokkal töltöd, de nem minden ember ilyen. Én csak ennyit akartam írni. Ha te így vagy boldog, élj így. Én meg úgy vagyok boldog ha minden szabad időmet a családommal tölthetem. Ennyi. Egyszerűen mások vagyunk. De ettől még nem vagyok sem szadista, sem mazohista, sem szexőrült. Csak egy boldog ember aki szintén húsz éve él boldog párkapcsolatban két gyermekkel. Ne akard az általad felvázolt modellt mindenkire ráerőltetni, mert egyszerűen nem igaz. Én is hozhatnák számtalan példát olyan párkapcsolatra amit te itt felvázolsz. Igazi gerlepárok. Egyszer az egyik repül, másszor a másik.

csakférfi 2018.07.18. 15:59:28

@G. Nagy László:
Maslow piramis?
Evolució?
Közgazdaságtan?
A házassághoz semmi köze.
Feletsd el.
A házasság más ....és benne a szerelem!
Nem...nem mulik el.

"Feláldozta magát, hogy párja élhessen!

A vá­gá­nyokon ha­ladva rö­vi­dí­tet­ték le út­ju­kat egy te­me­tés­ről ha­za­felé igyekvő gyászolók tagjai. Egy 70 éves asszony­nak be­szo­rult a lába a sínek közé. A férje azonnal a segítségére volt, hogy kiszabadítsa a párja lábát a közeledő vonat elől. Még időben sikerült kiszabadítani párja beszorult lábát, de ő már nem tudott elmenekülni a robogó vonat elől. "
www.anepszava.com/2017/01/drama-eletet-adta-az-idos-ferfi.html?m=1

A pszichomókusuktól meg a pszichomajmok "házassági" meghatározásai vajmi kevés közöst fednek fel.
Ha "igaz szerelem" a házasság végigkisérője.
Csak közhelyeket puffugtattál ismét.
A "minőségi idő" az is amikor együtt kapáljuk a paradicsomot.
Vagy a sarat dagasztva szedjük a fagyott káposztát....s összenevetünk saját szenvedésünkön.
Ez a valódi házasság.
Közös öröm....közös szenvedés.
Ez tart össze.
Pénz...anyagiak?
Mi köze ennek hozzá?
Semmi.
Ez a "tévhit".

ételizésítő 2018.07.18. 16:00:15

Ennyi ostoba faszságot is rég olvastam már egy cikken belül.

G. Nagy László 2018.07.18. 16:18:14

@Sztravinszka:

"Bombacsaj bárkit megkap és akkor mi van? Azzal már nem jár probléma, elérkezett a nirvánába? Csúnya csaj frankón lenyúlja a csúnya pasit, és még azt se fogják észrevenni, hogy rondák mint a bűn. Csak az átlagnak kell engedményeket tennie? Hát ez nekem egy negyedtudományos sületlenség, katyvasz, kicsit olyan PUA szintű okoskodás."

A téma az volt, hogy mi a lényegesebb egy nő számára, az elköteleződés avagy a jó gének? Erre mondhatod azt, hogy PUA szintű okoskodás, de valójában ez az evolúció egyik kulcskérdése.

G. Nagy László 2018.07.18. 16:18:53

@ételizésítő: Szokás szerint megint építő voltál, nagy gratula :)

G. Nagy László 2018.07.18. 16:23:17

@csobi2011: Csobi, mindenben igazad van. Ahogy Te is írod, s én magamis megerősítettem fent: amíg az ember boldog és nem árt senkinek, addig nagy valószínűséggel jó úton jár. Tényleg csak azért rángattam ide az extrém eseteket, hogy láttassam: még azok is működőképesek. Nem hiszem, hogy bármi kifogásolható volna az életstílusoddal.

DoctorMorreau 2018.07.18. 16:35:04

Valaki nagyon okos akart lenni es megmondani a tutit...

...nem sikerült.

Andy73 2018.07.18. 16:45:54

Mivel a blogger eléggé aktív a kommentekben, kíváncsi lennék, ha azt is megírná, hogy ő vajon párkapcsolatban él-e egyáltalán, vagy csak az elméleteit gyártja róla. Kíváncsi lennék arra is, hány éves, mekkora az élettapasztalata. Az mindenesetre elég sokat elmond róla, hogy a házasságot elavult intézménynek tartja - a jelek szerint nem is vágyik az elköteleződésre, vagy fél attól, vagy esetleg már el is vált.
Nem akarok erről itt hosszasan írni, de a család intézménye évezredek óta bevált, még akkor is,ha ma sajnos sok házasság válással végződik. Azonban az elköteleződés nélkül élő párok/ élettársak kapcsolata sokkal gyakrabban és hamarabb bomlik fel. És szerintem az is nyilvánvaló, hogy a gyerekeknek is az a jó, ha családban nőnek fel, a saját anyjuk és apjuk neveli őket, nem csak az egyikük, aki esetleg egyik kapcsolatból megy a másikba, mindenféle elköteleződés nélkül.

G. Nagy László 2018.07.18. 16:57:39

@DoctorMorreau: Neked viszont igen. Ügyes, értelmes és építő komment, Doktor úr!

fáskerti elvtárs 2018.07.18. 17:05:24

@G. Nagy László: "A téma az volt, hogy mi a lényegesebb egy nő számára, az elköteleződés avagy a jó gének?"

Nem jó génekről volt szó, hanem béna lúzerekről és megfelelő társakról. Ezek szerint brit tudósok megtalálták a bénagént, a lúzergént és a megfelelő társgént?

Az eredeti felvetésre visszatérve: van egy csomó nő (és férfi!), akik számára a "megfelelő társ" képes elköteleződni a társ és a család mellett. Tehát számukra a "formai elkötelezettség nélküli élettársi kapcsolatban egy olyannal, aki megfelelő társ" önellentmondó, értelmetlen állítás. Házasságban szeretnének élni a megfelelő társsal, így aki nem ezt szeretné, az nem megfelelő társ.

Arról nem beszélve, hogy a dolog erősen szubjektív. A feleséged (vagy élettársad), gondolom, nem tart béna lúzernek, de más esetleg igen. Akkor most te béna lúzer vagy, vagy megfelelő társ? És vajon azonosak vagy eltérőek-e a két nő preferenciái? Hisz egyiknek se kellenek a béna lúzerek.

A párválasztás pedig a valóságban természetesen nem így zajlik. Senki sem katalógusból választ a másik tulajdonságainak tökéletes ismeretében, mindent racionálisan mérlegelve. Még a mosóport sem így választjuk, nemhogy egy társat. Az elköteleződés kérdése pedig fel sem merül a kapcsolat elején, hisz nem a lánykéréssel indul a dolog.

G. Nagy László 2018.07.18. 17:07:41

@Andy73:

Megköszönve érdeklődésed: 46 múltam, közel 22 éve élek kapcsolatban, egy 11 éves fiúnk és egy 9 éves kislányunk van. Sosem nősültem, sosem váltam, a házasságot a nők által kizsarolt formális intézménynek tartom.

Meggyőződésem, hogy egy kapcsolat élettartamát annak minősége határozza meg, nem az, hogy házasok-e a felek. Semmiféle elköteleződésnek nem vagyok a híve és nem is várok el senkitől. Abban hiszek, hogy ha elég jók vagyunk egymáshoz, úgy versenytárs híján is rajt-cél győzelmet lehet aratni. A pípír csak elkényelmesít.

"És szerintem az is nyilvánvaló, hogy a gyerekeknek is az a jó, ha családban nőnek fel, a saját anyjuk és apjuk neveli őket, nem csak az egyikük" - tökéletesen egyetértek.

"Azonban az elköteleződés nélkül élő párok/ élettársak kapcsolata sokkal gyakrabban és hamarabb bomlik fel." - Ez viszont egész egyszerűen nem igaz. Ha tudsz hiteles statisztikát mutatni ennek kapcsán, akkor elhiszem. (De ha így lenne, az is csak azt bizonyítaná, hogy milyen mérhetetlenül alacsony tudati szinten járunk.)

G. Nagy László 2018.07.18. 17:17:41

@fáskerti elvtárs:

"A párválasztás pedig a valóságban természetesen nem így zajlik. Senki sem katalógusból választ a másik tulajdonságainak tökéletes ismeretében, mindent racionálisan mérlegelve."

Meg fogsz lepődni: még a legprimitívebb madarak is ösztönösen tudják, hogy az előttük násztáncot lejtő, vagy fészket építő, vagy pompás tollazatukat fitogtató hímek közül melyik milyen minőséget képvisel. Teljesen álszent dolog belemenni ebbe a "minden relatív, minden szubjektív" érvelésbe. Ahogy a nők között, úgy a férfiak között is megvan a megfelelő szaporodási hierarchia. Ha leülök egy pókerasztalhoz, kilenc vadidegen társaságában, fél perc alatt tudni fogom, hogy hol a helyem ebben a véletlenszerű csoportban. Szerintem a szociális vértezettség teljes hiánya. ha egy férfi nem látja a szexpiaci pozícióját objektív módon.

fáskerti elvtárs 2018.07.18. 17:20:54

@G. Nagy László: Mivel ma már meglehetősen ritka, hogy az ember az első kapcsolatával élje le az életét, még annak is volt néhány (utóbb felbomlott) élettársi kapcsolata, aki megházasodik. Teljesen nyilvánvaló, hogy a "Költözzünk már össze, olyan macerás hozni-vinni a fogkefét és a ruhákat" nem csak formálisan nem mutat elköteleződést, hanem egyébként is meglehetősen ingatag alapokat biztosít egy kapcsolatnak.

G. Nagy László 2018.07.18. 17:25:59

@fáskerti elvtárs: Értem, de mit akarsz ezzel mondani? Azt, hogy az oltár előtt kimondott igennek nagyobb a súlya? Vagy azt, hogy ha már ráköltöttünk kétmilliót a lagzira, akkor nehezebben válunk el? Tényleg ezek a banális elemek szentesítik a kapcsolatot, nem pedig az egymással törődés minősége?

Andy73 2018.07.18. 17:29:36

@G. Nagy László: www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/.../2471

"A házassággá nem alakuló élettársi kapcsolatok hamarabb és gyakrabban bomlanak
fel, mint akár a közvetlen, akár az együttélést követő házasságok, és ez a tendencia erőteljesebben érvényesül a 2000 után kialakult élettársi kapcsolatok esetében."

Vannak persze tartós élettársi kapcsolatok is, a tiétek ezek szerint ilyen, de nem ez a jellemző, inkább a kivétel erősíti a szabályt kategória.
A házasság intézménye pedig mindkét felet védi, nem csak a feleségnek nyújt biztonságot, hanem a férjnek is, persze csak akkor, ha komolyan veszik a felek. No meg a gyerekeknek is sokkal nagyobb biztonságot nyújt, hogy a szüleik elkötelezték magukat egymás mellett.

fáskerti elvtárs 2018.07.18. 17:30:03

@G. Nagy László: Szaporodási hierarchia meg szexpiac... Ne haragudj, eddig próbáltam empatikusan vitázni, de ide én nem bírlak követni. Szexpiacra a kurvák járnak meg a kuncsaftjaik.

