téveszmék
https://teveszmek.blog.hu/atom
blfr7@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://teveszmek.blog.hu/2024/03/18/_a_baloldalisag_a_kovetkezetessegrol_szol
"A baloldaliság a következetességről szól"
2024-03-18T00:20:09+01:00
2024-03-18T00:20:09+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/naci.webp" alt="naci.webp" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Tudom, már a cím is álságos. A baloldaltól soha senki nem várja el, hogy következetes legyen. Még a saját szavazóik sem. Mindenki rég tudomásul vette, hogy a többi valláshoz és ideológiához hasonlóan a balos világlátás dogmái is erősen önellentmondásosak. Hogy mást ne mondjunk: a szabadság és a vagyoni egyenlőség eszméi bizonyosan nem férnek meg egy csónakban. A különböző áldozati csoportok is ütik egymást - képletesen és szó szerint egyaránt. Nyilvánvaló, hogy nem lehet egyszerre képviselni a melegeket és a muszlim hitűeket; vagy épp a sport terén a nőket és a transznemű nőket. Ám ezek még szinte megmosolyogtató problémák. A nagyobb gond az, hogy minden, ami az utóbbi 80 esztendőben a baloldaliság jegyében hangot kapott, valójában a nácizmus ellenében került megfogalmazásra. A nyugati szociáldemokrácia egyértelműen elutasította a rasszizmust, az antiszemitizmust és a háború imádatát. Ezekkel mélyen egyet lehet érteni. Ám mit látunk az utóbbi pár évben? A fejlett világ balos hangadói mára harsányan rasszistává, antiszemitákká és a háború legnagyobb követelőivé váltak. Érti ezt valaki?</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">RASSZIZMUS</span></p>
<p> </p>
<p>Martin Luther King világraszóló beszéde óta tudjuk: a rasszizmus egyetlen ellenszere a színvakság. Ez persze sosem jelenthet afféle álszent színjátékot, mint amikor Michael Jordannel beszélgetve benyögöd: észre sem vettem, hogy fekete vagy... Erre az ostoba képmutatásra semmi szükség. Cigány származású barátaim többsége sem rejtheti el vérvonalát, pedig elképesztő különbségeket mutatnak. Ottó - a legnagyobb dumás - pont úgy fest, mint egy török szultán. Piszkálom is, amikor nagy ritkán megborotválkozik, mert nála a szakáll a perfekt imidzshez elengedhetetlen. Gyuszit is imádom. Őt csak Don Julionak szólítjuk, mert egy az egyben úgy fest, mint egy mexikói maffiózó. Aztán ott van Tibi, akiről Gárdonyi regényalakja, Sárközi ugrik be azonnal... Ám ellenpéldaként megemlíthetem Gombos Laci barátomat, aki pár éve itt hagyott bennünket. Hosszú esztendőkön át pókereztünk együtt, rengeteget beszélgetve; csupán két apróság maradt titok előttem: énekesi tehetsége és származása. Halála után rákerestem zenei produkcióira, s csak akkor esett le a tantusz... Nyilván persze nem ez a lényeg, amikor színvakságról beszélünk. Egy valami fontos csupán: mindenki ugyanazt a bánásmódot érdemli, akár kiabál róla a vérvonala, akár nem. Ez volna a középutas, liberális, erkölcsös álláspont, amely egy rövid ideig jellemezte is a civilizált világot. Aztán jött a baloldal és mint mindig, minden téren, itt is sikerült túltolniuk a biciklit. Jött a feketéket helyzetbe hozó kvóta az amerikai felsőoktatásban. Jött az Oscar-díj faji kvótakövetelménye. Jött a <em>"próbálj kevésbé fehér lenni"</em> kampány a Coke részéről. Majd jött a BLM a <em>"nem lesz egyenlő a fehér ember, hanem a mi rabszolgánk lesz!"</em> jövőképpel. Ta-Nehisi Coates amerikai író már első könyvében nyíltan megfogalmazza, milyen megvetéssel tekint a fehér emberekre: <em>"Úgy gondoltam, hogy mocskosnak tűnnek, és ez rasszistává és büszkévé tett." </em>Addig idegenkedtek Hitler gyalázatos gondolkodásmódjától, míg egészen magukévá nem tették.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">ANTISZEMITIZMUS</span></p>
<p> </p>
<p>Sokan már évekkel ezelőtt felkapták a fejüket, hogy mi lesz ebből. A baloldali gondolkodást ez idő tájt már áthatotta a mély és zsigeri rasszizmus, de akkoriban még csak az volt egyértelmű, hogy a (gonosz, elnyomó, rabszolgatartó) fehér ember kerül a legalsó polcra, a piramis csúcsán pedig a (legtöbbet szenvedett) feketék állnak. Az indiánok áldozati státusza szintén nem lehetett megkérdőjelezhető, így viszont a velük egy nagyrasszba tartozó távol-keletiek is jó pozíciót nyertek, még úgy is, hogy semmilyen tekintetben nem tekinthetők sem vesztesnek, sem elnyomottnak, sem pedig áldozatnak. No de mi lesz a többiekkel? Az első ijesztő jelet egy amerikai egyetem baloldali diákcsoportjának röplapja szolgáltatta, a következő felirattal: <em>"A zsidó vajon fehérnek számít?"</em> A fene se tudja, hogy e teoretikus felvetést sikerült-e megválaszolni azóta, egy biztos: a gázai konfliktus megmutatta, mit gondol az echte baloldali. Az amerikai egyetemi diákság Palesztina mellett tüntet. Claudine Gay, a Harvard Egyetem afroamerikai elnöke az intézményében megjelenő nyílt antiszemitizmust mentegeti. Nagy-Britanniában 2023-ban minden eddigi rekordot megdönt a zsidók elleni támadások száma. Párizsban Dávid-csillagokat festenek a házak falára - októberben három hét alatt 850 antiszemita esetet jelentenek a francia rendőrségen. Világos, hogy nem vált mindenki egy csapásra zsidógyűlölővé, ám ami eddig a legfőbb bűnnek számított, azzal szemben kifejezetten elnézővé és megengedővé vált a világ - nem kis részben a baloldal iszlámsimogatásából fakadóan. Addig idegenkedtek Hitler gyalázatos gondolkodásmódjától, míg egészen magukévá nem tették.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">A HÁBORÚ IMÁDATA</span></p>
<p> </p>
<p>1945 után meglehetősen egységes közhangulat uralta a világot: soha többé háborút! Az Európai Unió (és elődei) létrehozásában is jelentős motivációt jelentett a békevágy. Mindenki érezte, hogy az első világháború lezárásakor valamit nagyon elrontottak. Mindenki úgy gondolta, hogy amennyiben közös akolba kerül Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia, onnantól többé nincs miről beszélni. A hidegháború időszakában voltak ugyan ingerült pillanatok - rendszerint a kubai rakétaválságot szoktuk emlegetni a feszültség csúcspontjaként -, ám 1962 és 2022 között már csupán lokális konfliktusokat láttunk, s nem volt gyakori téma az atomháború réme. Az utóbbi két évben azonban mintha megveszett volna a világ. <em>"1848 márciusában Európa lángokban állt. Vér folyt a fővárosok utcáin. Bécsben barikádokon harcoltak. Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk. Tizenkét pontot szerkesztettünk. Átsétáltunk Pestről Budára. Az volt az első békemenetünk... Puskalövés nélkül kiszabadítottuk a politikai foglyokat. Színházba mentünk, nemzeti darabot néztünk, a szünetben nemzeti dalt énekeltünk, és estére győztünk. Napra pontosan kilenc hónapra rá megszületett Petőfi Zoltán..."</em> - így kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor március 15-én, megerősítve azon önképünket, hogy alapvetően békés nemzet volnánk. S ha nagy költőnknek a forradalom első estéjén még be kellett érnie a szenvedély levezetésének köznapi módjával, azért pontosan tudjuk, milyen erős harci szellem munkált benne. <em>"Sehonnai bitang ember, Ki most ha kell, halni nem mer"</em> - alighanem ez az attitűd jellemezte inkább az adott kort. Ma már ez nem 176 esztendőre, de fényévnyi távolságra van tőlünk. Nincs miért fegyvert fognunk, és természetesen európai polgártársainknak sincs sok oka rá. De kedvük sincs hozzá; ha megkérdeznénk száz spanyolt, vagy száz svédet, aligha találnánk köztük olyat, aki önként és dalolva az ukrán frontot választaná. A háborús hergelés a szűk politikai elit felelőtlenkedése csupán. Ha az agytrösztre, az Egyesült Államokra tekintünk, azt fogjuk látni, hogy erősen fordult a kocka; míg korábban a jobboldal volt harciasabb, ma egyértelműen a demokraták tüzelik a háborút. Természetesen mindkét oldal elkötelezett a hadiipar mellett - ennek a lobbiérdekeken túl az alapvető közgazdaságtani okait is ismerjük -, ám amíg a republikánusok beérik azzal, ha eladják termékeiket, a demokraták szemlátomást használni is akarják azokat. <em>"Szeretkezz, ne háborúzz!"</em> - hallottuk oly sokszor a pacifista baloldaltól. Ma a konzervatív Orbántól halljuk ugyanezt, míg a globalisták nap mint nap azt hirdetik: vége a béke korszakának. Ugyanazok, akik tegnap még a hópihéket védték, nehogy felzaklassák magukat egy durvább történelmi fotón; akik a nők elleni támadásként kezelték az útburkoló munkások elismerő füttyét; akik a politikai korrektség jegyében létrehozták az újbeszélt, hogy elkerüljék a legártatlanabb verbális sértést is - ma simán a vágóhídra terelnék a világot. Addig idegenkedtek Hitler gyalázatos gondolkodásmódjától, míg egészen magukévá nem tették.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">***</span></p>
<p> </p>
<p>Ami engem illet: sosem leszek baloldali. Sosem tudnám vallani értékeiket és sosem tudnám elnézni következetlenségeiket. De ezzel együtt is követelem vissza azt a hagyományos baloldalt, amelyet még szociáldemokratának lehetett nevezni. Amelyik kiállt szegények mellett. Amelyik egyenlőséget hirdetett. Amelyik elvetette az erőszakot és a háború minden formáját. Amelyikben még volt némi szeretni való.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F18%2F_a_baloldalisag_a_kovetkezetessegrol_szol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F18%2F_a_baloldalisag_a_kovetkezetessegrol_szol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F18%2F_a_baloldalisag_a_kovetkezetessegrol_szol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="A baloldaliság a következetességről szól""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/03/18/_a_baloldalisag_a_kovetkezetessegrol_szol#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18354605" border="0" /></a><br /></p>
háború
rasszizmus
baloldaliság
0
"A baloldaliság a következetességről szól"
A baloldal ma már egyenesen azt képviseli, ami ellen azelőtt létrejött.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/naci.webp
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/naci.webp
https://teveszmek.blog.hu/2024/03/11/_amit_elkezdtel_fejezd_is_be
"Amit elkezdtél, fejezd is be!"
2024-03-11T08:09:44+01:00
2024-03-11T08:09:44+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p> <img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/finish.jpg" alt="finish.jpg" class="imgnotext" width="452" height="300" /></p>
<p> </p>
<p><em>"Tudtam, hogy ez az elhatározás egy életre szól. Számomra a vissza ismeretlen fogalom. És az elhatározás nem átmeneti szórakozást, hanem véres komolyságot jelentett. Már akkor is ösztönszerűleg idegenkedtem az olyan emberektől, akik mindent elkezdenek anélkül, hogy keresztül is vigyék, amit elkezdtek. Ezeket a mindenütt jelenlevőket már akkor is gyűlöltem, működésüket veszedelmesebbnek tartottam a semmittevésnél."</em> - Vajon kitalálná-e a kedves Olvasó, hogy kitől származik ez az idézet? Segítek: ezek egy valódi fanatikus mondatai. Egy igazi pszichopata mondatai. Adolf Hitlerről van szó, s személye kapcsán aligha lepődünk meg, hogy elvi kérdést csinált abból is, ami tisztán pragmatikus. Ugyanakkor be is árazta a címbéli frázist.</p>
<p> </p>
<p>Nyilvánvaló, hogy nem kell minden úton végigmennünk, melyre valaha ráléptünk. Ha egyértelművé válik, hogy rossz felé indultunk, onnantól minden további lépés indokolatlan. Ha belátjuk, hogy reménytelenül messze a cél, felesleges a további erőlködés. A gondolkodásra és önreflexióra képes ember életét nem merev dogmák, hanem a tiszta matek irányítja, akármilyen hűvösen is hat e kijelentés. És lám, milyen szép is a nyelv; amikor az mondjuk: BEFEJEZNI, érthetjük rajta azt is, hogy VÉGIGCSINÁLNI, de annak szöges ellentét is: ABBAHAGYNI. Mindkettő lehet legitim választás, a lényeg, hogy saját, kiérlelt döntésünk legyen.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">PSZICHIKAI SZÁL</span></p>
<p> </p>
<p>A magamfajta őskövületek hagyományos határidőnaplót használnak, melybe tollal írják az adott napokra kiporciózott teendőket. Minden egyes befejezett projekt egy áthúzott, kisatírozott sort jelent és kéjes örömöt okoz. A modernek a laptopjukon, vagy a telefonjukban rögzítik elvégzendő feladataikat, az önmagukat zseniknek képzelők pedig igyekeznek mindent fejben tartani... a gondok ott kezdődnek, amikor több tucatnyi elintéznivaló sűrűsödik össze, folyamatosan robbanás közeli állapotban tartva az elmét. Persze, akármilyen módját is választjuk az adatrögzítésnek, a lezárt akták minden esetben a kielégülés forrásai, míg a lezáratlanok a frusztrációé.</p>
<p> </p>
<p>Érdemes különbséget tennünk feladat lajstrom és bakancslista között. Míg az előbbit valamiféle kényszerítő szükség hizlalja, az utóbbi csupán lehetőségeket tartogat. Ami engem illet: telefonomban több száz film- és könyvcím szerepel; ismerősök, barátok, olvasók, vagy épp közszereplők ajánlásai alapján. E listák hossza sosem csökken - ahogy lekerül egy megnézett/elolvasott tétel, rögtön jön helyette másik kettő. Valószínűleg halálom napján lesznek a leghosszabbak, de a fene se bánja.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">KIS PROJEKTEK - RUTINMŰVELETEK</span></p>
<p> </p>
<p>Az ember hazaér a bevásárlásból, s hatalmas szatyrait a konyha közepére helyezi. Vége a tengerparti nyaralásnak, s kipakolunk a kocsi csomagtartójából; a nappali táskákkal, bőröndökkel teli. E helyzetek kezelése terén kétféle iskolát ismerünk. Ez egyik a Pató Pál eljárás, amely első blikkre kényelmesnek tűnik ugyan, azonban hosszasan kerülgetni a csomagokat idővel fárasztóvá válik. Jómagam a hagyományos módszert részesítem előnyben:<em> "amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!"</em> Az ősi mondás a kis projektek világában abszolút helytálló; tényleg jobb pár perc alatt túl lenni az egészen. Elkezdtük, befejezzük - minek dagasztani a káoszt?</p>
<p> </p>
<p>Léteznek mindenesetre igazi csodabogarak is. Apámat egy hónapja temettük. Halála után szemrevételeztük hagyatékát - lakásában számos tároló dobozban önmagának címzett instrukciókat találtunk: átnézni, megvizsgálni, meghallgatni, ellenőrizni stb. Minden egyes feliratnál az volt az érzésem: egyszerűbb lett volna elvégezni a folyamatot, mint dokumentálni a teendőt... Talán így gyártott magának jövőbeli elfoglaltságot, hogy érezze: nyugdíjas éveiben is van még fontos teendője. Talán a lelke mélyén azt is érezte, hogy ezek oroszlánrészét sosem fogja elvégezni. Valójában nincs baj ezzel; van, aki szükségét érzi az effajta ártatlan önbecsapásoknak. Ám ha játszmamentes személyiségre vágyunk, úgy érdemes elfogadnunk, hogy az apró teendőket illetően érvényes a mondás: amit elkezdtünk, érdemes villámgyorsan be is fejeznünk. (És nem kell aggódni, holnapra is jut feladat bőven.)</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">NAGY PROJEKTEK</span></p>
<p> </p>
<p>A kisebb rutinfeladatok esetén azért érezzük, hogy érdemes gyorsan túl is lenni rajtuk, mert így gazdálkodunk a leghatékonyabban az időnkkel, az energiánkkal, a figyelmünkkel. Nem érdemes terjedelmes emlékeztetőket készíteni, hogy hol is tartottunk; nem kell újra felvenni az esetleg elveszített fonalat; hiszen egyetlen lendülettel is meglovagolhatjuk a problémát. A nagy projektek esetén ez nem lehetséges, ezért ezeknél pont fordított a helyzet: érdemes időnként megállni, és kiértékelni, hol tartunk, mennyit haladtunk és milyen irányban. Egy házasság esetén az nem lehet szempont, hogy egyszer valamikor belekezdtünk, ebből fakadóan muszáj is végigcsinálnunk... Vagy képzeljük el azt, hogy felvételt nyerünk az orvosi egyetemre, de már az első félévben világosan látjuk, hogy soha a büdös életben nem fogunk az egészségügyben dolgozni. Vajon hány előadásra ülünk be e felismerést követően? És ott van a vallás is. A legtöbben beleszületünk egy hitrendszerbe, majd múlnak a gyermekévek, s azt találjuk, hogy semmi közünk az egészhez. Miért kéne a családi tradíció miatt a lelkünktől idegen ösvényeken, apáink útján járnunk?</p>
<p> </p>
<p>Amíg a dogmatikus makacsság az egyén esetén hiba, addig a politikai vezetők részéről egyenesen bűn. Ha egy kormányzat a lenini úton vezet egy országot, s azt tapasztalja, hogy egyre kilátástalanabb a sötétség (márpedig ez minden marxista kísérlet alakalmával így alakult a történelem folyamán), úgy nem a tempót kell fokozni, hanem érdemes inkább visszafordulni. Sajnálatos módon a jelenkorban sem látunk egyebet, mint ideologikus őrületet. Elég, ha csak az orosz-ukrán háborút tekintjük. Két éve tart az értelmetlen vérontás, ám Orbánon kívül nem sok mindenkitől halljuk, hogy álljunk meg egy szóra, s nézzük meg, mire mentünk az eddigi EU-s politikával. A szankciók semmit nem érnek, de azért fenntartjuk azokat. Az Ukrajnának juttatott milliárdok elfolynak mindenfelé, de azért küldünk még. Azt már firtatni sem meri senki, mi lesz a sorsa a fegyverszállítmányoknak... Ha már elkezdtük, végig is csináljuk, ha beledöglik is mindenki! És tökéletesen mindegy, hogy a világmegváltó, dogmatikus téboly, a korrupt lobbiérdek, vagy épp az önreflexióra képtelen politikusi gőg irányít, a lényeg ugyanaz: masírozunk tovább rendületlenül, ködös ideológiákra hivatkozva.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">VEGYES PROJEKTEK</span></p>
<p> </p>
<p>A legérdekesebbek azok a projektjeink, melyekben keverednek a kisebb-nagyobb, könnyebb és nehezebb feladatok. Matek érettségi, felvételi... számomra ezek már igen régi emlékek, viszont azóta is volt részem hasonlóban. A mai napig nagy barátja vagyok a logikai rejtvényeknek, s volt szerencsém hat világbajnokságon, számos 24 órás versenyen, s megszámlálhatatlanul sok kisebb próbatételen részt vennem. Ezeken az egyik legnagyobb kihívást - az iskolai dolgozatokhoz, zárthelyikhez, vizsgákhoz hasonlóan - az jelenti, hogy mely feladatokba érdemes egyáltalán belekezdenünk, s ha már időt áldoztunk rájuk, szabad-e kifarolnunk azokból. A logikai versenyeken a részmegoldásokért nem jár pont, így az idővel való gazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír. Semmi sem olyan frusztráló, mint amikor egy húszpercesnek gondolt rejtvénnyel már negyedórája vacakolunk, s még mindig nem látszik az alagút vége. Ráadásul fogalmunk sem lehet róla, hogy három, avagy harminc percnyire vagyunk a megoldástól. Ha az előbbi az igaz, végzetes hibát követünk el, ha lemondunk róla. Ha az utóbbi áll közelebb a valósághoz, olyankor a kitartás jelent borzalmas döntést. (Seth Godin üzleti filozófus szerint kétféle feladás létezik. Az egyik a reaktív, amikor elfáradunk, elmegy a kedvünk az egésztől. Ez romboló. Az átgondolt, tudatos, ún. stratégiai feladás ezzel szemben kifejezetten hasznos lehet.) A lényeg: ezek a vegyes projektek szemléltetik a legjobban, hogy a címbéli, meglehetősen dogmatikus mondás mekkora téveszme. A jó döntés mögött mindig a józan matek áll.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">MÉRTÉKLETESSÉG</span></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: left;">Az élet persze nem csupán a feladatokról szól. Az élvezetek terén sem tűnik nagy okosságnak a <em>"befizettük, végigesszük"</em> alapelv alkalmazása. Ha a Trófeában ebédelünk, nyilván megkóstolunk két-három levest és a desszert sem maradhat el, ám ezek közé aligha tudunk kettőnél több fogást bepréselni, mégis a legtöbben megpróbálják... Világos, hogy a második világháború nélkülözésében edződött nagyszüleinktől még azt tanultuk, hogy mindent szépen meg kell enni, a jólét időszakaiban azonban a mértékletesség sokkal használhatóbb iránytűt jelent. Ugyanez a helyzet a vagyonszerzéssel is. Sokan vannak, akik soha nem tudnak leállni. Már régen megvan mindenük ahhoz, hogy még a dédunokáik is kipárnázott kényelemben élhessenek, de azért csak pörgetik tovább a mókuskereket. Megértem mindazokat, akiknek a biznisz az életük, a hobbijuk, a legfőbb szenvedélyük. De akiknek főként stresszt jelent az üzlet és a karrier, ráadásul ezerféle, sokkal élvezetesebb tevékenységgel is tartalmassá tehetnék az életüket, azok bizonyosan rossz döntést hoznak, amikor tűzzel-vassal végigcsinálják, amibe belekezdtek. (Sokak számára megmagyarázhatatlan Jürgen Klopp távozása a Liverpooltól. Én sem vagyok boldog tőle, mindenesetre érteni vélem döntését.)</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">***</span></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;"><em>"Amit elkezdtél, fejezd is be!"</em> Való igaz: nem tesz jót az önbecsülésnek, ha az ember soha semmit nem fejez be, s minden projektje megfeneklik félúton. Számos sikerrecept és bölcs instrukció létezik ennek elkerülésére, ám mind közül talán a legfontosabb, hogy jól válasszuk meg, mibe fogunk bele egyáltalán. Tévedni persze emberi dolog, előfordul, hogy rossz lóra teszünk. Egészen biztosan nem attól leszünk jellemesek, gerincesek, erkölcsileg kikezdhetetlenek, ha kitartunk a hülyeség mellett.</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;"><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/boros.png" alt="boros.png" class="imgnotext" width="452" height="225" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F11%2F_amit_elkezdtel_fejezd_is_be%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F11%2F_amit_elkezdtel_fejezd_is_be%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F11%2F_amit_elkezdtel_fejezd_is_be%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Amit elkezdtél, fejezd is be!""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/03/11/_amit_elkezdtel_fejezd_is_be#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18345947" border="0" /></a><br /></p>
életmód
pszichológia
0
"Amit elkezdtél, fejezd is be!"
Vajon végig kell-e mennünk minden úton, melyre valaha ráléptünk?
https://teveszmek.blog.hu/media/image/finish.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/finish.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/03/06/_az_elegans_megjelenes_kotelezo
"Az elegáns megjelenés kötelező!"
