téveszmék

"A keresztény nemzet mindenek felett"

2019. július 31. - G. Nagy László

orban.jpg

 

Ahogy minden évben, Orbán Viktor idén is megtartotta beszédét Tusnádfürdőn. Szokásának megfelelően ezúttal is a politikai filozófia játékterére merészkedett, s e tekintetben üdítő volt hallgatni; az elmúlt harminc esztendőt felidézve nemigen emlékszem  senki másra, aki aktív politikusként - pláne miniszterelnökként - megkísérelte volna definiálni az általa képviselt ideológiát és értékrendet. Az elhangzottak ugyanakkor számos kérdést vetnek fel.

 

"A liberálisok szerint a világon mindenhol - de Európában különösen - minden emberi kapcsolatot és társadalmi viszonyt a lazán szerveződő üzleti kapcsolatok mintájára kell átalakítani. Ha akarom, vállalom, ha nem akarom, nem vállalom. Ha akarom, belelépek, ha akarom, kilépek belőle." - fejtegeti Orbán. Kifejezetten lényeges pontra tapint, valójában ez az alfája és ómegája mindennek, többek közt a hazaszeretetnek is; kár, hogy a gondolat ennyiben marad. Így, ebben a formában ugyanis nem több, mint populista és demagóg sugalmazás, amely abszolút méltatlan a politikai filozófia műfajához. A miniszterelnök azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy létezik bármi olyan, amely magasabb rendű a személyes boldogságnál, az egyéni érdeknél, valamint az ezeket szolgáló üzleti megállapodásoknál. A baloldali elemzők ilyenkor Mészáros Lőrinc ingatlanvagyonát és Tiborc István terepjáróját szokták felemlegetni, amelyek enyhén szólva is elhiteltelenítik a gondolat komolyságát. A lényeg azonban nem ez. Sokkal fontosabb, hogy a közérdek, az elköteleződés és az önfeláldozás önmagukban is csupán üresen kongó, patetikus szavak, nincs mögöttük semmi. Ha Orbán csak egy percig is komolyan gondolja, hogy "a lazán szerveződő üzleti kapcsolatok" nem szolgálnak megfelelő mintául emberi kötődéseink és társadalmi viszonyaink számára, úgy érvelnie kellene a felbonthatatlan házasságok mellett és muszáj lenne kihangsúlyoznia a külföldi munkavállalás bűnös mivoltát. Nem vitás, hogy léteznek a középkorban rekedt, valódi elmebetegek, akik hajlamosak ködös eszméket előnyben részesíteni a személyes boldogság természetes igényével szemben. Orbán Viktor azonban nem ilyen. Ő pontosan tudja, hogy a konzervatív máz csak színtiszta kamu.

 

Természetesen semmi kivetnivaló nincs abban, ha a miniszterelnök számára az ország érdeke az első. Ez a dolga. Az is rendben van, hogy a kormányközeli média ebben támogatást nyújt. Az viszont már rém vicces, amikor Bayer Zsoltiék komplett tévéműsorokat szerveznek olyan témák köré, mint a hovatartozás kérdése. Ezekben hosszasan képesek érvelni amellett, hogy nem létezik európai identitás, ezzel szemben nemzeti identitás nagyon is. A baloldal persze pont az ellenkező nótát húzza: a nacionalizmus szerintük kerülendő, míg az európaiság kifejezetten érték. Ezek olyan szintű viták, mint az óvodásoké a homokozóban. Teljesen nyilvánvaló, hogy mindezek csupán mítoszok, ha úgy tetszik, interszubjektív valóságok. Azért van érték a magyarságtudatban - és természetesen az európiai identitásban is - mert elég sokan hiszünk ezekben. Hasonlóan ahhoz, mint amikor Barcelona szurkolónak, Aerosmith rajongónak, vagy épp kereszténynek valljuk magunkat. Világos, hogy nem lehet bensőséges kapcsolatunk minden honfitársunkkal, vagy minden Barca-drukkerrel, pláne minden Jézus-követővel. Az egyén számára csupán önmaga, s szűk szociális környezete - családja, baráti köre - az, amely kézzelfogható valóságot jelent. Minden egyéb csupán mesterséges és ködös ideológia. Amikor tehát azon rugózunk, hogy független nemzetek Európáját, avagy Európai Egyesült Államokat szeretnénk, tökéletesen felesleges erkölcsi mázzal tálalni a kérdést, mintha bármelyik álláspont morálisan magasabb szintet képviselne. Számunkra csupán egyetlen dilemma létezik: a kettő közül melyik szolgálja jobban személyes elégedettségünket. A kommunizmus évtizedei alatt boldogan feladtuk volna formális függetlenségünket, hogy egy nyugat-európai birodalomhoz tartozzunk. Ha visszarepülhetnénk 1848-ba, talán háromszor is meggondolnánk, hogy indítsunk-e szabadságharcot a Habsburgok ellen. Jól hangzik, hogy "a nemzet mindenek felett", s van abban valami patetikus emelkedettség, amikor a közérdek szentségéről szólunk. Ám ha képesek vagyunk négyszeres fizetésért pár száz kilométerrel nyugatabbra költözni, vagy ha szívesebben házasodunk egy kedélyes olasszal, mint egy mogorva hazánkfiával, úgy azonnal belátjuk, hogy mindez üres propagandalufi csupán. A globalizáció önmagában nem színtiszta áldás, és nem is színtiszta átok. Viszont megkerülhetetlen. Annyi a feladatunk, hogy kimazsolázzuk belőle mindazt, ami számunkra hasznot hajt és értéket jelent. 

