téveszmék

téveszmék

"Halottakról jót, vagy semmit"

2021. február 15. - G. Nagy László

george-floyd-temetese.jpg

 

Ez a végtelenül ostoba frázis az egyik legjobb példája annak, hogy a véletlenszerűen mutálódó mémek miként képesek hatni kultúránk egészére. Pontosan tudjuk, hogy félrefordításról van szó. Az eredeti verzió így hangzik: "halottakról jól, vagy semmit". Ami körülbelül annyit tesz: igazat, vagy semmit. Ennek ellenére a címbéli verzió terjedt el világszerte, egy teljesen torz és értelmetlen gondolkodásmódot hagyva örökül.

 

Nálam elsősorban az veri ki a biztosítékot, amikor egy-egy készen kapott mondást megkérdőjelezhetetlen igazságként kezelünk, magunk sem tudva, miért. Az mondjuk ritka, hogy bármelyik játékostársam feldúltan otthagyná a pókerasztalt "a kártya az ördög bibliája!" felkiáltással. Annyira azért intelligens faj a homo sapiens, hogy a nyilvánvaló ökörségeket képes kiszűrni. Azonban az elhunytak múltjának szemérmes elhallgatása igen jól passzol ahhoz a képmutatáshoz, melyet évszázadokon át a vallások erőltettek, majd a 21. században a politikai korrektség szószólói igyekeznek személyiségünk alapjegyévé tenni. Amikor egykori rokonainkat, tanárainkat emlegetve a sötétebb fejezetek is terítékre kerülnek, szinte minden társaságban akad egy-egy savanyú erkölcscsősz, aki a címbéli frázist felemlegetve visszafogottságra szólítja az emlékezőt. E megkívánt szégyenlősség nyilvánvalóan felesleges és értelmetlen. Még csak Hitlert vagy Sztálint sem kell felhoznunk ennek belátásához. Elég ha arra gondolunk: változtatna-e a dolgon, ha az idióta töritanár még mindig élne, úgy 300 kilométer távolságban, ahol húsz éve nem is látta senki? Ez esetben legitim volna a fikázás?

 

A legszebb persze az, hogy egy félrefordítással megszülető, véletlenszerű mém miként szilárdítja meg pozícióját a köztudatban. Amikor egy viselkedésminta terjedni kezd, utólag természetesen mindig legyártjuk hozzá a miérteket, vagyis elszántan racionalizálunk. A keresztény gondolkodásmód azonnal szállítja a magyarázatot: az ítélkezés egyedül Isten dolga. (Kérdés persze, hogy ennek immáron, az érintett eltávozását követően van-e bármilyen jelentősége. Vajon személyes véleményalkotásunk befolyásolja majd a Mennyei Atyát a döntésben?) A zsidó vallás is egyetért a szállóigével; a Talmud szerint aki bármely embertársára rosszat mond - akár halálában is - az egyben a Teremtőt is kritikával illeti. Az ősi babonavilág intése különösen meggyőző: ha az elhunyt nem kapja meg a kellő tiszteletet, a végén még kísértetként visszajár és bosszút áll... Sokan a tapintatra hivatkoznak: az eltávozott vétkeinek felemlegetése egyszerűen rossz fényt vet a hozzátartozókra. Akit ez a sok marhaság egyike sem győz meg, még mindig elmehet a pszichológia irányába, s beszélhet a megbocsátás fontosságáról, illetve arról az elengedhetetlen attitűdről, hogy soha ne a másik embert - esetünkben a már elhantoltat - okoljuk sorsunkért. Ezek már értelmes szempontok, viszont a legkevésbé sem indokolják a szemérmes tapintatot. Talán pont az segíti a megbocsátást, a lelki gyógyulást, az önmagunkért való felelősségvállalás kialakulását, ha tisztán látjuk és ki is merjük mondani az elhunyt egykori disznóságait.

 

