téveszmék

téveszmék

"Az ember mégsem lehet olyan, mint az állat"

2019. február 27. - G. Nagy László

kentaur.png

 

Fura öszvér az ember: félig állat, félig isten. A fene se tudja, hogy melyikhez állunk közelebb. De talán nem is ez a lényeg. Valószínűleg nincs is jelentősebb küldetésünk az életben, mint hogy alkotóelemeink között tökéletes harmóniát teremtsünk.

 

Az egyik legelső kérdés, amit a tanárok minden kisiskolásnak feltesznek: vajon mi különbözteti meg az állatot az embertől? Ilyenkor persze beindul az agyvihar és záporoznak a különféle válaszok. A technikai érdeklődésűek jellemzően az eszközhasználattal hozakodnak elő első körben, ám ez a felvetés gyorsan elbukik. Már a varjak is képesek gallyakból horgot formálni, amikor férgekre vadásznak; a vadon élő majmoknál pedig nem kevesebb, mint tizenkilencféle eszközkészítést figyeltek meg. A vallásos megközelítés a testi halált is túlélő lélekben látja a legnagyobb differenciát. Ezzel meg az a gond, hogy létezését illetően nincs semmiféle tudományos bizonyíték. A pszichológiai vénával megáldottak néha bedobnak olyanokat, hogy a hazugság és a szándékos kegyetlenkedés tipikusan emberi megnyilvánulások, ám az igazság az, hogy egyes majomfajoknál mindezek ugyanúgy megfigyelhetők. A természettudósok többsége ma már egyetért abban, hogy az ember és az állat közötti eltérések valójában csak fokozatbeliek. Az a tény azonban, hogy a homo sapiens gondolkodása, tudata - állati rokonainkhoz képest - lényegesen magasabb szinteken jár, lehetővé tette a beszéd, a társadalom és a kultúra kialakulását, s mindez egészen látványos különbségekhez vezetett.

 

Az apró differenciákat keresve néha egészen érdekes dolgokra bukkanhatunk. Az MYH16 jelű, az állkapocsizmokban jelen lévő, fehérjét kódoló gén az emberben elveszítette funkcióját, pszeudogénné változott. A többi főemlősben ezzel szemben továbbra is aktív szerepet játszik az állkapocs izomzatának fejlődésében és megerősödésében. Az emberszabásúak koponyájának egyik lényeges funkciója, hogy rögzítést biztosítson ezen izmok számára. Egyes biológusok szerint agykoponyánk méretének jelentős növekedését éppen az állkapocsizmaink gyengülése tette lehetővé. Jómagam ezt a folyamatot egészen gyönyörűnek, de minimum jelképértékűnek látom. Íme, egy állat, amely a továbbiakban nem kívánja fegyverként használni fogazatát (jó-jó, most felejtsük el Luis Suárezt), ezzel párhuzamosan megnyílik számára az út az emberré válás felé... Egészen lenyűgöző.

 

Az egyik kedvenc szállóigém Carl Gustav Jungtól ered: "A túl sok állati eltorzítja a kultúrembert, a túl sok kultúra beteg állatokat eredményez." Nehéz volna szebben és precízebben megfogalmazni ezt a mindannyiunkat érintő egyensúlykeresést. Minden, amit civilizációnak nevezünk, alapvetően arra a tényre épül, hogy a homo sapiens - szemben az állatokkal - képes uralkodni az ösztönein. Formális viselkedési szabályokat gyártunk; féken tudjuk tartani szexualitásunkat; a szaporodás kérdését ettől tökéletesen függetlenül, tudatosan kezeljük; továbbá nem falunk fel automatikusan mindent, amit elénk raknak. Az a szomorú helyzet, hogy a legtöbb földlakó - a kiemelkedően fejlett régiók sem jelentenek kivételt - manapság is az első félmondattal küzd: még a legelemibb szükségleteink kielégítése kapcsán sem mutatunk semmiféle tudatosságot. Egy 2009-es felmérés szerint világszinten legfeljebb 60% lehet azoknak az aránya, akik élnek valamilyen születésszabályozási módszerrel, Afrikában ez az érték csupán 30%. A táplálkozásunk is állati szintű, nemigen válogatunk. A 21. század egyik legjellemzőbb problémája a tömeges elhízás, azonban a jelenség a másik oldalról is tetten érhető. Ismerek olyat, aki sugárkezelés következtében elveszítette az ízérzékelését, majd rövidesen csontsoványra fogyott, mivel nem talált többé örömöt az ételekben... Elkeserítő, hogy a táplálkozástudomány könyvtárnyi irodalmával a hátunk mögött is ennyire fordítva ülünk a lovon. Nem az volna a homo sapienshez méltó elsődleges szempont, ha azt és annyit ennénk, ami és amennyi az optimális működésünkhöz szükséges, függetlenül minden egyéb szemponttól? A kulináris élvezetek mesések és jelentős evolúciós szerepet játszanak a létfenntartás folyamatában, de fejlett tudattal bíró emberként nyugodtan tekinthetjük másodlagosnak, amolyan járulékos örömforrásnak.