  

"Egy liberális rendszerben az a szabály, hogy mindent szabad, ami más szabadságát nem sérti. Ez az egyéni cselekvés iránytűje. Ezzel szemben az, ami most nálunk van, vagy amit most próbálunk felépíteni, egy más erkölcsi iránytűt követ, s azt mondja, visszatérve egy ismert igazsághoz, hogy amit nem akarsz, hogy neked cselekedjenek, te se cselekedd azt a másiknak. Sőt, amit azt akarod, hogy veled megcselekedjenek, te is tedd meg a másiknak." - Orbán sportot űz abból, hogy a liberális eszmét szembeállítja a kereszténységgel. Ez megint egy totálisan meddő kísérlet, a két ideológia közt egyáltalán nincs kibékíthetetlen ellentét. Ahogyan azt ő maga is kifejti, a liberalizmus a kereszténység talaján gyökerezik. Amiről viszont már nem beszél: a vallási dogmák elhagyását követően alig marad különbség e két világ közt. Az eredetileg Platóntól származó, de Jézus által is hirdetett aranyszabály és a liberális alapelv egy és ugyanaz. Ha azt szeretném, hogy tiszteljék a szabadságomat - ami egy morális minimumelvárás - úgy nekem is tisztelnem kell a másik szabadságát. Vagyis: egészen pontosan azt cselekszem, amit szeretném, hogy velem is cselekedjenek. A miniszterelnök által felemlített iránytűk precízen egyfelé mutatnak, ez a fejtegetése is színtiszta kamu.

 

Természetesen tudjuk, hogy mire megy ki a játék, s Orbán Viktor sem csinált titkot belőle. Pár éve - ugyanezen a fórumon - bevezetett (valójában átvett) egy szerencsétlen kifejezést, az "illiberális" jelzőt, mely már akkor is rosszul hangzott, s azóta sem vált szalonképessé. Egy jó ideje ment már a keresgélés, hogy miként lehetne megszabadulni e kínosan csengő frázistól, s úgy tűnik, most megszületett az új forma: "keresztény szabadság", jelentsen is ez bármit. Orbán pontosan tudja, hogy a politikai választás a szavak csatája, így aztán érdemes óvatosan bánni velük, hogy azok a lehető legszélesebb körben követőkre leljenek. Ez persze elég megerőltető kötéltánc. A paletta egyik oldalán szitokszónak számít a "globális" és az "internacionális", míg a másikon a "nemzeti" hangzik rosszul. Az egyiken elveszítette korábbi fényét a "liberális" jelző, a másikon az "illiberális" veri ki a biztosítékot. S bár olybá tűnik, senki sem szorgalmazza, hogy tisztázzuk a szavak tényleges jelentését - hiszen a tisztánlátás többnyire békét teremt, ebben pedig egyik fél sem érdekelt - az mindenesetre megnyugtató, hogy a "szabadság" még őrzi pozitív csengését. Orbán Viktor pedig abban bízhat, hogy még véletlenül sem kerül a közelébe olyan riporter, aki rákérdez majd, hogy a "keresztény szabadság" mitől más, mitől speciális. Mert akkor muszáj volna újfent mellébeszélnie.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr2914987340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zabalint 2019.08.01. 14:42:47

