téveszmék

téveszmék

"A mozi csak mozi, a vicc csak vicc - nincs közük a valósághoz"

2020. október 29. - G. Nagy László

borat.jpg

 

A legtöbbünk fejében él egy kép annak kapcsán, hogy milyen a normál üzemmódban működő, valós univerzum. Hogy mi az igaz és mi a hamis; mi a szép és mi a rút; mi az erkölcsös és mi a vétkes. A filmek, és különösen a szatírák sokszor a feje tetejére állítják mindezt, s nézőként vinnyogva röhögünk a lehetetlen helyzeteken, az amorális hősökön, az önmagából kifordult világon. Aztán vége a mozinak, s visszatérünk a fakó valóságba, melyben nyoma sincs a filmvásznon látott szürreális jeleneteknek. Vagy mégis?

 

  • Minden férfinek joga van gyereket szülni, ha akar.
  • De te nem szülhetsz gyereket!
  • Ne nyomjál el engem, Stan!
  • Nem nyomlak el, de neked nincs méhed! Hogy fogod kihordani a magzatot? Belerakod egy szatyorba?
  • Nekem van egy ötletem! Gondolom, abban egyetértünk, hogy tényleg nem lehet gyereke, mivel nincs méhe, amiről nem tehet senki, még a rómaiak sem. De joga lehet hozzá, hogy gyereket szüljön!
  • Remek ötlet, Judit! Harcolni fogunk, hogy ismerjék el a szüléshez való jogotokat, bátyám... ööö... húgom, bocs.

Sokat idézett jelenet egy kultikus filmből, a Brian élete című remekből. Annak idején csak vigyorogtunk rajta, ma már meg sem lepődünk azon, ha szakállas férfiemberek esnek teherbe, hordanak ki és hoznak világra gyerekeket. Az amerikai Thomas Beatie nyitotta a sort 2007-ben - azóta négy gyermeke van, melyből hármat ő maga szült. Az első európai követője egy berlini férfi 2013-ban; tavaly pedig a texasi Wyley Simpson adott életet egy kisfiúnak. Természetesen egy echte hímnek ez továbbra sem menne - a recept mindhármuknál azonos: korábban nők voltak, akik nemváltó műtétük során megtartották méhüket.

 terhes.jpg

THOMAS BEATIE

 

2006-ban hülyére röhögtük magunkat Sacha Baron Cohen filmjén, a Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika című, totál elmebeteg mozin. Rém szellemes volt, ahogy a civilizált világban megjelenik ez a tudati szintjét tekintve pár száz év elmaradásban lévő, nyíltan férfisoviniszta, rasszista, homofób figura, aki a legártatlanabb naivitással kérdi: hogyhogy errefelé nem lehet megerőszakolni a nőket? Aztán eltelt kilenc év és Európában tömegével jelentek meg e barbár attitűd hordozói. Németországban és Svédországban az új évezred hajnalán már kezdett homályos, távoli, szinte ismeretlen fogalommá kopni a nemi erőszak - ahogyan az utcai késelés, a lenyakazás és a hasonló finomságok is jócskán a múlt ködébe vesztek. 2015-től azonban ismét van félnivalójuk a nyugati lányoknak - szinte naponta érkeznek a hírek a migránsok által elkövetett - sokszor csoportos - nemi erőszakról. A bírósági tárgyalásokon pedig rendre megjelenik Borat attitűdje: mi a baj ezzel? Hogyhogy nem lehet? A világ legtermészetesebb dolga, ha egy muszlim férfi kérdés nélkül magáévá tesz egy hitetlen nőt, aki nem takarja el magát a feje búbjától a talpáig...

 

 

  • Ki az uratok?
  • Nincs nekünk urunk.
  • Micsoda?
  • Mondtam már: anarcho-szindikalista közösség vagyunk és hetenként fölváltva mindig más gyakorolja a végrehajtó hatalmat...

Egy újabb gyöngyszem a Monty Python csoporttól, ezúttal a Gyalog galopp című klasszikusból. Artúr király is csak pislog, hogy mi ez a hülyeség, hiszen tudomása szerint ő minden britek uralkodója. Trump is erősen csóválta a fejét, mert legalább ennyire szürreálisnak hatott, amikor idén júniusban BLM tüntetők szabad államot alapítottak Seattle belvárosában, tíztagú kormánnyal, önálló - ha nem is túlságosan kidolgozott - kormányprogrammal. A magam részéről persze híve vagyok minden decentralizációs törekvésnek. Egy önkéntes alapon szerveződő, demokratikusan működő unióból simán ki is lehet lépni, ahogyan Nagy-Britannia is szakított az EU-val. Azzal sincs bajom, ha pár tucat hippi kivonul a civilizációból és valahol a pusztában önálló, minden törvényen kívül álló társadalmat hoz létre - senkit sem korlátozva és senkitől sem korlátozva. (Az Egyesült Államokban ilyenre is van példa.) Azonban elfoglalni egy nagyvárosi negyedet és autonóm övezetnek nevezni - ez legfeljebb egy béna kamaszcsíny, aligha több.