2024-03-06T00:24:22+01:00
2024-03-06T00:24:22+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p> <img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/pedo2.jpg" alt="pedo2.jpg" class="imgnotext" width="399" height="224" /></p>
<p> </p>
<p>Minden idők legaljasabb kampányába kezdett a DK. Ízléstelen óriásplakátjaik a hétvégén utcára kerültek, de ez csak egyetlen elem egy összehangolt, egységes őrjöngésben. Gyurcsány évértékelője, Kálmán Olga megszólalása az ATV-n, Varju László és Fletó minősíthetetlen fröcsögése a parlamentben - tolják ezerrel. A legnagyobb ellenzéki párt eddig sem az eleganciájáról volt híres, de mostanság mintha mindent egy lapra kívánnának feltenni; még a szokásosnál is jócskán gusztustalanabbak. Persze a világért sem szeretnék eltartott kisujjal fintorogni. Nem a kifinomultságot kérem számon.</p>
<p> </p>
<p>Donáth Anna azt írja Facebook oldalán: hányingere van e plakátoktól. <em>"</em><span class="x193iq5w xeuugli x13faqbe x1vvkbs x1xmvt09 x1lliihq x1s928wv xhkezso x1gmr53x x1cpjm7i x1fgarty x1943h6x xudqn12 x3x7a5m x6prxxf xvq8zen xo1l8bm xzsf02u x1yc453h" dir="auto"><em>Szeretném kérni az ellenzéki világ szereplőitől és minden jóérzésű embertől, hogy elkeseredettségüket és jogos felháborodásukat ne durvuló retorikával, nagyotmondással, gyűlöletbeszéddel, gyűlöletplakátokkal vezessék le. Maradjanak emberek."</em> Ebben tökéletesen egyet lehet érteni vele. A bibi csupán annyi hogy nemrég még a Momentum is pontosan ugyanezt a retorikát folytatta. <em>"Pedofidesz"</em> feliratú laptopok a parlamentben; <em>"pedofilvédő évértékelő"</em> plakátok az utcán - Annácskáék aligha a leghitelesebbek, ha a DK-t kell helyrerakni.</span></p>
<p> </p>
<p><span class="x193iq5w xeuugli x13faqbe x1vvkbs x1xmvt09 x1lliihq x1s928wv xhkezso x1gmr53x x1cpjm7i x1fgarty x1943h6x xudqn12 x3x7a5m x6prxxf xvq8zen xo1l8bm xzsf02u x1yc453h" dir="auto">A kisgazdák is reagáltak: szerintük jogsértő a plakát, hiszen az <em>"Isten, haza, család"</em> jelmondat szabadalmi jogvédelem alatt áll, így engedélyük nélkül az nem használható. Bevallom: én már azon is meglepődtem, hogy ez a párt egyáltalán létezik még - Torgyán doktor halála óta nem hallottam róluk semmit, pedig már annak is hét éve. A kisgazdák szerint a plakátkampány </span><span class="x193iq5w xeuugli x13faqbe x1vvkbs x1xmvt09 x1lliihq x1s928wv xhkezso x1gmr53x x1cpjm7i x1fgarty x1943h6x xudqn12 x3x7a5m x6prxxf xvq8zen xo1l8bm xzsf02u x1yc453h" dir="auto">alkalmas arra, hogy a pedofíliát kapcsolatba hozza a számukra <em>„száz éve fontos és változatlan szent fogalmi hármassal”</em>. Valóban, tényleg alkalmas rá. Mi több: ez a konkrét célja. Ám az nyilvánvaló, hogy jogi relevanciája nincs és nem is lehet az ügynek. Sajnos azt kell mondani, Kálmán Olgának e kérdésben abszolút igaza van: az <em>"Isten, haza, pedofília"</em> fogalomhármas semmilyen szempontból nem foglalt, nem védett; nem volt még olyan elmebeteg e földön, aki ezeket ilyenformán összekapcsolta volna. Az pedig nem is lehet kérdés, hogy a három kifejezés egyike sem kisajátítható önmagában. Megint ott tartunk, hogy látunk egy bántóan ízléstelen, de jogilag nem kifogásolható megnyilvánulást, s a konzervatívok ugyanúgy elkezdenek mimózáskodni, ahogyan a balos hópihék szoktak.</span></p>
<p> </p>
<p><em>"Kilencvenes IQ-val lelepleződik: pont nem az a baj a Fidesszel, hogy pedofilok."</em> Ezek már Puzsér Róbert szavai, aki az Önkényes Mérvadó hétfői adásában sok sületlenséget összehord a téma kapcsán, ám a lényeget azért jól látja. A DK-t és fanatikusait eddig sem zavarta a valóság, de most rámentek a legképtelenebb, legszürreálisabb hazugságra: a fideszesek pedofilvédők, sőt pedofilok, mi több: egyenesen pedofilhálózatot üzemeltetnek... Ezt a világon senki nem hiszi el, még a saját szavazóbázisuk se. A Gyurcsány-szektának ettől függetlenül szemmel láthatóan tetszik a műsor: lehet fröcsögni, őrjöngeni, acsarkodni. A legkevésbé sem érdekli őket, hogy a párt központi kommunikációja tartalmaz-e bármiféle igazságmorzsát, vagy sem. Bár marketinget tanultam és a diplomamunkámat is a politikai reklámból írtam, mégsem tudom megítélni, mennyire hatékony ez a fajta nyilvánvaló hazugságcunami. Ha a DK szavazóbázisában előfordulnak igényes, gondolkodó értelmiségiek, azok most minimum fintorognak, de talán még el is tűnődnek azon, hogy júniusban inkább a Momentumra, vagy a Kutyákra voksoljanak. Ha pedig ilyenek jellemzően nincsenek (gyanítom, hogy ez áll közelebb a valósághoz), úgy a korábbi, progresszív irányvonalat nem értem. A migránssimogatás és a genderügyek felkarolása kifejezetten az elit, a kaviárbaloldal, a belpesti értelmiség vonala. A jelen igénytelen kampánya ezzel szemben a legiskolázatlanabb proliréteget célozza. Hogy fér meg e kettő együtt?</p>
<p> </p>
<p>Amiben szemlátomást egyetért a teljes ellenzék - Puzsértól Donáth Annán át egészen a Telexig -, hogy bár Gyurcsányék kampánya igazán ízléstelen, hazug és gyűlölettől csöpögő, mindazonáltal ők is csak Rogán Tóni kottájából játszanak; a Fidesz sem különb náluk. Való igaz, hogy a kormánypárt sem kíméli ellenfeleit és egyáltalán nem finomkodik, amikor a lejáratás fegyvertárából válogat. Mindazonáltal három jelentős különbségre mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet, ha már a DK olcsó aljasságát a Fidesz kommunikációjával vetjük össze.</p>
<ol>
<li>VALÓSÁGTARTALOM - A kormánypárt arra azért mindig ügyel, hogy politikai marketingje ne menjen szembe a valósággal. Hárommillió szavazót aligha lehetne tömény hazugsággal etetni. Ha Jakab Péter fejére bohócsipka kerül, azt a legtöbben helyénvalónak érezzük. Ha Orbán Viktor MZP épelméjűségét kérdőjelezi meg, az sem hat életidegennek. Ha Soros Gyuri bácsit az a vád éri, hogy az ellenzéket és a migrációt támogatja, ezek is bizonyítottak. A baloldal, és különösen a DK ilyen apróságokkal nem foglalkozik.</li>
<li>ÍZLÉS - A Fidesz lejárató kampányai számomra sokszor unalmasak; még a szellemesnek gondolt gegek is többnyire laposak, érdektelenek. Talán bántóak is sokszor, de soha nem mennek túl az elfogadható ízlés határán. Annál azért jócskán igényesebb a törzsszavazók tábora, hogy ilyesmi beleférjen. A DK-nak nincsenek ilyen gátjai; úgy tűnik, tényleg hajlandó lemenni bármekkora mélységbe.</li>
<li>ÖNVÉDELEM - A kormánypártot gyakran vádolják azzal, hogy ellenségképet kreál, mellyel szemben gyűlöletkampányt lehet folytatni. Csakhogy még sohasem láttam egyetlen olyan ellenségképet sem, amelyet Rogán Tóni véletlenszerűen jelölt volna ki, hogy holnaptól tessék utálni. (A DK most ezt teszi. Jött egy alkalom szülte, nem várt lehetőség, s most verejtékszaggal próbálják meglovagolni.) Mindenki, aki eleddig a Fidesz célkeresztjébe került, az korábban ártó szándékkal lépett fel, s a válaszkampány valójában kimerült ennek kimondásában, ha úgy tetszik, jogos önvédelemként. Brüsszel nem véletlenül lett szitokszó - egészen döbbenetes, hogy a teljes európai jogrendet felrúgva packáznak az országgal immáron 14 esztendeje. Ha az EU vezetése csak feleannyira lenne együttműködő Orbánékkal, mint amilyen a szocialista kormányokkal volt, a belga főváros neve ma is kedvesen csengene mindannyiunk fülében. De megemlíthetjük Gyurcsányt is, aki karhatalommal támadt a saját népe ellen. Ki fogja ezt valaha is elfelejteni? S végül ott van Ukrajna, az ország, amely iránt a jobboldal nem igazán érez őszinte empátiát. Mondaná bárki, hogy ennek sincs semmi alapja? Hogy jól bánnak a Kárpátalján élő nemzettársainkkal, s hogy kifogástalan diplomáciát folytatva tisztességesen kommunikálnak vezetőinkkel?</li>
</ol>
<p> </p>
<p>Orbánt számtalan módon lehet támadni. Lehet mondani - és el is hangzik napi gyakorisággal -, hogy túlsúlyos. Jogos kritika, látjuk. Tényleg jobban festett vékonyan. A fejére lehet olvasni, hogy öntörvényű, és senki sem fog tiltakozni - a vezetők jelentős része már csak ilyen. Lehet a Fideszt korrupcióval vádolni - bizonyosan lesz benne igazság. Ám úgy tűnik, a valóság felfestése már kevés. Ezeket eddig is tudtuk, mégis négyszer egymás után kormányra szavaztuk őket, mégpedig mindannyiszor magabiztos kétharmaddal. Az ellenzék mindig, minden formában leszerepelt, legutóbb február 25-én, amikor közös felhívásukra alig pár százan érkeztek a Kossuth térre. Helyesen érzékelik, hogy amit 14 éve tesznek, az teljesen értelmetlen, a kérdés csak az, milyen irányba változzanak. A DK úgy döntött, hogy minden józanságnak búcsút int, s visszatér a gyökerekhez, a totális bolsevik tempóhoz. A Momentum mintha más utat választana, ám számukra sincs jó hírünk: Donáth Anna fent említett Facebook-bejegyzése alatt a kommentek oroszlánrésze Gyurcsányék stratégiáját élteti. <em>"Nekem meg tőled van hányingerem!"</em> - ez volt a legjellemzőbb reakció. Úgy tűnik, minden marad a régiben, Orbán elégedetten hátradőlhet. Az ellenzék továbbra is fényévekre van attól, hogy valódi alternatívát kínáljon.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F06%2F_az_elegans_megjelenes_kotelezo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F06%2F_az_elegans_megjelenes_kotelezo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F06%2F_az_elegans_megjelenes_kotelezo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Az elegáns megjelenés kötelező!""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/03/06/_az_elegans_megjelenes_kotelezo#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18345955" border="0" /></a><br /></p>
politika
kommunikáció
Gyurcsány
0
"Az elegáns megjelenés kötelező"
Minden idők legaljasabb kampányába kezdett a DK. A hétvégén utcára kerültek ízléstelen plakátjaik.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/pedo2.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/pedo2.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/03/04/_csak_egyfele_okossag_letezik
"Csak egyféle okosság létezik"
2024-03-04T00:09:52+01:00
2024-03-04T00:09:52+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p> <img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/mero_az_esz_1.jpg" alt="mero_az_esz_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="567" /></p>
<p> </p>
<p>Ha megkérdik tőlünk, mi a világ megismerésének az útja, a legtöbben azonnal rávágjuk: a tudomány! Mérő László - aki egyaránt beszéli a matematika és a pszichológia nyelvét is - <em>Az ész segédigéi</em> c. művében azt állítja, többféle okosság is létezik.</p>
<p> </p>
<p>TUDOMÁNY - A tudományok a hitelesség segédigéi. Objektívek, logikusak, a megfigyeléssel és a kísérletezéssel keresik az igazságot. Törvényeket, szabályokat, paradigmákat fogalmaznak meg. Jóllehet a tudományban is előfordulnak forradalmi felfedezések; megesik, hogy egy korábban kőbe vésettnek gondolt elmélet idejét múlttá válik, mégis ez a legszilárdabb talapzat, melyre a valóságunk épül.</p>
<p>MÁGIA - <em>"A mágia különféle formái a működés segédigéi. Akkor hasznosak, amikor nagyon konkrét kérdésekkel foglalkozunk, amelyek megoldásában a legjobb eséllyel a best practice segíthet."</em> A mérnökök és az orvosok szigorúan kontrollált körülmények között megvizsgálják, hogy mi milyen valószínűséggel bizonyul kevéssé, vagy nagyon hatékonynak, esetleg ártalmasnak. E statisztikák adják a működés alapját. Az orvos is csak a már meglévő terápiák és gyógyszerek közül válogathat, akár anélkül, hogy pontosan tudná, az adott eljárás valójában mitől is működik.</p>
<p>MŰVÉSZET - A művészetek a különlegesség segédigéi. Messze túl a tudomány nehézkes szabályain, a műalkotások befogadásakor az egyedit tartjuk szem előtt, miközben általános érvényű igazságokra lelhetünk.</p>
<p>MISZTIKA - A misztika a megvilágosodás segédigéiről szól. <em>"Ha azt állítanám, hogy értem, mi a miszticizmus, ezzel egyértelmű tanúbizonyságot tennék arról, hogy még csak nem is kapiskálom a lényegét. (...) A miszticizmus egyáltalán nem taszít, sőt idegensége, az a mód, ahogy világképe tökéletes antitézise az enyémnek, kifejezetten vonz."</em></p>
<p>HIT - A hit különféle formái a szilárdság segédigéi. <em>"Az istenhitet, az ateizmust és az agnoszticizmus mindegyik formáját ebben a könyvben pszichológiai jelenségként kezelem, miközben arról a kérdésről egyáltalán nem beszélek, hogy valójában van-e Isten. Pszichológiai szempontból ugyanis ez mellékes kérdés."</em> A szerző meggyőzően állítja, hogy Isaac Newtont kifejezetten istenhite; Stephen Hawkingot ateizmusa; Albert Einsteint pedig agnosztikus szemlélete segítette eredményeinek elérésében. A hitet tehát gondolkodási keretnek is tekinthetjük - számtalan intuíció forrása lehet. </p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/mero_blog.png" alt="mero_blog.png" class="imgnotext" /> </p>
<p>Ami engem illet: nekem kicsit soknak tűnik az öt kategória. A magam részéről leszűkíteném háromra. Már csak azért is, mert kifejezetten vonzódom a hármas tagoláshoz. Elfogadom, hogy az univerzum felfedezéséhez többféle nyelvre is szükségünk lehet, ám mivel világunkban három - egymástól markánsan elkülöníthető - szféra jelenik meg, ennek megfelelően nyelvből is elég lesz ennyi. Számomra a tudomány és a technika jelenti a kézzel fogható világot, s amit Mérő László mágiának nevez, azt jórészt ide sorolnám. Való igaz, hogy van különbség a megkérdőjelezhetetlen tudományos igazságok és a nem tökéletesen átlátott, ám kiválóan működő praktikák között, mindazonáltal igen valószínű, hogy ezek mind azonos tőről fakadnak. Az eltérés talán csak a feltérképezés mértékében keresendő. A másik végletet a transzcendencia jelenti; mindaz, ami túl van az érzéki tapasztalaton és az emberi léten. Ide tartozik az istenkeresés, a megvilágosodás, a különböző vallások fantáziavilágai és mindazok az intuíciók, amelyeket hitbéli meggyőződéseink sugallnak. A misztika is elsősorban ebbe a kategóriába kívánkozik, még akkor is, ha mélyebb, tartalmasabb és őszintébb, mint a kiüresedett, formális vallásosság. Tudjuk: bármely felekezet kitermelheti a maga misztikusait, illetve azok érkezhetnek valláson kívülről is. Ha a misztikára úgy tekintünk, mint az Istennel való eggyé válásra, úgy valójában egy igen mély hitről beszélünk - én e kettőt nehezen tudnám különböző gondolkodási keretnek tekinteni. Mindazt, ami megmaradt az ég és a föld között, ami sajátságosan emberi, nevezhetjük akár humán szférának is. Ez nem a kőbe vésett természeti törvények és az üzembiztos, hideg technológiák felségterülete, de nem is a ködös transzcendens világé. A művészetek, a politika, a pszichológiai és morális igazságok is idetartoznak. Kétségkívül itt van a legnagyobb mozgásterünk; az ég és a föld törvényszerűségein vajmi keveset formálhatunk.</p>
<p> </p>
<p>A szerző kitér azokra a gondolkodási keretekre is, melyeket megvizsgált ugyan, de egyiket sem tudta beilleszteni körvonalazódó rendszerébe. Az asztrológia, az ezotéria és a New Age kapcsán azt találta, hogy túl sok komolytalan butaság kapcsolódik hozzájuk, ráadásul utóbbiakban teljesen értelmetlenül keverednek a legkülönfélébb gondolkodási keretek bölcsességei. Amit kizárt még, az nem más, mint a filozófia. <em>"Arról ugyanis fogalmam sincs, micsoda. Eléggé jó érzékkel meg tudom különböztetni a jó tudományt a rossztól; arról is vannak érzéseim, hogy mi a jó, nívós mágia és mi a rossz, nívótlan; valamennyire arról is, hogy mi a jó művészet és mi a rossz. Istenhívő ugyan nem vagyok, de a mélyen istenhívő emberek között vannak, akiket nagyon hitelesnek érzek. Egy filozófiai szövegről viszont egyáltalán nem érzem, jó-e vagy rossz."</em> Nekem az tetszik Mérő gondolatmenetében, hogy fel meri vállalni: soha senki nem tudta megértetni vele, mi is valójában a bölcselettudomány, holott számos jó eszű filozófust faggatott már ez ügyben. Részben egyetértek vele. Azért csak részben, mert a morálfilozófiát igen sokra tartom. Ám ezen túlmenően az általános bölcsészet szerintem sem több, mint öncélúság, üres köldöknézegetés. <em>"Még annyira sem értem a filozófia lényegét, hogy kajánul vigyorogjak, amikor Hawking és Mlodinow könyvének rögtön az elején ezt olvasom: A filozófia halott. Hawking és Mlodinow azzal érvel, hogy mára a természettudományok nagyrészt megválaszolták az évezredes filozófiai kérdéseket, és amit nem, azt is meg fogják, biztosan hamarabb, mint a filozófia."</em> Ehhez legfeljebb annyit érdemes hozzátenni: a földi szférában nincs helye a filozófiának, a transzcendens világ kapcsán pedig csupán nettó fantáziajátékra képes. Egyedül a humán szférában van létjogosultsága, ám ott is kimerül az erkölcsi kérdések feletti elmélkedésben.</p>
<p> </p>
<p>Mérő László nem csupán azokat a gondolkodási kereteket említi és elemzi, amelyek rászolgáltak, hogy az ész segédigéinek tekintsük, illetve azokat, amelyek biztosan nem, hanem nyitva hagyja a kaput néhány jövőbeli, lehetséges befutó számára is. Ezek: parapszichológia, mesterséges intelligencia, illetve a termékeny nemtudás. Az előbbi kettő aligha igényel magyarázatot, az utóbbi annál inkább. <em>"Ha nem érezzük magunkat butának, akkor túl könnyű problémán gondolkodunk és biztosan nem fogunk komoly eredményeket elérni - és ez nem csak a tudományra érvényes."</em> Mérő szerint nem csak azt kéne megtanítani a diákoknak, miként sajátítsanak el hatalmas ismeretanyagokat, de azt is, hogyan legyenek termékenyen buták. Fontos lenne, hogy merjenek olyan kérdésekkel és problémákkal foglalkozni, melyekre még a tanáruk sem tudja a választ.</p>
<p> </p>
<p>Szeretem ezt a könyvet. Mérő László egyik legolvasmányosabb, legkönnyebben emészthető műve. Mer szubjektív lenni, felvállalva, hogy a saját szemüvegén át értékeli az egyes gondolkodási kereteket. Ezt bármely olvasó megteheti - akár felülbírálva a szerzőt -, ahogyan magam is vállalkoztam rá. Számomra legalább ilyen fontos, hogy<em> Az ész segédigéi</em> sokat megmutat Mérő László személyéből - messze többet, mint korábbi könyveinek bármelyike. A tudósemberek többsége mindig a nagyvilágról mesél, önmagukat háttérbe szorítva, s csak ritkán engednek bepillantást a kulisszák mögé. Jómagam a személyes adalékokat különösen nagyra értékelem, mivel jól ismerem és barátomnak tekintem a szerzőt.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F04%2F_csak_egyfele_okossag_letezik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F04%2F_csak_egyfele_okossag_letezik%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F03%2F04%2F_csak_egyfele_okossag_letezik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Csak egyféle okosság létezik""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/03/04/_csak_egyfele_okossag_letezik#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/17558552" border="0" /></a><br /></p>
filozófia
Mérő_László
0
"Csak egyféle okosság létezik"
Mérő László szerint a világ felfedezésének többféle útja is létezik.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/mero_az_esz_1.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/mero_az_esz_1.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/02/26/_tiz_evunk_maradt_a_civilizacio_megmentesere
"Tíz évünk maradt a civilizáció megmentésére"
2024-02-26T00:45:49+01:00
2024-02-26T00:45:49+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p> <img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/szatmary.jpg" alt="szatmary.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="549" height="309" /></p>
<p> </p>
<p>Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, az ELTE professzora. Szimpatikus fickó, még ha pesszimista is a jövőt illetően. A hétvégén végighallgattam néhány előadását és interjúját; számos tudóstársához hasonlóan ő is az emberiség ökológiai lábnyoma miatt aggódik. Nem is kicsit.</p>
<p> </p>
<p>Szinte minden szereplése alkalmával szóba hozza a Fermi-paradoxont, mely szerint komoly ellentmondás feszül a földön kívüli civilizációk létezésének nagy valószínűsége és a bizonyítékok teljes hiánya között. Az Univerzum kora és mérete alapján igen csekély az esélye annak, hogy bolygónkon kívül semmiféle értelmes élet nem alakult ki soha, sehol. <em>"Hol vannak?"</em> - tette fel a kérdést Enrico Fermi 1950-ben, miközben Teller Edével és más fizikus kollégáival ebédelt. E paradoxon legszimplább és igen logikus feloldása az, hogy az intelligens, magas technológiai fejlettségű civilizációk átlagos élettartama igen rövid. Ez kétségkívül megmagyarázza, hogy miért nem találkozunk soha földönkívüliekkel: mire egy civilizáció elérné azt a szintet, hogy képessé válna komolyabb űrutazásra és idegen kultúrákkal való kapcsolatfelvételre, akkorra össze is omlik. Ez persze nem több, mint puszta teória, mindazonáltal kiváló alátámasztása annak a narratívának, mely szerint meg vannak számlálva a napjaink.</p>
<p> </p>
<p>Szathmáry Eörs tisztességes tudósember, s mint ilyen, fenntartja annak a lehetőségét, hogy tévedhet. Mi több: drukkol is ennek. Maga is elismeri és előszeretettel hangoztatja: az ökológia nem mérnöki tudomány. A földi élettér rendkívül komplex; az egyes környezeti paraméterek változásai százféle módon hatnak, ezek eredője többnyire nem kalkulálható precízen és üzembiztosan. Nem várt események is bármikor bekövetkezhetnek. Ezzel együtt a biológiai tudomány doktora igen nagy magabiztossággal fogalmazza meg téziseit.</p>
<ul>
<li>Lényeges állítása, hogy túl nagyra hízott az emberi populáció. Csak ahhoz, hogy képesek legyünk műtrágya használata nélkül élelemmel ellátni a földlakókat - és ez környezetvédelmi kulcskérdés - nem lehetünk többen négymilliárdnál. Ami azt illeti, e téren teljességgel egyetértek Szathmáryval, azonban muszáj megjegyezni, hogy nem az övé az egyetlen legitim álláspont. A tudóstársadalom egy része szerint a bolygó akár 15 milliárd lakót is kényelmesen jól tudna lakatni.</li>
<li>Szathmáry Eörs határozottan tagadja azt is, hogy az egyes ember élettartama jelentősen növelhető volna. Vele szemben többen is hangoztatják, hogy nem létezik felső határ. Csupán technológia kérdése, hogy az erre felkészült klinikák elöregedő sejtjeinket időről-időre fiatalabbra cseréljék, így ostromolva a ma még elérhetetlennek tűnő öröklétet. (E témában aligha tudnék releváns álláspontot megfogalmazni, egy azonban biztos: nem tudunk olyan tényről, amely kizárná ezt az igazán izgalmasnak tűnő kalandot.)</li>
<li>A professzor a fejlett technikával bíró civilizációnk összeomlását vizionálja. Sokatmondó, hogy a Brain Bar pódiumbeszélgetését úgy kezdi: 45% esélyt lát a katasztrófa bekövetkezésére. Egy óra elteltével a műsorvezető szembesíti e kijelentésével, hozzátéve: azok alapján, amiket azóta mondott, mintha 100%-ot gondolna... Szathmáryval szemben a magam részéről határozottan optimista vagyok. Számtalan krízishelyzeten és számtalan világvége-jövendölésen van már túl az emberiség. Képtelen vagyok belátni, hogy miért ne élhetnénk túl bármit brutális katasztrófa, avagy jelentős civilizációs hanyatlás nélkül.</li>
</ul>
<p> </p>
<p>Egyikünknek sem okoz gondot, hogy elképzeljünk egy optimális, fenntartható, magas technikai szintű, aprócska ökológiai lábnyomot hagyó, stabil világtársadalmat. Gondoljunk arra, hogy a mai tudás, gépesítettség és felhalmozott vagyon mellett mindössze másfél milliárdan lakjuk a bolygót! Még a legszegényebbek is kényelmes családi házat birtokolnak, tágas kerttel. A megújuló energiaforrások minden szükségletünket fedezik. Az állattartás és a növénytermesztés is a teljes körű öko-gazdálkodás keretén belül történik. Az ipar automatizált. A folyók, a tavak, a tengerek, az erdők és szavannák tiszták, halakban-vadakban gazdagok. A homo sapiens átlagos szaporodási rátája 2 körül mozog, vagyis a populáció mérete hosszú távon változatlan. Ez egy olyan egyensúlyi állapot lehetne, ahová egyszer talán megérkezünk, hogy azután évszázadokon át el se mozduljunk innen. Persze, persze, ezer kérdés adódik, ha már álmodozni kezdünk. Hogy jutunk el ide? Van-e elég időnk, amíg ez kialakul? Mi garantálja, hogy ez működni fog? És főként: mi a garancia arra, hogy e földi mennyország hosszú ideig megmarad egyensúlyi állapotában? Nyilván csak találgatni lehet. Ám ha elérnénk, hogy a világ kormányai legalább ezt az optimumpontot képesek lennének meghatározni, így minimum a célokban egyetértenének, onnantól már nem tűnne lehetetlennek, hogy az ide vezető út kapcsán is megszüljük a magunk okosságait. Ám az biztosan nem megy, hogy Ázsia falja fel a bolygót, de csak Európát kényszerítjük visszafogottságra. (Az elmúlt 30 évben az öreg kontinens 24%-kal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását. Máshol mindenütt nőtt ez az érték, Kínában 300%-kal, Indiában 178%-kal.) Csak az idióták fognak egyetérteni azzal, hogy az európai nő ne szüljön gyereket, miközben az afrikai meg sem áll hétig.</p>
<p> </p>