 

A mérleg persze a másik oldalra is gyakran átbillen. A homo sapiens - nagy igyekezetében, hogy önmagát definiálja, megkülönböztesse, kiemelje, istenivé formálja - számos kötelezően követendő ideológiát szült az elmúlt évezredek során. A bennünk élő természetes ösztönlény akkor betegedik meg, amikor kényelmetlenül kezdünk feszengeni az önmagunk által felállított merev keretek között. Amikor a 21. században már lassan búcsút intünk a magázódásnak; amikor már simán felvehetünk egy tornacipőt és farmert a zakóhoz; amikor már a filozófusok is olyan stílusban fogalmaznak, hogy azt egy közönséges földi halandó is megértse, olyankor nem egy arisztokratikusan elegáns kor letűnését kellene siratnunk, sokkal inkább örvendeznünk kéne, hogy egy naturálisabb, az ösztönvilágunkhoz jóval közelebbi valóságot építünk. Azonban ez a kisebbik falat, itt még legyinthet bárki, hogy mindez ízlés dolga csupán. Sokkal merevebbek azok a falak, amelyekben az erkölcsi máz a habarcs. A szexualitás és a gyermekvállalás kérdése tipikusan ilyen: alapvetően nincs semmiféle morális vetületük, önmagukban abszolút neutrális mozzanatok; csupán a zsidó-keresztény vallási örökség veti rájuk árnyékát, s nehezíti érthetetlen terhekkel. Őszintén hiszem, hogy az unokáimon már nem fog az az átok, amely a nagyszüleim és az előttük járó sok-sok generáció lelkiismeretét permanens nyomás alatt tartotta. Jelenleg egy furcsa, átmeneti korban járunk. A szex egy ideje már nem tabutéma, s a vágyaink miatt sem érzünk semmiféle szégyent. A korszellem azonban még mindig a mereven monogám struktúrákat élteti, görcsösen kapaszkodva egy mára már letűnt kor normáihoz. A testi hűtlenség - megmosolyogtató módon - mind a mai napig az egyik leggyakoribb válóok, miközben már akkor is hétköznapinak számított, amikor még megkövezés járt érte. Ha őszintén kíváncsiak vagyunk rá, hogy milyen az emberi természettel leginkább harmonizáló szexualitás, érdemes tanulmányoznunk a hozzánk legközelebb álló rokonaink, a törpecsimpánzok ez irányú szokásait. Annyit és annyi partnerrel kufircolnak, amennyit és amennyivel csak lehetséges. Talán ettől annyira békés jószágok.

 

bonobo.jpg

 

Rudolf Steiner, osztrák filozófus szerint "az állatoknak is vannak érzetei, hajlamai, ösztönei és szenvedélyei. Az állat azonban közvetlenül követi ezeket, ösztöneibe és szenvedélyeibe nem szövődnek bele a közvetlen átélésen túlterjedő önálló gondolatok. Bizonyos fokig a fejletlen embernél is így van." Steiner szerint a fejlett emberben önálló léttel bírnak a gondolatok, míg az állatot a fajra jellemző csoport-én gondolatai uralják, s kormányozzák kívülről. Ha megfigyeljük a kisgyerekeket, azt látjuk, hogy tetteik mindig ösztönösek, s bár tiszták és őszinték, de semmiféleképpen sem egy individuális cselekvő tudatos megnyilvánulásai. Sokan megfogalmazták már, hogy egy-egy emberi életút valójában az evolúció felgyorsított filmje. A tudat fejlődését tekintve a felnőtté válás megegyezik az állatvilágból való kiemelkedés folyamatával, melynek során a csoport-ént felváltja az egyéni öntudat. Bármilyen nehéz is szembenézni ezzel egy ultrakonzervatív gondolkodású fundamentalistának, vagy egy kollektivista balosnak, de a tudati evolúció valójában nem más, mint maga az individualizáció. Amikor arról beszélünk, hogy állati mivoltunktól távolodva isteni mivoltunk felé tartunk, szellemi értelemben az individuális kiteljesedés útját járjuk. A testünk azonban egy állat teste, egy sor állati szükséglettel. A tudatosság többek között az egyensúlyteremtés művészetét is jelenti: úgy haladni a szellemi fejlődés útján, hogy közben a test is jóllakjon. A zsidó-keresztény vallási hagyományok tökéletesen alkalmatlanok a magasabb tudati szintek - szeretet, megvilágosodás, spiritualitás - ostromlására, mégpedig egyszerre két okból. A testi vágyak bűnösnek nyilvánításával megbetegítik a bennünk élő állatot, másfelől az individualizmust elítélve a tudat szintjén az állatvilág felé igyekeznek visszaterelni a bennünk élő istent. Nem egy szerencsés kombó.   

