téveszmék

téveszmék

"Nem dőlünk be akárminek!"

2021. december 06. - G. Nagy László

alternativ-tenyek-typotex.jpg

 

Ismét egy könyv, amely a mozgólépcső menti peronreklámról szólított meg. Az Alternatív tények egy svéd filozófusnő munkája, aki arra keresi a választ, miért dőlünk be oly gyakran az álhíreknek, mítoszoknak, összeesküvés-elméleteknek. Asa Winkforss ízig-vérig baloldali gondolkodású, ám e táboron belül egyértelműen a józanabbak közé sorolható.

 

Nem túlzás azt állítani, hogy a teljes művet Donald Trump ihlette. A szerző egyenesen kiütést kap tőle, s ezen attitűdje az egész kötetet végigkíséri. "A politikusok gyakran magánéleti események, szexbotrányok, megvesztegetések és más nehezen ellenőrizhető ügyek miatt kényszerülnek hazugságra. Trumppal azonban egy újfajta hazugság jelent meg az amerikai politikában: könnyen ellenőrizhető tényekről tesz nyilvánvalóan hamis kijelentéseket, nemcsak magánéleti kérdésekről, hanem az égvilágon bármiről. Az is érdekes, milyen gyakran állít valótlant. A PolitiFact szerint a (2016-os) kampánya alatt a kijelentései 70%-a hamis, 4%-a teljesen igaz, 11%-a nagyrészt igaz volt. A The Washington Post a 2017. január 20-i beiktatása óta számolja a félrevezető vagy hamis állításait. Május 18-án már 586-nál jártak. Az elnöki beiktatás után két évvel, 2019. január 20-án számuk elérte a 8158-at, 2020. január 20-án pedig a 16241-et." A magam részéről nem kívánom mentegetni Trumpot, valóban egy posztmodern kamugép, ám azért nem kéne úgy tennünk, mintha vele kezdődött volna a történelem. Hitem szerint Trump gátlástalansága csupán válaszreakció politikai ellentáborának hosszú évek óta tartó, ugyancsak gátlástalan álhírgyártására. Asa Winkforss - baloldaliként - erről természetesen nem beszél. Ő a miértekre keresi a választ, mégpedig a befogadó szemszögéből. Miként lehet az, hogy az átlagos választópolgár - és most már tegyük hozzá, politikai hovatartozástól függetlenül - triviális hazugságokat is bekajál?

 

A szerző szerint az emberiség jelentős része tudásrezisztenssé vált. Ez azt jelenti, hogy képtelen befogadni a tudást, vagy pedig kifejezetten elutasítja azt. Asa Winkforss szerint a posztmodern filozófia is felelős mindebben. Az értéknihilizmustól (nem léteznek általános erkölcsi igazságok) egyenes az út a még ennél is jócskán radikálisabb ténynihilizmusig (nincsenek a világra vonatkozó igaz vagy hamis állítások, minden relatív). A posztmodernek - mint mindig, ezúttal is - azzal érvelnek, hogy minden csak társadalmi konstrukció, így fogalmaink és beszélt nyelveink is azok. A szerző korrektül helyreteszi a kérdést: bár fogalmaink bizonyos értelemben valóban önkényesek, ebből sehogyan sem következik, hogy a megtapasztalható világ is az lenne. A nyelvi különbségek sem jelentik azt, hogy különböző világokban élnénk. Fogalmaink sokkal egyetemesebbek, s ha léteznek is nyelvi, kulturális, vagy akár fogalmi különbségek, ezeket el lehet magyarázni, kölcsönösen meg lehet érteni. (Mindegy, hogy a zöld színt hogyan nevezzük a különböző nyelvekben, hogy milyen kulturális rétegek rakódnak rá, vagy hogy személyesen miként viszonyulunk hozzá. A zöld az zöld.)

 