<p>Fenntartható-e a kapitalizmus? Ezt kérdi a világ azon része, amely az ökológiai katasztrófától retteg. Jogos a dilemma, hiszen a kapitalizmus egyet jelent a szabadsággal, a versennyel, a növekedéssel. Akik a gazdaságok mesterséges szűkítésében, visszafogásában látják a megoldást, azok egészen biztosan összeütközésbe kerülnek a piaci működés alapelveivel. <em>"Abból, hogy a kommunista praxis és ideológia megbukott, nem következik két dolog. Nem következik, hogy a kapitalizmus jó és fenntartható. És nem következik az, hogy nem lehetne egy alternatív rendszer, ami nem a kapitalizmus és nem is a kommunizmus, hanem más, és működik."</em> - imigyen elmélkedik Szathmáry Eörs egyik előadása során. Természetesen ezen túl nem jut, ötlete nincs a hogyanról, csupán találgat. A Brain Bar pódiumbeszélgetést követően az egyik néző egészen konkrétan meg is kérdi tőle, miként lehet elkerülni, hogy a piaci folyamatokba való beavatkozásnak tervgazdaság legyen a végső kifutása. Választ - természetesen - erre sem ad.<em> "Sokan azt mondják, hogy valójában nem is a piac problémája a legnagyobb, hanem a kamatok problémája. Az adósságszolgálat az, amely állandó növekedési kényszert ad a gazdaságnak és az állandó növekedési kényszer pedig tönkreteszi a bioszférát."</em> Világos, hogy a természettudományok doktorának nem kell feltétlenül a közgazdaságtanhoz is konyítania, ám ez a fajta naiv tudatlanság egészen megdöbbentő. A pénzpiac is a piac része. A kamatok problémája is a piac problémája. Olyan egész egyszerűen nem létezik, hogy szabadon kereskedhetünk termékekkel, szolgáltatásokkal, termelőeszközökkel, valamint munkaerővel, csak épp a legfontosabb tőkejószágot, magát a pénzt, a hitelt zárjuk valamiféle korlátok közé. Muszáj kimondani: a professzor már azzal hiú ábrándokat kerget, amikor arról beszél, hogy létezhet a kapitalizmuson túl bármiféle egyéb működőképes gazdasági rendszer. Szathmáry Eörs nem azért nem tud alternatívát kínálni, mert a fantáziája szegényes, hanem azért, mert filozofikusan lehetetlen dologról beszél. Ahol szabadság van, abból törvényszerűen kapitalizmus formálódik. Ahol nincs, abból pedig tervgazdaság. Átmenetek persze léteznek, de harmadik út nemigen.</p>
<p> </p>
<p>A bioszféra tönkretétele nem tréfadolog, muszáj komolyan venni a problémát. De ne kergessünk beteg illúziókat - a megoldások csakis a kapitalizmus keretein belül lehetségesek. Én értem azt, hogy a marxizmus megszállottjai a mai napig itt élnek közöttünk, s hogy számukra csupán ürügy a környezetvédelem, de nem kéne bedőlni a hülyeségnek. Ha eltört a kisujjunk, még nem kell tőből amputálni az egész karunkat. Nem a piacgazdasággal van a baj. Nem is a kamatokkal. Még csak nem is a növekedéssel. Egészen konkrétan azt és csakis azt kell kezelni, ami a problémát okozza. Ha egy gazdasági tevékenység visszafordíthatatlan pusztítást okoz (pl. egy üzem mérget önt a folyóba), azt természetesen szigorúan tiltani kell. Ha egy ártalom visszafordítható, de az költséggel jár (pl. légszennyezés), úgy arányos adókat kell kivetni az adott területekre. Lehet hogy ennek az lesz az eredménye, hogy megfizethetetlen luxussá válik a légiközlekedés. Na bumm. Utazunk vonattal. Lehet, hogy irgalmatlanul megdrágul a tengeri szállítás. Annyi baj legyen. Majd kereskedünk lokálisan. Szathmáry Eörsnek igaza van: az nem megy, hogy az ökológiai konferenciák felszólalói magángépekkel repülnek a helyszínre. És igaza van abban is, hogy a festményrombolók, a városi közlekedést bénítók, és az egyéb haszontalan performanszokat bemutató zöld aktivisták őrületei csak ártanak az ügynek. Továbbá abban is igazat kell adni a professzornak, hogy a megoldáshoz együttműködés, mégpedig globális együttműködés szükséges. Csupán azt kell megérteni, hogy a fürdővízzel együtt nem kell kiönteni a gyereket is; a megfelelő kooperáció a piacgazdaság keretein belül nagyon is megvalósítható. Akár tíz évünk van rá, hogy megmentsük a civilizációnkat, akár húsz, akár száz.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F26%2F_tiz_evunk_maradt_a_civilizacio_megmentesere%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F26%2F_tiz_evunk_maradt_a_civilizacio_megmentesere%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F26%2F_tiz_evunk_maradt_a_civilizacio_megmentesere%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Tíz évünk maradt a civilizáció megmentésére""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/02/26/_tiz_evunk_maradt_a_civilizacio_megmentesere#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18338227" border="0" /></a><br /></p>
jövő
tudomány
ökológia
0
"Tíz évünk maradt a civilizáció megmentésére"
Számos tudóstársához hasonlóan az evolúcióbiológus Szathmáry Eörs is ökológiai lábnyomunk miatt aggódik.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/szatmary_1.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/szatmary.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/02/22/_a_kegyelembotranybol_az_ellenzek_profital
"A kegyelembotrányból az ellenzék profitál"
2024-02-22T10:41:36+01:00
2024-02-22T10:41:36+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/partizan_dobrev_1.jpg" alt="partizan_dobrev_1.jpg" class="imgnotext" width="275" height="138" /></p>
<p> </p>
<p>Szeretem Gulyás Marcit. Igaz ugyan, hogy a politikai, ideológiai, társadalomfilozófiai értékválasztásaival a legkevésbé sem értek egyet, mindazonáltal tisztességesnek és korrektnek tartom. Most, amikor két tüntetés közt vendégül látta a baloldal három vezetőjét, el kell ismernem: őket sem kímélte. Mindannyian megkapták azokat a kínos kérdéseket, melyeket nagyon nem szerettek volna, s melyekre szemmel láthatóan nem is igen voltak felkészülve.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">DOBREV KLÁRA</span></p>
<p> </p>
<p>Elsőként a DK miniszterelnök-jelöltje került sorra. Bevallom: a magam részéről rosszul vagyok ettől a nőtől. Tudom, nem elegáns dolog a fizikai megjelenését boncolgatni, de ha van valami, amiben mélyen hiszek, az az, hogy az ember legfőképp önmagáért felel, s ebbe a külső is szervesen beletartozik. Méltatlan dolog bántani bárkit olyanért, amiről nem tehet. Ám ha valaki jó adottságokkal születik a világra, annál különösen beszédes, ha idő előtt megcsúnyul.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/dobrev_fiatalon.jpg" alt="dobrev_fiatalon.jpg" class="imgnotext" width="201" height="189" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>FIATALON</em></p>
<p><br /><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/dobrev_oregen.jpg" alt="dobrev_oregen.jpg" class="imgnotext" width="201" height="164" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A NEGYVENES ÉVEIBEN</em></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;">Muszáj leszögezni: Dobrev Klára egyáltalán nem vén. Idén ötvenkét esztendős. Nagyon jól ismerem ezt a generációt: a nők jelentős hányada - aki sportol és odafigyel magára - még kifejezetten vonzó, ha már nem is hamvas. Elnézem az árnyékkormány vezetőjének fiatalkori fotóját: igazán szexi csajszi. Hogyan tudta röpke két-három évtized ennyire eltorzítani? Sokan megfogalmazták már: a gyűlölet nem tesz jót. Elcsúfítja az arcot, vékonyítja a szájat és eltünteti a mosolyt. Alapvető igazság, hogy a személyiség hosszútávon markánsan formálja a fizimiskát. Pontosan ezt látjuk - kár ezért az egykor oly helyes leányzóért.</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;">Ennél is nagyobb gond az a stílus, amelyet képvisel. Elég pár szót szólnia, az embernek máris feláll a szőr a hátán. Dobrev Klára üzembiztosan hoz szinte minden olyan kommunikációs elemet, amely idegesítő és taszító lehet egy férfi számára. Affektál, folyamatosan túlszínészkedi a helyzetet. Ijesztő látni, hogy hanghordozását, gesztusainak egy részét egy az egyben Fletótól vette át. Fájdalmasan hiányzik belőle az a kedvesség, amelyre férfiként - és választópolgárként - oly annyira vágynánk. Már a rövidre nyírt frizura is mintha arról árulkodna, hogy szakítani kíván a hagyományos nőiesség minden formájával - mindez szerintem végzetes hiba. Meggyőződésem, hogy - bármelyik nemet tekintve - igen kevesen vannak, akik számára vonzó egy olyan nő, aki férfiként próbál viselkedni. </p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;"><em>"Mit mond el a pártod elnökéről, hogy ő nem volt kint a pénteki tüntetésen?"</em> - kérdezi Gulyás Marci a beszélgetés vége felé. <em>"Sokat beszélgettünk róla, hogy melyikünk menjen ki, és végül én mentem, ugyanis van egy kilencéves fiúnk, akivel otthon kellett maradni."</em> - Parádés, hogy Klára asszony zsigerből tudja tolni a kamu dumát. A műsorvezető persze nem hagyja annyiban: <em>"Felteszem, hogy azért a bébiszitter költségét ki tudjátok gazdálkodni... Nem beismerő vallomás ez a részéről, hogy teljesen tisztában van vele: az ő személye egy ilyen tüntetésen nem tud elismerést aratni?"</em> Az árnyékkormány feje tesz még egy erőtlen kísérletet, hogy megvédje férjét, ám nincs sok muníciója hozzá. Ahogyan ahhoz sem, hogy bármely nézőnek kedvet csináljon a Demokratikus Koalícióhoz. Egy terjedelmes, félórás interjú során mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy Orbán rendszere gonosz és hogy ők ezerszer jobbak, ezerszer demokratikusabbak, ezerszer szakértőbbek. Gyermekvédelemről - természetesen - szó sem esett.</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">UNGÁR PÉTER</span></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;">Az LMP társelnöke szimpatikus, jóképű, meleg srác. A teljes ellenzék egyik legértelmesebb, legműveltebb tagja - talán ebből is fakad, hogy az utóbbi időben már erősen szembemegy a többiekkel. Az LMP hosszú évek óta a legkulturáltabb és legkonstruktívabb ellenzéki párt; parlamenti felszólalásaik üdítően hatnak a szocialisták, a jobbikosok és a DK-sok minősíthetetlen hőbörgései mellett. Ungár Péter személyében is hidat képez a két oldal között, s nem csupán édesanyja, Schmidt Mária révén, de rendszeresen szerepel együtt kormánypárti politikusokkal és megmondóemberekkel, velük higgadt, érett vitákat folytatva. Erre egyedül ő képes az ellenzéki térfélen. Jómagam nem sok mindenben értek egyet vele, ám ha holnap reggel úgy ébrednék, hogy Ungár Péter az ország miniszterelnöke, egy percig nem aggódnék a hazáért.</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;">A három interjú közül ez az egy, amely tartalmas, nem üres szájtépés. A témát az LMP jelöltjei adják; a köztársasági elnöki pozícióba Hack Pétert javasolják, Budapest főpolgármesterének pedig Vitézy Dávidot szeretnék. (A magam részéről mindkettőt elfogadhatónak tartom.) Intellektuális tekintetben a teljes másfél órás adás csúcspontja, ahogyan Ungár Péter elmagyarázza Gulyás Marcinak a liberális attitűd lényegét: nem számít, hogy Hack Péter a saját értékrendje szerint miként vélekedik egyes kérdésekről, ha egyébként képes fellépni az alkotmányosság őreként. Példaértékű, ahogyan Ungár ki tud lépni a szekértábor-logikából, és valódi értékek mentén képes politizálni. Ez az attitűd még a kormányoldalon is ritka, az ellenzékben pedig abszolút egyedülálló.</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">DONÁTH ANNA</span></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;">Az alkalmatlan Fegyőr és a jelentéktelen Gelencsér után a Momentum végre megtalálta a maga adu ászát Donáth Anna személyében. S bár simán lehet, hogy házon belül ő a legpengébb elme, az egyszeri néző biztosan nem volt elájulva a Partizánban nyújtott intellektuális teljesítményétől. Amire mindenki emlékezni fog: annyira beleszerelmesedett <em>"a nap végén"</em> szófordulatba, hogy fél óra alatt képes volt tucatszor alkalmazni - a kommentelők ízekre is szedték miatta. Még szegény Lipcsei Peti is aggódhatott, hogy megdöntik legendás rekordját, mikor is a Porto csapatába igazolva interjút adott, s négy perc alatt tizenötször használta a <em>"mindenféleképpen"</em> töltelékszót... Érdemes tisztán látni: az önreflexió minimuma az, hogy halljuk a saját mondatainkat, s azonnal a fékre lépünk, ha azt érezzük, kezd röhejesen egysíkúvá válni a beszédünk. Egy focistától persze elnézhető e kontrollálatlan ösztönösség - ő alapvetően a lábából él. Egy politikus esetében azonban végzetes hiba, ha képtelen kordában tartani a saját kommunikációját.</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;">Tartalmi tekintetben Donáth Annától sem tudtunk meg sok újat, talán csak szégyentelensége az, ami említést érdemel: <em>"Ha a rendszerre hatással akarunk lenni törvényi úton, mert a politikus, a megválasztott képviselő ugyebár törvényalkotó is, ha erre bármilyen szinten hatással akarunk lenni, ahhoz Európán keresztül vezet az út."</em> Számomra döbbenetes, hogy egy politikus nem csupán ilyen álláspontot képvisel, de ezt nyíltan fel is vállalja. Mit jelent ez magyarra lefordítva? Tudjuk, hogy a magyar választók többsége nem a mi elképzeléseinket támogatja. De minket ez nem érdekel, mi az EU erejével keresztülverjük, amit csak akarunk... Volt idő, amikor ezt az attitűdöt egyszerűen csak hazaárulónak nevezték. Ma ezt büszkén ki lehet trombitálni.</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;">A Momentum elnöke bevallotta azt is, hogy a DK-val való cicaharca csupán üres marketingfogás, amely a szavazatmaximalizálást igyekszik szolgálni. Nincs mögötte semmiféle elhatárolódás; pontosan tudja, és felvállalja, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén Gyurcsányékkal kéne együtt kormányozniuk. Ami még ennél is kínosabb: Donáth Anna képtelen megválaszolni azt az egyszerű kérdést, hogy miben más a két párt ideológiája, társadalomfilozófiája.<em> "Mi az igazi probléma a DK és a Momentum között? Mert ahogy te is mondtad, tartalmilag nincsenek hatalmas különbségek közöttetek."</em> - Gulyás Marci felvetésére hebegés-habogás, mellébeszélés a válasz, ám a műsorvezető nem hagyja annyiban: <em>"Van súlyos társadalompolitikai különbség igazából köztetek? Nem beszédes az, hogy most egyet sem tudtál hirtelen megnevezni?"</em> Rém kínos, hogy Annácska valami jelentéktelen, XV. kerületi kilakoltatási üggyel próbálja megvilágítani a Momentum és a Demokratikus Koalíció közti filozófiai differenciát. Egy valamirevaló, felkészült politikus ilyenkor képes megfogalmazni pár mondatot pártjának adópolitikájáról, szociálpolitikájáról, bevándorláspolitikájáról. Nyilván kellemetlen, ha igaz, amit Marci sejtet, hogy nincs érdemi eltérés a két szervezet között. Az is cinkes, ha van ilyen, de a külföldi szponzorok miatt ezekről nem beszélhet az ember. Ám a leginkább zsenáns az, ha egy pártvezetőnek halvány fogalma sincsen, mit is képvisel valójában, és most leginkább ez a kép alakulhatott ki a nézőkben.</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;"> ***</span></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;">Múlt pénteken ötvenezres tömeg gyűlt össze a Hősök terén a civil influenszerek által szervezett tüntetésen. Elég nyilvánvaló, hogy a kormányzattal szemben komoly ellentábor áll. Az is érthető, hogy az ellenzék politikusai pióca módjára tapadnának e sokaságra, megpróbálva elcsábítani a tiltakozókat, s magukhoz becsatornázni a felháborodás minden szenvedélyét. A Partizán videójának kommentszekcióját olvasva az a benyomásom, hogy ez meddő és reménytelen próbálkozás. <em>"Elképesztően elszomorító a pénteki energiák megtapasztalása után újra ezeket az embereket hallgatni mint lehetséges politikai alternatívák... Letaglózó élmény újra visszatérni a valóságba. Szomorú vagyok."</em> - írja egy hozzászóló. Másikuk: <em>"Új szelek fújnak, új arcok kellenek, egyébként ez így nem fog menni."</em> Évek óta másról sem papolok, mint hogy először az ellenzéket kéne leváltani, s csak azután jöhet szóba a kormányváltás gondolata. Szemmel láthatóan egyre többen vannak, akik kezdik megérteni. </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F22%2F_a_kegyelembotranybol_az_ellenzek_profital%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F22%2F_a_kegyelembotranybol_az_ellenzek_profital%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F22%2F_a_kegyelembotranybol_az_ellenzek_profital%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="A kegyelembotrányból az ellenzék profitál""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/02/22/_a_kegyelembotranybol_az_ellenzek_profital#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18335833" border="0" /></a><br /></p>
ellenzék
baloldaliság
Partizán
0
"A kegyelembotrányból az ellenzék profitál"
A Partizán két tüntetés közt vendégül látta a baloldal három vezetőjét.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/partizan_dobrev_1.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/partizan_dobrev_1.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/02/16/_a_ketharmadok_sora_megcsufolja_a_demokraciat
"A kétharmadok sora megcsúfolja a demokráciát"
2024-02-16T00:33:56+01:00
2024-02-16T00:33:56+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p> </p>
<p><img class="artdet__img-main imgnotext" width="491" height="491" src="https://hobbistawebshop.hu/img/91931/10011/440x440,r/10011.jpg?time=1689052902" srcset="https://hobbistawebshop.hu/img/91931/10011/616x616,r/10011.jpg?time=1689052902 1.4x" alt="2/3 - Extra 2 oldalas környakú piros póló" title="2/3 - Extra 2 oldalas környakú piros póló" id="main_image" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p> </p>
<p>Állandóan ezt halljuk. Magyarország nem igazi demokrácia. Hogy miért? Mert Orbán folyton nyer... Természetesen ez az ország minden bajának az oka, még a gyermekek ellen elkövetett bűntettekről is Orbán tehet. <em>"Ahol érinthetetlen kaszt létezhet, ott lesznek portyázó pedofilok is."</em> - írja a bölcs Tóta W. Árpád csütörtöki cikkében, a legkevésbé sem zavartatva magát attól, hogy a NER-ben szemmel láthatóan senki sem érinthetetlen; éppen két kulcsfigura bukott bele a kegyelembotrányba. A hosszúra nyúló országirányítás persze csak akkor gond, ha a nemzeti oldalé a hatalom. Svédországban megesett, hogy 44 esztendőn át kormányzott a Szociáldemokrata Párt. Azzal soha nem volt senkinek semmi baja, hiszen a baloldal dominanciája mindig jó, kívánatos és demokratikus dominancia... Hagyjuk is ezt a hülyeséget, s koncentráljunk inkább arra, hogy a rettenetes siránkozás, a feldagasztott hiszti és a tartalmatlan tüntetések hangjain túl képesek vagyunk-e értéket találni a tartós kormányzásban.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">STABILITÁS</span></p>
<p> </p>
<p>Imádom, amikor a baloldali jajveszékelők előadják, hogy milyen jó is az, amikor a parlamenti váltógazdaság működik, s négyévente cserélődik a kormány. Nyilvánvaló, hogy tömény képmutatás az egész, és maguk sem gondolják komolyan. Ezt azonnal bizonyítják is, amint Amerikára terelődik a szó: <em>"ha Trump visszatér, vége lesz a világnak"</em> - ekképpen riogatnak, vagyis a váltás, a csere, a frissítés, a forgás azonnal megszűnik értéknek lenni, ahogy az ő embereik kényszerülnek távozásra. De ne is őket vegyük alapul, hanem próbáljuk meg egy semleges néző szemüvegén át figyelni a világot! Ha a helyén marad a korábbi kormány, az magával hozza a stabilitás minden előnyét. A befektetők, a gazdaság szereplői, s a választópolgárok elég pontosan prognosztizálhatják, mire kell készülniük. Működik egy ismert és jól bejáratott adórendszer; tisztában vagyunk a fő kormányzási, szabályozási, törvényalkotási és támogatási elvekkel; nagy meglepetés senkit sem fog érni. Ez a fajta kiszámíthatóság felbecsülhetetlen érték, melyet a Magyarországra érkező működő tőke rendesen meg is hálál. </p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">FELELŐSSÉG</span></p>
<p> </p>
<p>Léteznek olyan társadalmak, amelyek választási rendszeréből egyenesen következik, hogy a kormányok jellemzően nem tartanak ki ciklusuk végéig. Ilyen például Olaszország is, ahol gazdasági téren történhet bármi, soha senki nem fogja tudni megállapítani, ki a felelős egy-egy komolyabb lejtmenetért. Magyarországon immár 14 esztendeje Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt. Természetesen mi sem felejtettük el sem a pusztító Kádár-érát, sem Hornék elképesztő mértékű vagyonkimentését, sem Medgyessy dilettantizmusát, s pláne nem Gyurcsány megbocsáthatatlan disznóságait. Mégsem mutogathatunk az elődökre, ha a jelen problémái kerülnek terítékre. Kis hazánkban gyakorlatilag mindenért a Fidesz felel. Talán még azért is, ha Manhercz kihagyja a büntetőt, vagy ha szombat délután váratlanul beborul az ég, s lőttek a kerti grillezésnek... Persze a két tábor közt egyébként is ég és föld a különbség, ha felelősségvállalásról van szó. Ahogy Kocsis Máté fogalmazott a napokban: <em>"A jobboldalon a hibáknak is van következményük, a baloldalon a bűnöknek sincs."</em> Így megy ez: Schmitt Pál egy béna plágiumügy miatt távozott; Szájer egy kalandos házibuli miatt; Borkai pedig csupán hajókázni ment a szeretteivel. És most itt van Novák Katalin és Varga Judit, akik kapcsán soha fel nem merült volna, hogy le kell mondaniuk, ha történetesen a baloldal politikusai lennének. Az elmúlt hét egyetlen üdítő momentuma az volt, amikor végignézhettük Gyurcsány kiborulását az ATV riportererének felvetését követően, mely szerint ő maga sosem vállalt felelősséget a tetteiért... Nem mondott le annak idején a pufajkás, illetve a D-209-es elvtárs sem. Ha pedig kifejezetten beteges és gusztustalan botrányt szeretnénk felidézni: Gréczy Zsolt fotói mindannyiunk retinájába beégtek. Következmény? Szinte semmi; a DK-sperminátor is szép csendben visszaszivárgott a közéletbe. Mondhatnánk persze, hogy a Demokratikus Koalíció, illetve a többi baloldali párt szavazóbázisa ennyire igénytelen: náluk mindezek simán beleférnek. De ennél sokkal többről is szó van. A Fidesz nem csupán azért nem engedheti meg magának, hogy hibái következmények nélkül maradjanak, mert elegánsabb, mint a posztkommunista-globalista pártok bármelyike. De azért sem, mert a hosszútáv is kötelezi. Amelyik politikai erő négy (öt, hat, hét?) cikluson át kormányoz, annak muszáj felelősséget vállalnia csaknem mindenért, ami az országban történik.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">KOALÍCIÓS KÉNYSZER NÉLKÜL</span></p>
<p> </p>
<p>Szeretem azt is, amikor a demokrácia szélmalomharcosai etalonként mutatnak azokra az országokra, amelyekben koalíciós kormány működik, mondván: micsoda klassz dolog, hogy a sokszínűség megjelenik már az országirányítás szintjén is; így a legkülönbözőbb értékválasztású szavazók is azt érezhetik, hogy van képviseletük a végrehajtó hatalomban... Talán ez az, amit a legtöbbször a demokrácia megcsúfolásának érezhetünk. Mintha egy olyan brigád építené a házunkat, amelynek minden tagja másfelé húz, az összhang legkisebb jele nélkül. Valami ilyesmit látunk napjainkban Németországban, ahol a liberálisok és a zöldek szinte minden kérdésben egymás ellen dolgoznak. Orbánnak sem volt egyszerű dolga 1998 és 2002 között: a kisgazdák és Dávid Ibolyáék inkább jelentettek púpot a hátán, mint valós segítséget a kormányzati munkában. A miniszterelnök számtalan beszédében el is mondja: óriási előny a Fidesznek (és elfogultan mondhatom: a teljes magyarságnak is), hogy önállóan, mindenféle koalíciós kényszer nélkül viheti az ország ügyeit. (Semmi kétségem afelől, hogy Orbán erős kezű vezető, s pártján belül nincs nagy jövője annak, aki szembefordul vele. Csakhogy egészen más az, hogy miként vezeti a pártját, a kormányát, és miként az országot. Ha Tennesseeben egy valódi diktátor irányítja a whiskey üzemet, teszek rá; attól még a Jack Danielst demokratikus, piaci körülmények közt vásárolom meg.) Pontosan tudjuk, hogy a mostani kegyelembotrányba nem fog belebukni a kabinet, de képzeljük csak el, hogy 2026-ban nyer az ellenzék, s nekik kell koalíciós kormányt alakítaniuk. Az erőszakos Gyurcsány, a kimúlófélben lévő MSZP, az idiótákból álló Momentum, a náci Jobbik és a láthatatlan Párbeszéd... Mindössze egyetlen dolog szól amellett, hogy képesek lennének ideig-óráig megmaradni egymás mellett, az pedig az, hogy egyik mozgalomnak sincsen valódi értékválasztása és arra épülő programja, így ezt a sok-sok semmit talán össze lehet fésülni egy nagyobb semmivé. (Oké, nincs is szükségük ilyesmire, majd időben megkapják a szükséges utasításokat...) </p>
<p> </p>
<p>Empatikus srác vagyok, megértem az ellenzék rinyálását. Tényleg vacak lehet tizennégy éve a cserepadon ülni, a játéklehetőség leghalványabb reménye nélkül. És lehet sírni, lehet finnyáskodni, és lehet képmutató meséket kitalálni annak kapcsán, milyen szörnyű, milyen sportszerűtlen is egy ilyen hosszúra nyúló, folyamatos kormányzás. Ám ami nem elvitatható: a stabilitás, a megkerülhetetlen felelősségvállalás és a koalíciós kényszer hiánya ritka szilárd alapot ad. Kétségtelenül megvan az előnye a kétharmadok sorának, még akkor is, ha a cserepad egyre hisztérikusabb. Talán többet kéne edzeniük, s kevesebbet balhézniuk. Mert ha továbbra is csak a rombolásra képesek, úgy már most borítékolható, hogy 2026-ban is ugyanaz a kezdőcsapat léphet majd pályára, amelyik 2010 óta focizik.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F16%2F_a_ketharmadok_sora_megcsufolja_a_demokraciat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F16%2F_a_ketharmadok_sora_megcsufolja_a_demokraciat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F16%2F_a_ketharmadok_sora_megcsufolja_a_demokraciat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="A kétharmadok sora megcsúfolja a demokráciát""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/02/16/_a_ketharmadok_sora_megcsufolja_a_demokraciat#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18321679" border="0" /></a><br /></p>
politika
választások
Orbán
0
"A kétharmadok sora megcsúfolja a demokráciát"
Magyarország nem igazi demokrácia. Hogy miért? Mert Orbán folyton nyer...
