téveszmék

téveszmék

"Génjeink rabjai vagyunk"

2021. január 04. - G. Nagy László

dns-pit.jpg

 

Richard Dawkins klasszikus művéből pontosan tudjuk: génjeink önző replikátorok, azzal a kizárólagos céllal, hogy önmagukat terjesszék, sokszorosítsák. E tekintetben a legkevésbé sem különbözünk a bolygó többi élőlényétől; túlélni és szaporodni - lakmározni és szexelni vágyunk. Ha feltennénk a kérdést, hogy valójában mi tesz emberré bennünket, Susan Blackmore, a Mémgépezet című könyv szerzője valószínűleg azonnal rávágná: mémjeink.

 

A mémek - képek, gondolatok, gegek, eszmék, szabályok, hírek, anekdoták, hiedelmek, mítoszok stb. - valójában kultúránk emberről emberre - egykoron szájról szájra - terjedő alkotóelemei. (Abszolút legitim a kultúrgén elnevezés is.) A mém fogalmát Dawkins használta először, majd Blackmore fejtette ki bővebben fent említett művében. Álláspontjuk szerint a génekhez hasonlóan a mémek is önálló replikátorok, vagyis hosszú életűek, szaporák (más céljuk sincs, mint a szaporodás), és bár jellemzően pontosan másolódnak, mutációk azért bőven keletkeznek. Az emberré válás folyamata valójában e két replikátornak köszönhető koevolúció eredménye. A gének és mémek alapvető hasonlóságán túl azonban a köztük lévő számos különbséget is látnunk kell. A genetikai öröklődés viszonylag lassú folyamat. Génjeink bennünk, s gyermekeinkben élnek tovább, ebből pedig az következik, hogy biológiai programozásunk minden apró elemének a test jólétét kell szolgálnia. (Az egyén halála, különösen pedig utód nélküli halála a gének szempontjából valóságos katasztrófának számít.) Génjeink nem hordoznak eszméket, világmegváltó szándékokat, közösségi értékeket - kizárólag önmaguk túlélését és sokszorosítását célozzák, ehhez azonban a hordozót, magát az embert is védeniük kell. A mémek terjedése lényegesen gyorsabb - és ez a jelenkorra különösen igaz -, így kultúránk replikátorainak már egyáltalán nem szükségszerű érdeke az egyén hosszútávú jóléte. Ha valaki például az életét áldozza egy eszme oltárán, s ennek hatására ezrek teszik magukévá az adott ideológiát, úgy memetikai aspektusból ez valódi sikersztori - a mémek szemszögéből tekintve az egyén halála nagyon is kifizetődő ráfordításnak számít. Mindebből az következik, hogy kulturális programozásunk már közel sem egyértelműen szolgálja magát az embert. Mémjeink közt bőségesen találunk álhíreket, babonákat, téveszméket és kifejezetten pusztító ideológiai elemeket is. 

 

Az emberiség évezredeken keresztül úgy élt, hogy genetikai és memetikai öröksége párhuzamosan, egymással tökéletes szinkronban adódott át. A mémek ugyanúgy szálltak át apákról fiaikra, akárcsak a gének. A téli estéken a kemence mellé bekuckózott család a nagypapa történeteit és morális igazságait szívta magába, s később ugyanezeket adta tovább a következő generációk számára. A konzervatívok ezt az atmoszférát, a vertikális öröklődés világát sírják vissza - mindhiába. A lavinát Gutenberg találmánya indította el, majd a lapkiadás, a rádió, a tévé és végül az internet elterjedése tette (jelen ismereteink szerint) teljessé az információáramlás forradalmát. A mémek ma már elsősorban horizontálisan terjednek. A 13 éves fiam legtöbb - hozzám intézett - mondata így indul: "Apa, egy olyan videót láttam..." Ezt a világot legfeljebb egy atomháború, vagy egy globális diktatúra viheti vissza a középkorba, semmi egyéb. De talán ez nem is akkora katasztrófa, már csak azért sem, mert a régi idők nagypapái sem voltak mind parádésan bölcsek. Oly sok mérgező mintát cipelünk magunkkal a mai napig - alig hiszem, hogy a bőséges, oldalirányú mémáramlás komoly kárt tenne a kultúránkban, vagy akár az erkölcseinkben.

 

