téveszmék

téveszmék

"Házas ember ne járjon a tilosban!"

2019. május 06. - G. Nagy László

flort.jpg

 

"Nem szeretek a lányokkal cicázni, mert ha baj van, abból nehéz kimászni." - Imigyen szól a magyar nóta. Van ebben az attitűdben valami józan önismeret. Nem vagyok a magam ura, nem tehettem róla, a körülmények áldozata vagyok... - ezeket a nótákat is ismerjük. A közmondásinkban, a népköltészetünkben ez a meghatározó irányvonal: éretlenek vagyunk, erőtlenek, s képtelenek arra, hogy vigyázzunk magunkra. Ebből fakadóan már magára a flörtölésre is úgy tekintünk, mint egy veszélyes, bűnös, kerülendő cselekedetre. Jó nagy idióták vagyunk.

 

A Férfiak Klubja honlapján nemrég megjelent, Nekem apám miatt ünnep a húsvét c írásban a következőt olvasni: "Apám csak egy nőt szeretett: édesanyámat. Gondosan ügyelt arra, hogy ne mondjon semmi félreérthetőt. Ezt egyrészt azért tudom, mert figyeltem, hogyan beszélt, mit mondott más nőknek, másfelől pedig egyszer azt tanácsolta, ha valaki mellett elköteleződöm, akkor a többi nőnek soha semmi olyat ne mondjak, vagy tegyek, amit félreérthetnek, mert azzal elveszíthetem azt, aki számomra fontos, vagy a köztünk lévő bizalmat." Ez közel ugyanaz a habitus, mint ami magyar nótában megjelenik, még akkor is, ha a máz eltérő. Az egyik hang azt mondja: nem flörtölök senkivel, mert gyenge és esendő vagyok, könnyen bajba kerülhetek. A másik szerint: nem flörtölök senkivel, mert gerinces, jellemes ember vagyok. A lényeg ugyanaz: mindkettő tövestül irtja ki mindazt, ami az élet sava-borsa, alapvető és nélkülözhetetlen fűszere. A flört valójában egy szexuális feszültség, egy párzási rituálé, egy határozott jelzése annak, hogy a másikat vonzónak tartjuk. Egy olyan tánc, amivel mindenki csak nyer. Az is, aki a szépet teszi, hiszen evolúciós ösztönei - még a legprűdebb normák szerint is - ártatlan módon nyernek kielégülést; s az is, aki fogadja, hiszen újabb visszajelzést kap a világtól szexuális vonzerejét illetően. A legnagyobb nyertesek persze az érintettek házastársai. Ennél jobb megerősítést keresve sem találnának annak kapcsán, hogy kincset őriznek; egy olyan emberrel élnek együtt, akit a külvilág is nagyra értékel és kívánatosnak tart. Bevallom őszintén, kevés dolog hizlalja úgy a májamat, mint amikor egy nagyobb társaságban látványosan rámozdulnak gyermekeim anyjára. Természetesen egy laktalan szigeten is tudnám, hogy bitang jó nő, de minden rá irányuló vadász-szempár csak növeli az értékét.

 

