téveszmék

"A kövér ember kedélyes"

2018. augusztus 22. - G. Nagy László

kover.jpg

 

Ősrégi mítosz. Sokakban él egy olyan kép, mely szerint a túlsúlyosak jelentős része lelkileg kiegyensúlyozott és boldog, szemben a szikár, örömtelen, karót nyelt aszkétákkal. Nyilván érezzük, hogy ezúttal is a kizárólag végletekben gondolkodó, gyermeteg, fekete-fehér látásmóddal van dolgunk. A legtöbben természetesen az élet élvezetére szavazunk, s idegenkedünk a mosolytalan önsanyargatástól. Ám ez még véletlenül sem jelenti azt, hogy a jó kedélyt a korlátlan hedonizmus alapozná meg legbiztosabban. A közelmúlt amerikai kutatásai arról számolnak be, hogy a közhiedelemmel ellentétben a súlyproblémákkal küzdők között lényegesen magasabb a depressziósok aránya, mint az átlagos testalkatúak közt.

 

Nem érdemes túl sok szót vesztegetni a kövérségből fakadó ezerféle problémára, ezeket - közvetlenül, vagy közvetve - mindannyian ismerjük, tapasztaljuk. Már a hétköznapi létezés is komoly kihívás egy túlsúlyosnak: megkötni a cipőt, utolérni a buszt, elférni a színházi székben... Az egészségügyi kockázatokról is tudunk: Magyarországon a halált okozó népbetegségek 93%-a az életmódból, ezen belül elsősorban az elhízásból fakad. Ám mindezek a problémák és bosszúságok eltörpülnek a negatív énképből eredő folyamatos frusztráció mellett. Amikor valaki nem érzi magát vonzónak; amikor az intim pillanatokban még a félhomály is sok, olyankor nehéz belehazudni a világ képébe, hogy ez a boldogság és kiegyensúlyozottság netovábbja. 

 

A jelen kényelmetlensége persze csupán a felszín. Érdemes egy pillanatra elmerülni a mélyebb rétegekben, esetenként a múltban, a súlyproblémák tudattalanba száműzött okait kutatva. Az elhízás hátterében a legtöbbször kisebb-nagyobb lelki problémák állnak. Sokan egész egyszerűen szeretethiányosak, vagy szexuálisan kielégítetlenek, s e gyötrő sóvárgást kívánják édességekkel és rágcsálnivalókkal enyhíteni, rendszerint egészen pusztító kalória bevitel mellett. Az sem ritka, amikor egy nő a gyermekvárás időszakát éli meg élete legszebb periódusának, ezért teste még hosszú időn át mintha ragaszkodna a gömbölyű formához. A túlsúly lehet egyfajta burok, védőréteg is azoknál a lányoknál, akik valamilyen oknál fogva félnek megélni nőiességüket. Egészen tipikus például azok esetében, akiket kisgyerek korukban szexuálisan molesztáltak. Az elhízást okozhatják önértékelési problémák, kommunikációs zavarok, depresszió, tehetetlenségérzés, elfojtott düh, hangulatzavarok és még ezerféle gond, vagy múltbeli trauma. Akárhogy is: a felsorolt nyavalyák egyike sem eredményez felszabadult, jó kedélyt.

 

kover2.png

 