 

seattle.jpg

SEATTLE, 2020 JÚNIUS

 

Peter Cook klasszikus jelenetét - melyben egy féllábú színművész pályázik Tarzan szerepére - legtöbben a Holló Színház előadásában ismerjük. "Ha a következő másfél évben egyetlen kétlábú jellemszínész sem kopogtat be hozzánk, önnek nagyon komoly esélye támad, hogy megkapja ezt a főszerepet..." - szögezi le a producer, nem minden szarkazmus nélkül. Ez az abszurd darab valójában fricska mindazoknak, akik azt hirdetik: mindenki lehet sztár. A baloldal örök álmodozóinak, akik szentül meg vannak győződve arról, hogy mindenki totális mértékben egyenlő (vagy azzá kell válnia); hogy mindenki mindenre alkalmas (vagy legalábbis teljes mellszélességgel támogatni érdemes még a legirracionálisabb ábrándokat is). Ezt az attitűdöt nap mint nap tetten érhetjük. Rém vicces például, ahogyan a tökéletes antitalentumok felvonulnak az X-Faktor, vagy bármely más tehetségkutató műsor színpadán, s még viccesebb, amikor feldúltan távoznak, mert a mentorok három hang után leállítják a produkciót. Ők azonban csupán szimplán tudatlanok, akik nem látják, nem hallják, nem ismerik önmagukat, s keresik a helyüket a világban - még ha jelentősen el is tévedve. Nem akarnak új trendeket alkotni, csak valamiért elhiszik, hogy illeszkednek a régibe. Léteznek azonban olyanok is, akik az egész társadalmat szeretnék a feje tetejére állítani, elhitetve, hogy nem a féllábú jelölttel van gond, hanem sokkal inkább Tarzan szerepével. Ilyen forradalmár Ashley Graham is, az egyik legismertebb plus-size modell, aki folyamatosan ekézi a klasszikus divatmárkákat, amiért kizárólag vékony manökeneket szerződtetnek bemutatóikra. A valóság az, hogy Ashley végtelenül hálás lehet a sorsnak, hogy a 21. században él, s ezzel a testalkattal komoly karriert futhat be, pár évtizeddel ezelőtt aligha lett volna esélye bármi hasonlóra. Ám a forradalmárok már csak ilyenek: ő sem tud leállni, s az egész világot szeretné a saját képére formálni. Mintha nem lenne elég, hogy szabadon virágozhat minden virág a maga helyén.

 

ashley.jpg

ASHLEY GRAHAM

 

  • Hölgyem, ezzel nem tud fizetni, ez a pénz hamis! - így a pénztáros.
  • Atyaég! Akkor engem megerőszakoltak!

A klasszikus vicc poénja világos: a kuncsaft bűne nem az erőszak, hanem a csalás: adós maradt a szexuális szolgáltatás ellenértékének megfizetésével. Azonban amíg dédapáink csupán hangosan röhögtek az ehhez hasonló blődségeken, addig Svédország a közelmúltban törvényt gyártott belőle. A prostitúció a nemi erőszak intézményrendszere - állítják -, ezért magát a prostituáltat nem is büntetik, csupán a kuncsaftját... Úgy tűnik, a valóság jól hozza a szatírát: a viccnek megfelelően a svéd modell sem a tényleges bűnt kívánja nevén nevezni és nyakon csípni (nem a striciket, a rabszolgatartókat és a ténylegesen erőszakos vendéget bünteti), hanem általánosan és utólagosan (!) erőszaknak titulál minden aktust, melyet pénzmozgás kísér, legyen az bármilyen békés, szelíd, ártalmatlan gyönyört hozó. Az utóbbi években Norvégia, Izland és Franciaország is átvette és bevezette ugyanezt a rendszert. Elmebeteg egy világ.