Asa Wikforss egy teljes fejezetet szán a svéd oktatási modell bemutatására, amelyet ugyancsak elért a posztmodern szemlélet. A konstruktivista pedagógia térhódítása 1994-ben, egy vadonatúj tantervvel indult, melynek hatása ma már világosan látszik. A svéd iskolarendszer meredeken hanyatlik, a PISA-mérések határozott visszaesést mutatnak, különösen a szövegértés és a matematikai ismeretek terén. Az egyetemi oktatók immáron hosszú évek óta arról panaszkodnak, hogy a felsőoktatásba bekerülő diákok helyesírása csapnivaló, fogalmazási készségük gyermeki szintű, a matekot pedig egyszerűen nem értik. Még a nyelvnek sincsenek birtokában: "Félreértik a szóbeli információkat, problémát okoz nekik elolvasni a kötelező irodalmat, és nem értik a vizsgakérdéseket." Miből is fakad mindez? Mitől hülyül el ennyire a svéd fiatalság? Az immár huszonhét éve uralkodó konstruktivista megközelítés azt hirdeti, hogy a tudás nem tanítható, azt az egyénnek magának kell megkonstruálnia. A tanárnak háttérben kell maradnia, legfeljebb támogatást és útmutatást nyújthat. Megfordulnak tehát a szerepek: e szemléletmód a tanulóktól várja a nagyfokú aktivitást. Meg is van az eredménye... Manapság, ha iskolarendszerekről folyik a diskurzus, a legtöbben beállnak valamely szélsőséges modell támogatói közé. Egyesek a porosz iskolában hisznek, a hagyományos szigorban, a tekintélyelvűségben, az irdatlan mennyiségű bemagolandó tananyagban, s tán még a nádpálcában és a kötelező egyenruhában is. A másik tábor a svéd szisztémára esküszik, az egyénre szabott oktatásban, a tudás relativizálásában, a számonkérés teljes hiányában. Mintha bármelyik érvényességét is alátámasztaná bármiféle kutatás, általános tapasztalat, vagy erkölcsi megfontolás, s nem pusztán önkényes ideológiákra építenének... Mintha a kettő közt nem lenne semmiféle egészséges átmenet... A svéd pedagóguskar szerint a megértés fontosabb, mint a tárgyi tudás. Csakhogy e kettő nem áll egymással ellentétben, mi több: egymásra épülnek. (S ha ez nem lenne önmagában is evidens, számos kutatás is igazolja; a szövegértés például minden esetben annak az olvasónak könnyebb, aki jártas az adott témában.) Csupán egyetlen példát hozok, igyekezve eltalálni, hol lehet az egészséges középút a porosz és a svéd modell között. Tegyük fel, hogy a diákok a lugasépítő madárról tanulnak. A régi iskola hívei talán ragaszkodni fognak az állat latin nevének bebiflázásához, ami pedig egyértelműen öncélú, halott tudás, puszta sznobság, nem mutat túl önmagán, nem következik belőle semmi. De ha a tanár elmeséli, hogy e madárkák miért építenek hatalmas és díszes palotákat, azzal nem csupán egy érdekes sztorit tár a tanulók elé, de olyan információt közvetít, amely segít megérteni az evolúció, az egész élővilág, sőt az ember működését is. (E nagy odafigyeléssel és időráfordítással emelt építmények valójában a röpke légyottok romantikus helyszínei. Minél pazarabb a kunyhó, annál sanszosabb, hogy az így elvarázsolt nőstény beadja a derekát...)

 

Persze a legtöbben nem a svéd iskolapadokból kerülünk ki, és még ott sem egyedül az iskolarendszer tehető felelőssé, ha sokan felnőttkorukra is naivak, hiszékenyek, ostobák maradnak. A könyv egy sor olyan pszichológiai jelenségre kitér, amely alkalmas arra, hogy távol tartson bennünket az igazságtól.

  • MEGERŐSÍTÉSI TORZÍTÁS - "A meggyőződésinket megerősítő információkat keressük, míg az ellenük szólókat mellőzzük. Ez többé-kevésbé aktív és tudatos. Olyan források után kutatunk, amelyekről tudjuk, hogy összhangban állnak véleményünkkel: azokat az újságokat olvassuk, amelyek világképe egybevág a miékkel, azokat a blogokat követjük, amelyek megerősítik meggyőződéseinket." Fogalmazhatunk úgy is: buborékban élünk.
  • POLITIKAILAG MOTIVÁLT GONDOLKODÁS - Olyan kognitív torzítás, mely szerint "a politikai vagy ideológiai meggyőződések motiválják a bizonyítékok befogadásának módját: ragaszkodunk azokhoz a nézetekhez, amelyek egybecsengenek a politikai meggyőződéseinkkel, ezért tudattalanul csak az ezeket megerősítő bizonyítékokat fogadjuk be."
  • ÉNTORZÍTÁS, KONFABULÁCIÓ - Néha egészen elképesztő dolgokra vagyunk képesek, csak azért, hogy kitartsunk korábbi álláspontjaink mellett. Egy lundi kutatócsoport nők arcképeit mutatta férfiaknak - egyszerre mindig kettőt -, melyek közül a vonzóbbat kellett kiválasztaniuk. Utólag indokolniuk kellett döntéseiket, csakhogy itt jött a turpisság: néhány esetben felcserélték a képeket, meghamisítva az eredeti választást. A kísérleti alanyok 30%-ának fel sem tűnt, hogy átverik őket, s ugyanolyan meggyőződéssel érveltek azon nők mellett is, akiket valójában nem is tartottak vonzónak... Az igazi vicc az, hogy ugyanezt a kísérletet elvégezték morális kérdések mentén is, és pont ugyanezt az eredményt kapták. Ha már egyszer kimondtunk valamit - vagy legalábbis úgy tudjuk, hogy kimondtuk -, ahhoz tűzzel-vassal ragaszkodunk.
  • DUNNING-KRUGER HATÁS - David Dunning és Justin Kruger bebizonyították, "hogy a képességeink és az önbizalmunk fordított arányban áll egymással. Egész egyszerűen hajlamosak vagyunk túlbecsülni a képességeinket az olyan kérdésekben, amelyekről nem sokat tudunk." Ez a fajta kognitív torzítás és a könnyű internetes információelérés veszélyes kombináció: a szakértelem hamis érzetét adja.
  • CSALÁRD KOMMUNIKÁCIÓ - Sok esetben képtelenek vagyunk átlátni a szitán, amikor szándékos megtévesztésbe botlunk. A téma könyvtárnyi irodalommal bír, itt elég most egyetlen példa: ha azt olvassuk, hogy "Gyula három hete nem iszik", olyankor óhatatlanul arra fogunk következtetni, hogy Gyula egyébiránt alkoholista. Pedig lehet, hogy soha életében egy korty szesz sem ment le a torkán, s az újságíró sem állított semmi valótlant...