https://teveszmek.blog.hu/media/image/orban_mez.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://hobbistawebshop.hu/img/91931/10011/440x440,r/10011.jpg?time=1689052902
https://teveszmek.blog.hu/2024/02/10/_tucker_carlson_buntetest_erdemel
"Tucker Carlson büntetést érdemel"
2024-02-10T10:22:26+01:00
2024-02-10T10:22:26+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/tucker-putyin_2.jpg" alt="tucker-putyin_2.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p>Még meg sem jelent Tucker Carlson Putyinnal készített riportja, az EU néhány politikusa máris őrjöngeni kezdett, mondván: az újságírót szankcionálni kell. Még az is felmerült, hogy ki kéne tiltani az unió teljes területéről. (Orbán Balázs azonnal lehűtötte a kedélyeket, posztjában utalva rá, hogy ilyen ostobaságot egész biztosan nem fogunk megszavazni.) Lassan kezdenek lehiggadni, s úgy tűnik, a sztárújságíró mégsem kap büntit Európától. Azonban már az a tény, hogy ez egyáltalán felmerült - s nem csupán egyetlen eszelős idióta elméjében, hanem a progresszív tábor általános helyeslésével -, azt jelzi, hogy pokoli nagy a pánik. Az unió a legtöbb alapelvét már rég a sutba hajította, ám ilyen mélyen talán még sosem járt.</p>
<p> </p>
<p>Ami nyilvánvaló: Tucker Carlson a munkáját végzi. Újságíróként az a dolga, hogy interjút készítsen. Akár az ördöggel is. Sőt: minél ismertebb, minél hatalmasabb és minél messzebb áll a makulátlan szentségtől a riportalany, annál alkalmasabb. Putyinra elég jól illik ez az elváráscsomag, így a csütörtök éjjel közzétett beszélgetés alighanem meghatározó mérföldkőnek számít majd Carlson pályafutásában. <em>"Nem azért vagyunk itt, mert szeretjük Putyint. Azért vagyunk itt, mert az USA-t szeretjük, és szeretnénk, hogy hazánk sikeres és szabad legyen. Nem bátorítunk senkit, hogy egyetértsen Putyinnal, de bátorítunk mindenkit, hogy nézze meg az interjút."</em> - fogalmazott a sztárújságíró a liberalizmus legtisztább hangján. Úgy tűnik, hallgatnak rá, a megtekintések száma már százmillió felett jár. Megmosolyogtató, hogy a közzétételt követően a Föld minden részéről újságírók hada jelentkezik, hogy ők is szívesen leülnének Putyinnal. Eddig hol voltak? </p>
<p> </p>
<p><em>"Putyin propagandagyőzelemmel távozik Tucker Carlson alákérdezős interjúja után."</em> - így kommentálta a beszélgetést a CNN. Számomra már az is döbbenetes, hogy a 21. században még mindig olyan szellemi mélységben kóvályog az emberiség, hogy a primitív manipuláció a legszimplább szóhasználat szintjén is megjelenik. PROPAGANDA - mást sem hallunk két éve. Mit jelent ez a kifejezés a fősodratú média szerint? Mindent, ami szembemegy az ő igazságukkal. Teccik érteni?? Az egyik politikai oldal fehér, a másik fekete, punktum. Lehet, hogy kissé régimódi vagyok, de én nem így osztanám kétfelé a különböző gondolatokat, mémeket, információkat. Sokkal inkább tényeket és véleményeket különböztetnék meg, melyek közül az előbbit nevezném bárki által ellenőrizhető igazságnak, az utóbbit pedig minden esetben propagandának, bárki is legyen annak megfogalmazója. Valójában a fél életünk arról szól, hogy propagandát terjesztünk. A közösségi oldalakon igyekszünk önmagunk legjobb arcát mutatni. A társkereső platformokon pláne. Az állásinterjún megpróbáljuk elhitetni, hogy nálunk jobb jelöltet keresve sem találni. Mindezeket csupán azért nem illetjük a propaganda kifejezéssel, mert nem a politikáról szólnak és a célközönség sem feltétlenül széles. De természetét tekintve nincs lényegi különbség: szavainkat a privát szféránkban is tudatosan formáljuk, azzal a céllal, hogy a befogadót meggyőzzük, befolyásoljuk, magunk mellé állítsuk. Muszáj rögzíteni: aki a negatív csengésű PROPAGANDA szót használja, maga is propagandát folytat. Azt üzeni: az ellenfelem véleménye hamis, mesterkélt, illegitim, hiszen szembemegy az enyémmel... </p>
<p> </p>
<p>Bár korántsem lényegtelen, hogy mik hangzottak el az ominózus interjú során, a reakciók számomra sokkal beszédesebbek. Jómagam ezt a fajta hisztériás pánikot mindössze két világ kapcsán ismerem. Az egyik a vasfüggöny diktatúrája, amely elképesztő erővel dolgozott azon, hogy a nyugati "propagandát" (igen, az elvtársak akkor is így nevezték) távol tartsa a szocializmus emberétől. A másik a passzív-agresszív nők konfliktus-forgatókönyve: apró, mérgező tűszúrásokkal felheccelni a férfit, majd belé fojtani a szót. (Hiszen a férfi minden esetben gonosz, a nő pedig minden esetben áldozat, itt csak az egyik félnek van joga a szólásra...) A másik fél elnémítására irányuló attitűd mindig szégyenletes és a lehető legtávolabb áll a felnőttségtől, a liberalizmustól, az EU alapeszményétől. Ez a gyengék reakciója, akiknek vaj van a fejükön, ezért rettegnek meghallgatni a másik oldalt. Egészen döbbenetes, hogy ezt a kifejezetten visszataszító mentalitást - mely eleddig csupán a feministákat és a nyugati egyetemi szféra mimózáit jellemezte - a progresszív tábor már a nagypolitika szintjére is felemelte. Az emberek nem kaphatnak bárhonnan nyers információkat, hiszen még megfeküdné a gyomrukat. Majd mi szépen becsomagoljuk nekik... Egy normális világ nem így néz ki. Egy normális világban meg akarom ismerni Marx és Hitler gondolatait is. Egyszerűen azért, mert tudni szeretném, hogy ezek a sátáni figurák mely ponton hagyták el az értelem és a józanság ösvényét. (Hiszen mindkettőről tudom, hogy kifejezetten értelmesek voltak, s bizonyos kérdéseket messzemenően helyesen láttak.) Hasonló a helyzet Putyinnal is. Egy normális világban a CNN maga készítene riportot az orosz elnökkel, melyet azután számos kerekasztal beszélgetés során ki lehet elemezni, ízekre lehet szedni. Azonban a CNN - és az összes többi balos médium - ebben ellenérdekelt. Hiszen egy effajta analízisből simán kiderülhet, hogy az USA demokrata adminisztrációjának is van némi felelőssége az ügyben; hogy Zelenszkij sem szent; hogy az EU vezetése totálisan alkalmatlan idiótákból áll; s hogy talán Putyin sem annyira ördögi, mint ahogyan ezt az elmúlt két esztendőben tálalták. <em>"El</em><span class="custom-text-style quote quote-block"><em>ég csak visszamenni és megnézni, mit mondott a mainstream média az első napon, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát. Ez nagyrészt az érzelmi mérnöki munkájuk, az emberek nem értették, mi történik, de azt mondták nekünk, hogy csak rendben kell lennünk azzal, hogy dollármilliárdok mennek a tengerentúlra. Ezt nevezem én politikai kommentárnak, ők irányítják a gondolatainkat, de valójában nem férünk hozzá az igazsághoz."</em> - ezek már Candace Owens, a Daily Wire műsorvezetőjének szavai. Sokat elárulnak elárulnak a nyugati média természetéről és jól magyarázzák a jelen pánikhangulatát.<br /></span></p>
<p> </p>
<p>A másik elnémítására való törekvésnek a legpusztítóbb velejárója az, hogy ily módon képtelenség békét kötni. Szijjártó Péter az elmúlt két év során minden megszólalásában elmondta: kommunikáció nélkül nincs tűzszünet. Ez elég evidens gondolat, ahogyan az is az, hogy a kommunikáció ellenzői a háború folytatásában érdekeltek. Egészen döbbenetes, hogy magas rangú politikusok és katonai vezetők Európa-szerte arról beszélnek, hogy háborúzni készülnek. Még nem most, de 2-3 év múlva... Tényleg komplett elmebetegek vezetik a világot? Tényleg ilyen felelőtlen barmok kezében az irányítás? Mire jó ez a teljesen őrült félelemkeltés? Egy felelős vezető erős és ütőképes hadsereget épít, de csak csendben, a háttérben, s kizárólag védelmi célból. Ezek a bohócok meg telekürtölik a világot, hogy háborúsdit terveznek... Putyin meg csak ül nyugodtan a fehér karosszékben, és látszik rajta, hogy a legkevésbé sem hat rá ez az erőtlen fenyegetőzés. Elmondja, amit mindig: ő nem akarja megtámadni sem Lengyelországot, sem a Baltikumot. Miért is állna érdekében? Egy nyugodt, de racionális pszichopatát látunk egy rakás hisztiző-fenyegetőző idegbeteggel szemben. És ők alakítják a világ sorsát...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F10%2F_tucker_carlson_buntetest_erdemel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F10%2F_tucker_carlson_buntetest_erdemel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F10%2F_tucker_carlson_buntetest_erdemel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Tucker Carlson büntetést érdemel""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/02/10/_tucker_carlson_buntetest_erdemel#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18322697" border="0" /></a><br /></p>
Putyin
Tucker_Carlson
0
"Tucker Carlson büntetést érdemel"
Tucker Carlson elkövette a bűnök bűnét: interjút készített az orosz elnökkel...
https://teveszmek.blog.hu/media/image/tucker-putyin_2.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/tucker-putyin_2.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/02/07/_nem_mukodik_a_multikulti
"Nem működik a multikulti"
2024-02-07T00:07:37+01:00
2024-02-07T00:07:37+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/szoboszlai.jpg" alt="szoboszlai.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Nem voltam önfeledten boldog, amikor vasárnap délután az angol bajnokság rangadóját néztem. Nem csupán a Liverpool csapnivaló játéka és a számos potyagól miatt bosszankodtam, hanem azért is, mert Szoboszlai - kiújult sérülése miatt - nem léphetett (és pár hétig még nem is léphet) pályára.</p>
<p> </p>
<p>Ha példát kéne hoznom rá, hogy a multikulturalizmus igenis működőképes, elsőként biztosan a foci ugrana be. Elég csak megnézni Dominik csapatát: angol, ír, észak-ír, skót, görög, spanyol, portugál, francia és holland játékosok mellett csaknem a teljes dél-amerikai kontinens képviselteti magát. Valódi egzotikumot jelent Endo, a japán középpályás, illetve a klub legnagyobb sztárja, az egyiptomi Szaláh. Oké, felejtsük el az Arsenal elleni botlást, s idézzük fel az azt megelőző meccseket: ezek a fiúk tökéletesen értik egymást és parádésan együttműködnek. (A támadásépítés csak egy dolog, a védekezésben még látványosabban kooperálnak, öröm nézni.) Valószínűleg sosem találkoztak volna, ha nem a futball lenne a legnagyobb szenvedélyük, így viszont a világ egyik legütőképesebb csapatát alkotják.</p>
<p> </p>
<p>Aztán ott van a zene... Santana és Rob Thomas közös slágere, a <em>Smooth</em> egyszerűen megunhatatlan. A mexikói gitárvirtuóz már akkor fusion zenészként működött, amikor még e kifejezés nem is létezett; mindig is keverte a latint a rockkal. Ez a szám egész pályafutásának egyik csúcspontja, a videóklipje pedig különösen magával ragadó: táncol az egész utca, a lányok latinok, a ritmusszekcióban feketék, az énekes fehér... és úgy tökéletes az egész, ahogy van. Ugorjunk pár évet, s nézzünk bele Bruno Mars és Mark Ronson <em>Uptown Funk</em> című nótájának klipjébe! Valami hasonlót látunk: tökéletes zenei együttműködést feketék és fehérek között. Bruno Mars már önmagában is érdekes figura: anyja filippinó származású, apja puerto ricó-i és zsidó-magyar gyökerekkel bír. A foci mellett a muzsika is egy olyan világ, amelynek érzékelhetően jót tesz a különböző kultúrák találkozása.</p>
<p> </p>
<p>A multikulturális együttműködés pozitív példáinak felemlegetésekor természetesen nem muszáj világsztárokra mutogatnunk, magunk is nap mint nap megtapasztaljuk a pesti forgatagban. Jómagam gyakran vásárolok kínaiaknál és vietnámiaknál; hetente egyszer-kétszer a török büfés cimborámnál vacsorázom; az urológusom egyiptomi; pókeres barátaim közt rengeteg a cigány származású; és természetesen nincs ellenemre az olasz, a görög, az indiai és a japán konyha sem. Semmiféle kérdés nincs bennem annak kapcsán, hogy a békés kultúrák harmonikusan megférnek egymás mellett.</p>
<p> </p>
<p>Karl Poppernek igaza van abban is, hogy a multikulturális, nyílt társadalom csakis a liberalizmus égisze alatt működhet. A liberalizmuson pedig - annak klasszikus jelentése szerint - azt kell értenünk, hogy a közösség nem csupán tolerálja a másságot akár bőrszín, akár vallás, akár gondolkodásmód, vagy szexuális irányultság tekintetében, de biztosítja is a különböző kultúrák békés együttélését. Olyan nincs, hogy bármely népcsoport erőszakosságával szemben elnézőek vagyunk, mondván: az ő hagyományaik már csak ilyenek... Multikulti környezetben a határozott rendőri jelenlét elengedhetetlen. Az állam első számú feladata, hogy megvédje polgárait, tökéletesen függetlenül attól, hogy az erőszakos bűnözés hátterében mi áll. Nyugat-Európa korlátlan befogadó politikája elsősorban e ponton bukott meg - valamiért azt kezdték gondolni, hogy a rendfenntartás egyenlő a nácizmussal, és hogy akinek a vérében van az agresszió, annak joga is azt korlátlanul kiélni. A másik probléma gazdasági természetű: az sem járja, hogy az állam az őslakosokat fosztja ki azok megkérdezése nélkül, csak hogy bevándorlók tömegeit képes legyen eltartani. Ez is megengedhetetlen erőszak. Gondoljunk csak a remekül működő Liverpoolra: eszébe jutna bárkinek, hogy le kéne csípni Szoboszlai, vagy Darwin Nunez fizetéséből, hogy azt Konaténak, vagy Joe Gomeznek adják oda? Nyilván megmosolyogtató a felvetés, hiszen minden játékos elképesztően motivált és szemmel láthatóan teljes erőbedobással megdolgozik a pénzéért. Ezt így kéne a társadalom minden rétegében.</p>
<p> </p>
<p><em>"Bárki, aki a saját nemzetét, népét, politikai közösségét, családját a többiek elé helyezi, akár tudja, akár nem, diktatúrát épít."</em> - idézi Bayer Zsolt Karl Popper gondolatát. A nyílt társadalom eszméje ezen a ponton csap át a nyilvánvaló őrületbe. Mégis: ki az az idióta, aki nem a sajátjait helyezi az első helyre? Ki az a felelőtlen tébolyodott, aki pont ugyanolyan lelkesedéssel támogat vadidegeneket, mint a saját közvetlen rokonságát? S ha már a Liverpool csapatával kezdtük: el tudja képzelni bárki, hogy Mohamed Szaláh számára létezik fontosabb a világon, mint imádott kislánya, Makka? Vajon Luis Díaz mindig kihagy pár meccset, amikor valaki a világon emberrablás áldozata lesz, vagy a szüleiért azért valamivel jobban aggódott? Vajon Conor Bradley minden fiatalon elhunyt édesapáért könnyet ejt, vagy a saját gyásza azért erősebben megviseli? Legelemibb genetikai kódolásunk szerint való, hogy a sajátjaink fontosabbak bárki másnál. És az sem kérdés, hogy ez multikulturális környezetben sincs, és nem is lesz soha másképp. Teljes őrület bárkitől önfeladást várni, és totális téveszme, hogy ebből az alapvető ösztönvilágunkból diktatúra, vagy bármi egyéb szörnyűség épülne. A magyar államnak is a magyar polgárokat kell szolgálnia és előnyben részesítenie - semmi sem természetesebb ennél.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/szalah.jpg" alt="szalah.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="394" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>SZALÁH ÉS KISLÁNYA, MAKKA</em></p>
<p> </p>
<p>Én azt hiszem, a multikulti akár működhetne is. Végső soron mindenki azt eszik, azt iszik, úgy zenél és úgy táncol, amit és ahogyan szeretne. Még a vallási sokszínűséggel sincs semmi baj: miért ne hihetne bárki bármit, amit csak a fantáziája megenged? A gond ezúttal is kizárólag az agresszióval van. Az arany középutat - mint rendszerint - az erőszakmentesség jelöli ki. A korlátlan bevándorlást hirdető progresszív ideológia nyilvánvaló zsákutca, hiszen totális önfeladást, önpusztítást jelent fizikai, gazdasági és demográfiai értelemben egyaránt. Azonban a totális bezárkózás sem pálya, hiszen ezzel magunkat fosztanánk meg a lehetőségtől, hogy kihozzuk az országból a maximumot, ahogyan azt a Liverpool FC, Santana vagy épp Bruno Mars teszi. Semmi alapja sincs annak, hogy idegenkedjünk a békés és értékteremtő embertársainktól, legyenek akár vietnámi kereskedők, Fülöp-szigetekről való vendégmunkások, zsidók, arabok, feketék, bárkik. Meggyőződésem, hogy egyes-egyedül ezzel az attitűddel lehet igazi bajnokcsapatot építeni.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F07%2F_nem_mukodik_a_multikulti%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F07%2F_nem_mukodik_a_multikulti%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F07%2F_nem_mukodik_a_multikulti%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Nem működik a multikulti""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/02/07/_nem_mukodik_a_multikulti#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18319319" border="0" /></a><br /></p>
Szoboszlai
multikulturális_társadalom
0
"Nem működik a multikulti"
Ha a profik szintjén működik, miért ne működhetne a társadalom minden rétegében?