  

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr8514644187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2019.02.27. 15:50:34

Szerintem a legnagyobb különbség a hosszú távú gondolkodás. Számtalan olyan helyzet van, amikor egy állat az "akkor jó ötletnek tűnt" elvét alkalmazza, de hosszú távon rosszul jár (olyanokra gondolok, mint pl. az egérfogó vagy amikor a szűkös erőforrásokat felemésztik). Az ember képes arra, hogy egy rövid távon látszólag rossz döntést meghozzon, és learassa hosszú távon a nyereséget (pl. nem öli meg azonnal a malacot, hanem megvárja, míg kölykei születnek)

2019.02.27. 18:00:36

@stoic79:
Ez megint csak fokozat kérdése. Az emlősök többsége képes ugyanerre, csak kisebb mértékben. Ha egy tyúkot zsákutcába terelsz, átlátható kerítéssel körbevéve, akkor nem fog rájönni, hogy vissza kellene mennie, és más irányba próbalkoznia, hogy átjusson a túloldalra. A kutya már rá fog jönni. Pontosan ez történik, mikor a látszólag rossz megoldást választjuk, visszalépünk egyet, aztán onnan másfelé.

Szerintem a legfontosabb különbség inkább abbn van, hogy az állatoknál a verbális kommunikációnak csak a csírája van meg, míg az embernél ez átlépett egy olyan szintet, hogy verbális gondolatokkal összetett dolgokat tudunk megfogalmazni. Minden tudomány ennek a következménye.

2019.02.27. 18:04:44

@stoic79:
Egyébként a malacos példának teljesen megfelel a madarak fészekrakása, ami egyébként teljesen ösztönös. Vagy hogy a jegesmedve a meleg éghajlaton élő ragadozókkal szemben akkor is vadászik, amikor jól van lakva, de nem eszi meg, csak később, a hideg éghajlaton ugyanis nem rohad meg a tetem.

midnightcoder2 2019.02.28. 07:32:43

"Elkeserítő, hogy a táplálkozástudomány könyvtárnyi irodalmával a hátunk mögött is ennyire fordítva ülünk a lovon"

A középkorban is feltöltöttek könyvtárakat teljesen haszontalan és értelmetlen információkkal.
Ha a táplálkozástudomány valóban tudomány lenne, akkor lehetne gyógyszerekkel is szabályozni az étvágyat, illetve a táplálék felhasználását. Ha valóban tudományról beszélnénk akkor nem lenne olyan, hogy 10 évente változik hogy a tojás méreg vagy létfontosságú anyagok tárháza. Tudod: anno a PI értékét meghatározták, és azóta ez csak pontosabb lett. Nem volt olyan, hogy elõször kihirdetik, hogy a PI az 2, utána nem, mégis inkább 5, de aztán 9, vagy inkább 3 ? És persze, ha a táplálkozástudomány valóban tudomány lenne, akkor nem mondanák hogy neked x milligramm erre vagy arra van szükséged, mert ez függ nemtõl, kortól, plusz egy rakás más tényezõtõl, Pl. a hormonháztartásod, génjeid, életmódod. Gyanítom, pár száz év múlva ezt az egész dolgot kb. olyan szent borzadállyal fogják majd visszanézni az akkori emberek, mint mi a középkor, vagy az ókor "orvostudományára".

midnightcoder2 2019.02.28. 07:35:01

Az alapvetõ kérdés az állat és az ember között, hogy az állat nem tesz fel olyan hülye kérdéseket, hogy mi a különbség közte és köztünk.