Létezik egy Project Harpoon nevű, interneten szerveződött csoport, amely - hozzám hasonlóan - meggyőződéssel vallja, hogy a nők karcsún a legszebbek. A társaság azzal vált ismertté, hogy túlsúlyos modelleket és színésznőket fotoshoppoltak át vékonyra, a világ elé tárva a valóságot, mellé illesztve az ideális alternatívát. A dologból nagy botrány keveredett, elsősorban azért, mert kiszemeltjeik zöme épp azért harcol, hogy mindenki úgy fogadja el a testét, ahogy van. A történet itt kezd érdekessé válni. Ahhoz ugyanis mindenkinek joga van, hogy értelmetlen, vagy akár kifejezetten káros ideológiákért küzdjön. Az azonban enyhén szólva is megmosolyogtató, hogy hiszünk is egy eszmében, meg nem is. Ha ugyanis az érintett kövér celebek valóban úgy gondolják, hogy a túlsúly csupán ízlés dolga, ez esetben nincs miért megsértődniük. Ebből a szemszögből körülbelül annyi történt, mintha a hajszínüket fotoshoppolták volna barnáról szőkére. Nagy ügy. Ha viszont ők is ténylegesen belátják, hogy az elhízás minőségi kérdés, vagyis a sportos karcsúság értékesebb a kövérségnél, úgy az általuk képviselt ideológia hamisságáról rántják le a leplet. Ugyanis miért kéne mindenkinek elfogadnia a testét olyannak, amilyen, ha az messze van a vonzótól és egészségestől, s egyedül a tulajdonosán áll, hogy milyenre formálja? Az érintett sztárok sértettsége igen komoly frusztrációról árulkodik, nyomát sem látni a jó kedélynek.

 

A kövér ember nem bűnös - hirdeti Schobert Norbi 2010-ben megjelent könyve. Igaza is van a szerzőnek: az elhízás nem erkölcsi kategória. Mindenki azt tesz a testével, amit csak akar. Akár meg is betegítheti. Akár el is csúfíthatja. Azt a téveszmét ugyanakkor kár lenne benyelni, hogy nincs minőségi különbség a sportos és az elhízott test között, s hogy érdemes olyannak szeretni magunkat, amilyenek vagyunk. Ha igaz lenne a címbéli frázis, még az is kevés volna ahhoz, hogy egy józan ember valaha is megbarátkozzon az ormótlansággal. Ám látva, hogy a kövér ember a legritkább esetben kedélyes, végképp nem maradt semmi, ami a túlsúly mellett szólna.

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr3714187997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tompahawk · https://oberwaldmeister.blog.hu 2018.08.22. 09:21:53

Jó írás lett. Kiegyensúlyzottan részrehajló. :) A sértődött sztárok elmélete nyilván a frusztráció, betegessé válás mérséklése volt mozgalmukkal. Kár, hogy a jó szándék eredménye kártékonyan értelmetlen. A kövérség börtön. Falak, gátak, súly. Ilyenkor ha magunktól nem megy, be kell ismerni, hogy segítségre van szükség. Magánedzőre, pszichológusra...ügyvédre, adótanácsadóra. Nem egy jóbaráttal kell kibeszélni milyen szar is az élet, mert az csak megnyugtat abban ami van. Bátorság kell segítséget kérni, és nagyvonalúan meg is kell fizetni, de ennél jobban semmi nem éri meg. Pár hónap magánedzős tréning, egy jó orvos, jogi tanács milliós katasztrófáktól menthet meg minket. Aki csövekre kötve várja a véget, milliókat fizetne pár plusz napért. Amit valszeg nem a Jóbarátok hatodik évadának újranézésével töltene. Menne, mászna ki a fényre, a levegőre, kávézókban ülne és figyelné az embereket, sétálna, állna az esőben. De putty, az a vonat már elment.
Nem igaz, hogy úgy vagyunk jók, ahogy épp vagyunk. Ha minden szart elfogadunk, ami történik, az a legrosszabb értelemben vett bambaság. Ha egy ember kinyújtja a kezét, a legtöbször segítenek rajta. Időben kell megtenni, és nem kell csodálkozni, ha nem önzetlenül teszik. Ebből élnek, megkérik az árát, de legalább profik.

Almandin 2018.08.22. 11:49:23

Gyakran valóban ördögi kör: valaki azért zabál, mert boldogtalan pl. a párkapcsolat hiányától. Aztán, amikor elhízik, még nehezebben vagy sehogy se tud partnert találni, boldogtalanságában tovább zabál, mivel evésfüggő lett. Sokan sohasem tudnak a körből kitörni.
Amúgy az a tévhit, ami szerint a kövér ember kedélyes, a Kretschmer-tipológiából származik, amit ma már elavultnak tartanak (nem véletlenül, mert durván egyszerűsít és akkor ránézésre kész jellemrajzot lehetne mindenkiről adni). Itt lehet róla olvasni:
old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/kretschmer_alkati_tipolgija.html

Takony(Aki az élet vizet issza) 2018.08.23. 10:52:04

Van az ún. "piknikus alkat", aki valóban a jó kedélyű, nyugodt, életvidám, kissé nagydarab ember - Mikszáth Kálmánt szokták példának mondani erre, vagy a maiak közül ilyen Horváth Oszkár rádiós, de mindenkinek van ilyen ismerőse. Csakhogy ők apró részét képezik a túlsúlyosaknak, és ami még fontosabb: nincsenek rettentően elhízva, nem is ez az első ami feltűnne róluk.