Memetikai szempontból rém izgalmas terepen járunk, amikor a különböző vallásokat vesszük górcső alá. Aki látta a Lódító hódító című vígjátékot - a film egy olyan világot jelenít meg, ahol ismeretlen a hazugság - bizonyosan felfigyelt a forgatókönyvíró pazar meglátására, mely szerint a vallás mémjei is csak a füllentés megjelenését követően képesek megszületni és szárnyra kapni. Mivel a mémek egyetlen célja önmaguk terjesztése, így semmi meglepő sincs abban, ha számos felekezet kiemelten lényegesnek tartja a térítő tevékenységet, s szinte kivétel nélkül mind támogatóan tekint a bőséges gyermekáldásra (hiszen az utódok potenciális mémhordozók; borítékolhatóan viszik tovább szüleik vallási dogmáit és rituáléit). A legkevésbé sem véletlen az iszlám mémkomplex elképesztő sikere. Ez egy abszolút következetes vallás, kifejezetten a középkor tudati szintjére optimalizálva. Elkötelezett a magas gyermekszám, a hagyományőrzés és az agresszív térítés mellett. Erkölcsi kötelességként hirdeti a bűnösök szigorú megbüntetését, valamint a hitehagyók és a hitetlenek kifosztását és elpusztítását. A vallás mémjei itt nem csupán a transzcendenciát kergető hóbortok ártalmatlan eszközei, mint a nyugati hitvilágban, hanem a legfőbb identitáselemet testesítik meg, kijelölve az életmódot, sőt a politikai hovatartozást is. Úgy tűnik: a mohamedán hit a tökélyre fejlesztette az őrületet: minden apró eleme magát a mémkomplexet szolgálja, miközben a fanatikus hívő sem marad kielégületlen: agresszióját és hatalomvágyát szabadon kiélheti a hamis isteneket tisztelőkön, vagy épp a nőkön. Az iszlám egyetlen valódi ellenfele a felvilágosodás - küzdenek is ellene tűzzel-vassal. (Sokan abban látják az európai muzulmánok integrációjának kulcsát, hogy előbb-utóbb ezt a vallást is eléri a modernizáció. Látniuk kéne, hogy ez puszta illúzió: a felvilágosodással az iszlám lényege szűnne meg.) A zsidó vallás már nagyságrendekkel erőtlenebb. Nyugati szemmel nézve ugyanolyan értelmetlen babonavilág, mint az iszlám, csupán az agresszió és a térítőszándék hiányzik belőle. Nem véletlen, hogy nem vált világvallássá, és talán csak generációk kérdése, hogy teljesen eltűnjön. Az ábrahámi felekezetek közül a legfurább és legkövetkezetlenebb a kereszténység. Ha a katolikusok szexuális korlátait tekintjük - tilos az orális és az anális szex, valamint a fogamzásgátlás csaknem minden módja - minden egy irányba mutat: még véletlenül se keletkezzen elvesztegetett örökítőanyag. Ez az oka annak is, hogy a férfiak önkielégítése bűnnek számít, míg a nők maszturbálásáról nemigen szól a fáma. Úgy tűnik, ezen a fronton nincs helye semmiféle tudatosságnak: csakis az önző gének reprodukciója számít. Másfelől ott van az önfeláldozás, a másokért élés, az altruizmus követelménye; a szenvedéskultusz; a szegénység tisztelete, a földi jólét elutasítása és megvetése. Egy sor olyan mémmel találkozunk, melyek tökéletesen ellentétesek genetikai programozásunkkal. Ezek kapcsán az egyház azt várná, hogy írjuk felül ösztönvilágunkat, s kötelezzük el magunkat olyan értékek mellett, melyek túlélésünket tekintve hátrányosak. Az ember nem is érti, hogyan férnek meg mindezek egy kalap alatt. Nem csoda, ha értelmiségi, hívő szüleimen a kognitív disszonancia kérlelhetetlen jeleit látom, ha vallási kérdések kerülnek terítékre. A katolikus dogmavilág feltételek nélküli elfogadása csakis azok számára lehetséges, akik képesek tökéletesen kikapcsolni az elméjüket.

 

A vallásokat éltetőket, a laposföld-hívőket, az ufók által elraboltakat - vagyis mindazokat, akik tökéletesen alaptalan mémjeiket tényként kívánják tálalni - a világ általában a helyükön kezeli, amolyan ártalmatlan bolondnak tekintve rájuk. Valamiféle érthetetlen okból azonban sokkal komolyabban vesszük azokat, akik még náluk is őrültebbek, és a bizonyítottan genetikai programokat igyekeznek hamis mémekként feltüntetni. Sokan például mindent megtesznek azért, hogy a nemeket csupán társadalmi konstrukciókként kezeljük, fittyet hányva az olyan apróságokra, mint az ivarszervek összetéveszthetetlen különbsége, a férfiak és a nők merőben eltérő hormonháztartása és agyműködése. Számos teoretikus érvelt már amellett, hogy a romantikus szerelem, vagy épp az anya és gyermeke közti kötődés is kizárólag kulturális gyökerű. Különösen kedvelem azokat az elmeháborodottakat, akik szerint a fizikai szépség szubjektív, s valójában a filmek és a reklámok a felelősek azért, hogy a férfiak elsöprő többsége a sportos, karcsú nőket részesíti előnyben. Ezeken a bolondokon is legyintve mosolyoghatnánk, de valamiért inkább egyetemi katedrával jutalmazzuk őket, s a kedvükért betiltjuk az általuk bántónak ítélt fitneszhirdetéseket, vagy egyéb reklámokat. De vissza a másik oldalra: a konzervatívok Isten-haza-család mesterhármasának sorrendjét is érdemes volna megfordítani. Hiszen pontosan tudjuk: a család valós genetikai közösséget takar; Isten ugyanakkor talán nem több, mint vallási mém; s kettő közt ott a haza - részben genetikai rokonságból, részben pátosszal átitatott, önkényesen kreált mémekből gyúrva. A tudatosság ott kezdődik, hogy képesek vagyunk szétválasztani a tényeket a fikcióktól - a bizonyítottan genetikai programozást a puszta mémekre épülő propagandától.  