 

A szerző kitér az összeesküvés-elméletekre is, melyek elsősorban azok elméjében találnak termékeny talajra, akik hajlamosak a szektás gondolkodásra. Ismeretelméleti szempontból ez egy rém izgalmas terület, mert látványosan szemlélteti, miként terjed az őrület. Asa Wikforss többek közt a holdra szállást is megemlíti, amely kapcsán annak idején széles körben elterjedt, hogy kamu az egész, a jelenetet egy földi stúdióban rögzítették. Elég volt egyetlen apró, fura részlet - lobog az amerikai zászló, pedig a Holdon nincs is szél -, hogy sokan bizonyítottnak lássák a feltevést. Az érintetteket az sem zavarta, hogy ez esetben nagyságrendileg 400 ezer embernek kellett volna részt venni ebben az összeesküvésben, mindegyiküknek mélyen eltemetve és megőrizve a titkot... A szerző elismeri, hogy természetesen léteznek politikai konspirációk, ilyen értelemben akár igaz összeesküvés-elméletekről is beszélhetünk. Amikor napvilágra került, hogy az amerikai hírszerző ügynökség internetes beszélgetéseket figyel meg világszerte, köztük Angela Merkeléit, sokan azonnal bedobták, hogy ez is csupán egy újabb idióta mese. Látjuk azt is, hogy széles a szürke zóna a színtiszta igazság és nyilvánvaló elmebaj között; létezik egy sor olyan történelmi titok, amelyről talán sosem libben fel a fátyol. Asa Wikforss mindenesetre leszögezi: az összeesküvés-elméletek jellemzően az antiglobalista szemléletűek köréből kerülnek ki. Ez egyfelől logikus, hiszen mindkét megnyilvánulás abban a bizalmatlanságban gyökerezik, hogy a kisembert átveri a hatalom. Másfelől pontosításra szorul, mert így az a képe alakulhat ki az könyv olvasóinak, hogy a globalizmus ellenzői mind totál idióták. Muszáj különbséget tennünk a gazdasági és a politikai természetű globalista törekvések között. Ha az IKEA a Föld csaknem minden országában nyit néhány áruházat, ettől aligha sérül a kisember szabadsága és biztonságérzete. Ha azonban világkormányról kezdünk beszélni, sokunknak azonnal összeszorul a gyomra. A decentralizált világ a legtöbbünk számára megnyugtatóbb vízió; még a nemzeti önrendelkezést sem szívesen adnánk fel, beleolvadva egy esetleges Európai Egyesült Államokba.

 

A könyv zárófejezete a megoldásokat keresi. A befogadó szemszögéből tekintve megfogalmazza mindazokat a kézenfekvő támpontokat, melyek segíthetnek kivédeni, hogy álhírek áldozatai legyünk. Felhívja a figyelmet a forráskritika fontosságára; a valódi szakértőkbe fektetett bizalomra, valamint a kritikai gondolkodás megkerülhetetlenségére. A közösségi média szerepét a szerző épp csak érinti, nem foglal állást a cenzúra kapcsán, holott e téren évek óta komoly társadalmi vita folyik. A magam részéről azt gondolom, a tartalomkorlátozás a legkevésbé sem alkalmas eszköz arra, hogy bármiféle védelmet nyújtson a félretájékoztatással szemben. Vajon volna értelme cenzúrázni a laposföld-hívők, vagy a Balaton-tagadók őrültségeit? Aligha. (Mit árthatnak?) Vajon van értelme büntetni a holokauszt-tagadást? Nyilvánvalóan nincs. (Az ostobaság már önmagában is épp elég büntetés.) Vajon van értelme törölni a koronavírus eredetére, vagy épp a különböző védekezési módok hatékonyságára vonatkozó találgatásokat? Pláne nincs, hiszen - úgy tűnik - mind a mai napig senki sincs biztos tudás birtokában. (Akkor meg milyen alapon?) Igaza lehet Asa Wikforss-nak, előbb-utóbb nekünk kéne felnőni végre, hogy ne dőljünk be mindenféle eszement mesének.