G. Nagy László 2019.02.28. 08:09:04

@midnightcoder2:

"Az alapvetõ kérdés az állat és az ember között, hogy az állat nem tesz fel olyan hülye kérdéseket, hogy mi a különbség közte és köztünk. "

:) :) :)

"És persze, ha a táplálkozástudomány valóban tudomány lenne, akkor nem mondanák hogy neked x milligramm erre vagy arra van szükséged, mert ez függ nemtõl, kortól, plusz egy rakás más tényezõtõl, Pl. a hormonháztartásod, génjeid, életmódod."

Nem állítom, hogy a táplálkozástudomány már elérte az abszolút tudást és nem fejlődik tovább. Mindig van hová. Ám amiket írsz - nem, kor, életmód - ezekkel már meglehetősen régóta számol. Alig hiszem, hogy pár száz év múlva megmosolyogtató lesz a mai táplálkozástudomány. Legfeljebb azt fogják mondani: "ebben a primitív korban még nem monitorozták 0-24-ben az emberi testet, nem tudták cserélni a hibás géneket, szegények..." De azt biztosan nem állítják majd, mint amit mi mondunk a középkor orvostudományáról, hogy gyakran nettó faszságokat hordtak össze, színtiszta kuruzslást végeztek. Alig hiszem, hogy megdőlne az a tézis, hogy a cukor méreg, vagy hogy vitaminokra, rostokra és bőséges fehérjebevitelre van szükségünk.

2019.02.28. 09:11:59

@midnightcoder2:
A táplálkozástudomány sokkal kevesebbet változik, mint amit látni vélsz belőle, a legtöbb okosság nem kutatóktól jön, hanem olyanoktól, akik csodadiétákat akarnak eladni.

Csak egy példa: rengetegen vitatják azt hogy C vitaminból elegendő a hivatalos, 65 mg-os ajánlás. Holott ez az ajánlás régóta van, és soha nem sikerült bizonyítani, hogy a több ezer mg-os adagok bármiben segítenek. Tehát igazaból komoly vita sincs erről a kutatók között meglepően kevesen vitatják ezt az ő köreikben. Kintről azonban úgy tűnik, mint ha ez naponta változna, mert önjelölt fitnesszguruk, kuruzslók, marketing szakemberek, stb., stb. nyilván megpróbálják eladni a nagydózisú C vitamin készítmenyeket. Ja, csak közben az ajánlás semmit nem változott.

2019.02.28. 09:14:21

@G. Nagy László:
A cukor méreg tézis nem is létezik a táplálkozástudományban. Van egy ajánlott napi maximum, amit a jövőben lehet, hogy korrigálnak, ennyi. A cukor méreg az ilyen Norbi Update szint, köze nincs a táplálkozástudományhoz.

G. Nagy László 2019.02.28. 12:26:28

@Zabalint: Ami a C-vitamint illeti, az egyik véglet a 65 mg-os ajánlás - Lenkei szerint ez a gyógyszergyártók által favorizált érték, mely semmire sem elég, viszont garantálja a megbetegedést és így a magas gyógyszerfogyasztást - míg a másik oldalon a 3-4 ezer mg-os ajánlás áll, mely szerint ez még a rákot is legyűri. Majdnem biztos vagyok benne, hogy az igazság a kettő közt keresendő, de sosem leszek annyira avatott a témában, hogy erről magam döntsek. Abban mindenesetre mindenki egyetért, hogy a feleslegesen sok bevitel kárt nem okoz, a vizelettel simán távozik. Hozzátéve még, hogy a C-vitamin kifejezetten olcsó, megítélésem szerint a tudatos ember ennyi információ alapján bekap naponta egy ezres adagot. Én így teszek és évek óta nem is voltam beteg. Hiszem, hogy van összefüggés.

Ami a cukrot illeti, a méreg kifejezés nyilván költőien túlzó. Ami viszont lényeges: a mai, hivatalos, mainstream táplálkozástudomány azt állítja, hogy az ember egészséges táplálkozása gyakorlatilag megegyezik a cukorbetegek diétájával. Konkrétan ez szerepel az egyetemi oktatóanyagokban is. Update Norbi is ugyanezt mondja, ahogyan Lifetilt Tomi is, valamint a paleolit diéta is erről szól.

2019.02.28. 12:47:49

@G. Nagy László:
Ami a C vitamint illeti, egy súlyos érvelési hibát követsz el, ilyen alapon azt is mondhatnád oltásellenesek és az oltáspártiak között van az igazság. Pedig nem mert egyik egy alaptalan konteó, a másik a bizonyítékokon alapuló orvostudomány eredménye. Ugyanez igaz a C vitamin kérdésre is. Lehet, hogy később módosítják, ha újabb bizonyítékok kerülnek elő, de nem azért, mert az "egészségipar" szerint több ezer mg szükséges, ezért legyen valahol a kettő között. Csak annyira beragadt az embereknél, hogy a nagy dózisú C vitamin segít megelőzni a betegségeket, hogy nehezen fogadják el, erre semmilyen tudományos bizonyíték nincs.