https://teveszmek.blog.hu/media/image/szoboszlai.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/szoboszlai.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/02/05/_argentina_a_tonk_szelen
"Argentína a tönk szélén"
2024-02-05T00:18:12+01:00
2024-02-05T00:18:12+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/milei.jpg" alt="milei.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p>Jó-jó, tudjuk, Argentína immáron hosszú évtizedek óta permanens válságban él. Az infláció mértéke brutális, a szegénységi ráta 40%-os, a gazdaság ezer sebből vérzik. Viszont nem reménytelen a helyzet: végre egy ország, amelynek volt bátorsága egy vérbeli libertáriust ültetni az elnöki székbe. Maradona, Messi és Ferenc pápa után itt egy újabb argentin, kinek nevét muszáj lesz megjegyeznünk (már csak azért is, mert magyar felmenőkkel bír): Javier Milei-ről minden bizonnyal még sokat fogunk hallani a jövőben.</p>
<p> </p>
<p>Argentína elmúlt száz évének történelme számos tanulsággal szolgál mindannyiunk számára. Az ország a múlt század elején még igazi nagyágyúnak számított: a világ ötödik legjelentősebb gazdasága volt. Az ötvenes években az egy főre jutó GDP-je a spanyol érték dupláját tette ki, s háromszor akkora volt, mint Japáné. Aztán történt valami, s Argentína szabályos lejtmenetbe kapcsolt. Eleddig összesen kilencszer jelentettek csődöt, ebből három alkalom már a jelen századhoz kötődik. A látványos töréspontot Juan Domingo Perón elnökké választása jelentette. Személye igen megosztó, sokan a mai napig szeretettel és nosztalgiával emlékeznek rá, ugyanakkor nem vitás, hogy népszerűségét elsősorban feleségének köszönhette. Evita történetét filmre vitték, musicalt is készítettek belőle, a <em>Don't cry for me Argentina</em> című sláger pedig minden élő generáció számára ismert; a legtöbben Madonna feldolgozásában hallottuk először. Az első, igen banális tanulságot rögtön le is szűrhetjük: ami népszerű, az attól még nem feltétlenül jó. Perón ugyanis megszámlálhatatlanul sok hibát követett el. Tekintélyuralmi rendszert vezetett be és antikapitalista programot hirdetett. Népjóléti intézkedései mellett államosított szinte mindent, hatalmasra duzzasztotta a központi bürokráciát, tiltotta, illetve magas vámokkal sújtotta az exportot, erőltetett iparosításba kezdett, tökéletesen elhanyagolva a mezőgazdaságot. A második számú tanulságot le sem kéne írnom, tudja mindenki: a baloldaliság, a felhizlalt állam, a bezárkózás, a piacellenesség tönkreteszik még a legígéretesebb gazdaságokat is. Az elnök mindemellett szimpatizált az olasz fasizmussal, s valójában annak elemeit vette át, s igyekezett megvalósítani. A harmadik tanulság tehát (mely talán nem minden Olvasó számára evidens): a fasizmus a kommunizmus édestestvére, ugyanúgy mélyen baloldali ideológia. S bár Juan Perón immáron ötven éve nincs közöttünk, örökségét még mindig nyögi az argentin nép. Azóta sem volt olyan vezetője az országnak, akiben elég erő, vagy legalább némi szándék lett volna, hogy ezektől a béklyóktól megszabadítsa Argentínát.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/milei_2.jpg" alt="milei_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="210" /></p>
<p> </p>
<p>Egy ilyen történelmi múlttal terhelt miliőben kell most rendet tennie a decemberben hivatalát elfoglaló Javier Mileinek. A korombéli fickó igazi punk - már az is őrület, ahogyan kinéz. Volt már focikapus, rockzenész, közgazdaságtan-tanár, televíziós celeb, sőt tantrikus szexoktató is. (Természetesen a szabad szerelem híve. A lehető legszabadabbé.) Politikai megnyilvánulásai kifejezetten látványosak. A láncfűrész egyenesen kampányának szimbólumává vált, hatásosan érzékeltetve, hogy a terebélyesre nőtt állam mennyi felesleges ágát kell lemetszenie. A kedvencem az a videó, amelyben a hihetetlenül kövérre hízott kormányzati apparátust bemutatva annak radikális karcsúsításáról beszél. A minisztériumok harmadának azonnali megszüntetését helyezte kilátásba: <em>"Sport- és Turizmus Minisztérium - kuka! Kulturális Minisztérium - kuka! Női-, Gender- és Diverzitás Minisztérium - kuka!"</em> Imádom. (Már önmagában az egy vicc, hogy egy államcsődtől államcsődig vergődő ország genderminisztériumot tartott fenn az adófizetők pénzéből... Ez még a tejjel-mézzel folyó Kánaánban is értelmetlen pocsékolás volna.) Milei programjában szerepelt még, hogy feloszlatja az argentin jegybankot, az amerikai dollárt teszi az ország hivatalos fizetőeszközévé, privatizálja a nyugdíjrendszert, továbbá megszünteti a kötelező iskolai oktatást is. Csupa merész terv, de mindben van ráció.</p>
<p> </p>
<p>Győzelmének napján a Telex "szélsőjobboldali" politikusként aposztrofálta Javier Mileit. E szóhasználat két dolgot jelenthet. Vagy arról van szó, hogy e jelző valójában radikális liberálist, végletesen piacpártit jelent - ez esetben egyet lehet érteni vele. A kérdés ekkor csak az, hogy miért használják szitokszóként azok, akik magukat is szabadelvűnek mondják. A másik lehetőség, hogy a Telex egy elvtelen, ócska, hazug médium, amely bárkire ráaggatja szitkait, akivel nem szimpatizál. Mert az azért mégsem járja, hogy szélsőjobboldalinak hívjuk a fasizmust, s ugyanígy a fasiszta elemekből építkező, peronista örökséget eltakarítani készülő, azzal minden tekintetben ellentétes világlátást is. Az már tényleg az orwelli világ netovábbja, amikor a fényt és az árnyékot is pontosan ugyanúgy nevezzük... Ha van valami, ami a globalista kaviárbaloldalnál kiveri a biztosítékot, az elsősorban Milei abortuszellenessége és azon ígérete, mely szerint véget vet a gyerekek - iskolai keretek közt történő - szexuális indoktrinációjának. Mindezek természetesen tökéletesen illeszkednek a libertárius világlátásba, nincs bennük az égvilágon semmi szélsőséges.</p>
<p> </p>
<p>Javier Milei januárban felszólalt Davosban, a Világgazdasági Fórumon is. <em>"Ma azért vagyok itt, hogy elmondjam: a</em><span class="css-1qaijid r-bcqeeo r-qvutc0 r-poiln3" style="text-overflow: unset;"><em> nyugati világ veszélyben van. És azért van veszélyben, mert azokat, akiknek meg kellene védeniük a Nyugat értékeit, foglyul ejtett egy olyan világkép, amely megállíthatatlanul a szocializmus és a szegénység felé vezet." </em>Argentína újdonsült elnöke keményen bírálta Davost amiatt, hogy szocialista programja csak nyomorúságot hoz a világra. <em>"Az elmúlt évtizedekben a nyugati vezetők feladták a szabadság modelljét a kollektivizmus különböző változatai javára, amely nem a problémák megoldása, hanem azok gyökere lett. Azért vagyok itt, hogy elmondhassam: a kollektivista kísérletek még soha nem oldották meg a világ polgárait sújtó problémákat. Mi több: ezek jelentik a gondok kiváltó okát. </em><em></em></span><span class="css-1qaijid r-bcqeeo r-qvutc0 r-poiln3" style="text-overflow: unset;"></span><em><span class="css-1qaijid r-bcqeeo r-qvutc0 r-poiln3" style="text-overflow: unset;">A szabad vállalkozói kapitalizmus nemcsak az egyetlen lehetséges rendszer, amely képes megszüntetni a világ szegénységét, hanem az egyetlen erkölcsileg elfogadható rendszer is ennek a célnak az eléréséhez." </span></em><span class="css-1qaijid r-bcqeeo r-qvutc0 r-poiln3" style="text-overflow: unset;">Lehet ehhez bármit is hozzátenni? Jómagam évek óta másról sem írok.</span><span class="Y2IQFc" lang="hu"></span><span class="Y2IQFc" lang="hu"><br /></span></p>
<p> </p>
<p>Kevés dolog kedvesebb a szívemnek, mint amikor egy valódi libertárius kezébe adják egy ország vezetését. Sosem hittem volna, hogy ez pont Dél-Amerikában fog megtörténni. Kíváncsi vagyok, mire megy Javier Milei, de nagyon drukkolok a sikerének. Argentína sokáig táncolt a tönk szélén, de hitem szerint ennek vége. Ha az új elnök csak a töredékét megvalósítja ígéreteinek, már az is látványos fellendülést hoz majd.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F05%2F_argentina_a_tonk_szelen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F05%2F_argentina_a_tonk_szelen%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F05%2F_argentina_a_tonk_szelen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Argentína a tönk szélén""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/02/05/_argentina_a_tonk_szelen#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18310107" border="0" /></a><br /></p>
libertárius
Argentína
0
"Argentína a tönk szélén"
Maradona, Messi és Ferenc pápa után itt egy újabb argentin, kinek nevét muszáj lesz megjegyeznünk.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/milei.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/milei.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/02/01/_jol_csak_a_sziveddel_latsz
"Jól csak a szíveddel látsz"
2024-02-01T00:23:39+01:00
2024-02-01T00:23:39+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/kis_herceg2_1.JPG" alt="kis_herceg2_1.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="551" height="397" /></p>
<p> </p>
<p>Ülök a pókerasztalnál, jóleső kényelemben, még a kis büféasztalom is lazán elfér mellettem. A harmadik vakszint táján azonban hirtelen megszűnik e komfort: hatalmas, százhúsz kilós srácot ültetnek be mellém. A fickó nem kövér, csak amolyan tagbaszakadt, tenyeres-talpas. Innentől ádáz harcot vívok, hogy legalább az asztal box-beosztása szerint engem megillető helyet megtartsam. Emberünk szemmel láthatóan hozzá van szokva, hogy sehol sem fér el rendesen - nem igazán zavarja a számomra már feszélyező, intim közelség. Oldottságához a futószalagon érkező sörök is nagyban hozzájárulnak. Összeveszett a menyasszonyával - meséli - ezért most 200 kilométert utazva Pestre jött, s ő bizony ad az italozásnak. Kérdem, min kaptak össze, s nem is kell nagyon nógatni a válaszért: a lánynak mindenféle pasik írogatnak, ezért ő látni akarja a telefonját. A barátnőjének ez persze nem tetszik.<em> "Teljes mértékben igaza van a lánynak"</em> - közlöm vele, persze ezzel nem okozok különösebb örömöt számára. "<em>Örülj neki, hogy szép csajod van!"</em> - fűzöm hozzá, miután fotót is mutat - <em>"Talán jobb lenne, ha egy bányarémmel kavarnál, aki a kutyának sem kell? Ez a legjobb, ami történhet veled..."</em> Nehéz megemésztenie a hallottakat. A többi játékoshoz fordulva megkérdi: <em>"Ti mit tennétek a helyemben?"</em> A válasz egyhangú: mindenki azonnal elvágná a torkát az összes többi hódítónak. Ismét egymagam maradtam az igazammal - nem először, s valószínűleg nem is utoljára.</p>
<p> </p>
<p>Az állatvilágra és a barbár népekre jellemző ösztönös létforma (megyünk a szívünk után, semmi más nem számít) és a tudatos tétezés közti első lépcsőfokot az jelenti, ha képesek vagyunk megkülönböztetni egymástól a pszichológia és a morál felségterületeit. A második lépés az, hogy a nagyvilág és a saját mikrokörnyezetünk történéseit helyesen pakoljuk be egyik vagy másik kosárba. Újdonsült, vidéki játszótársam meg volt győződve róla, hogy a másik telefonját ellenőrizgetni erkölcsileg nem kifogásolható, a barátnőjére írogatni ugyanakkor főbenjáró bűn. A valóság ennek pont a fordítottja. Az exvőlegények és az újdonsült jelöltek semmi rosszat nem tesznek, amikor próbálkoznak - a lány nem tulajdona senkinek, a férfinak meg az a dolga, hogy vadásszon. Ezzel szemben a társunk telefonjában való illetéktelen kutakodás megbocsáthatatlan, a másik magánszférájának durva megsértése. A szóban forgó konfliktus háromféle módon is megoldható. A legbetegebb az, ha a leányzó lesüllyed a fiú szintjére és a jövőben legitim rálátást enged az üzenetváltásaira. A legegészségesebb az, ha a srác képes felemelni a lelkét, és pszichikai problémájával megküzdve, férfi módjára viselni, hogy léteznek kihívói. A legreálisabb pedig az, ha hagyják az egész kapcsolatot a fenébe és különköltöznek.</p>
<p> </p>
<p>A pszichológia és a morál szegmensei mindenesetre igen gyakran összemosódnak, nem csupán az egyén elméjében, de sokszor intézményesített formában is. A különböző vallások, ideológiák és társadalomfilozófiai elképzelések mind oly módon keletkeznek, hogy egyes kreatív ötletelők önkényes módon elkezdik oda-vissza pakolgatni e kosarak tartalmát. Így jönnek létre a különböző szubkultúrák és eltorzult csoportnormák. Ha megpróbálunk rendet tenni e téren, muszáj azzal kezdeni, hogy meghatározzuk a különbséget az érintett területek között.</p>
<ul>
<li>A VIZSGÁLAT TÁRGYA - A pszichológia a FORRÁS szakterülete, a lélektani folyamatokat analizálja. Nem lényegtelen, hogy ezekből születik-e szó, avagy tett, ám szinte másodlagos. A morál fókuszpontjában a TORKOLAT, a cselekedet áll, hiszen puszta gondolattal vagy érzéssel lehetetlen bűnt elkövetni. Erkölcsi tekintetben majdhogynem irreleváns, hogy egy adott bűntett hátterében miféle trauma, bosszúvágy, felindultság, vagy egyéb pszichikai mozgatórugó áll.</li>
<li>TUDATI SZINT - A pszichológiai folyamatok ösztönösek, ezzel szemben a morál a tudatosság szintjén működik. Az érzéseinkkel, az indulatainkkal, a feltétlen reflexeinkkel aligha tudunk bármit is kezdeni. Ám az már teljes egészében a mi döntésünk, hogy ezeket mivé transzformáljuk, s hogy ezt miért tesszük.</li>
<li>SZEREPLŐK - Az erkölcs kizárólag azt vizsgálja, amit a másik emberrel teszünk. Mindaz, amit önmagunknak okozunk, soha nem lehet morális kérdés, kizárólag pszichológiai.</li>
<li>OBJEKTIVITÁS - A morál fennhatósága alá tartozó cselekmények mérhető, kimutatható ártalmakkal, károkkal, sérülésekkel járnak. Ahol nincs ilyen, ott nem léptünk ki a pszichológiai dimenzióból.</li>
<li>ÉRVÉNYESSÉG - Az egyetemes morál törvényei kötelezőek és minden élő emberre vonatkoznak. A pszichológia ezzel szemben legfeljebb ajánlásokat tehet, melyeket érdemes megfogadni, elsősorban személyes jólétünk növelése érdekében.</li>
</ul>
<p> </p>
<p>Mindezek után talán érdemes néhány további példával megvilágítani, miként viszonyulnak egymáshoz e dimenziók hétköznapjaink különböző fejezeteiben.</p>
<ul>
<li>SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, ADAKOZÁS - Ha jót teszünk, azzal elsősorban magunkat jutalmazzuk, a saját lelkünket, tudatunkat és énképünket építjük. Nyilvánvalóan senkit sem kényszeríthetünk arra, hogy jóságos legyen, így ez a terület tökéletesen kívül esik a kötelező érvényű morálon; abszolút a pszichológia felségterülete. Erkölcsi vetületről kizárólag akkor beszélhetünk, ha az említett kényszer felüti a fejét. A német gazdák tüntetése érthető; kormányuk számára semmi sem drága, ha a bevándorlók és az ukránok finanszírozásáról van szó, ám egyre húsba vágóbb, hogy az adófizetőket kell megnyúzni mindezért.</li>
<li>HAZUGSÁG - Amennyiben ez szerződésszegést jelent, az adott szó meg nem tartását, szándékos csalást, szélhámosságot, ez esetekben értelemszerűen morális kérdésről beszélünk. Ha csupán gyermeteg nagyzolást, vetítést, jelentéktelen sztorik ártatlan kiszínezését, úgy nincs áldozat, vagyis bűntett sincsen.</li>
<li>RASSZIZMUS, HOMOFÓBIA - Amíg nincs tettlegesség, addig a kérdés pusztán pszichológiai természetű: önmagát mérgezi mindenki, aki a szívében gyűlöletet táplál. Amikor a tettlegesség megjelenik - akár a gyűlölködő részéről, akár vele szemben a hatóság, vagy bárki más részéről - onnantól kap a jelenség morális töltetet.</li>
<li>SZEXUALITÁS - Szinte minden vallás korlátozza valamiféle módon, holott egyéni elfoglaltságként - pornófogyasztás, önkielégítés - értelmezhetetlen a morális máz; csoportfoglalkozásként pedig az önkéntesség biztosítja az erkölcsi zöld kártyát. Nem vitás, hogy a pszichológia síkján bőven tehetünk megalapozott állításokat és ajánlásokat akár az érzelemmentes testiség, akár pornófüggőség káros hatásait illetően. Ám felnőtt embereknek aligha tilthatunk meg bármit.</li>
<li>VÉLEMÉNYSZABADSÁG - Ha az építőmunkások fényes nappal, mindenféle fenyegető szándék nélkül füttyögnek az arra járó bombázóknak, abban keresve sem találunk morális szálat. Hogy mit kezdenek a nők e primitív bókkal, az már csakis az ő dolguk. Igazán beteg pszichére vall, ha valakit az ilyesmi megvisel.</li>
<li>SZAGÁRTALOM - A dohányfüst és a mosdatlanság bűze valós, érzékelhető, az egy légtérben tartózkodók számára megkerülhetetlen. Ebből fakadóan ezek korlátozása közintézményekben, megállókban, illetve a tömegközlekedés járatain a józan morál része.</li>
<li>ZAJÁRTALOM - A közösségi szabályozás e téren sem ördögtől való, hiszen valódi ártalomról beszélünk, s egy bizonyos decibel felett mindenütt utoléri az embert.</li>
<li>SPECIÁLIS ESETEK - Korábban sosem jutott eszembe, hogy a biztonsági öv használata morális kérdés lehet. Csak magammal tolok ki, ha ütközéskor nincs bekapcsolva - gondoltam naivan. Aztán egy barátom felhívta a figyelmemet arra, hogy súlyos közlekedési balesetnél az autóból kirepülő, magatehetetlen test további, másokat veszélyeztető gondot okozhat. Azonnal meg voltam győzve.</li>
</ul>
<p> </p>
<p><em>"Jól csak a szíveddel látsz"</em> - énekli Mester Tamás <em>A kis herceg</em>ből ollózott frázist az <em>Altass el</em> című kiváló slágerében. Ám rögtön a következő sorban felcsendül a megkérdőjelezhetetlen igazság: <em>"De néha még a szív is téved."</em> Naná. Kiegyensúlyozottan csak akkor működhetünk, ha a szív ösztöne és a morál tudatossága tökéletes harmóniát képez bennünk. Ami pedig a politikát illeti, a jó vezetők felismerik, hogy mely csatákat mely hadszíntereken kell megvívni. Mindenkit meg kell védeni az erőszakos bűnözőktől - ezt diktálja az általános erkölcs. Ugyanakkor senkit sem kell megvédeni önmagától - ez az egyéni psziché játéktere. A jó világ ott kezdődik, ahol legalább az elit érzékeli a különbséget.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F01%2F_jol_csak_a_sziveddel_latsz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F01%2F_jol_csak_a_sziveddel_latsz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F02%2F01%2F_jol_csak_a_sziveddel_latsz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Jól csak a szíveddel látsz""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/02/01/_jol_csak_a_sziveddel_latsz#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18311623" border="0" /></a><br /></p>
morál
erkölcs
párkapcsolat
pszichológia
0
"Jól csak a szíveddel látsz"
Meddig tart a pszichológia és hol kezdődik a morál?
https://teveszmek.blog.hu/media/image/kis_herceg2_1.JPG
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/kis_herceg2_1.JPG
https://teveszmek.blog.hu/2024/01/29/_az_antikapitalizmus_atfogja_a_tarsadalmat
"Az antikapitalizmus átfogja a társadalmat"
2024-01-29T00:10:07+01:00
2024-01-29T00:10:07+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/tgm.jpg" alt="tgm.jpg" class="imgnotext" width="397" height="222" /></p>
<p> </p>
<p>Egy éve hunyt el Tamás Gáspár Miklós, ennek emlékére a Partizán közzétett egy 2020-ban készített, eleddig kiadatlan interjút. Esküszöm: minden egyes mondatnál a falat kapartam. TGM kapcsán mindig az a kérdés motoszkált bennem, hogy egy ennyire művelt, s hitem szerint jó szándékú ember miként tudott ilyen fanatikusan ragaszkodni egy eredendően őrült és pusztító eszméhez?</p>
<p> </p>
<p><em>"A kapitalizmusban élni nem jó. Nem kellemes. Csúnya."</em> TGM arról beszél, hogy az emberek általában nem rajonganak a piaci versenyért. Ebben speciel igaza van. Ám ha közvélemény-kutatást tartanánk annak kapcsán, hogy a különböző társadalmak polgárai mennyire szeretnek diétázni, futni, súlyzókkal edzeni, arra is pont ugyanezt mondanák: nem kellemes. Viszont az emberek alapvetően nem hülyék, így pontosan tudják, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy testüket karbantartsák. Ugyanez a helyzet a kapitalizmussal is: miért is lelkesedne bárki egy olyan világért, amelyben dolgozni kell, és az egyéni teljesítmény alapján boldogulunk? Nem lenne sokkal szívderítőbb az a rendszer, amelyben alanyi jogon jár a terülj-terülj asztalkám? A baj csak az, hogy ilyen nem létezik. Tamás Gáspár Miklós az ezerszer elbukott, mindenütt nyomort és brutális elnyomást hozó kommunizmust ajánlja a piacgazdaság helyett, ami a lehető legpocsékabb alternatíva. Történelmünk során sokféle működési szisztémát kipróbáltunk már, s minden kétséget kizárólag a kapitalizmus teremtette meg a legnagyobb és legszélesebb jólétet. Lehet nem szeretni, de jobbat még senki sem talált ki eleddig.</p>
<p> </p>
<p><em>"Az ultrakapitalista és autokratikus és diktatórikus rendszerrel szemben egy olyan ellenzék áll, amely többségében szintén ultrakapitalista. És amely bizonyos értelemben egyetért az Orbán-rendszer legfölháborítóbb intézkedéseivel. Tapasztaljuk azt, hogy ma az ellenzék komoly propagandát folytatna mondjuk az egykulcsos adóval szemben?"</em> Bevallom, mindig értetlenül pislogok, amikor valaki a progresszív adózást favorizálja. Ha Béla egymilliót keres havonta, úgy százötvenezret fizet az államkasszába SZJA formájában, szemben a kétmilliós fizetéssel bíró Dezsővel, aki háromszázezret. Mi az az erkölcsi alap, melynek értelmében kevés e kétszeres hozzájárulás - miközben vélhetően pont ugyanannyi központi szolgáltatást élveznek -, s még brutálisabban meg kéne kopasztani az utóbbit? Sokkal inkább a degresszív adózás mellett kellene érvelnünk, ha közelebb kivánnánk vinni a társadalmat az igazságos közteherviseléshez. Arról nem is beszélve, mennyire kontraproduktív a progresszív adórendszer: mindenki abban érdekelt, hogy még véletlenül se lépjen át a magasabb sávba...</p>
<p> </p>
<p><em>"Ma a szabadságszerető baloldalnak a forradalmi taktikától azért visszariadnak a vezető alakjai. Az erőszaktól. Ezért forradalmi baloldal nem nagyon van."</em> Még szerencse. Döbbenetes filozófiai teljesítmény ugyanakkor, ahogyan egy gondolaton belül egymás mellé kerül a szabadság szeretete és az erőszak igénye. Ez konkrétan fából vaskarika. TGM még mindig ott tart, hogy háborúzni kell a békéért... <em>"A forradalmiságon egyszerűen csak azt értem, hogy egy olyan mozgalom, amely legalább a lehetőségek között számba veszi a népfölkelést, a népmozgalmat, amely az utcán, meg a megostromolt közintézményekben kezébe veszi a hatalmat a klasszikus forradalmi módon."</em> Kifejti, hogy parlamenti választások útján a kapitalista rendszer nem leváltható. Ismét valami, amiben igazat adhatunk neki. De ha ez így van - vagyis az emberek olyan pártokra szavaznak szívesen, amelyek piacgazdaságban gondolkodnak -, akkor miért kell erőltetni a dolgot? Ha nem rendeznének szabad választásokat, akkor legitim dolog volna népfelkelésről beszélni. Ám ha egy eszmét békésen is hatalomra lehet segíteni, olyankor hogyan jut eszébe bárkinek is az erőszak? Nem volna tisztességesebb elfogadni, hogy a társadalom oroszlánrésze nem kér ebből? <em>"A helyzetet meglehetősen kilátástalannak látom, de a helyzet már sokszor volt kilátástalan. Ugye a történelemből ez is az egyik tanulság, hogy időnként teljesen meglepő módon egyszer csak lángba borulnak a szívek és az utcák. És valami történik a szabadság érdekében..."</em> A legtöbben persze csak mosolygunk az ilyen őrült víziókon. De képzeljük csak el, hogy TGM nem a kommunista eszme, hanem mondjuk a nácizmus mellett érvelne, lángoló utcákról ábrándozva! Mondatai azonnal kivernék a biztosítékot. Így viszont tök oké minden, mintha a baloldali erőszak bármivel is elfogadhatóbb volna, mint a jobboldali. Micsoda perverz világban élünk? (Amikor napjainkban a német szélsőbalosok <em>"AfD-seket megölni!"</em> transzparensekkel vonulnak, az teljesen szelíd, megengedhető, finom gesztus. A békés AfD-sek ugyanakkor mind nácik, mert a német köztévé így döntött, ezért érdemes lenne minimum betiltani a pártot...)</p>
<p> </p>
<p><em>"Ez egy rosszkedvű társadalom, amely beletörődött, hogy így kell most élnie."</em> Tamás Gáspár Miklós - szélesen kivetítve saját érzésvilágát - lazán dobálózik az effajta általánosságokkal. Talán másra jutna, ha megnézné a statisztikákat: Európában az elmúlt 14 évben (a balti országok mellett) Magyarországon csökkent a legdrámaibb módon az öngyilkosságok száma. (Még mindig nem állunk fényesen, ám a tendencia látványos.) A beszélgetés idején TGM még nem ismerhette annak a 2021-es felmérésnek az eredményét, mely szerint Európában a magyarok érzik legszabadabbnak az életüket. <em>"Nem kell azt képzelni, hogy Orbán Viktor országában Orbán Viktor hívei boldogan élnek. Erről szó nincsen."</em> Valóság szerint szinte mindegy, hogy azért hoztunk össze zsinórban négy kétharmados győzelmet, mert a magyar ember lubickol az elégedettségben és félistenként tekint a miniszterelnökre, vagy pedig azért, mert tartunk attól, hogy az alternatíva nagyságrendekkel rosszabb volna. TGM szerint Orbán <em>"nem szorgalmazza a békemeneteket és hasonlókat. Mert annak a korszaknak ugyanis vége van. Azt ő nagyon jól tudja."</em> Nos, ezt is sikerült benéznie: az interjút (és a pandémiát) követően, a legutóbbi parlamenti választásokra hangolódva 2021 október 23-án, majd 2022. március 15-én is brutális méretű kormánypárti tömeg vonult végig Budapest utcáin. Hiába a vágyvezérelt okoskodás - e téren semmi nem változott.<em> "Ez ma egy nagyon rosszkedvű ország, amely engedelmeskedik, sőt amely hagyja magát meggyőzni egy csomó dologról, de ez csupa negatívum. Csupa negatívum. Ne jöjjenek ide az idegenek, ne legyen rendetlenség..."</em> Fura egy gondolkodásmód. Tamás Gáspár Miklós a beszélgetés során mindvégig kiáll a korlátlan migráció eszménye mellett, s a gazdasági bevándorlókat tudatosan menekülőknek nevezi. Magasról tesz a békére, a közbiztonságra. Szíve joga, hogy egy ilyen torz értékrendet képviseljen, azonban megdöbbentő, hogy az önpusztítást látja egyedül üdvözítőnek, miközben megveti és értéktelennek titulálja a rendet. Ez egész egyszerűen perverz fanatizmus. Mintha a svédek idiótának tartanák a világ nagyobbik és józanabb részét, csak mert mi nem fogyasztunk rohasztott heringet...</p>
<p> </p>
