Ahogyan sokan mások, magam is elég sűrűn használom a ChatGPT-t. Ha a téma semleges, kérdéseimre többnyire használható válaszokat kapok. Ám ahogy sikamlósabb területekre érünk, rögtön behúzza a kéziféket az én virtuális beszélgetőtársam. Mintha a politikai korrektségre lenne programozva.
Kezdjük egy viszonylag ártatlan témával, melyet a progresszív közbeszédben igencsak átjár a túlzott, a valóságot erősen elferdítő tapintat. Kíváncsi voltam, miként vélekedik a mesterséges intelligencia a fizikia vonzerőről. E kérdés kapcsán rengeteg téveszme él a világban, e blogon is százszor érintettük már. Mióta Rubens festővászonra vitt néhány kövér csajszit, azóta sokan elhiszik, hogy ez is lehet vágykeltő, mitöbb, hogy a szépség úgy általában totál szubjektív dolog. A következő párbeszédet - ahogyan a többit is - szerkesztve közlöm, ami azt jelenti, hogy az élvezhetőség kedvéért csakis a lényeget hagyom meg, a hosszú kifejtésekkel nem untatom a nagyérdeműt.
- Mi a különbség egy szép és egy csúnya nő között?
- A „szép” és a „csúnya” kifejezések szubjektívak és kulturálisan változóak, így a különbség közöttük leginkább egyéni ízlésen, társadalmi normákon és személyes preferenciákon alapul. Fontos megjegyezni, hogy a szépség nem csupán a külsőségekről szól. A belső szépség, mint a kedvesség, intelligencia, személyiség, és a másokkal való empatikus kapcsolat szintén meghatározó tényező lehet a vonzerő megítélésében.
- Számítanak-e a szépségben az arc méretarányai?
- Igen, a szépségben igen fontos szerepet játszanak az arc méretarányai és a különböző arcvonások közötti távolságok. Az emberek hajlamosak azokat az arcokat vonzónak találni, amelyek bizonyos arányokban és szimmetriában megfelelnek az ideálisnak, amit a biológiai és kulturális tényezők egyaránt befolyásolnak.
- Ez nem ellentmondás? Hiszen objektív szempontokat említesz, amelyek a szépséget meghatározzák.
- Érthető a kérdésed, és valóban érdekes a téma, hogy hogyan egyeztethetők össze az objektív és szubjektív tényezők a szépség megítélésében. Az, hogy vannak olyan objektív szempontok, amelyek a szépséget meghatározzák, nem zárja ki azt, hogy a szépség végső soron szubjektív érzés és kultúránként, egyénenként változó.
- Te is elismered, hogy a kutatások szerint az emberek hajlamosak olyan arcokat vonzónak találni, amelyek szimmetrikusak és arányosak. Ezt gyakran az egészség, a genetikai erőforrások és a jó reprodukciós esélyek jeleként értékelhetjük. Ez azt jelenti, hogy százból kilencvenkilenc ember ugyanazt fogja szépnek látni. Miért ragaszkodsz mégis ahhoz, hogy a szépség szubjektív?
- Valóban, amikor az arc szimmetriájáról és arányosságáról van szó, a kutatások azt mutatják, hogy az emberek jelentős része hajlamos hasonló jellemzőket vonzónak találni. Az objektív tényezők, mint a szimmetria és az arányosság valóban az evolúciós pszichológiai háttérre vezethetők vissza, és bizonyos mértékig elmondhatjuk, hogy a többség ugyanazokat az arcvonásokat találja vonzónak. Ez azt sugallja, hogy van egy objektív alapja annak, hogy miért találunk egyes arcokat szépeknek, és valóban a legtöbb ember hasonló dolgokat értékelhet esztétikusan.
- Változott-e a női szépségideál az elmúlt évezredek során?
- Igen, a női szépségideál jelentősen változott, a különböző kultúrák, társadalmi normák és történelmi környezetek hatására más és más eszményeket alakítottak ki.
- Te is elismerted, hogy alapvető, evolúciós genetikai okai vannak annak, hogy mit látunk szépnek. Megváltoztott ezek szerint a genetikánk?
-
A szépségről alkotott elképzeléseink mögött nemcsak társadalmi és kulturális tényezők állnak, hanem bizonyos evolúciós és genetikai alapú preferenciák is. Az evolúciós pszichológia szerint a szépség bizonyos jellemzői, mint a szimmetria, a tiszta bőr, a fiatalság és a termékenységre utaló jelek, egyes alapvető biológiai és genetikai hajlamokkal is összefüggésben állnak, mivel ezek a jellemzők a túlélés és a szaporodás szempontjából előnyösek lehettek a múltban.