Természetesen nem mindenki gondolja úgy, hogy a másokkal való flörtölés erősíti a házasságot. Nos, ők a kishitűek. Ők azok, akik komoly önértékelési problémákkal küzdenek. Ők azok, akik a lelkük mélyén folyamatosan rettegnek attól, hogy elveszítik a másikat, mert nem érzik elég stabilnak a kapcsolatot; vagy egyszerűen önmagukat látják szánalmasan méltatlannak, aki csak ideig-óráig élvezheti érdemtelen helyzetét, így azt tűzzel-vassal védenie kell. A jelen poszt elsősorban nekik szól. A rossz hír az, hogy a kisebbrendűség érzete csak egy az ilyen ember gondjai között. Ha belegondolunk abba, hogy a flörtöléshez játékosság, spontaneitás, pozitív kisugárzás, illetve többnyire némi humor is szükséges, félő, hogy aki negatívan viszonyul ehhez a teljesen ártatlan és hétköznapi násztánchoz, az nagy valószínűséggel híján van mindezeknek. Valójában az egész emberi történelem másról sem szól, mint hogy miként küzdünk meg ezen hiátusokkal. A pozitív hősök vagy eleve rendelkeznek a szükséges karizma-elemekkel, vagy hajlandóak energiát fektetni ezek kifejlesztésébe, formálásába. A Káinok, a történelem sötét figurái ezzel szemben a tiltást, az elnyomást, s akár a véres leszámolást részesítik előnyben, annyira rettegnek a nyílt és tisztességes versenytől. A fájdalmas igazság az, hogy mindazokról, akik sikeresek a nőknél, egy közös jellemző bizonyosan elmondható: élvezik a vadászatot. Egyszerűen lételemük az, hogy ha vonzó nőt látnak, azonnal a csajozós üzemmódba kapcsolnak. (Az igazán profik még akkor is, ha a nő nem számít igazi bombázónak. Nagyapám, aki hűtőgépszerelőként kereste kenyerét, legendásan ölelgette még a legkövérebb szakácsnőket is. Imádták a csajok.) Akinek a flörtölés a vérévé válik, s még stabil házasságában sem hagy fel ezzel az értékes szokásával, annak az a járulékos előny is megadatik, hogy állandó edzésben marad. Ez jól jön otthon is, és jól jön akkor is, ha kapcsolata véget ér, s ő újra a nyílt húspiacon találja magát. A fájdalmas igazság másik oldala az, hogy a férfiak egy része meg sem tanul csajozni. Úgy vannak vele, mint én a tenisszel. Kipróbálták, ügyetlennek bizonyultak, hagyták a fenébe. Csakhogy teniszezés nélkül le lehet élni egy életet (még ha sokak szerint nem is igazán érdemes), a csajozás azonban megúszhatatlan. Látok, ismerek olyanokat, akik a párkeresés folyamatára sohasem nagyszerű lehetőségként, bizsergő izgalomként tekintenek, hanem valóságos nyűgként, amin jobb mielőbb túlesni. A céljuk csupán annyi, hogy találjanak egy átlagos tramplit, aki enyhíti a téli esték magányát s hajlandó mosni a gatyájukat. A tapasztalatom az, hogy rendszerint ezek a srácok a legelhivatottabb erkölcscsőszök, a flörtölés legnagyobb ellenzői.

 

A csajozás valódi művészei nemhogy nem zárkóznak el a nyílt flörtöléstől, de valósággal sportot űznek belőle. Egy vérbeli virtuóz, ha barátnőjével/feleségével idegen helyen járva útbaigazításra szorul, kínosan ügyelni fog rá, hogy az elérhető legjobb nőt szólítsa meg. Az átlagos férfiak egy ilyen helyzetben inkább egy kopasz, pocakos fickót keresnek, mert illetlennek tartják a flörthelyzet generálását, vagy mert félnek társuk szúrós szemű reakciójától. Óriási hibát követnek el. Az akció célja ugyanis értelemszerűen nem az, hogy a frissen megszólított bombázóval bármiféle későbbi kapcsolat épüljön. Itt minden a barátnőről/feleségről szól. Ő az, akit muszáj némiképp féltékennyé tenni az effajta ártatlan játékokkal. Ő az, aki előtt világossá kell tenni, hogy bármikor hajlandóak vagyunk felvállalni az esetleges konfliktus kockázatát. Ő az, akinek nap mint nap meg kell tapasztalnia, hogy könnyen és magabiztosan teremtünk kapcsolatot. Ő az, akinek muszáj látnia, hogy más nőktől is pozitív reakciókat kapunk (ami egy hasonló szituációban csaknem garantált). Az ilyen apróságokon múlik, hogy képesek vagyunk-e vonzerőnket az egekig tornászni, vagy maradunk szürke nyúlbélák. Természetesen nincs új a nap alatt; a nők évszázadok óta alkalmazzák a legcsalárdabb szerelmi és párkapcsolati trükköket. Épp itt az idő, hogy felnőjünk hozzájuk, s eltanuljuk fogásaikat. Természetesen nem állítom, hogy mindenkinek szüksége van a hasonló mutatványokra. Akit Bradley Coopernek, George Clooneynak, esetleg Brad Pittnek hívnak, annak tényleg felesleges vesződni bármi ilyesmivel.

 

