téveszmék

téveszmék

"Isten büntetése a koronavírus"

2020. április 16. - G. Nagy László

 isteni_buntetes.jpg

 

Alig pár száz évvel ezelőtt még minden furcsaságban Isten közvetlen megnyilvánulását láttuk. Azóta egy-két titokról lehullott a lepel, s ma már nem a haragvó Teremtőt emlegetjük, ha villámlik, ha vulkánkitörést észlelünk, vagy ha hurrikánok járnak pusztító táncot az óceánok partvidékén. Ma már hangosan röhögünk az olyan bölcsességen, mely szerint a jógázás démonokat idéz; vagy hogy a gyermek homoszexualitását a vele állapotos anyjával való anális együttlét okozza. Ezeket pont annyira vesszük komolyan, mint a tudást, mely szerint a földrengés is megelőzhető birkavesével. Ahhoz azonban talán még mindig nem vagyunk elég felvilágosultak, hogy egy számunkra vadonatúj jelenséggel ne azonnal a Mindenhatónál kopogtassunk. Amikor annak idején az AIDS felütötte a fejét, az összevont szemöldökű prédikátorok azonnal mennydörögni kezdtek Isten büntetéséről, melyet a szexuális szabadosság miatt küldött ránk. Ez akármilyen primitív és ostoba gondolat is, a kór terjedését és az érintetteket tekintve legalább volt benne némi logika. A koronavírus kapcsán mit mondhatnánk? Miért büntet minket az Ég? A személyes találkozásainkért? A legártatlanabb fizikai érintkezéseinkért? Avagy az áldozatokból kiindulva: az öregségért? A legyengült immunrendszerünkért? Bevallom, a legkevésbé sem értem azokat, akik manapság is a Teremtő dühkitörését látják a járvány hátterében.

 

Mostanság tucatjával készülnek az olyan kisfilmek, videók, mémek, amelyek - kimondva, vagy kimondatlanul - a koronavírust az ember környezetpusztító tevékenységére adott természeti válaszreakcióként tüntetik fel. Hiszen láthatjuk: most leállt a világ, nem rajzolnak csíkot a repülők a fejünk felett, minden lecsendesedett, lassan még a nagyvárosi levegő is tisztulni kezd. Mindez nem lehet a puszta véletlen műve, mondják. Csupán arról feledkeznek el, hogy totál fordítva ülnek a lovon. A következményekből kívánják levezetni a kiváltó okot. Mintha egy infarktusról volna szó, mely végre ágynyugalomra kényszeríti a túlpörgött üzletembert. Csakhogy amíg a stressz és a szívroham között nyilvánvaló a kapcsolat, úgy a klímakatasztrófa és a jelen világjárvány között ilyen összefüggésről nem tudunk. A hiányzó láncszemet kétféle módon pótolhatjuk. Az első lehetőség szerint találunk arra utaló jeleket, hogy az új koronavírus megjelenéséhez a bolygó jelen állapota biztosítja az igazán megfelelő peremfeltételeket. Ez elég valószínűtlen, hiszen az elmúlt évtizedek során még 1 Celsius fokot sem emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, s egyéb klímaparamétereket sem ismerünk, melyek markáns változást mutatnának. (Erre alapozva korábban bármikor ugyanígy megjelenhetett volna.) A másik verzió tudatos, transzcendens beavatkozást, vagyis isteni akaratot feltételez. Ennek kapcsán sem leszek könnyen meggyőzhető, s nem csupán a bizonyíthatatlansága miatt.

 

Egyes apácarendekben még 100-150 évvel ezelőtt is nagy divatja volt annak, hogy a nővérek komoly bizniszbe bocsátkoztak a Teremtővel. Feltételezve, hogy Isten meg akarja leckéztetni a bűnösöket, önmagukat ajánlották fel áldozatul. Amikor aztán valamelyikük látványosan megbetegedett, úgy találták: Isten meghallgatta imáikat, s elfogadta, hogy ők szenvedjenek mások helyett. Ebben az őrületben nem a mazochizmus, az értelmetlen mártíromság az igazán visszatetsző. Nem is az a lehetőség, hogy akár még tevékeny előidézői is lehettek a kórnak, amennyiben elfogadjuk az elme teremtő hatalmát. Hanem a leginkább az, hogy egy olyan Istent imádtak, amelyik ilyen mocsokságokra képes. A humanisták, a misztikusok, s valójában minden hívő, akinek helyén van a szíve, élből visszautasít mindenféle haragvó-büntető istenképet. Nem is tűnik igazán logikusnak, hogy egy olyan Mindenhatóban higgyünk, aki - betegséggel, járvánnyal, vagy bármi egyéb katasztrófával - büntetni kívánja az emberiséget. Mivel tudományos tapasztalásaink nemigen lehetnek, Isten dolgában muszáj a puszta fantáziánkra hagyatkoznunk. Ahogy mondani szokás: megteremtjük saját képünkre és hasonlatosságára. Vajon miféle pusztító lélekkel bír az a hívő, aki egy koronavírussal, vagy egyéb szörnyűségekkel operáló Mindenhatót vizionál, s ehhez a képhez igazítja a saját erkölcseit?