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr8816770310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Glokta 2021.12.06. 13:30:35

Igen, az ember elég könnyen bedől annak, ami az eddigi nézetrendszerével összhangban áll.
Ráadásul sokszor nagyon nehéz szétszálazni az igazat és a hamisat.
Például valahogy szinte az összes oltásszkeptikus/oltásellenes kommentelőnek van ismerőse, akiben súlyos mellékhatást okozott az oltás, míg az oltáspárti kommentelők jellemzően nem is hallottak ilyenről, olyanról viszont igen, amikor valaki meghalt, mert nem oltotta be magát. :-)

Trump taktikája kapcsán is helyes a szerző leírása. Mindez az elitellenes hangulat miatt működhetett.

Sajnos én úgy látom, hogy Márki-Zay valami egészen hasonlót csinál ebben Trumphoz.
A mai nap arról posztolt, hogy 'a Fidesz Peruból hazamenekít egy 19 ezer gyermekpornográf felvétellel lebukott magyar diplomatát, majd minimális pénzbüntetéssel szabadon engedi őt itthon. Ma a magyar gyerekek nincsenek biztonságban a fideszes pedofilok politkusoktól.'
tegnap meg arról írt, hogy 'Több mint 35 000 elhunyt magyar ember, megint a világon a legnagyobb halálozás lakosságarányosan.'.

Ezek nyilvánvalóan, egy kattintással ellenőrizhető hazugságok, kb. azon a szinten vannak, mint a 'Vona Gábor lebontaná a kerítést' kampány 2018-ban, csak talán még annál is aljasabb (mármint a 'fideszes pedofil politikusok'-ról beszélés).
Tényleg ez MZP taktikája?

G. Nagy László 2021.12.06. 17:37:36

@Glokta:

"Ezek nyilvánvalóan, egy kattintással ellenőrizhető hazugságok"

Az írónő filozófus, nála szakmai minimum az alaposság. Te felkészült vagy és igényes, te is utánanézel. De egy csomóan nem teszik. Egész egyszerűen lusták és igénytelenek még ahhoz is, hogy párat kattintsanak.

Azért ennek a lélektana is izgalmas a közlő szempontjából tekintve. Az évek alatt magam is belefutottam már pár tévedésbe, pontatlanságba és minden alkalommal baromira szégyelltem magam, továbbá igyekeztem azonnal korrigálni. MZP (és Trump) hogy érzi magát olyankor, amikor nyilvánvaló hazugságot/tévedést tálal? Azért kell némi pszichopátia ahhoz, hogy ez a legkevésbé se zavarja az embert...

mcc 2021.12.06. 19:45:29

Még jó, hogy van, aki megmondja a tutit. Nomármost mi van, ha van egy hír, és a megmondó kijelenti, hogy az álhír. Közben meg nem.

És honnan lehet tudni? Álhírek voltak a 100 m-es hullámok meg a 16m-es tintahalak, amíg ki nem derült róluk, hogy vannak. Hogy a beri-berit B-vitamin-hiány okozza, tudományos hír volt 100 évig, aztán kiderült, hogy ál. Nanobaci, ja, persze. Meg hidegfúzió. Csupa jó hír, csak ál.

Nem lesz covid negyedik hullám. Aha. Holnap meg esik. Vagy nem.

cavalry 2021.12.06. 20:23:19

ez mind szép áés igaz i slehet. De a bajt máshol kell keresni. A tudomány az emberi IQ-t örökölt tulajdonságnak tartja és ami nemfejleszthető. Az ismeretek fejleszthetőek. A gondolkodási képesség az átlagos embernek megvan (ez jó hít) de a gondolkodás módszertani képzettséget tanulni kell de nem tanítja sem a porosz sem a svéd modell. Az ember korlátozottan képes racionálisan gondolkodni és csak az elégsége szintik végzi az adatbányászatot. Magyarul egy hülye hogy érthető legyen. Az emberiség nagyon kis része alkotta meg mindazt amire büszkék vagyunk, a többiek használják. Na puff. Csak legalább ne beszélnének hülyeségeket.

G. Nagy László 2021.12.07. 07:37:12

@mcc:

"És honnan lehet tudni? Álhírek voltak a 100 m-es hullámok meg a 16m-es tintahalak, amíg ki nem derült róluk, hogy vannak."

Igazad van, mindenesetre érdemes megkülönböztetni a bizonytalan kérdéseket a bizonyosaktól. Amikor Fekete-Győr András október 23-án, az ellenzéki összejövetelen kijelenti, hogy a "tömeg" a Kodály köröndig ér - miközben még a Bajza utca magasságában sem volt egyetlen árva lélek sem - az egy azonnal és dokumentáltan cáfolható hazugság, még akkor is, ha a Mérce ténykén közli ugyanezt. Számos olyan kamuhírrel találkozni, amelyről nagyon is lehet tudni, hogy az.

G. Nagy László 2021.12.07. 07:39:06

@cavalry:

"A tudomány az emberi IQ-t örökölt tulajdonságnak tartja és ami nem fejleszthető."

Mintha a gondolataimban olvasnál. Pont erről szól a következő posztom, amit a héten töltök fel...

Glokta 2021.12.07. 09:53:07

@cavalry:

"A tudomány az emberi IQ-t örökölt tulajdonságnak tartja és ami nem fejleszthető."
Ezt honnan veszed?