 

Úgy tűnik, a 21. században a szatírák életre kelnek. Nem az történik, hogy George Orwell megírja az 1984-et, s mi a fejünkhöz kapunk, hogy ezt azért nem kéne... Sokkal inkább kedvet kapunk, s minden apró elemét megvalósítjuk, legyen az bármilyen őrültség is. Kína létrehozza a Nagy Testvért, mely - mesterséges intelligencia segítségével - minden állampolgárát árgus szemmel figyeli. A Nyugat megalkotja a politikai korrektség eszméjét, vagyis életre hívja a regényben szereplő "újbeszél" nyelvet, mely szűkös szókészlete által már a gondolatokat is cenzúrázni kívánja. A kommunizmus egésze kapcsán még csak nem is kell Orwell disztópiájából kiindulnunk, elég ha Észak-Koreára, Dél-Amerikára, vagy a múlt századi Kelet-Európára pillantunk. Mégis: az új generációkban újra és újra divatba jön a marxizmus, a világ valaha volt legundorítóbb eszméje. Ki érti ezt? Lassan a Black Mirror és a South Park készítői sem képesek olyan eszement ötletet megálmodni, melyet kisvártatva ne überelne a valóság. Tényleg kezdünk teljesen elhülyülni.

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr8216244172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.10.29. 13:02:06

Nem gond, a liberalizmus öli saját magát. Kibírjuk. Sőt, tapsolunk neki.

A gonosz eszmék sorsa ez: még eltűnni se képesek méltósággal.

Siendor 2020.10.29. 14:28:25

Az a helyzet, hogy a "szabadság, egyenlőség, testvériség" liberális társadalmi eszméje teljesen egyértelműen vezetett idáig, és mindig is ide fog vezetni.
Ugyanolyan ez mint az összes magasztos eszme (pl. kommunizmus), papíron jól néz ki, de aztán mégis valahogy megbukik. Nem véletlenül, mert teljesen emberidegen.

A szabályozott, strukturális társadalom lehet hogy sok tehetségtől fosztotta meg a világot, de valójában ez az álegyenlősködő álszabad és áltestvéri világ legalább annyitól fosztja meg, és közben még hazudik is. Az úgymond "régi rendszer" legalább őszinte volt.

Nem az egyenlősdivel kezdődik a dolog, hanem már a szabadsággal.
Már az is egy hamis, ostoba eszmény, amit lenyomva az emberek torkán milliók és milliárdok életét tették tönkre.
Egyrészt mert valójában nem létezik, a napi 12 órát szalag mellett ledolgozó bérrabszolga szabadsága valójában virtuális, és valójában csak a rabtartóját választhatja meg. (Az hogy most nyitott az út előtte, az nem igaz, mert aki 80-as IQ-val bír és tudatlan hülye, az előtt soha nem az valójában. A tehetségeket meg már a nagyúr számadója is kiemelte, legalábbis ha kicsit is foglalkozott a dologgal, mert elemi érdeke volt.)
Volt pl. a kiváló On The Spot sorozat egyik része, amelyben egy afrikai volt házirabszolga örült magának hogy most szabad. Igaz, amíg háziszolga volt, addig azt csinálta amit mondtak neki, de nem verték meg, nem erőszakolták meg, melegben volt és teljes ellátást kapott. Most, hogy már nem az, nyomorog az utcán, olyan környéken ahol brutális bűnözés van, ergo elveszítette a létbiztonság majdnem minden feltételét. Hát köszönöm szépen, és gratulálok annak aki meggyőzte hogy ez neki jobb. Félreértés ne essék, a szó szerint vett rabszolgaságot semmilyen módon nem pártolom, a példa csupán arról szólt, hogy a szabadság mint olyan valójában önmagában semmit nem jelent, nem érték és még csak nem is előny.
Cserébe az újbeszélhez és a hasonló ostoba törvényekhez vezet hosszú távon.

Az egyenlőséget te is kibeszélted, talán nem vitatható hogy valójában nincs és nem is lesz soha. És én ki merem mondani hogy nem is kell hogy legyen. Az egyenlőtlenségek kiváló táptalaját jelentik a progressziónak, a fejlődésnek és az állandó változásnak. Az egyenlőség - ha megvalósulna, bár nyilván lehetetlen - csak az állandóságot, és a vele járó pusztulást és apátiát jelentené. Már az erre való törekvés is jól láthatóan ezt teremtette meg. Senkit semmi nem érdekel, nem küzd semmiért, még csak tüntetni sem jár el. Nem emelünk fel egy tollat se.