Az Európai Egyesült Államok ugyanúgy praktikus konstrukció, mint ahogy anno a törzsszövetség és a feudális majd később a nacionalista értelemben vett nemzet volt, viszont jól láthatóan ha eszmét építenek ezek köré, akkor az emberek könnyebben befogadják. Szerintem ezzel nincsen baj addig, amíg az eszme nem lesz öncélú, azaz nem konzervál valamit, ami később már nem praktikus (a kereszténység véleményem szerint épp ez a történet, és nem liberális, hanem erősen kommunista jellegű eszmerendszer).

G. Nagy László 2019.08.01. 16:31:56

@Zabalint: "Az Európai Egyesült Államok ugyanúgy praktikus konstrukció, mint ahogy anno a törzsszövetség és a feudális majd később a nacionalista értelemben vett nemzet volt"

E kérdés kapcsán a gondolatom csak annyi, hogy minden lehetőséget meg kell fontolni, önmagában egyik sem szentebb a másiknál. Ma idehaza nagyon sokan úgy látják, hogy a magyar kormány - minden hibájával együtt is - határozott, céltudatos és hozzávetőlegesen jó úton jár, míg az EU vezetése tele van alkalmatlan alkeszekkel és frusztrált feministákkal, akik felégetik a kontinenst. Most játszunk el el egy gondolat erejéig azzal, hogy Gyurcsány a miniszterelnök és a néhai Helmut Kohl vezeti az EU-t. Valószínűleg sokan 180 fokos fordulatot vennének.

"a kereszténység véleményem szerint épp ez a történet, és nem liberális, hanem erősen kommunista jellegű eszmerendszer"

Kitartok azon nézetem mellett, hogy a jézusi alaptanítás csaknem ugyanaz, mint a legnemesebb liberalizmus. Teljesen igazad van, hogy a gyakorlati kereszténység egy sor kommunisztikus elemet is tartalmaz, ám ez már sokkal inkább a baloldali érzelmű egyházatyák keze nyoma. Ferenc pápa például kifejezetten komcsi.

Zabalint 2019.08.05. 07:35:20

@G. Nagy László:
Nem az EU vezetése a béna, hanem a hatásköre nulla, az Európai Egyesült Államok pontosan annak kiszélesítéséről szólna.

Jézus pedig rossz véleménnyel volt minden pénzzel, meggazdagodással kapcsolatos dologgal kapcsolatban. Már önmagában bűn volt kufárnak, adószedőnek vagy szimplán gazdagnak lenni. A kereszténységnek a korai, még Jézust szigorúan követő implementációi voltak kommunisztikusak, a későbbiek (megjegyzem ez volt a kisebb rossz) már korrupt, megalkuvó egyház építéséről szóltak. Ferenc pápa a gyökerekhez tér vissza, sajnos nem tudja, hogy az úgy működésképtelen.

G. Nagy László 2019.08.05. 17:33:14

@Zabalint:

Amikor Junckert, Verhofstadtot, vagy Sargentinit látom, nem a karizmatikus jelző jut eszembe...

Ma hallottam a rádióban egy felmérés eredményét: az EU országaiban általában jobban bíznak az EU vezetésében, mint a saját nemzeti kormányukéban. Gyanítom, hogy nálunk nem ez a helyzet.

Jézus sosem beszél a szexről és csak nagyon ritkán - többnyire jelképesen - a pénzről. Alig hiszem, hogy rossz véleménye lett volna bármelyikről. Szerintem ezekhez a kérdésekhez buddhista módon viszonyult, kicsit felülemelkedve ezeken.

Elég jól ismerem Jézus tanításait. A legutóbbi könyvemben 11 kulcsfontosságú példabeszédét elemzem világi szemmel. Egyikben sincs nyoma se annak, hogy negatívan viszonyult volna a pénzhez. Max annyi, hogy ne váljunk a rabjává, ahogyan semmi másnak se.

Zabalint 2019.08.05. 19:35:20

@G. Nagy László:
Nincs nyoma a te szubjektív elemzésedben, amiben eleve abból indulsz ki, hogy Jézus humanista tanító volt.

