Puzsérnak tökéletesen igaza van: Orbán Viktor zseniálisan pozicionálja magát. Aki megszakítás nélkül 12 éve vezeti az országot, azt az embert illene az elnyomó hatalom képviselőjének látnunk. Orbán azonban újraírta Fazekas Mihály regéjét, vagy legalábbis alaposan átrendezte a szereposztást. Vagyunk egy pár millióan ebben az országban, akik nem Döbröginek látjuk, sokkal inkább Ludas Matyinak. Az ország legmegosztóbb kritikusa jól érzékeli: a magyar néplélek alapvetően lázadó. (Volt is miért lázadoznunk az elmúlt 500 esztendő során.) A miniszterelnök azonban kitűnően csatornázza az indulatokat: a legtöbben nem rá haragszunk, hanem az EU bürokratáira. Puzsér Róbert megfejtése egészen eddig tökéletes, csupán egyetlen apróságot nem tesz hozzá: az Unió fő aktatologatói bőven adnak is okot a felháborodásra.
Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadta a Gwendoline-jelentést, mely szerint hazánk nem demokratikus ország. "Először még azt hittük, hogy ennek van jelentősége, de most már csak viccnek tekintjük" - kommentálta a hírt Orbán Viktor, s ebben speciel tökéletesen egyet lehet érteni vele. A kisebbik gond, hogy az elfogadott dokumentum annak a Sargentini-jelentésnek a felfrissítése, amely 37 pontban tartalmazott súlyos tárgyi tévedéséket, továbbá a magyar kormányt szinte kizárólag ideológiai jellegű kritikákkal illette. (Ez a hagyomány továbbra is él: a Gwendoline-jelentésbe belekerült a Meseország Mindenkié című könyv kormányzati fogadtatása is. Beszarás.) Sokkal kínosabb az, hogy öt hónappal ezelőtt parlamenti választásokat tartottak idehaza, melyen az összes mozgósítható EBESZ ellenőr megjelent, és semmiféle szabálytalanságot nem találtak. (Tisztelet azoknak a francia és lengyel képviselőknek, akik erre fel is hívták az ülésezők figyelmét, valamint a szlovák, olasz, spanyol és egyén nációjú EP-tagoknak, akik felszólalásaikban kiálltak mellettünk.) Természetesen ez sem zavarta a boszorkányüldözést: "Parancsuralmi rendszer, állami terror" - minősítette számos európai képviselő az Orbán-rezsimet. Vajon jártak ezek mifelénk bármikor is? Vajon 2006 őszén is ugyanígy féltették kis hazánkat, vagy akkor minden a kifogástalan európaiság keretei közt zajlott? "Magyarország nem demokrácia, hanem választásos önkényuralom hibrid rezsimje" - állapították meg. Ízlelgessük kissé a posztmodern kifejezéstár ezen újabb gyöngyszemét: "választásos önkényuralom"... Érti ezt bárki is? Ez pontosan olyan, mint a békés háború, az önkéntes erőszak, vagy az ártatlan bűnözés. Gyakorló elmebetegek vezetik a kontinenst, akiknél már csak azok a választópolgárok nagyobb idióták, akik ezt a maszlagot komolyan benyelik.