A testvériség meg... Hát ezt nagyon jól ismerjük. A nácik is jó testvérek voltak, a kommunisták is, a PC-csoport is az volt, most meg épp a BLM-esek a jó testvérek. A velünk vagy vagy ellenünk végsőkig kiélezett konfliktushullámai, a polarizáció is ennek következménye.

szemet 2020.10.29. 16:12:35

Itt egy csomó dolog van egy kalap alá véve, és liberális szemszögből nézve egy része nem értem hol problémás. Pl. legkevésbé értem: átoperált nők szülése, mi vele a probléma, kinek a jogát korlátozzák ezzel és mire? Attól, hogy van és lehet ilyen, te kevesebb leszel bármivel, vesztesz bármit is? Ugye a szabadságjogok addig terjedhetnek amíg más jogaiba nem ütköznek, itt én ABSZOLÚT nem is értem a problémád... Tényleg, mi az?

Szintúgy Ashley Graham. Valami törvénytelent csinál talán? Ekézi a divatcégeket - ha ez a vád, akkor hol a f*szban van a szólásszabadság? (Ha népnevelési, "közjó" szemszögből nézzük (amúgy szerintem liberális szemszögből tiszta hülyeség lenne) az enyhe túlsúlynak töredék a kockázata (pl. mortalitás) mint az anorexiának ami 1-2 évtizede volt a fő modelldivat, tehát mint helyettesítő termék ez hatalmas előrelépés: pont mint mondjuk a marihuána lenne - minden rosszat el lehet róla mondani, ha csak önmagában nézve értékeled, de ha (akár csak az esetek/életek pár százalékában) mint helyettesítő termék jelenne meg az alkohollal szemben akkor mindjárt más lenne a mérleg - de elismerem,ha rávennéd az embereket, hogy a hétvégéit ásványvízzel bulizza át - az lenne a legjobb - de ennek akár az ellenkezője is beleférhet még liberális álláspontba (pl. hogy mondjuk alkoholt árulsz) ha nincs mögötte kényszer)

A prostitúciót ha jól értelmezem legalizálnád, de ha már illegális, inkább az eladói mint a vevői oldalon büntetnéd? Szerintem ez a része részletkérdés: mivel szimmetrikus a kérdés, egyaránt büntethetik egyik, másik vagy mindkét oldalt - és ha egyszer úgy döntenek, hogy csak az egyik oldalt büntetik akkor hajlamosabbak a kiszolgáltatottabb oldalt kímélni, és ennek vannak racionális okai is: Pl. csomó munkaügyi/munkavédelmi kérdésben a munkaadót terheli nagyobb felelősség nem a munkavállalót (és tulajdonképpen a prostitúció is egy ilyesmi szerződés ugye).

Példa: mondjuk biztos van pár nyomorult aki védőfelszerelés nélkül is elvállalná munkát a szénbányámban, és akkor ott halnak meg nem éhen (amit a laissez-faire kapitalizmus szemszögéből nézve előrelépés, ugye?) - de tegyük fel, ezt mégsem akarjuk, a szerencsétlen bányászokon már valószínüleg nincs mit büntetni... Én mint bányatulajdonos viszont jó eséllyel megengedhetném magamnak, hogy ellátom őket sisakkal, de azt is, hogy befizetek pár millió bírságot ha nem - tehát az én oldalamon pattog jobban a labda mind a helyzet javítása, mind a büntethetőség szempontjából - innentől egyszerűen racionális törvénykezés ha inkább rám szállnak minden erejükkel...

G. Nagy László 2020.10.29. 21:56:05

@szemet:

"Itt egy csomó dolog van egy kalap alá véve"

Ez így van. A rendezőelv ezúttal az, hogy mind szürreális.

"és liberális szemszögből nézve egy része nem értem hol problémás."

Nem mind az.

"átoperált nők szülése, mi vele a probléma"

Semmi, csupán groteszk.

"Szintúgy Ashley Graham. Valami törvénytelent csinál talán?"

Dehogy csinál ilyet. Te is tudod, hogy nem erről van szó. Csupán egy beteg illúziót táplál. Amikor elkészítette az angyalszárnyas fotóját, mintha maga is ott lenne a Victoria's Secret kifutóján, lányok százai írták az üzenőfalára, hogy hálásak és köszönik. A kövér csajok kaptak egy délibábot általa. Talán páran megnyugodva hátra is dőlnek, hogy minek a diéta, szép vagyok így is. És közben az igényes pasik ugyanúgy nem piszkálják meg őket még bottal sem. Mire jó ez?