 

Sokan úgy vélik: tökéletesen a génjeink rabjai vagyunk. Számos kutató odáig megy, hogy még politikai beállítottságunk is egyenes következménye genetikánknak. Mások szerint mémjeink azok, melyek dróton rángatnak bennünket. Egy biztos: e replikátorok egymásra is jelentős hatást gyakorolnak. Tekintsük például a homoszexualitás kérdését, feltételezve, hogy genetikailag kódolt orientációról van szó! Miként lehetséges, hogy az erre hajlamosító gének továbböröklődnek, miközben hordozóik jellemzően nem hoznak létre utódokat? Ebben talán épp azok az értelmetlen és ostoba mémek is szerepet játszanak, melyek szerint a homoszexualitás bűn, vagy legalábbis szégyellnivaló. Egy olyan társadalomban ugyanis, amelyben ezek a mémek uralkodóak - és az emberiség írott történelmének jelentős hányadát ez a gondolkodásmód jellemezte - a melegeknek rejtőzniük kell, s talán épp társadalmi álcaként alapítanak családot, s nemzenek gyermekeket. Ez esetben épp a memetikus tiltás segíti a gének továbbélését. Egy normális világban természetesen mindenki úgy szeret, ahogyan a szíve diktálja, ugyanakkor ez a bátorítás akár oda is vezethet, hogy a homoszexualitásért felelős gének sokkal kisebb arányban öröklődnek tovább. Tekintve azonban, hogy ez a korszellem alig pár évtizedre tekint vissza, ráadásul csupán a bolygó legcivilizáltabb szegmenseit jellemzi, jelenleg még aligha látjuk a genetikai következményeket. 

  

A világ valaha volt összes ideológiája azt hirdette, hogy nem vagyunk mi állatok, s nem engedhetünk a génjeinkbe kódolt programnak. Ehelyett a legkülönbözőbb mémekkel tömték tele a fejünket, morális követelménynek hazudva az azokhoz való feltétlen igazodást. Az öntudatára ébredt embert azonban az jellemzi, hogy nem hagyja rángatni magát. Sem a gének belső, dübörgő ösztönkésztetései, sem a mémek külső, pusztító és önpusztító kényszere által. A tudatosság azt jelenti, hogy képesek vagyunk e replikátorokat személyes céljaink szolgálatába állítani. Nincs hatalmunk sem a génállományunkat, sem a minket érő külső impulzusokat megváltoztatni. Az viszont már teljes egészében rajtunk múlik, hogy mit kezdünk ezekkel. Mintha egy olyan vitorláson ülnénk, melynek megépítésébe nem sok beleszólásunk volt, ráadásul az időjárásra sincs különösebb ráhatásunk; aligha tudunk szelet kelteni, vagy vihart csendesíteni. A vitorlákat és a kormányt azért - optimális esetben - mi kezeljük. Igazság szerint ez sem kevés. Ahogy Csíkszentmihályi Mihály fogalmaz: "Ha sikerül ellenőrzésünk alá vonni elménket, vágyainkat és cselekedeteinket, valószínűleg fokozhatjuk a rendet magunk körül. Ha hagyjuk magunkat irányítani a gének és a mémek által, elszalasztjuk azt a lehetőséget, hogy önmagunk legyünk."

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr1516356958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szemet 2021.01.04. 15:33:42

"a nemeket csupán társadalmi konstrukciókként kezeljük"

Biztos van ilyen. De ami általában felmerül az a: "gender mint társadalmi konstrukció"

A gender pedig pont nem a biológiai nem, hanem épp a társadalmi nem: azaz a különféle emberektől a társadalom által meghatározott és elvárt viselkedésről szól. Pont a címed üzenete miatt nem is feltétlen kell a genetikai meghatározottsággal foglalkozni, hanem ettől függetlenül lehet kezelni a kérdést, egy ideig.

Egyetlen különbség, hogy esetleg a változás kisebb lesz mint a remélt!

Pl. Ha a társadalom egyszer csak arra jut, hogy a síró kislányokhoz/nőkhoz lekicsinylően a síró kisfiukhoz/férfiakhoz babusgatva kell közelíteni akkor: még ha van itt genetikai determináció is ami miatt nem fordítottja lesz a jelenlegi nemek közti sírásfrekvencia hanem csak eltolódik - ha egy társadalom hisz benne, hogy így gördülékenyebb lesz minden akkor az eltolódás is győzelem nekik. Bukás csak a nagyon erős vagy 100%os genetikai meghatározottság esetén van itt. Pont ezért kell nagyon kell figyelni a csoportokra, akik az elvárások ellenére képtelenek beilleszkedni, észrevenni ha egy "ársadalmi program elbukott.

Pl. mostanában kezdi sok ember észrevenni amit te is írsz - a "minden ember heteroszexuális" mint gender kategória elbukott, mert egyesek képtelenek alkalmazkodni (sejthetően genetikai okokból)

G. Nagy László 2021.01.04. 17:32:23

@szemet: Azon kezdtem gondolkodni, hogy másként bántam-e (bánok-e) a fiammal, mint a lányommal, ha ki voltak (vannak) borulva. Szerintem pont ugyanúgy: megértéssel és szeretettel. Borzasztó tévúton járnánk, ha a férfiakat arra kezdenénk biztatni, hogy vállalják fel a könnyeiket, vagy a nőket arra, hogy fojtsák el azokat. Ám ez a felnőtté válás projektje, a kamasznak magának kell megbirkózni ezzel. Szülőként simán babusgathatom mindkettőt. Szerintem.

