Pár napja tele volt a net a 21 éves Claire Dalton sztorijával, aki pornót talált vőlegénye telefonján, ezért hét nappal a tervezett esküvő előtt kiadta a srác útját. A mormon egyház kötelékébe tartozó, mélyen vallásos lány családja egyesével felhívta mind a háromszáz meghívott vendéget, s nem csupán az eseményt mondták le, de részletesen el is magyarázták mindenkinek, miért marad el a nász...

Már az is elgondolkodtató, hogy egyáltalán miként került a fiú telefonja a lány kezébe. Claire blogbejegyzésében azt írja, ő csupán egy üzlet nyitvatartási idejére keresett rá, s teljesen véletlenül, az előzmények közt bukkant rá a szóban forgó erotikus tartalmakra. Ez akár még igaz is lehet, ám vélelmezhető, hogy a lánynak is van saját mobilja, vajon miért nem azt használta? Aki engedélyünk nélkül a telefonunk után nyúl, az jellemzően az elménkbe, a gondolatainkba kíván bepillantást nyerni, de mindenképpen tilosban jár, átlépve egy olyan határt, amelyet messzemenően tisztelnie kéne.  Két gyerek és huszonegy közösen eltöltött év után még a hivatalos leveleket sem bontom fel, amelyek az asszony nevére érkeznek, nemhogy a mobiljában, vagy a laptopjában kotorásszak. Csak a tisztánlátás kedvéért: pornót nézni - ízlés és szükséglet dolga, morálisan semleges terület. A vőlegény telefonjában kutakodni - a másik intim szférájának megsértése, erkölcsileg megengedhetetlen cselekedet.

És ugye, ez még csak a kezdet. Ami ezután következik, az maga a tiszta, keresztényi szeretet. Háromszáz telefonhívás - ez bőven elég ahhoz, hogy a srácot egy életre eláztassa, megbélyegezze minden ismerőse előtt. Claire így ír: "Szomorú vagyok, mert tudom, mennyire rombolja ez a jelenség a szeretetet, a családokat, a boldogságot." Az csak egy dolog, hogy szegény lánynak fogalma sincs nemhogy a pornóról, de láthatóan magáról a szexualitásról sem. Ám erkölcsi érzékének ilyen mértékű torzulása egészen döbbenetes. Pedagógiai okból kíván  bepillantást engedni a kulisszák mögé, miközben semmi mást nem ér el, mint hogy exvőlegényét még kilencvenéves korában is Pornós Pistinek hívja majd mindenki. Engem speciel a legkevésbé sem zavarna egy ilyenforma gúnynév, ám gyanítom, hogy a mormon közösségben ezek után nem ő lesz a legnépszerűbb tag. Egy biztos: a srácnak irdatlan szerencséje van, hogy még idejében megszabadult ettől az agymosott, idióta csajtól; alig hiszem hogy sokáig kibírták volna együtt a házasság kötelékében. A fiú valószínűleg akkor nyer a legtöbbet, ha a lánnyal együtt a mormonokkal is megszakít minden kapcsolatot.

Mint ismeretes, a mormon közösségben a testiség minden formája bűnösnek számít, ami nem házasfelek között történik, ilyenformán megvetendőnek tartják nem csupán a pornográfiát és a maszturbálást, de az esküvő előtti szexuális absztinencia is alapkövetelmény náluk. Joggal feltételezzük hát, hogy mindkét fiatal a nászéjszakára tartogatta magát. Ez persze az a fajta tökéletesen hasztalan önfegyelem és lemondás, amely soha, semmilyen formában nem térül meg, ám még ezzel volna a legkisebb gond. Az igazi problémát az jelenti, hogy az ártatlansághoz - esetünkben - nagyfokú tudatlanság is járul. Claire-nek nyilván fogalma sincs arról, hogy hány házasság megy tönkre azért, mert a felek szexuális étvágya ordító különbséget mutat - túlnyomórészt a férj az, aki éhesebb. Arról nem is beszélve, hogy a nők többsége csupán a negyvenes évei elejére éri el libidója csúcsát, míg a fiúknál már 17-18 évesen is kérlelhetetlenül dörömbölnek az ösztönök. Mindez azt eredményezi, hogy ami a menyasszonynak talán nem is jelent valódi önmegtartóztatást, az a vőlegénynek egy pusztító pokoljárás. Nem csupán az teszi tökéletesen bizonytalanná az ilyen házasságokat, hogy nem adnak lehetőséget maguknak egymás felfedezésére, még mielőtt késő lenne felismerni a bajt, hanem az is, hogy a testiség nem csupán a tettek, de a szavak szintjén is tabunak számít. Ha nem lehet róla előzetes ismereteket gyűjteni, ha nem lehet beszélni sem róla, úgy a legkisebb esély sincs arra, hogy a későbbiek során rendbe tegyék esetleges szexuális problémáikat, legyen szó akármilyen apró és gyorsan orvosolható gondról.