Egyébként igen, még az a szerencse, hogy túladagolni nem lehet, szerintem ezért nincs is annyira komolyan véve ez a konteó, ami mellesleg azért is vicces, mert épp a gyógyszergyártók jó része is jól keres a nagy dózisú C vitaminnal. Amiből egyépként jópár van gyógyszerként törzskönyvezve, és mielőtt megkérseznéd, nem kell bizonyítaniuk, hogy van-e az akkora dózisnak értelme, az meg fel van tűntetve, hány száz százaléka a napi bevitelnek 1 tabletta.

Nem, ha táplálkozástudományról beszélsz, akkor a méreg szónak jelentése van, a cukor pedig nem méreg, hanem táplálék, amely nyilván túl nagy mennyiségben egészségtelen, ami egyébként minden más táplálékra is igaz.

G. Nagy László 2019.02.28. 12:54:38

@Zabalint:

"cukor pedig nem méreg, hanem táplálék, amely nyilván túl nagy mennyiségben egészségtelen, ami egyébként minden más táplálékra is igaz"

A whisky is élelmiszeripari termék. Nem arzén, nem cián. Szeretem is. De nyilván egészségtelen, még közepes mennyiségben is. Ahogy a cukor is. Egyes zöldség és gyümölcsfélék azonban szinte korlátlan mennyiségben fogyaszthatók, nem betegítenek meg. Elképesztően nagy különbség van táplálék és táplálék között. A tudatosság egyik eleme, hogy ezt felismerjük és életünkben alkalmazzuk is.

2019.02.28. 14:10:02

@G. Nagy László:
Kétféle megközelítés lehetséges, vagy mindent méregnek tekintünk, csak dózisfüggő, hogy mikortól tekintjük annak (most tekintsünk el a dózisfüggetlen mérgektől). Vagy a tudomány hivatalos állaspontja alapján határoljuk be, ez alapján pedig az alkohol méreg, a cukor nem.

Olyan gyümölcsöt meg nem tudsz mondani, aminek ne lenne halálos dózisa, mert bizonyos mennyiség felett a gyomrunk szakadna szét. Mellesleg a legtöbb gyümölcsnek kimondottan magas a cukortartalma, ezért is hülyeség lebontani hozzáadott meg természetes cukorra a bevitelt. Szüleimmel például sosem tudtam megértetni, hogy a 100%-os gyümölcslé se nem egészséges, se nem jó szomjoltó.

Amilyen alapon a cukrot méregnek tekinted, egyébkét a víz is az, mert egyébként vízmérgezés is létezik (kimossa az ásványi anyagokat). Vagy a másik irányból a sót is, amiből a cukorhoz hasonlóan jellemző a túlfogyasztás.

2019.02.28. 14:12:03

@G. Nagy László:
"Elképesztően nagy különbség van táplálék és táplálék között. A tudatosság egyik eleme, hogy ezt felismerjük és életünkben alkalmazzuk is"

A tudatosság egyik eleme, hogy nem jelentünk ki bugyuta fitnessz jelszavakat, hogy egyik élelmiszer méreg, a másik meg egészséges, hanem a mennyiséget és az arányokat nézzük.

midnightcoder2 2019.02.28. 18:58:50

@G. Nagy László: Most a cukor a méreg, a 2000-es években a tojás volt. És nem holmi Schóbert Norbert kategóriájú emberke mondogatta a Kossuthon hogy heti egy tojás _talán_ nem öl meg, persze beleszámolva a tésztában elfogyasztott tojást is, hanem felkent dietetikus, méghozzá nem is gyalog kategóriás. Amúgy pedig az ember gyárilag hús, gyümölcs és méz fogyasztására alkalmas. Ha csak a természetben megtalálható zöldségfélébõl akarnád fedezni a kalóriaszükségleted, igen rövid életû lennél itt a földön. Más kérdés, hogy a Tesco és a mögötte lévõ nagyüzemi növénytermesztés - sok-sok vegyszerrel, plusz az évszázados nemesítés sok mindent megváltoztatott, de ez max. pár ezer éves találmány. Ezért hülyeség a veganizmus is. A valódi növényevõk tudnak valamit, amit a vegán nem: a nagy tömegben rendelkezésre álló, rossz minõségû növényeket is meg tudják emészteni. Egy ló simán elvan füvön, egy gorilla vagy egy csimpánz falevélen. Neked erre esélyed sincs.