Ha naivak lennénk, még akár el is hihetnénk az EP-nek, hogy valóban a magyar demokráciát féltik. Béna jelentéseket írnak ugyan, no de szegény ember vízzel főz: ilyen szerény képességű bürokratákkal bírnak. Azonban még ezt az esélyt sem kapjuk meg; még a jóhiszeműség látszatára sem adnak. Tudniillik szintén a múlt héten fogadták el az európai politikai pártokat és alapítványokat szabályozó rendeletet módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek alapján a jövőben szankcionálhatók lesznek mindazon pártok, amelyek azzal vádolhatók, hogy nem tisztelik az európai értékeket. Értjük ezt? Hivatalosan is vége az eszmei sokszínűségnek. Az EU immáron nyíltan elutasítja a pluralizmust, a véleményszabadságot, saját legféltettebb értékeit. Szinte jelképes, hogy a demokrácia gátlástalan felszámolásával egyidőben rúgják fenékbe Magyarországot, ahol ugye nincs demokrácia... Tényleg elmebetegek gyülekezete. Arra pedig külön kíváncsi leszek, hogy a kontinens muszlim pártjait hány alkalommal marasztalják majd el a jövőben. Nyilván nem fogják, hiszen azok programpontjai tisztán az európai értékek tiszteletében gyökereznek... És ugyanígy: figyelemmel várom majd, hogy hány radikális baloldali pártot meszelnek majd el, melyek mindent tagadnak, ami a Nyugatot naggyá tette.
Oly sokszor beszélünk az Európai alapértékekről, érdemes volna egy gyors pillantást vetni ezekre. 2007. decemberében, a lisszaboni szerződésben kerültek rögzítésre a következők:
- EMBERI MÉLTÓSÁG - Rabszolgaság, kényszermunka, fizikai kínzás tilalma. Alig hiszem, hogy létezik olyan politikai erő a kontinensen, amely ezzel a kívánalommal szembemenne.
- SZABADSÁG - Ide tartozik a vélemény, és a pártalapítás szabadsága is. Az elmarasztalt Magyarországon az égvilágon semmi gátja, míg az EP épp most mondott nemet ezekre. Természetesen a Gwendoline-jelentés hiányolja a hazai sajtó-, vallás- és gyülekezési szabadságot is. Nekem már akkor ég a pofám, ha egy szimpla blogbejegyzésemben a legapróbb ténybeli tévedés bennmarad. Ezek a főokosok meg totális kamuvilágot festenek, a többi agyalágyult pedig ez alapján szavaz... mintha egy rossz vígjátékot néznénk.
- DEMOKRÁCIA - A nép alkotmányozó hatalommal bír. Áprilisban választottunk: a Fidesz negyedszerre is kétharmadot hozott. Értem én, hogy a progresszíveknek ez böki a csőrét, de lássuk csak: ki az, aki nem tiszteli a demokráciát?
- EGYENLŐSÉG - Törvény előtti egyenlőségről szól az egyezmény. Magyarországon ez az érték aligha sérül, szemben minden olyan országgal, ahol kvótákat alkalmaznak.
- JOGÁLLAMISÁG - A hatalmi ágak elválasztása. Alapvető érték. Aki - látva a politikával érintett ügyekben hozott ítéleteket - azt állítja, hogy a magyar bíróságok a kormányzat kénye-kedve szerint működnek, az valószínűleg komplett idióta.
- EMBERI ÉS KISEBBSÉGVÉDELMI JOGOK - Nem tudok olyan kisebbségről, amely hazánkban nem kapná meg pontosan ugyanazt a bánásmódot, amelyet a többségi társadalom. Ezzel szemben: nem tudok olyan esetről sem, amikor az Unió kiállt volna a határon túli magyarokért az őket ért bármiféle méltatlanság esetén.
Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő találóan fogalmazott: szerinte az Európai Parlamentben akár arról is szavazhattak volna, hogy lapos-e a Föld. Egészen pusztító ez a posztmodern képmutatás. Legalább lennének tisztességesek, s kimondanák: új szelek fújnak, búcsút intettünk a pluralizmusnak, innentől egyféle legitim gondolkodásmód létezik, tessék beállni a sorba! Láttunk már ilyet, éltünk már ilyen világban. Erre legalább lehet nemet mondani. De a demokráciát kérni számon rajtunk... Mintha az oroszlán letolná a csimpánzt, hogy túl sok húst zabál. És Puzsér még azon csodálkozik, hogy nem Orbán Viktor személyében látjuk az elnyomót...
Az utolsó 100 komment: