téveszmék

téveszmék

"Ha a pénz nem volna, sok kevély elmúlna"

2023. január 02. - G. Nagy László

penz.jpg

 

Vagyunk páran olyan perverzek, hogy néhanap beszélgetésbe kezdünk echte kommunistákkal. Még az is előfordul, hogy szélsőbalos gondolkodók írásait böngésszük. Három visszatérő elemmel minden esetben találkozni fogunk. Az első, hogy nem Marx tévedett, csak valahogy a gyakorlat csúszott félre mindig. (Az nem zavarja őket, hogy százból százszor vérfürdő és gazdasági katasztrófa lett a vége. Az elmélet azért biztosan frankó...) A második, hogy a kommunizmus nem jelent önkényuralmat, létezhet erőszakmentes verziója is. (Persze fogalmuk sincs, hogyan jöhet létre ilyen. Azt is elfelejtik, hogy már maga Marx is proletárdiktatúrát hirdetett, mert tudta, hogy nincs más út e beteg világhoz.) A harmadik, rendre megjelenő teória az, hogy a pénz az oka minden bajnak - ahogyan Pál apostol írja: "minden rossznak gyökere a pénz szerelme" -, így a jövő eszményi világát a pénz nélküli társadalom jelenti majd. Érdemes eljátszani a gondolattal.

 

Képzeljük el, hogy egy világméretű katasztrófát követően - legyen ez globális pénzügyi válság; valamennyi devizára kiterjedő hiperinfláció, hatalmas meteorit becsapódása vagy akár atomháború - fizetőeszközeink totálisan elértéktelenednek. A különböző bankjegyek hulladékként hevernek az utcán, valahogy úgy, ahogy a pengő 1946 nyarán. Az emberiség ettől még létezni fog tovább, pontosan ugyanazokkal a szükségletekkel, mint eleddig. A civilizáció romjain is újraindul majd a termelés - azon a legmagasabb technológiai színvonalon, amely a tragédia után fennmarad. És pontosan úgy, ahogyan minden társadalomban az elmúlt tízezer év során, ezzel együtt a kereskedelem is megjelenik. Valójában ez az, ami a lényeg, a pénz csupán eszköz az árucseréhez. A történelem során számtalan dolgot használtak már fizetőeszközként: állatbőröket, sót, nemesfémeket stb. Ha tippelnem kéne, úgy e rémálomból felriadó emberiség is első körben az aranyat venné elő. Az is előfordulhat persze, hogy valamiféle barter-rendszert alakítanánk ki. Kijelölnénk mondjuk az egykilós kenyér értékét alapegységnek, s innentől kezdve ehhez mérnénk mindent. Valószínűleg még nevet is adnánk a gyereknek, fantáziadús mozaikszót alkotva hívhatnánk mondjuk úgy: kike. A hentes eldöntené, hogy hány kikéért kínál egy kiló marhafelsálat, az ügyvéd pedig az óradíját határozná meg ily módon. Elismervényeket adnák egymásnak, s hamar létrejönne a bank, amely - némi jutalék fejében - ezeket koordinálná. Akárhogy is: ahol árucsere történik, ott - a legtöbb esetben - természetes módon azonnal megjelenik valamiféle fizetőeszköz is. 

 

A kommunista álmodozók mindig erőszakmentes világmegváltásról fantáziálnak. Tudjuk, hogy ez színtiszta illúzió: a termelés, a kereskedelem, illetve a pénz a semmiből is ki fog nőni, ha hagyják. Ha a központi hatalom a termelés, vagy a kereskedelem szintjén lép be a rendszerbe. úgy máris megérkeztünk a tervgazdasághoz, melyet immáron volt szerencsénk kipróbálni: ez maga a tragédia, ez maga a nyomor. És nem csupán a gyakorlat szintjén, már az elméleti közgazdaságtan is - különösen az osztrák iskola - számos alapvető és aligha vitatható okot ismer, amiért ez a modell működésképtelen. E ponton játsszunk el azzal a szürreális gondolattal, hogy az állam nem szól bele a különböző gazdasági szektorok működésébe, csupán a pénzhasználatot tiltja. Ez körülbelül olyan lenne, mintha büntetendő volna a hosszmértékek alkalmazása. A központi hatalom rendeletben tiltaná a mérőszalagok, colstokok, vonalzók forgalmazását és használatát. Nehézkessé válna ugyan az életünk, ám a fejünkből lehetetlen volna kiverni azt az alapvető és praktikus igényt, hogy tudni szeretnénk: befér-e a szekrény a sarokba, vagy épp elég hosszú-e a zakó ujja. Nem esnék kétségbe, valószínűleg hamar visszatérnénk a láb és a hüvelyk használatára, mert létezni azért valahogy muszáj. Ez a rövid fantáziajáték egyetlen célt szolgált: bemutatni, hogy önmagában a pénz fogalmának kiiktatása lehetetlen. Ez csakis a teljes kommunizmus, a totális tervgazdaság bevezetésével (visszahozásával) lehetséges. A jelenkor ideológiai ámokfutói kizárólag azért használják a "pénz nélküli társadalom" kifejezést, mert a "százszor megbukott, véres szocializmus" nem tűnik igazán vonzónak - pedig e kettő egy és ugyanaz.

 

A fenti gondolatmenet jegyében az álmodozókat is két csoportra oszthatjuk. Az egyik tábor a romantikus ábrándokat kergetőké. Eszményképük a természeti ember. Előszeretettel hivatkoznak azokra a primitív népekre, amelyek a mai napig nem használnak semmiféle fizetőeszközt: a janomami indiánokra, a szudáni nyimangokra, Pápua egyes törzseire, vagy épp az Amazonas mentén élő awa indiánokra. "Összességében a készpénz nélküli társadalmakban élő törzsek köztudottan a családot és a barátokat tekintik legnagyobb gazdagságuknak. Minél nagyobb a család és a baráti kör, annál gazdagabb vagy." - állítja Martina Advaney, a Youth Time Magazin újságírója. Ezzel a megközelítéssel mindössze három probléma adódik. Először is: ki az az ütődött, aki a civilizáció nyújtotta kényelmet és biztonságot önként és dalolva lecserélné egy nagyságrendekkel szegényesebb létformára? Másodszor: igaz ugyan, hogy a széles szociális kapcsolatrendszernél semmi sem ér többet, no de ehhez a legkevésbé sem kell kiköltözni a dzsungelbe. Egy többmilliós nagyvárosban ugyanúgy számtalan barátra lelhetünk. Harmadszor, és témánk szempontjából ez a leglényegesebb: a felsorolt népek is folytatnak kereskedelmi tevékenységet, csak fizetőeszköz közbeiktatása nélkül, szimpla cserével. Ez a világ tehát mindössze technológiai színvonalát tekintve különbözik a fejlett kapitalizmustól, nem elvi alapjaiban. Ez a struktúra is lehetővé teszi, hogy a tehetségesebb és szorgalmasabb egyének, falvak, törzsek egyre gazdagabbá váljanak, s idővel elinduljanak a civilizáció útján, vagyonfelhalmozással, iparosítással, pénzhasználattal. Számos olyan esetet ismerünk, amikor romantikus álmodozók otthagyják a várost és kiköltöznek a semmibe - jurtát állítanak, vagy lakókocsiban élnek a kaland, vagy épp a mókuskerékből való kizökkenés kedvéért. Így tett a brit közgazdász, Mark Boyle is, aki tapasztalatait a Pénz nélküli ember című könyvében foglalta össze. A Pénz nélküli élet már Heidemarie Schwermer pszichoterapeuta műve, aki élete utolsó szakaszában - tizenöt éven át - egyáltalán nem használt semmiféle fizetőeszközt. Ezek ugyan érdekes kihívások, ám - hasonlóan a primitív törzsi létezéshez - nem nyújtanak valódi alternatívát nyolcmilliárd földlakó számára.

 

Az álmodozók radikálisabb csoportja felismeri, hogy önmagában a pénz megszüntetése nem jelent megoldást, hiszen vagy cserekereskedelemmel működő, primitív létformát, vagy virtuális pénzhelyettesítők megjelenését eredményezi. Az előbbi jóval alacsonyabb életszínvonalat hoz, az utóbbi pedig egy bankjegyek nélküli, de lényegében a mostanival mindenben megegyező, a meglévő civilizációs problémákat továbbörökítő világot szülne. A forradalmár lelkülettel megáldottak pontosan tudják, hogy nem a pénz a lényeges elem, hanem a magántulajdon és az üzlet. Ebből fakadóan visszatérnek a gyökerekhez és újfent meghirdetik a világkommunizmust, még ha némiképp át is csomagolják. Jacque Fresco, a 2017-ben elhunyt amerikai tudományfilozófus, a Vénusz Projekt alapítója például erőforrás-alapú gazdaságnak keresztelte el Marx újra felfedezett tanait. "A világ olyan technológiai szintet ért el, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljesen önfenntartó közösségeket építsünk az egész világon, amelyek optimális kialakításuk mellett nemcsak elképzelhetetlenül magas szintű bőséget biztosítanak minden lakos számára, de a közösségben a közös cél sokkal nagyobb értelmet nyer. Az erőforrás-alapú gazdaságban minden áru és szolgáltatás valamennyi ember számára elérhető, anélkül, hogy pénzváltásra, hitelre, barterre vagy bármilyen más eszközre lenne szükség." Milyen jól hangzik mindez, mondhatnánk, amíg el nem érünk a kulcsmondathoz: "Ennek elérése érdekében az összes erőforrást a Föld minden lakójának közös örökségévé kell nyilvánítani." Vagyis nyíltan ki kell rabolni mindenkit, akinek bármiféle tulajdona van. Vonzó perspektíva... "A profit motivációja nélkül az egyének a közösségen belül természetes módon fordítják energiájukat az infrastruktúra hatékony karbantartására, a problémamegoldás és az innováció irányába a kollektív jólét érdekében, mivel a közösség boldogságát és jólétét természetesen azonosítják a saját boldogságukkal és jólétükkel." Ez annyira hamis, álszent és ezerszer megcáfolt tézis, hogy még maga Vlagyimir Iljics Lenin sem hinné el. Bevallom, egy kissé mindig csalódott vagyok, amikor valaki azzal indít, hogy kitalálta a tutit, aztán pillanatokon belül kiderül, hogy már megint Marx ösvényére tévedtünk. Ugyanez a helyzet Anitra Nelson esetében is, aki a nemrég megjelent Postcapitalist Strategy című könyvében keresi a jövő megoldásait. "Az én érvem az, hogy valójában meg kell változtatnunk társadalmunk működését. Ennek önmagában egy olyan mozgalomnak kell lennie, amely magában foglalja a termelés és a csere módozatainak kidolgozását. Ahelyett, hogy magántulajdonunk lenne, a Földet köztulajdonnak kell tekintenünk, ami megadja nekünk a közös kormányzás szabadságát." A szerző e ponton két dolgot is elárul: egyfelől azt, hogy tisztán kommunista (rém)álmokat dédelget, másrészt hogy ezen túlmenően semmiféle épkézláb gondolata sincs. Régi jó szokás szerint megkülönböztet pénzben kifejezett és valódi értéket, mintha ténylegesen létezne ilyen differencia, s mintha nem az arrogancia csúcsa volna az a világlátás, mely szerint ő maga jobban tudja mindenki másnál, mi mennyit ér. (Természetesen a klasszikus feminista narratíva jelenik meg: a nők alulfizetettek, az asszonyok háztartásban végzett munkája pedig egyenesen ellenérték nélküli. Persze a lelke mélyén Anitra Nelson is tudja, hogy minden nő olyan férjet kap, amilyet érdemel, s hogy a házimunka megosztása is megállapodás kérdése, de azért imád társadalmi problémát és erőszakot vizionálni mindenhová.) A szerző látszólag a bolygóért aggódik, ám hamar kiderül: ez csupán átlátszó ürügy arra, hogy neomarxista húrokat pengethessen. Ő is megszüli a maga művi kifejezését: gondoskodás alapú gazdaságról beszél. A fogalom magyarázata különösen jellemző: "Mélyfeminista vagy ökofeminista szemszögből nézve gazdaságunk holisztikus megközelítése." Jól hangzó üresség, semmi egyéb.

 

Pénz nélküli társadalom, erőforrás-alapú gazdaság, gondoskodás alapú gazdaság, big reset... Ne hagyjuk megtéveszteni magunkat, közel kétszáz esztendeje ugyanaz a szörny kopogtat. Most még csak álruhát sem húzott. Ezek a radikális őrültek mind olyanok, mint a barbár sebész, aki még egy bokaficamot is amputálással kezelne. Bármilyen társadalmi problémát észlelnek, gondolkodás nélkül vágják rá: kommunizmus a megoldás! El sem gondolkodnak azon, hogy létezhetnek egyéb gyógymódok is. Többségük az ökológiai aggodalommal indít, melyre logikus volna azt mondani, hogy minden pusztítás árát az azt okozókkal kell megfizettetni. Bizonyára drágább lesz ezáltal a repülés, a tengeri hajózás, vagy épp a marhahús, ám ettől még a piacgazdaság piacgazdaság marad. A második gondjuk, hogy feléljük erőforrásainkat. A kérdés csak az, mi ezzel a probléma? Ami elfogy, az elfogy. Majd a jövő generációi kitalálnak új technológiákat. A harmadik, örök toposz a gazdasági egyenlőtlenség. Csupán arról feledkeznek el, hogy a kapitalizmus eleddig kivétel nélkül minden népet felemelt (még ha nem is mindenkit ugyanolyan mértékben), míg a szocialista tervgazdaság - ugyancsak kivétel nélkül - mindenütt nyomort szült. De persze próbáljuk ki százegyedszer is, hátha most sikerül...

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr6118010594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

baalint1 2023.01.09. 12:54:59

@kiskutyafule:
Pont az a lényeg, hogy baromi nehéz becsapni az emberi szexualitást.

baalint1 2023.01.09. 12:56:35

@kiskutyafule:
És teszel még egy lépést, máris feltalálod a prostitúciót...

2023.01.09. 15:13:54

@baalint1:
Akkor úgy látom, vissza az eredeti koncepcióhoz, a párhuzamos univerzum elmélet szerint, Minden amit el tudunk képzelni, és amit nem az mind létezik.
Vagyis nem lehet kizárni az elképzelést semmilyen szinten.

Mivel pl a jövő nem jósolható meg, max egy igen lokalizált esetben akkor is nagyon rövid amit előre látunk, így kizárni sem lehet semmilyen opciót....
Ha meg nem lehet kizárni, akkor egyértelműen van rá lehetőség.

baalint1 2023.01.09. 18:37:55

@kiskutyafule:
Nem, mert logikailag inkonzisztens dolgokat is el tudok képzelni, ami nem létezhet semmiféle párhuzamos univerzumban.

Másrészt irreleváns, hogy mi van egy párhuzamos univerzumban, tekintve hogy ebben az univerzumban, ebben a bolygón az emberi természet adott, teljesen mindegy hogy egy más természetű intelligens élőlény hogyan működne.

2023.01.10. 02:57:35

@baalint1:
Logikai hibák nem azt jelentik hogy nem létezhet, hanem azt, hogy az ember ahogyan képes megérteni dolgokat az nem fedi le az objektív valóságot.
Lásd fény részecske hullám termesztése, elve ellentmondás logikaiszinten mégis így működik, a kvantum világban körbe nézni.

Azt nem is akarom említeni, az elmúlt 4000 évben hány ellentmondás és annak megoldás jött létre.... Érted fejlődik a világ, hiába gondolod te konstansnak.