Végül említést érdemelnek azok is, akik ismerik és elismerik a flörtölés szépségét, játékosságát, illetve az abban rejlő pozitív potenciált, mégis azt vallják: mivel kitekintés a kapcsolatból, ezért összességében óhatatlanul romboló hatású. Ezzel a kijelentéssel csupán két gondot látok. Az első az, hogy ennek igazságát még soha, senki nem igazolta. Ilyen alapon tényként kezelhetnénk azt is, hogy az esőtánc óhatatlanul esőt eredményez. A másik probléma az, hogy a kapcsolatból való folyamatos kitekintés gyakorlatilag elkerülhetetlen. Megdöbbentő, hogy a szerelmi viszonyok kapcsán ápolt képünket és moralitásunkat még a 21. század elején is arra a tündérmesére építjük, mely szerint létezik a NAGY Ő, aki annyira tökéletes, hogy minden igényünket képes maradéktalanul kielégíteni. Ez a rózsaszínű ábránd a férfiak oldaláról tekintve eleve képtelenség. Tekintve, hogy evolúciósan az örökítő anyagunk minél szélesebb körben való terítésére vagyunk programozva, abszurd elképzelés azt elvárni, hogy egyetlen lányban - még ha minden szempontból tökéletes is - hosszútávon megtaláljuk a világ összes topmodelljét. Egy átlagos, hipergám ösztönöktől hajtott nő szemével nézve a Barbie-álom elvileg nem lehetetlen küldetés, csupán találni kell hozzá egy perfekt palit, egy amolyan Ken-formát. Ilyenből meg viszonylag kevés szaladgál a pesti utcákon. A gyakorlat tehát azt mutatja, egyszerűen muszáj kitekintgetni minden kapcsolatból, mert aligha lelünk olyanra, aki egyszerre lesz nagyszerű szerető, megértő barát, gyengéd szülő, segítő társ, zseniális nevettető és ügyes ezermester. Ha a másik a vágyálmaink 70-80%-át képes hosszútávon kielégíteni, úgy már bőven optimális társnak mondható. No de mi lesz a fennmaradó 20-30%-kal? Az örömtelen aszkéták ilyenkor szoktak lemondásról papolni, tökéletesen feleslegesen és értelmetlenül. A valóság az, hogy alapszükségleteinket nem tudjuk, de nem is szükséges elnyomnunk. Mehetünk mással is az esti koncertre, ehetjük másnak a főztjét, s megvitathatjuk mással az aktuálpolitikai történéseket. Nincs ebben semmi, nem kell mindig együtt lógni. Csak azt kell észrevenni, hogy ez is mind-mind kitekintés a kapcsolatból. A prűdeket azért zavarja a flörtölés, mert szexuális felhanggal bír. Igen ám, de ettől még nem bomlasztja jobban a kapcsolatot, mint bármely más kikacsintás. Ismerjük azt a feleségtípust, aki naponta felhívja az anyját, és órákon keresztül csacsognak? Személyes tapasztalatom szerint az összes ilyen nő élete gyorsvonatként száguld a biztos válás felé. (Nem kívánok hibáztatni senkit, lehet, hogy a férj egy érzéketlen tuskó, akivel képtelenség két szót váltani, miközben valakivel azért muszáj megbeszélni a problémákat.) Érdekes módon ezt a jelenséget sokkal ritkábban kritizálják, mint az ártatlan flörtölést. Pedig egy könnyed enyelgés a postásfiúval tizedannyit sem árt a házasságnak, mint a kedves mamával való szövetkezés a gonosz férjjel szemben. Persze, lehet azt mondani, hogy mindkettő az érzelmi éretlenség jele. Csakhogy amíg azt, aki képes leválni a köldökzsinórról, felnőttnek nevezzük; addig arra, aki már nem érez késztetést a flörtölésre, azt mondjuk: halott.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr7014803820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FlybyWire 2019.05.06. 16:17:58

Hogy fogok röhögni, amikor beüt majd a hypergámia az asszonkánál ;)

sangep 2019.05.06. 16:24:30

30 felett vagyok. feleségemet 5 éve ismerem, lassan 2 éve házasok leszünk. igen, minden igényemet kielégíti Ő és a vele való kapcsolatom. előtte voltak nekem is rövidebb és hosszabbtávú kapcsolataim, de egy idő után tovább kellett állni, ha nem felel meg az illető.

téveszme az, hogy nem lehet olyan nőt találni, aki 100%-ban megfelelne. neked nem jött össze. majd ha összejön, meglátod, elfelejtesz félrekacsintgatni is :D egyáltalán nem könnyű persze megtalálni azt a nőt, aki megfelel úgymond "a világ összes topmodelljének". de ez gyakorlatilag a huszonéves kisfiúk hiú ábrándja vagy nem is tudom. értelmezhetetlen. legalább is nekem a feleségem tetszik a legjobban a világon. nekem például nincs vágyam a flörtölésre, nem érdekel, van sokkal jobb dolgom is, amivel foglalkozhatok. nem azt mondom, hogy nem fordul elő kezdeményezés a nők részéről, csupán miután megtaláltad a másik feledet, nem foglalkoztat a dolog.

"A gyakorlat tehát azt mutatja, egyszerűen muszáj kitekintgetni minden kapcsolatból, mert aligha lelünk olyanra, aki egyszerre lesz nagyszerű szerető, megértő barát, gyengéd szülő, segítő társ, zseniális nevettető és ügyes ezermester. " - pedig ez pont így van. a feleségem a barátom, a társam, rendkívül jó humora van és lehet, hogy nem tud barkácsolni, de a legtöbb dolgot megoldja.