Akkor hogyan lehet, hogy Afrikában (állítólag) az átlag IQ 60 körüli, az amerikai feketéké (akik többségében elhurcolt rabszolgák leszármazottjai, ami nem a legjobb genetikai háttér) 90?

Arról nem is beszélve, hogy az IQ egyébként fejleszthető is: www.healthline.com/health/how-to-increase-iq#iq-boosting

G. Nagy László 2021.12.07. 11:26:22

@Glokta:

A téma könyvtárnyi irodalommal bír, s minden kutatás egyetért abban, hogy az IQ genetikailag determinált és nemigen fejleszthető. Pocsék életmód esetén lefelé mozdulhat, fölfelé nemigen. Igaza van a kommentelőnek.

"Akkor hogyan lehet, hogy Afrikában (állítólag) az átlag IQ 60 körüli, az amerikai feketéké (akik többségében elhurcolt rabszolgák leszármazottjai, ami nem a legjobb genetikai háttér) 90?"

1. Az átlag még a legrosszabb mutatóval bíró közép-afrikai országokban is megközelíti a 70-et. Igaz, hogy európai szemmel nézve ez egy értelmi fogyatékos szintje, de mégsem hatvan.

2. Az elmúlt pár száz évben keveredtek a gének, az utóbbi évtizedekben a vegyes házasságok is gyakoriak. Nincs más magyarázat: tanulással, környezeti hatásokkal nem fejleszthető. Tegyük hozzá: a 90 is rém gyenge átlagadat, nem jobb számottevően, mint Nigéria 84-es átlaga.

Wildhunt 2021.12.07. 11:52:53

@G. Nagy László: @Glokta: genetikailag a maximálisan elérhető van meghatározva.A csecsemőkori alultápláltság például ezen természetesen tud rontani.

Wildhunt 2021.12.07. 11:54:52

@G. Nagy László: pont ezt írtad. Siettem, elnézést.

G. Nagy László 2021.12.07. 11:59:59

@Wildhunt: Köszönet a megerősítésért. a gyermekkori alultápláltságon túl természetesen a felnőttkori mérgek és hiányok is ronthatnak az összképen, de a lényeg az, amit írtál: a potenciális maximum genetikailag kódolt. Ettől még persze van feladatunk: kinek-kinek kihozni a benne szunnyadó maximumot.

baalint1 2021.12.07. 15:34:41

Azok az álhírek a legragadósabbak, amelyek annyira elterjednek a nép körében, hogy nem is gondolunk bele, hogy esetleg nem igaz. Pl. mielőtt Orbán egyszer lenyilatkozta, őszintén szólva én magam is elhittem, hogy Norvégiában nincs orvos képzés, egyszerűen azért, mert a környezetemben sokszor hallottam ezt a közhelyet, ezt erősítette az akkori lakhelyem közelében lévő orvosi egyetemen a nagyszámú norvég hallgató, illetve a norvég állam toborzó tevékenysége Európa szerte. Szóval logikusnak tűnt. Biztos vagyok benne, hogy Orbán sem hazudott, ő is rosszul tudta. Akkor utánanéztem, és több városban is van Norvégiában orvosképzés, de egyébként kevesebbet képeznek, mint amennyi orvosra szükségük van, mivel egyrészt a norvég diákok olcsóbb országokba is el tudnak menni tanulni, másrészt szupergazdag országként megtehetik, hogy máshonnan csábítsanak el orvosokat.

G. Nagy László 2021.12.07. 16:03:48

@baalint1: Jó és tipikus példa, de azért boldogok lennénk, ha ez lenne a legdurvább álhír a közéletben :)

baalint1 2021.12.07. 16:12:22

Ami az oktatást illeti a tudás és a megértés kérdésében nem az a kérdés, hogy mindkettőre szükség van-e, hanem a sorrend a kérdés. Egyetemi matek oktatóm mondta anno, hogy nem kell megijedni a tananyagtól, meg kell tanulni, és utána megértjük. Nos, ez a porosz típusú oktatási rendszer elhibázottsága. Ha valamit tényleg összefüggéseiben akarunk érteni, akkor nem megtanulni kell előbb, és majd utána megérteni, hanem megérteni, és onnantól már egyszerű megtanulni, mert a megértéstől tud csak igazán ránk ragadni a tananyag.
A másik kérdés, hogy mit tekintünk tudásanyagnak. A porosz oktatási rendszerben ezek száraz adatok, amiket viszont bizonyos célzott eseteket leszámítva tényleg nem kellene megtanulniuk a gyerekeknek, hanem tudni kell, hogyan férnek hozzá ezekhez, és minek nézzenek utána, ha szükséges. Szóval eleve másféle tudásról van szó, a porosz típusú oktatási rendszer által definiált tudásra tényleg nincs szükség a mai modern világban. Mondom úgy, hogy én magam például imádom a történelmet, és rengeteg olyan dolgot tudok, aminek semmi gyakorlati haszna, csak azért tudom, mert szeretem, de nem szeretném lenyomni a következő generációk torkán, akit érdekel, úgyis tud olvasni róla.