Tavaly májusban, amikor George Floyd életét vesztette, a világsajtó - a már megszokott módon - tökéletesen kettéhasadt. A baloldali, a BLM mozgalmat támogató szárny hirtelen tisztelni kezdte a "halottakról jót, vagy semmit" frázist, s valóságos szentségtörésnek tartotta, ha bárki Floyd múltjában vájkál. Egy makulátlanul tiszta hősre volt szükségük - ezt diktálták a politikai marketing elemi szabályai -, akinek emlékfényét nem árnyékolhatja be sem a rendszeres drogfogyasztás, sem azok az erőszakos rablótámadások, melyeket szinte kizárólag egyedülálló, védtelen nők ellen követett el. (Igazi skizofrén helyzet egy antirasszista feministának...) A jobboldali sajtóorgánumok persze magasról tettek az ősi intelemre, s mindent kitálaltak, ami szégyenfoltot csak találtak az elhunyt élettörténetében. Most álljunk meg egy röpke pillanatra, s képzeljünk el egy olyan társadalmat, melynek tagjai nem a főkolomposokkal együtt bégető birkák, hanem értelmes; gondolkodni, analizálni képes emberek! A Napnál is világosabb, hogy egy ilyen környezetben a két tábor hangja összeérne, s gyakorlatilag ugyanazt kommunikálnák. Mindenki elkönyvelné, hogy megengedhetetlen rendőri túlkapás történt, mely nem maradhat következmények és tanulságok nélkül, de ennyi. A baloldali érzelműek számára világos volna, hogy Floyd áldozat, de nem hős; az ellentábor pedig egy percig sem gondolná, hogy bűnöző mivoltja megengedhetővé teszi vele szemben az ilyetén rendőri fellépést. Ergo: mondhatunk a halottról bármit, a nyíltság nem okozhat semmiféle kárt.

 

A hazai közélet közelmúltjából Bauer Tamást érdemes megemlíteni, mint az ókori intelem nagy elkötelezettjét. Apjára emlékezve, Százéves lenne című, január 20-án közzétett posztjában így ír: "Nem tartozott azok közé a vezetők közé, akik utasításokat adtak a törvénysértésekre, kínzásokra, és nem tartozott azok közé a vizsgálótisztek és verőemberek közé sem, akik azokat végrehajtották." Nincs még egy olyan posztja, mely ennyi hozzászólást kapott volna. A legvisszafogottabbak: "Türelmetlenül várjuk a szentté avatását", illetve "Elég lett volna ennyi: nekem jó apám volt, szerettem. Akinek fájdalmat okozott, sajnálom." Jó látni, hogy még a saját törzsszurkolói is józanul helyreteszik. Számomra mindenesetre érthetetlen, hogy egy immáron nyugdíjas korú értelmiségi képtelen arra az alapműveletre, hogy szembenézzen halott apja - jól dokumentált, eltagadhatatlan - vétkeivel. Vajon mitől fél? Ha egy ifjú ember megretten attól, hogy a nyilvánvalóan pszichopata szülője szadista hajlamait örökli, az még csak-csak érthető. Bauer Tamás azonban már csaknem hetvenöt esztendős, már bőven megnyugodhat, hogy ő maga nem ilyen. Túl a genetikán: morális szempontból sem örököse apjának, s ezt minden jó érzésű, minimális erkölcsi érzékkel bíró földlakó belátja. Miért a mentegetés, a hazudozás? Hobo sem beszél gyakran az öreg Földesről, de ha mégis, olyankor nem esik nehezére a távolságtartás és a reális képalkotás. Nem esik nehezére bevallani, hogy verte az apja, s hogy egyébként sem tudott semmivel sem azonosulni, amit a vén kommunista képviselt. Ez ennyire egyszerű, a fene se érti, Bauernek miért nem megy.

 

"Ne ítélkezzetek!" - imigyen szól az a jézusi (eredetét tekintve buddhista) intelem, mellyel a keresztény hitszónokok évszázadokon át nemigen tudtak mit kezdeni. Pedig a krisztusi tanítás központi magjáról van szó: ez maga a szeretet, az elfogadás, a nyitottság, a humanizmus, a liberalizmus, az élet feltétlen tisztelete. Nem ítélkezni elsősorban annyit tesz, hogy nem a vétkest vetem meg, hanem csakis a vétkét. Ebből fakadóan nem alkalmazok olyan büntetőtételt, amely visszafordíthatatlan (fizikai csonkítás, halálbüntetés). Másrészt jelenti azt is, hogy nem szankcionálom az ártatlan szokásokat: a másképp gondolkodást, az eltérő véleményt, a fura viselkedést, vagy akár a testiség számtalan formáját. Csupán azt tekintem véteknek, ami valóban az: a kegyetlenkedést, az agressziót, a másik ember szabadságának megsértését. Viszont semmiképpen sem jelent olyasmit, hogy ne lehetne önálló véleményem bárkiről és bármiről, vagy hogy azt el kéne hallgatnom. Amikor egy elhunytról esik szó, valójában sokkal egyszerűbb dolgunk van, mintha egy élőt kritizálnánk, hiszen a jézusi intelem primer szála őt aligha érinti - büntetni már bizonyosan nem lehet. (Ha már a tapintatosság erényét kívánjuk gyakorolni, érdemesebb inkább az élőkkel kezdeni, ők sokkal jobban rászorulnak.) Muszáj felismerni: a halál nem tesz mindenkit automatikusan szentté. S talán igaz, hogy az eltávozottak vétkeinek felhánytorgatása nem minden esetben elegáns. Ám ha ez marad az egyetlen makula az egyébként kifogástalan eleganciámon, úgy ettől még egészen nyugodtan alszom.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr6216417806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2021.02.15. 12:54:53

Jó az érvelésed, a BLM-es példa talán legjobban szemlélteti: normális esetben nem változtatna semmit, hogy az illető egyébként miket tett, csak az számít, hogy az adott esetben mennyire tekinthették veszélyesnek a rendőrök, és ehhez képest hogyan reagáltak, hogyan bántak vele. Teljesen felesleges fényezni, tagadni a múltját, illetve szintén értelmetlen felhozni a múltját a rendőri túlkapással összefüggésben, mert nem függ össze a kettő.

A "halottról jól vagy semmit" mondjuk eleve egy teljesen értelmetlen mondás, mivel egy élő is ugyanúgy megérdemli, hogy igazat mondjanak róla, ugyanakkor mindegy hogy élőről vagy halottról vitatkozunk, az információ hiányunk és a szubjektiv megközelítések miatt úgyis felmerül az, hogy az egyik fél amit igaznak tekint, azt a másik nem. A halottat azért szokták ebből a szempontból másképp kezelni, mert hogy nincs ott, hogy kiálljon az igaza mellett. Viszont a legtöbb esetben nem gondolom, hogy lenne egyáltalán értelme, hogy kiálljon, vagy ahogy a tanáros példát írtad, ha él sem tud kiállni mellette, ha nincs a közelben.

szemet 2021.02.15. 13:28:03

@Zabalint: "mert nem függ össze a kettő"

Csakhogy ennek meglátásához intelligencia kell. Nem mentem nagyon utána de Floyd meggyilkolása után olyan elemzések is voltak, hogy a bőrszíne se függ össze a dologgal hanem a szociológiai státusza: azaz az övéhez hasonló körökben mindenkivel így bánnak, míg a Harvardon meg egy füvező kollégista nyakára se térdelnek rá soha...De mivel a szociológia státusz korrelál a rasszal, ha a puszta számokat nézed a fenti ok-okozati összefüggés nem derülhet ki egyből csak matematikai elemzéssel....

Az életrajz egyébként szerintem mindig a művészek megítélésekor szokott erősen előjönni. Volt az az oktatásban régen az a szempont, hogy ne menjünk bele az írok magánéletébe mert nagyrészt független a műveik megítélésétől. Vagy épp, hogy menjünk bele hogy rájöjjünk ettől függetlenül is lehetnek jó írók (lásd Nyári Krisztián divat).

De történelmileg rövidtávon a legtöbb ember mégis csak képtelen függetleníteni magát. Most akkor olvassunk Nyírőt, Tart, Handkét ...? Játsszák-e a rádiók Jacksont? És erre rengetegen mondanak nemet!

Hosszútávon aztán már nincs gond mittomén pl. Gesualdoval.

Más kérdés persze amikor kapcsolat van az output és az erkölcsiség között. Pl. Az hogy Arisztotelész saját szavaival érvelt a rabszolgatartás etikussága mellet a Politikában lehet hogy ma már nem számítana ha zenész lett volna, de ugye nem. Kérdés, hogy ide tartoznak-e a mostanában divatos történelmi/filozófus szobor átértékelések (mondjuk kicseréljük alatta a "nemzet nagyja" feliratot, "rasszista rabszolgataró"-ra;) vagy szobor-döntések.

dare 2021.02.15. 14:26:32

Hruscsov se ismerte ezt a halottról jót vagy semmit verziót. ;D

6.Lenin 2021.02.15. 16:20:25

A halottról jól, vagy semmit, vagy jót vagy semmit, így önmagában nem sokat jelent.

Szerintem a mondás lényege, hogy bármit is mondunk a halottról, MÁR NEM TUD VÉDEKEZNI (személyesen) ezért, ha lehet csak jól, vagy jót mondjunk, azért talán senki sem tiltakozna.

Aki meg nem érti a mondás lényegét, az meg azt mond, mit akar.