"Tekintve, hogy evolúciósan az örökítő anyagunk minél szélesebb körben való terítésére vagyunk programozva...[...]" - igen, ez így van. állatok vagyunk, mégis szeretjük megkülönböztetni magunkat az állatoktól, hiszen e mellett emberek is vagyunk, magasabbrendű gondolkodási képességgel.

az anyóssal való telefonálással feleségemmel egyetértünk. tartjuk a balanszot, nem kell túlzásba vinni :D no meg persze le kell fektetni a megfelelő alapokat, miszerint senki nem szólhat bele a saját dolgainkba. ha ez nem tetszik, egy dolgot lehet tenni, elfogadni a mi közös döntésünket. talán a sikeres párkapcsolat/házasság alapja a valóban őszinte kommunikáció egymással.

jó talán az én esetem kivétel, de örülök minden egyes pillanatnak, amit a feleségemmel tölthetek, mert azért elég kevés időt kapunk ezen a világon. jó esetben van még 50-60 évünk együtt. elég kevés.

Ad Dio 2019.05.06. 16:24:46

Fordíts egyet dolgon és úgy is gondold át kérlek a helyzetet.

Te flörtölsz, és ez rendben is van, hiszen felnőtt vagy, okos érett, bitangjó, egyszóval Mr. Tökély. Baj nemm eshet, sima minden... illetve... mi van, ha nem Mrs Szupernővel állsz szemben, hanem egy olyan lánnyal, aki épp valamiért nincs a toppon... akit elhagytak... aki sebzett... aki éhezi a szeretet... mi van, ha ő érti félre Mr. Tökély játékát? mi van, ha komolyan veszi? Mi van, ha meindul benne valami olyan... a végén Mr. Tökély felfedi magát, ő meg besérül...

Tudom: a tökéletesség - amit Te már bizonyára elértél - szinte kötelezővé tehető manapság, de azért akadunk páran, akik még küzdenek hogy elérjék ezt a szintet. És Mr. Tökély mag Mrs Szupernő ha olyan szupertökéletes, ránk is gondol... lehet nem is magad miatt nem kellene flörtölgetned, hanem a "másik fél" miatt?

Tudod mi a farizeusok hibája? Hogy maximumból minimumot csinálnak. Faxom kivan ettől az attitűdtől, akárhol botlok is bele.

Ad Dio 2019.05.06. 16:26:54

@sangep:

"jó talán az én esetem kivétel, de örülök minden egyes pillanatnak, amit a feleségemmel tölthetek, mert azért elég kevés időt kapunk ezen a világon. jó esetben van még 50-60 évünk együtt. elég kevés."

így ;-)

gajner 2019.05.06. 16:34:57

@sangep: beszélünk tíz év múlva

sangep 2019.05.06. 16:39:41

@gajner: lehet ehhez negatívan is hozzáállni, ahogy a te passzív-pesszimista "beszélünk 10 év múlva" hozzászólásod tükrözi. meg el is lehet válni, ha nem működik egy kapcsolat. én pont azért vettem el, mert 10 év múlva sem szeretnék mással lenni (vagy más felé kacsintgatni) és tudtommal ő sem, bár erről nem szoktam faggatni :) tudod mint a székely embernél: majd szóljál ha változik valami :D

2019.05.06. 17:05:17

@sangep:
Én is rohadtul rühellem ezeket a szövegeket bármiben, hogy meglátod X év múlva, meg hasonlók. Ettől még az amit leírsz így tisztán nehezen hihető. Minden kapcsolatban vannak inkompatibilitások, az a jó, ha minél kevesebb van, és azokat képesek a felek tolerálni, ettől lesz egy kapcsolat tartós. De ha azt adod elő, hogy minden 100%-os, azt joggal nem hiszi el senki, mivel a szerelemnek van egy kezdeti rózsaszín ködös időszaka, amikor nem látod a másikban a hibákat, és hogy mennyi idő alatt foszlik ez el, az változó. Erre rakódik rá még pluszban, hogy a különféle élethelyzetek felszínre hozhatnak bennünk rejlő személyiségjegyeket, amiket korábban nem. Mint írtam, nem szeretek vészmadár lenni, de az ellenkezőjét az ilyen határtalan önbizalmat sem szeretem (a szerzőjét is túlzásnak érzem, de azt más szempontból).