Ami a gender-cirkuszt illeti, számomra érthetetlen az egész, úgy, ahogy van. Morális tekintetben: ha a szabadság, a fizikai biztonság garantált mindenki számára, annyi szerintem bőven elég is. Arra meg külön kíváncsi leszek, hogy a gender, mint tudomány miféle új felfedezéseket mutat majd be, amelyeket a pszichológia, a szociológia, a humánetológia, vagy épp a szociobiológia még nem tud.

szemet 2021.01.04. 18:02:27

@G. Nagy László: "Arra meg külön kíváncsi leszek, hogy a gender, mint tudomány miféle új felfedezéseket mutat majd be, amelyeket a pszichológia, a szociológia, a humánetológia, vagy épp a szociobiológia még nem tud"

Tökéletes fogalmi tévedés így feltenni a kérdést, minden konkrétum nélkül. A gender mint témakör a fenti tudományokon belül egy szakosodás lehet pl.

Egy szociológus, etológus stb... nem foglalkozhat mindennel, van aki a szegénységet vizsgálja, van aki a rasszizmust, van aki az erőszakot, van aki a romantikus kapcsolatokat, van aki a ... /tetszőleges társadalmi jelenséget/. Ha valaki egy jelenségre ráfokuszál, adott esetbe a jobb megértés érdekében interdiszciplinárisabbá válhat (pl. elkezdi az etológiai, szociológai, pszichológiai, közgazdasági ismereteket együtt alkalmazni a jelenség megértéséhez),ekkor pl. - de sokszor akár csak szimpla megkülönböztetési igény miatt is - a szűk témájáról nevezi el a tárgyát (szegénység kutató, szexológus, gender kutató, populáció genetikus, biztosítási matematikus, ...)

Szóval ennyi erővel azt is felteheted ugyanennyire általánosan, hogy egy reaktorfizikus ugyan mit ad hozzá a sima fizikához vagy mérnöki tudományhoz? Ők feleslegesek, hiszen a fenti kategóriákban az ő tárgyuk már benne foglaltatik.

G. Nagy László 2021.01.04. 19:14:53

@szemet:

"Tökéletes fogalmi tévedés így feltenni a kérdést, minden konkrétum nélkül."

Nézd el nekem, hogy nem vagyok avatott szakembere a témának, abban bízom, hogy te majd segítesz eligazodnom. Én úgy látom, hogy a társadalmi nemek tudománya a szociológia egy speciális szakterülete. Annak a szociológiának, amely alapvetően balos műfaj, hiszen a papíron semleges tudományágat belengi, átjárja az az ideológiai felfogás, mely szerint az egyén boldogulása elsősorban a környezetén múlik. Ez már önmagában végtelenül idegen tőlem. Na most erre a gondolkodásmódra ráhordjuk a viccesen sokféle gender összes felmerülő kérdését, valamint a férfi-női szerepeket leszűkítjük erre az egy nézőpontra. Megtagadunk mindent, amit a természettudományok az évszázadok alatt megállapítottak; ideológiai alapon távol tartjuk az evolúciós pszichológiát, a szociobiológiát, az etológiát, mert ezek megállapításai merőben eltérnek a feminista narratívától.

Én így látom a "társadalmi nemek tudományát". Körülbelül annyira tűnik tudományosnak, mint a teológia. Mit látok rosszul?

szemet 2021.01.04. 21:18:48

@G. Nagy László: " az egyén boldogulása elsősorban a környezetén múlik."

Először kis pontosítás. Nem az egyén, hanem az egyének, értsd: átlagban. Ez elég fontos különbség. Mindenféle környezetben lehet mindenféle egyén, de ettől csoportok arányainál a környezet már lehet meghatározóbb.

Példa: fogalmad sincs Pista analfabéta lesz-e családja szociális státuszából, de hogy a hasonló szociológiai környezetben élők X%-ka analfabéta Magyarországon kimérheted. Továbbá kijöhet korreláció a státusz és az analfabetizmus között, ami sejtethet akár ok-okozati összefüggést is - mindenesetre illeszthetsz rá egy görbét, és írhatsz tanulmányt mondjuk az ok-okozatiság mellett érvelve. DE konkrétan Pistáról nem sokkal tudsz meg többet, mert ahhoz legjobb ha konkrétan Pistát figyeled meg.

Tfh. fel akarod számolni az analfabetizmust: ha falusi tanító vagy a szociológusok modelljeit a hajadra kenheted, viszont ha oktatási miniszter vagy - akkor meg tök felesleges zsákfaluk naplóbejegyzéseit olvasgatnod, pl. konkrétan Pistáról.

"Ez már önmagában végtelenül idegen tőlem""

Erre viszont nem tudok erős érvet hozni. Evidens: sok egyén meghatározza a társadalmat, ha sok egyén változik, a társadalom is változik - eddig definíciószerű. Na de fordítva, a társadalom változása befolyásolja-e, meghatározza-e az egyének fejlődését (azaz mivel valójában több egyénről beszélünk statisztikailag ugye, lásd fentebb, pontosabban fogalmazva: társadalmi változások indukálnak-e másfajta társadalmi változásokat? Ráadásul ez nem általában érdekes hanem mindig konkrétan: mik, mit, milyen mértékben? - szóval az "Általában igen, há' valamit biztos, bizonyos mértékben..." nem elfogadható válasz; ). Ez elméletileg minden esetben ideológia semleges ténykérdés. Gyakorlatilag viszont az ideológia ott jön be, hogy komplex társadalmi rendszereken kontrollált kísérleteket végezni (ami az ok-okozatok felderítésének legbiztosabb módszere) szinte lehetetlen.