 

Talán még a pusztító léleknél is rosszabb a korlátolt elme, s a vallásos vakhit futószalagon szállítja az ilyet. Ha Isten valóban létezik, valószínűleg csak kapkodja a fejét, hogy micsoda ostobaságokat követnek el a nevében. A katolikus egyház hosszú időn keresztül kifejezetten tiltotta a halott test felnyitását (Leonardo is csak titokban, éjszakánként, földalatti kamrájában boncolhatott). Ilyen körülmények közt az orvoslásnak esélye sem lehetett olyan tudás megszerzésére, mely a járványok megfékezését segítette volna. De felesleges is az időutazás. Gondoljunk csak Bangladesre, ahol március derekán közel huszonötezren gyűltek össze, hogy közösen imádkozzanak a koronavírus-járvány első halálos áldozatának lelki üdvéért... Pakisztán még április elején sem zárta le a mecseteket. Hasonló a helyzet Izraelben, ahol Tel-Aviv egyik elővárosában, a kétszázezer lelket számláló, ulraortodox Bné Brakban alakulhat ki a járvány gócpontja, tekintve, hogy többség ragaszkodik a közösségi imához, s hogy elkerülje a karantént, inkább nem is tesztelteti magát. Egyes számítások szerint e helyütt akár 38% is lehet a fertőzöttek aránya. Ám ez még mindig csak az ostobaságról szól. A Muszlim Testvériség nevű szervezet kifejezetten arra szólítja fel fertőzött híveit, hogy terjesszék a vírust a hitetlenek között. "Bárki is van közöttetek, aki influenzás, lázas vagy megfázott, sétáljon be a rendőrségre, vagy az ügyészi hivatalba, vagy a bíróságra. Ha katona vagy, akkor lépj be a védelmi minisztériumba és rázz kezet a katonaság és a rendőrség összes tábornokával!" - szólítja hittársait videóüzenetében a New Yorkban élő, egyiptomi származású Baghat Saber. Lehet tehát azzal a frázissal dobálózni, hogy a koronavírus Isten büntetése, de jól látszik, hogy a Mindenhatónak ehhez vajmi kevés köze van, legfeljebb annyi, hogy az ostobák és az aljasok a neve mögé rejtőznek, mint ahogy mindig is tették a történelem során.

 

Meir Mazuz ortodox rabbi szerint Isten egészen konkrétan a melegfelvonulások miatt szabadította a járványt az emberiségre. Ugyanezt állítja Izrael egészségügyi minisztere, Jaakov Litzman is, aki a sors fintoraként maga is megfertőződött. Az al-Kaida és az ISIS propagandistái szerint a koronavírus Allah legkisebb katonája, s a nyugati civilizáció megbüntetésére jött létre. Figyelembe véve, hogy a muszlim hívők között is tömeges a megbetegedés, ezt a verziót is nyugodtan ejthetjük. Amint fent már említettük, ez a gondolkodásmód - egészen a legutóbbi korokig - a kereszténységtől sem volt idegen. Idézzük csak fel a Himnusz szövegét: "Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben". Ha van valami, ami reményre adhat okot, az a jelen katolikus megközelítése: a pápa és minden nyilatkozó egyházi főméltóság egyértelműen nemet mond e középkori szemléletre. Isten szereti az embert, s nem kívánja büntetni, pláne nem súlyos járvánnyal - állítják egybehangzóan. Szívmelengető lehetőségnek látom, hogy kétezer év bukdácsolás után talán mégiscsak visszatérnek a jézusi tanításhoz. Ámen, ámen és megint csak ámen.

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr3815614002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VaszilUr 2020.04.19. 08:32:39

Ha mi vagyunk a teremtés koronája, akkor jó eséllyel nincs nálunk hívőbb fajta... Ezen változtatni nem lehet, max lehet ezen a tényen feleslegesen keseregni, polemizálni. Ha azonban onnan nézzük, hogy mint mindennek, úgy ennek a tulajdonságunknak is két oldala van, akkor láthatjuk ennek előnyét-hátrányát is. Fenti bejegyzés utóbbit emeli ki...