6.Lenin 2021.02.15. 16:39:47

A BLM-es őrületet kirobbantó haláláról végképpen tök felesleges bármit is mondani, mert valszeg őt csak fel/ki használták, és ezt talán már soha nem tudHATJUK meg.
Ő biztosan nem tudja magát semmiféle vád, hamis elmélet alól tisztázni. Nyugodjon békében, és csak remélhetjük, akik az ő halála miatt követték, már szintén megnyugodtak. Akik meg ki/fel használták, követni fogják hamarosan.

Van egy kívánságom, csak legalább egy órát hallgathassam a "kihallgatást" az Elosztóban

-Látom megtértél hozzánk, üdvözöllek
-Igen Uram, megtértem hozzád, légy könyörületes.
-Azt majd meglátjuk. Akkor nézzük elsőként a rossz oldalad.
-Tudod Uram az úgy volt akkor.......
-Ne bassz Béla. Te hülyének nézel? Nem tudod, hogy én mindent láttam, és tudok rólad is? Na, kezdjük elölről.
-Szóval az úgy volt, hogy a Lajos szedett rá....
-SÁTÁN,! Figyelj, ledobok neked egy köcsögöt, át akart verni, légyszi nézz rá a pacákra.

De nagyot tud lökni az úr az ajtón 2021.02.15. 16:41:25

vagy igazat vagy semmit, én így ismerem

6.Lenin 2021.02.15. 16:44:35

Jajj! Bocs, elírtam, az Elosztóban nem kihallgatás van, hanem meghallgatás(a a Földön elkövetetteknek, jó/rossz alapon pontozva)

6.Lenin 2021.02.15. 16:47:23

@De nagyot tud lökni az úr az ajtón:

Ennek van értelme,és én is hallottam már ezt verziót is. Itt is a lényeg az, hogy a hazugság ellen az érintett már nem tudna védekezni (aljasság lenne róla hazugságot terjeszteni)

dare 2021.02.15. 17:21:32

@6.Lenin: Az igazat mondani és a jól beszélni valakiről ugyanazt jelenti.
Jól beszél, tehát a valóságot mondja, nem ferdíti el a közlendőjét, de nem csak az igazat mondja, hanem a valóság mögötti dolgokat is feltárja.
"Az igazat mondd, ne csak a valódit"

"Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot"

dare 2021.02.15. 17:33:32

@Zabalint: Michael Jackson esete nekem még mindig egy értelmezhetetlen kategória.
Ha nem egy többszázmilliós hagyatékról beszélnénk, akkor én készséggel elhinném, hogy ő egy kisgyerekeket megrontó pederasztia volt.
De ez a pedofil vád is akkor kapott hatalmas nyilvánosságot, amikor ő összerúgta a port a Sonyval.
Nem volt érett korú felnőtt személyiség, ezért táptalajt adott a lejáratókampánynak.
Akik most vádolják, azok még a hagyatékkezelőjét is perbe fogták, amit megint nem tudok másként értelmezni, minthogy ők a pénzzel szeretnének kigyógyulni az őket ért traumákból.
Ezért kellene betiltani a popszámait, amik a halála után még mindig iszonyatos összeget termelnek.

6.Lenin 2021.02.15. 17:42:18

@dare:

Ebben vitáznék, az igazat, és jól beszélni, nem ugyanazt jelenti.
Jól beszélni vkiről jelentheti, hogy dicsérem, pedig szidnom kéne.

A magyarban az a szép, hogy mindenre külön szavunk van. Igaz, ma már a magyarok többsége sem ért magyarul. A mélyebb értelmét már sokan nem értik.

Még a vagy jót/igazat sem egyértelmű. a "jót"-nak és az "igazat"-nak is más-más az értelme.
A "jót" jelentheti, hogy akár lehet hazugság is, csak jónak szeretnék bemutatni,egy hazug embert is akár.
az igazat kizár minden más értelmezést.

Pl Gyurcsányról lehet "jól" is beszélni, de, ha az igazat szeretnéd kimondani, a két kép lehet tök ellentétes is.

G. Nagy László 2021.02.15. 17:43:32

@szemet:

Érdekes szempontokat hoztál. Michael Jackson zenéjét hallgatva soha eszembe sem jut a szexuális aberráltsága. Talán azért, mert piszok jó zenészként ismertem meg a nyolcvanas években, s személyére csak jóval később rakódott rá a pedofil mém. És egészen nyilvánvaló, hogy bitang jó szerző és előadó, ezen még az sem változtatna, ha anyagyilkos volna.