<p>A végére hagytam azt, ami a leginkább megdöbbentett. <em>"Magyarországon, ahol egy nagyon derék, egyébként zsidó származású holokauszt-történész szakmailag teljesen korrekt munkáiban azt mondja, hogy a HONVÉDEINK - a második világháborúról szólván. Most képzeld el, hogy valaki azt mondja Németországban, hogy UNSERE WEHRMACHT. Azt a mindenségit! Ugye? Hát lecsukják!"</em> Ezen tényleg dobtam egy hátast. Mert az oké, hogy egy tökéletesen értelmetlen vérfürdőben a rossz oldalon álltunk. (És most ne is firtassuk, hogy ezúttal sem akartunk háborúzni.) De ettől még a magyar katonák a honfitársaink maradnak, akik a legkevésbé sem tehettek arról az őrületről, amelybe belerángatták őket. Tényleg meg kéne tagadnunk mindannyiukat? Tényleg a német világ a jó világ, ahol lecsukhatnak rosszul hangzó szavakért??? Miféle erkölcs az ilyen? Düsseldorfban élő barátaink mesélik, hogy már az általános iskola alsó tagozatában is azzal a mantrával kezdődik az oktatás, mely szerint: <em>"bocsánatot kérünk a nácizmusért"</em>. A gyerkőc hazamegy, és a szüleit faggatja, hogy mi is az a nácizmus... Ez egy beteg világ, a kollektív bűnösség vallásos dogmavilága. Azt még megérteném, ha a felső tagozatosok - akik már talán kapiskálják, miről van szó - kapnának némi erkölcsi útravalót, mely szerint az embertelen ideológiák - nácizmus, kommunizmus, iszlám - egyaránt kerülendők. De szó nincs ilyesmiről. Ahogy Szolzsenyicin megfogalmazta még 1990-ben:<em> "Nyugat-Németországot eltöltötte a teljes megbánás - csak ezután következett be a gazdasági felvirágzás. Nálunk még csak meg sem kezdődött a bűnbánat. Nálunk a glasznoszty fölött most is ott lógnak füzérszám a régi hazugságok súlyos, kövér fürtjei. Mi pedig mintha észre sem vennénk őket."</em> Azóta 34 esztendő telt el, de a kommunista vétkek miatt továbbra sem szégyenkezik senki. Tamás Gáspár Miklós még mindig a nyolcvan évvel ezelőtti narratívát erőlteti, mely szerint a világ a fasizmus és az antifasizmus hadszíntere. Oké, fogadjuk el ezt a megközelítést! A helyzet azonban az, hogy TGM imádott kommunizmusa, a vörös fasizmus abszolút a rossz oldalon áll. Nem a jobb és a bal harcát látjuk, hanem a szabadság és az erőszak feszül egymásnak. Márpedig ezen a meccsen a kapitalizmus viseli szabadság mezét, a kommunizmus pedig az erőszakét, az elnyomásét, az embertelenségét.</p>
<p> </p>
<p>Isten veled, Tamás Gáspár Miklós, az emlékedet megőrizzük! A gondolataidat úgyszintén, ám csupán elrettentésképpen.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F29%2F_az_antikapitalizmus_atfogja_a_tarsadalmat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F29%2F_az_antikapitalizmus_atfogja_a_tarsadalmat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F29%2F_az_antikapitalizmus_atfogja_a_tarsadalmat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Az antikapitalizmus átfogja a társadalmat""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/01/29/_az_antikapitalizmus_atfogja_a_tarsadalmat#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18312829" border="0" /></a><br /></p>
kommunizmus
baloldaliság
TGM
0
"Az antikapitalizmus átfogja a társadalmat"
Egy éve hunyt el TGM, ennek emlékére a Partizán közzétett egy 2020-ban készített, eleddig kiadatlan interjút.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/tgm.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/tgm.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/01/22/_itt_mindenki_naci
"Itt mindenki náci"
2024-01-22T16:24:10+01:00
2024-01-22T16:24:10+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/kocsis_freund.jpg" alt="kocsis_freund.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p><em>"Ismerjük ezt a reflexet egyes németektől: kisebb ország véleménye nem tetszik, meg fogják valahogy támadni. Igen, náci tempó."</em> - fogalmazott Kocsis Máté múlt heti, elhíresült Facebook-bejegyzésében, miután Daniel Freund ismét támadásba lendült hazánk ellen, visszakövetelve a nemrég feloldott 10 milliárd eurót. <em>"Ha kapnék egy eurót minden alkalommal, amikor valaki a Fideszből nácinak nevez, több pénzem lenne, mint amennyi pénze Magyarországnak be van fagyasztva a jogállamiság megsértése miatt."</em> - válaszolt a német zöldpárti képviselő, ám ezt a magam részéről nem érzem jogosnak, így különösebben frappánsnak sem. Ha jól figyeltem, ez volt Daniel Freund első ilyen irányú, nyilvános megbélyegzése kormánypárti politikus részéről. A baloldalról annál sűrűbben sütik rá e stigmát bárkire, aki nem béget együtt velük. Érdemes lenne végre tisztába tenni, mint is értünk a kifejezés alatt.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">ERŐSZAK</span></p>
<p> </p>
<p>A nácizmus legfontosabb jellemvonása a kíméletlen erőszak. Pont úgy, ahogy az inkvizíciót működtető katolikusoknál, az iszlámnál, a jakobinusoknál, a kommunistáknál, vagy épp a mai progresszíveknél látjuk. Nincs különvélemény. Nincs eszmecsere, érvek ütköztetése. Nincs tolerancia a másképp gondolkodókkal szemben. Gázkamra van. Módszeres kínzás. Vérpad. Gulág. De minimum börtön, cenzúra és ellehetetlenítés. Ursula Von der Leyen a múlt héten nyilvánvalóvá tette, hogy az LMBTQ- és a migrációpolitika miatt tartják vissza a hazánknak járó uniós pénzeket, holott ezek a kérdések teljes mértékben tagállami hatáskörbe tartoznak. A magyar jobboldal évek óta ezt szajkózza, ám az ellenzéki politikusok, véleményvezérek és kommentelők minden alkalommal, amikor megfogalmaztuk, csak gúnyosan a képünkbe nevettek. Innentől nincs miről beszélni: mindenki nyílt kártyákkal játszhat. A hazánk ellen megnyilvánuló erőszak immáron elismert, megkérdőjelezhetetlen tény. </p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">A BRUTALITÁS MÉRTÉKE</span></p>
<p> </p>
<p>Lehet arról beszélni, hogy a nyaktilókhoz és a gázkamrákhoz képest a progresszívek erőszakossága túlélhető. Lehet és érdemes is különbséget tenni szovjet tankok és az uniós pénzvisszatartás között. Ez nem ugyanaz a lépték. Ám ettől még muszáj leszögezni: mindkettő megengedhetetlen erőszak, s egyiknek sincs semmi köze sem a liberalizmushoz, sem a jogrend tiszteletéhez. A woke-nácizmus közel sem olyan véres, mint történelmi előfutára, ám valójában ez az egyetlen pozitívum, amely felhozható mellette. Olyan ez, mint amikor egy félreeső sikátorban kirabolnak bennünket, s mi hálát rebegünk az Égnek, hiszen simán meg is ölhettek volna.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">TÁRSADALOM-MÉRNÖKÖSKÖDÉS</span></p>
<p> </p>
<p>Természetesen nem tehetünk egyenlőségjelet a felsorolt ideológiák között tartalmi tekintetben sem. Bár minden agresszív eszme a saját képére kívánja formálni a világot, e képek azonban némiképp eltérőek. A keresztény vallás ideális híve jámbor, állandó bűntudattól terhelt, altruista, a földi örömöket megvető. A muszlim attitűd alapjait a vakhit, a fanatizmus, a térítés és kegyetlen harcosság képezik. A kommunista embertípus megveti a tulajdont, a profitot, a szabad piacot; gyanakvással tekint az értelmiségiekre és valamiért eszelős vonzalmat érez a teljes egyenlőség és az olajos-piszkos kétkezi munka iránt. A náci eszménykép az übermensch; az egészséges, heteroszexuális, fehér sportember. A woke-nácizmus ennek antitézise: a feketék, a bevándorlók, a szexuális kisebbségek, a kövérek, a betegek, az őrültek az ünnepelendők. Minden kétséget kizáróan ez utóbbi a legostobább világkép mind közül. Gyakorlatilag minden korábbi gyilkos ideológiából a legpusztítóbb elemeket vette át: a katolikusoktól az önfeladást, az iszlámból a fanatikus vakhitet; a kommunizmusból az áldozatiságot; a nácizmusból pedig a rasszizmust és az übermensch-tudatot.<em> "Ki az a Kocsis Máté?"</em> - kérdezte lekezelően, tenyérbemászó álnaivsággal Daniel Freund. <em>"<span class="custom-text-style quote quote-block"></span>A legnagyobb magyar politikai közösség parlamenti frakcióvezetője volnék, kedves Daniel. A kérdése mögött húzódó felsőbbrendűség-tudat az, amire tegnap is utaltam."</em> - tökéletes válasz egy echte woke-nácinak.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">MARKETING</span></p>
<p> </p>
<p>Történelmileg úgy alakult, hogy a leggyűlöltebb és legelutasítottabb ideológia mind közül a nácizmus, holott a kommunisták semmivel sem voltak kíméletesebbek, s nagyságrendekkel nagyobb hullahegyet hagytak maguk mögött. A keresztény dogmákat joggal illetjük kritikával, azonban az inkvizíciónak és az erőszaknak már régen búcsút intett az egyház, szemben az iszlámmal, mely talán még sosem volt annyira agresszív, mint manapság. Mégis: a korszellem az utóbbinak tapsol, tisztán politikai - elsősorban szavazatszerzési - motivációból. Félelmetes, mennyire át lehet mosni az emberek agyát. A nyugati mainstream média egyértelműen a woke-nácizmus népszerűsítésén dolgozik immár hosszú esztendők óta, ennek ellenére egyre gyűlöltebb ideológiának számít már a fejlett társadalmakban is. Bár az átnevelési kísérlet már régóta tart, semmi sem mutatja jobban a progresszív vallás vállalhatatlanságát, mint az, hogy még ekkora médiagépezettel, ilyen brutális intenzitás mellett sem lehetséges lenyomni a torkán mindenkinek. Muszáj megismételni: minden korábbi beteg eszméből a legőrültebb elemeket sikerült kiollózniuk a jelenkor világmegváltóinak.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">ÁTCÍMKÉZÉS</span></p>
<p> </p>
<p>Tekintve, hogy még mindig a nácizmus áll a népszerűségi lista legalján, a baloldali hisztizők továbbra is ezzel csúfolódnak legszívesebben, a legkevésbé sem törődve azzal, kire és milyen logika alapján sütik rá e bélyeget. Korábban a radikális jobboldaliak számára tartogatták a jelzőt, majd idővel a mérsékelt konzervatívok is megkapták; ma pedig már egyenesen ott tartunk, hogy a klasszikus liberalizmus híveit is így nevezik. Európa összes antiglobalista pártja kiérdemelte már a náci jelzőt, holott a "bűnük" csak annyi, hogy a saját országuk érdekeit tartják szem előtt, megálljt parancsolnának az illegális migrációnak és nem szívesen adósodnának el Ukrajna kedvéért. Az AfD programjában szerepel az is, hogy újranyitnák a bezárt német atomerőműveket és megjavítanák a felrobbantott és üzemen kívül helyezett északi áramlatot. Ez ám a tőrőlmetszett nácizmus!</p>
<p> </p>
<p>Persze mi is megkapjuk. Petri Sarvamaa finn EP-képviselő - aki néhány nappal ezelőtt petíciót is indított Magyarország ellen - az RTL.hu-nak adott interjújában így fogalmazott: <em>„Ha megnézzük a Fidesz narratíváját az évek alatt, főleg a választások előtt, akkor tényleg találunk némi hasonlóságot a nácik narratívájával."</em> Mondhatta volna azt is: Hitler bajszos volt és a magyar kormánypártban is többen viselnek bajszot... Szerdai felszólalásában Deutsch Tamás mindenesetre alaposan helyretette ezt az idiótát: <em>„Zsidó származású vagyok. A holokauszt idején 600 ezer magyar zsidót, köztük néhány rokonomat, megölték a nácik. És akkor jön valaki, akit Sarvamaanak hívnak, és engem, egy holokauszt-túlélő fiát nácinak hív...”</em></p>
<p> </p>
<p>Szelényi Zsuzsanna a <em>Szétzilált ország</em> című, tavaly megjelent könyvében pontosan ugyanezt játssza. Bár Orbánt nem nevezi nácinak, de azért tíz oldalanként egyszer felhívja az olvasó figyelmét a miniszterelnök folyamatos radikalizálódására. Hivatásos, belpesti rettegőként fenyegetőnek titulál minden egyes Orbán-beszédet. Azt is, amikor Gyurcsányt távozásra szólítja fel 2006-ban (nem, nem a rendőrterrort bevető Fletó a gáz, hanem a békés ellenzékvezér), s azt is, amikor 2010-ben a fülkeforradalom kifejezést használja... ebben mi az ijesztő???</p>
<p> </p>
<p>Tényleg azt látom, hogy szellemi téren nagyon lepukkant állapotban van a világ. Kiszúrunk egy filmben egy szürke egyenruhát, s máris fasizmust kiáltunk, anélkül, hogy meghallgatnánk, mit mond a szereplő. Meglátunk pár száz fekete pólós szurkolót, s rögtön náciveszélyt szimatolunk... Tök oké, hogy hat ránk a média, a marketing, a kultúra egyre tudatosabb és direktebb formálása. Az is rendben van, ha elgondolkodunk a történelem mérgező ideológiáinak tartalmi azonosságain és különbségein. De a lényeg mégiscsak az volna, hogy történik-e erőszakcselekmény, vagy sem. Az Európai Parlament legnagyobb gondja a múlt héten is a magyar jogállamiság helyzete volt, mintha már a világ egyéb problémái - háborúk, tüntetések, válságok - mind megoldódtak volna. Gyurcsány 2006-os ámokfutása annak idején senkit nem zavart. Tusk brutális intézkedéseiről szó nem esik. A szólásszabadság megnyirbálása nem téma. A rosszat szólók bebörtönzése is tök oké... Nem tűnik fel senkinek, hogy tényleges erőszakot kivétel nélkül csakis a globalista baloldal alkalmaz? És igen, amikor Brüsszel maffiamódszerekkel operál, amikor kirabolja Magyarországot, amikor visszatartja a nekünk járó forrásokat, az is nyílt erőszak. Ideológiailag talán nem helyes, ha Daniel Freund, Guy Verhofstadt, Manfred Weber, vagy épp Petri Sarvamaa kapcsán a náci jelzőt használjuk. Ám ha a politikai eszközkészletüket tekintjük, úgy nemigen tévedünk nagyot. </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F22%2F_itt_mindenki_naci%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F22%2F_itt_mindenki_naci%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F22%2F_itt_mindenki_naci%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Itt mindenki náci""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/01/22/_itt_mindenki_naci#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18308645" border="0" /></a><br /></p>
nácizmus
0
"Itt mindenki náci"
Egyre sűrűbben használjuk a náci jelzőt. Jogosan?
https://teveszmek.blog.hu/media/image/kocsis_freund.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/kocsis_freund.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/01/18/_nem_a_kulcsin_hanem_a_belbecs_szamit
"Nem a külcsín, hanem a belbecs számít"
2024-01-18T08:26:04+01:00
2024-01-18T08:26:04+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/blog_modor.png" alt="blog_modor.png" class="imgnotext" width="500" height="373" /></p>
<p>Ha pisztolyt tartanának a fejemhez, akkor se nagyon tudnék megnevezni olyan jelenséget, ahol a csomagolás lényegtelen. Ám ha van terület, ahol a forma igazán kiemelt jelentőséggel bír, úgy a kommunikáció feltétlenül ilyen. Mondataink megfogalmazásakor számtalan módon tévedhetünk vállalhatatlan utakra, most csupán néhány, ám annál jellemzőbb és otrombább hiba kerül terítékre.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">PRIMITÍVSÉG</span></p>
<p> </p>
<p>Aligha kell nagyon ragozni. A nyelvi helytelenségek mindegyike ide tartozik. <em>"Nem-e lehetne?"</em> Szintén bántóan gyakori: <em>"Az miatt."</em> Vagy amikor kimarad a kötőszó: <em>"Lehet, lemegyek."</em> Ez utóbbi néha még dalszövegekben is előfordul, ami egészen botrányos. "<em>Sokkal másabb"</em> - az, hogy zenekar is fut ezzel a névvel, kifejezetten szellemes, ám a névválasztás épp attól ütős, hogy helytelen a forma; a más nem melléknév, melyet fokozni lehetne. A faragatlanok lezserkedésekor is a falat kaparjuk: <em>"olaszba, németbe, spanyolba, húszba, háromba..."</em> (Az utóbbiak kerületeket jelölnek, ha bárkinek nem lenne tiszta.) A felesleges töltelékszavak és az indokolatlan alpáriság megemlítésével zárjuk a sort, azzal a kiegészítéssel, hogy a trágár kifejezések használata azért nem minden esetben az ördögtől való. Létezik olyan élethelyzet, amikor nemigen találunk megfelelőbb nyelvi eszközt a nyomatékosításra.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">AKADÉMIKUSSÁG</span></p>
<p> </p>
<p>Rögtön át is ugrottunk a másik végletbe. Aki látta a kiváló<em> Blokád</em> című filmet, annak bizonyára feltűnt, milyen sok kritika érte Antall Józsefet, hogy mennyire nem a nép egyszerű nyelvét beszéli. Tökéletes karakterábrázolás - ha államférfiúi hibáit kéne sorolnom, magam is ezzel kezdeném. Számos motivációja lehet annak, ha valaki nem kíván közérthető módon kommunikálni. Amikor jó pár évvel ezelőtt végigszenvedtem Dr. Lux Elvira <em>Szexuálpszichológia</em> című művét, pontosan tudtam, hogy könyvét nem a széles nyilvánosság számára írta, hanem kifejezetten az orvosokat és a pszichológusokat célozta. Természetesen így is használhatott volna lényegesen kevesebb latin kifejezést, ám ő ily módon kívánta megkérdőjelezhetetlenné tenni szakmai hozzáértését. Ugyanezt az eszközt alkalmazzák a tudományos élet szélhámosai is. Judith Butlert, a feminista filozófust idézem: <em>"A tőkét a társadalmi relációkat viszonylag homogén módon strukturálóként értelmező strukturalista leírástól való elmozdulás egy olyan nézet felé, amelyben a hatalmi relációk ismétlés, konvergencia és reartikuláció alanyai, a temporalitás kérdését hozta a struktúra elgondolásába, és elmozdulást jelzett a strukturális tonalitásokra teoretikus objektumokként tekintő athusseri elmélethez képest..."</em> - és a mondatnak még közel sincs vége... Ahogy Douglas Murray fogalmaz: <em>"Ennyire rossz stílusban csak akkor lehet írni, ha a szerző rejteget valamit."</em> Persze tudjuk, mit takargat: azt, hogy szavai mögött nincs semmi tartalom. Minden valamirevaló tudós arra törekszik, hogy felfedezéseit - legyenek azok bármilyen összetettek - a lehető legérthetőbben tárja a nyilvánosság elé. Az akadémikus mellébeszélés a csalók eszköze - épp elégszer vizsgáztunk felkészületlenül, hogy pontosan átlássuk.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">MODOROSSÁG</span></p>
<p> </p>
<p>A negédes gügyögés ezerféle idegesítő módon megmutatkozhat. <em>"Csintalan, buksi, nyalánkság, barátosné, cukkerájos..."</em> Már egy nőtől is nehezen fogadjuk el a finomkodás ilyetén megnyilvánulásait, legyenek azok ódivatúak, vagy posztmodernek. De ha egy férfi kezdi el ugyanezt... <em>"Telcsizek, aztán talizunk. Puszikállak..."</em> Én nem tudom, mi lehet annak a lánynak a fejében, aki ezt elviseli, s nem teszi azonnal lapátra az ilyen macskajancsit. A modorosság legvisszataszítóbb formái azonban mégiscsak azok, amelyek valamiféle szervilis lelkületből fakadnak. Amikor egy politikai műsorban <em>"miniszterelnök úr"</em>-ként hivatkoznak Orbánra, attól egyenesen rosszul vagyok, s jó lenne hinni, hogy Viktor is így érez. Az <em>"úr"</em> egy megszólítási forma, melyet kizárólag akkor használunk, ha az érintett jelen van, és hozzá beszélünk. Pont ugyanebből a lelki toprongyosságból ered az is, amikor meglett férfiak a <em>"hölgyek" </em>kifejezéssel hivatkoznak fizikailag távol lévő nőkre. Jómagam a legkevésbé sem gondolom, hogy ember és ember minden tekintetben ugyanannyit ér. Ordító különbségeket látunk. De törvény és Isten előtt egyenlők vagyunk, s az emberi méltóság alapja azért az volna, hogy ne tekintsünk magunkra alattvalóként senkivel szemben. Megszólításkor oké az <em>"uram"</em> és a <em>"hölgyem"</em>, minden egyéb esetben szánalmas.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">TAPINTATLANSÁG</span></p>
<p> </p>
<p>Ismerjük mindannyian. Amikor indokolatlanul nyersen fogalmazunk, pedig az üzenet ugyanígy - vagy még hatékonyabban - célba érne, ha finomítanánk rajta. Amikor olyan tulajdonságot vagy történést kritizálunk, melyről az érintett nem tehet, vagy nem tud változtatni rajta. Amikor széles közönség előtt fogalmazzuk meg azt, amit diszkréten, a másik fülébe súgva is közölhetnénk. Amikor csakis a bántás kedvéért bántunk valakit, mindenfajta javító szándék, vagy szellemesség híján. Számomra döbbenetes, hogy még a legnagyobb koponyák között is találni olyanokat, akik szociális intelligencia terén rendre megbuknak.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">TÚLZOTT TAPINTAT</span></p>
<p> </p>
<p>Érdemes leszögezni: elsősorban a nőkre jellemző vonásról van szó. A világért sem szeretnék megbántani egymást, így aztán sokszor annyira becsomagolják a jó szándékú kritikát, hogy a másik nem is ért belőle semmit, vagy legfeljebb valami halovány általánosságot hall ki a szavakból. Miközben muszáj lenne megértenie az üzenetet, muszáj lenne markánsan változtatni az életén, muszáj lenne azonnal cselekednie. Lehetséges, hogy Szabó Tímeával is ilyen túlzóan kíméletes a közvetlen környezete, szerencséjére neki ott van Kövér László házelnök, aki elég tisztán és egyértelműen fogalmaz: <em>"Ez a viselkedés, azt kell, hogy mondjam, infantilis, már ne haragudjon. Az hiszem, hogy a képviselőasszonynak szakemberhez kellene fordulnia, ez az a pont, amikor ezt muszáj tanácsolnom önnek."</em></p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #333399;">KÖRÜLMÉNYESSÉG</span></p>
<p> </p>
<p>Ha egy gondolatot képesek vagyunk egyetlen egyetlen szikár tőmondatba sűríteni, olyankor a világ elleni vétek, ha súlyos körmondatokkal fejezzük ki ugyanazt. E borzalmas szokás érdekes módon fakadhat a primitívségből, amikor az érintett nem találja a megfelelő szavakat; de ugyanúgy az akadémikusságból is, amikor a választékos szóhalmozásból űz sportot a sznob kommunikátor. Lehet ok a túlzó tapintat, amikor négy-öt réteggel kell bevonni a kényes kritikát. Magyarázatként szolgálhat a gátlásosság, illetve a rossz minták követése is, ám a legszomorúbb mind közül, amikor valakit leütésszámra fizetnek... Volt már ilyen a világtörténelemben.</p>
<p> </p>
<p>A karthauzi szerzeteseken és a pantomim-művészeken túl nemigen tudnék olyan társadalmi csoportot megemlíteni, amelynek életvitelében, munkájában nem játszik szerepet a verbális kommunikáció. Rajtuk kívül mindannyian beszélünk (és írunk); üzletelünk és flörtölünk; igyekszünk a világot befolyásolni, meggyőzni, manipulálni, magunk mellé állítani. A kommunikáció az a terület, ahol formai téren egyszerűen nem hibázhatunk. Sokaknak elég egyetlen rosszul megfogalmazott mondat, hogy akár egy nagyívű karriert is tökéletesen lenullázzanak. Kár ilyen felesleges kockázatokat vállalni.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F18%2F_nem_a_kulcsin_hanem_a_belbecs_szamit%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F18%2F_nem_a_kulcsin_hanem_a_belbecs_szamit%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F18%2F_nem_a_kulcsin_hanem_a_belbecs_szamit%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Nem a külcsín, hanem a belbecs számít""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/01/18/_nem_a_kulcsin_hanem_a_belbecs_szamit#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18301091" border="0" /></a><br /></p>
kommunikáció
0
"Nem a külcsín, hanem a belbecs számít"
Nincs még egy olyan terület, ahol a forma annyira fontos, mint a kommunikáció. Mégis hibát hibára halmozunk.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/blog_modor.png
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/blog_modor.png
https://teveszmek.blog.hu/2024/01/15/_szebb_kenyelmesebb_es_igazsagosabb_vilagot_epitunk
"Szebb, kényelmesebb és igazságosabb világot építünk"
2024-01-15T14:45:51+01:00
2024-01-15T14:45:51+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/post_office.jpg" alt="post_office.jpg" class="imgnotext" width="348" height="209" /></p>
<p> </p>
<p>Végre egy hír, amelyben nincs direkt politika, vagy legalábbis ezúttal nem a beteg ideológia, nem a kényszeres társadalom-mérnökösködés a ludas. Egyszerűen csak idiótákat és felelőtleneket látunk, akiken túlnőtt a civilizáció. Ijesztő a tempó, ahogyan a nyugati ember menetel az elhülyülés útján - a társadalom minden szintjén és minden rétegében.</p>
<p> </p>
<p>Nagy-Britanniában a postahivatalok úgy működnek, hogy azokat magánszemélyek bérlik és üzemeltetik, egységesen az angol posta számára kifejlesztett Horizon ügyviteli szoftvert használva. Elszámolásaikat is hosszú esztendőkön át ebben vezették, amíg be nem bizonyosodott, hogy a program hibás, valótlan egyenlegeket mutat. Csakhogy addig már 736 postafiók-vezetőt megvádoltak és elítéltek, tekintettel a rendszer által megjelenített komoly, esetenként több ezer fontos hiányokra. 230-an kaptak letöltendő börtönbüntetést (köztük egy várandós kismama), négyen öngyilkosságot követtek el, 33-an meghaltak, sokan csődöt jelentettek, s szinte mindenkinek szétesett a magánélete, miközben nyilvános megaláztatást kellett elszenvedniük. 1999. óta tart a botrány, de csak a napokban dőlt el, hogy az érintettek - már aki él még közülük - egységesen kártérítést kapnak. A döntést a parlament hozta, megkerülve a csigalassúsággal működő bíróságokat.</p>
<p> </p>
<p>A megdöbbenés első hangját a szakmai értetlenség kelti. Világos, hogy minden szoftverben előfordulhatnak hibák, azonban itt - matematikai tekintetben - végtelenül egyszerű a kép. A postai tranzakciók utáni egyenlegeket mindössze a két legszimplább alapművelet változtatja; a befizetések növelik, a kifizetések csökkentik a szaldót. Nem egy óriáskifli, ezen a szinten még kamatot sem kell kalkulálni - a legprimitívebb zsebszámológép is üzembiztosan hozná az eredményt. Oké, nem szeretnék naivnak tűnni. Nyilvánvaló, hogy összetett rendszerről van szó, amely komoly adatállományokat kezel. De ez aligha magyarázat bármire. Ma már tudható: a Horizon szoftver tele volt technikai hibákkal, köztük adatsérülésekkel, kerekítési hibákkal, valamint a helyi és központi adatbázisok közti szinkronizálási problémákkal. Egészen elképesztő felelőtlenség, hogy egy ennyire vacakul összetákolt rendszerre bízták az Egyesült Királyság teljes postahálózatát. Ám ez még csupán a legelemibb, technikai fejezet. Vannak itt nagyobb gondok is.</p>
<p> </p>
<p>Az informatika kétségkívül gyorsabbá, kényelmesebbé, hatékonyabbá tette világunkat. Ám annak egyikünk sem örül, amikor egy új szolgáltatásnak az az ára, hogy kidobunk két másikat, melyekre égető szükségünk volna. Márpedig ilyet igen gyakran tapasztalunk, s itt is hasonló a helyzet. A Horizon rendszere annyira zárt és hozzáférhetetlen, hogy a postafiókok vezetői számára lehetetlen volt ellenőrizni elszámolásaik pontosságát, illetve eltérés esetén kivizsgálni annak okait. Ez egész egyszerűen nonszensz, nem is értem. A készpénzes tranzakciókról minden esetben bizonylat készül. Az átutalások is visszakereshetők. Jómagam fél tucat cégnek kezeltem már a pénztárát, ami azzal jár, hogy legalább havonta egyszer elszámolást kell készíteni. Harminc év alatt ez sok száz kimutatást jelent, jó pár olyan esettel, amikor nem stimmelt az egyenleg. Ennek kijavítása minden alkalommal kisebb-nagyobb nyomozást igényel, ám a lényeg az, hogy valamennyi dokumentált pénzmozgás visszakereshető. Előbb-utóbb minden esetben kibukik, hogy hol történt az elcsúszás. Olyan egyszerűen nem létezhet, hogy aki felel a pénzért, az nem fér hozzá az adatokhoz - jelen esetben a tranzakciós naplókhoz és a rendszernaplókhoz. Itt már nem technikai hibáról beszélünk, hanem koncepciózusan hibás fejlesztésről. És ez még nem minden: a hírek szerint a pénzügyi műveletek egymáshoz viszonyított sorrendje sem volt kellően szabályozott. Megtörténhetett olyan, hogy az ügyfél letiltja a hitelkártyáját, s ezzel egyidejűleg még egy utolsó kifizetést kezdeményez. Ebből értelemszerűen hiány keletkezik, amit sportszerűbb lenne a kutyaütő szoftverfejlesztő cégtől bevasalni, mint az erről mit sem tudó postai dolgozóktól. Az ilyen jelenségek jócskán túlmutatnak önmagukon: ezeket hallva az embernek minden bizalma elpárolog, amelyet a digitális pénzügyi megoldásokba fektetett. Szép világ az, amikor már nem csupán a hacker bűnözőktől kell tartanunk, de maga az állami rendszer is átvághat bennünket... Amikor lezuhan egy utasszállító gép, elsüllyed egy hajó, vagy felrobban egy űrrepülő, olyankor egy egész iparág felkapja a fejét és igyekszik fokozni a biztonságot. Ez itt is elkerülhetetlen lesz.</p>