2023.01.10. 08:33:41

@baalint1:
csak ugye a skandinávok viszonylagos egyenlőséget hirdetnek. azt, hogy a bankigazgató gyereke egy iskolába jár a gyogyósokkal. a finnek csináltak egy szocialista körzetesítést. és minden körzetben van egy általános iskola. amelyik jól fel van szerelve. és odajárnak a körzetben élők gyerekei. és minden iskola nagyjából egyforma.

errefelé a 80-as években csináltak egy ilyen mintaiskolát. túl azon, hogy volt uszodája, kézilabdázásra is alkalmas tornaterme, az iskola melletti játszótéren pl. szánkódombot építettek. a hatalmas könyvtáron túl az iskolának volt saját színházterme. delta mozi. az elképzelés az volt, hogy a művészet mellett tudományos ismeretterjesztés is lesz az iskolában. fullosan fel volt szerelve. nyilván a kor technológiai fejlettségi szintjén. amit a szocialista ipar előállított. úgy hívták: "nevelési központ".

a rendszerváltók egyöntetűen azt mondják, hogy ez túl drága. és most a ballibek azt mondják, hogy legyen "finn iskola". ez a finn iskola. a szocialista "nevelési központ".

baalint1 2023.01.10. 15:23:30

@kiskutyafule:
Attól, hogy valami ismerethiány miatt van ami ellentmond az általunk felállított modelleknek, még nem jelenti azt, hogy bármi lehetséges.

baalint1 2023.01.10. 15:30:18

@cvsvrs:
A szegények gyerekeinek is járó magas színvonalú közoktatás fontos a társadalmi mobilitáshoz, mert társadalmi mobilitás hiányában verseny sincs. Ez nem kommunista egyenlősdi, az viszont az lenne, ha pl. a gyengébben teljesítő diákok is ugyanolyan jegyeket kapnának, mint a jobbak.

Amellett, hogy a finn oktatási rendszerben nem csak ez jó, hanem maga a módszertan, a hozzáállás, az hogy tanárként dolgozni presztízs és nem lenézett, de a gyerekekkel sem megutáltatni akarják a tanulást, azért nem ugyanaz, ha valahol építenek egy mintaiskolát, de máshol meg nem ruháznak be ugyanarra, mint amikor minden állami iskola színvonalas.

2023.01.10. 17:55:04

@baalint1

Az ellenkezőjét sem lehet kizárni.

Mivel Mindent le lehet fordítani információra, van egy egyszerű gondolat kísérlet.
Az agy működése nem sért fizikai törvényt miközben jelenleg lehetetlen dolgot képzel el vagy tárol el, ha lehetetlen lenne akkor nem lehetne gondolni rá/emléket képezni róla, hiszen az sértené a fizika törvényeit.

baalint1 2023.01.10. 18:36:50

Pl. el tudsz képzelni olyat, hogy a tizes számrendszerben természetes számokkal, a matematika axiómáival, alapfogalmaival 1 + 1 = 3, de ettől még az állítás hamis. Attól, hogy el tudod képzelni, még nem lesz lehetséges. És ez esetben nem jöhetsz az alternatív univerzumokkal, mert konkrétan egy rögzített axióma rendszeren belül vizsgáltunk egy állítást.

2023.01.11. 00:02:50

@baalint1:
Fizikai létre tudod-e hívni az 1+1=3?

Különben nem Eukledeszi alapokon akár 10-es szamrendszerben is elképzelhető...

2023.01.11. 03:44:48

@baalint1:
Különben 1+1=3 létezik hiszen leírtam ide.... Ahogyan a √-1 is, sőt nagyon hasznos a fizikai világban.... Nézd egy paradoxon ami létezik és még hasznos is...

2023.01.11. 09:45:41

@baalint1:
nem tudom, hogy te éltél-e a kádár rendszerben és láttál-e közelről kommunistát. szó nem volt arról, hogy a rosszul teljesítő jobb jegyet kapjon. legfeljebb arról, hogy a párttitkár gyereke kapjon jobb jegyet.

az általánosban a párttitkár gyereke az osztályba járt. ha őt feleltették és nem tudott válaszolni, akkor "ceruzás egyest" kapott. amit következő órán kijavíthatott. ezzel az előnnyel indult. és nyolcadik félévkor "csupa ötöst" írtak az ellenőrzőjébe. akármelyik középiskolába felvették. ez a kommunista "egyenlőtlenesdi".

a finn iskola a kommunista egyenlősdi. a szocialista kultúra alapja a körzetesítés. és ezek után minden szocialista körzetben épült egy művelődési, oktatási, nevelési központ. aki azt mondja, hogy vezessük be a finn iskolát az lényegében azt mondja, hogy vezessük vissza a kádárizmust. az nem feltétlen rossz.

a debreceni "finn iskolához" (nevelési központnak nevezték) tartozott mini színházterem, ami egyben "delta mozi" tudományos ismeretterjesztő filmvetítésekkel. ezen a képen láthatod a régi szocialista üléseket, függönyt, stb. kis színpad és vetítővászon.
static.civishir.hu/ci/2015/05/tn4-66576_orig_ujkert-2015-05-06-130520.jpg
ez a szocialista mozigépészet.
www.dehir.hu/upload/images/wp_cikkek/2021/delta_mozi_video.jpg

a rendszerváltás alapvetése az volt, hogy a mozi az piac. amerikában is így van. úgy jön létre hollywood. ha egy mozi nem tudja magát fenntartani a jegybevételből, akkor be kell zárni. nem azt mondták, hogy szocialista körzetben maradjon meg egy mozi. ha szovjet típusú gépészettel, akkor azzal. hanem az volt elképzelés, hogy ezt is, mint mindent piacosítani kell. szabad piacivá kell tenni. mert hogy ez a liberális kapitalizmus.

a "baloldal" hazugsága az, hogy ez lesz jó a szegényeknek. mert hogy a nemzetközi nagytőke olyan jólétet teremt, ami majd a legszegényebbeket is felemeli. francokat. a szegényeknek a kádárizmus volt a jó. és a "jobboldal" hazugsága az, hogy ugyanazt a nemzeti nagytőkésekkel teremtik meg. nyilván nem. ha valaki szegénypolitikát akar, akkor annak vissza kell térnie a késő kádár korhoz.

2023.01.11. 09:59:10

@baalint1:
egy debreceni mozi. a "vörös" meteor.
2.bp.blogspot.com/-zreGdiRYFvg/VVWjTqxQXWI/AAAAAAAAAvc/UFbbJZyFr0o/s1600/10313395_907641492631981_2816130988664184373_n.jpg
nem tudta kigazdálkodni "bruce willis és denzel washington szükségállapot" című filmjének vetítési költségét ezért bezárták. az mszp-szdsz lerombolta. azzal a szociálliberalizmus végleg megbukott.
ugyanitt kívül "kárpátia" együttes hirdeti magát. és úgy nyer a fidesz.
1.bp.blogspot.com/-HZrjz2HvsRs/XYGklqzFvDI/AAAAAAAALzs/H-yLzx9qKuQ5KvtWRrgM_HrKYt6vKYKHACLcBGAsYHQ/s1600/metefohoml.jpg
és ez az épület most valami pünkösdi karizmatikus egyházé, valami hitgyüleketeze. orbán elképzelése, hogy azzal választást nyer. dehogy is. a népnek "vörös" meteor mozi kell. kádárizmus. ami egyébként a horthyfasizmus is egyben. mert az egy régi kertmozi.

az mszp-szdsz is nyilvánvalóan téved, és a fidesz is. csak az utóbbi még nem bukott meg. orbán se érti, hogy mi kell a népnek. csak ő legalább jobban érti, mint gyurcsány. vakok között félszemű a király.

G. Nagy László 2023.01.11. 10:43:42

@baalint1:

"Amellett, hogy a finn oktatási rendszerben nem csak ez jó, hanem maga a módszertan, a hozzáállás, az hogy tanárként dolgozni presztízs és nem lenézett, de a gyerekekkel sem megutáltatni akarják a tanulást"

Abszolút támogatom a finn szisztémát. Szerintem a Fidesz leggyengébb területe az oktatáspolitika, mely alapjaiban szar. Én azonnal kukáznám a porosz-rendszert.

2023.01.11. 11:24:27

@G. Nagy László:
a finn iskolarendszer majdnem ugyanaz, mint a porosz. a finn ideológia szocialista, félkommunista, túlzóan lányos, a porosz nacionalista, félfasiszta, erősen fiús.

a finn iskolában a kisfiúk is vegán ételeket főznek, mosogatnak az iskolai kiskonyhában. kis kötényben kötelező jelleggel. mert az a skandináv étosz. uniszex nevelési elvek. ez a lányoknak inkább kedvez. mert a fiúk rendszerint nem engedik át vezető szerepet a barkácsolásban. a lányok ellenben azt mondják a férjeknek. tényleg fogni akarod a fakanalat? tessék. főzzél. ami elvekben uniszex, az gyakorlatban lányos.

a poroszos iskola katonás. aki nem lép egyszerre nem kap rétest estére alapon szerveződik. amit orbán is szeretne. csak ez nem működik egy többségében nőkből álló pedagóguskarral. és neoliberális fővárosi értelmiséggel. amelyik a militari minden formájától ódzkodik.

a finn iskola olyan, mint amit a régi szot (szakszervezetek országos tanácsa) szervezne. a porosz pedig olyan, mint az mhsz (magyar honvédelmi szövetség). ez utóbbi is létezett a kádár rendszerben. kötelező lőgyakorlatok voltak. kispuskával lányoknak is. egy időben orbán is akart ilyesmit.

baalint1 2023.01.11. 13:58:07

@kiskutyafule:
Nem Euklédeszi alapon már másik axióma rendszer. És nem arról volt szó, hogy le tudod-e írni az állítást, hanem hogy igaz-e. Nem, az adott axióma rendszerben hamis.

baalint1 2023.01.11. 14:07:19

@cvsvrs:
"nem tudom, hogy te éltél-e a kádár rendszerben és láttál-e közelről kommunistát. szó nem volt arról, hogy a rosszul teljesítő jobb jegyet kapjon. legfeljebb arról, hogy a párttitkár gyereke kapjon jobb jegyet."

Ok, de ez hogy jön ide, elméleti felvetés volt, amit írtam, nem a Kádár rendszerről szólt.

Azt próbáltad megmagyarázni, hogy ha az állami oktatásban mindenkinek a gyereke ugyanolyan magas színvonalú oktatást kap, az már valamiféle kommunizmus lenne. Pedig nem, a finnek szociális piacgazdaságban élnek, ami kapitalizmus és nem szocializmus vagy kommunizmus. A mindenkinek járó magas színvonalú oktatás pedig nem egyenlőséget, hanem esélyegyenlőséget teremt.

De ettől függetlenül ha a párttitkár gyereke jobb jegyeket kap, mint a teljesítménye alapján érdemelne, az üti az esélyegyenlőséget. Az is, ha kapitalizmusban a vezérigazgató vagy a nagvállalkozó gyereke.

"a finn iskola a kommunista egyenlősdi. a szocialista kultúra alapja a körzetesítés. és ezek után minden szocialista körzetben épült egy művelődési, oktatási, nevelési központ. aki azt mondja, hogy vezessük be a finn iskolát az lényegében azt mondja, hogy vezessük vissza a kádárizmust. az nem feltétlen rossz."

A szocializmus nem attól volt szocializmus, hogy az iskolák államiak voltak. A legtöbb kapitalista országban is állami a közoktatás nagy része, és sok kapitalista ország törekszik arra, hogy mindenütt színvonalas legyen. Találtál egyetlen közös jellemzőt a finn iskolarendszer és a szocializmus iskolarendszere között, de ettől még majdnem minden másban eltért, az egyik gondolkodásra, problémamegoldásra, érdeklődés kibontakozására neveli a gyerekeket, és a frontális oktatással szemben egyengrangúbbnak kezeli a gyerekeket, a másik ezzel szemben tekintélyelvű, lexikális tudás központú, érdeklődést nem támogató, tananyag visszabüfögését megcélzó rendszer.

Az meg hogy építettek egy mintaiskolát, amit máshol persze nem valósítottak meg, szintén azt jelenti, hogy köze nincs az egésznek a finn modellhez.

Amúgy meg jelenleg a GDP jóval alacsonyabb arányát költjük oktatásra, mint a nyugat-európai országok, mindezt nyilván kisebb GDP/főből, miközben ugye a jövő gazdasága a ma oktatásán alapszik, és ha fel akarnánk zárkózni, relatív többet kellene költenünk, mint akikhez fel akarunk zárkózni...

baalint1 2023.01.11. 14:10:30

@cvsvrs:
A mozi nem ugyanazt jelentette, mikor kevés embernek volt TV-je, nem ugyanazt jelentette mikor sokaknak lett TV-je, és nem ugyanazt jelenti, mikor sokaknak van streaming előfizetése. Nagyon sok régi mozi bezárt, de ennek csak egyik oka volt a plázák multiplex mozijainak a megjelenése, valójában az igény csökkent a mozik iránt, főleg a régi típusúak iránt. A kis mozik közül azok tudtak fennmaradni, amelyek rétegigényt kezdtek kiszolgálni, azaz art mozikká váltak.

baalint1 2023.01.11. 14:14:48

@G. Nagy László:
A Pokorni korszakban még cél volt a kompetencia alapú oktatás, ahogy akkor egyébként kormányokon átívelően ezért dolgoztak az oktatáspolitikusok, még ha sokat hibáztak is.

2010 óta viszont szerves része a kormány programjának ez az oktatáspolitika, amely inkább visszafelé tart a poroszos rendszerbe. El sem lehet képzelni ezzel a kormánnyal a finn rendszer irányába tett oktatási reformot, annyira szembe menne a paternalista szemlélettel. Más is olyan, mint az oktatás, nem valamiféle rossz része a kormányzásnak, csak ennek tartósabbak a negatív következményei még a bolsevik gazdaságpolitikai ámokfutáshoz képest is.

2023.01.11. 15:27:22

@baalint1:
ne viccelj már. a szocialista iskolarendszer is problémamegoldásra nevelt. a pisa felmérésekben magyarország oecd összehasonlításban a középmezőny elején volt. a magyar iskolarendszernél jobban csak a román teljesített. nyugati értékelés szerint a ceausescu féle iskolarendszer volt a legjobb.

baalint1 2023.01.11. 16:04:47

@cvsvrs:
PISA teszt 2000 óta létezik, és az elején sem szerepeltünk jól. Igazából a szövegértési feladatban jutott előrébb Magyarország 2009-re, a többi addig nagyjából stagnált. Ebben szerepe volt, hogy a 2000-es évek oktatási reformjainak fontos része volt a szövegértés fejlesztése, 2005-től része az érettséginek, és nyilván ettől kezdve nagyobb hangsúlyt is kapott a magyar nyelv és irodalom oktatásban.

A magyar eredmények drasztikus hanyatlás a PISA teszteken egyértelműen a 2010-ben kezdődött Orbán rendszer alatt történt. Ebben biztosan szerepe volt annak is, hogy újra a lexikális tudás, poroszos módszerek kerültek előtérbe. Meg annak is, hogy GDP arányosan egyre kevesebbet költ a kormány oktatásra.

De hogy a szocializmus oktatása milyennek számított, azt nehéz megítélni a jelen elvárásai alapján, hiszen az egy természetes folyamat is, hogy ma kevésbé kell előtérbe helyezni a lexikális tudást, és jobban a kompetenciákat, szóval ma sokkal destruktívabb magoltató oktatást építeni, mint akkor volt, mikor sokkal több dolgor kellett fejből tudni, mivel bárminek utánajárni sokkal több idő volt. Akkor kevésbé számított rossznak az az oktatási rendszer, ma viszont rossznak számítana az akkori is, és köze nincs a finn rendszerhez, amely a mai viszonyok között versenyképes.

