Két dologban minden józan ember egyetért. Az első: senkinek sem jó az, ha a társadalom polarizált és széles a leszakadók tábora. A második: a felemelkedés útja a tanuláson és a munkán át vezet. Lehetünk jobbosok vagy balosok - republikánusok vagy demokraták; fideszesek vagy dékások - mindannyian örömmel konstatáljuk, ha a felsőoktatásban szép számmal megjelennek az afroamerikai, illetve idehaza a roma származású hallgatók. Csupán abban van nézetkülönbség, hogy e kívánt eredményt milyen úton érjük el.
A woke-gondolkodás szerint a kérdést gyorsan rövidre lehet zárni: sokszínűségi kvóták alapján kell feltölteni az egyetemi helyeket. Ha az Egyesült Államok népességének 13,4%-a fekete, úgy a felsőoktatásban is hozzávetőlegesen ennek a részaránynak kell érvényesülnie, függetlenül az egyéni képességektől és teljesítményektől. Ha a tiszta verseny nem ilyen eredményt hoz - márpedig a gyakorlat szerint ez a helyzet - akkor az afroamerikai jelentkezők előnyben részesítendők; számukra alacsonyabb ponthatárt kell megállapítani. Fura, hogy a világ nyugati felén ez az ezer sebből vérző megközelítés ma már széles körben elfogadott. S hogy mi is a baj a sokszínűségi kvótával?
- RASSZISTA - Talán ez nem is igényel különösebb magyarázatot.
- VERSENYELLENES - Mindenféle diszkrimináció a verseny ellen hat, a pozitív megkülönböztetés is.
- ERKÖLCSTELEN - Az előző két pontból egyenesen következik. Ahol valakit bőrszín alapján pozitív módon diszkriminálnak, ott másokat ugyanilyen alapon ugyanilyen mértékű hátrány ér.
- MÉLTÁNYTALAN - A leginkább azokkal a fehér felvételizőkkel szemben, akik tiszta verseny esetén bejutottak volna, így azonban kiszorulnak a képzésből.
- NEM NYÚJT VALÓDI SIKERÉLMÉNYT - Aligha tölt el elégedettséggel bárkit, ha tudja, hogy a bőrszíne alapján nyert felvételt.
- RONTJA A TÁRSADALOM ÖSSZHATÉKONYSÁGÁT - Gyengébb képességű hallgatókból nagy valószínűséggel gyengébb orvosok, mérnökök, jogászok és közgazdászok válnak. Arról nem is beszélve, hogy a lemorzsolódás is jelentősebb; számottevően kevesebben szereznek diplomát egy ilyen struktúrában. (Vagy pedig az elvárásszintet viszik lejjebb, ami egyes szakmákban akár végzetes is lehet.)
- MEGBÉLYEGEZ - A többségi társadalomban a kedvezményezettek kapcsán - valóságtartalmától függetlenül - egy olyan kép fog kialakulni, mely szerint az érintettek alacsonyabb rendűek, képtelenek a beilleszkedésre, lehetetlen számukra, hogy önerőből, valódi teljesítményt felmutatva váljanak sikeressé. Talán ez a legpusztítóbb méreg mind közül.
A konzervatív és a klasszikus liberális gondolkodásmóddal összeegyeztethetetlen bármiféle kvóta alkalmazása. Ezek a társadalomfilozófiák nem hajlandók feláldozni a morált a diverzitás oltárán, így ragaszkodnak a sportszerűséghez és a tiszta versenyhez. A kérdés csupán az, hogy e hagyományos struktúrában miként lehet helyzetbe hozni a hátrányos helyzetűeket; ha úgy tetszik: miként lehet elősegíteni a valódi esélyegyenlőséget. Nos, ennek eszköztára valójában meglehetősen gazdag. Magyarországon - párthovatartozástól függetlenül - igen sokan dolgoznak a cigányság felzárkóztatásán (hitem és tapasztalataim szerint nem is eredménytelenül), ennek keretén belül számos program segíti egyetemi, főiskolai képzésüket is. A teljesség igénye nélkül csupán néhány példát említek.
- FELKÉSZÍTÉS - Tanárok, civil szervezetek, alapítványok sora tesz felajánlást, mely szerint ingyenes felkészítést nyújtanak roma származású fiatalok számára egyetemi felvételi kapcsán. Ha létezik tökéletesen sportszerű segítség, úgy elsősorban az ehhez hasonlóakra érdemes fókuszálni. Ez a fajta attitűd nem megúszni, kikerülni igyekszik a megmérettetést, hanem valódi értéket, tudást közvetítve a startvonalra állítja versenyzőit. Én ezt hívom példaértékű támogatásnak. E téren külön említést érdemel az 1996-ban létrehozott Romaversitas Alapítvány, mely többek között ily módon is segíti a roma értelmiségi réteg szélesedését.
- LAKHATÁS - Mind a felkészülés során, mind a felsőoktatásban eltöltött időszakban hatalmas segítség lehet a lakhatás biztosítása, akár ingyenes kollégiumi helyekkel.
- ÖSZTÖNDÍJ - A fizetős képzések mecénás általi finanszírozása ugyancsak járható útja a támogatásnak.
- SPECIÁLIS KURZUSOK - A Corvinus Egyetem által működtetett Roma Kulturális Influencer Képzés iskolapéldája a célzott programoknak.
Ne tévedjünk: a felsoroltak mindegyike belenyúl a versenybe. Gondoljunk azokra a nem roma származású fiatalokra, akik szellemi és anyagi tekintetben sem élveznek előnyt a kedvezményezettekkel szemben, mégsem kapnak ingyenes felkészítést, sem lakhatást, sem ösztöndíjat. Speciális képzést sem indítanak számukra. Az esélyegyenlőség megteremtésének ezen eszközeire mégsem mondjuk, hogy igazságtalanok, vagy károsak lennének. Egész egyszerűen azért nem, mert a teljesítményt, a magas szintű tudást és magát a versenyt is szolgálják, szemben a kvótarendszerrel, amely mindezekkel tökéletesen ellentétes módon hat.
A Carter edző c. filmet - Samuel L. Jackson főszereplésével - 2004-ben forgatták. A mozi igaz történeten alapul: Ken Carter 1999-ben azzal került az újságok címlapjára, hogy játékosainak minősíthetetlen tanulmányi eredményei miatt visszaléptette verhetetlen középiskolai kosárlabdacsapatát. Visszatekintve úgy tűnik, az ezredforduló táján még a valódi problémákra valódi, teljesítményalapú válaszokat kerestek. Az elmúlt húsz évben azonban sokat változott a világ. A Floridai Egyetem diáksága például - pár héttel ezelőtt, riporteri villámkérdésekre válaszolva - rendre kiállt a sokszínűségi kvóta mellett, amikor a felsőoktatási felvételi szisztémáról kérdezték őket. Mintegy fél perccel később azonban, amikor a sportcsapatok kerültek terítékre - melyekben az említett filmmel megegyező módon a feketék dominálnak -, ugyanezek a diákok már mereven elzárkóztak mindenféle adminisztratív beavatkozástól. A teljesítménynek kell döntenie - mondták egybehangzóan, s még csak nem is zavarta őket az illogikus kettős mérce, s annak mélységesen immorális volta. Úgy tűnik, megfelelő agymosással bármire rávehető az ember...