téveszmék

"Édes a bosszú"

2019. július 11. - G. Nagy László

bosszu.jpg

 

Virginia államban július elsejével életbe lépett az a törvénymódosítás, mely szerint immáron a hamisított bosszúpornó közzététele is illegális. A technológia irreleváns; a kézi és a szoftveres retusálás is ugyanazon megítélés alá esik. A jogszabály értelmében akár egy év börtönnel és 2500 dollár pénzbüntetéssel sújtható mindaz, aki az érintett hozzájárulása nélkül erotikus tartalmú, kamu képeket, videókat pakol a netre. 

 

Magának a bosszúpornó jelenségének büntethetősége nem új keletű. Magyarországon 2014 óta elzárás jár az elkövetőknek, s civilizált országok többségét ugyanez jellemzi. Három esztendeje Kaliforniában 18 év börtönt kapott az a "vállalkozó", aki egy erre a célra létrehozott oldalt üzemeltetett; az elhagyott vagy megcsalt férfiak ide tölthették fel exeik meztelen fotóit, videóit. Hogy a 18 év börtön sok vagy kevés; hogy a hamisított képekért járó 1 év és 2500 dollár bünti méltányos-e, ezeken lehet polemizálni. Az azonban nem lehet vita tárgya, hogy maga a jelenség aljas, kisstílű és erkölcsileg mélyen elítélendő. Amikor azon folyik a diskurzus, hogy morális tekintetben a történelem mely korszakai voltak emelkedettebbek, a jelen kérdést mindenképpen érdemes felemlíteni. Mert mi a helyzet manapság? A korszellemet semmiféle prüdéria nem jellemzi. Mindenki azt tehet a testével, amit csak szeretne. Amikor azonban valaki visszaél mindezzel és a másik megszégyenítésére hajt, arra ugrunk. Megítélésem szerint ez az, ami erkölcsileg kifogástalan hozzáállás. Most vessünk egy pillantást a múltra! Történelmünk során - kevés kivételtől eltekintve - prűdebbnél prűdebb korszakok váltogatták egymást. A különböző vallások évszázadokon keresztül jogot formáltak arra, hogy beleszóljanak az egyén hálószobai ügyeibe, s a számukra nem tetsző románcokat kíméletlenül büntették. A melegek még hatvan évvel ezelőtt is majdnem mindenütt büntetőjogi üldözésre számíthattak. Amikor azonban a megszégyenítő célzatú büntetésekre tekintünk, azt látjuk, hogy a könyörülettel és az empátiával együtt a szemérmesség is elvész. A megfeszítetteket rendszerint ruhátlanul rögzítették keresztjükre, ahogyan a pellengérre állítottak is sok esetben meztelenek voltak. A Trónok harca ötödik évadának záróepizódjában Cerseit, az anyakirálynőt - a főpap döntése nyomán - hajzuhatagától és ruháitól megfosztva terelik végig a város főutcáján, miután vallomást tesz egy házasságon kívüli kapcsolatáról. Természetesen e szégyenmenet sem minden historikus előzmény nélkül pattant ki a forgatókönyvíró fejéből, a történelem bőven produkált hasonlókat. Legutóbb 2015-ben, Kínában látott hasonlót a nép, amint egy hűtlenséggel vádolt feleségnek fehérneműben kellett végigmasíroznia a zsúfolt utcákon, "el akarom adni a testem" felirattal a nyakában, míg férje terepjáróban ülve követte... Döbbenetes az effajta, egyébiránt minden logikát nélkülöző, perverz embertelenség. Az egyénnek nincs joga szabadon birtokolni a testét, s pironkodnia kell vágyai és természetes késztetései miatt, ugyanakkor bárki bármikor szabadon megszégyeníthető. Ha az érintett bűne a paráznaság, nem az volna logikus lépés, hogy büntetését (ha már ilyen egyáltalán szóba jön) nyakig begombolkozva töltse le, ezzel is demonstrálva a bírái által helyesnek tartott, szemérmes attitűdöt? A megszégyenítő jellegű lemeztelenítés hátterében többnyire a legalantasabb káini kielégületlenség és irigység húzódik. (Neked jó volt? Akkor most mi is élvezkedünk egy kicsit a te kontódra. Mindegy, mit fizetsz érte.) Ugyanez a beteg, kicsavart, középkori gondolkodásmód uralja a 21. században a bosszúpornót közzétevők elméjét is.