A másik, hogy attól, hogy jó kapcsolatban van az ember, még tetszhet testileg és lelkileg is egy harmadik fél, és ugye szoktak mondani, hűséget, nem vakságot fogadtal. A cikk pontosan arról szól, hogy nem az az igazi, ha szándékosan kizárod a külvilágot, hanem ha a külvilág ismeretében is továbbra is azt preferálod, akivel vagy, mert ő neked a legjobb.

invalid user name 2019.05.06. 17:08:00

óvatos egyet nem értésemet szeretném kifejezni, illetve értetlenségemet is.

darlacko 2019.05.06. 17:09:26

@sangep: Ja, én is azzal a nővel élek, aki engem 100%-ban kielégít. De rá kellett jönnöm, hogy a töketes mellett is vágyhat az ember jóra, közepesre, másra. Nem azért, mert az jobb, mint ami van, hanem csak mert más.
Én is voltam úgy, mint te, hogy csak a párom, senki más. A jelenlegi párommal is, meg előtte még 3 nővel. A többinél tudtam, hogy csak ideiglenes szexpartnerek.
Valóban ehhez meg kell érni, hogy belássa az ember, hogy még a Michelin-csillagos étterem után is néha jólesik egy csülkös bableves vagy egy átlagos hamburger. Elszáll a rózsaszín köd és ha minden tökéletes is a partneremmel, akkor is belekóstolhatok másba. Akár partnerem tudtával, beleegyezésével, vagy vele közösen.

2019.05.06. 17:11:08

Én szeretem a változatosságot, sose leszek monogám...

darlacko 2019.05.06. 17:14:40

@Zabalint: Pontosan így látom, a "tökéletes" partner mellett is lehet egy harmadik, aki valamiért vonz. Lehet, hogy pont azzal, hogy vele nem tökéletes minden.
Az első több éves kapcsolatomat, az első szerelmemet is egy olyan nőért hagytam el, aki minden volt, csak tökéletes nem. Idegbeteg, kezelhetetlen céda, de olyan pina volt alatta, hogy behúzott. Fél évig tartott. Sokat tanultam belőle, magamról, az emberekről és hogy mi mennyit ér és hogy a tökéletesnek gondolt pár mellett is bekaphat a gépszíj.

indapass 2019.05.06. 17:23:09

@Zabalint:
@sangep:
Egyetértek. Egy hosszú együttélés alatt sok olyan helyzet fordulhat elő, amiben a másiknak még nem ismert oldala tárul fel. Bármennyire is optimális pár. Hogy mást ne mondjak, ilyen a gyerek születése, mikor jellemzően borul minden. Kimerült, kialvatlan felnőttek, egy nekik kiszolgáltatott csecsemő.

Én 25 éve vagyok a párommal, és attól még, hogy egyértelműen mellette tettem le voksomat, kifejezetten barátságos vagyok másokkal. Van, aki ezt is flörtnek tekinti. De ki jár azzal rosszul, ha egy dicsérettől, egy mosolytól egy harmadik fél is jobban érzi magát? Vagy ha elismerem, hogy X.Y.-t vonzónak tartom, nagyra becsülöm? Ha jól nézek ki, és öröm rám nézni másnak is, és nekem jólesik, ha ezt konstatálom?
Természetesen egymástól is megkapjuk a pozitív visszajelzéseket, és igazából a saját jó közérzetünk "sugárzik ki" a környezetre..

Tudom javasolni Esther Perel: Szeretkezés fogságban c. könyvét arról, hogyan tartható fenn a vonzalom a hosszú távú kapcsolatokban.

darlacko 2019.05.06. 17:52:31

@Klesk: Én monogamként indultam, aztán dobtam az első komoly partnerem egy őrült és szexéhes csaj miatt. Aztán lett más, majd megint más. Mind monogám kapcsolatok voltak, egymás után. De a végén lett hármasszex meg többesszex is több kapcsolatomban, de én azt sem nevezném poligámiának. Én monogám vagyok, egyszerre egy nőm van, de vele azért közösen nyithatunk. Most úgy néz, hogy pár hónapon belül lesz egy közös szexpartnerünk, az egyik barátnője. Aki persze nem tökéletes, túl magas, nagy mellei vannak és számomra túl vékony a teste, folyton vihog. De jó lenne ha élvezné a szexet velünk, mert egy kedves nő. Ettől én még monogám maradok szerintem.

hátsó szándék 2019.05.06. 18:09:56

@sangep: királyul leírtad, köszi, így nekem már nem kell koptatnom a klaviatúrát. 12 év házasság után teljesen egyetértek.

A posztíró - egyébként leginkább farokméregető-macsóskodó - szövegével egy ponton tudok azonosulni csak:nekem is bejön, ha az asszony elismerő pillantásokat kap. Néha kifejezetten bíztatom, mutassa meg, amie van. :)... Ő meg a bepróbálkozásokat profi módon kezeli le, tök szórakoztató az egész.

hátsó szándék 2019.05.06. 18:16:56

@darlacko: mi is toltuk a hármast meg a négyest egy időben, de rájöttünk, hogy a szexhez kell minimális érzelmi kötődés is, ha viszont az megvan, akkor meg sérül a házastársi lojalitás. A swingerezés kezdetben izgalmas, de nem vezet sehova. Tehát igazából csak egymással akarunk szexelni. Mik vannak... :)

G. Nagy László 2019.05.06. 18:23:36

@sangep: Szerintem piszok jól csináljátok. Kívánom, hogy ugyanilyen jól működjön még 50-60 évig!!

