Gyurcsány Ferenc igazán elemében van. Hétfőn bejelentette 1+7 pontos akciótervét, azt megelőzően pedig nyílt levelet intézett Angela Merkelhez. Mindkét összeállítás olyan színvonalú, hogy már ezek önmagukban is megmagyarázzák Fletó senkihez sem fogható elutasítottságát.
Az csupán megmosolyogtató, hogy egy bukott miniszterelnök nyúlfarknyi támogatottsággal a német kancellárhoz fordul. Mondjuk, ennyi erővel bármelyikünk tollat ragadhatna, de nem ez a lényeg. Fletó sem gondolja, hogy levelének hatására Angela Mutti a fejéhez kap, s innentől gyökeresen más politikát folytat. Nyilvánvaló, hogy irománya a magyar választópolgárt célozza. Igaz, így talán még kínosabb.
"Nagyon sokan, köztük én is, úgy gondoljuk, hogy Magyarországon fojtogató lett a légkör, a tény hogy a mai magyar kormány nem Európa egységén, hanem bomlasztásán munkálkodik, az Ön felelőssége is." - írja Gyurcsány, miközben tudja, hogy ebből sokszorosan összetett mondatból - melyet illett volna kettébontani - egyetlen árva szó sem igaz. Orbánt sok mindennel lehet vádolni, ám az biztos, hogy nem komplett idióta, így nem is a saját maga ellensége. Az Európai Unió valóságos aranybánya Magyarországnak és a mindenkori kormánynak, nem csupán a különböző források és támogatások okán, de a számtalan gazdasági együttműködésből fakadóan is. A kabinetnek van annyi esze, hogy nem bomlasztja azt a szervezetet, amelynek számos sikerét köszönheti. Az már más kérdés, hogy alakítani viszont szeretné. Ahogyan Merkel és Macron, úgy Orbán is megkísérli a saját képére formálni az EU-t, s ehhez minden joga megvan. Fura, hogy Gyurcsány - aki a kispadról írogat világmegváltó, nyílt leveleket, mert neki azért lehet - eltagadja ezt a jogot a magyar miniszterelnöktől.
"Mert talán azért, mert képviseli a német befektetők érdekeit, vagy mert megőrizni kívánja az Európai Néppárt egységét, Ön számunkra egyre nehezebben elfogadható módon végső soron szemet húny Orbán miniszterelnök önkényuralmat teremtő, Európa-ellenes politikája felett." - Ne is akadjunk fenn a nyelvtanilag végtelenül suta felütésen és a későbbi helyesírási hibán! Ami sokkal fontosabb: a levélből egyáltalán nem derül ki, hogy mit jelent a "szemet húnyni" (illetve helyesen: szemet hunyni) kifejezés. Mit kéne Merkelnek tennie? Elzárnia a pénzcsapokat és hazahívni a német befektetőket? Tényleg megérné Fletónak, hogy tízezrek elveszítsék munkájukat és megroppanjon a hazai költségvetés, csak azért, hogy megleckéztessék Orbánt? Ezt azért elég cinkes volna leírni, így marad az üres lebegtetés. Érdekes Gyurcsány demokrácia-felfogása is. Tényleg azt hiszi, hogy az EU és Németország úgy működik, mint a hajdani, MSZMP vezette Magyarország? Angela füttyent egyet, s megáll az élet? Valaki közölhetné már vele, hogy a demokratikus rendszerek vezetői nem önkényuralkodók. Merkelnek nincs közvetlen ráhatása sem a német nagyvállalatok döntéseire, sem az EU-s pénzek folyósítására. Ami pedig az Európai Néppártot illeti, a lehető legnagyobb öngólt rúgnák, ha ki akarnák zárni a Fideszt. Bár igaz, ha Fletó kéri...
"Ha Németország szemet húny a magyar kormány politikája felett, és csak szavakban áll ki Európa mellett, akkor iszonyatos évek várnak ránk. Európára is, Magyarországra is." - Vicces. Hosszú éveken keresztül azt hallgattuk, hogy milyen kicsik és jelentéktelenek vagyunk. Most meg kiderül, hogy Orbán egy személyben képes elhozni az Armageddont az egész kontinens számára. Ki érti ezt?