Vegyük pl. A gazdag és Lázár című történetet. Igen, valószínűleg azt mondod, hogy azért kapta a gazdag a büntetést, mert ott volt szenvedett a kapuja előtt, és bár megtehette volna hogy segít, nem segített Lázáron. Itt már eleve felmerül az a kérdés is, hogy a közönyösség mitől akkora bűn, hogy örök bűnhődést érdemel, és ha feltesszük, hogy a gazdag becsületes úton szerezte a vagyonát, nincsen erkölcsi kötelezettsége, hogy a szegényeken segítsen. Nyilván baloldali (még nem kommunista) elvek alapján már van ilyen elvárás, de szerinted Jézus nem balos, hanem liberális. Az adakozás ekölcsi értelemben is opcionális,bha akar adakozik, denem kérheted rajta számon.

Viszont a történet végig kihangsúlyozza a kontrasztot, hogy a gazdag bíbor ruhában járt, lakomákat tartott, mondhatod, hogy ez csak azért van, hogy mutassa, bőven futotta volna segíteni a szegénynek, de amellett, hogy ez egy tisztán liberális elvrendszerben nem állja meg a helyét, hiszen a szegénynek nincs köze a gazdag vagyonához, itt elég egyértelműen bevonja érvként, mint ha a gazdagság is bűn lenne, a szegénység erény. Ezt megerősíti, mikor az Úr is szembeállítja azt, hogy a gazdag a Földön dözsölt, a pokolban szenved, a szegény meg fordítva. Persze, persze bele lehet magyarázni akar a vagyonhoz ragaszkodást, akár a szívtelenséget, de ez esetben szándékosan kiemelted a történet egyetlen aspektusát.

Zabalint 2019.08.05. 19:37:02

@G. Nagy László:
Ha egy EU-s vezető nem tehet semmit, csak pofázhat, mert nincs jogköre, hatásköre, akkor könnyű azt mondani, hogy nem karizmatikus. És ha a karizmatikus azt jelenti, amilyen Orbán, akkor inkább ne is legyenek karizmatikus vezetőink...

G. Nagy László 2019.08.05. 20:47:07

@Zabalint: Ami a gazdag és Lázár sztoriját illeti, abszolút egyetértek azzal, amit írsz. A történetet nem is válogattam bele a könyvemben, mert annyira szimpla, nincs semmi elemzésre szoruló mélysége.

Jól gondoltad: azt látom, hogy nem a gazdagság, hanem a könyörületlenség a gondja Jézusnak. Továbbmegyek: alig hiszem, hogy ezt a pokol-témát szó szerint kéne venni. Inkább a földi lét lelki sivársága lehet tét a könyörtelenek számára. Ám tény, hogy ez csupán a szubjektív és erőltetett értelmezésem, az eredeti szöveg konkrétan a halál utáni feltámadásról szól. Tényleg nem tudom Jézus minden szavát megvédeni. Max 90%-ban.

Almandin 2019.10.02. 22:43:41

@G. Nagy László: Sajnos tévedsz abban, hogy Jézus sose beszél a szexről. Van tanítása a paráznaságról, a válásról, és említi azt, hogy aki vággyal néz asszonyra, az a szívében már paráználkodott vele. Emlegeti a gyehennát, hogy oda kerülnek a házasságtörők.
Nagyon nyomasztóak a krisztusi gondolatok erről, nekem hozzájárultak a hitehagyásomhoz is. Idézet (a kilencedik parancsolat alfejezetnél van a lényeg):
mazsola.iit.uni-miskolc.hu/~drdani/biblia/bd/Mt/chap005.html

Almandin 2019.10.02. 22:52:24

Ez is érdekes, most találtam:
talita.hu/magazin/qbnnek-a-hazugsagot-tartomq-hazassagtoeres1/
A történet azért is érdekes, mert beilleszthető a legfrissebb posztodhoz is, oda is berakom. Szerintem jól mutatja, hogy egyrészt milyen egy átlagos hosszú házasság, másrészt egy vallásos, gyakran félrelépő embert mutat, szerintem ez gyakoribb, mint a teljes hűség.
A végén leírják, mi volt Jézus véleménye a szexről, hát nagyon életidegen és bűntudatkeltő (az én véleményem szerint).