2023.01.11. 16:16:18

@baalint1:
volt elődje. már a késő kádár korban is oecd összehasonlításban mértek. a kádár rendszerben eleve minden tantárgyból voltak központi felmérő füzetek. és azokat a "nemzetközi" (értsd nyugati) standardok szerint igyekeztek összeállítani.

2023.01.11. 16:36:22

@baalint1:
a szocializmusben volt 1) a tankönyv. elmélet frontális átadása. 2) feladatgyűjtemény. gyakorlat frontális átadása. feleltetés. kétségkívül ezeken volt a hangsúly. ezek mellett létezett 3) munkafüzet. önállóan végzett gyakorlatok. és egyesek akartak üzemlátogatást. kollektív gyakorlat. megismerjék a gyerekek a szocialista termelést. a pedagógusok azt nem szerették. és helyette voltak időnként filmvetítések.

mi az, hogy kompetencia alapú legyen az oktatás? a gyerek többet kísérletezhessen magának fizika vagy kémia órán? vagy szabadon választott művészeti órák legyenek? elvben ez lett volna a reform. hogy ezek kapjanak nagyobb hangsúlyt.

csak egyrészt ilyet nem nagyon akartak a tanárok. másrészt azt mondták, hogy túl sok pénzbe kerülne. és a fakultatív tanrend bevezetésével (kezdetben 1 órát engedtek) kezdett az iskola szétesni. mert miskolczyné azt mondta, hogy őszerinte az irodalom alapja az újságírás. és az újságírás alapja az irodalom. ez volt a nyugat felfogása. ezért mindenki készítsen egy interjút, vagy egy riportot egy létező, vagy egy elképzelt személlyel. történelmi alak is lehet. és az egyik gyerek az edda együttessel készített riportot, a másik a jedi lovagokkal. kondorné azt mondta, hogy az irodalom tanítás célja is a hazafias nevelés. és nem kellene engedni a nyugatos elhajlást.

és azt mondták, hogy akkor ezeket az elemeket a megyei pedagógiai intézet a tanrendbe valahogy emelje be. és hülyeség a fakultáció akkor ha ezt nem koordinálja senki, vagy semmi. amire pesten a liberálisok már akkor is azt mondták, hogy márpedig az oktatást szabaddá kell tenni. ugyanazok a viták folytak 80-as években, mint most. nyugatos vs. hazafias irodalomtanítás. és vidéken voltak még a folklóristák. hogy mindent a népmesékből kell levezetni. mert az a "szerves műveltség". amit a politikai bizottság egy része módszeresen tiltott mondván, hogy túlzó népiesség könnyen az elvezet a nacionalizmusig és az a fasizmusig.

baalint1 2023.01.11. 17:42:46

@cvsvrs:
Voltak korábban is tesztek (nem OECD, annak 96 óta vagyunk tagjai), de a régebbi tesztek lexikálisabbak voltak, ezért volt arculcsapás a 2000-es évek elején arculcsapás a PISA teszt.

2023.01.11. 17:45:41

@baalint1:
tehát az a kérdés, hogy ki mondja meg, hogy mi legyen a kötelező és mi lehet a szabadon választott tananyag. és ezeket ki vagy mi dolgozza ki.

a neoliberális válasz az, hogy ezt a tanár és a diák (ált.iskolában a szülő bevonásával) dönti el. és az iskola felügyeli. és az állam normatív módon finanszírozza. mert hogy minden egyes oktatási intézmény és abban minden oktató autonóm.

a kádár rendszerben gajdicsné évekig levelezett (sikertelenül) a minisztériummal, hogy a magyarország vízrajzának oktatásába emeljék be rakacza víztározót. mert őszerinte ez jelentős. és a neoliberális modellben az van, hogy gajdincsné írjon egy tankönyvet. és abból tanítsa a vízrajzot úgy, ahogy akarja. és a rakaca rendkívüli jelentőségére külön hívja fel a figyelmet. ez az egyik véglet.

és a másik az orbánizmus. gajdicsné most nem is levelezhetne a minisztériummal. mert a rendeleti kormányzás már ezt is felforgatásnak minősítheti. gajdincsné nyilván soros ügynökeként szétverné a közoktatás rendszert.

és egy köztes megoldás az lenne, hogy minden megyében van egy tanító, tanárképző főiskola, pedagógiai intézet. és az a műhely ahol kidolgozhatnak valamilyen alternatív tananyagot.

ezt nem fogadja el a ballib. azt mondják, hogy vármegyét akarsz? az feudalizmus. nehogy már békéscsabán, gyulán találjanak ki akármicsodát. vagy zalaegerszegen. netán nagykanizsán. nehogy már vidéki műhelyek legyenek. hiszen az mta főmunkatársa jóska, béla és tanítványa józsika, béluska a ceu-n. ők nagyon értenek hozzá, világhírű szuperászok. és ezzel szemben egerben találnának ki valamit, vagy székesférvárt, vagy veszprémben. és különben is a vármegye rendszer visszaállítása sárba tiporná az intézményi autonómiát. az egy retrográd világkép. a progresszió az, hogy minden egyén (legyen tanár, vagy diák) maga döntsön. csak az úgy nem közoktatás. hanem magániskola.

a másik véglet, hogy akkor országosan eldöntik és a karmelitából irányítják magyarországot. ahogyan ororoszországot a kreml-ből. a szovjet mellett az amerikai modell sorakozik fel.

baalint1 2023.01.11. 17:51:23

@cvsvrs:
Nem kell nekem magyaráznod a szocializmus oktatását, nem változott meg egyik pillanatról a másikra, hiába kezdtem én tanulni nem sokkal a rendszerváltás után, nagyrészt ezt tapasztaltam, hozzáteszem a mostani diákok is ezt tapasztalják, Orbánék alatt egyre inkább.

Na jó, az üzemlátogatást leszámítva, ami amúgy kellett volna, de nem csak klasszikus értelemben vett üzemekkel, hanem beleértve bármely munkahelyet, mert a legtöbb diáknak fingja nincs hogy működnek az iskolán kívül a dolgok.

"mi az, hogy kompetencia alapú legyen az oktatás? a gyerek többet kísérletezhessen magának fizika vagy kémia órán? vagy szabadon választott művészeti órák legyenek? elvben ez lett volna a reform. hogy ezek kapjanak nagyobb hangsúlyt."

A kompetencia alapú oktatás azt jelenti, hogy elsősorban a képességek fejlesztésére, és nem a lexikális tudás bővítésére koncentrál az oktatás. Ez nem igazán működik poroszos módszerekkel. Ezt sokan fikázzák azon az alapon, hogy mi lesz, ha hiányos lesz a jövő generációjának a műveltsége. Pedig valójában a lexikális tudáson alapuló oktatási rendszer még több tájékozatlan, műveletlen embert termel ki, mert az érettségi után már nem tájékozódnak, művelődnek, ugyanis nem a képességeik fejlődtek ahhoz, hogy a világban tájékozódni tudjanak, hanem száraz ismereteket kaptak, amit nem tudnak alkalmazni, és hála a poroszos módszereknek, nem is érdekli a többségüket.

Amit az irodalomról írsz, ott szerintem nem is a hazafias vs. nyugatias a lényeg. Hanem a kultúrsznobizmus a probléma. Az általános iskolásoknál nem az lenne a legfontosabb, hogy mekkora az irodalmi értéke annak, amit olvasnak, hanem hogy olvassanak, élvezzék az olvasást, és ezzel fejlesszék az olvasási képességeiket. Meg persze a fogalmazási képességeiket is

baalint1 2023.01.11. 17:56:14

@cvsvrs:
Már megint a centralizáció, decentralizáció kérdését hozod előtérbe. Pedig ettől teljesen függetlenül vannak alapvető problémák a magyar oktatási rendszeren, amin nem segítene az sem, ha mást tanulnának Békés megyében és Veszprém megyében.

Mert valójában baromi nagy a közös metszet, amit mindkét helyen el kellene sajátítaniuk, csak épp nem lexikális tudásban, hanem képességekben. Lásd a már említett szövegértés vagy a fogalmazási képesség. De ide tartozik az idegen nyelv, legalább az angol, nyilván az már eltérhet hogy hol melyik másik célszerűbb, ide tartozik az is, hogy prezentálni tudjanak, csapatban tudjanak dolgozni, önállóan meg tudjanak oldani gyakorlati feladatokat, fejlődjön a logikai készségük. Hogy ehhez mondjuk helyi helytörténeti tartalmakat is felhasználjanak, az persze lehet jó, csak ne magoltassák be velük, hogy pl. a 17. században kik voltak Veszprém polgármesterei.

baalint1 2023.01.11. 17:58:37

@cvsvrs:
Megjegyzem még, hogy a 2010-es előtti összes szóba jövő modellben volt lehetőség valamilyen formában helyi dolgok oktatására is. Még az érettségi tételeknél is be volt vezetve, talán azt nem vezették ki azóta, hogy pl. irodalomból 1 vagy 2 tétel kimondottan helyi jelentőségű legyen.

baalint1 2023.01.11. 18:16:07

@cvsvrs:
Ja, erről még eszembe jutott, hogy én speciel azért nem szeretem a túlzott lokálpatriótizmust, mert nem így működik a mai világ, nem is kellene így működnie. Az emberek normális esetben ha kell, ha szeretnének, költöznek. Az EU-ban az is teljesen normális lenne, ha szimplán egyéni vagy karrier okokból egyének vagy családok 5 évig élnek Budapesten, majd 3-at Liszabonban, 6-ot Varsóban. Vagy elmennek más országba egyetemre, harmadikba meg dolgozni. Oda-vissza, tehát nem csak mindenki keletről nyugatra. Ahogy épp alakul, vagy akár kalandvágyból, akár mert az egyik hely szimpatikusabb valakinek, mint a másik.

Magyarországon belül bár világ szinten állítólag nem jó a mobilitás, de azért megjegyzem, viszonylag kevés az az ember, aki sok generáción át kizárólag egy helyhez kötődik. Te gyakran jössz Debrecennel, gondolom debreceni vagy. És akkor úgy adod elő, mint ha teljesen más emberek élnének Debrecenben, mint mondjuk Budapesten vagy Zalaegerszegen.

Nos, én csak dédszüleimig tudom az őseimet, igaz ők speciel mind dunántúliak voltak, de van soproni és környéki, van Vas megye északi részéről, Őrségből és Zalából is. Feleségemnek meg apja Veszprém környéki, de dédszülői ágon van ott Zala és Győr is, anyja nyíregyházi, de ott egyik ágon az ükszülők bécsiek voltak, osztrák és cseh pár valószínűleg. Másik ágon meg volt nyíregyházi tót származás is. Ez amit tudnak, de anyósom végzett családfakutatást magánál és apósomnál is, és fény derült örmény, lengyel ősökre is.

És a jelen meg a jövő? Mi feleségemmel Budapesten élünk, öcsém ugyan Angliában járt egyetemre, de az ott megismertt nagykőrösi feleségével Sopron környékén maradtak, és születtek azóta gyerekeik. Bátyám Budapesten tanult, majd élt Győrben és Veszprémben, végül Stuttgart környékére költözött, somogyi feleségével ott vannak gyerekeik.

Nos, ezek alapján biztos, hogy Sopronban teljesen mást kellett volna tanulnom közismeretből, mint felségemnek Várpalotán és Székesfehérváron. Teljesen máshogy kellene működnie a különböző helyeknek? Biztos, hogy így van? Pl. sporton keresztül az ország minden részéből volt ismerősünk egy időben, abban a kontextusban sokkal jobban meghatározta az embereket a közös hobbi, mint hogy ki hol él az országon belül.

baalint1 2023.01.11. 18:17:30

Ja, az kimaradt, hogy nekem 36 évesen negyedik város Budapest, ahol éltem eddig. Akkor most én budapestiként látom a dolgokat, esetleg soproniként, ahol felnőttem? Mert múltkor nagyon szembeállítottad a debrecenit és a budapestit.

2023.01.11. 18:26:52

@baalint1:
a 80-as években is volt oecd összehasonlítás. és az elsődlegesen valóban a lexikális tudást mérték. ki tudod-e mondani ohm törvényét. és ki tudod-e számolni soros és párhuzamos kapcsolás esetén az eredő ellenállást egy absztakt áramkörben. és ebben a magyar gyerekek viszonylag jól teljesítettek a kádár rendszerben. a románok még jobban.

most is ezt kell tanítani. csak azt mondják, hogy ezt "élményközpontú" módon. a gyerekkel a fizika tanár szerettesse meg az elektronikát, vagy akármit csak ezt nehéz előírni. továbbra is tantervekre, tanmenetre van szükség. és az egy mese, hogy dávid gyula népszerű előadásaiból bármit is megtanul a többség, mert olyan érdekesen magyaráz.

dávid gyula kiváló pedagógus. de nem magyaráz jól. véleményem szerint. mert túlságosan népszerűség hajhász. ha a természettudományból kivesszük a matekot (amit dávid gyula csinál), akkor természetfilizófiát kapunk, hanem népszerű metafizikát. élményközpontú csak nem tanít meg semmire se. a kádár rendszerben csinálták ezt a legjobban. mert akkor nem kellett megfelelni a nézőszámnak, vagy a kattintásnak.

persze ez vitatéma. a kérdés, hogy ezekről a kérdésekről ki vagy mi döntsön. és erre szélső válaszok vannak. az egyik, hogy döntse el a karmelita. a másik meg az, hogy mindenki úgy tanít, ahogy akar. és nehogy már valaki beleszóljon, hogy az eltén mire költik el a pénzt. hiszem az intézmény, a kar, az intézet, a tanszék és abban az oktató személy is autonóm. de ez nem jó. nagyon nem.

mert ez azt mondja, hogy hosszúpályiban is úgy tanítanak ahogy akarnak. és ott nem lesz vegyészet. és létavértesen nem lesz gépészet. csak azért, mert dávid gyula szeret szerepelni. és ő azt akar mondani, amit akar. ezt akarja "intézményesíteni". annak brutális következménye van az ország nagyobb részén.

műhelyek kellenek. műhelymunka. és erre vidéken a megyerendszer tűnik a legalkalmasabbnak. csakhogy azt budapest nem tudja értelmezni. mert az egy idegen közigazgatás. német mintára tankerületek vannak. amit vidéken felülről lehet vezérelni.

mert a vidéki tankerületi központokban nincs fizika tanszék, pedagógiai intézet. csak a megyékben. amire az elte bölcsészei azt mondják, hogy jaj, jaj, vármegye. feudalizmus.

a kultúra szervezésére a megyei tanácsot akarod visszahozni? igen. egész pontosan azt. hiszen az működött viszonylag jól. az képes alulról megszerveződni úgy, hogy van elég pénz. mert mondjuk a megyék iparvállalatai megfinanszíroznák dávid gyulát azzal, hogy az áramlástan előadásán emelje ki a hajdúsági iparművek kiváló termékeit. tegyék ki a molinót. és úgy lesz pénz tudományos ismeretterjésztésre a megyében. a művelődési központokat a megyei tanács felüleli. valakinek felügyelnie kell. megyei kulturális tanácsot is lehet választani.

csak ezt nem fogadja el budapest. se a neoliberálisok (mert a megye úgy még mindig centralizált, hiszen csak az egyén lehet autonóm. közösség nem). és az illiberális nézőpontból az van, hogy így a megyékbe beférkőznének soros ügynökei. és a fizika tanítás nem lenne elég hazafias.

nincs rendezett közigazgatás. és úgy vagy az van, hogy legyen minden individualizált. vagy a másik véglet, hogy legyen országosan kollektivizált.

baalint1 2023.01.11. 18:39:10

@cvsvrs:
"a 80-as években is volt oecd összehasonlítás. és az elsődlegesen valóban a lexikális tudást mérték. ki tudod-e mondani ohm törvényét. és ki tudod-e számolni soros és párhuzamos kapcsolás esetén az eredő ellenállást egy absztakt áramkörben. és ebben a magyar gyerekek viszonylag jól teljesítettek a kádár rendszerben. a románok még jobban."