Szóval ezért vannak a társadalomtudományokban mint a szociológia vagy mondjuk a közgazdaságtan, ideológiai alapú, egymásnak néha homlokegyenes ellentmondó párhuzamosan létező "iskolák".

Zabalint 2021.01.06. 19:16:30

@szemet:
Nagyon jól látod a dolgokat.

@G. Nagy László:
Egyébként érdekes módon a szélsőségesen baloldaliak társadalmi nézetei épp a te fafejű nézeteidhez álltak közelebb, de hát még mindig nem szakadtál el attól, hogy baloldalinak nevezz minden társadalmi ideológiai szempontból inkább liberálisnak tekinthető nézetet.

A cikkhez:
Ami a homoszexualitást illeti, a homoszexualitást tiltó vallások az emberiség történetének egészét nézve eléggé későn jelentek meg. Tipikus leegyszerűsítése az evolúciónak, mivel egyrészt evolúciós szempontból holt mindegy, hogy te örökíted azokat a géneket, vagy közvetve a testvéred, rokonaid. Nyilván te nagyobb százalékát adod tovább a génállományodnak, ha magad szaporodsz, ám főleg nehéz időkben nagyon sokat segít egy hím egyed, aki nem konkurál a genetikailag hozzá közel álló hímekkel, illetve a hozzá genetikailag közel álló nőstényeket is segíteni tudja. Egy k stratégista fajnál meg eleve nem csak szaporodni kell, hanem a gyerekeket fel is kell tudni nevelni, hogy életképesekké válhassanak. Másrészt mivel nagyon sok állatfajnál megjelenik a homoszexualitás, holott a kétneműség nagyon régóta jelen van az állatvilágban, ezért nem kell feltételeznünk, hogy ez a tulajdonság konvergálna a nulla gyakorisághoz. Az evolúció nem zárja ki, hogy vannak tulajdonságok, amelyek ugyan elvileg hátrányt okoznak a szaporodásban, a gyakoriságuk mégis evolúciós léptékben is egy konstans érték körül mozog. Harmadrészt a családtagot segítő elmélet mellett egy másik elmélet, hogy a homoszexualitást okozó gének más, előnyös tulajdonságokért is felelősek lehetnek, és ezek nem váltak szét. Képzeld el úgy, hogy aki hordozza ezeket a géneket, de a homoszexualitás szempontjából recesszíven, az mondjuk jobb a csajozásban. Vagy valami másban, ami miatt közvetve mégiscsak jobb a szaporodásban, életképes utódok felnevelésében.

Ha pedig a homoszexualitás nem tiltása esetében is fenn tudott maradni a homoszexualitás, illetve nem csökkent az aránya jelentős mértékben, akkor attól függően, hogy melyik általam felsorolt tényező a súlyosabb ok, egyáltalán nem biztos, hogy a vallások tiltása növelné a homoszexualitás arányát.

G. Nagy László 2021.01.06. 20:11:17

@Zabalint: Alapvetően nincs komoly vitám azokkal. amit írsz.

"egy másik elmélet, hogy a homoszexualitást okozó gének más, előnyös tulajdonságokért is felelősek lehetnek, és ezek nem váltak szét. Képzeld el úgy, hogy aki hordozza ezeket a géneket, de a homoszexualitás szempontjából recesszíven, az mondjuk jobb a csajozásban"

Számomra ez a legérdekesebb. ez az a szempont, amelyre nem gondoltam - a többit, amit írsz, gyakran emlegetjük. Ez már csak azért is igaz lehet, mert valószínűleg nem egyetlen gén, hanem kifejezetten géncsoportok felelnek a homoszexuális irányultságért, vagyis simán összekapcsolódhatnak a kódolt tulajdonságok.

"a homoszexualitást tiltó vallások az emberiség történetének egészét nézve eléggé későn jelentek meg"

Ez így van, négy-ötezer év eltörpül százezer évhez képest. Viszont az írott történelmünk kb. ott indul, ahol az ábrahámi vallások. Ki tudja, azelőtt mi volt. Egyébként is: a szóban forgó bekezdés csak példa a a replikátorok egymásra hatására - s mint ilyen, korrekt példa; illetve találgatás a jövőre nézve - nem több, mint vékonyka vitaalap.

Glokta 2021.01.07. 11:47:22

@G. Nagy László: "Annak a szociológiának, amely alapvetően balos műfaj, hiszen a papíron semleges tudományágat belengi, átjárja az az ideológiai felfogás, mely szerint az egyén boldogulása elsősorban a környezetén múlik. Ez már önmagában végtelenül idegen tőlem. "
Az a baj ezzel, hogy statisztikailag nézve igazuk van - legalábbis a környezet, legfőképpen a családi háttér és a kultúra az egyik legfőbb faktor a sikerességben.

Persze az intelligencia is közrejátszik (a szegényebbek IQ-ja is alacsonyabb), de ha ezt a hatást ki akarod szűrni, akkor elég megvizsgálni szétválasztott testvérpárokat - ahol a pár egyik tagját egy jómódú, értelmiségi családban nevelték fel, míg a másikat mélyszegénységben vagy állami gondozásban - és azt fogod találni, hogy a jobb környezetben felnőtt gyerek jóval többre jut az esetek túlnyomó többségében.