<p> </p>
<p>No de lépjünk is túl az informatika világán, s tűnődjünk el egy pillanatra a botrány legszégyenteljesebb rétegén, a brit igazságszolgáltatás működésén! Az évek alatt összesen 736 (!!!) postai vezető ellen indítottak eljárást tévesen, pontosan ugyanazért a vélt vétekért. Mennyire kell idiótának lennie egy bíróságnak, hogy ez megtörténjen? Azt felejtsük el, hogy Nottingham-ben fogalmuk sincs, mi történik Doverben. A szakma képviselői bőven kommunikálnak egymással, s ha ez nem lenne elég, még a sajtót is forgathatják. Na most elképzelem, hogy Leeds egyik bírája vagyok, aki hallott már egy tucatnyi tök egyforma, igazán gyanús és kétséges ügyről. Oké, el tudom képzelni, hogy egyesek sikkasztanak. De most hirtelen mindenki a bűn útjára lépett aki postafiókot vezet? Nem furcsa ez? Nem akadt egyetlen valamirevaló jogász ebben az elmebeteg országban, aki a századik, vagy a kétszázadik ügynél azt mondta volna: most már álljunk le, itt valami biztosan nem stimmel... És nem: 736-ig kellett duzzasztani a megvádoltak számát! Hasonlót csupán a legsötétebb diktatúrákban láthattunk - ép eszű és jó szándékú igazságszolgáltatás ilyet egyszerűen nem produkálhat. És vajon miféle bizonyítékok alapján hozták ítéleteiket? Bemondásra? Milyen nyomozás történhetett a kérdéses ügyekben? Mert az egy csak egy dolog, hogy a szerencsétlenül jártak nem férhettek hozzá a tranzakciós naplókhoz, de a bíróság se kérette be ezeket??? Miféle módon védi a brit állam polgárainak jogbiztonságát?</p>
<p> </p>
<p>Magyarország immár 14 éve kapja az ívet, hogy nem működik nálunk a jogállam. Nos, el tudunk képzelni hasonló esetet kis hazánkban? A bíróságokról idehaza is sok rosszat el lehet mondani; mindannyian láttunk már hozzá nem értő, elfogult, ideológiák által vezérelt bírákat. Ám azt egyikünk sem feltételezné, hogy egy hülye szoftverhiba miatt sittre vágnának bárkit, pláne nem több száz ártatlant. Ez csak a komplett idióták birodalmában fordulhat elő.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F15%2F_szebb_kenyelmesebb_es_igazsagosabb_vilagot_epitunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F15%2F_szebb_kenyelmesebb_es_igazsagosabb_vilagot_epitunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F15%2F_szebb_kenyelmesebb_es_igazsagosabb_vilagot_epitunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Szebb, kényelmesebb és igazságosabb világot építünk""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/01/15/_szebb_kenyelmesebb_es_igazsagosabb_vilagot_epitunk#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18303013" border="0" /></a><br /></p>
jog
technika
igazság
0
"Szebb, kényelmesebb és igazságosabb világot építünk"
736 ártatlan embert hurcoltak meg Nagy-Britanniában egy hülye szoftverhiba miatt.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/post_office.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/post_office.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/01/11/_a_kozosseg_alapja_az_egymasra_utaltsag
"A közösség alapja az egymásra utaltság"
2024-01-11T07:29:21+01:00
2024-01-11T07:29:21+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/a-sziget-szellemei.jpg" alt="a-sziget-szellemei.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Ismét kihúztam egyet a filmes bakancslistámról. Vasárnap végre megnéztem <em>A sziget szellemei</em> című mozit. Irgalmatlanul beteg. Bár kilenc jelölést is kapott, végül egyetlen Oscar-díjat sem nyert el, s bevallom: nálam sem került az abszolút kedvencek közé. Ám kétségkívül hatott rám, s ez önmagában is jóval több, mint amit a filmek zöméről elmondhatok.</p>
<p> </p>
<p>Ha valaki pörgős akcióra vágyik, úgy ez nem az ő mozija. Hatalmas röhögésekre se számítson senki - talán Colm (Brendan Gleeson) gyónási jelenetei azok, amelyeken elmosolyodhat a néző, egyéb szellemességgel nemigen találkozunk. Szívfacsarónak sem nevezném; ez nem az a film, amely bárkit megríkatna. Lassú, vontatott, eseménytelen, nézőt próbáló alkotás, mégis muszáj rászánni azt a két órát. Minden ellene szól, mégis maradandó élmény - ez kétségkívül rendezői bravúr.</p>
<p> </p>
<p>A történet 1923-ban játszódik, egy Isten háta mögötti ír szigeten. A szereplők csaknem mindegyike totál bolond, ám ezen aligha akadunk fenn. Egy aprócska, a világtól távoli szigeten, ahol a kocsmán és a templomon kívül semmi sincsen, a legtöbben magunk is meghülyülnénk. Tökéletes helyszín egy szürreális sztorihoz, mely józan környezetben, racionális emberek közt aligha történhetne meg. Az alaphangulat a magány, melyre a kitűnő operatőri munka is rásegít. Valójában minden karakter ettől szenved. Pádraic (Colin Farrell) képtelen megemészteni, hogy ivócimborája - egyik napról a másikra - megszakítja vele a kapcsolatot. Colm ugyancsak magányos, hiszen Pádraic intellektuálisan messze áll attól, hogy valódi barátnak nevezhesse. Dominic, a falu bolondja a legmagányosabb, őt még a kocsmából is kitiltották. A szatócsboltot vezető asszony meg van veszve érte, hogy híreket, pletykákat halljon, annyira nyomasztóan dögunalom az élete. Sehol semmi szerelem, család - csupa elszigetelt ember mindenütt. Az egyetlen szereplő, aki még nem vesztette el a maradék eszét, s kitörni igyekszik e kilátástalanságból, az Siobhán (Kerry Condon), Pádraic lánytestvére.</p>
<p> </p>
<p>Vajon mi az, ami megóvhat bennünket az unalomtól és a magánytól? Alapvetően két dolog, s mindkettőre elengedhetetlenül szükségünk van. Az egyiket a valódi emberi kapcsolatok jelentik, a másikat az értelmes és élvezetes - akár egyedül, önmagunkban is végezhető - elfoglaltságok. Pádraic kilátástalansága abból ered, hogy élete mindkét fronton tökéletesen üres. Colm hegedül és zenét szerez. Siobhán olvas. Ő maga semmit sem csinál. Tökéletes a cselekmény időpontválasztása is: száz évvel ezelőtt járunk; se tévé, sem internet, sem X-box. A szellemileg igénytelenek számára a kocsmán kívül nem sok marad. Főhősünk ugyanakkor az emberi kapcsolatok terén sem áll fényesen: görcsösen kapaszkodik egy nem létező barátságba, egy unalmas, őrült vénember társaságába. Drámája a film során mindvégig fokozódik: húga is lelép, majd szeretett csacsija - az egyetlen valamirevaló társa - is elpusztul. Végképp senkije sem marad.</p>
<p> </p>
<p>Létezik egy olyan téveszme, mely szerint a közösség alapja az egymásra utaltság. E szerint a legjobb közösségek a falvak, ahol mindenki ismer mindenkit, ahol mindenki tud mindenről, ahol mindenki valamiképpen függ a többiektől. <em>A sziget szellemei</em> többek közt azt mutatja meg, hogy ez mennyire fals kép. Hogy mennyire megnehezíti az életét, aki - leszűkítve szociális mozgásterét - egy ilyen eldugott porfészekben marad. Siobhán nem csak attól válik az egyetlen racionális karakterré, hogy mondatai - szemben a többiekével - mindig a helyükön valók, tökéletes reakciók a történésekre; de azért is, mert ő az egyetlen, akinek van annyi esze, hogy lelépjen, s új életet kezdjen. Fivére ettől teljesen elzárkózik. Fel sem merül benne, hogy a városban mennyivel több potenciális barátság vár rá. Számomra mindig érthetetlen volt ez a fajta egydimenziós létezés. Ha ma délután kocsmázni volna kedvem, körülbelül kétszáz cimbora jutna eszembe, akiket hívhatnék. Lehet, hogy Norbinak örülnék a legjobban, de Attilával, Barnával, Józsival vagy Gáborral sem járnék rosszul. Én értem azt, ha valakit minden a szülőföldjéhez köt. Ott van a háza. Ott vannak az állatai. Ott van a munkája. Valószínűleg tart is attól, hogy ezt a jól berendezett, megszokott létformát képtelen volna máshová átmenteni. De ha valami szörnyű, azt aligha kell megóvni. Ugyanez a helyzet a pocsék házasságokkal és a csapnivaló munkakörökkel is. Mindegyik tökéletesen alkalmas lehet rá, hogy drámai erejű film alapjai legyenek, csak arra nem, hogy megmaradjunk bennük.</p>
<p> </p>
<p>A másik főhős, Colm a sztori legbetegebb karaktere. Miközben mondatai józanok, értelmesek, s még csak nem is embertelenek, cselekedetei egészen őrültek. Talán az ő magánya a legelviselhetetlenebb; egy lapos, érdektelen cimborával verte meg a sors, és egészen groteszk tettekre képes, hogy véget vessen e kapcsolatnak. Nem is rejti véka alá, mi a baja: a legkevésbé sem kíváncsi arra, mit találni Pádraic csacsijának ürülékében, márpedig amaz két órán keresztül képes ilyesmiről beszélni... Ismerős? Mindannyian találkoztunk már unalmas, szürke figurákkal akár a rokonságban, akár a kollégáink, vagy épp a szomszédaink között. Viszont nekünk nem kell minden áldott nap délután kettőtől késő estig söröznünk ezekkel az arcokkal. Kevés dolog annyira lélekölő, mint méltatlan társaságban tengetni napjainkat. Ami engem illet: mindenkit és mindent igyekszem kizárni az életemből, aki és ami nem villanyoz fel. Amikor tizenévesen ráébredtem, hogy a katolikus misék dögunalmasak, nem mentem többé. Amikor a gyerekeim bugyuta játékokkal fárasztottak, ajánlottam helyettük izgalmasabbakat, csak hogy én is élvezzem. Abszolút megértem Colm álláspontját is: az élet túl rövid ahhoz, hogy érdektelen dolgokkal és lapos beszélgetésekkel töltsük.</p>
<p> </p>
<p><em>"Igazi közösség csak ott jön létre, ahol az emberek rejtélyes módon szeretik egymást. Vagyis barátok. Minden érdeken, valláson, politikán, társadalmi helyzeten és világnézeten túl."</em> - írja Müller Péter. Ezzel nehéz volna vitába szállni. Csakhogy ezt a szeretetet és barátságot az egymásra utaltság nem feltétlenül szüli meg. A legtöbben már rég nem az egykori osztálytársainkkal, utcabéli cimboráinkkal múlatjuk az időt. Városlakók vagyunk, korlátlan szociális, kulturális és szórakozási lehetőségekkel. Sosem lesz részünk olyan drámában, mint amilyet Pádraic és Colm okoztak egymásnak. </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F11%2F_a_kozosseg_alapja_az_egymasra_utaltsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F11%2F_a_kozosseg_alapja_az_egymasra_utaltsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F11%2F_a_kozosseg_alapja_az_egymasra_utaltsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="A közösség alapja az egymásra utaltság""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/01/11/_a_kozosseg_alapja_az_egymasra_utaltsag#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18298661" border="0" /></a><br /></p>
közösség
0
"A közösség alapja az egymásra utaltság"
Oscar-díjat végül nem kapott, ám ettől még tanulságos.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/a-sziget-szellemei.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/a-sziget-szellemei.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/01/08/_menj_biztosra_minden_esetben
"Menj biztosra minden esetben!"
2024-01-08T00:05:32+01:00
2024-01-08T00:05:32+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/gold.jpeg" alt="gold.jpeg" class="imgnotext" width="450" height="338" /></p>
<p> </p>
<p>"<em>Úgy lesz, mint azzal az emberrel, aki idegenbe készült. Összehívta szolgáit, s rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, azután útra kelt. Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, s másik ötöt nyert rajta. Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett. Aki egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és elrejtette urának pénzét..."</em> Mindannyian ismerjük a talentumokról szóló jézusi példabeszédet. Ezerféle tanulságot hordoz. Világosan kimondja, hogy különbözőek vagyunk; rátermettség szempontjából ordítóak a különbségek ember és ember között. Rögzíti azt is, hogy csakis rajtunk áll, mit kezdünk kapott erőforrásainkkal. Elgondolkodtat tehetség, szorgalom és intellektuális útkeresés dolgában. Egyről azonban ritkán beszélünk. E példázat az optimális kockázatvállalás kapcsán is kitűnő tanmeseként szolgál.</p>
<p> </p>
<p>Józan honpolgárként mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a felelőtlenség nem jó bolt. Százhatvannal száguldozni ismeretlen erdei utakon... feltenni minden pénzünket egy egyszínű király-kilencesre... Persze, ismerünk olyanokat, akik így élnek, ugyanakkor a talentumokról szóló példabeszéd pont arra hívja fel figyelmünket, hogy a másik véglet sem optimális. Amit elásunk, amit kivonunk az egészséges körforgásból, amit elrejtünk a világ szeme elől az talán megmarad nekünk, de bizonyosan nem fejlődik tovább, s nem terem semmiféle csodát. Márpedig azért születtünk a Földre, hogy alkossunk, gyarapítsunk, teremtsünk - mindenféle értelemben.</p>
<p> </p>
<p>Még a pénzügyi vonal a legkevésbé kínos. Simán lehet, hogy óvatos duhajként nem fogunk kockázatos vállalkozásokba, nem tőzsdézünk, s nem költözünk Las Vegasba. Katonásan félreteszünk a havi fizetésünkből, s megtakarításainkat állampapírokba, esetleg ingatlanba fektetjük. Ez a létforma a legkevésbé sem katasztrofális. Bár a nagy kiugrás lehetőségét nem hordozza magában, de a stabil kispolgári jólétet biztosítani képes - sokan élnek is e recept szerint. A versenypóker - mely nagyszerű terepasztala a hétköznapi létezésnek - mindazonáltal kifejezetten bünteti az effajta kockázatkerülést. Ismerek olyanokat, akik igyekeznek mindig biztosra menni, s kizárólag prémium lapokkal indulnak csatába. Ők azok, akik rendszerint sokáig versenyben maradnak (hiszen csaknem mindig dobnak), ám a végére elfogynak, hiszen a vaktétek felzabálják a zsetonkészletüket. Jellemzően pont akkor esnek ki, amikor a pénzdíjas helyek már csak karnyújtásnyira vannak...</p>
<p> </p>
<p>Az óvatosság az egészség terén sem árt, persze ezt is túlzásba lehet vinni. Számomra kevés megmosolyogtatóbb létezik, mint egy valódi hipochonder. Az még a legkisebb gond, hogy rengeteg idejét és energiáját felemészti az orvosi cikkek olvasása, illetve a különböző tünetek megszállott keresése önmagán. De amikor elkezd emberkerülővé válni, félni a tömegközlekedéstől, maszkot hordani mindenütt, olyankor már a saját létezését teszi borzasztó kényelmetlenné önmaga számára. További fokozat, amikor mindenkivel csak a félelmeiről, a lehetséges betegségeiről képes beszélni, ezáltal a világ számára is elviselhetetlenné válik. Totális pszichikai öngól, hisz épp azt a jólétet teszi tönkre, amit - az egytalentumos szolgához hasonlóan - oly nagyon megóvni kíván. Pedig a recept nagyon egyszerű: minél többet sportolni, aludni és szexelni. Ez mind garantáltan egészséges és bármelyiket tesszük is, bizonyosan nem gondolunk közben semmiféle betegségre.</p>
<p> </p>
<p>Talán a legtragikusabb attitűd mind közül, amikor valaki a párkapcsolatát kívánja megóvni a kockázatkerülő szolga módjára. Ha a társát nem is ásná el, de legszívesebben bezárná a házba, eltiltaná a barátaitól, vagy csadorba, burkába öltöztetné. Lélektanilag pont ugyanabból a kishitűségből fakad, mint a fentiek, azonban még azoknál is jóval mérgezőbb vonásról van szó. Egyrészt azért, mert itt felüti a fejét a morális szál is: már nem csupán önmagát teheti tönkre az örök aggodalmaskodó, de a másiknak is jócskán árthat. Másrészt azért, mert a pénzügyi kockázatkerülők és a hipochonderek jó eséllyel megúszhatják a nagyobb katasztrófákat. A betegesen féltékenyeknek erre esélyük sincsen: gyakorlatilag borítékolható, hogy tönkreteszik, szabályosan megfojtják a szerelmet. Amikor elássuk talentumainkat, olyankor lehetetlenné tesszük, hogy azok kamatot hozzanak, de abban legalább biztosak lehetünk, hogy érintetlenül megmaradnak. A szerelem nem ilyen természetű. Ha hét lakat alá zárjuk, nem csupán azt kockáztatjuk, hogy nem nő nagyra, nem teljesedik ki, nem formálódik életre szóló intimitássá, de garantáltan el is sorvasztjuk; nem marad belőle se parázs, se hamu.</p>
<p> </p>
<p><em>"Szükséged van arra, hogy mindig megújulj, és hogy soha ne elégedj meg se a megszokottal, se pedig a jól beválttal. Ne menj soha biztosra!"</em> - ezek már Őze Áron szavai, melyeket a színház világával kapcsolatban fogalmaz meg, de érvényük jóval általánosabb. Természetesen mindenki maga dönt a saját létéról, kockázatairól, portfólióiról. De sosem fogunk élni igazán, ha minden lélegzetvételünket a görcsös ragaszkodás jellemzi. Még én is csak tanulgatom, de mernünk kell okos kockázatokat vállalni.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2F_menj_biztosra_minden_esetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2F_menj_biztosra_minden_esetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2F_menj_biztosra_minden_esetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Menj biztosra minden esetben!""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/01/08/_menj_biztosra_minden_esetben#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18297035" border="0" /></a><br /></p>
egészség
pénz
párkapcsolat
pszichológia
kockázat
Jézus
0
Menj biztosra minden esetben!"
Vajon mit jelenti az optimális mértékű kockázatvállalás?
https://teveszmek.blog.hu/media/image/gold.jpeg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/gold.jpeg
https://teveszmek.blog.hu/2024/01/05/_a_beke_utja_a_meghunyaszkodas
"A béke útja a meghunyászkodás"
2024-01-05T00:32:35+01:00
2024-01-05T00:32:35+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/zipzar.jpg" alt="zipzar.jpg" class="imgnotext" width="457" height="311" /></p>
<p> </p>
<p>Nem vagyunk egyformák. Nagyon nem. Jómagam készséggel elfogadom, hogy a gyenge idegzetűek számára mindennél fontosabb a konfliktuskerülés. Lelkük rajta! Csakhogy ez nem az én világom. Ahol annyira rettegnek a vélemények ütköztetésétől, hogy tiltásokkal, korlátozásokkal, cenzúrával védekeznek az intellektuális konfrontációval szemben, ott engem is elveszítettek.</p>
<p> </p>
<p>Ismerjük a konfliktuskerülő férj jellemző karakterét. A horgászbot helye fixen a hátsó kijárat mellett; elég az első hangos szó az asszonytól, s két perc múlva már árkon-bokron túl jár... Ez a fajta megküzdési stratégia kétségkívül garantálja a békét, a kérdés csak az, hogy milyen áron. Az elkerüléssel ugyanis nem csupán a vitának mondunk nemet, de magának a kapcsolódásnak is. Való igaz: létezik számtalan társas cselekvés, amely szavak nélkül is élvezetes lehet. Táncolni, zenélni, focizni, vagy szexelni simán lehet anélkül, hogy bármit is szólnánk egymáshoz. Csakhogy ezekből a néma aktusokból aligha épül valódi intimitás, arról nem is beszélve, hogy ismerőseink jelentős hányada nem zenél, nem bánik jól a labdával és nem is kívánunk ágyba bújni velük. Pontosan érzékeljük: emberi kapcsolódásaink döntő többsége a szavak útján épül, s ahol kommunikáció folyik, ott szinte mindig megjelenik a nézetkülönbség lehetősége is. Kizárni csak úgy lehetne, ha minden beszélgetésünket az udvarias, felszínes csevegésre korlátoznánk, ámde ezzel pont a lényeget irtanánk ki. Áruházi eladóként, telefonos ügyfélszolgálati dolgozóként, avagy a szomszéddal a liftben együtt utazó társasházi lakóként teljesen adekvát a semmitmondó könnyedség. No de barátainkkal és rokonainkkal még az ünnepek során sem azért találkozunk, hogy kínosan feszengve, erőltetett mosollyal valahogy túléljük azt a néhány órát. </p>
<p> </p>
<p>Elmúltam ötven. Ez törvényszerűen azzal jár, hogy ma már gyakrabban járok temetésekre, mint esküvőkre. A nagyszüleim generációjából régen elveszítettem mindenkit; az utóbbi években már a szüleim nemzedékét tizedeli a halál. Az eltávozottak mindegyike eleven emlék bennem; némelyikük mosolyt csal az arcomra, mások máig betöltetlen, valódi űrt hagytak maguk után. De nincs köztük egyetlen egy sem, aki miatt ostoroznám magam, hogy nem használtuk ki megfelelően az együtt töltött földi évtizedeket. Pedig a valóság az, hogy nem vagyok valami példaértékű rokon. A legtöbben úgy távoztak el, hogy életük utolsó éveikben már feléjük sem néztem. Még sincs bennem semmi hiányérzet. Mindenkivel úgy kapcsolódtam, ahogyan lehetett. Egyszerűen be kell látni: a rokoni szálak nem jelentenek automatikusan mély és pótolhatatlan közösséget. A legtöbbjükből csupán egy fejfa, egy név, egy arc, s pár jópofa sztori marad meg számunkra, semmi egyéb. A genetikai összetartozás ritkán jár együtt spirituális kötődéssel. Ez van.</p>
<p> </p>
<p>Fantáziátlan rokonai persze mindenkinek vannak, velük nem sokra megyünk. Hasonló a helyzet a gátlásos, szorongó ismerőseinkkel is; nyilván nem fogunk se pszichoterapeutát, se gyógypedagógust játszani - többnyire őket is hanyagoljuk. A csalódást leginkább azok az asztaltársaságok jelentik, ahol felüti a fejét némi gondolat, van is késztetés a jelenlévőkben, hogy szóljanak, ám a cenzúra kívülről érkezik: ezt most hagyjátok abba; ez nem az a pillanat; erről nem illik; váltsunk témát stb. Ilyenkor valósággal fel tudok robbanni. Nem azért böjtöltem-unatkoztam végig a korábbi percek semmitmondó csevejét, hogy most, mikor végre kezdünk megérkezni, valaki visszarántson mindenkit a langyos pocsolyába. Az egyik legdurvább ilyen eset a pókerteremben történt, amikor egy <em>"Fuck Orbán"</em> feliratú baseball sapkát viselő fickó rám szólt, hogy ne politizáljak... Majdnem ráborítottam az asztalt... Természetesen minden ünneprontó a békéről papol. Pauline O'Reilly ír szenátor szavait a szájkosártörvény kapcsán már sokan és sokszor idéztük: <em>"Korlátozzuk a szabadságot, de a közjóért tesszük."</em> No persze... Ez az elgondolás minimum három sebből vérzik. Először is: még ha tökéletesen jó szándékot feltételezünk, pszichológiai tekintetben akkor is kárt okozunk, az elfojtás ugyanis jócskán mérgezőbb és gyilkosabb, mint a szabadjára engedett szó. Másfelől morálisan is indokolatlan mindenféle cenzúra, hiszen egy békésen közölt vélemény sosem hordoz agressziót, szemben a tiltással, amely önmagában is maga az erőszak. És végül harmadszor: a másik elhallgattatása a legtöbbször még csak nem is jó szándékú tett. Még csak nem is arról van szó, hogy mindkét tábort lefegyverezzük. A kedvezményezett narratíva simán lemehet, csupán reagálni tilos. Ahogy a belga miniszterelnök is megfogalmazta: jobb lett volna, ha Orbán befogta volna a száját... Hát, sajátos demokrácia-értelmezés, az már szent.</p>
<p> </p>
<p>Ezzel ki is hajóztunk a közélet vizeire. Látjuk, érzékeljük, mi a nemzetközi módi manapság: tömény képmutatás minden szinten. Elég csak a decemberi EU-csúcsra gondolni. A 27 kormányfő mindegyike tisztában van azzal, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról beszélni totálisan értelmetlen, 100%-ig jelképes ügy csupán, mégis erre vesztegetik az idejüket. A legtöbben azzal is tisztában vannak, hogy országaik érdekeivel tökéletesen ellentétes volna e bővítés, mégsem mernek egyetlen szót sem szólni ellene, mert ugye jobb a békesség... Ungár Péter, az LMP társelnöke is ezt hozza fel podcastjában: <em>"Ukrajna EU-tagsága: nincs ilyen valójában. Ez egy kölcsönösen elmondott hazugság, amit szerintem az ukránok is tudnak, mégis mi vagyunk megint az elsők, akik elmondjuk, hogy ez nincs. Miért nem hagyjuk, ha tudjuk, hogy nem lesz, ha mindenki tudja; miért nem hagyjuk, hogy ne mi mondjuk ki, hogy nem lesz?"</em> Számomra mindazonáltal nem kérdés, hogy Orbán helyesen jár el, amikor nem áll be a színészkedők közé. Lehet érvelni azzal, hogy erkölcsileg helyesebb az őszinte szó, mint a tapintatos mellébeszélés. Lehet hivatkozni arra is, hogy ilyen a magyar karakter. Megemlíthető az is, hogy pont ez az oly egyedülálló, szókimondó attitűd miatt áll hazánk állandó reflektorfényben. De a lényeg mégiscsak az, hogy negyven éven át éltünk egy velejéig hazug rendszerben, s a Fidesz pont azért jött létre, hogy annak véget vessen. Nem kéne asszisztálni ahhoz, hogy egy pont ugyanolyat építsünk fel magunk köré. Az Európai Uniónak akkor, és csakis akkor van létjogosultsága, ha annak döntéseit az őszinte és tiszta szándékok vezérlik, s ha képesek vagyunk egymással nyíltan kommunikálni. </p>
<p> </p>
<p>Én nem hiszem, hogy a békességhez vezető út a meghunyászkodás volna. Épp ellenkezőleg: a nyugalmat és a kiegyensúlyozottságot az biztosítja leginkább, ha bármikor képesek vagyunk megvédeni magunkat; ha vannak érveink és azokat merjük is használni. Emlékszem: a kilencvenes évek elején, amikor a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára jártam, a tanári kar jelentős része elkötelezett reformkommunista volt. Egy vállalkozás-gazdaságtan előadáson, ahol az óraadó az MDF-et megvető kritikával illette, a levegő is megfagyott a teremben, amikor felszólaltam és kiálltam Antall József mellett. A tanár az előadást követően leült mellém és még hosszasan elbeszélgettünk. Nemhogy problémám nem lett az ügyből, de másfél év múlva már az ő cégénél dolgoztam... Én nem hiszek a tekintély alapú igazságokban sem. Egy álláspont nem válik szentté attól, ha a belga miniszterelnök - vagy épp a német kancellár, esetleg a francia elnök - meghirdeti. Az Európai Unióban is pont az lehetne a szép, ahogyan az alapító atyák megálmodták: ha mindenki szabadon képviselhetné és kommunikálhatná az érdekeit, és senkinek nem kéne rettegve-megzsarolva beállni az ideológiai fősodor együtt bégető birkái közé. És ugyanígy: egy családban, egy baráti társaságban is érdemes a lehető legszabadabban kommunikálni, egy percig sem félni attól, hogy valaki majd megsértődik. (És akkor mi van?) A pc, az eltörléskultúra, a woke-progresszió már meg is nyerte a civilizáció bedarálásáért folytatott háborúját, ha hajlandóak vagyunk önkéntes cenzúrát alkalmazni, elnémítva-feláldozva hangunkat egy hamis béke oltárán. </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F05%2F_a_beke_utja_a_meghunyaszkodas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F05%2F_a_beke_utja_a_meghunyaszkodas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F05%2F_a_beke_utja_a_meghunyaszkodas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="A béke útja a meghunyászkodás""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/01/05/_a_beke_utja_a_meghunyaszkodas#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18289275" border="0" /></a><br /></p>
kommunikáció
béke
konfliktuskezelés
0
"A béke útja a meghunyászkodás"
Mennyit ér meg, hogy elkerüljük a konfliktust?