A PISA teszten viszont nem kell kimondani Ohm törvényét, hanem pl. adnak egy egyszerű áramkört, és megadják a képletet, számold ki az ellenállást. Aki érti és tudja is alkalmazni, attól miért kérjenek mindent szó szerint számon? És ebben a magyar diákok úgy véreztek el, hogy korábban a lexikális teszteken jobbnak számítottak. Nem 3-6 év alatt romlott annyit a magyar oktatás, hanem elavulttá vált az oktatás.

"most is ezt kell tanítani. csak azt mondják, hogy ezt "élményközpontú" módon. a gyerekkel a fizika tanár szerettesse meg az elektronikát, vagy akármit csak ezt nehéz előírni"

Az ugyanazt sem teljesen igaz, de az élményközpontúság nem csak valami marketing bullshitnek kell lennie, hanem teljesen más oktatási módszerekkel. A diákok többsége ma is, 10-20-30-40 éve is csak száraz tananyagként tekintett arra, amit az iskolában tanítottak, amit meg kell tanulni, hogy számonkérjék, és csak keveseknek maradt meg a természetes érdeklődése.

"műhelyek kellenek. műhelymunka. és erre vidéken a megyerendszer tűnik a legalkalmasabbnak"

A megyerendszer totálisan elavult, és minden területen alkalmatlan arra, hogy Budapestnek ellensúlya legyen, sokkal hasznosabb lenne régiók létrehozása. De nem a jelenlegi EU-s régiók, mert pl. Győr inkább Veszprémmel és Fehérvárral egy régió, Zalaegerszeggel semmiképp sem az.

2023.01.11. 18:47:02

@baalint1:

Nincs abszolút igazság semmilyen szinten, max perspektíva.

Le tudom e írni?

Létezik e olyan fizika ami megcáfolja önmagát?
Persze hogy létezik, ezért is van a szingularitás mint szó hogy ezt leírja, pedig logikai szinten nem létezhetne....

Vagyis akkor mi létezik és mi nem?
A gondolat létezik? Fekete lyuk? i létezik ?
Maga az ember is egy logika ön ellentmondás... Mégis létezik.

baalint1 2023.01.11. 18:52:07

@kiskutyafule:
Az ember nem logikai önellentmondás, csak az ismeretienk korlátozottak magunkról, ezért tűnhet így.

Adott axióma rendszerben van olyan, hogy igazság és van olyan hogy hamis állítás. Attól hogy le tudjuk írni a hamist, még nem lesz igaz. A valóság nyilván ehhez képest összetettebb, és a modellünk nem ábrázolja tökéletesen, de ettől még feltételezhetjük, hogy a valóságban sem lehetséges bármi és bárminek az ellenkezője. Ha vannak párhuzamos univerzumok, azoknak lehetséges, hogy eltérő a fizikája, de annak is egy önellentmondás mentes rendszert kell alkotnia, és ezért nem lehetséges bármi.

2023.01.11. 19:42:50

@baalint1:
sopron tipikusan olyan város, amelyik kerületi közigazgatást szeretne. a kerületben csúcs intézményeket. soproni egyetemet. soproni kórházat életmentő műtétekkel. saját nagyszínházat. mindezt 100 ezer emberre. ami a soproni tankerület. annak járási kormányhivatala van. és sopron megyejogú város. na most megye, járás, kerület, mi a szösz sopron. vagy akár debrecen. ugyanez a helyzet. csak itt még a tankerület se esik egybe a választókerülettel.

és ahhoz, hogy tankerületi oktatásról beszélni lehessen a választókerületnek egyházkerületnek is kellene lennie. mert ugye egyházi oktatás van. és valaminek felügyelni kell az alapítványt is. felőlem lehet mondani, hogy ez a középszint legyen a kerület. vagy a régió. ezt kellene eldönteni.

valójában 1 millió emberre lehetne olyan intézményeket építeni ami nyugat-európaihoz mérhető (ahhoz alulról közelítő) ellátást biztosít. 10 millióra, ami amerikai szintűt. abban is csak az állami szintűt. nem a magántőkést. mert annyi pénz közelítőleg sincs az országban, amennyi new york gazdagságához mérhető. és amit még egyes new yorki-ak offshore számlákról lehívhatnak. new york-i tőzsdén van néhány kapitalizálódó óriásvállalat. budapestin az van, amit a kádár vagy az orbán rezsim létrehozott.

tehát vagy az van, hogy akkor fogjon össze az ország. és akkor ugye felülről vezérelt rendszer lesz. mert 10 milliós egységállamban kell mindenból 1 csúcs intézményt szervezni. simán lehetne az is, hogy csak 1 állami egyetem van. ezt a lovász lászló féle koncepció. az összes mta elnök azt mondta, hogy van 1 kutatási hálózat és kész. többre nincs pénz. a debreceni atomki nehogy már a debreceni egyetemhez tartozzon, mert az kell nekik az mta részeként. budapest annyit nem fogad el, hogy ami debrecenben van az legyen debrecen központú. hanem az a válasz, hogy mégis mit akar az a "porfészek". a fideszben is így gondolkodnak. és az mszp-szdsz-ben is.

sopron a régióban a nyugat-dunántúlon semennyire sem lenne önálló. mert maga alá gyűrné győr,, és hasonló pozíciókat követelne magának szombathely, kőszeg, zalaegerszeg és nagykanizsa mint amit sopron kivívott. nyíregyháza se fogadta el, hogy a debreceni egyetem alá rendelődjön. szolnok igen, nyíregyháza azt mondta, hogy ők nagyobbak mint sopron. és ha nekik lehet saját egyetemük, akkor ők is megcsinálják sóstón.

felőlem legyenek kerületi szintű csúcs intézmények az országban (szerintem nem lehet, 100 ezer emberre nem jut elég orvos, tanár, semmiből nem jut felső szinten elég), döntsük el. vagy legyenek városi intézmények. vegyes közigazgatásban. 348 városból szerintem nincs 50 amelyik fent tudná tartani a saját intézményeit.

2023.01.12. 01:00:40

@baalint1:
Amit leírtál, azt jelenti, hogy egy axioma rendszert hozott létre egy korlátot megfigyelő, aki saját működésével sincs tisztában, és ez alapján szabályokat alkotva hiányzó adatok mellett kötelező érvényű kijelentést tesz.

Nem ellentmondás egy kicsit sem

2023.01.12. 06:06:23

@baalint1:
Maga a fekete lyuk egy ön ellentmondás.
Hiszen a fizika megmagyarázza miért létezik, de benne nem érvényesek a fizikai szabályok, vagyis túlmutat rajta.
Ergo meghaladja az axiomákat, és akár ellentmondás is létezhet benne. És ebben az univerzumban adott axiomák mellett....

HypocritSlayer 2023.01.12. 07:10:28

@baalint1:
>>Az is, ha kapitalizmusban a vezérigazgató vagy a nagvállalkozó gyereke.<<

Márpedig ez a jelen valósága, és ez rendszer független.........

HypocritSlayer 2023.01.12. 07:57:01

@baalint1:
>>A kompetencia alapú oktatás azt jelenti, hogy elsősorban a képességek fejlesztésére, és nem a lexikális tudás bővítésére koncentrál az oktatás.<<

Ennek több korlátja is van:

1. Ha szar a pedagógus-anyag, akkor esélytelen
2. Még a Pareto 80/20 -at is "hazavágja" az "új szegmens" megjelenése és egyre növekvő aránya, vagyis a nagyobb gond az "elbaszottak"(SNI-aspergeres, meg egyéb, "védendő állatfajták") megnövekedett mennyisége és "minősége", ráadásul ennek nagy az "erőforrás igénye" és ez azzal is jár, hogy a "jobbak elől" kerül elvonásra az amúgy sem "fényes" erőforrás ......És akkor még a "renitens" és cigó akadályokról nem is beszéltünk.....,
3. A pedagógus "fegyelmezési gondok" meg csak rátesznek erre egy lapáttal, vagyis, hogy őt hogyan "fegyelmezik!" a diákok , szülők, etc......

Amikor oktatásról beszéltek, akkor mindig az "ideálisnak" látott, vélt , kikiáltott "standardot" veszitek(, ami minden résztvevőnek ideális, ez , önmagában paradoxon,) miközben jóformán
a valóságban ezeknek az objektív összetevői sokrétűn és önmagukban probléma forrás, együtt meg eléggé elbaszott katyvasszá válik.....

>> Ez nem igazán működik poroszos módszerekkel.

Viszont ebben is van egy paradoxon, hogy igazán nem a "láblógatós"-"liberális" meg stb. rendszerek szülik meg a "kiválóságokat", nem véletlenül.......
Az iskola és főként az élet valójában nem "welness", hiába engedhetjük meg magunknak, és kontraproduktív.....

>> Ezt sokan fikázzák azon az alapon, hogy mi lesz, ha hiányos lesz a jövő generációjának a műveltsége.<<

Már az.

>>Pedig valójában a lexikális tudáson alapuló oktatási rendszer még több tájékozatlan, műveletlen embert termel ki,<<

Kurvára nem, sőt.....

>> mert az érettségi után már nem tájékozódnak, művelődnek, <<

Kevered a dolgokat és ez gusztustalan, ugyanis ez nem a "rendszer" bűne/hibája, hanem a kibaszottul elcseszett és pelenkázott egyénnek a rohadt felelőssége, de még inkább az elbaszott szüleié......., akik ilyen szarkupacokat voltak képesek "kinevelni".......

>>ugyanis nem a képességeik fejlődtek ahhoz, hogy a világban tájékozódni tudjanak,<<

Kurvára nem akadályozta meg senki abban, hogy megkeresse és fellelje a jelenleg minden platformon elérhető, gyakorlatilag korlátlan információból mindent, amire szüksége van.
Csak egy példa: már meg sem kell keresni a könyvből egy tételt, elég beütni a keresőbe és minimum 10 videóban lesz szájbarágósan elmagyarázva, hogy bámelyik hülye is megérti.....

Az a legnagyobb hibátok, hogy az egyén saját maga felé támasztott (nem létező) igényességét és felelősségét mindenkire ráruházzátok, csak épp marad hópihe és számon kéritek, csak épp a főszereplő fürdik az ártatlanság habjaiban ..........
Ezzel gyakorlatilag le is értékelitek, jogosan, hiszen egy élhetetlen balfasz birkának nem "iránymutatás, vezetés, segítés" kell, hogy kihozz magából a legtöbbet - amire neki nincs igénye, de hátha rá lehetne vennia szentemet, hogy akarja netán:)- hanem az, hogy kinyalják a kicsi, puha seggecskéjét, hogy "boldog és agyatlanul megvalósíthassa" a, izé, "önmagát", miközben azt sem tudja a sok joga közt, hogy mivel üsse el az unalmasan fölöslegessé vált idejét:)

>>hanem száraz ismereteket kaptak, amit nem tudnak alkalmazni, <<

Tetszik, vagy sem, de a "száraz ismeretek" hiánya nagyobb gáz, mint annak tudása.......
Én még nem halottam soha azt a mondatot, hogy: "nézd már, megbukott matekból, fizikából, kémiából, m,agyarból etc...., milyen egy "karakán" és követendő példa,
Vagy, "nézd már fingja nincs logaritmusról, mennyire bátor dolog ez már".......

>> és hála a poroszos módszereknek, nem is érdekli a többségüket.<<

Ez nem a módszerek hibája, hanem az elbaszott egyén felelőssége.........

>>Az általános iskolásoknál nem az lenne a legfontosabb, hogy mekkora az irodalmi értéke annak, amit olvasnak, hanem hogy olvassanak, élvezzék az olvasást, és ezzel fejlesszék az olvasási képességeiket.<<

Csakhogy a "lovat el lehet vinni a folyóhoz, de megitatni, ha nem akar, akkor nem lehet", semmilyen módszerrel, oskolával pedagógussal etc.......

Viszont, fordítva, ha "inni akar", akkor nem nagyon fogod tudni megakadályozni benne.......

Ezt az elbaszott és kifordított szart próbáljátok erőltetni, mert elég gazdagok vagyunk ahhoz,. hogy ezt (is) megengedhessük magunknak......

>>Meg persze a fogalmazási képességeiket is <<

Ami a hiányos "lexikális tudás" (-nak az egyik:) egyenes következménye:)DDDDDD

HypocritSlayer 2023.01.12. 08:15:39

@baalint1:
>>Mert valójában baromi nagy a közös metszet, amit mindkét helyen el kellene sajátítaniuk, csak épp nem lexikális tudásban, hanem képességekben.<<

Csakhogy a "képességek", azok ne olyan dolgok, hogy lehet adni valakinek, vagy elvenni!

Épp ez a lényeg, hogy keveritek a dolgokat aztán meg ezekből hamis következtetést és utána pedig egy hamis ok-okozati láncolatot állítotok fel.......Relativizáljátok az objektív tényeket és azok meglétét hiányát keveritek az ideáikkal, amelyeknek nincs "helyettesítő" "erejük"....

>> Lásd a már említett szövegértés <<

Ez pedig gyakorlás és bizony, egyrészt intelligencia kérdése, másrészt ( lexikális) tudás hiányra vezethető vissza, a gyakorlás hiányára, az olvasottság hiányára, amelyek mind az egyén felellőssége, a tanáré az, hogy segítsen neki abban , hogy ezeket elérje, és megköveteljen tőle a minimumokat.

De , eszet nem adhat neki, motivációt-tüzet sem, ha abban nincs, max "kényszerítheti".....

>>vagy a fogalmazási képesség. <

Ez viszont nagyrészt olvasottság és gyakorlás hiánya.

>>De ide tartozik az idegen nyelv, legalább az angol, nyilván az már eltérhet hogy hol melyik másik célszerűbb,<<

Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás.......

>> ide tartozik az is, hogy prezentálni tudjanak, csapatban tudjanak dolgozni, önállóan meg tudjanak oldani gyakorlati feladatokat, fejlődjön a logikai készségük<<

Pareto, 20% alkalmas ezekre, a többiek meg valahogy elvoltak eddig is, és ez után is ellesznek.....

>>Hogy ehhez mondjuk helyi helytörténeti tartalmakat is felhasználjanak, az persze lehet jó, csak ne magoltassák be velük, hogy pl. a 17. században kik voltak Veszprém polgármesterei.<<

Ha bemagoltatják, nem veszít semmit, max tágul a látóköre, az agy nem egy "tároló" amelynek véges a kapacitása és ha szerinted "értelmetlen dolgokkal töltjük tele, akkor nem mrad hely a sokkal <fontosabbaknak>, hanem épp, hogy egy dinamikusan bővülő hálózat...... , aminek épp az a "halála", ha kevés információt tartalmaz és ráadásul ha már nem is tanul.....

HypocritSlayer 2023.01.12. 09:29:30

@baalint1:
>>Ja, erről még eszembe jutott, hogy én speciel azért nem szeretem a túlzott lokálpatriótizmust, mert nem így működik a mai világ, nem is kellene így működnie. <<

Fogalmazzunk úgy, hogy már nem "kényszerítő erő"........

>>Az emberek normális esetben ha kell, ha szeretnének, költöznek. Az EU-ban az is teljesen normális lenne, ha szimplán egyéni vagy karrier okokból egyének vagy családok 5 évig élnek Budapesten, majd 3-at Liszabonban, 6-ot Varsóban. <<

Csakhogy a valóságban, a "költözködők" 90%-a, ha már legalább 5 évig "kinn volt", az már nem fog haza jönni, csak másik, "idegenbe" költözni, ugyanis új szokásokat vesz fel, ennek ára a korábbi gyökereinek a "megtagadása", a befogadottság iránti igény-vágy erős és determinált....