Arisztotelésszel már más a helyzet. Ő valószínűleg még el sem tudta képzelni a világot rabszolgaság nélkül. Fura persze, mert egy ekkora filozófustól elvárható volna, mondhatnánk. Ám két évezreddel később ott van Thomas Jefferson, a világ egyik valaha élt legnagyobb liberális gondolkodója, aki rabszolgát tart... Továbbmegyek: pár évtizeddel később Lincoln, akinek nagy szerepe volt a rabszolgák felszabadításában, így ír:

"nem vagyok és soha nem is voltam amellett, hogy megteremtsük a fehér és fekete faj társadalmi és politikai egyenlőségét, sem pedig, hogy a négerekből szavazókat vagy bírákat faragjunk, sem, hogy tisztségek viselésére képezzük ki őket, vagy hogy vegyes házasságot kössenek fehér emberekkel. Ráadásul azt is mondom, hogy van egy olyan fizikai különbség a fehér és fekete faj között, amely, azt hiszem, örökre lehetetlenné teszi, hogy a két faj a társadalmi és politikai egyenlőség alapján együtt éljen. És amennyiben nem élhetnek így, miközben megmaradnak együtt, meg kell legyen a feljebb és lejjebb álló pozíciója, és én, akárcsak bárki más, amellett vagyok, hogy a feljebb álló pozíciót a fehér faj töltse be."

Lassú folyamat volt ez...

6.Lenin 2021.02.15. 17:47:55

@G. Nagy László:

A liberálisokat alapul venni a jó, és az igazság esetében, kurva nagy tévedés lenne. Meg a rokonság estében is (komcsik, nácik, meg hasonlók)

G. Nagy László 2021.02.15. 17:53:55

@6.Lenin: Sűrű napom van, nem megyek bele sokadszorra is. NINCS ILYEN ROKONSÁG. A nácik, a kommunisták, a fundamentalista muzulmánok és keresztények adják az egyik végpontot, melyben egy adott ideológia oltárán fel lehet áldozni az egyént. A liberalizmus a másik véglet, amely azt mondja: mindenki olyan ideológiát vall, amilyet csak szeretne, de ez az adott személy magánügye, SENKI SEM FELÁLDOZHATÓ SEMMILYEN IDEOLÓGIA OLTÁRÁN.

Elég komoly filozófiai mélyrepülés, amikor összekeverjük az egymástól fényévekre eső végpontokat.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.02.15. 18:05:38

Hihi. Nancy pelusa tele, nem tudta impicsázni a Trumpot..:)))

dare 2021.02.15. 18:06:14

Bauer pedig nem a félelem miatt tagad, hanem mert reméli, hogy egyszer még olyan szelek fújnak majd, amikor az összes ősbolsi bűne egy varázsütésre egy igazságos, jó ügyért harcoló, nemes emberek piedesztálja lesz majd, és minden akkori cselekedetük a feledés jótékony ködébe vész, mivel ők jó ügyért harcoltak mindnyájan.
Mondjuk az kérdéses, hogy miért most akar mosdatni, amikor erre többen is figyelnek, és azért szóvá is teszik pillanatok alatt a nemtetszésüket.
Valahogy így, ezt a videót ha lesz időd feltétlen nézd meg, nagyon komoly a matek benne. :D
Lehet mindig úgy relativizálni, hogy idővel a saját szád íze szerint alakuljanak a dolgok.
youtu.be/nW_royrS8RY

@6.Lenin: "Jól beszélni vkiről jelentheti, hogy dicsérem, pedig szidnom kéne."
Az a jót beszél, ha jól beszél, akkor valós dolgokat mondd.

dare 2021.02.15. 18:13:11

@dare: mond-mondd jav.
@Zabalint: Soha nem ítélem meg az alkotót a magánéletéről, ha így tennénk alig maradna valami az életünkben.
Pl József Attilát a mostani metoo mozgalom darabjaira szedné, hiába a legnagyobb költőnk.
afuzet.hu/jozsef-attila-szerelmei/

6.Lenin 2021.02.15. 18:22:04

@G. Nagy László:

A filozófia arra jó , hogy elmagyarázzam miért is vagyok hülye, és miért is jó ez nekem.
Vannak a természet által működtetek törvények, amiket nehéz cáfolni.

És vannak az ember által kitalált faszságok. ezeknél csak azt kéne tisztázni, ki találta ki, miért is. Aztán tovább menve a többi köcsög miért vitte más irányba.

A liberálisoknál, náciknál, komcsiknál nem lenne túl bonyolult kimutatni a közös gyökereket (azokat az emberi tulajdonságokat, ami őket valójában mozgatja)

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.02.15. 18:37:13

A nincs Floyd esete, akkor egy másik ügyet használtak volna fel az utcai zavargások kirobbantására. ez a demokrata csalási terv szerves része volt.