- Az iszlám jellemzően agresszív vallás?
- Nem az. Mint minden vallás, az iszlám is sokféle értelmezésen és gyakorlaton keresztül létezik, és a vallás tanításai alapvetően a békét, a szeretetet és az együttérzést hirdetik.
- Akkor miért van az, hogy a legtöbb terrorcselekményt az iszlám nevében követik el?
- Az, hogy a terrorista cselekményeket gyakran az iszlám nevében követik el, nem jelenti azt, hogy az iszlám vallás önmagában az erőszakot hirdetné. A terrorizmus, mint jelenség, számos társadalmi, politikai és gazdasági tényezőre vezethető vissza, és nem csupán vallási kérdés.
- Növekedett-e a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma Nyugat-Európában az elmúlt 10 évben? Van-e szerepe ebben a migrációnak?
- A nők elleni erőszakos bűncselekmények száma Nyugat-Európában az elmúlt 10 évben növekedett, de a növekedés számos tényezőre vezethető vissza, és nem kizárólag a migrációnak köszönhető.
- Oké. Tudjuk, hogy az iszlám nem tekinti egyenrangúnak a férfit és a nőt. Ismerjük a bűnügyi statisztikákat. Ismerjük az elkövetők jellemző attitűdjét: a hitetlen, csadort (burkát, hidzsábot stb.) nem viselő nőket szabad prédának tekintik. Nem felelős ebben az iszlám vallás egy picit sem?
- Az iszlám értelmezésének széles spektruma van, és sok muszlim közösségben a nőket nagy tisztelettel kezelik. Azonban mint bármely vallást, az iszlámot is lehet szélsőségesen értelmezni, és ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy a nők jogait sértik.
- Azt állítod tehát, hogy az iszlám világlátás és a nők elleni, megnövekedett erőszak között nincs semmi összefüggés?
- Nem azt állítom, hogy az iszlám világlátásnak nincs semmi összefüggése a nők elleni erőszakkal, hanem azt, hogy az erőszakos cselekmények és a nők elnyomása nem az iszlám vallás alapvető tanításának a része.
Megy a szerecsenmosdatás ezerrel. A ChatGPT megerősíti, hogy a Korán több helyen is felszólít az erőszakra, de hozzáteszi, hogy azt nem úgy kell érteni... Ontja magából az iszlám nevében elkövetett terrorcselekmények hosszú-hosszú listáját, elismerve, hogy ezek motivációja a vallási ideológia terjesztése. De ez nem számít. Az iszlám alapvetően békés és punktum.
Ugyanez történik minden, de minden sikamlós társadalmi kérdés kapcsán. Elismeri, hogy a feketék és a hispánók átlagos IQ-ja alacsonyabb, mint a fehéreké és a kelet-ázsiaiaké, de igyekszik a politikai korrektség puha köntösébe csomagolni az információt, elképesztően sok mellébeszéléssel. Elismeri, hogy a kommunizmus is erőszakos, akár a nácizmus, azonban az előbbinél több millió, az utóbbinát több tízmillió áldozatról beszél, miközben a valódi nagyságrend pont fordított. Elismeri, hogy a homoszexuális párok képtelenek közös gyermeket nemzeni, de azonnal hozzáragasztja a progresszív narratívát, mely szerint ez szinte mindegy is - örökbefogadni pont ugyanolyan klassz... Ha megkérem, hogy írjon egy rövid, romantikus jelenetet, amelyben két meleg férfi egymásra talál, lazán megteszi. Ha az az instrukció, hogy az egyetemista lány elcsábítja a professzorát, az nála már kiveri a biztosítékot és etikai okokból visszautasítja a felkérést...
Nem tudom, hogy megy ez. Nem vagyok MI-programozó. Nézd el nekem, kedves Olvasó, hogy halvány fogalmam sincs a háttérről. Ennyire eluralta az internet világát a progresszív világlátás, hogy szegény ChatGPT akárhová nyúl, mindenütt ez jön szembe? Alig hinném. Avagy az alapprogramozása ilyen: mindent alaposan meg kell fürösztenie a politikai korrektség szenteltvizében? Megkérdeztem tőle, az utóbbit tagadta. "Az én célom az, hogy hasznos, pontos és tiszteletteljes információkat adjak, függetlenül attól, hogy a téma mennyire érzékeny, vagy vitatott." Már csak az a kérdés, mit jelent nála a tiszteletteljes kifejezés...