>>Vagy elmennek más országba egyetemre, harmadikba meg dolgozni. Oda-vissza, tehát nem csak mindenki keletről nyugatra. Ahogy épp alakul, vagy akár kalandvágyból, akár mert az egyik hely szimpatikusabb valakinek, mint a másik.<<

10%-ra igaz, a többi, "asszimilálódik" az idegenbe....

>>Magyarországon belül bár világ szinten állítólag nem jó a mobilitás, de azért megjegyzem, viszonylag kevés az az ember, aki sok generáción át kizárólag egy helyhez kötődik.<<

Országon belül még megmarad az identitás, idegen (nyelv, ország, kultúra) környezetben mindenképpen erodálódik, és egy idő után elvész

baalint1 2023.01.12. 10:58:25

@cvsvrs:
Amit a soproni lokálpatrióták szeretnének, annak jó része nem igazán működőképes, a lakosság nagy része meg egyébként sem lokálpatrióta manapság.

Pl. az egyetemet említetted. Nos, apám egyetemi vezető volt, és ott aztán rengeteg koncepció volt már. Eredetileg egy kicsi szakegyetem volt, miután a bányászat megszűnt a környéken, Erdészeti és Faipari Egyetem volt 1000 fő alatti hallgatószámmal (hogy mikor pont mennyi, nem tudom). Aztán 90-es és 2000-es években egyrészt felduzzasztották az egyetemeket, ennek eredménye lett a közgáz kar, másrészt megindult az egyetem integráció. Ennek lett az eredménye a Nyugat-Magyarországi Egyetem, amely konkurencia harcot vívott a veszprémi Pannon Egyetemmel és a győri Széchenyi Főiskolával, később egyetemmel, hogy melyik mit kebelez be. A NYME megszerezte a mosonmagyaróvári kart, a soproni Benedek Elek Főiskolát és a győri Apáczai Csere János Főiskolát, a fehérvári kar már korábban is hozzájuk tartozott, végül pedig meglepetés volt, hogy a szombathelyi főiskolát nem a PE, hanem a NYME kebelezte be. Így gyakorlatilag volt egy soproni központú, de sok városban lévő egyetem. Szerintem egyáltalán nem volt jó koncepció. Az sem, hogy van vagy 30 közgáz képzés az országban, miközben tömegesen közgazdászokat csak Budapesten alkalmaznak, meg az sem, hogy sok városos egyetemek jöttek létre. Debrecenben annyiban könnyebb volt, hogy ott már helyben volt sok intézmény.

Aztán persze szétszedték az egészet, végül újra Soproni Egyetem lett, csak a helyi karok a Benedekkel együtt. Ez szép és jó lenne, csakhogy közben az Óbudai Egyetem kebelezte be a fehérvári kart, az ELTE a szombathelyi karokat, úgyhogy továbbra is ugyanaz van, csak immár budapesti intézmények terjeszkedtek vidéki városokban is.

Hogy mi a tanulság? Talán semmi. Hogy őszinte legyek, szerintem nem így kellene működnie, de sokan nem örülnének ha az én véleményem szerinti koncepció valósulna meg. Mert az integráció szerintem csak akkor hatékony, ha viszik a képzést is. A Soproni Egyetemnek egy kis szakegyetemnek kellene lennie, és persze lennének városok, ahol megszűnne a felsőoktatás, mert mind nívóban, mind gazdaságosságban fenntarthatatlan. Ha Észak-Nyugat-Dunántúlon lenne egy darab, de színvonalas közgáz kar egyetlen városban, mindegy, hogy az Győr, Veszprém, Szombathely vagy Sopron, az többet érne, mint az hogy mindegyikben van közgáz képzés. Ugyanez igaz az informatikus képzésre is. Ismerősök oktatnak Veszprémben a Műszaki Informatikai Karon, és az van, hogy egyrészt már a BSc létszámokat sem tudják feltölteni, az MSc-n meg vannak tárgyak, amit 2 hallgatónak kell megtartaniuk, mert kevesen vannak és még a BME és ELTE budapesti szabvál tárgykínálathoz képest sokkal szűkebb kínálattal is necces az egész. Az oktatók közül is egyre több mond fel, vannak tárgyak, amiket ahhoz a területhez értő oktató hiánya miatt nem tudnak meghirdetni. És akkor van informatikus képzés Szombathelyen, Sopronban, Győrben, Fehérváron és Dunaújvárosban is. Ja, meg még Nagykanizsán is, ami a veszprémiek képzése. Ha lenne egy nívós képzőhely ezen városok közül egyben, sokkal színvonalasabb képzést lehetne biztosítani, a budapestiekhez hasonló tárgykínálattal, változatos oktatói szakértelemmel. Meg az IT-s cégek is tömörülhetnének oda, nem csak Budapestre. Egyébként Kelet-Magyarországon egy fokkal jobb a helyzet, mert Szeged és Debrecen viszonylag nagy, de még azok is túl elaprózottak.

baalint1 2023.01.12. 10:59:41

@kiskutyafule:
Miért ne érvényesülnének benne a fizika szabályai? A helyzet az, hogy többféle modell van, amelyek egyelőre nem 100%-ban összeegyeztethetőek, épp ezért kutatják ezeket. Az, hogy nincs mindenre válasz, nem azt jelenti, hogy logikai ellentmondások lennének a rendszerben.

2023.01.12. 12:54:18

@baalint1:
jelenleg 4 helyen van orvosképzés magyarországon. budapest, szeged, pécs, debrecen. és 100 orvosból 100 azt mondja, hogy ez így van jól. mert tartani kell a színvonalat. ennél sokkal több képzési központ nem lehet. miközben magyarországon kb. 100 helyen végeznek életmentő műtéteket.

nincs már olyan, hogy ha valaki nagyon beteg, akkor nyíregyházáról vagy szolnokról áthozzák debrecenbe. hátha az egyetemi klinikán egy specialista meg tudja menteni. a betegek döntő többsége a megyei jogú városra van bízva. ha vidéken épül 20 szuperkórház (kiemelt központi, súlyponti, nevezhetjük így is), akkor nem látom be, hogy miért ne lehetne ugyanennyi képzési központ is egyben. nyilván nem lehet egy lépésben 4 helyett 20 helyen orvosképzést indítani. hanem egy évtizedes átmenetben lehet fokról fokra lehet kiterjeszteni.

ha kell, akkor az állam dotálja azt, hogy szegedi orvosprofesszorok költözzenek békéscsabára. épüljenek orvosoknak luxus lakások kecskeméten, vagy szolnokon. 20 habilitált vidéki szuperkórház, amit az állam felügyel.

értem, hogy régió jobb lenne a régió. 10 ezer fős körzetben van alsófokú központ, 100 ezresben középfokú és 1 milliósban felsőfokú. tiszta sor. és 1 milliós nyugat-magyarországi régió elosztja a csúcsszintű feladatokat. 1 milliós nyugat-magyarországi régió győrrel együtt van. és ha győri lennék, akkor azt mondanám, hogy oké, akkor itt épül a regionális szuperkórház, szuper közgáz képzés is legyen győrben, az it szakembert is képezzék itt győrben, a teológust pannonhalmán, és akkor a tanárképzés is legyen már itt a régió központba. képezzen sopron csak faiparost, vagy állatorvost.

egyesített osztrák-magyar sopron-fertő-hanság vármegyének lehet habilitált szuperkórháza az interrégióban. ami ellátja a kismartoni, nagymartonit is. vagy a szombathelyi centrum ellátja a felsőőrit. és ez megfelel a román-magyar szatmárnak, vagy nagyváradnak a keleti oldalon.

és lehet mondani, hogy oké és így a soproni szuperkórház nem vethető össze a bécsival vagy münchenivel. nehogy már erre a szinte lenyomjuk. ne nyomjuk le felőlem. csak akkor meg vigye a medicopter a beteget a regionális centrumba. lehetne az is, hogy a dunántúlnak van egy szuperkórháza veszprémben. legyen ott a csúcsszintű orvosképzés. amire azt mondják, hogy annak pécsett kell lennie. nehogy már kaposvár maga képezzen orvost. hanem egyezzenek meg, hogy az legyen pécsett. a színész meg menjen kaposvárra.

csakhogy a pécsi azt mondtja, hogy ide kell színházi fesztivál, meg dalárda, meg mifene, kaposváron legyen csak egy cukoripari egyetem. abból, vagy akármiből lehet országos központ. nem látom be, hogy miért ne lehetne kaposvárt közgazdászt képezni. nem a multiknak, hanem a megyei kereskedelmi, ipari és agrárkamarának. ne lehetne azt mondani, hogy legyen kaposvári kapsch, kapcsolókat gyárt, it szakemberekkel. és ahhoz tartozik képzési központ. ami ad egy általános it képzés mellett helyi kötődésű szakképzést.

2023.01.12. 13:15:42

@baalint1:
Mi van az akkreditációs korong mögött?
Hivatalosan szingularitás a neve ha jól tudom.

2023.01.12. 13:31:39

@kiskutyafule:
Auto korrekció akkrécios korong.....

2023.01.12. 13:38:21

@baalint1:
csakhogy érthető legyen az egyesített osztrák-magyar sopron-fertő-hanság megye is kb. fél milliós határmegye bécs árnyékában. amit a magyarok hűségesen és hősiesen őriznek. szent istváni hagyomány. meg lehet teretemteni hozzá a jobbos narratívát.

és egyébként balliberális nézőpontból ez megint egy piackonform megoldás. mert a félmilliós miniállam nem olyan nagy, hogy abban egy magánvállalkozás ne nyújthatna alternatívát, vagy kiegészítő szolgáltatásokat. ugyanakkor elég nagy ahhoz, hogy az alapvető ellátást biztosítsa.

debrecenből nézve amúgy lehet régió is, vagy nagyobb egység. tiszántúli vagy kelet-magyarországi központ. a regionális integrációnak nem mutatkoznak az előnyei. mert mit nyer azzal debrecen, hogy van egy szolnoki campusa. és maga alá gyűrhetné nyíregyházát is. csak mit nyer azzal debrecen. és lehet mondani, hogy ott legyen egészségügyi főiskola. és debrecenben orvosi egyetem. vagy ott legyen műszaki főiskola. debrecenben műszaki egyetem. úgy nyíregyházáról csak elszipkázza debrecen akik felülnek a repülőre és mennek münchenbe. maradjon nyíregyházán. és szervezze meg félig kollektivizáltan.

csináljanak finn iskolát nyíregyházán nyíregyházi termékkekel. nyírségi ikeával, legótól eltanult játékiparral, nokiától és az ericssontól eltanult mikroelektronikával, iskolaszámítógéppel, nem kell a világ legjobb számítógépét gyártani ahhoz, hogy pistike megtanuljon programozni és sárika és sanyika sakkozzon sóstón. hanem próbáljanak már valamit maguk összeszerelni, szervizelni. és abban azt nagyrészt fogyasztják, amit megtermelnek.

értem, hogy ez az alapvető probléma, hogy ez szembemegy a nyugatossággal. mindenféle romantikus önellátási kísérlet kudarcba fullad. az iskolát kell félig felszerelniük. a nyíregyházi konzervgyár nagymama lekvárját kenjék a napköziben a vajas kenyérre. azokon a székeken egyék, amit a nyírségi faiparosok gyártottak. és az majd első körben versenyez a soproni faiparral, vagy debreceni konzervgyárral.

ez a késő kádári reformkoncepció újratöltve. és lehet mondani, hogy uramisten, csak azt ne. meg multik se legyenek nagy számban. és legyen olcsó krumpli. de nem kell hozzá nyírségi állam gazdaság, ami a homokban megtermeli a krumplit. nem lesz globálisan versenyképes, a közellátásra azonban alkalmas. legyen ingyen lakáshitel. államosított otp azonban ne legyen. mert az a kommunizmus. mégis hogy oldjuk meg azt, hogy épüljön ingyen lakás a dolgozó népnek. a bank és az építőipari vállalat ne nyerészkedjen.

felőlem lehet mondani, hogy dehogy nem nyerészkedjen. megyerendszer arra is való, hogy lehetnek erősen kollektivizált és gyengén kollektivizált közösségek. valamilyen rendezett közigazgatás legyen, amiben van ellenpróba. lássuk, hogy ezek a nyírségben államosították az otp-t. és mi történt? szanaszét lopták a pénzt urambátyám alapon, vagy mindenki kapott hitelt és rövid úton csődbe ment az egész. vagy az történik, hogy a helyi menedzsment kiválóan vezeti a városi takarékbankot, az állam felügyeli és egy non-profi közösségi bankként hitelez. és kitalálják hozzá a nyírségi passzív házat félkommunista jelleggel, miközben a alkudnak a kofák a vásárcsarnokban.

nem nagyon lehet előre megmondani, hogy ez jó lenne, vagy sem. mindkettőt el tudom képzelni. azt is, hogy simán, vagy legfeljebb kisebb döccenőkkel évtizedes időtávban gondolkodva mindez működik. és azt is, hogy rövid úton, akár egy éven belül összeomlik. és felgyújtják az utcákat.

tuti megoldás szerintem nincsen. a közgazdaságtanból ami univerzális az legfeljebb a matek. a többi mese. mondjuk ezt közgazdászok nem szokták szeretni.

baalint1 2023.01.12. 13:48:52

@cvsvrs:
Nincs kevés orvosi képzés, a gond az, hogy a végzett orvosok jó része elmegy az országból, érthető okokból. Egyébként az orvosi karok küldöldieket is képeznek angolul és németül, ebből élnek meg. Igaza van annak, aki szerint nem kell több helyen orvosi képzés, mert romlana a színvonal, gazdasági és informatikai képzésekben ez meg is történt. Esetleg talán Győrben lehetne még egy. Az, hogy mennyi helyen dolgoznak, nem releváns, a legtöbb egyetemista nem abban a városban helyezkedik el, ahol végzett. De ha lenne 20 orvosi egyetem, akkor az nagyon elaprózná az oktatói, kutatói szakértelmet, márpedig az egyetemeken fontos, hogy tudásközpontok is legyenek, ne csak valamiféle szakmunkásképzők.

Ha a szegedi orvos profeszorok Kecskemétre meg Szolnokra költöznek, akkor Szegeden fognak hiányozni, és sehol sem lesz eléggé nívós a képzés, meg összesen is sokkal több oktatóra lesz szükség.

Dedikáltan oktató kórház egyébként több van, nem csak ebben a 4 városban vannak.

A kaposvári "egyetem" egyébként pont jó példa miért nem jó, ha ennyire szétaprózott a felsőoktatás. Voltak onnan is ismerőseim, nem csak az, hogy a színvonal, de pl. amiket meséltek, hogy EU-s meg állami pénzből átadtak egy új épületet, ami nagyrészt üresen kongott, mert hallgatót persze nem találnak eleget.

Egyébként az észak-dunántúli (azért írom ezt, mert szerintem Dunántúlnak max. 2 régiónak kellene lennie, nem 3-nak) "szuperegyetem" nem feltétlenül evidens, hogy Győrben lenne, mert ugyan gazdaságilag fontos központ, de az egyeteme viszonylag új, és hagyományosan kevésbé nívós, mint a veszprémi és a soproni. De mindegy hogy lenne, az biztos, hogy a kis közgáz képzőknek semmi értelme nincs, mert nem tudod duplikálni a kiváló oktatókat, kutatókat, és az elaprózódott képzés megszervezése is sokkal nehézkesebb, az előbb említett választható tárgyak és szakirányok problémája miatt.