 szegyenmenet-kinaban.jpg

 

"Ha egy bűn büntetlenül marad, a világ kizökken. Ha a bosszú elmarad, az egek szégyenkezve néznek le ránk. Nekünk is meg kell halnunk, hogy a bosszú köre bezáruljon. Így adunk hírt a bátorságunkról, hogy a világ megtudja, kik voltunk és mit tettünk." - Az idézet a 47 Ronin című szamurájfilmből való, ám akár a Trónok harcából is származhatna, melyben talán nincs is olyan szereplő, aki ne akarna elégtételt venni valamely sérelme miatt. Jézus mindezzel szemben a megbocsátást hirdeti. Tanítványa kérdésére - "Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?” - így felel: "Mondom neked, nem hétszer, hanem hetvenhétszer." Nyilvánvaló, hogy e két tudati szint között brutális a szakadék. A gyermekek és a gyermeki szinten álló primitív népek nem is igen tudnak mit kezdeni a jézusi tanítással. A mindenáron való megtorlás igénye valójában a természetes igazságérzetből fakadó ősi reflex. Érettség, kultúra és némi intelligencia kell hozzá, hogy az ember belássa feleslegességét és mérgező hatását. A revansnak csupán egyetlen legitim oldala létezik: ha az önvédelemről szól, s későbbi atrocitásokat igyekszik megelőzni. A bosszúpornó esetén ilyesmiről természetesen szó sincs. Itt csupán a legalantasabb motivációk jelennek meg, mégpedig erősen túlzó formában. Mert mi is a bűne a másiknak? Lelépett? Félrelépett? Már mást szeret? Na bumm. Egyszer minden kaland véget ér. Az érett ember ilyenkor hálát ad a sorsnak az együtt töltött pillanatokért, békésen továbblép és exének a legjobbakat kívánja. Jóllehet ez a fajta felnőttség csak keveseket jellemez, ám némi könyörületesség azért mindenkitől elvárható. Ha az illetőt valóban szerettük, az égvilágon semmi sem teszi indokolttá és elfogadhatóvá, hogy brutálisan megalázzuk, lelkileg megnyomorítsuk, csak mert alábbhagyott az irántunk való lángolása.

 

Igazán távol áll tőlem, hogy a bosszúpornó kérdése kapcsán az áldozatokat kezdjem hibáztatni. Sietek is leszögezni: a morális felelősség kizárólag azé, aki a másik bizalmával visszaélve közzéteszi a diszkrét kezelésért kiáltó fotókat, videókat. Az áldozat hibája egyedül a könnyelműség. Egy nőnek - mert természetesen túlnyomórészt nőneműekről van szó - az egyik legfontosabb kincse az a csalhatatlan ösztön, amellyel partnereit kiválasztja. Egy érett nő a zsigerei mélyén érezni fogja, hogy melyik férfi az, akiben megbízhat, s melyik az, amelyiket távolról el kéne kerülnie. A rideg prédikátorok igencsak tévúton járnak, amikor az ösztönök elnyomását hirdetik, s a paráznaságot tekintik bűnnek. A szexuális szabadság önmagában áldás és ajándék. Az átok minden esetben az ostobaság, s az az önként vállalt süketség, amellyel az érintett elnyomni igyekszik a veszélyre figyelmeztető ösztönök dörömbölését. A hamisítványok esetén ugyanakkor még elővigyázatlanságról sem beszélhetünk; ezen a pályán még a legszendébbek is totálisan védtelenek.

