A Partizán az elmúlt héten Gyurcsány Ferencet látta vendégül, aki a nyolcvanperces interjú során világossá tette: nélküle - amíg világ a világ - nem létezhet hazai belpolitika.
"A Demokratikus Koalíció az ellenzék közepe" - szögezte le Fletó több ízben is, én azonban a legkevésbé sem értem, mire jó ez a béna modorosság. A beszélgetés során a fő téma mindvégig az, hogy a DK az egyetlen valamirevaló, önállóan is életképes párt a baloldalon. Miért nem lehet hát nyíltan kimondani, hogy "a Demokratikus Koalíció az ellenzék vezető ereje"? Semmi értelme e szégyenlősködésnek, már csak azért sem, mert e finomkodó pozicionálás abszolút hamis. Politikai értelemben a mérsékelt irányzatokat szoktuk középre sorolni. A DK azonban semmilyen szempontból sem mérsékelt. Gyurcsány pártja idehaza az egyetlen, amely nyíltan képviseli a nyugati progresszió minden őrületét, s mint ilyen, a lehető legszélsőségesebb.
Persze nem csak Fletó finomkodott, de - ahogyan Puzsérék is szóvá tették az Önkényes Mérvadóban -, Gulyás Marci is kerülte, hogy kínos kérdésekkel bombázza az egykori miniszterelnököt. Az egész interjú amolyan kedélyes csevegéssé silányult, melynek egyetlen küldetése, hogy a DK-t kormányzóképesnek, Gyurcsányt pedig emberarcú, szerethető politikusnak láttassa. Ez abszolút működött, néhol még én is - aki végigüvöltöztem 2006 őszét - azon kaptam magam, hogy már-már szimpatizálok ezzel az emberrel. Azt az egyet mindenképpen el kell ismerni, hogy Fletó ügyesen játssza a szerepét. A nyolcvan perc során több olyan kérdés is terítékre kerül, ahol elismeri (apró) tévedéseit. Ez még akkor is emberinek hat, ha a lényeges témákat - őszödi beszéd, rendőri brutalitás, majd ezek után is görcsös ragaszkodása a miniszterelnöki székhez - nem is érintik. Hitem szerint Orbánnak lenne mit tanulnia: az ő imidzsének is jót tenne, ha néha elismerné: ebben, meg ebben tévedett.
"Az árnyékkormánnyal, Klárával, szerintem egy nagyon szép dolgot csinálunk. A reményt teremtettük meg, hogy van választás." - áradozik Ferenc testvér, miközben mindannyian érezzük, hogy ez valami rossz vicc. Összeáll tizennyolc Gyurcsány-rajongó - részben ismeretlenek, részben ezerszer elkoptatottak -, akik majd elbábozzák, hogy ők is részt vesznek az ország vezetésében... Tényleg ők jelentik a reményt? Elég elkeseredett lehet, akinek igen. Fél évvel ezelőtt parlamenti választásokat tartottunk, amelyen az ellenzék csúfosan leszerepelt. Sokak számára vált világossá egyszer s mindenkorra, hogy Fletó olyan átok a baloldalon, akivel lehetetlen nyerni; aki még a legvadabb Orbán-gyűlölők egy részét is eltántorítja a kormányváltás gondolatától. Erre ő a saját szedett-vedett csapatát jelöli meg alternatívaként... tényleg szánalmas. Gyurcsány igazi álmodozó. Gulyás Marcinak kifejti: jelenleg egymillió szavazójuk van, s ez a szám tavaszra eléri a másfél milliót is. Már a kiinduló érték is totál alaptalan, nincs az a közvélemény-kutatás, mely csupán megközelítőleg is alátámasztaná.
"Ma elsősorban az a feladatunk, hogy egy erős állam jó minőségű szolgáltatást nyújtson egészségügyben, oktatásban, szociális helyzetben. (...) Bernie Sanders mondott egy szöveget két hónappal ezelőtt; azt mondja, hogy háromszázötvenszer annyit keresnek az amerikai cégek vezetői, mint az átlag munkások. El kell tőlük venni a pénzt!" Ez tiszta és egyenes beszéd. Ha valakinek bejön ez az erősen balos tempó, annak adekvát választás lehet a DK. No de azoknak, akik a szabadságban és a piaci működésben hisznek, vajon mitől jelent ez vonzóbb alternatívát a Fidesznél?