Egyébként rettentő ellentmondásos ez a kövérség-elfogadás-mantra ami annyi helyről jön. Egyik legjobb példa a politikai korrektség gusztustalanságára, hogy a kövér stb szavak helyett olyanokat kell használnunk mint pl. "plus size" vagy ami mindennek a legalja, a teltkarcsú, na az a halálom. Nem gondolta át senki hogy ez abszolút értelmetlen? Hogy lehet valami telt és karcsú egyszerre?? Ez olyan mintha azt mondanád: sötétvilágos, hangoshalk. És egyben egy ellentmondás: azt jelenti, ez is karcsú, csak nem annyira - tehát elfogadja hogy a karcsú az ideális. Holott pont ez ellen küzdenek. Fú...

Maga az ötlet helyes, hogy állítsunk szemben valamit a divat-reklámok irreális, pohotoshoppolt képeivel, csak nagyon átestünk ezzel a túloldalra. Nem erkölcsileg, emberileg rossz túlsúlyosnak lenni, hanem egészség szempontjából.

G. Nagy László 2018.08.23. 13:53:54

@Takony(Aki az élet vizet issza): A piknikus alkat kapcsán nekem a pár hónapja elhunyt Babos Gyula ugrik be. Ő így foglmazott: "Amíg szeret a nő, addig egy édes kis mackó vagy. Ahogy kezd kihűlni a dolog, azonnal kövér disznóvá változol..."

G. Nagy László 2018.08.23. 13:58:17

@Almandin: Látod, kedélyesség ide vagy oda, Kretschmernél is a mániás depresszió a jellemző megbetegedés.

G. Nagy László 2018.08.23. 14:03:25

@Tompahawk: Egyetértek, azzal a megjegyzéssel, hogy szerintem a belső elszántság fontosabb, mint a külső segítség. Lehet hogy tévedek, mert a világot a saját szemüvegemen át látom, valószínűleg nem mindenki képes kihúzni magát a mocsárból. Ezzel együtt is sokkal nagyobb hasznát érzem a technikai jellegű segíségnek - táplálkozás, táplálkozás-kiegészítők, edzés, nagyobb baj esetén a hormonháztartás rendbetétele - mint a léleksimogatásnak, vagy mentális rugdosásnak.

Tompahawk · https://oberwaldmeister.blog.hu 2018.08.24. 09:58:36

@G. Nagy László: Írtad, hogy a kövérség mögött sokszor komplex gondok húzódnak meg. Van, hogy a belső elszántság pont ott kezdődik, hogy elkezdünk rendet rakni, ha fáj akkor is. A pszichológushoz járás legtöbb esetben valóban csak minőségi önszórakoztatás, de egy edző, egy tanfolyam egy orvosi konzultáció egyészségügyi bajok esetén jól jöhet. Egy jó vegán szakács, tapasztalt túrázó, bicikliszerelő, cipőboltos mind hozzátehet kicsit a lekesedéshez, motiválhat. Ha meg a gebasz, aminek a közepén feladva, csüggedten falatozgat bánatában anyagi, jogi vagy szociális eredetű, hát akkor is arra kell rávennie magát, hogy szakemberekkel lépjen kapcsolatba. Aki cselekszik, a döntéshozó és a manager ő marad. Attól ezek még az ő erőfeszítései.
Sokszor az a baj, hogy az első lépés túl nehéznek és hosszúnak tűnik, telán belevágni sem érdemes. Ha az első cél könnyű, teljesíthető, és az elhatározás szilárd, elég hamar válhat jutalmazóvá az új irány.