6.Lenin 2021.02.15. 18:38:48

@dare:

"Az a jót beszél, ha jól beszél, akkor valós dolgokat mondd. "

Aki jól, jót beszél/t .....és itt most nevek sokaságát lehetne sorolni, az a legtöbb esetben hazudott. Jól/jót beszélni nézőpont kérdése, semmi köze az igazsághoz.

A katonaságnál volt egy költő barátom (több kötetes, JA díjas) elvitt néha iró-olvasó találkozókra. Azóta se röhögtem annyit a sok............n, pláne amikor megkérdezték: mire gondolt a mester, amikor ezt írta. Finguk se volt, hogyan születnek a világ leghíresebb alkotásai.

Pl. láttam egy riportot Szörényi L-el. Megkérdezte a riporter, mit gondolt amikor írta az István a király zenéjét.
azt válaszolta, sírtam , mint a záporeső, rájöttem, ez nem az én zeném, én csak megírtam.

Aki ezt nem érti, ne foglalkozzon ilyen kérdésekkel. A költő barátom is tudna erről mesélni. Mit gondolt a mester. Tököm tudja, szokta volt mondani, jött, és nekem le kellett írnom, mert amikor.............., elfelejtettem volna, vagy nem is emlékeztem volna rá soha többé.
Ez egy adottság, születni (kiválasztottnak lenni) kell az ilyesmikre.
Egyszer költöztettünk a barátommal Bp-en egy festőt (segítettünk neki) a műterméből.
Volt ott egy festmény, rákérdeztem. azt mondja, egy viharos éjszaka után ott találta (nők, ital rengeteg). Emlékezett, hogy Varsóba kéne küldeni egy festmény, de az apropóra már nem, de elküldte.Díjat nyert, de fingja se volt ki festette,és mit is akart a mester valójában.

dare 2021.02.15. 18:42:07

@G. Nagy László: "Továbbmegyek: pár évtizeddel később Lincoln, akinek nagy szerepe volt a rabszolgák felszabadításában, így ír:"

Meg így: acta.bibl.u-szeged.hu/40992/1/aetas_2001_001_165-175.pdf

Ezeket is érdemes elolvasni, hogy tisztább képet kapj.
A múltkor a Lincoln film kapcsán linkelte valaki, nem nekem, de elolvastam őket.
Érdemes időt szánni rá.

dare 2021.02.15. 18:50:27

@6.Lenin: Jó, nem jutunk közös nevezőre, mindegy.
Ez a mit akart a költő mondani sztoriról eszembe jutott egy film, a Meztelen Juliet.
Ebben van egy fickó, aki rajongásig imád egy zenészt, mindent gyűjt róla, minden gondolatát ismeri, azt lehet mondani tévedhetetlen a férfi személyiségét illetően.
Nem lövöm le a poént, de tanulságos kis vígjátékszerű film.

6.Lenin 2021.02.15. 18:52:54

@dare:

Vannak emberek, akik tudják mit szeretnének elérni, ezért tesznek/mondanak valamit, és vannak emberek, akik ezt beveszik. Két külön világ.
Van a látszat, és van mögötte egy teljesen más érdek. a te döntésed, hogy melyiket fogadod el.
De ez is sok mindent elárul, rólad, hogy melyiket fogadod el.

6.Lenin 2021.02.15. 18:56:13

@dare:

"rajongásig imád egy zenészt, "
" azt lehet mondani tévedhetetlen a férfi személyiségét illetően. "

A kettő eleve kizárja egymást.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2021.02.15. 18:57:29

Az az ember, aki már egészen ifjú korában, a világra nyíló értelemmel nem jött rá azonnal, hogy ezzel a közmondással/intelemmel (Halottról vagy jót, vagy semmit) valami irgalmatlan baj van, az vagy teljesen hülye volt és/vagy nem járt iskolába/szülei nem világosították fel e kérdésben. Már az általános iskolai történelmi tanagyag tele volt olyan emberekkel, akikről csak rosszat írtak, rosszat mondtak és akik ténylegesen is sok/csupa csúnyaságot cselekedtek a világgal, tehát már egészen fiatalon is kibukhatott bárkinél, hogy itt valami nem stimmel.