G. Nagy László 2019.02.28. 23:49:10

@midnightcoder2:

"Amúgy pedig az ember gyárilag hús, gyümölcs és méz fogyasztására alkalmas"

Abszolút így látom én is.

G. Nagy László 2019.02.28. 23:57:37

@Zabalint:

"Ami a C vitamint illeti, egy súlyos érvelési hibát követsz el, ilyen alapon azt is mondhatnád oltásellenesek és az oltáspártiak között van az igazság.."

Erre akartam reagálni korábban, csak valahogy elmaradt. Pontosan így van, ahogy írod.: az oltásellenesek és az oltáspártiak között van az igazság. Én nagam is a kettő közé pozícionálom magam. A gyerekeim megkaptak minden kötelező védőoltást, de például influenza ellen sosem oltattam be magam. Ez pont ugyanolyan kockázat-haszon elemzés alapján történő döntés, mint a C-vitamin esetében, vagy bármilyen más élethelyzet esetén.

(Értem én, hogy arra gondolsz: vagy beoltatod magad, vagy nem, nincs középút. A C-vitaminnál viszont van, így ebben a megközelítésben nem igazán jó a példa.)

midnightcoder2 2019.03.01. 06:50:02

"Amikor arról beszélünk, hogy állati mivoltunktól távolodva isteni mivoltunk felé tartunk, szellemi értelemben az individuális kiteljesedés útját járjuk."

Mondjuk ez sem teljesen igaz. Az emberek nem önmagukban, egy barlangban ülve érték el azt, amit ma kiemelkedõ teljesítménynek tartunk, hanem társadalomban élve. A mi civilizációnk épp a keresztény-zsidó kultúra következtében lett sikeres, ami kb. ideális elegyét adta a kollektivizmusnak és az individualizmusnak.

2019.03.01. 07:33:43

@midnightcoder2:
Nem védeni akarom a vegánokat, mert rühellem a fanatizmusokat, de ha egyszer a nemesítésnek köszönhetően ma már lehetséges a teljes értékű étrend, akkor miért ne választhatnák azt? Én is megeszem a csirkehúst, amely csirkének köze nincs az eredeti madárhoz, amiből nemesítették, és persze sokkal több a húsa is.

Egyébként ha a kimondottan mérgező dolgokat elkerüljük, legkárosabb táplálkozásilag az elhízás, a legtöbb betegség miatta van. Tudom, hogy mindenütt ha ez a téma szóba kerül azt terjeszted, hogy a genetika, pedig ha így lenne, nekem is elhízottnak kellene lennem, mert az összes ősöm azok / azok voltak, valamint a testvéreim is. Aztán nem vagyok, a különbség meg egyértelműen a táplálkozásban van.

2019.03.01. 07:38:04

@G. Nagy László:
Az oltásellenesek a kötelező védőoltásokat ellenzik, ezért ennek nincs köze az influenza oltáshoz, nem véletlenül opcionális utóbbi. A középút elvi lenne, ha az oltásellenesek érveinek egy részét elfogadod.

A C vitaminnál mi a kockázat-haszon elemzés? Mert az egyik oldalon teljesen alaptalan állítás van, amely szerint a gyógyszergyártók hazudnak, és nem elég a 65 mg. Ilyen alapon a homeopátiában is követhetnéd a középutat, sőt a köpölyözésben is.

G. Nagy László 2019.03.01. 07:41:09

@midnightcoder2:

"Az emberek nem önmagukban, egy barlangban ülve érték el azt, amit ma kiemelkedõ teljesítménynek tartunk, hanem társadalomban élve."

Az individualizmus nem magányt jelent, hanem azt, hogy a belső hangunkat követjük, függetlenül minden külső instrukciótól. Állítom, hogy az individualisták a legjobb közösségépítők. Csak hogy érzékeljük a különbséget: tipikusan kollektivista közsség egy szekta, ahol a belépést követően már nem kell több döntést meghozni, mert mindenről a szekta, illetve a vezetője dönt. Individualizmusra építő közösség lehet az, amikor focit, kirándulást, vagy házibulit szervezel a barátaidnak. Mindenki szabadon dönt, hogy van-e kedve részt venni. Senkit sem kényszerítesz semmire, mégis igazi közösségépítő leszel.