Az a helyzet, hogy te egy meglehetősen buta ember vagy, aki elolvasott két darab pszichologizáló "könyvet", és ezzel a tudással felvértezve okoskodik génekről, lúzerekről meg szexpiacról. És nem szeretnék belemenni ebbe a "minden relatív, minden szubjektív" érvelésbe, szóval nem szerintem vagy buta, hanem az vagy. Akkor is, ha a feleséged ezt másképp gondolja.

A továbbiakban lemondok a bölcs gondolataidról, sok sikert a szexpiacon!

fáskerti elvtárs 2018.07.18. 17:31:51

@G. Nagy László: Azt akarom ezzel mondani, hogy az az állítás, amit tettél (" Ez viszont egész egyszerűen nem igaz.") egyszerűen nem igaz.

Az, hogy fogalmad sincs a valóságról, ráadásul az írott szöveget is nehezen értelmezed, csak megerősíti az előző kommentem. Na tényleg mentem.

Andy73 2018.07.18. 17:43:53

Ha esetleg nem jön be a link, innen idéztem.

Válás és szétköltözés
www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/.../2471
Írta: F Erzsébet - ‎2015 (Földházi Erzsébet)

De rákereshetsz te is a témára, ha érdekel a dolog.

G. Nagy László 2018.07.18. 18:06:45

@Andy73: Köszönöm szépen az alaposságot, letöltöttem, el fogom olvasni. (Több mint 10 oldal, ma este már nem lesz rá időm.) Ha a felmérések ezt igazolják, akkor nyilván ez a valóság. Azért ez elszomorító. Tényleg itt tartanánk? Tényleg a papír számít? Ez egy vicc.

A gyerekek - az tényleg lényeges kapocs.
A szerelem, a jó kapcsolat - ez is piszok fontos.
A formalitás - döbbenetes, ha bárkit ez tart vissza a szakítástól.

G. Nagy László 2018.07.18. 18:12:57

@fáskerti elvtárs: A kurvák nem járnak szexpiacra, mert részesei, ahogy mindannyian. Csak az nem, aki végleg kiiratkozott, mert már csak a halálra készül...

Gratulálok az empátiádhoz. Nem érted a fogalmakat, vagy annyira prűd vagy, hogy megijedsz tőlük, ezért butának titulálod a vitapartneredet, s lelépsz. Esküszöm, hogy a kilencéves lányom is érettebben reagál.

Bobby Newmark 2018.07.18. 18:38:10

@G. Nagy László: "Meg fogsz lepődni: még a legprimitívebb madarak is ösztönösen tudják, hogy az előttük násztáncot lejtő, vagy fészket építő, vagy pompás tollazatukat fitogtató hímek közül melyik milyen minőséget képvisel."

Hát meg is lepődnénk, mert ez faszság. Egyrészt nincs olyan, hogy legprimitívebb madár, a madarak rendje evolúciósan az egyik legfejlettebb ág, talán még minket emlősöket is lepipálnak (zúzógyomor, légzsákos tüdő, üreges csontok).

Másrészt meg a násztánc az egyetlen dolgot mutat be a génekből: a násztáncra való képességet. Ennek nagyjából semmi köze nincs az egyed génjeinek minőségéhez, és a jó násztánccal együtt járhatnak hátrányos tulajdonságok is.
A zsiráf erre nem rossz példa, legalábbis az egyik elmélet szerint a hosszú nyakuk a hímek közti párbajban hasznos, és gyakorlatilag csak ott. Ivásnál például meg iszonyatos kockázat. Aztán mégis az van, hogy a jó hosszú nyakúak párzanak, tovább mélyítve az evolúciós problémát.
De maradva a madaraknál, a hímekre jellemző feltűnő tollazat sem túl előnyös rejtőzködés szempontjából. Főleg ott feltűnő ez, ahol a tojó meg full kamuflázsban van.

Andy73 2018.07.18. 18:48:59

@G. Nagy László: Igazából nekem sem ezzel kellene most töltenem az időt, csak egy utolsó megjegyzés: a házasság nem csak a papírt jelenti sokaknak, hanem komoly elköteleződést, amit egy ceremónián a közösség előtt is felvállalnak, a lakodalomban pedig megünnepelnek. Ez igaz a polgári szertartásra is, az egyházi szertartáson pedig örök hűséget is esküdnek egymásnak a felek, innen jön az esküvő elnevezés.
Az más kérdés, hogy ezt hányan és mennyire veszik komolyan, az is, hogy az egyházi esküvőt kötöttek közül hányan gyakorolják a vallásukat ténylegesen, és hányan csak a külsőségek miatt választják ezt a formát. De a lényeg, hogy nem csak papír, ezt csak a házasság ellenzői mondják - nekik lehet, hogy csak az lenne, aminek csak a kötöttségeit látják, az előnyeit és az értékét nem.

DoctorMorreau 2018.07.18. 18:50:53

@G. Nagy László:
te jo eg... egyre nagyobb butasagokat irsz..

"ha eleg jok vagyunk egymashoz"

ertem.. tehät, ha ma reggel elcsapott volna egy auto es kerekesszekbe kerülsz, akkor dobjanak le a Taigetoszrol?

Vagy forditva.. ha a pärodat megtämadja egy betegseg, vagy bibircsok nö az arcän, akkor keressünk egy ujat??