G. Nagy László 2020.10.29. 21:59:55

@szemet:

"A prostitúciót ha jól értelmezem legalizálnád"

Nyilvánvalóan.

"de ha már illegális, inkább az eladói mint a vevői oldalon büntetnéd?"

Sehol sem büntetném. Mindenki azt kezd a testével, amit akar. Nincs értelme ennek a felvetésnek morális szemmel. Logikailag igen: nyilván tökéletes nonszensz az, hogy egy üzlet szabadon árulhatja a termékét, s a vevőt büntetik, ha vásárol...

G. Nagy László 2020.10.29. 22:09:20

@Siendor:

"Az a helyzet, hogy a "szabadság, egyenlőség, testvériség" liberális társadalmi eszméje teljesen egyértelműen vezetett idáig, és mindig is ide fog vezetni."

Én ezt egyáltalán nem látom így. Ha ezek a fogalmak megőrzik eredeti jelentéstartalmukat, úgy nem vezetnek semmiféle beteg világba. A szabadság azt jelenti, hogy mindenki szabadon rendelkezik a testével és a tulajdonával, vagyis a társadalomban nincs helye az erőszaknak. Az egyenlőség pedig törvény előtti egyenlőséget jelent, semmi többet. A bajok ott kezdődnek, amikor az egyenlőséget minden egyébre is ki kívánjuk terjeszteni, ezért fontosabb értéknek kezdjük hazudni a szabadságnál. Ez maga az ősbűn, a kommunizmus előszobája. Ha ugyanis az egyenlőség a legnagyobb érték, abból egyenesen következik, hogy a szegény szabadon kirabolhatja a gazdagot.

"Ugyanolyan ez mint az összes magasztos eszme (pl. kommunizmus), papíron jól néz ki, de aztán mégis valahogy megbukik. Nem véletlenül, mert teljesen emberidegen."

Sosem értettem ezt az összemosást. A kommunizmus eszméje már papíron se néz ki jól, sőt kifejezetten visszataszító. Ezzel szemben a non-agresszió elve (mely egyet jelent a liberalizmussal), valójában nagyon is emberi. Mi több: semmi egyéb sincs, ami igazán emberi volna.

G. Nagy László 2020.10.29. 22:12:40

@Siendor:

"egy afrikai volt házi rabszolga örült magának hogy most szabad. Igaz, amíg háziszolga volt, addig azt csinálta amit mondtak neki, de nem verték meg, nem erőszakolták meg, melegben volt és teljes ellátást kapott."

Az érvelési hibád itt az, hogy az almát hasonlítod a körtével. Javaslom a következő összevetést:

A) Az eredeti házi rabszolga állapot
B) Ugyanez a munkakör, ugyanezzel az ellátással, immáron munkaszerződéssel, mely szabadon felbontható.

Nos, melyik a kedvezőbb?

Siendor 2020.10.30. 08:40:32

@G. Nagy László: "Ha ezek a fogalmak megőrzik eredeti jelentéstartalmukat" - De épp ez az. NEM őrzik meg. Mert emberek vagyunk. Mindig ez a vége, mindig eltorzul. Soha nem lesz és nem lehet másképp, mert képtelenek vagyunk saját magunkon túllépni. Ezért nem ilyen ostoba utópiákat kell építeni amik az emberi viselkedést figyelmen kívül hagyják, hanem a valóban létező emberi viselkedésre kell olyan rendszert építeni, ami közel optimális lehet azzal együtt.

A kommunizmus miért ne hangozna jól? Már ha képesek vagyunk "out of the box" gondolkodni. Mindenki dolgozik, a főbb dolgok közösek, mindenből csak annyi van amennyi kell, és mindenki kap ami kell neki, senki nem boldogtalan, senki nem éhezik, senki nem halmoz fel.
Ez akár egy zöld utópia is lehetne, van egy naaagy lakóház, saját szobákkal, közös konyha, közös szerszámkészlet (ugye ma is mindenkinek vagy egy ütvefúrója), mindenki nagyjából egyformán keres, mindenki boldog. De természetesen nem működik, mert egyforma fizetésekkel mindenki a könnyű munkát végezné, a tervgazdálkodás sosem működhet hatékonyan, a közös szerszámkészletnek másnapra hiányozna a fele, a másik fele törött lenne, a közös helyiségek meg úsznának a mocsokban.