"Tudom, hogy érti, mit kérek." - A befejezés már-már bájos. Mintha egy szerelmi románc "találd ki gyorsan a gondolatom" fejezetébe csöppentünk volna. Angela Mutti valószínűleg azóta is vakarja a fejét, hogy vajon mire célozhatott Ferenc testvér... Az egész annyira szánalmas, annyira gyermeteg és annyira idegen a diplomácia felnőtt világától! Vagy van egy határozott elképzelésem, amit megosztok a másikkal, vagy inkább csendben maradok. Világos, hogy Fletónak rém zsenáns leírnia: a kedvéért toljanak ki az egész országgal. Ám ez így, ebben a formában legalább olyan kínosan fest.
Attól tartok, hogy Gyurcsány nem igazán érti, mi történik ebben az országban. Pedig egyszerű. Majdnem színtiszta matek. A költségvetésbe beáramló forrásokat számtalan módon fel lehet használni. Jómagam - kifejezetten önkényes módon - a kiadási oldalt hat kosárra bontom:
- Gazdaságélénkítés; a polgárok és a vállalkozások számára visszaforgatás adókedvezmények, járulékcsökkentés és egyéb módokon.
- Kiemelt programok: családtámogatás.
- Értelmes beruházások: útépítés, kórházfejlesztés, stb.
- Megkérdőjelezhető hasznosságú beruházások: stadionépítés, kisvasút, kormánymédia kiépítése, stb.
- Bevándorlók támogatása.
- Lopás, korrupció, kormányközeli vállalkozások feltőkésítése.
A képlet nem bonyolult: a választópolgár pártolja az első három pontban szereplő felhasználási módokat és rühelli a többit. Orbánnak elnézik a stadionépítéseket és Mészáros Lőrincet is, tekintve, hogy az átlagember életszínvonala is érzékelhetően javul, megtakarított vagyona kimutathatóan nő. A Gyurcsány-éra ugyanúgy hangos volt a korrupciós botrányoktól, azzal a különbséggel, hogy akkoriban az első három pont sem igazán működött. Ráadásul egy baloldali váltás esetén markánsan megnőhetne a bevándorlók támogatására fordított költségvetési keret, ami joggal kelt aggodalmat a választópolgárban.
Régi vesszőparipám, hogy a magyar ellenzék csak kormányt akar dönteni, de valódi programról sohasem beszélnek. Most eljött az idő, s Fletó hétfői sajtótájékoztatójában bejelentette a DK 1+7 pontos családvédelmi csomagját. Bár ne tette volna... A hét pontból egynek semmi értelme (a rabszolgatörvény visszavonása); néhánynál nyitott kapukat dönget, hiszen a kormányprogramnak is része (pl: egészségügyi dolgozók bérének emelése); egy jogos, de önmagában üresen kongó (oktatási reform), ráadásul az indoklás is gáz, senki sem attól teszi függővé a gyermekvállalást, hogy milyen az állami oktatás; egy pedig kifejezetten káros (a családi pótlék összegének emelése). Sok hibát és hülyeséget lehet a Fidesz-kormány nyakába varrni, ám az mindenképpen pozitívum, hogy a családi pótlék helyett a családi adókedvezményt növelik évről évre. Gondoljunk csak bele: ki az akinek családi pótlék jár, de az adókedvezménnyel nincs kisegítve? Csakis az az igen szűk réteg, ahol a família egyetlen tagja sem dolgozik. Tényleg az lenne a társadalom erkölcsi feladata, hogy ezt az attitűdöt erősítse? Tényleg azokat kell támogatni és még több gyerek vállalására buzdítanunk, akik még magukért sem hajlandóak tenni? Nem elég tanulságos a harmadik világ tragédiája? A baloldal tényleg képtelen tanulni bármiből?