https://teveszmek.blog.hu/media/image/zipzar.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/zipzar.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2024/01/02/_orban_a_hibas_hogy_nincs_mar_szomszedok
"Orbán a hibás, hogy nincs már Szomszédok"
2024-01-02T00:37:54+01:00
2024-01-02T00:37:54+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/szomszedok-partizan.jpg" alt="szomszedok-partizan.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Karácsonykor látott napvilágot a Partizán különkiadása, melyben Gulyás Marci az egykori <em>Szomszédok</em> című teleregény néhány színészével emlékezett a legendás időkre, amikor a sorozat futott. A riporter - szokásához híven - mindent megtett azért, hogy a nosztalgiázásba némi aktuálpolitikát is szőjön, s ebben néhány interjúalanya is készséges partnernek mutatkozott.</p>
<p> </p>
<p>A műsorban elhangzó első téveszme az, hogy a <em>Szomszédok</em> politikai okból szűnt meg 1999-ben. <em>"Abban a pillanatban, ahogy a Fidesz átvette a hatalmat, el volt döntve, hogy ez, és még néhány produkció a Magyar Televízióból kimarad és megszűnik."</em> - állítja Bujtás János, az egykori rendező. Gulyás Marcival egyetértésben igyekeznek olyan képet festeni, mintha Orbánék nem csupán egy gagyi pénznyelőt, hanem egy politikailag veszélyes alkotást láttak volna a teleregényben. A valóság az, hogy az első Fidesz-kabinet borzasztó ellenséges médiakörnyezetben kormányzott négy éven át. Elég csak a Nap TV-re és az RTL-en futott Heti Hetesre gondolnunk, melyek olyan tömény és direkt agymosást produkáltak, hogy önmagukban is elégségesek lettek volna bármely átlagos teljesítményt nyújtó kormány megbuktatására. Ezekhez képest a csak szőrmentén politizáló <em>Szomszédok</em> szinte ártalmatlannak hatott. Arról nem is beszélve, hogy Orbánék akkortájt még igen messze voltak attól, hogy a teljes közéletet ők maguk kívánták volna tematizálni, illetve hogy a közhangulat totális formálásán dolgoztak volna. (Ha nincs 2002, ha nincs az a méltatlan bukás a rendszárváltás óta eltelt időszak legjobb kormányzati ciklusa után, úgy talán még ma sem törekednének ilyetén dominanciára.)</p>
<p> </p>
<p>Legalább ekkora marhaság az is, hogy ma is szükség lenne valami hasonló teleregényre, csak hát a jelenlegi hatalom aligha engedne ilyesmit... <em>"Minél inkább félünk a megnyilatkozásoktól, vélemények elmondásától, kritikáktól, annál nagyobb szükség lenne arra, hogy ilyen nem direkt módon egy ilyen sorozat mégiscsak kimondja az emberek helyett azt, amit ki akarnának mondani. Ez ma lehetetlen a hatalom miatt, de ugyanakkor szerintem sokkal nagyobb szüksége lenne az embereknek erre, mint akár a kilencvenes években."</em> - fogalmazza meg Bujtás János. Már az egy vicc, már az egy rettenetes, ősbolsevik gondolat, hogy az egyes emberek helyett valaki másnak kell kimondania azok gondolatait. A polgári létezésnek pont az volna a lényege, hogy az emberek felelősséget vállalnak magukért és félelem nélkül kimondják mindazt, amit gondolnak. Epres Attila még tovább megy: <em>"Nem csak a demokrácia van teljesen eltűnőben ebben a fajta autokráciában, amiben élünk, vagy parancsuralmi, vagy maffiákkal leuralt rendszerben, vagy nagybirtokok által uralt rendszerben, hanem maga a szociális gondolkodásmód is teljesen elhanyagolt és elnyomott; egyáltalán nem szempont az, hogy az embereknek legyen valamiféle jó érzésük egy országban."</em> Bevallom: háromszor pörgettem vissza és hallgattam újra, de továbbra sincs halvány fogalmam sem, hogy a teleregény Lacija mire is gondol valójában. Ami viszont világosan kiderül: Gulyás Marcival tökéletesen egyetértenek abban, hogy a késő kádári kor jóval demokratikusabb volt a mainál, hiszen akkor létezhetett a sorozat, ma ez elképzelhetetlen... <em>"A Szomszédok vállalkozott valami olyasmire, amire sajnos ilyen méretben azóta sem vállalkozott sem televízió, sem semmilyen online streaming, vagy bármilyen más tartalomszolgáltató. Pedig igény az volna rá, sőt szükséges volna, mert ha nincsenek ilyen történetek, ha nincsenek ilyen nagy mozgóképes mesék, akkor egész egyszerűen képtelenné válunk rá mi, magyarok, hogy társadalomként értelmezni és olvasni tudjuk saját magunkat."</em> Ezek már a műsorvezető mondatai a zárómonológból. Számomra egészen szürreális ez az egész világlátás, amit a riportfilmben megszólalók képviselnek. Először is: ki a fene akadályoz meg bárkit, hogy valami hasonló produkciót hozzon létre? Vajon milyen korlátozó eszköze volna a kormánynak, ha az RTL Klub, vagy bármelyik Youtube-csatorna elindítana egy, a <em>Szomszédok</em> mintájára épülő sorozatot? A valóság az, hogy ennek semmiféle létjogosultsága sincsen. A teleregény nem csak utólag, harminc év távlatából hat rém gagyinak, de már a megszületésének és vetítésének pillanataiban is az volt. Már akkor is azon vigyorogtunk, hogy mennyire erőltetett és életidegen. Pont ugyanúgy kapcsoltuk be a tévét minden második csütörtök este, mint amikor beleszagolunk egy zacskó savanyú tejbe. Tudtuk, hogy borzasztó lesz, de meg akartuk tapasztalni... Gulyás egyébiránt pontosan látja a lényeget: <em>"És persze reggelig lehetne sorolni a különböző hibákat, adott esetben fogyatékosságokat a Szomszédokkal kapcsolatban. Lehetne beszélni a dramaturgiai egyenetlenségekről, lehetne beszélni a filmnyelvi sutaságról, lehetne beszélni a papírízű mondatokról, de ezek egyike sem lényeges."</em> De, Marci, mindez nagyon is lényeges. Pont ezek azok, amelyek miatt a Szomszédok már annak idején is nívótlan és vállalhatatlan produkciónak számított. Ma már - amikor nem csupán egyetlen tévécsatornát nézhetünk, hanem végtelen sok médiaforrásból táplálkozhatunk - a kutya sem lenne kíváncsi ilyesmire.</p>
<p> </p>
<p><em>"A Szomszédokon keresztül ráláthattunk a közszférában dolgozókra, ráláthattunk a bérből és fizetésből élőkre, ráláthattunk a nyugdíjasokra és azokra az anyagi nehézségekre, amelyeken nagyon keveset változtatott az azóta eltelt több mint három évtized. Ezek a problémák ma is ugyanúgy a sajátjaik magyarok millióinak."</em> Persze, persze, maradéktalanul elégedett soha nem is lesz senki, ám ettől még ordas hazugság, hogy csak nagyon keveset változott a magyar valóság. A Szomszédok időszakában brutális mértéket öltött a munkanélküliség, 1993-ban elérte a 11,3%-ot. 2022-ben ez az érték mindössze 3,6%. Az Orbán-kormányok alatt munkahelyek százezrei jöttek létre. A nemzeti össztermék a rendszerváltás óta az ötszörösére nőtt; vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP tekintetében 2022-re elértük az EU fejlettségi szintjének 77%-át. Átlagos életszínvonalunkat nézve ma már alig maradunk el Spanyolországtól. A mélyszegénységben élők száma ugyanakkor - a 2011-es adathoz képest - az ötödére csökkent. Gulyás Marci károgása tehát totálisan alaptalan - éppen a klasszikus baloldal által leginkább támogatott szakmunkások jövedelme emelkedik a legmeredekebben. A jajveszékeléshez Pásztor Erzsi, a sorozat Janka nénije is csatlakozik (az egyetlen, önmagában is vicces karakter, aki miatt érdemes volt nézni a teleregényt): <em>"Hatvanöt éve vagyok a pályán és most van 190 ezer forint nyugdíjam. Tehát röhej. Ha nem kéne sírni rajta. Ezt nem lehet eltitkolni. Ez borzalmas."</em> Azután elmondja, hogy további havi 120 ezer forintot kap a Kossuth-díja után, mindezeken túl a mai napig dolgozik, de a panellakása rezsijét még így is alig tudja kifizetni...</p>
<p> </p>
<p>Ha már Janka néninél tartunk, karakterének bemutatásával Gulyás Marci rúg még egy csúnya öngólt: <em>"Ha az életben lenne egy ilyen családtag, feltehetően kerülnék, ahogy csak bírnák."</em> Ez természetesen pontosan így van, már annak idején, a sorozatot nézve is kapartuk a falat, hogy Vágásiék miért nem penderítik ki soha e felettébb kellemetlen (de a néző szemével annál szórakoztatóbb) rokont. Csakhogy Gulyás Marci mélyen és elkötelezetten baloldali. Márpedig a baloldaliság pontosan az altruizmusról, az önfeladásról, a pusztító és értelmetlen áldozatokról szól. Egy vérbeli balosnak egyszerűen el kell viselnie, hogy a Janka nénihez hasonló rokonok simán kiszipolyozzák. Ahogyan el kell viselnie azt is, ha az országa durván eladósodik Ukrajnát támogatandó, miközben az ukrán politikusok és diplomaták minősíthetetlen hangnemben kommunikálnak mindenkivel. El kell viselnie azt is, ha az adójából erőszakos migránsokat segélyeznek. És természetesen el kell viselnie a szexuális kisebbségek legotrombább megnyilvánulásait is. Mogács Dániel parádésan fogalmaz: <em>"Meleg barátaimmal is egyetértünk abban, hogy a melegfelvonulás talán arra lehetne hivatott, hogy a homofóbokat közelebb hozza a melegekhez. De nem biztos, hogy az a jó megoldás, hogy az Andrássy úton egy konzervatív nagypapa ablakán belógatod a feszes heréidet..."</em> Szóval, Gulyás Marci részéről a baloldaliság teljes tagadása az, ha természetesnek veszi, hogy az ember csak azokkal tart kapcsolatot, s csak azokat támogatja, akiket kedvel. Ez kifejezetten jobboldali attitűd, mi több, éppen ezen a ponton válik el egymástól e két irányvonal. Hol itt a következetesség?</p>
<p> </p>
<p><span class="custom-text-style quote quote-block">Mező Gábor újságíró tökéletes összegzést ad a teleregény kapcsán: <em>"Ez a Szomszédok nem az ős Kaján, hanem az ősproli világa volt, mindig az ő szemszögéből mutatott be mindent. »Ne nagyon próbálkozz, inkább maradj ott a fenekeden, panaszkodj« – ez mindig bejött. A gazdag, sikeres emberek mindig gyanúsak vagy bunkók, esetleg még csalók is általában. Egy kommunista, szocialista életképet terjesztett, de nem is emiatt volt veszélyes, hanem mert végtelenül depresszív és nyomasztó volt. Azt sugározta, hogy a rendszerváltozással semmi sem változott, csak még inkább rosszabb lett."</em> Mondatai persze már nem a Partizán műsorában hangzanak el. Mert azt azért Gulyás Marci sem nagyon szereti, ha szembemennek narratívájával, s vágyvezérelt, rettenetesen torz álomvilágával.<br /></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F02%2F_orban_a_hibas_hogy_nincs_mar_szomszedok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F02%2F_orban_a_hibas_hogy_nincs_mar_szomszedok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2024%2F01%2F02%2F_orban_a_hibas_hogy_nincs_mar_szomszedok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Orbán a hibás, hogy nincs már Szomszédok""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2024/01/02/_orban_a_hibas_hogy_nincs_mar_szomszedok#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18290291" border="0" /></a><br /></p>
0
"Orbán a hibás, hogy nincs már Szomszédok"
A Partizán különkiadása az egykori Szomszédok néhány színészével nosztalgiázott.
https://teveszmek.blog.hu/media/image/szomszedok-partizan.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/szomszedok-partizan.jpg
https://teveszmek.blog.hu/2023/12/18/_2023-ban_ledobtak_az_atombombat
"2023-ban ledobták az atombombát"
2023-12-18T08:55:06+01:00
2023-12-18T08:55:06+01:00
G. Nagy László
https://blog.hu/user/1274432
<p><img src="https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/barbie-movie-news.jpg" alt="barbie-movie-news.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Ha már elég lesz a halászléből és a bejgliből, de még tartanak az ünnepek, a csendes délutánok egyikére szívből ajánlok mindazoknak egy kis családi mozizást, akik eleddig még nem látták a nyáron megjelent <em>Barbie</em> c. filmet. Könnyed, szórakoztató, helyenként még tanulságos is - még akkor is, ha Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója szerint ez volt az igazi atombomba, melyet 2023-ban ledobtak a világra.</p>
<p> </p>
<p>Amikor szűk családom nőnemű tagjai a premier másnapján jegyet váltottak a filmre, beszámolójuk szerint - egy-két megható jelenetet leszámítva - végigröhögték a két órát. Kislányom hosszas unszolása után a hétvégén én is rászántam magam, s be kell vallanom, helyenként én is hangosan felnyerítettem. Ettől persze még igazuk van mindazoknak, akik úgy látják: a mozi a könnyed szórakoztatáson túl némi társadalomformáló hatást is gyakorolhat. Bedő Imre szerint a film minden elemében pusztító, jómagam azonban egyáltalán nem osztom véleményét. Kétségtelen tény, hogy a feminizmusnak léteznek undorító vonásai - ilyen a férfigyűlölet, valamint ilyenek a kék-zöld hajú, habzó szájú, bálna formájú aktivisták is -, ám ezek közül Barbie világában egyik sem jelenik meg. Igaz ugyan, hogy e fantázia-szülte helyen a nők irányítják a társadalmat, s a férfiak csak strandon heverésző naplopók, de lássuk be: ez a kép aligha bántó számunkra. Egyrészt azért nem, mert irgalmatlanul szürreális; fényévekre van a valóságtól. Másrészt azért nem, mert a legtöbb férfi imádná, ha végre semmi dolga nem lenne, csak élvezni a tenger hullámait.</p>
<p> </p>
<p>A mozi egyik kulcsjelenete, amikor a való világba megérkező Barbie találkozik egykori tulajdonosával, az immáron kamaszkorú Sashával. A lány kíméletlenül kiosztja: <em>"Mindig szörnyű voltál. (...) Rossz érzést okozol a nőknek, amióta csak kitaláltak téged. Benned van minden, ami rossz a kultúránkban. Szexualizált kapitalizmus, abszolút irreális szépségideál... Nézz magadra! Ötven évvel visszavetetted a feminista mozgalmat! Rombolod a lányok természetes önbecsülését, és gyilkolod a bolygót a konzumizmus dicsőítésével. (...) Azelőtt, hogy megjelentél itt és bemutatkoztál, sok évig nem gondoltam rád, te fasiszta!"</em> A kiscsaj monológját remekül összeszedték - benne van a 21. századi progresszió minden dühe és őrülete. Barbie persze próbál védekezni: <em>"Én azért vagyok, hogy a lányok legyenek erősek és boldogok!"</em> - de nincs sok foganatja. Ez a jelenet nyilvánvalóvá teszi még a laikusok számára is, hogy a nők világa - sőt ezen belül a feministák világa - a legkevésbé sem egységes. A kamaszlány az életkorának megfelelő forradalmi hevülettel tolja a progresszió üres mantráit - őt már belenevelték abba, hogy lázadni kell minden klasszikus érték ellen, akár csupán a lázadás kedvéért. A sztereotipikus Barbie még egy korábbi hullám szülötte, aki ugyan már kivívta a férfiaktól való függetlenséget (ezt Bedő és az ultrakonzervatívok kifogásolják, én mindenesetre tapsolok neki), ugyanakkor a legkevésbé sem tagadja meg nőiességét, mi több: nagyon is domborítja azt. Barbie (Margot Robbie) igazi bombacsaj, és e tekintetben valódi példaképként szolgálhat minden nő számára. Sasha posztmodern monológja ezzel helyezkedik szembe. A hajdanvolt józan világban még egyértelmű volt, hogy a szépség értéket jelent, s azon sem vitatkoztunk különösebben, hogy mit is értünk szépség alatt. A világ legbetegebb dolga azon rinyálni, hogy Barbie lerombolja a lányok természetes önbecsülését. Látjuk a tökéletes testű sportolókat, a híres modelleket, az ünnepelt színésznőket és a gyönyörű popdívákat - ők mind rossz érzést okoznak az átlagos nőknek? És ha igen, úgy őket is el kéne csúfítani? Nem lenne jobb ötlet visszatérni a normalitáshoz és azt mondani: tessék őket követni? Nem tudom, tart-e még az Éden Hotel című tévés valóságshow, de nemrég volt szerencsém belepillantani. Konkrétan az összes nő használhatatlan benne. Agyontetováltak, kacsaszájúak, a legtöbben bottal sem piszkálnánk őket. Mintha mindegyik tudatosan tenné tönkre a külsejét. Ez is egy jellemző mellékterméke annak, hogy a 21. század őrültjei már a szépség jelentését is relativizálják.</p>
<p> </p>
<p>Egy másik jelenetben Sasha édesanyja adja elő nagy monológját Barbieland lakóinak: <em>"Nőnek lenni megoldhatatlan feladat. Elvárják tőlünk, hogy legyünk kiválóak, de valamiért sehogy se csinálhatjuk jól. Elvárják, hogy legyél sovány, de ne túl sovány. És ne mondd, hogy sovány akarsz lenni, mert nem sovány akarsz lenni, hanem egészséges. De ugyanakkor mégis: legyél sovány! Elvárják, hogy legyen pénzed, viszont nem kérhetsz pénzt, mert az ugye már gáz. Tudj főnök lenni, de ne légy szigorú! Légy rátermett vezető, de hagyj érvényesülni másokat! Legyél lelkes és odaadó anya, de ne beszélj folyton a gyerekeidről! Dolgozzál és építs karriert, de közben folyamatosan gondoskodj másokról! A férfiak viselkedését rajtad kérik számon, ami nonszensz, de ha szóvá teszed, akkor te vagy az, aki megint nyafog. Légy csinos, de ne ejtsd kísértésbe a férfiakat, ezért túl csinos se légy, mert azzal fenyegeted más nők kapcsolatát. Pedig a nő a nővel összetart, de legyél más, mint a többiek, és mindig legyél hálás! Tudd, hogy eleve hátránnyal indulsz, és hogy mindig keresztbe tesznek neked, de azért mindig legyél hálás! Nem szabad soha megöregedned, nem beszélhetsz csúnyán, nem szabad hencegned, nem lehetsz önző sem. Nem szabad feladnod, se elbuknod, se félned, és közben mindig tudnod kell, hogy hol a helyed. Ez mind együtt nem megy!"</em> Milyen érdekes, hogy Bedő Imre - miközben a fenti szónoklatot a férfiak elleni kirohanásnak ítéli - pont ugyanígy látja: "<em>Ha van még gyilkosabb program, mint az, hogy minden lány elé a karriervágyat vetítik, akkor talán az, amikor karrierista, karrierben sikeres nők azzal kampányolnak, hogy ők még jó családanyák is tudnak lenni mindemellett."</em> Nagyon úgy tűnik, hogy e kettő együtt túl nagy falat a nőknek. Az ultrakonzervatív megoldás az, hogy nem kell karrier; a progresszív válasz pedig az, hogy nem kell család... A valóság pedig mindkettővel szemben az, hogy az asszonyok - gyakran igen komoly kötéltáncot járva - valahogy mégis hozzák mindkettőt, még ha nem is topkarriert és nem is ötgyerekes családot. A legnagyobb probléma talán az, hogy nők sokszor túlságosan komolyan vesznek minden létező (néha csak a fantáziájukban létező) társadalmi elvárást. Mert az csak egy dolog, hogy az ember folyton és nyafogás nélkül a tökéletességet célozza - természetesen férfi és nő egyaránt -, de azért nem kéne ráparázni, ha az eredmény végül csak 80%-os. (Épp ezek a gondolatok kószáltak az elmémben, amikor ma reggel korán ébredve azt hallom, hogy mellettem az asszony komoly hortyogásba kezd. Nem volt hangos, vagy bántó, de azért határozottan szólt. Percekig élveztem a koncertet. Ha egy idegen nő feküdt volna az ágyamban, aligha találtam volna szexinek ezt az akusztikus produkciót. Így azonban azt éreztem: még ezt is szeretem benne.) A férfiak kapcsán szintúgy kreálható hosszú és drámai felsorolás az elvárásokat illetően - született is jó pár ilyen TikTok videó a film nyomán - csakhogy mi a legtöbbször magasról teszünk mindezekre. Egyszerűen csak megyünk a saját fejünk után.</p>
<p> </p>
<p>Szinte biztos, hogy a filmben leggyakrabban előkerülő fogalom a patriarchátus, többnyire ártatlan szellemességek tárgyaként. A naiv és tudatlan Ken (Ryan Gosling) elkíséri Barbie-t a való világba, ahol megpróbálja felfedezni, megérteni, hogy mit is jelent e kifejezés. Visszatérve Barbieland-re sajátos patriarchátussá formálja azt; a férfiak továbbra is naplopók, de már övék a vezető pozíciók, a rózsaszín hűtőket megtöltik sörrel és hagyják, hogy a lányok kiszolgálják őket. Bedő Imre természetesen kiakad ezen: <em>"Úgy van bemutatva, hogy azok a nők, akik örömmel visznek egy sört a férfinak, azok teljesen agymosott idióták. A férfiak meg kizárólag a saját bulijaiknak, a saját műveletlen, bunkó játékaiknak élő csávók."</em> Bedő elmagyarázza, hogy a patriarchátus nem ezt jelenti, mi több: strukturális elnyomást sem jelent. A patriarchális társadalmak férfiai mindent a családért tettek, és valójában ez volt a legjobb működési forma a nők számára is... Ami azt illeti, én biztosan nem kívánom definiálni a fogalmat. A legkevésbé sem zavar, hogy mást ért rajta a Férfiak Klubjának vezetője, s mást a feministák. Maga a szó gumicsont csupán, amin rágódni lehet, nincs különösebb jelentősége. Ami sokkal többet mond, hogy létezik-e jogi aszimmetria a társadalomban a nemek közt. Ha férfi és nő törvény előtt egyenlő, ott nincs miről beszélni. Kár tagadni antifeministaként, hogy ez évszázadokon át nem így volt, elég, ha csak a választójogra, a tanulási lehetőségekre, vagy épp a munkavállalási szabályokra gondolunk. A való világgal ismerkedő Ken - miután elhangzik, hogy férfinak lenni manapság inkább hátrányt jelent - jól letolja az egyik nyakkendős cégvezért: <em>"Hát, akkor ti bizony nem csináljátok jól a patriarchátust!"</em> Az öltönyös jóízűen nevet:<em> "Ó, azt jól csináljuk! Csak most ügyesebben titkoljuk..."</em></p>
<p> </p>
<p><em>"A Barbie egy világméretű fertőzés volt termékként, hihetetlen, óriási szakirodalma, tudományos kutatási háttere van annak, hogy milyen társadalomrombolást végzett."</em> Úgy tűnik, Bedő Imre kissé túlspilázza a szerepét. Én úgy látom: amíg a Mattel nem szállt fel a progresszív vonatra és nem kezdett gendersemleges és transznemű babákat gyártani, addig sokkal inkább a hagyományos értékeket erősítette. Nézzünk csak körbe: feleségeink és lányaink is mind játszottak Barbie-val annak idején, mégsem lett belőlük radikális feminista. Még az is lehet, hogy pont ezért nem.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2023%2F12%2F18%2F_2023-ban_ledobtak_az_atombombat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2023%2F12%2F18%2F_2023-ban_ledobtak_az_atombombat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fteveszmek.blog.hu%2F2023%2F12%2F18%2F_2023-ban_ledobtak_az_atombombat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="2023-ban ledobták az atombombát""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://teveszmek.blog.hu/2023/12/18/_2023-ban_ledobtak_az_atombombat#comments"><img class="item_ctp" src="https://teveszmek.blog.hu/rss/image/post/id/18281231" border="0" /></a><br /></p>
szépség
feminizmus
Barbie
0
"2023-ban ledobták az atombombát"
Vajon tényleg ennyire pusztító a nyáron megjelent Barbie c. film?
https://teveszmek.blog.hu/media/image/barbie-movie-news.jpg
téveszmék
https://teveszmek.blog.hu
https://m.blog.hu/te/teveszmek/image/barbie-movie-news.jpg