Siendor 2020.10.30. 08:45:23

@G. Nagy László: Az alma-körte részt értem, csak ezzel megint az a baj, hogy a valóságban nem így működik az ember. A "családtagnak" tekintett rabszolga mindig is jobb ellátást fog kapni mint ha ugyanezt bérrabszolgaként végzi.
Nézz csak körbe, szinte mindenhol ahol a bérből élő és a kvázirabszolga hasonló helyen és körülmények között dolgozott, mindig a bérből élő élt rosszabbul. (Római plebs vs. rabszolga, a magyar cseléd vs napszámos(!) (jó a magyar rendi rendszer mondjuk borzalmas volt, de így is, a majorsági cseléd még mindig jobban élt mint a napszámos), az angol bérlő ("paraszt") vs. gyári melós) stb. stb.

Sajnos az ember a "tulajdona karbantartására" többet költ mint egy alkalmazottra.

Az elméleti A-B kérdésed tök jó, elméletben nyilván B.
De inkább kérdezd így:
A) Az eredeti házi rabszolga állapot - fizetett orvossal, "nyugdíjjal", havi 100 aranypénz költséggel
B) Ugyanez a munkakör, ugyanezzel az ellátással, immáron munkaszerződéssel, mely szabadon felbontható. - ha beteg vagy dögölj meg ha öreg vagy dögölj meg, havi 30 aranypénz a fizetésed

szemet 2020.10.30. 09:27:43

@G. Nagy László: "csupán groteszk"

Én már nem sok mindenen lepődöm meg az emberek családi élete kapcsán - de ha igen akkor inkább olyasmin amire én álmomban sem gondoltam korábban. Itt viszont a dolog részben szükségszerű: ha egy nő egyszerre érzi magát férfinak és akar vér szerinti gyereket - milyen opciója marad még?

Bár az ilyesfajta érzéseknek nincs igazságértéke, nemcsak emiatt kár rá sok szót vesztegetni hanem mert egyszerűen nem torkolhatnak semmiféle cselekvésbe - egyszerűen olyan szükségszerűségek amiknek kiváltó okai nincsenek a kezedben. Az ilyesmi az érzésekkel szerintem szimplán együtt kell élnie annak akinek van: pl. ha nevetségesnek tartod a repülőgép formáját akkor nincs mit tenni - így marad levegőben, vagy ha taszít, hogy az evés büdös és nem túl higiénikus folyamatba torkollik akkor sem tudsz mit tenni (leszokni róla?;) stb... Ez persze nem hiba, normális, sőt van benne egyfajta fiatalos, gyermeki, rácsodálkozó vonal ami pozitívan értékelhető. (Én is bámulom Mandelbrot halmazt hiába 100%ig szükségszerű.)

De azt azért vedd észre az ilyesmik tényleg csak annak érdekesek, akik valamiért törődnek az érzéseiddel!

"Talán páran megnyugodva hátra is dőlnek, hogy minek a diéta, szép vagyok így is. És közben az igényes pasik ugyanúgy nem piszkálják meg őket még bottal sem. Mire jó ez? "

Ó, ugye tudod hogy empíria nélküli fantázia-emberekkel bármi mellett lehet érvelni. Ezt nézd: Talán páran nem motiváltak hanem inkább lebénulnak a negatív testképükből fakadó szégyentől, bűntudattól önvádtól és negatív spirálba kerülnek. A molett modell sikere kirángatja őket ebből a passzív lelkiállapotból és esetleg (mivel az emberi élet sok dimenziós) más területen elkezdenek sikereket elérni. Ezek után mint kiegyensúlyozott, sikeres molett nők lehalásszák a rájuk gerjedő rétegízlésű férfiakat (gondolom ez is groteszk neked - de ez legalább nem szükségszerű - szóval engedélyezem hogy itt meglepődj;) a depressziós és savanyú hasonló testalkatú társaik elől!

Most akkor fifty-fifty állunk fantáziaemberekben! ;) Akkor innen hogyan tovább?

Siendor 2020.10.30. 09:41:03

@G. Nagy László: "És közben az igényes pasik ugyanúgy nem piszkálják meg őket még bottal sem." - Ez az "ellenoldal" (a 30 kilós anorexiás. abszolút egészségtelen modelleket alkalmazó divatvilág) által keltett hamis illúziók miatt van, de valójában ez a nempiszkálás is illúzió, mert egy "igényes pasi" nem attól igényes, hogy botsáskát akar piszkálni nő helyett. És rengeteg igényes pasi simán megpiszkálná A.G-t (de a rajongóit nem biztos, mint ahogy rengeteg vékony nőt sem piszkálnak, mert nem szép - vékonynak se).

