A minap rákerestem Noam Chomsky tízparancsolatára, amely a hatalmi manipuláció eszközeit gyűjti pazar csokorba. Fura módon az első találat, amit a Google felhoz, a Tisza Párt egyik Facebook oldalára, a Talpra Magyarok Közösségéhez kalauzol. A posztoló (aki szimplán felsorolja a tíz pontot) és a kommentelők valamiért abba a groteszk álomvilágba ringatták magukat, melyben Orbán Viktor a gonosz manipulátor, míg politikai ellenfelei jóságosak, szentek, egy jobb világot építők. A hozzászólások remekül tükrözik a tiszások általános szellemi szintjét: "És ezt mind szóról szóra be is tartják!"; avagy "Tökéletesen csinálják sajnos!"; illetve a kedvencem: "Orbán = Rákosi".

Ha valaki nem ismerné Chomsky tízparancsolatát (állítólag nem is tőle származik, de ez most mindegy, így híresült el), annak álljon itt a felsorolás, csupán a címszavak erejéig:

1. Figyelemelterelés másod- és harmadrangú problémákkal.
2. Álproblémák - álmegoldások.
3. Veszélyérzet, pánikhangulat keltése.
4. A kudarcok félremagyarázása fals jövőképpel.
5. Az embereket le kell szoktatni a következetes gondolkodásról.
6. Az emberek érzelmeire kell hatni.
7. Elbutítás. Az embereket tudatlanságban kell tartani.
8. Ál-valóság kialakítása.
9. Bűntudatkeltés, megbélyegzés.
10. Tömeges nyilvántartás és elemzés.

Ha végigtekintünk e listán, két dolgot azonnal érzékelni fogunk. Az egyik, hogy valójában nem tíz különböző manipulációs eszközt látunk. Az első három pont lényegében ugyanazt a témát járja körül, ahogyan az 5-8. pontok is egyetlen gondolatot részleteznek. A másik, hogy nincs ezekben semmi új; a 20. század összes diktatúrája így járt el. Hitler már 1924-ben leírta mindezt a Mein Kampf című művében.

Ami azt illeti, akár végig is mehetnénk mind a tíz ponton, egyesével megvizsgálva, hogy vajon az Orbán-kormányt, avagy a globalista Brüsszelt, illetve helyi képviseletüket, a Tisza Pártot jellemzi inkább e csalárd, hazug, népbutító attitűd. A média szerepére a 3. és a 8. pont is kitér. Elmerenghetnénk azon, hogy vajon Magyarországon teljesebb-e a sajtószabadság, ahol bárki bármit leírhat, megjelentethet, avagy Nyugat-Európában, ahol már egy mezei Facebook-poszt is elég ahhoz, hogy rendőrök vegzálják a polgárt, vagy akár büntetőeljárást indítsanak ellene. De megemlíthetjük az emberek tudatos elbutítását is, amely a kontinens nyugati felén igen eredményes: a középiskolai PISA-mérések döbbenetes mértékű zuhanást mutatnak, miközben Magyarországon nincs számottevő változás. Az európai visszaesésben nyilván a bevándorló-hátterű gyerekek eredményei is markánsan megjelennek, no de a migráció támogatása is egy olyan eszköz, amely - sok egyéb nemtelen cél mellett - az általános elbutítást is szolgálja. Persze elég lenne csupán a nyugati politikusokon végignéznünk, hogy lássuk, mennyire kezd leépülni a világ. Liz Truss, Annalena Baerbock, Daniel Freund... A Tisza Párt politikusai és aktivistái tökéletesen illeszkednek ezen európai trendbe. Ahogy utóbbiak Kollár Kingát védték Sopronban a Mandiner újságírójától - infantilis módon tapsolva, skandálva, hogy "hazudik a tévé" -, azon szerintem még egy érettebb óvodás is elszégyellte volna magát.

Hogy e poszt ne nyúljon túl hosszúra, koncentráljunk csupán egyetlen pontra, a másodikra. "Nemlétező fenyegetések tömkelegét kell az átlagemberre zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Mindig vannak megoldások, csak valahogy az alapprobléma nem kerül terítékre, és kiderül hogy ismételten csak egy háború lehet a megoldás." Az Orbán-kormányt gyakran éri a vád, hogy nemlétező fenyegetésekkel operál. Legtöbbször a bevándorlást említik, amely a kritikus hangok szerint csupán álprobléma. A Bundestagban ezt másképp látják: "A biztonsági helyzet Németországban katasztrofális. A bűncselekmények száma történelmi csúcsot döntött, az erőszakos bűncselekmányek száma meghaladja az évi 197 ezret. A késes bűncselekmények száma robbanásszerűen megnőtt, naponta 71 késes támadás történik hazánkban, vagyis minden húsz percben egy. És az iszlamista terroristák egyre gyakrabban csapnak le hazánkra, amint azt Mannheim és Solingen is bizonyítja, és egyre több ártatlan polgárt ölnek meg. Szeretném világossá tenni, hogy amit itt tapasztalunk, az egy totális államcsőd." Vagyis amivel Orbán riogat, az nagyon is valós probléma, melyet eddig - köszönhetően a kormány szigorú bevéndorláspolitikájának - egyelőre sikerült távol tartanunk. Nos, ehhez képest mivel ijesztgetik a népet Magyar Péter párttársai Nyugat-Európában? Novemberben Svédország minden háztartása megkapta azt a tájékoztató füzetet, amely egy esetleges háború esetére ad tanácsokat. A múlt hónapban az Európai Bizottság kihirdette: 72 órára elegendő élelmiszer-tartalékkal kell rendelkeznie a kontinens minden polgárának, figyelembe véve a háborús fenyegetettséget. Számos országban a családok bunkerépítésbe kezdtek és háborús védekezésre készülnek... Továbblépve azon, hogy az atomfegyverek korában mindez csupán értelmetlen bohóckodásnak tűnik, mégis: mi az a veszély, amivel a nyugati politikusok riogatnak? Miféle háború fenyegeti az Unió polgárait, hacsak nem mi magunk kezdeményezünk ilyet? Miféle ostoba játékot űznek Európa lakóival??

Teljesen nyilvánvaló, hogy a politikai szekértáborok egyike sem szent. Mindkét oldal megragad minden kommunikációs lehetőséget, amellyel a saját üzenetét, propagandáját hirdetheti, népszerűsítheti, sokszor akár primitív, manipulatív módokon. De azért az nagyon nem mindegy, hogy a hatalom miféle proplémákról kívánja elterelni a figyelmet, miféle alternatívát kínál helyette, valamint hogy mennyire ferdíti el a valóságot. A gazdasági nehézségek megoldhatók; a közszolgáltatások javíthatók; a botrányt okozó politikusok leválthatók; a korrupció mérsékelhető - ha egy kormányzat a kommunikáció szintjén ezeket söpri a szőnyeg alá, az talán bocsánatos bűn. Ezzel szemben a migráció és a háború visszafordíthatatlan károkat okoz - ezek egyike sem játék, így mindenképpen őszinte beszédet kívánnak. Az sem lényegtelen, hogy mi a fedőszori. Bulvár? Pride? Könnyű patáliák? - Mit ártunk vele? A korlátlan migráció veszélyeinek bemutatása? - Miért ne tennénk? No de egy olyan háborúval fenyegetni, amely csupán az idióta nyugati politikusok háborodott elméjében él - ez vétkes felelőtlenség. Szóval: egyik fél sem makulátlan, de azt azért aligha állíthatjuk, hogy csalárdság tekintetében egy ligában fociznak.