Gyurcsány beszél arról is, hogy mára kiszeretett Karácsony Gergőből, s már nem alapértelmezett, hogy a jövőben támogatni fogja főpolgármesteri törekvéseit. Ez persze érthető, hiszen az előválasztás során Karigeri volt az, aki - MZP javára visszalépve - kiütötte Dobrevet a nyeregből. A személyes bizalomvesztés elégséges érv, nem is értem, miért kell ilyeneket mondani: "A főpolgármester vezeti a szabadság városát az önkénnyel szemben. A főpolgármester ezt a politikai lehetőséget, hogy egy politikai közösséget megszervezzen az önkény kormányával szemben, jól használja, vagy sem. A főpolgármesternek az a dolga, hogy felújítsa a Blaha Lujza teret, és legyen biciklisáv az Üllői úton, vagy az a dolga, hogy megszervezi, a legszabadabb magyar város közösségét az önkénnyel szemben? Ez a dilemma." Bevallom, én évtizedek óta abban a tévedésben élek, hogy egy önkormányzat elsődleges feladata az adott település infrastruktúrájának, közlekedésének üzemeltetése, menedzselése. Karácsonnyal is az a fő gondom, hogy mindezt elhanyagolja. Most kiderül, hogy nem is ez a dolga, sokkal inkább politikai feladatai volnának egy nagyváros élén??? Teljes szerepzavar. Arra mindenesetre választ kapunk, hogy miért válik élhetetlenné csaknem minden világváros, amelyet baloldali polgármester vezet.
Fletónak azért van stílusérzéke, így a legdemagógabb mondatait a végére hagyja: "Én azt gondolom, hogy a halálába rohan valójában az ország az Orbánékkal. Erre nincs út." Ennél üresebb és hamisabb frázist aligha mondhatna egy bukott kormányfő, miután ellenfele - válságból válságba csöppenve - immáron a negyedik kétharmadot könyvelhette el. "Én mit tudok ajánlani egy harmincéves vidéki könyvelőnek? Azt tudom ajánlani, hogy holnaptól nem lesz megbízása, ha kiderül, hogy a DK-ban politizál." Tényleg ilyen világban élnénk? Nem így látom. Volt olyan totál balos könyvelőm, akivel tíz éven át vitatkoztunk politikáról, miközben remekül dolgoztunk együtt. A mostani könyvelőm pártállásáról pedig fogalmam sincsen... "Egy ötvenéves művezető az meg van ijedve." Tényleg ilyen megfélemlítésben él az ország? Olyanról bőséggel hallottam már, hogy multinacionális vállalati környezetben ajánlatos pozitívan viszonyulni a progresszív ideológia különböző őrültségeihez. Olyat is, hogy az állami alkalmazott tanárok - minden félelem nélkül - sztrájkolnak, tüntetnek, s folyamatosan a kormány ellen hergelik a diákságot és a szülőket. De bevallom, ez nekem új, hogy a piaci szféra fizikai munkásai a kormánytól rettegnének. "Amit az Orbán csinál, az össze fog dőlni." Én pedig ezzel szemben azt gondolom, hogy éppen az a progresszív ideológia fog darabokra hullani, amelyet a nyugati baloldal és az őket majmoló DK képvisel. Majd meglátjuk, kinek lesz igaza.
"Az a szörnyű, nézve a magyar ellenzéket, hogy ez a nagy varangy az ellenzék közepén egyre hízik; a DK egyre erősebb és erősebb lesz." - jegyzi meg Magyar Dávid az Önkényes Mérvadóban. Hogy ez a varangy meddig tud hízni, egyelőre még a jövő zenéje. Ami viszont bizonyos: sokat elárul a hazai ellenzék állapotáról, hogy a kormányváltást sürgetők - minden választási kudarc ellenére - még mindig a DK-t tartják a legkompetensebb csapatnak, s talán az egyetlen valódi alternatívának. Orbán tényleg hátradőlhet.