Nagyon söteten gondolkodsz, s ijesztö, hogy ilyen emberek mozognak az utcäkon, söt meg blogot is irnak, hogy terjesszek a hülyesegeiket

ételizésítő 2018.07.18. 18:52:02

@G. Nagy László:
Ha oktatást akarsz, fizess érte.
Bár amennyire hülye vagy, nem hiszem, hogy sok értelme lenne, inkább csak fölösleges pénzkidobás.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.07.18. 19:00:18

@G. Nagy László:

"A legtöbben átlagosak, így bizonyos engedményeket tenniük kell egyik, vagy másik irányba."

Valóban, de ez nem az adott egyén számára/szerint legrosszabb partner elfogadását jelenti. Az nem kompromisszum, hanem vereség.

Az átlagosságnak megvan az az óriási előnye, hogy igen sokféle lehet. Így egy átlagos ember sokkal több átlagos közül választhat, mint egy kiemelkedő. Ezért aztán bár egy átlagos ember kénytelen kompromisszumot kötni, rengeteg különféle kompromisszum közül választhatja ki a neki leginkább megfelelőt.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.07.18. 19:44:26

@G. Nagy László:

"A formalitás - döbbenetes, ha bárkit ez tart vissza a szakítástól."

De visszatarthat valakit a házasságtól. A házasság a szememben szimbólum: az egymás iránti elkötelezettség szimbóluma. Egyfajta szűrő, ha esetleg nem is nagyon hatékony: akit ez visszatart a kapcsolattól, aki ennyire nem vállalja a partnerét, attól legjobb minél hamarabb megszabadulni.

Nem egészen ugyanez, de emlékezz Szelim basa szavaira, amit Ozminnak mond, amikor Blondét is elengedi: "Wen man durch Wohltun nicht für sich gewinnen kann, den muß man sich vom Halse schaffen." :)

Sorrybori77 2018.07.18. 20:05:07

A "Nagy Ő" és "Az igazi" képzelgések is gigászi téveszmék, amiket a roggyant elméjű kapcsolatfüggők beszélnek be maguknak. Több mint 7 milliárd ember él a Földön, a párkapcsoltak 99% mind közvetlen, vagy egy maximum 50 kilóméteres baráti, ismeretségi, munkahelyi, stb körzetben alakulnak ki. Na azt ne mondja nekem senki, hogy akkora a szórás, hogy mindenki "Nagy Ő-je" és mindenki "igazija" PONT (!!!) ugyanabban a nyavalyás maximum 50 kilóméteres körzetben lelhető fel. HA-HA-HA mekkora vicc! Ez még a nagy számok törvénye alapján is egy oltári nagy ökörség!
De ugyanakkora ökörség az is, amikor az emberek az előző párkapcsolatuk hosszúságán rugóznak vagy éppenséggel verik rá a nyálukat, és fejből vágják, zsigerből tudják annak percre pontos kezdési és befejezési dátumát, mintha legalábbis lenne annak bármiféle fikarcnyi jelentősége is. Előszeretettel, dagadó büszke mellel kérkednek a 3, 5 vagy a 9 és fél évig tartó kapcsolatukkal, házasságukkal. De kérdem én jóemberek, ha ezek mind végkifejlete egy oltári nagy bukás volt, egy elbaszott tévút, egy pancser próbálkozás, egy kínkeserves gyászmenet, akkor mi a francnak annak hosszúságát ennyire részletezni? Mit is akartok ezzel tulajdonképpen bizonygatni?! Ha teszem azt, elkezdek 5 egyetemet és 3 főiskolát, egyiket 2 évig másikat 3 évig tisztességesen végig járom, de a diplomáig ugyan sosem jutok el, vagy belekezdek 7 vállalkozásba, melyből egyikkel talán 9 évig is próbálkoztam, de végül az is becsődölt, akkor végül is nem tökmindegy az egész?! Nem inkább szégyellnivaló dolog az, ha az ember belekezd valamibe, de végül sosem nem jut el a végső állomásig, legye az bármi is?! És miért van az, hogy legtöbb hősszerelmes egyéneknél előrébb vannak a megszerezhető javak, mint a kiválasztott társ lelke vagy személye? Miért fogan meg bennük előbb az "én egy kutyával szeretnék sétálni a Duna parton" gondolat, amihez tulajdonképpen csak egy kutya kell nekik, aki asszisztálja őket mind ebben, a kutya személye, mivolta, színe, jellege csak egy másodlagos dolog számukra, s valójában csak arra kell nekik, hogy az áhított vágyukat kielégítsék általa. Miért helyezik ezek az emberek előrébb a házasság és család gondolalát, ahelyett hogy előbb megtalálnák maguknak a megfelelő társat AKIVEL mindezt VALÓBAN, ÉS TÉNYLEGESEN SZERETNÉK!

fáskerti elvtárs 2018.07.18. 20:14:15

@G. Nagy László:
Azért lépek le, mert a te világodnak semmi köze az enyémhez, nem tudunk miről beszélni. Számodra a másik ember eszköz, mint egy tekercs vécépapír. Számodra a párválasztás szexpiaci adásvétel, mint a kocsisoron. Számodra az ember egy kétlábon járó nemi szerv egyetlen egy preferenciával: dugni (különben nem neveznéd szexpiacnak a párválasztást). Én ezzel nem tudok és nem is akarok mit kezdeni. A kilenc éves lányoddal biztosan jobbat tudsz beszélgetni a szaporodási hierarchiáról meg a szexpiacról, hajrá!