Megjegyzem, én a 2010-es évek közepén PTE-n levelezőn végeztem pénzügy MSc-t, nyilván a levelező szűkebb keresztmetszet, de konkrétan nem indult a 2 szakirány közül az egyik, amit én akartam, választani tárgyat meg összesen 2 alkalommal lehetett 2-2 közül. Ehhez képest most estin tanulok ELTE programtervező informatikus mesterszakon, itt csak estin van 2 szakirány, és mindkét szakirány esetében a tárgyak 70%-a választható, mert mindenre van elég hallgató, érdeklődés alapján lehet tanulni sokfélét. A PTE ha nem lenne Dél-Dunántúlon is még egy rakás gazdasági képzés, közel ilyet tudna biztosítani. Informatikából passz, mert nem ismerem a PTE képzéseit, azt tudom, hogy ott a Pollackon és a TTK-n külön van, bár lehet már áthallgatás van.

baalint1 2023.01.12. 14:03:40

@cvsvrs:
Tisztán piaci alapon még durvább központosítás lenne, mert akár egyetemek, akár egészségügy, akár gazdasági egységek nem fognak a hatékonysághoz túlzottan kicsi területeken tevékenykedni.

Az egészségügybe nem véletlenül nem megyek be, mert ott összetett, milyen ellátásnak kell lennie helyben és mit érdemes központosítani, nem is értek hozzá melyik milyen terület. Mindenesetre pl. az, hogy megszűnt egy rakás helyen a szülészet az elmúlt 10-20 évben, azt problémásnak tartom, hogy egy-egy speciálisabb műtétet csak nagy központi kórházakban végeznek, az meg szükséges, hogy magas legyen a szakmai színvonal és jó a hatékonyság.

De ami a felsőoktatást illeti, szerintem nem akarod megérteni, hogy attól, hogy Sopronban erdész képzés van, nem jelenti azt, hogy csak Sopronban vannak erdőmérnökök. Arról van szó, hogy mondjuk Egerben érettségizik egy középiskolás, aki erdőmérnök akar lenni, akkor elmegy Sopronba egyetemre, ott megtanulja, amit kell, és ez alatt nem csak a tananyagot értem, hanem szakmai kultúrát is, nem beszélve az egyetemi életről, selmeci hagyományokról, aztán ha Egerben akar erdőmérnök lenni, akkor végzés után Egerben elhelyezkedik, persze ha mondjuk valamiért Pécs környékén, akkor ott.

És ugyanez igaz minden más képzésre. Attól, hogy Sopronban nem lenne közgáz képzés, még végezhet valaki Budapesten vagy Pécsen, és Sopronban is lehetne gazdasági szakember a versenyszférában.

Informatikában látom, sok ismerősöm végzett a soproni gazdaságinformatikus képzésen, hogy nem jártak annyira jól vele, mert ugyan egészen jó képzést hozott össze a BME-s Jereb László, aki más oktatókat is hozott a BME-ről, de teljesen más, mikor a faipari karon van egy szűk informatikai képzés, mint amikor egy kiterjedt informatikai szakmai műhely van valahol, ahol rengeteg informatikust képeznek, és a különféle tanszékeknek sokféle kutatási területük van.

2023.01.12. 14:58:09

@baalint1:
A tudás megosztása nem függ az intézmények számától.
A morál az olyan amilyen, azért tart ott MO ahol... persze egyszerűbb kifogást keresni.

Lehet úgy is levest főzni, hogy az üstben 50% fos van és majd arra játszunk, hogy a hagyma elveszi az ízét... meg lehet zöldségből is...
MO az a lényeg hogy 1-1 területen 1 kiskirály Mindent dominál, ezzel lehetetleníti el a többit.
Nézd mindenki akinek ez nem tetszik külföldön lesz sikeres....
Akkor ki a hülye megintcsak?

baalint1 2023.01.12. 15:26:44

@kiskutyafule:
De, önmagában az intézmények elaprózottsága is problémás, sok más probléma mellett. Mondom, leginkább a gazdasági képzéseknél szembetűnő. Ha harmad annyi, de nívósabb vidéki közgáz kar lenne, és nyilván ennek megfelelően egyenként több oktatóval, több hallgatóval, és több kapcsolattal a versenszférával, ami egy nagyobb intézménynél jobban összehozható lenne, az már önmagában növelné a színvonalat.

2023.01.12. 15:31:16

@baalint1:
tegyük fel, hogy valaki 14 éves koráig él egy szabolcsi faluban, egy faluközösségben él és bejár mondjuk nyíregyházára tanulni a krúdy-ba, ami egy elég jó gimi. és 18 éves korára úgy dönt, hogy orvos szeretne lenni. és jelentkezik budapesti sote-ra, szegedre, vagy debrecenbe. felveszik. és letesz egy szakvizsgát 27 évesen. nagy valószínűséggel debrecenből se megy vissza nyíregyházára, nemhogy a szabolcsi faluközösségbe háziorvosnak.

ha az orvost nyíregyházán képzik, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel marad helyben. könnyebben házasodik. vállal gyereket. és még akár a falujában is élhet. bejár nyíregyházára dolgozni. és erre azt mondják, hogy nyíregyházán nem lehet kiképezni orvost. miért ne lehetne? van egy oktató kórház. az orvos a legneccesebb.

te azt mondod, hogy nyíregyháza ne képezzen közgazdászt. miért ne képezzen? szabolcsban nem kell gazdálkodni? vagy nyíregyházán nem lehet it szakembert képezni. miért ne lehetne. azt mondják, hogy mi leszünk a magyar espoo. értem, hogy az helsinki elővárosa. és ha espoo-ban lenne még orvosképzés, meg faipari képzés is az it mellett, akkor az espoo nem lenne világhíres. ahhoz szakosodni kell valamire. és tessék mondani mire? döntsük el, hogy nyíregyházán legyen a világhírű micsoda? mire összpontosítsuk az erőforrásokat? a probléma az, hogy ezt nem döntötte mátyás király, vagy valaki. a szokásos népiességen kívül nem gyökerezett meg szinte semmi a feudalizmusban. és az nem szilárdult meg a gyarmatosító kapitalizmusban. és hiába szállták meg az országot a nácinémetek, a szovjetoroszok azok se építettek ki egy faipari központot, vagy egy műanyaggyárat. és nincs se olaj, se tengeri kikötő, se semmi, ami alapján egyértelműen eldönthető lenne, hogy egy ilyen 100 ezres város és 500 ezres városkörnyék az agráriumon túl mire szakosodjon.

húzzák ki tombolán, vagy hogy oldjuk meg ezt a problémát? és persze ugyanez érvényes békéscsabára. szolnokra, kecskemétre. lehet mondani, hogy miskolc legyen egy nehézipari-jogi egyetemi központ. és közgazdászt képezzék hozzá pécsett?

2023.01.12. 15:32:23

@baalint1:
A nem megfelelő mennyiségű erőforrás nem az intézmények hibája... ok okozati összefüggés.
Ha már ennyi intézmény van annak kell biztosítani az erőforrást, ha nincs erőforrás....azt leírtam miért nincs...

Elnyelte a fekete NER szingularitás

2023.01.12. 15:42:54

@baalint1:
piaci alapon budapesten érdemes tudás ipart építeni. sehol másutt. melyik az a multi, aki hosszú távon bármilyen kutatást, vagy fejlesztést nem budapesti központtal akar létrehozni? az egy mese, hogy majd zalaegerszegen lesznek hadiipari fejlesztések. az düsseldorban lesz. és zalában legfeljebb tesztelnek katonai teherautót, vagy harckocsit.

de ez nem jelenti azt, hogy zalaegerszegen ne lehetne tanítani fizikát, vagy kémiát. vagy harcászatot. miért ne lehetne? legfeljebb nem lesz világhíres. van 20-30 városi/megyei egyetem. és az majd eldől, hogy ebből mi lesz versenyképes. legyen a gépészetnek tanszéke. és majd kiderül, hogy mire mennek vele.

értem persze, hogy ha túlzottan decentralizálunk, akkor szétesik az egész. attól nem kell félni. mert budapest megmarad központnak. nem félnék attól, hogy minden vármegye kapjon egy egyetemet. és ne az legyen, hogy kitömik pénzzel debrecent. és a környékre nem jut semmi. nem kell egy ekkora baszott nagy egyetem debrecenbe. állam az államban. egy 14 karú polip.

baalint1 2023.01.12. 15:44:25

@cvsvrs:
Nem értek egyet, és rengeteg ellenpéldát látok, sok olyan ismerősöm van, aki Pécsen tanult orvosnak vagy gyógyszerésznek, aztán utána hazament a városába vagy falujába. Van pl. soproni is, bár valamiért nemrég győri kórházba ment át, van Balaton-felvidéken praktizáló, Pécsen végzett fiatal orvos ismerősöm, és ott vannak feleségem gyógyszerész évfolyamtársai, akik közül sokan kis zalai, vasi vagy épp somogyi faluban dolgoznak gyógyszertárakban, ahonnan származnak. Meg nyilván ellenpélda is sok van.

De önmagában egyébként eleve nem tudna az összes ott dolgozni, ahol tanult, mert a környéken az egyetem miatt sokan vannak. Másrészt emiatt nyilván magánklinika több van az orvosi karok városaiban, Debrecenben, Szegeden és Pécsen is, de ezen klinikák eleve olyanok, hogy utaznak is miatta a betegek, mert nem sürgősségi ellátásról van szó. Ezzel sincs semmi baj.

De egyébként az is teljesen normális, és van is rá sok példa, hogy valaki A helyen nő fel, B helyen jár egyetemre, C helyen dolgozik, én magam is erre vagyok példa, feleségem is.

Azért nem kellene Nyíregyházán közgazdászokat képezni, mert egyrészt ez eleve egy mesterségesen felduzzasztott valami. Az összes egyetemen és főiskolán látták, hogy normatívát kapnak az államtól, és az olcsóbb képzésekre a költségekhez képest relatív sokat. Így mindenütt létrehozták a gazdasági kart, a végzősök nagy része meg nem is tud helyben elhelyezkedni, vagy csak olyan munkakörben, amihez diploma nem is kellene. Ott van Debrecen közel Nyíregyházához, elmegy egyetemre, aztán utána dönt, hogy hol dolgozik. És ha a kis közgáz képzők nem lennének, Debrecen még színvonalasabb lehetne, akár többféle specializációval, ami egy Nyíregyházáról érkező hallgatónak is jó lehet.

A legjobb lenne piaci alapon, de akkor talán még több helyen megszűnne a képzés. De ha nem piaci alapon, akkor ésszerűen, és nem úgy, hogy akkor mindenhol legyen mindenféle képzés. Teljesen normális volt a felsőoktatásban korábban is, meg világszerte egyáltalán, hogy akár nagyon messzire is elmennek a diákok. Az önállósodásnak is jót tesz.

És ugye ha már itt tartunk, mondtam öcsémet. Ő meg Angliában tanult, azaz 1000+ km-re, míg én 150-re csak. És most ő szüleimtől 20 km-re lakik.

baalint1 2023.01.12. 15:49:15

@kiskutyafule:
Összemosol két különböző dolgot. Az egyik dolog, hogy a felsőoktatás alul van finanszírozva. Egy másik, hogy ha nem lenne alulfinanszírozva sem lesz jó, ha mesterségesen szétaprózod, mert nem minden erőforrás duplikálható, vagy ha igen, akkor a színvonal rovására megy. Pl. egy informatikai karon nem mindegy, hogy pl. mesterséges intelligenciát olyanoktól tanulsz, akik aktívan kutatják, vagy olyanoktól, akiknek csak kiosztották, hogy tanítsák, mert kellett az akkreditációhoz a tárgy.

baalint1 2023.01.12. 15:54:33

@cvsvrs:
Pont az lenne a lényeg, hogy ha a vidéki képzéseket nem 30 féle helyre aprózzuk el, hanem létrejönnének erősebb felsőoktatási központok egy-egy vidéki városban, az már vonzóbb lenne a versenyszférának is. Így az van, hogy informatikai és gazdasági területen is a vidéken végzettek nagy részét elszívja Budapest, hiába végeztek vidéki egyetemen. Ellenben ha csak a Fehérváron, Győrben, Sopronban és Szombathelyen végzettek egy egyetemen végeznének, oda már komolyabb irodákat is megérné létrehozniuk a multiknak, gyakornoki programokat indítanának, meg nemzetközi projekteket hoznának a városba. Aminek komoly gazdasági továbbgyűrűző hatása is lenne a régióra.

2023.01.12. 16:01:13

@baalint1:
a közgazdász azért nem tud elhelyezkedni nyíregyházán mert nincs műszaki képzés, és nincs informatikai képzés mellette. és úgy nem jöhet létre egy nyíregyháza electric company, vagy akármire szükség lenne. ami aztán esetlegesen orvosi műszert gyárt. mert van orvosképzés. és ha van vegyészképzés is, akkor lehet műanyagipar és gyógyászati segédeszköz.

az állam sose mondta azt, hogy felsőoktatásra van X összeg és X/20 kerüljön nyíregyházára és szabolcs megyébe. felveszünk N hallgatót, akkor N/20 tanuljon nyíregyházán. aztán ebből a pénzből mesterséges intelligencia kutatót vesznek, vagy micsodát az legyen az ő dolguk.

2023.01.12. 16:48:30

@baalint1:
mondjuk egy mai hír debrecenben, hogy beszakadt egy úttest. nem kicsit, három sáv és a járda egy ponton félig.
www.dehir.hu/upload/images/galeria/5449/dji_fly_20230112_131536_73_.jpg
miért kell a debreceni egyetem elsődlegesen? azért, hogy működni tudjon a város. tehát elsődlegesen nem azért, hogy a világ, hanem hogy a város problémáit megoldja. ezért áldozzon pénzt erre debrecen.

és persze ha a magasan képzett mérnökök megoldják ezt a problémát, akkor esetleg olyan képzett utászok lesznek, hogy amerikában, vagy kazahisztánban, vagy kínában is ők építenek utat. ukrajnában, a holdon, vagy a marson. a debreceni egyetemnek elsődlegesen debrecen problémáit kell megoldani. és azt kell közösségi finanszírozással működtetni. illetve a debrecen központtal oldja meg a megye problémáit.

azért mi a francért fizessen akárki jóskának, hogy feltaláljon valamit egy multinak. fizessen érte a multi. jóska oldja meg a helyi problémákat helyi pénzből. lokálisan gondolkodni és cselekedni. persze debrecenben ugyanaz a fizika, mint amerikában vagy a holdon. vagy legalább is azt képzeljük. tehát csereszabatos tudása lesz. és ezért az utász mehet a tudásával akárhová.

nem azt állítom, hogy ez az egyetlen nézőpont. hanem azt, hogy ez az elsődleges. nem azért kellene habilitált orvosképzést csinálni 20-30 szuperkórházban, hogy ezzel a világ legjobb orvosait képezzük ki, ehhez 1 centrum kellene, hanem azért, hogy működjön az ország. legyen orvos aki előzetesen látta már az adott műtéti eljárást közelről. betéve tudja, hogy mit kell csinálnia. lexikális tudásra is szüksége lesz, gyakorlati probléma megoldó képességre.

és egy gyakorlatban dolgozó orvoscsoportokba kellenek újak. mert egyesek nyugdíjba mennek, külföldre mennek, vagy időnként aktív korú orvosok is elhaláloznak. elsődlegesen nem az a cél, hogy szuper kutató orvosok legyenek. hanem az, hogy az alapvető ellátás biztosítva legyen. amit az ensz segítségével működik botswana alsón. az magyarországon is elérhető legyen. és ehhez 20-30 habilitált szuperkórházat tudunk fenntartani.