"A mi civilizációnk épp a keresztény-zsidó kultúra következtében lett sikeres"

Ez tény. Viszont csupán egyetlen történelmünk van, az időt nem tudjuk visszaforgatni. Sosem derül ki, hogy hol tartanánk ma, ha például nem a páli alapokra épül az egyház, hanem a jézusi tanításra.

"ami kb. ideális elegyét adta a kollektivizmusnak és az individualizmusnak."

Az ortodox zsidók abszolút kollektivisták. A kereszténység is ilyen volt, vagy ilyen akart lenni századokon át. Jézus ezzel szemben maga a megtestesült individualizmus. Minden porcikájában, tettében, szavában.

2019.03.01. 07:44:24

@midnightcoder2:
Szerintem épp fordítva, Európa akkor indult el az ókor után újra a fejlődés útján, amikor a reneszánsz korában újra a humánum kezdett középpontba kerülni, szemben a zsidó-keresztény vallásos kollektivizmussal, amely gátja volt a fejlődésnek. Ez a folyamat többszáz évig tartott, és ez az ami a harmadik ábrahámista vallásnál, a muzulmánnál nem történt meg, és ezért vannak még mindig sötétségben.

G. Nagy László 2019.03.01. 08:25:48

@Zabalint:

+Európa akkor indult el az ókor után újra a fejlődés útján, amikor a reneszánsz korában újra a humánum kezdett középpontba kerülni, szemben a zsidó-keresztény vallásos kollektivizmussal, amely gátja volt a fejlődésnek. Ez a folyamat többszáz évig tartott, és ez az ami a harmadik ábrahámista vallásnál, a muzulmánnál nem történt meg, és ezért vannak még mindig sötétségben. "

Pontosan így látom magam is.

G. Nagy László 2019.03.01. 08:29:13

@Zabalint:

"A C vitaminnál mi a kockázat-haszon elemzés? Mert az egyik oldalon teljesen alaptalan állítás van, amely szerint a gyógyszergyártók hazudnak, és nem elég a 65 mg."

Amit már fent leírtam. A jelenlegi ismereteim szerint 60%-ra teszem, hogy a 65mg kevés és a gyógyszergyártók valóban hazudnak. De ha csak 3%-ot adnék ennek, akkor is racionális döntés volna a napi 1000 mg bevitele, tekintve, hogy olcsó és hogy nem ártok vele. Ez színtiszta matek.

2019.03.01. 09:33:00

@G. Nagy László:
"Amit már fent leírtam. A jelenlegi ismereteim szerint 60%-ra teszem, hogy a 65mg kevés és a gyógyszergyártók valóban hazudnak. "

Ok, csak akkor ne beszélj racionalitásról, ha magad egy tudományis bizonyítás szükségességét teljes mértékben nélkülöző konteót nagyobb súllyal veszel figyelembe, mint az orvostudomány jelenlegi hivatalos állaspontját.

"De ha csak 3%-ot adnék ennek, akkor is racionális döntés volna a napi 1000 mg bevitele, tekintve, hogy olcsó és hogy nem ártok vele. Ez színtiszta matek."

Az is az orvostudomány jelenlegi hivatalos álláspontja, hogy a C vitamin nagy mennyiségben nem ártalmas. Onnantól kezdve, hogy te a hivatlos ajánlásoktól elszakadtál, és irracionális módon egy konteó alapján döntesz, ugyanúgy számításba jöhetne az ellenkezője is konteoként, hogy arról hazudnak, hogy káros-e túl nagy mennyiségben, ahogy az is benne van a pakliban, hogy 65 mg-nál is kevesebb a szükséges (egyébként a skorbut elkerüléséhez kevesebb is elég lenne, a 65 mg-ban már van egy biztonsági plusz).

G. Nagy László 2019.03.01. 10:19:31

@Zabalint: Szeretem és tisztelem Benned azt, hogy általában nyitott és megértő vagy. Most is ezt kérném.

A premisszád az, hogy az orvostudomány jelenlegi álláspontja olyan szilárd, mint a 2x2 igazsága. Ha ez így van, és én biztos is lehetek ebben, úgy valóban irracionális minden tett, ami ezzel ellentétes. Ám egészen addig, amíg nem vagyok meggyőződve róla - akár azért, mert hiányosak az ismereteim és nem öt percbe kerül a megvilágosodás, akár azért, mert mégsem annyira szilárd a hivatalos álláspont igazsága - addig KIFEJEZETTEN RACIONÁLIS a magas C-vitamin bevitel.