Szóval a szociológusok azon alapvetése, hogy a környezet az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) faktor az egyén boldogulása szempontjából, az lehet hogy inkább baloldali alapvetésnek tűnik, de ez lényegtelen, ha egész egyszerűen igaz.

Ami már sokkal vitathatóbb szociológiai álláspont és tényleg balos alapvetésnek tűnik, az az, hogy egyes kultúrák, szubkultúrák, nemek (bár inkább gender studies témája), rasszok (statisztikai értelmben vett) sikeressége közti különbség alapvetően diszkrimináció, kiközösítés eredménye és nem a családi (pl. a fekete családok jóval nagyobb része egyszülős), kulturális (mondjuk a zsidóknál vagy az ázsiaiaknál az oktatásra jellemzően nagyobb hangsúlyt fektetnek) és genetikai faktorok (pl. férfiak és nők különböző intelligenciaeloszlása) a meghatározók.

szemet 2021.01.07. 14:56:26

@Glokta: " már sokkal vitathatóbb szociológiai álláspont és tényleg balos alapvetésnek tűnik... és genetikai faktorok"

"és nem a genetikai faktorok" - akadtad írni?

Ha igen: A nature-nurture is egy természettudományos bal-jobb tengelytől független ténykérdés. Aminek felderítését szintén a kontrollált kísérletek megvalósíthatatlansága okozza (egypetéjű ikrek erőszakos szétválsztása mondjuk...).

Ezért döntenek ideológiai alapon sokan, intellektuális őszinteség helyett, ami a: nem tudjuk, keveset tudunk róla, stb... vonalon mozogna

Klasszikus liberalizmus eszmetörténeti érdekesség, hogy amúgy azt az elméletet, hogy az embert 100%-ban a környezete határozza meg nem másnak köszönhetjük mint: TTHHEE www.google.hu/search?q=Father+of+Liberalism

Szóval aki itt klasszikus liberálisozik, annak a fenti pont érdekes, és amúgy ideológiailag logikus is: Nyilván a genetikai meghatározottság elutasítása állna legközelebb a teljes egyéni szabadság lehetőségének ideáljához.

szemet 2021.01.07. 15:03:03

@Glokta: Ok közben sikerült értelmeznem a mondatod... Vegyük a hozzászólásomat attól függetlennek inkább...

szemet 2021.01.07. 15:22:09

@Glokta: Konrétan a hozzászólásodhoz.

"...alapvetően diszkrimináció, kiközösítés eredménye és nem a családi (pl. a fekete családok jóval nagyobb része egyszülős), kulturális..."

Itt pl. szerintem minden komolyan vehető szociológiai kutatás ami a diszkriminációról szól, fel szokta vetni a a családi/egyéni hátteret mint kontroll változókat. (anyagi helyzet, lakóhely, szülők iskolai végzettsége, sőt akár: IQ pontszám stb...) Ha ennek eredménye az, hogy még nagyban azonos környezeti háttér esetén is hátrányban vannak a feketék a fehérekhez képest, akkor annak egy részét nem feltétlenül irracionális hipotéziskén a rasszizmus számlájára írni.

> pl. férfiak és nők különböző intelligenciaeloszlása

Itt pl. érdekes konkrét adat, hogy akadémiai teljesítményben az elmúlt évtizedben a nők mennyire beelőzték a férfiakat a fejlett országokban. USAban már PhD szinten is abszolút női többség van (nálunk talán meg csak felsőoktatási végzettség szintig, de ami késik nem múlik...).

Mekkora volt a női PhDk aránya mondjuk 80 éve? Ennyi idő alatt a genetika valszeg szinte semmit sem változott, a társadalom viszont mégis gyökeresen a fordítottjára billentette a mérleget.

szemet 2021.01.07. 15:31:08

PhD:

Itt látszik hogy nőtt a nők aránya 1970től.

www.amacad.org/humanities-indicators/higher-education/gender-distribution-advanced-degrees-humanities#31634

2015ig megy itt még 49.x%ig jut az összesített, de emlékszem hírről, hogy azóta 50% feletti, az előző kommentet ezen emlékeim alapján írtam. De ha nem az is lényegtelen, a fontos a trend itt, ami világosan leolvasható és az is evidens, hogy a viszonylag stabil genetikai háttér kb. 0 okozatiságot tudhatna ennyi idő alatt felmutatni.

G. Nagy László 2021.01.07. 17:56:02

@Glokta:

"elég megvizsgálni szétválasztott testvérpárokat - ahol a pár egyik tagját egy jómódú, értelmiségi családban nevelték fel, míg a másikat mélyszegénységben vagy állami gondozásban - és azt fogod találni, hogy a jobb környezetben felnőtt gyerek jóval többre jut az esetek túlnyomó többségében."

Ez nyilvánvaló, de itt a génfaktort változatlanul hagytad, csak a környezetet változtattad meg. Most végezd el ugyanezt a kísérletet úgy, hogy egy 130-as IQ-val bíró gyereket költöztess rossz környezetbe, s a 85-ös IQ-jú landoljon professzoréknál. Mi lesz az eredmény?