és ha ez stabilan működik, akkor lehet filózni azon, hogy az országos központokat hogyan szórjuk szét. pécsett legyen virológia labor, szegeden szuperlézer. debrecenben nuklerális medicina. és ezeket hálózatosan integrálja budapest.

nem a kutatás az első. hanem az alapműködés.

baalint1 2023.01.12. 16:50:31

@cvsvrs:
De, van informatikai képzés Nyíregyházán. Meg vannak bizonyos mérnök képzések is. Tessék, ezek a képzések vannak:
https://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak/!IntezmenyiOldalak/szervezet.php?szer_id=29&oldal=2&elj=23a

Csak feltételezem, hogy az ott végzett mérnökinformatikus és programtervező informatikus hallgatók nagy része Budapesten helyezkedik el.

Valójában pont az van, hogy majdnem minden képzés van majdnem mindenhol, az elaprózottság miatt nem túlzottan magas színvonalon, nagyrészt helyi munkalehetőségek nélkül. És még Debrecenben sem túlzottan jók a lehetőségek meg Szegeden sem. Ha kevesebb helyen lennének ezek a képzések, akkor lenne ellensúlya Budapestnek, mert az az egyetem vonzaná maga köré a cégeket. Úgy nem működik a dolog, hogy Debrecen, Miskolc mellett Egerben és Nyíregyházán is van informatikus képzés, miközben mindegyiknek a hallgatóinak a nagy része megy Budapestre vagy Nyugat-Európába, akik maradnak, azok pedig nagyrészt diplomát nem igénylő munkakörben dolgoznak.

Akármennyi mesterséges intelligencia kutató pedig nem lesz, hogy minden vidéki egyetemre jusson belőlük. Az emberek nem egyformák, nem lesz mindenkiből mesterséges intelligencia kutatás, emellett ugyanazokra a kutatási pénzekre pályáznak ezek az egyetemek, amiket a jobbak fognak megkapni. Emellett ezek nem magányos tevékenységek, ha sikerül egy jó kutató műhelyt kiépíteni, az vonzani fogja a tehetséges kutatókat, ott segítik egymás munkáját, ami miatt még magasabb lesz a színvonal. Ez nem fog működni úgy, hogy minden kis főiskolán és egyetemen van mindenféle képzés és kutatás, mert úgy mindegyik szar lesz.

Hangsúlyozom, nem tudom milyen a színvonal Nyíregyházán, nem is konkrétan az a lényeg, hanem hogy egyikben sem lesz így igazán magas a színvonal, valószínűleg Nyíregyházára az tanul tovább mérnökinformatikusnak, akinek a DE vagy a BME képzése túl nehéz lenne.

baalint1 2023.01.12. 17:00:21

@cvsvrs:
Eltéveszted az arányokat. Az útkarbantartáshoz nem tömegesen kellenek mérnökök, hanem egy Debrecen méretű város útkarbantartásának megtervezéséhez kell egy kevés mérnök. Most nem fogom megnézni Debrecenben milyen ehhez kapcsolódó képzések vannak, de ha csak a város üzemeltetését nézzük, akkor ehhez nem kell helyben lennie ilyen képzésnek, elég ha hoz a város pár ilyen szakembert. Meg az sem ördögtől való, ha tanulmányi szerződést kötnek néhány máshol tanuló fiatallal.

De egyébként amit írtam, abban pont az a lényeg, hogy Debrecenben legyen egy erős egyetem, magas színvonalú oktatással, és nem kell szétaprózni az Alföldön rengeteg helyre a képzéseket.

És ahhoz, hogy Debrecen fejlődjön, nem elég a saját problémáit megoldani. Most sem csak azt teszi, hiszen ott azért akadnak cégek küldöldi projektekkel is. Ezek hozzák a pénzt, ezek továbbgyűrűznek a helyi gazdaságban is. A BMW gyár is, ha megépül (nem tudom mi van épp vele).

Egyetemi képzés nincs kutatás nélkül, mert az egyetem lényege, hogy azoktól tanuljanak a hallgatók, akiknek mély ismereteik vannak az adott szakterületen. Ehhez pedig kutatók kellenek, akiknek a másik tevékenységük az oktatás.

Az alap működést pedig akkor is biztosítják, ha nincs minden sarkon az adott képzés. Lásd, erdőmérnökből sincs országos hiány, sőt azt mondják az erdészek, kihalásos alapon megy az elhelyezkedés, pedig az országban egyetlen helyen képzik őket, ráadásul az ország egyik szélén. Mégis oda megy az is, aki a másik végéről szeretne erdész lenni. Akkor orvosi képzésből, ami magasan a legdrágább és leginkább szakértelem igényes az oktatói gárda részéről, miért kellene 20, ha így is van 5? Mondom, talán Győrben lehetne még egy, ahol adott a színvonalas oktató kórház, és a prosperáló helyi gazdaság, valamint földrajzilag is az ország azon negyedében nincs orvosi képzés. De többet minek, ha az orvoshiány nem a kevés végzett, hanem az országból elvándorlás miatt van? Meg mellesleg az ápoló hiány miatt, mert rengeteg munkát végeznek el orvosok, amit más országban ápolók végeznek, csak nálunk nagyobb az ápoló hiány, mint az orvoshiány.

alöksz róz 2023.01.12. 17:12:00

@baalint1: "Hangsúlyozom, nem tudom milyen a színvonal Nyíregyházán" - alacsony.

2023.01.12. 17:13:41

@baalint1:
mesterséges intelligenciát lehet tanítani online. elsődlegesen nem azért kell az egyetemet közösségileg fenntartarni, hogy világhírű kutatókat képezzenek. hanem azért, hogy magas szinten fenntartsák azt a földrészletet, amit élők népesség az egyetem intézeteit finanszírozza. és ha mellette még megoldják az emberiség egy eddig megoldatlan problámáját, akkor annak persze nagyon jó dolog.

nem azért kell közfinanszírozásban orvost képzeni, hogy kitalálja az mrns terápiát, vagy valamit, amiről néhány éve még az orvosok egy része se tudta, hogy az micsoda. egy városi egyetemen azért kell orvost képzeni, hogy a városban és a városkörnyéki földeken élő betegeket magas szinten gyógyítsa. és ha közben kipróbálják az mrns terápiát, vagy akármit amit kitalálnak, akkor ellenőrzött módon tehessék meg. és az állam látja a felügyeletet.

ehhez katonákat is kell képezni. akiknek azt mondják, hogy beadjuk ezt az injekciót. patkányokon már működik és most kipróbáljuk egy emberen. és még vírusból is adunk egy kisebb adagot. és megnézzük, hogy mi történik veled. te lesz az első ember, akin kipróbáljuk jóska. mert hogy kell egy első ember. és jóska azt mondja, hogy persze. azért nyomta a fekvőtámaszt, hogy elég erős legyen. és ezért pénzt kap, dicsőséget. előléptetik törzsőrmesternek a tartalékosok között. és ha nem éli túl, akkor az állami biztosító fizet az özvegynek. és a lelkész elmondja, hogy az teremtő egyszülött fiát hogyan áldozta fel azért, hogy megváltsa az embert. és a teológián erre vannak studírozva. a halálkultuszt hirdessék. sajátos öltözékben, hókuszpókusszal, amit rítusnak neveznek.

az egyetem egy egyetemes tudással felvértezett közintézmény.

2023.01.12. 17:21:07

@baalint1:
a kutató központot építse ki a richter, vagy pfizer, vagy akármelyik multi. budapestre azért kell műegyetem, hogy ha új metróvonalat akarnak építeni, új metrókocsikkal, vagy a meglévőt fent akarják tartani, akkor legyen mérnök. vagy repteret, repülőkkel, vagy a bubi biciklit meg tudják tervezni, vagy akármit ami közösségileg működik. annak fenntartását közfinanszírozásban működő egyetem megtámogassa.

aztán ha jóska olyan csoda bringát tervez, amire tokióban is azt mondják, hogy nekik is ilyen kellene, akkor jóskát majd meghívják a tokiói egyetemre, vagy egy japán cégbe és ott elmagyarázza az új típusú mechanikát úgy, hogy a rizsevők tátott szájjal hallgatják.

2023.01.12. 18:04:36

@alöksz róz:
az egy döntés nyíregyházán, hogy a városi és a vidéki közgyűlésben nagy többséggel megszavazzák, hogy az informatikai képzést felfejlesztik. és azt képzelik, hogy sóstóból lesz a magyar espoo. és kitalálják, hogy gyártanak még lego technik klónokat. képeznek nemzetközi jogászt azért, hogy ha a dánok perbe fognák őket, akkor megvédjék magukat. marxista szociológusokat azért, hogy adott esetben a lego helyébe lépjenek. a város játékiparát megteremtsék. és ahhoz kell gépész, mert kell gépsor. kell vegyész. aki tudja, hogy milyen műanyagot kell használni. marxista szociológus mellett antimaxista közgazdász se árt mellé.

az állam dolga annyi, hogy a generál megoldást támogassa. illetve eldöntse hogy kinek, vagy minek legyen egyeteme.

2023.01.12. 18:45:14

@baalint1:
ha valaki orvosnak akar lenni, akkor kötelezően vándorolnia kell az országban.

a csúcsszintű képzés olyan, hogy lehet valaki orvostanhallgató, vagy akármilyen értelmiségi,
akármelyik településen, akár egy zsákfaluban lakva. a megyerendszerben meg ugyebár lehet. mert onnan be tud járni naponta. persze költözhet kollégiumba, albérletbe. nem kell lakóhelyet váltania. hanem az állam odaviszi a különféle képzéseket. és lehet valaki történész nyíregyházán. és nincs az, hogy azt csak az eltén lehet magas szinten tanulni. hanem kell néhány a helyi levéltárba, aki persze olvashat online akármiről, vagy elmehet ungvárra, kassára, vagy akárhová, hogy valamit nyíregyházáról megtudjon.

na most lehet mondani, hogy ezt nem éri meg fenntartani nyíregyházán. vagy hogy majd az ott végzett mérnök megtervez egy felüljárót és az összeomlik. mert fél millió ember kevés ahhoz, hogy egy építész mérnököt kiképezzenek. ha van felüljáró nyíregyházán, akkor esetleg képezzenek olyan mérnököt, aki érti az ahhoz kapcsolódó fizikát, geológiát.

lehet mondani, hogy ez egy hülyeség. mert ha nem a bme képzi ki, akkor nem lesz világhíres. vagy hogy ebből ebből katasztrófa lenne. összeomló ország. ezért persze kell egy magyar királyi közszolgálati egyetem, ami a képzést akkreditálja, kontrollálja és ezeket a városi/megyei egyetemeket hálózatba összekapcsolja. a nyíregyházi hídépítő azt mondja, hogy ööö, ő még csak elméletben tervezett hidat, jobb lenne ha néhány magasabban képzett hidászt is hoznának olyan környékről ahol sok híd van, mert van egy nagyobb folyó. de arra ki lehet képezni, hogy egy vasúti átjárót simán áthidaljon. valószínűleg nem a nyírségi hidászt kérnék fel, hogy építkezzen a dardanellákon. azt majd kiképzik isztambulban a győzedelmes mehmed szultán egyetemen.

és lehet mondani, hogy egy globális hídépítő szakma van és az nem török, vagy magyar, vagy nyíregyházi, hanem csak-ember. csak-ember hídépítők vannak. akik fel vannak vértezve ezzel a különleges szaktudással. nem annyival, hogy ez a szocialista típusterv. ez a vasúti híd kell a mávag szerelvényei fölé. és kicsit igazíthatsz rajta. ahhoz megfelel egy vidéki egyetem is.

és szerintem mostanság ilyenekre van szükség inkább. persze lehet mondani, hogy úgy végleg leszakad magyarország a nyugattól. mert nem lesznek világhírű egyetemeink. csak lenne 20-30 kis központból álló hálózat és 1 integrált egyetem pest-budán. az is megmaradna.

baalint1 2023.01.12. 18:59:47

@cvsvrs:
Az orvosokkal kapcsolatban az a közmegegyezés, hogy még a falusi rendelőben is olyan szakember dolgozzon, aki komoly kutató-oktató szakemberektől tanult. Még egyszer hangsúlyozom, szó sincs arról, hogy amiatt nem mennének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe orvosnak, mert nincs Nyíregyházán orvos képzés, hanem azért nem, mert nagyon sokan eleve külföldre mennek vagy magánklinikára. Telejsen jól működő modell, ha a nyíregyházi orvostanhallgató Debrecenben tanul, majd elhelyezkedik Nyíregyházán. Vagy egy faluban háziorvosnak. Vagy érkezhet Pécsen végzett orvos is, teljesen mindegy. Ez működött is, csak mostanában nem működik, mert megnyíltak a határok, jól viszont nincsenek fizetve az orvosok. Azzal semmit nem érünk, ha elaprózzuk az orvosi képzést.

Az egyetemes tudás fog hiányozni, ha kicsi és alacsony színvonalú helyi intézményekben képezzük a szakembereket.

Ha nem akar elég orvos lenni Nyíregyházán, akkor lehet kiírni ösztöndíjas programot is, fizetni mindent a hallgatónak, hogy cserébe utána Nyíregyházán dolgozzon. Van ilyen más országban is. Az irániak is ezért küldenek Pécsre hallgatókat. Ez sokkal hatékonyabb megoldás, mint mindenhová egy-egy kicsi orvosképzőt helyezni.

Azt meg már korábban írtam, hogy csak a munkaerő kis része kell az adott földrészlet fenntartásához. Ennek finanszírozásához kellenek szakemberek, akik viszont mindegy, hogy a régió peremén vagy a központjában vannak, a lényeg, hogy növeljék a vásárlóerőt a régióban, hogy legyen kinek fenntartani a környezetet, és akkor lesz pénz a fenntartásra is, és szakember is, ha meg tudják fizetni.

Az a baj el vagy tévedve a szintekkel. Ma a gazdaság nagyobb részét nem lehet helyi szinten nézni. Egy egyetemnek nem elég a helyi igényeket kiszolgálni. Én a veszprémi egyetemen végeztem, de soha nem dolgoztam olyan projekten, ami helyi igényeket szolgált volna ki, de olyanokon sem, amik budapesti vagy pécsi igényeket. Globális piacgazdaság van, és a magyar vidéki városok is akkor tudnak versenyképesek lenni, ha nem csak a helyi igényeket elégítik ki.

A metróépítést meg ne úgy képzeld el, hogy majd a BME kiképzi az összes szakembert. Nem, mert az ilyen projektek főmérnökei speciális tudású szakemberek, akikből globálisan kevés van. Ők dolgoznak a 4-es metró projekten, aztán majd dolgoznak egy szófiai, tokiói vagy épp fokvárosi metró vonalon is. Az lenne a tuti, ha ilyen szakemberré bárkinek lenne lehetősége válni, ha tehetsége és motivációja is lenne, nem az hogy elmegy a nyíregyházi főiskolára, és akkor jó lesz úgy a helyi igények szerint, hanem hogy ahová egyetemre megy, legyen az Nyíregyházán, Debrecenben vagy Budapesten, olyan alapokat kap, hogy rajta múlik, de még egy ilyen karrier is benne lehet a jövőjében. Nyilván nem mindenki lesz ilyen, de a többieknek is legyen globális értelemben is versenyképes tudása.

baalint1 2023.01.12. 19:02:49

@cvsvrs:
Tökmindegy, hogy így döntenek, mert nem lesz új Szilícium völgy Nyíregyházán, mert van 20 másik magyar város, ahol informatikus képzést indítottak, de megfelelő számú és nagy tudású oktatóból nincs annyi, hogy mindegyiknek legyen, hallgatóból sincs elég ennyi helyre, főleg nem kiváló képességű hallgatóból, és a cégek sem fognak ennyi helyre települni és toborozni.

baalint1 2023.01.12. 19:15:31

@cvsvrs:
"ha valaki orvosnak akar lenni, akkor kötelezően vándorolnia kell az országban."