Arról, hogy a vallásosság és a pornófogyasztás általában milyen összefüggéseket mutat, egy közelmúltbeli amerikai kutatás számol be. Összesen 1300 vizsgált személy vett részt a hat évig tartó projektben, mely számos izgalmas megállapítással zárult. Azon talán nem fogunk meglepődni, hogy a hitükben megingathatatlan fanatikusok gyakorlatilag soha nem keresnek rá az erotikus tartalmakra. Akik viszont kifejezetten gyakran néznek pornót, azokról is elmondható, hogy az átlagnál lényegesen spirituálisabb beállítottságúak - nincsenek vallási kételyeik; a hitük és a szexualitásuk a legkevésbé sem üti egymást. A legérdekesebb a középmezőny, a mérsékelt pornófogyasztók tábora. Velük kapcsolatban kifejezetten jellemző megfigyelés, hogy a pornónézés növeli a vallási aktivitásukat. A magyarázat természetesen a bűntudatban rejlik; a sűrűbb ima és templomlátogatás ezt igyekszik ellensúlyozni. Claire vőlegénye egészen bizonyosan ebbe körbe tartozik: természetes emberi késztetései működnek ugyan, viszont feltehetően az ő elméjét is megfertőzte a címbéli, négyezer éves átok. (Annak idején a Mocsok macsók meséi című sorozat tökéletesen bemutatta e háromféle attitűdöt, bár vallási színezet nélkül, de ugyanezen lelki vívódások mentén.)

Amikor a különböző egyházak, szekták és szerzetesrendek tiltólistára teszik a szexet, többnyire azzal indokolják, hogy ne vonja el a figyelmet Isten szolgálatától. Ez annyira betegen hangzik, hogy rendszerint hangosan felnyerítek, amikor ilyet hallok vagy olvasok. Először is: ha valamit tiltunk, vagy szigorú korlátok közé szorítunk, annak sokszorosára növeljük az erejét, a jelentőségét. Ha engem személy szerint bármilyen külső erő, vagy belső meggyőződés korlátozna a testiségben, valószínűleg a nap 24 órájában máson sem járna az eszem. (Így azért akadnak olyan percek, amikor képes vagyok egyéb elfoglaltságaimra koncentrálni.) Másodszor: mit jelent az a kifejezés, hogy Istent szolgálni? Ki látott már olyan Istent, aki rászorult volna bármelyik ember szolgálatára? Ez teljes nonszensz. Isten - ha létezik - pont attól isteni, hogy mindenható, s az égvilágon senkire és semmire nincs szüksége. És harmadszor: pontosan ez a tömjénfüstös képmutatás az, amely elfordítja tekintetünket a másik embertől. Látjuk Claire esetét. Mélyen vallásos. Az Urat szolgálja. És ott van a vőlegénye, akit elvileg szeret, miközben úgy bánik vele, ahogyan legtöbben az ellenségeinkkel sem tennénk. Érzéketlen, magasról tesz a másik szükségleteire, kínjaira; nyomoz a telefonjában; majd lejáratja a fél világ előtt. Tényleg lehet ilyen jéghideg szívvel szolgálni az Urat?

"A szex mocskos dolog. Feltéve persze, hogy jól csinálják."- Woody Allent követve ma már a legtöbbször így hangzik a régi mondás. Kár, hogy a Claire-hez hasonlók elméje csupán a vallási vezetőik felé nyitott, s képtelen befogadni bármit, ami igazán emberi. Ha már pornót nem néz, legalább Woody Allen kultikus filmjeire rákereshetne.