Ad Dio 2019.05.06. 20:04:16

@hátsó szándék:

"egy ponton tudok azonosulni csak:nekem is bejön, ha az asszony elismerő pillantásokat kap. Néha kifejezetten biztatom, mutassa meg, amije van. :)... Ő meg a bepróbálkozásokat profi módon kezeli le, tök szórakoztató az egész."

Ez egy érdekes kérdés.

Épp tegnap egy benzinkúton bámulta meg két mafla melák a Feleségemet olyan szinten, hogy az már mosolygós volt. Az Asszonkámnak nem tűnt fel, mert el volt foglalva valamivel, én meséltem el neki. Most úgy tűnt, jól esett neki a dolog. Láttam a szemében a villanást. Régebben viszont volt olyan is, amikor ez feszélyezte, nem örült neki. Fene tudja. Óvatos vagyok ezzel. Nekem személy szerint semleges a dolog. Számomra tök mindegy hogy minden férfi ideálja ez én Gyönyörűm, vagy hogy rajtam kívül senkinek nem tetszik, attól még Ő az én Nőm, az érzelmeimet nem befolyásolja a többiek véleménye.

G. Nagy László 2019.05.06. 20:34:59

@Ad Dio:

"az érzelmeimet nem befolyásolja a többiek véleménye."

:) :) :) Persze persze.

A világtörténelemben egyetlen olyan esetet ismerek, amikor egy férfi egy botrányosan béna nővelt kavart, s nem zavarta a külvilág vélekedése. Nyilván kitalálod: John Lennonról van szó. Én biztosan nem tudnék szeretni egy olyan nőt, akit a világ rondának tart, miközben szinte minden más tekintetben szarok a világ véleményére, vagy legalábbis autonóm tudok maradni.

Talán csak könnyen és kockázatmentesen nyilatkozol, mert valóban bámulnivaló az asszony.

Ad Dio 2019.05.06. 20:38:15

@G. Nagy László:

Hogy Te mit hiszel, vagy hogy mit gondolsz, az a Te dolgod. Én meg leírtam, hogy én mit érzek és én mit gondolok ;-).

A Feleségem előtt jártam olyan lánnyal, aki minden haverom szerint bombanő volt, de jártam olyannal is, akit... khm... nem tudtak hova tenni. Leszartam. Nekem bejött és csak ez számít(ott).

Ad Dio 2019.05.06. 20:54:12

@G. Nagy László:

"Talán csak könnyen és kockázatmentesen nyilatkozol, mert valóban bámulni való az asszony."

Ha most azt mondom, hogy a szépség relatív, azzal vajon újat mondok? :-) Mert ha ez így van, akkor talán egy lépéssel tovább is mehet a dolog. A szépség nem csak bámulni való paramétereket jelent, hanem ennél sokkal komplexebb dolog. Amikor a Feleségemre tekintek, ma is eltölt az az érzés, ami kezdetek óta kísér ha Rá nézek. Szerelmes vagyok belé. 20 éve. A paraméterei változtak. Szerencsés alkat, nem drasztikusan, de persze akkor sem az a feszes tini csajszi már, akit megismertem. Itt egy ráncocska, ott egy ősz hajszál. Viszont tud valamit, amit akkor még nem tudott: van egy közös történetünk. Ha Rá nézek, azt is látom. Amikor a képe megjelenik a retinámon, az idegrendszerem az egész lényét, minden azzal kapcsolatos rezdülést aktivál. A szépségéhez ma már hozzá tartozik az is, hogy megszülte a gyermekeinket, hogy mellettem állt, amikor a vállalkozásom bukdácsolt, az én kezemet fogta amikor a szövettanjára vártunk, elviselt amikor a középkorú átalakulásom nem épp a közkedveltségemet adó jellemvonásaimat erősítette fel :-P stb...

Gondold végig racionálisan: a "paraméterek szépsége" 20 éves kor után genetikától függő tempóval, de hanyatlik. Ideig-óráig fel lehet tartani (fel is kell!), de az idő úgyis nyerni fog. Viszont nálunk lassan a történetünk esztétikája átveszi a paraméterek szerint való szépség helyét. Így és szvsz csak így van esélyünk hosszú távon. Legalábbis én erre teszem fel az életemet.