 

S hogy a bosszú bármiféle módja édes lenne? Alig hiszem. Magam sem vagyok szent, engem is könnyű kihozni a sodromból. A bosszú azonban - s ezen belül is a bosszúpornó - mindennek a legalja. Egészen döbbenetes, hogy a jogalkotóknak ilyesmivel kell foglalkozniuk a 21. században. Már rég ki kellett volna nőnünk ezeket a béna gyermekbetegségeket.

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr6414932876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zabalint 2019.07.11. 17:53:07

Mondjuk ha a prüdéria teljesen kiszorulna a társadalomból, akkor a zsaroló ereje is visszaesne ezeknek a videóknak.

G. Nagy László 2019.07.11. 22:12:33

@Zabalint: Ezt nem így látom. Egy dolog a prüdéria, hogy általában, passzív módon, fogyasztóként, véleményalkotóként, vagy a privát szféránkban miként állunk a szexualitáshoz, az erotikához, vagy épp a pornóhoz. Megint más az, hogy szeretnénk-e ország-világ elé tárni saját testünket, saját lepedőakrobatikánkat. Ez két teljesen különböző fejezet.

Zabalint 2019.07.12. 07:57:14

@G. Nagy László:
Ebben igazad van, viszont megfeledkezel arról, hogy az ilyen videók nyilvánosságra hozatalánál a zsaroló erő egy része abból fakad, hogy a társadalom szemében ronda dolgot művelt az illető hölgy. Az olyan társadalomban, ahol ezért megkövezés jár, még nagyobb a zsaroló erő.

G. Nagy László 2019.07.12. 09:44:33

@Zabalint: Ezzel nehéz volna vitatkozni.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2019.07.12. 11:50:56

"A korszellemet semmiféle prüdéria nem jellemzi."

Off, de szerintem ez nagyon nem igaz. Ha belegondolsz az olyanokba, hogy a pl. a filmekben a legártatlanabb káromkodást is ki kell sípolni (ha meg benne marad, akkor rögtön 18+-os besorolása lesz (és most elképzelem, hogy a mai környezetbe pl. a Ponyvaregény hogyan készülne el)); a Facebook-on már mémmé lett, hogy klasszikus festők vagy szobrászok műveiről készült képeket "pornográf tartalom" címszóval szedik le; a humoristáknak teljesen standard poénokat kell mondaniuk, hogy ne tiltsák le őket - nos ezek után én inkább azt látom, hogy a prüdéria újra trendi. A különbség az, hogy míg régebben csak az ortodox vallásosak képviselték ezt a vonalat, mára pedig felzárkóztak mögéjük a magukat progresszívnak mondók is.

G. Nagy László 2019.07.12. 13:14:23

@stoic79: Abszolút igaz. amit írsz, ám attól még mindez csupán a periféria. A filmeknél a korhatáros jelleg miatt veszik szemérmesebbre a jeleneteket, a pc vonal meg szimplán elmebeteg, s a néplélekre gyakorolt hatását tekintve marginális.

MEDVE1978 2019.07.15. 13:37:48

@Zabalint: Dehogy is rondát. Természeteset, azonban a szokás és a kulturális bevésődés az, hogy ezt csak a pasija láthatja. Ez még mindig egy társadalmi tabu, a férfiak döntő része alapban kihagyja a választási lehetőségek közül azt a nőt, aki nyilvánosan közszemlére tette, hogy hogyan éli a szexuális életét (bár kétségtelenül van, akit pont ez izgat). Illetve ugye szexuális tárggyá teszi a hölgyet, mivel - ha valaki látott egy ilyen videót róla - akkor ugye egyből ezzel a tevékenységével fogja "azonosítani" és az jut róla eszébe.

Én sohasem bírtam megérteni se azokat az embereket, akik szex közben filmezik magukat vagy egymást, de azokat sem, akik telefonon pucér képeket küldözgetnek magukról...