Siendor 2020.10.30. 09:43:31

@szemet: A teltebb nők értéktelenné degradálása valójában megakadályozza őket nemcsak a fogyókúrában, és az igényesebbé válásban (szép ruha, smink), ezzel rontja az esélyeiket és a lelkiállapotukat. Ennek megakadályozója az elfogadás, mely fura módon még segíti is őket lefogyni. Ugyanis nem dőlnek hátra hogy szépek, hanem ráébrednek hogy LEHETNEK szépek.

Siendor 2020.10.30. 09:59:14

Különben arról nem is beszélve, hogy valószínűleg legalább annyi "igényes férfi" választ "a mainstream szerint" kívánatos külsejű nőt megfelelési kényszerből, mint ahány meleg férfinek volt felesége 100 éve. Mert el kellett nyomnia a valódi ízlését. Úgyhogy igenis, hajrá elfogadás!

G. Nagy László 2020.10.30. 10:39:00

@Siendor:

"Ez akár egy zöld utópia is lehetne, van egy naaagy lakóház, saját szobákkal, közös konyha, közös szerszámkészlet (ugye ma is mindenkinek vagy egy ütvefúrója), mindenki nagyjából egyformán keres, mindenki boldog."

És meg is válaszolod:

"De természetesen nem működik, mert egyforma fizetésekkel mindenki a könnyű munkát végezné, a tervgazdálkodás sosem működhet hatékonyan, a közös szerszámkészletnek másnapra hiányozna a fele, a másik fele törött lenne, a közös helyiségek meg úsznának a mocsokban."

A kommunizmus már papíron is kurva szarul fest, három összefüggő okból:

1. Csak erőszakkal megvalósítható, így erkölcstelen. Egyszerűen nem mondhatod meg senkinek sem, hogy ne halmozzon fel, s azt sem, hogy ne lógassa a lábát. Mindenki úgy él, ahogy akar, különben diktatúrát hozol létre.

2. A felhalmozás az egyik legszentebb folyamat, amelyet valaha is kitalált az emberiség. A megtakarítások és az ebből épülő koncentrált tőke a motorja minden fejlődésnek, s a záloga az általános emberi jólétnek. (Csak hogy világosan lásd: nézd az IKEA példáját. Tipikus multi, annak minden jellemzőjével. Bőséges árukínálattal, elfogadható minőséggel és sztenderd, vagy inkább csökkenő árakkal. Így lehet a lehető legjobban szolgálni az életszínvonal növekedését.)

3. A kommunizmus képtelen hatékonyságot teremteni. Ahogy írod is, nagyon helyesen: "a közös szerszámkészletnek másnapra hiányozna a fele, a másik fele törött lenne, a közös helyiségek meg úsznának a mocsokban."

G. Nagy László 2020.10.30. 10:43:47

@Siendor:

A) Az eredeti házi rabszolga állapot - fizetett orvossal, "nyugdíjjal", havi 100 aranypénz költséggel
B) Ugyanez a munkakör, ugyanezzel az ellátással, immáron munkaszerződéssel, mely szabadon felbontható. - ha beteg vagy dögölj meg ha öreg vagy dögölj meg, havi 30 aranypénz a fizetésed

Visszatértél az alma-körte vonalra. Figyu, egyszerűsítsük le a kérdést! Szerintem mindenki azt kezd az életével, amit akar. Ha valaki aláír egy hatvan évre szóló, felbonthatatlan munkaszerződést, szíve joga. De az nem megy, hogy pisztolyt tartok a fejedhez és rabszolgának nevezlek. Csak annyit tegyél meg a kedvemért, hogy nem hagyod figyelmen kívül az agressziót, illetve ennek ellentétét, a szabadság tiszteletét. Onnantól, hogy nincs erőszak és kényszer, tőlem mindenki úgy szerződik, ahogy akar.

G. Nagy László 2020.10.30. 10:49:34

@szemet:

"Talán páran nem motiváltak hanem inkább lebénulnak a negatív testképükből fakadó szégyentől, bűntudattól önvádtól és negatív spirálba kerülnek. A molett modell sikere kirángatja őket ebből a passzív lelkiállapotból és esetleg (mivel az emberi élet sok dimenziós) más területen elkezdenek sikereket elérni. Ezek után mint kiegyensúlyozott, sikeres molett nők lehalásszák a rájuk gerjedő rétegízlésű férfiakat (gondolom ez is groteszk neked - de ez legalább nem szükségszerű - szóval engedélyezem hogy itt meglepődj;) a depressziós és savanyú hasonló testalkatú társaik elől!"