G. Nagy László 2019.05.06. 21:16:10

@Ad Dio: Már sokszor írtam: szerintem irigylésre méltó módon ügyesen csináljátok ezt a házasság dolgot. Valójában mindenkinek egy ehhez hasonlót kívánnék, s egészen derűs kis bolygó volna a miénk.

Hogy a szépség relatív lenne? Alig hiszem:

teveszmek.blog.hu/2017/12/10/_a_szepseg_belulrol_fakad

Ad Dio 2019.05.06. 21:31:46

@G. Nagy László:

"Hogy a szépség relatív lenne? Alig hiszem:

teveszmek.blog.hu/2017/12/10/_a_szepseg_belulrol_fakad"

Nem osztozok a hitedben ;-). Az én világomban NINCS olyan, hogy abszolút szépség. Korok, kultúrák, emberek... eltérő ízlés, eltérő "szépség".

"Már sokszor írtam: szerintem irigylésre méltó módon ügyesen csináljátok ezt a házasság dolgot."

Megtennél nekem valamit ha megkérlek? Ne dicsérgess. Nem tudok vele mit kezdeni. Ezer és egy okom van erre, nem ide tartozik, de kvázi idegen emberek dicsérete számomra inkább zavaró, mint kellemes. Egyszer talán összefutunk, talán beszélgetünk, talán szimpatikusnak találjuk egymást, talán megbarátkozunk... talán utána tudom majd a dicséretedet értékelni. most sajna inkább zavar mint épít. Ezt nem rosszból írom, csak őszintéből :-P.

G. Nagy László 2019.05.06. 21:48:45

@Ad Dio: Ne vedd dicséretnek! Kezeld úgy, mint egy hűvös helyzetértékelést! :)

2019.05.06. 22:24:37

@G. Nagy László:
Pedig nem lehet a szépség abszolút, mivel az a saját ízlésünk szerinti ítélet. Mivel láttam már szerintem bűnronda szépségkirálynőt, akit nyilván valakik szépnek értékeltek, ezért azt gondolom a szépség relatív, legalábbis kicsiben, mert statisztikailag nyilván vannak, akiket többen értékelnek szépnek.

sírjatok 2019.05.06. 23:30:55

A MIGRÁNSOK ITT VANNAK A NYAKUNKON TI MEG ITT SZÉPELEGTEK PARASZTOK????

Almandin 2019.05.06. 23:37:08

Szerintem még nem lesz örömtelen aszkéta az, aki nem flörtöl másokkal a párján kívül. Flörtölni olyan ,mint játszani a tűzzel. Elszabadulhat. Az aszkéták a házasságukban se élvezik a szexet, sőt, más téren is az önsanyargatásra törekszenek. Nemigen szórakoznak, nem vesznek szép ruhákat, nem esznek finom ételeket.
A prüdéria megint más. Prűd az, akinek a szex tabu téma és mocskos. Sok prűd a házastársával is olyan (villany leoltva, misszionárius póz gyorsan lezavarva).
Vannak, akik nyitott házasságban élnek, vagy swinger klubba járnak, mert azt hiszik, ez tartja meg a házasságukat. Megint mások a teljes monogámiára szavaznak, amibe a flörtölés se fér bele. Nem vagyunk egyformák, a lényeg, hogy két hasonlóan gondolkodó ember házasodjon össze.

Almandin 2019.05.06. 23:37:54

@sírjatok: Fontos téma a migráció, de az életben vannak más kérdések is.

darlacko 2019.05.07. 08:47:39

@hátsó szándék: nem swinger, a klub egy mű dolog, de a baráti kapcsolat átfordítható hármasba, úgy megvan az összhang alapból, nem egy vadidegen nőt nyalok ki a párom előtt

@Klesk: ha meglátok egy férfit meztelenül, akkor én a mellette lévő nőt nézem, akivel hegeszt. A másik férfi egy hármasban vagy négyesben engem kevésbé zavar, mintha kutya vagy macska lenne a szobában. Én ilyen háziállatok jelenlétében nem tudok laza lenni.

darlacko 2019.05.07. 08:52:39

@sírjatok: én migráns vagyok itt Ázsiában és elég jó pont a nőknél, hogy fehér európai vagyok. Amennyire tudom, a fehér európai csajok meg a közel-keleti és afrikai férfiakra buknak, ha ezt nem is vallják be. Ismertem pár ilyen egyszerű vidéki magyar lányt, aki ahogy felkerült Pestre, azonnal széttette a lábát iraki, iráni, palesztin, nigériai arcoknak. Jellemzően ilyen óvónő, tanítónő, ápoló, gyógytornász lányok, akik nem túl okosak, a felsőoktatás alján elhelyezkedő szakokon hallgatók és szeretik a maszkulin férfiakat (le)ápolni.

