Eddigi életem során nem sok olyan hús-vér emberrel találkoztam, aki rajongott volna Gyurcsány Ferencért. Ha volt is ilyen, mélyen elrejtette magában. A legtöbb ellenzéki ismerősöm szilárd meggyőződése, hogy Fletónak már rég el kellett volna tűnnie a politikai süllyesztőben. A vasárnap esti "Ébredj, ellenzék, Gyurcsány Ferit karanténba!" című tüntetés is ennek szellemében szerveződött.
A Márki-Zay Péter mozgalmához köthető rendezvényre meglehetősen szerény létszámú közönség látogatott el. Valószínűleg az időpont sem volt igazán szerencsés; sokan ilyenkor még nyári szabadságukat töltik, s magasról tesznek a hazai belpolitikára. Másoknak meg talán épp most lett elegük az elmúlt hetek jelentéktelen, esetenként megmosolyogtató megmozdulásaiból, mint amilyen a gazdák és traktorok nélküli gazdatüntetés is volt. Választások sem lesznek a közeljövőben - az elmúlt 16 esztendő bármely pillanata időszerűbb lett volna Fletó eltávolítására, mint a mostani. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen akció már eleve meglehetősen szűk tábort mozgat. Az ország kétharmada a Fideszt, vagy a Mi Hazánk Mozgalmat támogatja. Őket ez a probléma különösebben nem érinti. Mondhatnánk, hogy a fennmaradó egyharmadon hét-nyolc párt osztozik, de a valóság ezzel szemben az, hogy a DK-n és a Momentumon kívül nem sok ténylegesen létező, tagsággal és szavazóbázissal bíró politikai erőt tudnánk megnevezni. Ez pedig azt jelzi, hogy az Orbán-gyűlölők jelentős része még mindig fanatikusan hisz Gyurcsányban - marad a potenciális választók egyhatoda, akik balról, de Fletó nélkül kívánnának kormányt váltani. Még ez is egész jó alapanyag lehetne, ha létezne egy hiteles, karizmatikus vezető, aki e mozgalom élére állna. MZP azonban nem ilyen. Az nagyon nem megy, hogy egy szürke, minden pozitív kisugárzástól mentes, szánalmasan elbukott politikus akarjon karanténbe zárni egy másik bukott, de nálánál lényegesen karizmatikusabb, és nagyobb tömegbázissal bíró szélhámost.
Ami biztos: az elmúlt négy parlamenti választás bebizonyította, hogy Gyurcsány Ferenccel nem nyerhet az ellenzék. Pedig oly sokszor megpróbálták már parkolópályára helyezni... 2014-ben Mesterházy Attila, 2017-ben pedig Botka László volt az, aki nekifutott volna nélküle - e kísérletek rövid időn belül elhaltak. "Ébredj, ellenzék, Gyurcsány Ferit karanténba!" - Az üzenet mindenképpen legitim, de valahogy mégsem működik. Pedig abban még a magamfajta, kormánypárti szavazó is egyetért, hogy igazán jót tenne az országnak, ha lenne végre egy tisztességes, ütőképes, megtisztult, tehetséges arcokat felvonultató ellenzékünk. Miért nem tud ez összejönni? Igaz ugyan, hogy a vasárnapi rendezvény unikum volt a javából - ilyenre nem is emlékszem, hogy az ellenzék az ellenzék ellen tüntetett volna valaha is -, de továbbra sem látom az értelmét. Egy tömegmegmozdulásnak akkor van ereje, ha megjelenik az a bizonyos tömeg. (Lásd a békemeneteket: minden alkalommal százezrek vonulnak.) Ha eleve nincs esélye, hogy az esemény nagyot szóljon, szerencsésebb volna ilyenkor a virtuális térben kampányolni, akár a közösségi média felületein. Úgy tűnik: nem sok változott a választások óta; az ellenzék továbbra is alkalmatlan gyakorlatilag bármire.
S hogy mi lesz Gyurcsány Ferenc sorsa? Vátesz legyen a talpán, aki előre látja. Ő most olyan, mint egy ócska, mázsás bútordarab a pince mélyén. Mindenki tudja, hogy jobb lenne, ha a lomtelepre kerülne, de senkinek sincs elég ereje hozzá, hogy felcipelje. Meg aztán: nem a nappali közepén díszeleg; ott lenn, a többi kacat közt különösebben nem zavar senkit. Ráadásul az is benne van a pakliban, hogy egyszer még valamire jó lesz...