Az ember hitének, ennek a láthatatlan valaminek, a legszebb megfogalmazását számomra Nicolás Gómez Dávila adta, szerinte "a hit nem magyarázat, hanem az abban való bizalom, hogy végtére is mindenre létezik magyarázat - még ha nem is ismerjük".

Egyszóval a hit nem magyarázatra való, hanem tettekre! Még ha sokan meg is élnek a szómágiából. Ennek a "fajta" hitnek köszönhetjük azokat a kutatókat, felfedezőket, feltalálókat és névtelenek millióit, akik sokszor életük feláldozása árán is (meg)keresték egy-egy jelenségre a megoldást - és a magyarázatot!

A vírusnak köszönhetően most van időnk megállni és gondolkozni. Nem ártana most már az "emberi jelenségre" is megtalálni a működő modellt, a "közlegelők tragédiája" után. Jobb később mint soha.

G. Nagy László 2020.04.19. 12:38:41

@VaszilUr:

"a hit nem magyarázat, hanem az abban való bizalom, hogy végtére is mindenre létezik magyarázat - még ha nem is ismerjük".

Pontosan így gondolom magam is. (Akár én is mondhattam volna, ha tudnék ilyen szépen fogalmazni.)

Egyik kedvenc tudósom, Francis S. Collins az Isten ábécéje c. művében meggyőzően érvel amellett, hogy a tudomány és a hit a legkevésbé sem zárják ki egymást. A szerző világhírű természettudós, az egyik legjelentősebb 20. századi tudományos vállalkozás, a humán genom projekt korábbi vezetője. Könyvében mindvégig abszolút tisztességes marad: az evolúcióval kapcsolatban pontosan ugyanazokat a tényeket erősíti meg, amelyekre az ateizmus pápájának csúfolt Richard Dawkins is rendszeresen hivatkozik. Nem is tehetne másképp, hiszen fél életét az ember génállományának feltérképezésével töltötte, s az évtizedek alatt felhalmozódó tudás és tapasztalat számtalan ponton visszaigazolta Darwin felvetéseinek helyességét. Csupán egyetlen, de annál meggyőzőbb felfedezést említve: az emberben, a csimpánzban, de még az egerekben is találni olyan inaktív génszakaszokat, amelyek egymással tökéletesen megegyeznek. Ez vagy egy közös ősre enged következtetni, s egy olyan tulajdonságra, amely az emlősöknél már nem játszik szerepet; vagy pedig egy igazán furfangos Teremtőre, aki szándékosan kész átverés showt rendez: egyesével megalkotja a különböző fajokat, s mindben elrejti ugyanazt a használhatatlan elemet, mely csupán a megtévesztést szolgálja... A kreacionisták legerősebb ütőkártyáit az igazán összetett szervek - például a szem - jelentik, mondván, hogy ezeket biztosan nem formálhatta a természetes szelekció. Richard Dawkins egy teljes kötetet (A vak órásmester) áldoz arra, hogy az evolúció kapcsán felemlegetett tudományos rések többségét precízen és alaposan betömködje. Francis S. Collins is óva inti a hívőket attól, hogy a ma még fehér foltnak számító területekre, mint Isten közvetlen beavatkozási pontjaira tekintsenek, hiszen amint a tudomány betölti az adott űrt - és idővel borítékolhatóan ez történik -, abban a pillanatban válik nevetségessé az általuk ápolt istenkép. Összefoglalva: Az evolúció folyamatát a legapróbb baktériumoktól az ember kialakulásáig pontosan ugyanúgy látja a hitetlen Dawkins és a mélyen hívő Collins - ebben a projektben az indulást követően Istennek már nincs az égvilágon semmiféle szerepe. A különbség csupán annyi, hogy utóbbi hisz egy tudatos alkotóban, aki magát az univerzumot, annak parádésan elegáns törvényeivel útjára indította. Ebben a kérdésben pedig aligha fogunk igazságot tenni közöttük.

szemet 2020.04.19. 17:26:39

"vagy egy közös ősre enged következtetni, s egy olyan tulajdonságra, amely az emlősöknél már nem játszik szerepet; vagy pedig egy igazán furfangos Teremtőre, aki szándékosan kész átverés showt rendez"

Hű azta, barátom! De marha nehéz választás, ez aztán feladja a leckét! :P

Egy mai tudós a tudományos tevékenysége során az u.n. metodológiai naturalizmus keretében dolgozik:

minden természetes jelenségnek természetes okot feltételez!