Képzeljük el, – igazodom a bloggertárshoz, mert ezt az ostoba félrefordítás-közhelyet már jópárszor pellengérre tettem magam is– ahogy Adolf Hitlerről, Sztálinról, Pol Potról, Maoról, Idi Aminról, Szamuelyről, a Leninről és Lenin-fiúkról, a Bader-Meinhof csoprt névadóiról, 9/11 merénylőiről, a Charlie Hebdoban vagy a Bataclanban vérfürdőt rendező és már halott férgekről csak jókat lehetne mondani, mert hát halottról vagy jót, vagy semmit, ugye.

Sajnos/szerencsére én már elég öreg vagyok, de az első adandó alkalommal amikor rákérdeztem erre (annak idején még a kommunizmus rémtettei kevésbé kerültek szóba, hogy finom legyek) a tanáraim azonnal elmondták, hogy ez egy félrefordítás, és természetesen igazam van, a helyes és értelemszerű fordítás az, amit a bloggertárs már az első mondatban leír (az azért kibukott, hogy valaki úgy kommentel itt, hogy el sem olvasta még a poszt első mondatát sem, de kommentelőkről vagy jót, vagy semmit), tehát

Halottról vagy igazat, vagy semmit.

Azért, mert morális, erkölcsi, etikai alapvetés, hogy bármely kritika, ítélet, vélemény az igazság talaján kell álljon, akár élőről, akár halottról van szó,... de a halott nem tud a hazug, hamis, fals, torz bírálat/vélemény ellen védekezni. Ha viszont az a vélemény az igazság talaján áll, akkor nem kell visszafogottságot tanúsítani soha: minden jelző és minősítés mehet, és halál a politikai korrektségre.

"Annyira azért intelligens faj a homo sapiens, hogy a nyilvánvaló ökörségeket képes kiszűrni."

Na, bloggertárs, erről az általad idelökött téveszméről írjál majd egy posztot, afféle önkritikaként.
Tedd fel magadnak a kérdést: a napi szarfolyamot látva a hírekben, tényleg úgy véled, hogy ez a kijelentésed megállja a helyét?

Nem semmi téveszme.

dare 2021.02.15. 19:01:14

@6.Lenin: "A kettő eleve kizárja egymást."
Na ja, ez a lényeg.

6.Lenin 2021.02.15. 19:08:37

@zord íjász:

Nem tudjuk miért is keletkezett ez a mondás.
De lehet egy olyan olvasta is, hogy azzal szemben, ajki nem tud valamilyen oknál fogva védekezni, eleve gazemberség bármit is állítani. a legtisztességesebb, az igazságot mondani.

Pl, hogy az illető egy bűnöző hajlamú ember volt. Miért kéne róla bármilyen jót, jól mondani?

Hitler pl szerette a kutyákat, tehát rossz ember nem lehetett. A többi, mind hazugság lenne?

A jót/jól megtévesztő. Az igazságot kell mondani, vagy semmit. Ha gazember volt, akkor inkább semmit.

G. Nagy László 2021.02.15. 19:15:06

@zord íjász:

"Na, bloggertárs, erről az általad idelökött téveszméről írjál majd egy posztot, afféle önkritikaként.
Tedd fel magadnak a kérdést: a napi szarfolyamot látva a hírekben, tényleg úgy véled, hogy ez a kijelentésed megállja a helyét?"

Nyilvánvalóan igazad van. Ez mégis annyira lehangoló. Legalább egy csipetnyi, tiszta naivitást hagyj meg nekem :)

Almandin 2021.02.15. 19:19:56

Ha ezt a mondást mindenki betartaná, nem tudnának dolgozni a történészek. A magánéletben is káros a szőnyeg alá söprés. Sokan szenvednek pl. a szüleik bűneitől. Ha a szülő meghal, attól még az áldozata tovább fog szenvedni. 20 évvel a szülő halála után is beszélhet a barátainak arról, hogy egy mekkora lelki terrorista volt a szülője. Ez még nem kegyeletsértés.
Egyedül a temetésen nem illik az elhunytról rosszat mondani. Egy rendes temetés mindenkinek jár és ilyenkor a többi gyászoló érzelmeit is sértheti az elhunyt hibáinak emlegetése. Később azonban nem szabad elhallgatni, ha nem volt egy szent a halott.

G. Nagy László 2021.02.15. 19:27:14

@dare:

"Valahogy így, ezt a videót ha lesz időd feltétlen nézd meg, nagyon komoly a matek benne. :D"

Brutál. Nagyon nyitott és érdeklődő vagyok, de ezt nem bírtam végignézni, a felénél feladtam. Botrányos. :)

G. Nagy László 2021.02.15. 19:29:00

@Almandin:

"Sokan szenvednek pl. a szüleik bűneitől. Ha a szülő meghal, attól még az áldozata tovább fog szenvedni. 20 évvel a szülő halála után is beszélhet a barátainak arról, hogy egy mekkora lelki terrorista volt a szülője."