baalint1 2021.12.07. 16:21:11

@G. Nagy László:
De honnan tudod, mennyi a potenciális maximum? Mert folyton azt adod elő, hogy egyes afrikai országban az átlag európai értelemben már fogyatékos szint, de ebben bizony benne van az is, hogy ők nagyon messze vannak a potenciális maximumtól, mi meg annak a közelében. Valószínűleg az afroamerikaiak is távolabb vannak a potenciális maximumtól, mint ugyanott az átlagosan kevesebbet nélkülöző fehér többség.
Emellett azt is elfelejted, hogy a genetika is folyton változó tényező, Európában is nagy valószínűséggel javult a genetika ahogy fejlődött a mobilitás, hiszen csökkent a belterjes szaporodási közösségek aránya, több genetikai vérfrissíté történt.

cavalry 2021.12.07. 16:47:49

@G. Nagy László: Szia 1985 óta foglalkozom gondolkodás módszertannal és sokáig csak az ismereteket gyűjtöttem A fő motiváció a informatikai fejlesztések minőségbiztosítása és a program helyesség bizonyítás volt. Hatalmas adatfeldolgozó rendszerek fejlesztésében kaptam ilyen feladatot és nagy nehézséget okozott a sok ember által fejlesztett több száz program bizonyos esetekben hibákat generáló problémáinak a kiszűrése. A 90-es évek közepe után már létrejött egy új tudomány a viselkedési közgazdaságtan, (2 Nobel díj) amerikai professzorok hoztak létre elmélet, a korlátozott racionalitás pld. Megállapították nagy számú képzett ember vizsgálatával (egyetemisták) milyen a korlátok az emberi gondolkodásban. Siralmas. Amit elvégeztek munka szuper, de megoldást nem mondanak. A lényeg az hogy az IQ adot és ez hosszú genetikai lánc eredménye. Egyébként az átlag folyamatosan esik, az életkörülmények változása miatt, a rutin munkák és a informatikai is gyengíti a feladatmegoldásra kényszerítést. Több gondolkodás módszertani elmélet integrálásával létrehoztam egy kreativitás támogató módszertant aminek a segítségével messze hatékonyabb lehet az ember. Rutinszerűen lehet elemezni az adott helyzetet és sokkal jobb megoldást létrehozni mint ami a folytatott gyakorlat. Már van kb 5-6 olyan eredmény ami működik mint minta volt elképzelve eredetileg, de elképesztő hatása lesz, pld a globális felmelegedés hatásainak a kivédésére. Tudom hogy nem hihető de nem érdekes, az egyik pld csak az EU területén 15000 milliárd becsült bevételt tud létrehozni úgy jhogy a piacvezető amerikai és izraeli vállalatoknak nincs ilyen terméke, pedig foglalkoznak a dologgal régóta. A megoldás egyszerű, nem viszik le elég mélyre az elemzést és nem találják meg a megoldás mert nem is keresik. Vicces példa az ember ha kap egy feladatot hogy oldja meg az IQ tesztet akkor nekiáll és megoldja, kap valami pontot. Gyakorolja esetleg és elér picit magasabbat és kész. Én megnéztem a feladatot és találtam megoldást amivel bárki kitöltheti a maximumra, és így persze semmi értelme sincs a tesztnek mert mindenki géniusznak látszik. Próbáld ki, elemezd a tesztet és ha megtalálod a megoldás akkor nem vagy reménytelen :) Ez csak módszer kérdése volt és rutin feladat. Van ilyen egy tucat. A gondom a pénz problémája, minden találmány bejegyzése drága ha világ szinten próbálod meg bejegyeztetni, a fenntartás is drága, így csak sorban tudok haladni ami jelentős kárt okoz. A megoldás mások átképzése lehet, de a tőkére akkor is szükség van. Ellentmondásos a helyzet. Ha a kereket most találnád fel, nem tudnál vele kezdeni semmit :) A jogszabályokban annyi hibát találok hogy elképesztő. Az is egy hiba hegy. De szórakoztató a dolog, nagyon tetszik. Tehát az ember képessége megvan, a képzettsége hiányzik. Kb 120 IQ felett átképezhető egy ember gond nélkül..

G. Nagy László 2021.12.07. 16:55:06

@cavalry: Csütörtök reggel felrakom az IQ témáról szóló posztomat, megtisztelsz, ha elolvasod és kommenteled.

G. Nagy László 2021.12.07. 17:00:02

@baalint1:

"Európában is nagy valószínűséggel javult a genetika ahogy fejlődött a mobilitás, hiszen csökkent a belterjes szaporodási közösségek aránya, több genetikai vérfrissítés történt."