A butaság lehet, hogy túlzás, inkább csak nem látod a saját korlátaid, ezért jössz ezzel az áltudományos hadovával, és keversz mindent össze-vissza.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.07.18. 22:37:37

@Sorrybori77:

"azt ne mondja nekem senki, hogy akkora a szórás, hogy mindenki "Nagy Ő-je" és mindenki "igazija" PONT (!!!) ugyanabban a nyavalyás maximum 50 kilóméteres körzetben lelhető fel. HA-HA-HA mekkora vicc! Ez még a nagy számok törvénye alapján is egy oltári nagy ökörség! "

Galambom, az oltári nagy ökörség ott van, hogy feltételezed, valakinek csak egyetlen "nagy Ő" létezik a világon. Nem, kiscsillag, igen sok "nagy Ő" van "talonban" a világon mindenki számára, s jó eséllyel azon az 50km-es körzeten belül is akad egy.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2018.07.18. 23:30:55

@Andy73: "A blogger úgy próbálkozik írással, mintha sohasem hallott volna a szóképekről, képletes beszédről, irodalmi nyelvről. Attól, hogy valaki a párját a másik felének tekinti, attól még saját magát tarthatja egész embernek, olyan egyéniségnek, akit a párja nemcsak kiegészít, hanem még teljesebbé tesz."

Pontosan. A "fél" nem csak az "50%"-ot jelentheti. Én is mondtam, nagyon régen, egy lánynak, akit mély hittel szerettem, hogy "te vagy a lelkem másik fele". Nem úgy értettem, hogy nekem csak fél lelkem van. Az élet aztán igazolta, hogy a megállapításom tökéletes meglátása volt a kapcsolatunknak, nem csak egy szerelmes fiú túlzó bókja. Hat évnyi szenvedélyes élet elég volt ahhoz, hogy mindezzel végleg kifárasszam, ebben viszont a poszt jól látja a következményt.

G. Nagy László 2018.07.19. 08:10:14

@Androsz: Andynek is írtam már: a poszt lényege, hogy egy hibás attitűdöt bemutat, az egyszerűség kedvéért hívjuk ezt társfüggőségnek. Az, hogy az írás milyen címet kap, teljesen másodlagos. Lehetett volna az is, hogy "Te vagy az életem értelme" vagy "Nélküled az élet gyötrelem" vagy bármi. Nyilván a leggyakrabban használt frázis a legszerencsésebb.

Mindez azt jelenti, hogy semmi baj azzal, ha a hódítás egy megfelelően időzített pontján, mélyen a lány szemébe nézve lenyomod ezt a hatásos félmondatot: "te vagy a lelkem másik fele". Még csak azzal sincs baj, ha tényleg nyakig benne vagy érzelmileg, sőt. A gond ott kezdődik, amikor elhiszed azt, hogy "nem tudok élni nélküled", csak hogy gyarapítsuk a frázisgyűjteményt.

G. Nagy László 2018.07.19. 08:13:04

@DoctorMorreau:

Elég jók vagyunk egymáshoz = elég jól bánunk egymással. Értsd a szavakat!

G. Nagy László 2018.07.19. 08:24:17

@Bobby Newmark:

Bobby, legyünk tényszerűek!

1. A madarak osztályáról lehet beszélni, a rend az osztályon belüli kategória.
2. A madarak agya nagyságrendekkel szimplább az emlősökéhez, pláne a főemlősökéhez képest. Én az emberéhez hasonlítottam, itt ég és föld a különbség. Zúzógyomor, légzsákos tüdő - speciális szervek, semmi közük az agyhoz.
3. A feltűnő tollazat, a szarvasok hatalmas agancsa, az énekesmadarak éneke - mind kockázatot, hátrányt, pazarlást jelent. Pont ettől jó fittségjelzők: ha még ez is belefér, micsoda egészséges, erős hím az ilyen - ez az üzenet a nőstény felé. Mintha értelmetlen luxuskiadásokkal halmoznád el a csajodat. Minnél drágább, minél értelmetlenebb annál inkább azt jelzi, hogy mennyire el vagy eresztve, hogy még ezek is beleférnek.

csakférfi 2018.07.19. 09:35:28

@G. Nagy László:

"fáskerti elvtárs
13 órája
@G. Nagy László:
Azért lépek le, mert a te világodnak semmi köze az enyémhez, nem tudunk miről beszélni......."

Igaz!!

Dilemma.....

Olyan helyzetbe kerülsz hogy a gyerekeid és a feleséged pl.-ul fuldoklik....és Te megmentheted egyiküket. Csak a gyerek vagy csak a feleséged.
Válassz!
Dönts!
Melyiket mented meg?
A felvetés egyszerű.
Várom a döntésed. Nem kell litánia. Elég egy főnév. Valamint egy mondat .....miért őt...!
Hadd lássam milyen férfi vagy.
Halandzsázni szövegelni tudsz.
Lássuk mi a "bátorság".
Én tudom a helyes választ....mert van.Nem tegnapi dilemma ez nekem hanem 7 évvel ezelőtti. Akkor döntöttem....ma is ehhez tartom magam. Akkor vettem feleségül a második nőt akit valaha szerettem.Nem vagyok társfüggő. Szögezzük le a tévedések elkerülése végett. Ezt cdak a pszichomajmok és mókusok találták ki. Hogy téziseiket...tanaikat ..stb. megmagyarázzák.
Tehát....DÖNTS!
Kíváncsi vagyok van-e elég "vér a pucádban".

csakférfi 2018.07.19. 09:47:25

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

"Galambom, az oltári nagy ökörség ott van, hogy feltételezed, valakinek csak egyetlen "nagy Ő" létezik a világon. Nem, kiscsillag, igen sok "nagy Ő" van "talonban" a világon mindenki számára, s jó eséllyel azon az 50km-es körzeten belül is akad egy."