Olvastad a Mérgező szülők című könyvet? Számomra alapmű. Katartikus élmény volt annak idején.

dare 2021.02.15. 19:35:51

@G. Nagy László: Akkor a végét nem is láttad, pedig ott van az összegzés.
Kikezdhetetlen a logika.

Almandin 2021.02.15. 19:41:23

@G. Nagy László: Igen, ismerem a művet. Valóban, a szülők is sokat tudnak ártani a gyerekeiknek. Sokszor nem is szándékosan, de sajnos a kifejezetten gonosz szülő se ritka.
Ha valakit pl. rendszeresen vertek a szülei, vagy lelki terrorizálták, akkor a haláluk után se fog megváltozni róluk a véleménye. Hacsak nem Stockholm-szindrómás. Az utóbbit is tapasztaltam ismeretségi körben. Többen pl. beszámoltak arról, hogy az apjuk milyen igazságtalan, rideg ember volt, de a haláluk után sok évvel is kábé félistenként emlegették őket. De közben ugyanők felidéztek eseteket (akár 70 évesen), amikor igazságtalanul kaptak pofont tőle, vagy anno egy apró hiba miatt lélektelenül kirúgta a cselédet.

6.Lenin 2021.02.15. 19:51:37

@Almandin:

Mindenre lehet találni példát, az ellenkezőjére is. Szándék kérdése csupán, mit is szeretnénk bizonyítani, és mit elhallgatni.
honnan tudnád mi a jó, ha soha nem tapasztalod meg a rosszat, és fordítva is igaz. Erre is, arra is van sok millió példa.
Szintén szándék kérdése, hogy a példákkal mit is szeretnék bizonyítani, vagy elhallgatni.
Mi ebben az új?

G. Nagy László 2021.02.15. 19:55:22

@dare: Erőt vettem magamon és végignéztem. Sosem bocsátom meg neked :)

G. Nagy László 2021.02.15. 19:59:57

@Almandin:

"Hacsak nem Stockholm-szindrómás. Az utóbbit is tapasztaltam ismeretségi körben."

Atyaég, hány olyan nő van, aki a férfiakban (tudat alatt) az apját keresi! És ha az brutálisan bánt vele, komoly esélye van, hogy egy ugyanolyan vadállatot választ majd. És még csak nem is tud róla, hogy mennyire tehet a saját szerencsétlen sorsáról. Hogy csak egy csipetnyi tudatosságra lett volna szüksége, hogy kilépjen a negatív minták börtönéből...

dare 2021.02.15. 20:07:40

@G. Nagy László: :D
Csak a gondolkodás széles skáláját érzékeltettem, ami talán mozgathatja Bauert is.
De ez csak egy feltevés részemről.

Almandin 2021.02.15. 20:37:15

@G. Nagy László: Így van, a tudatosság ezért is fontos. Ha valaki nem néz szembe a szülei hibáival, nem rángatja le őket a piedesztálról, valóban sokszor a hasonmásukat választja párnak, a szenvedések meg folytatódnak. A másik veszély, hogy a szembenézés hiányában transzgenerációssá terebélyesedhet a probléma. Ha valakit pl. zsarnok szülő nevelt, akkor, ha nem néz szembe a problémával, ő is követheti a mintát, ugyanolyan rosszul nevelheti a gyerekét, mint ahogy ő nevelték. Csak úgy korrigálhatja a nevelési hatásokat, ha elfogadja, hogy a szülei mit rontottak el és ő direkt elkerüli azokat a hibákat.
Egyébként sokszor van olyan negatív szülői hatás, ami nem rossz szándékból adódik, csak a szülő a saját szorongásait vetíti bele a gyereknevelésbe. Erre pl. jó példa túlféltő szülő, aki nem veszi észre, hogy a saját túlzott félelmei miatt nem meri a gyerekét bármilyen kockázatnak kitenni. Extrém esetben életképtelen, a szülővel annak haláláig együtt élő dependens szerencsétlent nevel a gyerekéből. Pedig ha pl. időben felismerte volna, hogy generalizált szorongással küzd és ezt kezeltetnie kell, akkor nem okozott volna a gyerekének súlyos ártalmat.

Almandin 2021.02.15. 22:23:47

@Almandin: Itt pl. forgótár-effektusként van az egész probléma megemlítve:
nagymaria.eoldal.hu/cikkek/megjelent-irasaim/aldozatszerep.html
süti beállítások módosítása