G. Nagy László 2021.01.07. 18:04:04

@szemet:

"Szóval aki itt klasszikus liberálisozik, annak a fenti pont érdekes, és amúgy ideológiailag logikus is: Nyilván a genetikai meghatározottság elutasítása állna legközelebb a teljes egyéni szabadság lehetőségének ideáljához."

Ne haragudj, de ez egyszerűen hamis gondolkodás. A klasszikus liberális tiszteli a tényeket, s nem vágyvezérelten érvel. A genetikánk ALAPVETŐEN meghatároz minket. Nem csupán a külsőnket és a szellemi képességeinket, de ezer olyan ösztönt is, amelyet a mai baloldal ideológiai alapon tagad. A szabadságunknak nem abból kell fakadnia, hogy megtagadjuk a genetikai korlátainkat és 150 centisen is magasugrónak jelentkezünk. A szabadságunk fő forrása az, ha olyan társadalmat teremtünk, amelyben nem korlátozzuk egymást felesleges faszságokkal. A genetikánk mindenképp korlátokat jelent, még a legjobbaknak is.

szemet 2021.01.07. 20:08:01

@G. Nagy László: Offtopic már. De Locke védelmében annyit, hogy amennyire tudom a tabula rasa inkább egy szűk területre vonatkozik: a világról szóló propozícionális tudásra (amit mondjuk kijelentő mondatokkal megfogalmazhatsz), nem pedig képesség jellegű tudásra (tudok biciklizni, síelni, meg tudok jegyezni egy egész könyvet egyszeri olvasásra, tudok énekelni, és fejben 6 jegyű számokat szorozni, vagy mondjuk pók vagyok és szimmetrikus hálót szövök, méhecske vagyok és hatszögletű viaszcellákat épitek stb.. - ez ugye mind nem a világra referáló kijelentő mondatban átadható tényjellegű tudás hanem képesség)

Az üres papírlap mérete, meg hogy milyen gyorsan lehet ráírni (képességek) más tészta mint a ráírt mondatok.

Van-e a való világról velünk született (nem képesség jellegű) tudás, ami nem az empíriából ered? Asszem ez a locki kérdés lényege és amennyire tudom ezen még mindig vitatkoznak a filozófusok, nem lezárult vita.

Zabalint 2021.01.13. 18:53:54

@G. Nagy László:
A sporthasonlatok ezen a téren azért rosszak, mert ott önmagában az élsport csak egy első lehet fogalmából ered hogy maximálisan kiélezve az edzést már igencsak sokat számítanak a genetikai tényezők. Ha teljesen átlagos genetikájú gyereket célzottan arra készítenénk, hogy 30 évesen a lehető legjobb maratont fussa, és mindent megadnának neki, amit a világ legjobbjainak, reálisnak gondolom, hogy 2:10-es ideje lenne, amivel nem sokra menne a genetikailag is szuper világklasszisokhoz képest, de ugyanez nem sportban, hanem valamely szellemi munkában, ha arra kondícionálnád, nem lenne sziszifuszi felkészítés, hiszen ott nem a legjobbat keresi a piac. Ahogy sehol sem az élsporton kívül.

A mért IQ-ról meg annyit, hogy még olyan dolgoktól is függ, hogy egy csoporttal elhitették, hogy okosak, a másikkal, hogy buták, a következő teszten az előbbiek jobban, az utóbbiak rosszabbul teljesítettek a korábbiakhoz képest. Akkor képzeld el, hogy mennyit számíthat a nevelés, a környezet, az oktatás. Valószínűleg nem lesz a genetikailag rossz mentális képességekkel születettből professzor, de sokkal több különbségért felelős a környezet, mint ahogy te elképzeled. Ahogy amúgy a magasság is, valószínűleg te is sokkal magasabb vagy nagyszüleidnél.

Zabalint 2021.01.13. 18:56:00

@G. Nagy László:
De egyébként egyetértek, hogy a genetika, mint tényező nem elhanyagolható, de amit te csinálsz, az meg túlzottan genetikai alapon történő megítélése az emberek képességeinek. Igazából evolúciós léptékben a legbutább és a legokosabb emberek között is kicsi a különbség genetikailag. Amely következtetéseket levonsz belőle, azt pedig a liberálisok (a te újkomcsi nyelvedben: balosok) joggal nevezik rasszizmusnak.

G. Nagy László 2021.01.13. 19:48:43

@Zabalint:

"de amit te csinálsz, az meg túlzottan genetikai alapon történő megítélése az emberek képességeinek."

A magam részéről csupán igyekszem realista lenni. A legtöbb posztom pont arról szól, hogy mindegy, mit hoztunk magunkkal, genetikai, vagy szocializációs örökséget, szarni rá, hozzuk ki belőle a legtöbbet! Ez szerintem kifejezetten pozitív és dicséretes hozzáállás.

" Igazából evolúciós léptékben a legbutább és a legokosabb emberek között is kicsi a különbség genetikailag."

Mit jelent a kicsi? Az IQ nemigen fejleszthető, szinte teljes egészében genetikailag kódolt. 70 alatt fogyatékosnak számít az ember, 140 fölött meg kiemelkedőnek. Ez szerintem brutális szakadék.

"Amely következtetéseket levonsz belőle, azt pedig a liberálisok (a te újkomcsi nyelvedben: balosok) joggal nevezik rasszizmusnak."