Valóban! Mégis mennyi "bonyolult" egyedi ...különleges......-nek,-nak önmagát tartó ember van itt a mi "ki hazánkban".
:) :)
:)

G. Nagy László 2018.07.19. 09:51:30

@Andy73: @fáskerti elvtárs: @Kovacs Nocraft Jozsefne:

Elolvastam az "Válás és szétköltözés" című szakanyagot, Andynek újfent megköszönve az ajánlást. Kiemelnék két részt:

"Az ezredforduló után
kialakult élettársi kapcsolatokat követő házasságok
ellenben jelentősen stabilabbak a közvetlen házasságoknál"

"Az élettársi
kapcsolatok kialakulásuktól kezdve igen
nagy arányban bomlanak fel, amennyiben
nem lesz belőlük házasság: a kapcsolat negyedik
évének végére a felek 30–35 százaléka
már nem él együtt. Ezt követően lassul
a szétköltözések dinamikája, de a tizedik év
végére így is 50–55 százalék körül alakul."

50-55% - szemben a válások 42-46%-os arányával. Ez még így sem tűnik egetverő különbségnek, ám ha vigyelembe vesszük, hogy az összeköltözések kezdetben egy próbaházasságként, eljegyzési időszakként funkcionálnak, amelynek természetese és áldásos következménye az, hogy az együttélésre képtelenek kirostálódnak, úgy végképp eltűnik e különbség. Jó az anyag, és tökéletesen elfogadom a megállapításait, még úgy is, hogy ezek kutatások és nem ténystatisztikák, de ez alapján abszolút nem vagyok meggyőzve arról, hogy a papír számottevően stabilizál.

G. Nagy László 2018.07.19. 09:56:41

@csakférfi: Feleség és gyerek fuldoklik. Melyiket mentem meg? Életkor függvénye. Féléves koráig valószínűleg az asszonyt. Ötéves kor után valószínűleg a gyereket. A kettő közt bizonytalan vagyok.

csakférfi 2018.07.19. 10:03:33

@G. Nagy László:
Tehát......"litánia".
Lépek.......végleg!
Nincs itt semmi látni és olvasni való.
Gyáva vagy! Ragaszkodsz a "jól megérdemelt kényelmedhez.
A statusztikának csak az a baja hogy ha sok idiótát vesznek alapul akkor az idiotaság lesz a konkluzió eredménye.
Ehhez racionizálni......."tózse".
Bakker. Bla....bla.....bla.....
Ennyi a poszt és a kommentek eredménye.
Beleértve az enyémet is.

Sztravinszka 2018.07.19. 10:12:42

@G. Nagy László:

"3. A feltűnő tollazat, a szarvasok hatalmas agancsa, az énekesmadarak éneke - mind kockázatot, hátrányt, pazarlást jelent. Pont ettől jó fittségjelzők: ha még ez is belefér, micsoda egészséges, erős hím az ilyen - ez az üzenet a nőstény felé. Mintha értelmetlen luxuskiadásokkal halmoznád el a csajodat. Minnél drágább, minél értelmetlenebb annál inkább azt jelzi, hogy mennyire el vagy eresztve, hogy még ezek is beleférnek."

Szimpatikus kiindulási alap az állattan, evolúciós biológia (pontosan nem tudom, az az igazság, mi-micsoda) az emberi viselkedés tanulmányozására, de szerintem fenntartással kezelendő. Magad is említetted, hogy meglep, hogy az emberek milyen alacsony tudatossági szinten élnek, de ez nem általános. Stresszhelyzetben gyakoribb persze az ösztönreakció, és nyilván van keveredés, nincsen csak ösztön- vagy tudatos létezés.

Egyik negatív kedvencem, amikor az állatvilágból merítenek a férfiak csapodárságuk alátámasztására, de biztos vagyok benne, hogy ezt perceken belül több intelligens férfi is ki fogja kérni magának. Szerencsére.

A légyeg a fenti példáddal kapcsolatban, hogy az ékes tollazat, vagy ebből levont következtetés a luxuskiadásokra, anyagi eleresztettségre azt is üzenheti egy nőnek, hogy egy ordenáré sznob, bunkó, újgazdag, buta, felkapaszkodott, üresfejű, unalmas fickóval van dolga. Más nőnek ezek a jegyek persze a jó fogást jelenthetik. Szóval nincs itt ebben semmi egyértelműen levonható következtetés, üzenet. A dekódolás ismét csak egyéni képességek és ízlés, igény, tapasztalat kérdése.

G. Nagy László 2018.07.19. 10:23:24

@Sztravinszka: két apró megjegyzés.

1. "Egyik negatív kedvencem, amikor az állatvilágból merítenek a férfiak csapodárságuk alátámasztására, de biztos vagyok benne, hogy ezt perceken belül több intelligens férfi is ki fogja kérni magának. Szerencsére."

Tudod, hogy mitől függ a főemlősök (testtömeghez viszonyított) heremérete? A nőstények csapodárságától. A csimpánzoknak hatalmas heréjük van, mert nőstényeik igazi kis ribancok, egy órán belül jó pár hímmel is közösülnek. A szelekció itt a nőstény testén belül történik, valódi ondóháború zajlik. A gorillák nőstényei hűségesebbek, így egészen aprócska here is elég a hímnek: itt a szexuális szelekció még a közösülés előtt megtörténik. Az emberi here (testömeghez viszonyított) mérete - és ez az igazán izgalmas - valahol félúton van a kettő között...

2. Luxuskiadások - MINDEN NŐ számára ugyanazt jelentik. Csak az értelmesebbje nem éri be ennyivel, hanem intelligenciát, humort, ápoltságot és kulturáltságot is elvár az emberétől.