Erre a következő posztban visszatérek. Az európai átlag IQ valóban sokáig emelkedett, mostanság azonban csökken, és ezért elsősorban a jóléti társadalmak és szociális intézkedések a felelősek. Nyersen szólva: nem az intelligensek szaporodnak, hanem az unintelligensek. Beszélgessünk erről még a következő poszt alatt, hiszen alig van ennél égetőbb társadalmi dilemma. Ebben gyökerezik minden gondunk.

cavalry 2021.12.07. 17:02:08

@baalint1: A adott feladathoz szükséges tudás részeket is előszedheti neked a gép. Honnan tudnád mit kell előszedni egyébként. Ha vban egy probléma annak egy több dimnziós tudásbázis a z adatrendszeres, a szükséges módszerek ismerete stb. Felesleges agyonképezni egy embert , gondolkodni, elemzni szintetizálni kell megtanítani és a szükséges elemeket kell összeszednie,. Ez szépen hangzik, de ha több millió rész információ van, életed végéig nem szeded össze. A lehetőségek szorzatokat adnak, a feltételekhez kapcsolható esetek szám hatalmas lehet. et egy képzett ember sem tudja elemezni. erre vannak már rendszerek. Ha a hagyományos számítógép sok ezer évig küzdene a feladattal mit kezd vele egy ember? Semmit. Egy új kilincset ki tudsz találni, de egy új agrár vezérlő rendszert nem igazán, mert a részeit is 5 tudomány elemzi kutatóintézetekkel stb. Egymás dolgait sem ismerik. Az ember egy egyszerű és lassú számítógép mondta egy tudós. Némelyik állat simán lemossa. Pld a varjú, ami bizonyított, hogy egy egyetemről kiáramló 10000 emberből kiválasztotta a célszemélyt, és ezt egy számítógép sem tudta volna annyi idő alatt az arcfelismeréssel elvégezni (kísérlet volt Dél Koreában.) Én is csináltam varjakkal kísérleteket megállt az eszem. PLd Bogláron egy Balatonba vezető csatornában volt egynagy döglött hal, a varjú nem tudta kiszedni. Már találkoztam vele máskor. Kipiszkáltam neki egy bottal, megvárta egy oszlopon, és otthagytam persze hagy egye meg.(fotó van róla) Két nap múlva onnan 3 kilométerre üldögéltem a kikötőben, leszállt mellém, (én persze nem ismertem fel mert tök egyformák egy embernek) és hozott nekem egy kiflivéget és lerakta tőlem 50 centire és várta hogy megeszem, mert hálás volt. Úgy csináltam mintha enném. Akkor megnyugodva üldögélt mellettem. Kértem egy horgásztól kaját és odaadtam neki. Teljesen érthetően halkan és barátságosan károgott hogy most már nagyon haverok vagyunk, össze is költözhetnénk esetleg :) ..

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2021.12.07. 18:23:54

"Felhívja a figyelmet a forráskritika fontosságára; a valódi szakértőkbe fektetett bizalomra, valamint a kritikai gondolkodás megkerülhetetlenségére."

Én erről írtam régebben, ennek összefoglaló neve a tudományos módszertan:

liberatorium.blog.hu/2016/12/16/tudomanyos_modszertan_orvossag_alhirek_ellen

cavalry 2021.12.07. 19:13:19

@stoic79: Hasznos a szöveg csak kérdéseket vet fel. Az egyik az Igen -nem logika alkalmazása ami elterjedt de nem fedi le a valóságot az esetek nagy részében.A fuzzy logika egy másik megközelítés de azt nem tudják sokan kezelni. A másik baj az amikor ok okozati láncok több dimenziós gráfja hozza ki a igazságot, és ezt az ember nem tudja kezelni bizonyos feltétel és esetszám felett. A törvények ebbe halnak bele. A definíciók hiánya a másik baj. Pld most találtam egy ügyem miatt egy olyan fogalmat a KRESZ-ben, amit 4 minisztérium, az Igazságügy, BM +ORFK, és még kettő, + hatóság, nem tudta meghatározni hogy mit jelent. De van róla Kúria ítélet ami meghatározza csak nem ismerik. Tehát mi az álhír nem olyan egyszerű meghatározni. Most az oltás és vírus tagadók, meg maszk ellenesek is tömegével hivatkoznak baromságokra, aminek ha veszi a fáradságot az ember és utána néz egyszerű cáfolata van, de a cáfolat nem jut el az álhír olvasóihoz. Egyszerű álhír, Goebbels lejátszott a német rádióban egy nehéz bombázás zaját napokig és azt állította hogy a britek bombázzák Németországot ami nem volt igaz (ürügyet csináltak Anglia bombázásához). Aki épp hallgatta a rádiót maga körül nem látott bombázást, de honnan tudná hogy máshol van e. Hogy ellenőrizné és hogy tudná állítani hogy ez a hír hamis. Sehogy. Jönnek a migránsok? Ki tudja igaz e. Ez a kommunikáció tudománya :) . A sör ártalmas, különösen a Kőbányai ha nem iszol eleget :)

Wildhunt 2021.12.07. 19:24:05

@cavalry: én úgy tudtam hogy az átlag állandó (Európában 100, ami nem csoda, mert a tesztek legnagyobb része Európára van kalibrálva), de a szélek folyamatosan közelednek.