Ezt nem is értem. Ha egy arra szakosodott intézet éves szinten felmérést készít, melynek eredménye szerint a japánok átlagos IQ-ja az elmúlt harminc évben változatlanul 110, a peruiaké pedig ugyancsak 30 éve folyamatosan 90, ennek közlése rasszizmus? (A neomarxisták szerint az, de te nem vagy az.)

IGe. · http://istenteszt.blog.hu/ 2021.01.16. 10:39:26

Pont arról szól a Trükkös Mém, Túl Richard Dawkinson című könyvem, hogy a memetikai zombiság gyógyítható.

IGe. · http://istenteszt.blog.hu/ 2021.01.16. 11:42:23

@IGe.:

Két évtized és több kidobott és elvetett változat kellett hozzá, hogy ez a tudományos publikáció megszülethessen. Tehát ez elsősorban nem is kereskedelmi termék. Először csak egy békésebb és hazugságoktól mentesebb világ elérése lett volna a remélt eredmény, de úgy érzem ennél is sokkal jelentősebb lett. Új dimenziókat adhat az agykutatásnak és a pszichológiának is. ... de ezt már meghagyom a területen nálam sokkal jártasabb szakembereknek. - Legyetek Önálló Egyéniségek ez a fő üzenetem és szabaduljatok meg az agyi élősködő mémjeitektől!

www.libri.hu/konyv/ige__.trukkos-mem-tul-richard-dawkinson.html

G. Nagy László 2021.01.16. 12:48:53

@IGe.: Izgalmasan hangzik. Jól látom, hogy csak E-book formában elérhető? Hagyományos, nyomtatott verzió nem létezik?

"Legyetek Önálló Egyéniségek ez a fő üzenetem és szabaduljatok meg az agyi élősködő mémjeitektől!"

Ebben abszolút hasonlóan gondolkodunk. Susan Blackmore - akinek munkásságát, mint kiderült, sokkal jobban ismered nálam - nem biztos, hogy osztaná ezt a gondolatot. Ő a mémek tanulmányozása során eljutott odáig, hogy önálló egyéniség és szabad akarat nem is létezik. a saját világát belelátva megpróbálta levezetni a buddhizmust a memetikából. Ez is egy izgalmas vonal, ám a magam részéről inkább Csíkszentmihályival és veled értek egyet.

IGe. · http://istenteszt.blog.hu/ 2021.01.17. 11:15:44

@G. Nagy László:
Készült előtte más címmel és borítóval és kevesebb tartalommal egy próbanyomtatás, amit kutatóhelyeknek osztottam szét főként.
vilagnezet.blog.hu/2019/10/10/ivan_gabor_ige_konyve_tul_richard_dawkinson

Az a helyzet, hogy a memetika a filozófiához hasonlóan tele van áltudományos és használhatatlan és hasztalan elvekkel és van olyan része is ami értelmes és használható. Majdnem minden memetikával foglalkozó embert személyesen is ismerek, de minimum levelezek vele. A legtöbben leálltak a témával, mert csalódtak benne, Susan Blackmore is ezek egyike. Őt elértem tehát és mivel pszichlógiát is tanult közel is állnak az elveink. Dawkins viszont nem sikerült még elérnek és ennek főként az az oka, hogy túlnőttem rajta és a memetikában olyat alkottam, ami szerint az ateizmus is egy áltudomány, ráadásul egy trükkös vallási mém. Érthető, hogy kerül ezért, meg a hívei is, meg az ateisták is. Pedig igaz és bizonyított is amit itt leírtam. Lásd:
vilagnezet.blog.hu/2012/11/20/ateistak_jellemzo_dogmai

Ja Susan Blacmore csak a buddhizmus egy ágát a ZENT próbálta magyarázni és vannak is jó gondolatok a könyvében, de sok butaság is.

Az a lényeg, hogy a memetika és a memetikusok egy időben túltolták a biciklit és már volt tudományos szaklapjuk is, de még sem sikerült nekik az egyértelmű áttörés. Megrekedtek átmeneti állapotban a tudomány és áltudományosság határán. AZ én könyvem, csak a memetika egy speciális területével foglakozik, de azt bizonyítja hogy működik, értelmes és van értelme benne további kutatásoknak is. Ez pedig a vakcina mémek. Immun memetika.

IGe. · http://istenteszt.blog.hu/ 2021.01.17. 11:18:10

@G. Nagy László:

Ja itt a beleolvasásnál a legegyszerűbben elolvashatod az első fejezetet és a második kb harmadát és ha megveszed, akár mobilra is felkerülhet és felolvasó programmal hallgatni is lehet:

dibook.hu/konyv/trukkos-mem

vilagnezet.blog.hu · https://vilagnezet.blog.hu 2021.01.17. 18:14:35

@G. Nagy László:

A második fejezet fenn van, majdnem azonos szöveggel a blogomban is, tehát azt meg itt tudod befejezni. Amúgy 12 fejezetből áll.

Ateisták teisták agyának Isten tartalma?
vilagnezet.blog.hu/2018/11/07/ateistak_teistak_agyanak_isten_tartalma

Amennyiben elolvasod esetleg a teljes könyvemet és van kedved velem társalogni memetika témában, amit esetleg a blogodba felteszel és én meg + figyelmet és olvasókat terelek rá. --- állok elébe.
süti beállítások módosítása