Sohase becsüljük alá az ösztönök szerepét. Ahhoz, hogy fölébük tudjunk kerekedni, először is ismerni kell a természetüket.

Sztravinszka 2018.07.19. 10:33:27

@G. Nagy László:

1. Tudod mitől függ az emberi hűség? Eldöntöd, hogy hű leszel egy kapcsolatban. És ellenállsz a kísértéseknek.

2. Meddő vita lenne ez kettőnk között a luxuskiadásokról és sajnos úgy érzem, alá is becsülöd a nőket.

csakférfi 2018.07.19. 10:33:39

@Sztravinszka:
Utóirat.

"Egyik negatív kedvencem, amikor az állatvilágból merítenek a férfiak csapodárságuk alátámasztására, de biztos vagyok benne, hogy ezt perceken belül több intelligens férfi is ki fogja kérni magának. Szerencsére. "

7 éve amikor a leendő feleségemet megismertem. Ültünk ketten a hazunk teraszán. Beszélgettünk szemtől szemben mi ketten. Csendes koraőszi meleg délután volt. Szerelmesek voltunk.. (vagyunk).
Egyszer csak mindketten elhallgattunk.
Átfutottak rajtam az emlékek és a "most". Ott a néhány másodpercben megöregedtem és vén lettem....egy aggastyán.
Ezt éreztem.
Kérdeztem. -Te is érezted?....belenéztem a szemébe.
-igen ,éreztem.Mondta. Megöregedtünk és leéltük az életünket.Ott a teraszon abban a néhány másodpercben. 45 éves voltam akkor.....Ő 42.
Ha szeretsz.....szeretlek én is.
Ha dühös vagy....dühös vagyok én is.
Ha szomoru vagy....szomoru vagyok én is.
Ha vidám vagy....vidám vagyok én is.
Ha szenvedsz....szenvedek én is.
Ha nem szeretsz....nem szeretlek én sem.
Ha nevetsz....nevetek én is.
Ha meghalsz.....meghalok én is.
Igaz......szerelem.

G. Nagy László 2018.07.19. 10:47:13

@Sztravinszka:

1. "Tudod mitől függ az emberi hűség? Eldöntöd, hogy hű leszel egy kapcsolatban. És ellenállsz a kísértéseknek."

Ez tökéletesen igaz. Ugyanígy dönthetünk arról is, hogy nem fogyasztunk alkoholt, húst, cukrot, dohányárut, drogokat, gyógyszereket. Dönthetünk arról is, hogy lemondunk a sportról és lemondunk a nevetésről is.

Ha úgy gondolod, hogy a szexuális hűség - általában, vagy egy adott kapcsolatot tekintve - érték, és a hűségeddel nem adod fel lényed lényegét, akkor ez egy tökéletes döntés.

Szerintem a szexuális hűség egy morálisan semleges kategória, se nem rossz, se nem jó. Egy adott kapcsolatban képviselhet értéket, de általános értelemben semmiképp.

2. Nem becsülöm alá a nőket. Imádom őket és szeretném megismerni a működésüket. Még sehol sem tartok ebben a folyamatban, pedig tizenötször annyit tudok róluk, mint egy átlagos férfi.

DoctorMorreau 2018.07.19. 11:18:02

"Szerintem a szexuális hűség egy morálisan semleges kategória, se nem rossz, se nem jó."

:D

Igen, gondolom, hogy teljesen semlegesen elned meg, ha megtudnäd, hogy a felesegedet tegnap egyszerre hatan vittek agyba...

Arrol nem is beszelve, hogy a szexualitas nem egy hermetikusan lezart dolog, olyan nincs, hogy valaki a mäsikkal "csak" szexszel.

Sztravinszka 2018.07.19. 11:21:06

@G. Nagy László:

Hát akinek a többfelé kufirculás a lénye lényege, azt óvainteném egy olyan kapcsolattól, ahol a hűség elvárás lenne, bár ezeket a kezdetekben mindenki nyilván letisztázza a partnerével :D a többi rizsa és magyarázkodás az óriási egó és önzés védelmében.

És igen, minél tudatosabban élünk, annál könnyebb lemondani káros szenvedélyekről és ezeket valami egészségesebbel, hasznosabbal pótolni. Azt nem mondom, hogy könnyű, de nem lehetetlen. De lehet ám punnyadni dagadtan, alkoholistán is, bagóval a szájban. Ki hogy szereti magát :D

G. Nagy László 2018.07.19. 11:26:42

@DoctorMorreau:

Megint megpróbálod félreérteni, kiragadva egy mondatot a szövegkörnyezetéből.

"Egy adott kapcsolatban képviselhet értéket, de általános értelemben semmiképp." - Egész pontosan ezt írtam. Vagyis: ha az asszonnyal nyitott, vagy poliamor kapcsolatban élek, úgy ez simán belefér. Ha monogám a viszony, úgy nem fér bele. Nem bonyolult. Egyébként meg van olyan, hogy valaki szimplán csak szexel, nagyon is.

Josagos 2018.07.19. 12:34:24

@G. Nagy László:
Remekül gondolod. Gyereked van? Ő milyen hasznot hoz számodra? Akár egy jó kés....

DoctorMorreau 2018.07.19. 12:34:36

@G. Nagy László:

Hogy a fenebe ne?

"a mindenkinek odaadom magam" mentalitäs objektive is erkölcsi problema, gazdasägi, erzelmi, s szexualis területen is.

Josagos 2018.07.19. 12:35:46

@DoctorMorreau:

Doktorúr, nézz el egy szvingerklubba, az pont arról szól, hogy szexelsz ismeretlenekkel és nem ismered meg őket nagyon mélyen. Csak jó velük.