Biotech USA, Scitec, Peak, Vitamincentrum, Dr. Lenkei, összes gyógynövénybolt - sehol sem kapsz ezres dózis alatt. Mindenki ennyire hülye lenne?

2019.03.01. 10:54:27

@G. Nagy László:
"A premisszád az, hogy az orvostudomány jelenlegi álláspontja olyan szilárd, mint a 2x2 igazsága. "

Nem, de laikusként nem tudunk megbízhatóbb forrásból tájékozódni. Ha nem fogadod el az orvostudomány állaspontoját legalabb útmutatásnak, akkor miért fogadod el, hogy 65 mg legalább szükséges, vagy azt hogy extra mennyiségben sem káros.

"Biotech USA, Scitec, Peak, Vitamincentrum, Dr. Lenkei, összes gyógynövénybolt - sehol sem kapsz ezres dózis alatt. Mindenki ennyire hülye lenne?"

Röviden: mert fogyasztói igényeket szolgálnak ki.

Ugyanakkor itt megint felmerül, hogy ha szerinted a szemét gyógyszergyártók lobbitevékenységének hatására nem változik felfelé a hivatalos ajánlás, akkor miért megbízhatóbb alátamasztás az, hogy az étrendkiegészítő gyártók 1000 mg feletti készítményeket gyártanak, mellesleg a gyógyszergyártók is? Az egyik oldalon félrevezetnek, a másik oldalon meg mégis eladják neked a magas dózisú C vitamint?

(Mellesleg terhesség, aktív sportolás, betegségség, stb., stb., esetén magasabb az ajánlás, de nem több ezer mg)

Az egész elgondolásoddal az a probléma, hogy a bizonyítékokon alapuló orvostudományt nem egy magasabb szintű, hanem egy alacsonyabb szintű bizonyossági fokú elvvel übereled ebben a kérdésben. Holott más témakban majdnem mindig a magasabb bizonyossági szinteket célzod meg

2019.03.01. 10:57:38

@G. Nagy László:
Megjegyzem, hogy ha a konteó megállná a helyét, akkor a D vitamin ajánlást sem emelték volna.

2019.03.01. 11:07:12

@G. Nagy László:
Amúgy a felsorolásodban az egyik kakukktojás, mert annyi erővel Szendi Gábort is felhozhattad volna...

G. Nagy László 2019.03.01. 12:34:39

@Zabalint: Mi a baj Lenkeivel és Szendivel?

2019.03.01. 13:22:46

@G. Nagy László:
Lenkeit annyira nem ismerem, csak rákerestem, és úgy tűnik ugyanaz a kategória.

Szendivel az, hogy egy sarlatán. Kinyilatkoztat mindenfélét bizonyítékok nélkül. Nagyon káros jelenség, amit művel rengeteg tévhitet neki sikerült elhitetni a lakosság jó részével.

G. Nagy László 2019.03.01. 13:33:43

@Zabalint: Az a helyzet, hogy jómagam csupán egy laikus érdeklődő vagyok, s egy sor tudományban közel sem vagyok annyira felkészült, hogy bombabiztos igazságokkal szolgáljak. Hiszem, hogy a morális és a logikai érzékem a helyén van, ezek alapján nem találtam semmi vállalhatatlant Szendi írásaiban. Igaz, nem ismerek tőle mindent, csupán pár cikkét, valamint az Isten az agyban c. könyvét olvastam. Ez utóbbi többnyire pszichológiai kutatásokról számol be és azokra épít. Nem mondom, hogy feltétlenül kiszúrnám, ha valótlant állítana, de egyetlen olyan mondata sem volt, ami illogikus lett volna, vagy kétséget ébresztett volna bennem. És nem csak azért bírom, mert egyazon kiadónál jelennek meg a könyveink...

2019.03.01. 14:48:35

@G. Nagy László:
Én a pszichológiai írásait nem igazán ismerem, bár azt hallottam, hogy ott sem tartja túlzottan sokra a szakma. A táplálkozás- és orvostudomány témaban viszont épp annyira laikus, mint mi vagyunk (progmatos végzettségű amúgy eredetileg, aki utólag a pszichológia szakot is elvégezte levelezőn), viszont jól el tudja adni magát. Mivel nem vagyok sem orvos, sem dietetikus, sem biológus, ezért jobban hiszek a szaktekintélyeknek, mint neki. A laikus logika meg gyakran félrevisz, mert az ilyen emberek úgy tálalják a dolgokat, az ellenérvek elhallgatásával, hogy logikusnak tűnjön.
süti beállítások módosítása