Egy olyan ember előtt, aki nem tökéletesen elégedett a testével - van olyan egyáltalán, aki igen? -, alapvetően négyféle út áll:

1. CSELEKVŐ - Messze a legpozitívabb, ha az alakformálás oltárán áldozva minden tőlünk telhetőt megteszünk. Ez már csak azért is üdvözítő, mert az aktivitás a lelket még sokkal gyorsabb ütemben gyógyítja, mint a testet. Aki képes tenni magáért, az előbb-utóbb felhagy az önsajnálattal és hihetetlen erőt merít abból, hogy végre a saját kezébe vette a sorsát. Az ilyen embernek semmit sem nyújt Ashley Graham fotója, sokkal intenzívebb forrásból táplálkozik.

2. ELFOGADÓ - Azzal sincs semmi baj, ha képesek vagyunk megbékélni és együtt élni a hibáinkkal. Teljesen legitim döntés az is, ha teszünk a sportra, teszünk a diétára, csak simán élvezzük az életet, tudomásul véve, hogy sosem leszünk szupermodellek. Talán egy teltkarcsú angyal is tud segíteni abban, hogy könnyebben elfogadjuk magunkat, ám az volna a normális, ha erre semmi szükség nem lenne. A kiegyensúlyozottság azzal kezdődik, hogy képesek vagyunk szeretni magunkat, még a leggyalázatosabb állapotunkban is.

3. ELTÉVEDŐ - Az igazi problémák ott kezdődnek, amikor - Ashley Graham üzenetét dekódolva - elhisszük, hogy tökéletesen komplex életet élhetünk bármiféle energiabefektetés nélkül is. Amikor elhisszük, hogy minden ember ugyanolyan értékes és mindenkinek alanyi jogon jár a sztárság, a csillogás, az elismerés, a konfettieső. Egy kövér és egy sportosan karcsú pontosan ugyanannyit ér szakácsként, hentesként, vagy bérszámfejtőként, de sosem fognak azonos árfolyamot képviselni rövidtávfutóként, popénekesként, vagy szeretőként. Jómagam hiszek abban, hogy az esetek többségében érdemes megtalálni a lazább utat, ám e téren a könnyű út önbecsapás, nem vezet sehová sem.

4. SZORONGÓ - Míg az előző három kategória mindegyikében van több-kevesebb ráció, addig a szorongó karakter tökéletesen érthetetlen. Rosszul érzi magát a bőrében, képtelen elfogadni a saját testét, ráadásul nem hisz a mesékben sem - mégis képtelen a változásra. Ha lehetne, egyszer eltöltenék egy napot egy ilyen ember fejében. El sem tudom képzelni, hogy miféle irracionális, pusztító gondolatok uralják az elméjét.

G. Nagy László 2020.10.30. 11:01:37

@Siendor:

"Különben arról nem is beszélve, hogy valószínűleg legalább annyi "igényes férfi" választ "a mainstream szerint" kívánatos külsejű nőt megfelelési kényszerből, mint ahány meleg férfinek volt felesége 100 éve. Mert el kellett nyomnia a valódi ízlését. "

Ez teljesen kizárt. SOHA nem találkoztam még olyan esettel, hogy egy férfi megkaphatott volna akár bombacsajokat is, ám ő - valamiféle fura perverziótól vezérelve - inkább valami csúnyácskát, vagy tramplit választott volna. Nem állítom, hogy nincs ilyen, de ezerből egy. Pszichológiai tény, sok száz kutatás támasztja alá, hogy a fizikai vonzerő sztenderdjei igen erős azonosságokat mutatnak - időtől, tértől, kultúrától függetlenül. A génjeinkbe van kódolva, hogy a szaporodóképeset, az egészségeset keressük, ezért legtöbbünket pont ugyanígy taszít
az anorexiás csaj, mint a 90 kilós dömper.

Egyedül a Csengetett, Mylord? című sorozat Teddyje, akinél hasonló perverziót látni, semmilyen más irodalmi élményt, vagy filmet nem tudnék megemlíteni, ahol ilyennel találkoztam volna.

"Úgyhogy igenis, hajrá elfogadás!"

Természetesen. A világ legbűbájosabb palija vagyok minden kövér csajjal, a legtöbbet jól meg is ölelgetem. Csak sajnálom őket, hogy ennyire szűkítik a játékterüket.
süti beállítások módosítása