Josagos 2018.07.19. 12:50:27

A házasság minden ellenkező híreszteléssel szemben erősen gazdasági intézmény. A neve a "ház" is ezt mutatja. A legtöbb embernek a lakása a vagyona, válás után ha nem átbaszós a játszma, akkor minden volt házasfél rosszabb anyagi körülmények közé kerül.
Ha kivesszük a házasságból a gazdaságot, akkor egy közös albérletet kapunk a haverunkkal, aki ellenkező nemű, és akivel néha dugunk.
Mi az első hónapoktól közös számlákat használunk, pedig a megismerkedésünk előtt nekem megvolt a szent "lakás, kocsi", neki meg semmilye sem, talán egymillió megtakarítás. 15 éve vagyunk házasok, komoly vagyont halmoztunk fel közös cégekben. Külön-külön is jók vagyunk, de együtt sokkal jobbak, mindenben.
Sokat kell külön lennünk mostanában, mert külföldön is vállalkozunk, de kimondottan hiányoljuk egymás tanácsait és meglátásait a munkban, meg amúgy is rossz, hogy fizikailag nem vagyunk közel egy helyen eleget.
Nem tudnám elképzelni, hogy ne a feleségemmel beszéljem meg az ötleteimet először, legyen az nyaraló-felújítás vagy síelés, esetleg egy komolyabb beruházás. Benne tudok 100%-ban bízni, nincs hátsó szándék, külön utak. Még a potenciális szeretőt is megbeszéljük egymással, mert a kettőnk kapcsolata adja az erőnket, úgy is, hogy egyedül is jól menne mindenünk, így erre nagyon vigyázunk.
Fura nézni, hogy sokkal kevésbé őszinte kapcsolatok hogy hullanak szét a környékünkön most, hogy a barátoknál is 10+ évesek a gyerekek, és hogy milyen faszságokon veszekszenek emberek.

G. Nagy László 2018.07.19. 13:00:12

@DoctorMorreau:

"a mindenkinek odaadom magam mentalitäs objektive is erkölcsi problema, gazdasägi, erzelmi, s szexualis területen is." - Ez egy nagyon figyelemreméltó gondolat. Mivel magyaráznád?

Josagos 2018.07.19. 13:02:51

@G. Nagy László:

A luxuskiadásokról - mi kb. másfél osztállyal az anyagi lehetőségeink alatti életszínvonalon élünk, jó anyagi színvonalon. Mivel együtt szerezzük a vagyonunkat, tudjuk, hogy mekkora munka van benne, ezért a kiadásoknál a legfontosabb szempont az, hogy nem akarunk másokat érdemtelenül gazdagítani.
Így általában kerüljük a menő szolgáltatásokat, pl. kávézók, drága éttermek, csak ezekből a tételekből egy hozzánk hasonlóan élő családhoz képest havi 100-150.000 Ft megtakarítást csinálunk.
Hasonlóképpen nem veszünk márkás ruhákat - leárazáskor sem - ebből megint ennyit tudunk fogni, és autóból is egyet tartunk, ötévesen vesszük, tízévesen adjuk el, ez havonta szintén 100 körüli megtakarítás egy újhoz képest. Szóvel nem "minden nő" vágyik Luxus dolgokra. :)

G. Nagy László 2018.07.19. 13:06:50

@Josagos: Szerintem szerencsések vagytok és jól is csináljátok. A legjobbakat kívánom Nektek.

Ami a közös otthont illeti: a lakást úgy vettem, hogy az asszony a balatonon nyaralt. Viszont a felújításról, a színekről, a bútorokról, a textíliákról, egyszóval mindenről közösen döntöntöttünk és döntünk manapság is. Ez szerintem nem is megy másképp, ha közös az otthon, függetlenül a tulajdonviszonyoktól.

G. Nagy László 2018.07.19. 13:09:35

@Josagos: Luxus téma

Te már átmentél a szexuális szelekció rostáján, kiválasztott vagy. Azt képzeld el, hogy klónozod magad 3 példányban és mind a négyen egyszerre ismerkedtek meg a feleségeddel. Ki lesz a befutó? Amelyik többet költ rá, ha minden paraméter változatlan.

Josagos 2018.07.19. 14:10:48

@G. Nagy László: Megbeszéltük, nem az nyerne. Minket zavar a pazarló költekezés, ezért is vagyunk együtt.
Amikor valaki meghív valamire, vagy ajándékoz ad, utána mindig számíthatok valami kérésre. Ez ezeréves tapasztalat. Így minden rám költött pénz mögött számíthatok valamilyen ellentételezés-elvárásra. Amit én akarok, azt én akarom megvenni is, mert az ajándékozó eséllyel nem azt venné, amit én a legfontosabbnak tartok a beszerzendőim listáján, ráadásul valamilyen formában fizetnem kellene érte.

Amúgy azt választaná, akinek egy picit vékonyabb a farka.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.07.19. 16:45:14

@G. Nagy László:

"pedig tizenötször annyit tudok róluk, mint egy átlagos férfi."

S ekkor még mindig csak a potenciális ismeretanyag ezrelékének vagy birtokában. :P

G. Nagy László 2018.07.19. 17:09:07

@Josagos:

"Amúgy azt választaná, akinek egy picit vékonyabb a farka."

Azt hiszem, ez a legjobb komment, amit valaha kaptam. Még mindig vigyorgok.

Sztravinszka 2018.07.19. 17:14:01

Én hangosan röhögök. Ezt így betolni a végére! Nem semmi :DDD