cavalry 2021.12.07. 19:38:57

@Wildhunt: A lényeg tudomány szerint (viselkedési közgazdaságtan) az hogy a fogalmakat kell átdefiniálni Az emberek egy pár százaléka sérült (1-2%), a képessége nincs meg a gondolkodásra (pszichiátria dolga). A nagy tömeg, kb 94-96% "normális" de a normális ember tulajdonságai között csak a gondolkodás képessége van meg, és nyilván "n" halmazra bontható különböző képesség szinteket megállapítva (pszichológia, tesztek stb.), ezzel a kategória csoporttal viszont nem jár a gondolkodás képzettségének a tulajdonsága, ami megint rengeteg al halmaz a képzettség fokának megfelelően. Ez területi hagyományok alapján is változik, pld Japán más mint az EU. Van egy pár százalék 1%, 1ezrelék stb. mondjuk akit hívhatunk géniusznak, a ki képezetlen de feltalálja a kereket stb. Van pár százalék aki gondolkodás módszertanilag képzett, akinek nem kell géniusznak lenni de hasonló eredményt el tud érni és sikeres lesz. A dolgot persze ezer más változtatja, az örökölt IQ, a motiváció, a család, és ezer dolog. A dolog nem érdekes annyira, mert kamiont lehet vezetni csúcs IQ nélkül és akkor is ha nem ismered a magyar irodalmat, meg a Vogel féle approximációs módszert és a gráf elméletet. Viszont hiába ismersz mindent az nem garancia semmire. Ez a szép benne. Ezért az oktatási rendszer is átalakulhatna, mert tök mindegy hogy elolvasod a a kötelező olvasmányokat legfeljebb bunkó maradsz, esetleg művelt sznob és idézed a német klasszikusokat. Na puff és akkor mi van?

alöksz róz 2021.12.08. 23:25:12

@G. Nagy László: szerintem ez egy faszság :-)
"a felsőoktatásba bekerülő diákok helyesírása csapnivaló, fogalmazási készségük gyermeki szintű, a matekot pedig egyszerűen nem értik" - legtöbbjüknek a szüleik is felsőfokú végzettségűek, elvileg okosabbak. és mégis ezek is hanyatlanak. tehát nemcsak arról van szó, hogy a hülyék hülyegyerekei egyre hülyébbek.

jól beszél a cavalry, amikor azt mondja h az "informatikai is gyengíti a feladatmegoldásra kényszerítést". szerintem itt a lényeg. minden információhoz és kész megoldáshoz pillanatok alatt hozzá lehet férni, nem kell tudni semmit, nem kell gondolkodni semmin, nem kell próbálkozni semmivel. pöncögsz kicsit a mobilon oszt ott van. és a skandinávok az iskolában a magas szintű digitalizációval pont erre az agylustulásra erősítenek rá.
(megfigyelheti saját magán is bárki, aki nem beleszületett az internetkorszakba, hanem felnőtt korában beletanult.)

"A svéd pedagóguskar szerint a megértés fontosabb, mint a tárgyi tudás. Csakhogy e kettő nem áll egymással ellentétben, mi több: egymásra épülnek." - jól mondod. nagyon le van becsülve a tárgyi tudás. pedig hát milyen alapokra támaszkodik az ember agya, amikor meg akar érteni valamit vagy valamilyen problémára keresi a megoldást? nyilván nem a semmire

alöksz róz 2021.12.08. 23:29:24

@Wildhunt: nem. a definíciója szerint 100 az átlag.

alöksz róz 2021.12.08. 23:43:16

@baalint1: "Egyetemi matek oktatóm mondta anno, hogy nem kell megijedni a tananyagtól, meg kell tanulni, és utána megértjük. Nos, ez a porosz típusú oktatási rendszer elhibázottsága. Ha valamit tényleg összefüggéseiben akarunk érteni, akkor nem megtanulni kell előbb, és majd utána megérteni, hanem megérteni, és onnantól már egyszerű megtanulni, mert a megértéstől tud csak igazán ránk ragadni a tananyag." - pedig lehet nem mondott hülyeséget. ha nem tudsz a dologról a világon semmit, akkor hogy akarod megérteni? mit tudsz felfogni belőle amit megérthetnél?

(nekem is mondott hasonlót egy tanárom. hevesen vitatkoztam is vele a módszere miatt. úgy voltam vele majd iq-ból megértem. sose tanultam, egyáltalán nem is tudok tanulni. sokat szenvedtem a tárggyal, és sose mondtam meg neki, hogy igaza volt)

alöksz róz 2021.12.09. 00:00:37

@alöksz róz: az a heuréka érzés a vizsga után x idővel a kocsmában ülve kinek van meg? :-)))

Wildhunt 2021.12.09. 06:48:26

@alöksz róz: állandó 100. Európában.

alöksz róz 2021.12.09. 21:43:38

@Wildhunt: kötelező annyinak lenni.
úgy kell a teszteket megcsinálni, hogy 100 legyen az átlag, különben definíció szerint nem jó a teszt :-)))

de ez semmit nem mond a vélelmezett okosodásról vagy butulásról.
süti beállítások módosítása