Akkor is így tesz, ha valójában nem naturalista, hanem hisz a csodákban (szűznemzés, fetámadás, ilyesmi - mint az idézett tudós is gondolom) - de épp ezt jelenti a "metodológiai" jelző, nem kell hinni benne, csak csinálni - ezért nem logikai ellentmondás egy Istenhívő tudós.
Persze tudosók többsége u.n. filozófusi naturalista is egybe- n azaz nem is hisz a természetfelettiben egyáltalán.

De mint munka-hipotézis egy hívő tudósnak is alkalmaznia kell a fenti keretrendszert (különben a tudományos világ körberöhögi), és ez alapján hidd el Collins is pontosan tudna a kettő között választani ha a tudományos közösségnek írt volna publikációt, nem pedig hívő laikusoknak filozófálgatna természetfeletiben hívő magánemberként...

szemet 2020.04.19. 18:09:33

Újraolvasva, asszem félreértelmeztem, bocs. Az hittem a fenti valami kifacsart isten melletti érv akar lenni, de "hàlusten" pont ellenekezőleg...

G. Nagy László 2020.04.19. 18:28:46

@szemet:

"Újraolvasva, asszem félreértelmeztem, bocs. Az hittem a fenti valami kifacsart isten melletti érv akar lenni, de "hàlusten" pont ellenekezőleg... "

Már épp kezdtem volna válaszolni... :)

Nézd, azt egyikünk sem tudhatja, hogy az öreg kaporszakállú nem figyel-e minket odaföntről, angol bőrfotelben, skót whiskyvel és kubai szivarral a kezében... Talán csak kitalálta a gravitációt és az evolúciót, aztán hátradőlt, s azóta is mozizik... A fene se tudja. Az viszont egész biztos, hogy a hétköznapi történésekben nem kell a Teremtőt keresni. Előbb-utóbb mindenre kapunk természetes válaszokat is.

szemet 2020.04.20. 14:25:41

@G. Nagy László: " angol bőrfotelben, skót whiskyvel és kubai szivarral a kezében"

Tudom csak költői akartál lenni, de a választ legalább megkönnyíti: valószínűleg nem ( hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96sszekapcsol%C3%A1si_t%C3%A9veszme )

A világ teljes vallási panteonja talán a fenti effektusnak köszönheti a létét. Vannak a száraz filozófiai kérdések: "Van-e létezésnek oka, ha igen állítható-e róla bármi? Leírható-e az emberi tudat minden aspektusa a fizikalizmuson belül? Meg úgy általában a "miért"-ek firtatása (vagy épp a firtatásuk elvből való elutasítása) stb...." meglehetősen unalmasak, és a legtöbb ember számára semmilyen válasz nem is lenne hihető amíg be nem dobják mellé, hogy mondjuk az "első ok" a metafizikailag valószínűsíthető (vagy elutasítható) puszta létezésén túl, ráadásul még kénkővel is sújtja a buzikat...

G. Nagy László 2020.04.20. 16:44:31

@szemet: Te, ez az összekapcsolási téveszme baromi jó!!! Nem ismertem, még csak nem is hallottam a "Linda-problémáról". Az ilyenek nagyon tudnak lelkesíteni. Az egész blogfolyam, amit írok, a téveszmék címet viseli, s - amint látod - igyekszem csokorba gyűjteni az olyan népi bölcsességeket, közmondásokat és egyéb frázisokat, melyeket sokan a mai napig igaznak vélnek, azonban racionálisan tekintve nettó baromságok. A Linda-probléma - így első ránézésre - abszolút széles körben használható és nagyon sok téveszmére magyarázatul szolgálhat.

Köszönet, hogy megosztottad. Ha van még ehhez hasonló a tarsolyodban, a továbbiakban se kímélj!

VaszilUr 2020.04.29. 10:53:47

@szemet: "Persze tudosók többsége u.n. filozófusi naturalista is egybe- n azaz nem is hisz a természetfelettiben egyáltalán."

Spinoza óta, a "Deus sive Natura causa sui" óta (akit ki is átkoztak ezért) lehetne egy közmegegyezés, de nyilván sokak számára máig megélhetést jelent hogy nincs.

A hit és tudomány ilyenfokú, már-már tragikomikus szembeállítása ennek a (nagyrészt hatalmi) folyamatnak köszönhető. Emberi tény, hogy mindkettőre adekvát igény van, ezt a még hátralévő történelmünkben is el kell viselni - legalábbis addig, amíg nem válunk mindentudókká :) :)

Mert: “A hit nem magyarázat, hanem az a bizalom, hogy végtére is mindenre létezik magyarázat - mégha nem is ismerjük.” (Nicolás Gómez Dávila)
süti beállítások módosítása