Dan da Man 2019.05.07. 09:08:34

@sangep: Kicsi csikó...

Nem az a baj, hogy van véleményed, hanem az, hogy még nem tanultál meg szerénynek lenni. Pedig ennyi tapasztalattal a hátad mögött nem ártana...

De őszintén mondom, hogy sok sikert! Legyél Te a kivétel! Nem baj, ha olyan is van a pozitív irányba...

chrisred 2019.05.07. 09:22:09

"A lényeg ugyanaz: mindkettő tövestül irtja ki mindazt, ami az élet sava-borsa, alapvető és nélkülözhetetlen fűszere."

Már akinek. Egy családos embernek az élet sava-borsa, alapvető és nélkülözhetetlen fűszere a családja.

chrisred 2019.05.07. 09:26:33

"Megdöbbentő, hogy a szerelmi viszonyok kapcsán ápolt képünket és moralitásunkat még a 21. század elején is arra a tündérmesére építjük, mely szerint létezik a NAGY Ő, aki annyira tökéletes, hogy minden igényünket képes maradéktalanul kielégíteni."

Ezzel sem értek egyet. Én sem vagyok tökéletes, miért várnám el mástól, hogy az legyen?

arckönyv 2019.05.07. 09:37:25

te most komolyan írtál abból egy posztot, hogy nem tudsz viselkedni? te tényleg ilyen hülye vagy? közzé teszed, hogy kb 100-as az iq-d és erre büszke is vagy?

borzlány 2019.05.07. 11:03:29

Mekkora egy marhaság ez az írás. Mondjuk magával a kiindulási ponttal nem értek egyet, miszerint nincs "igazi" és szükségszerűen edzésben kell tartani a csajozási izmokat, mert különben nem tud majd az ember ügyesen váltani, ha rátalál egy jobbra.
Szerintem elég király, amikor pár tényleg mókás flörtölős évtized után az ember rájön arra, hogy van más szórakozás is az életben, és nincs szükség folyamatosan visszajelzéseket vadászni a külvilágtól a "milyen versenyképesek vagyunk mindketten" témában.

G. Nagy László 2019.05.07. 12:29:18

@arckönyv:

Végtelenül hálás vagyok az értékes hozzászólásért. Nem csupán arra világítottál rá, hogy gonodolkodásmódom mely pontokon hibás, de azt is nagyszerűen árnyaltad, hogy mi lenne ezekkel szemben a helyes és követendő attitűd. Örökké hálás leszek ezért a gazdag útravalóért.

Ami az IQ-mat illeti, alaposan fölélőttél, de hízelgő és jólesik. Köszönöm.

Almandin 2019.05.07. 13:15:14

@Klesk: Nekem vannak szeretett macska-barátaim, de sose tartottam háziállatot, mert nem szoktam meg. Sokan ezt nem értik, de nekem így jó. Ha találkozom nyávogó kis barátaimmal, alaposan megdédelgetem őket, de az ágyamban nem tudok cicát elképzelni.

darlacko 2019.05.07. 16:10:18

@Klesk: én egy hármasban voltam a haverommal meg a nőjével (akivel nem éltek együtt, a csaj lakásán jött össze a hármas), a neki volt egy macskája és rettenetesen féltékeny volt, mert ahogy én hátulról támadtam a hölgyet, a macska (herélt) először csak nézett szemrehányóan, majd rám ugrott a kanapé háttámlájáról. Ordítottam, hogy én így ezt nem folytatom. A hölgy bezárta a fürdőszobába a dögöt, ahol amúgy a szaróládája is volt, de nyávogott, hisztizett tovább. Mondtam a nőnek, hogy ez beteg dolog, hogy macskát tart és engedi, hogy jelen legyen szex közben. A barátom (a nő pasija) se szerette a dögöt, ez volt az egyik oka, hogy nem költöztek össze.

Almandin 2019.05.07. 16:46:34

@darlacko: A macskák féltékeny kis lények. Egymásra is. Nekem vannak miákoló kis barátaim, az egyik hamarabb engedte magát simogatni, a másik csak hónapok múlva, de akkor nagyon intenzíven dörgölőzőtt, ragaszkodott. A másik macska ezért megverte (összeverekedtek a kegyeimért), meg van, amikor tüntetően elvonul, engem büntet, amiért nemcsak őt szeretem. Azóta ritkábban közvetlen velem, eltört benne valami, azt hitte, én a különbejáratú embere vagyok. A macskák bonyolult lélekkel rendelkeznek, mély érzelemviláguk van.
Szex közben engem is zavarna egy ott tébláboló állat, akármennyire szeretem is az állatkát. Pláne, ha még féltékenységi rohamot is kap.
süti beállítások módosítása