De miért baj ez? 6 évet eltölt egy másik városban, megismerkedik az ország különöző részeiről érkező hallgatótársaival, megismeri a várost és a környékét, függetlenedik a szüleitől, felnő, és közben szakmailag is inspiráló közegbe kerül, ahol több száz hasonló érdeklődésű hallgató társával lehet együtt, valamint bekapcsolódhat a kutatásokba is, akkor is, ha később nem kutatással akar foglalkozni. A legnagyobb buli másik városba költözni egyetemre, nem csak a buli szó szerinti szórakozási értelmében. Miért baj az, ha tágul a látóköre?

"a csúcsszintű képzés olyan, hogy lehet valaki orvostanhallgató, vagy akármilyen értelmiségi,
akármelyik településen, akár egy zsákfaluban lakva."

Akármilyen értelmiségi nem lehetsz soha akármilyen településen, mert vannak területek, amiket nem lehet nem egy-egy központi helyre helyezni. Pl. nem lehetsz atomerőmű energetikai mérnöke Zalaegerszegen, mert ott nincs atomerőmű.

Orvos az pont lehetsz egy kis faluban is, de miért kellene emiatt az egy szem orvos miatt elvinni a faluba a képzést, ha úgy hatékony, hogy egy nagy egyetemen tanul? És miért kellene alacsonyabb színvonalú elaprózott egyetemen végeznie, ahelyett, hogy magas színvonalú oktatást kapjon, így a zsákfaluban élő Mari néni is jó szakemberhez tudjon fordulni, ha rátört a láz, és ugyanolyan eséllyel tudja diagnosztizálni vagy továbbküldeni szakorvoshoz, mint a budapesti Józsi bácsit.

És nem, attól hogy mindenhová történész képzést helyezel, még nem lesz meg a színvonal, sőt esni fog meredeken az elaprózódás miatt. Épp a vidéki intézményekben, mert ez esetben abból lenne még több.

Ha kell egy felüljáró Nyíregyházára, ahhoz nem kell helyben lennie csak ezen felüljáró miatt egy mérnöknek, aki megtervezi. Megtervezi az, aki megpályázta, megnyerte a projektet, éljen bárhol az országban. Nyíregyháza nem egy külön állam vagy egy sziget, elzárva a világtól.

Én továbbra is azt mondom, hogy ne csak a BME-n képezzenek pl. építőmérnököket, de ehhez nem jó irány, ha vidéken minden megyei jogú városban építőmérnök képzést csinálunk, mert a BME-hez hasonló színvonal csak akkor lesz, ha a vidéki építőmérnök képző karon is hasonló a színvonal a BME-hez, ez viszont csak akkor fog menni, ha elég nagy ez a képzőhely. Ilyen viszont nem lehet minden városban.

Úgy egyébként nem véletlen, hogy nem építőmérnök, orvos, gyógyszerész, erdész, stb., stb. képzések lettek mindenhol, hanem elsősorban az olcsó és könnyen megszervezhető gazdasági képzések burjánzottak el mindenütt.

2023.01.12. 19:21:40

@baalint1:
a debreceni egyetemnek most is van egy oktató kórháza nyíregyházán. tehát azért kell eljönnie valakinek szabolcsból debrecenbe, hogy megtanuljon latin orvosi műszavakat. mert azt nyíregyházán vajon miért nem lehet megtanítani?

2023.01.12. 19:27:23

@baalint1:
ha budapest akar metrót, akkor basszus képezzen ki olyan mérnököket, akik képesek metróalagutat fúrni, metrókocsikat építeni. értem, hogy speciális szaktudás. van egy közösség, amelyik akar magának ilyet, akkor első körben próbálja már megoldani maga a problémát. ez a polgári gondolkodás alapja. ami nem azt jelenti, hogy nem hívhat szakembert párizsból, vagy moszkvából. egy város próbáljon már megbírkózni az alapvető közfeladatokkal.

alöksz róz 2023.01.12. 19:29:43

@cvsvrs: "ha budapest akar metrót, akkor basszus képezzen ki olyan mérnököket, akik képesek metróalagutat fúrni, metrókocsikat építeni" - minek?
kifúrja az alagutat és utána micsinál a speciális szaktudásával

alöksz róz 2023.01.12. 19:30:18

@baalint1: nincs követelmény, az a baj

baalint1 2023.01.12. 19:44:33

@cvsvrs:
Nem csak latin szakszavakat tanul. Nem ismerem az orvosi képzést részletesen, de amiket biztosan tanulnak az orvostanhallgatók már a 6 éves képzésben is, és minimum nagyon költséges lenne sok helyen megszervezni:
- Anatómiát. Ezt formalinban tartósított tetemeket használnak szemléltetésre.
- Patológiát. Itt már alkalmanként gyakorlaton friss tetemekkel is szemléltetnek, boncolásokat figyelnek meg. Ha szétaprózod, nem lesz elég tetem.
- Nem tudom pontosan melyek, mert feleségem gyógyszerész szakon tanult és nekik több volt, de az orvosoknak is vannak eszközigényes laborgyakorlataik. Kémia, fizika, de lehet hogy van pl. élettan, hatástan is, nem tudom még mi mindenből van. Ezek eszközigényesek, drága duplikálni sok városba.
- Természetesen ezen gyakorlatokra képzett gyakorlatvezetők is vannak, ha sok városban lenne, sokkal több emberóra lenne.
- És ne becséljük le azt sem, hogy kiemelkedő orvosprofesszoroktól hallgathatnak elméletet is.

Az oktatókórház nem ugyanez. Az oktatókórházakban a képzés alatt nyarakat vagy a félév egy részét töltik bizonyos évfolyamok. A teljes oktatási feladatot nem tudja átvállalni egy oktatókorház az egyetem helyett, és nincs is értelme külön kis egyetemeket létrehozni a kórházakban.

Emellett megjegyzem, az orvosi egyetemvárosokban nagyobb kórház, illetve klinikák vannak, ahol többfélét tanulhatnak a 6 éves képzés alatt. Rezidensek aztán lehetnek Nyíregyházán is, úgysem lehet mindenki rezidens abban a 4 városban. A Pécsen végzett orvos ismerőseim közül egyik sem Pécsen volt rezidens.

2023.01.12. 19:47:49

@baalint1:
ha az elvándorlást akarod megakadályozni, akkor elsődlegesen azt kell elérni, hogy akármelyik településen lehetsz akármilyen értelmiségi. és akármelyik életpályaszakaszban.

tehát ha gyügyén lakik kincs karcsi és orvos szeretne lenni, akkor az egész életét élhesse le gyügyén úgy, hogy ő általános iskolás. és biológia tagozatra jár középiskolába. és utána megy orvosi egyetemre. és ehhez nem kell lakhelyet változtatni. egész életében gyügyén lakik. és ez oldható meg akkor ha megye el van látva mindenféle alapképzési módozattal.

és aztán ha szakmai továbbképzésre megy katarba, akkor menjen katarba. attól ő még gyügyén lakik. ott ahol született. nem kell elvándorolnia. és ha útépítő mérnök akar lenni vagy it szakember, akkor sem. mert majd kiképzik a megyében. és aztán dönthet úgy, hogy ő elvégez egy szakmai továbbképző tanfolyamot londonban. egyébként meg gyügyén lakik. nem kellett onnan elköltöznie. és ha teológus akar lenni, akkor is. és ha biztonságpolitikai szakértő akkor is, mert majd tanul a nyíregyházi tiszti akadémián. és lehet mondani, hogy olyan speciális tudás, amit 20-30 helyre nem lehet kihelyezni. fent vannak az egyetemi előadások a ludovikáról. azt vajon miért nem lehet elmondani nyíregyházán? ha akarnak egy nato helyőrséget a vármegyében, akkor időnként tartsanak nato kurzusokat, honvéd középiskolát és legalább valami altiszti akadémiát.

aztán majd a specializált szaktudás megy e helikopter bázisra, békefenntartáshoz, vagy a nehéz páncélosokhoz, vagy akármihez. légvédelemhez, vagy hadihajóhoz. de egy általános katonai képzés lehet minden vármegyében és a civil pályákon is. és úgy élhet valaki egész életében állandó lakhellyel gyügyén és lehet dandártábornok.

2023.01.12. 19:59:47

@baalint1:
és nyíregyházán nincs patológia? egy általános gyógyszerész képzéshez nem kellenek olyan nagyon különleges laborok.

ha kutató akar lenni, akkor finanszírozza egy gyógyszergyár. julika maga jöjjön ide hozzánk a richterhez, mert úgy látjuk, hogy nagyon érti a farmakológiát. ebbe az irányba szeretne szakosodni és mi meg éppen abba az irányba kísérletezünk.

de julika elérheti azt is, hogy a megyében legyen egy specializált labor. hiszen az alapvető felszereltség ott van. használja az egyetem. és ha elég sokan vannak, akkor kijelölnek valamilyen prioritást. és a magyar királyi közszolgálati egyetem nyíregyházi egyetemi campusán kikísérleteznek valamit. és van az országnak 20-30 ilyen campusa az országnak habilitált szuperkórházzal, orvosi intézettel. és ha julika szorgalmatoson lakik, akkor se kell elköltöznie sehová. hanem megy a tiszabűdi alkalodia gyárba. és kutathat. úgy, hogy a tiszát nem kell átlépnie. amire az a válasz, hogy az elaprózódás. ha valaminek nem budapest a központja, akkor az el van aprózva. különleges szaktudás ne legyen tiszabűdön vagy szorgalmatoson.

2023.01.12. 21:15:34

@alöksz róz:
elég nagy budapest. és elég sok helyen kell építeni alagutat. és olyan nagyon gyorsan nem lehet fúrni. és úgy egyébként a magyar királyi közszolgálati egyetem miért ne képezhetne olyanokat, akik tudnak egy fúrópajzsot üzemeltetni. ha nem kell a szaktudása budapest székes fővárosának, akkor bejegyez egy céget budapest központtal és felad egy hirdetést a nagyvilágba, hogy mi kérem szépen tudunk alagutat fúrni. tessék megnézni referenciának a budapesti metró. és úgy van egy cég, mérnöki iroda budapest központtal specializált szaktusással. és azt esetleg meghívják kazahisztánba, dubajba vagy akárhová. és ez a tőkexport. aztán lehet mondani, hogy mégis mi a francnak.

alöksz róz 2023.01.12. 21:27:22

@cvsvrs: "elég nagy budapest.és elég sok helyen kell építeni alagutat." - faszság.

alöksz róz 2023.01.12. 21:30:22

@cvsvrs: "egyébként a magyar királyi közszolgálati egyetem miért ne képezhetne olyanokat, akik tudnak egy fúrópajzsot üzemeltetni." - ki és minek.
nem érné meg.

"ha nem kell a szaktudása budapest székes fővárosának, akkor bejegyez egy céget budapest központtal és felad egy hirdetést a nagyvilágba, hogy mi kérem szépen tudunk alagutat fúrni." - ez pont így megy :D

alöksz róz 2023.01.12. 21:32:07

@alöksz róz: itt nem él bálna, így balneológus se kell

2023.01.12. 23:50:00

@baalint1:

És itt jön a rugalmatlan ember, aki se költözni se tenni nem akar semmit.

Persze 2 dolog, de a gyökere ugyan az, a felfújt ego, mert minden jár, mert ilyennek kell lennie meg olyannak.
Mivel nem piaci alapú ezért torzszülött az egész.

Különben a lehetetlent megintcsak megcsinálták, mert először el kell képzelni, így működik.
De ez MO-n nem lehetséges mert dogmatikus idiotizmus a nemzeti fő termék.

phys.org/news/2023-01-optical-tractor-macroscopic.amp
Egy Sci-Fi ötlet ami 100 éve még elméleti szinten is lehetetlen volt, most még létezik, egy logikai ellentmondás amire 0 esély volt 100 éve...

2023.01.13. 09:18:10

@alöksz róz:
mi egy közfinanszírozásban álló egyetem elsődleges feladata egy keresztény államban?
A) közszolgálat
B) a multik kiszolgálása
C) az emberiség megváltása

2023.01.13. 09:43:55

@alöksz róz:
a budapesti műegyetemen nincs elegendő bá(l)nyaművelés. bálneológia. bálenión görögül a bánya/fürdő. ahhoz is a földet kellene megfúrni, hogy fürdőket építs. vagy vízvezetéket. elsődlegesen közhasznú módon "kommunista" (kommunitárius) alapokkal (onhe marxismus-leninismus). hogy aztán abból a maszekok tömegével megéljenek. esetenként nagyon jól. kapitalista a felépítmény. kapitalista módszerekkel építjük a szocializmust. kádár '85.

és a rendszerváltás az, hogy szocialista módszerekkel építjük a kapitalizmust. orbánizmus az, hogy nemzeti kötőjel szocialista módszerekkel (ohne konzentrationslager).

alöksz róz 2023.01.13. 10:55:18

@cvsvrs: ez a három dolog amit írtál annyira messze van egymástól, hogy csak a fogalmatlanságodat árulod el vele...

a mol tud mélyre fúrni egyébként.
mi az hogy nincs a műegyetemen elegendő? van olyan az országban ahol "fúrni" tanulnak, minek a budapesti műegyetemre is? debrecenben van orvosképzés egy jóóó nagy egyetemen, mi a picsa ÉRTELME van 50 kilométerre onnan még egy másikat csinálni?

2023.01.13. 11:38:25

@alöksz róz:
magyarországon kizárólag a mol tud fúrni. és ez probléma. pl. geotermikus energia, gyógyvizek nincsenek kihasználva. mert ez nem érdeke a mol-nak (néhány havernak).

2023.01.13. 12:36:48

@alöksz róz:
nyíregyháza és debrecen is megkapja nagyjából ugyanazt a pénzt arra, hogy legyen egy habliitlált szuperkórháza (500 ezres ellátási körzettel) és nyíregyházán is vannak vezető orvos professzorok, nemcsak debrecenben, akkor prof.dr.habil. akárki teljesítménye regionálisan összemérhető. és lehet tudni, hogy mikor kell érdemei elismerése mellett nyugdíjazni. például.

egy szolnoki tudja, hogy a kórháza nem elég jó. nincs prof.dr.habil. akárkicsoda. a "tanár úr". és ezért a betegek egy része eljön debrecenbe. amíg volt paraszolvencia, addig ezt a nyitott regionális rendszert az egyetemi klinikán dolgozó orvosoknak is érdekük volt fenntartani. mert jött józsi bácsi a nagykunságból. hozta féldisznót, az ajándékcsomagot benne a borítékkal. ezt (részben) felszámolták. továbbra is jön józsi bácsi a nagykunságból. így viszont az ellátás nehezen tervezhető. hiába a viszonylag magas fizetés. az egyetemi klinika túlterhelt. a másik közkórházi osztály esetenként félig üres.

pl. gyerekorvoslásban kisebb problémákra (a gyerek nem kakál rendesen) debrecenben 2 hónapos várólista. a szülő megkapja a beutalót. és hozzák a gyereket kelet-magyarországról. mert azt gondolják, hogy nem látják el szolnokon, vagy nyíregyházán. kisebb légúti betegsége van. minden megyébe oda kell tenni egy prof.dr.habil akárkicsodát, aki ismeri a gyermekorvoslás alfáját és ómegáját. a "tanár urat". és a szolnoki vigye neki a fél disznót, az ajándékkosarat és a borítékot. szolnokra. és ha az állami bér is magas, a paraszolvenciát (korlátokkal) megengedik, akkor nem megy el grácba.

jár a kisújszállási gimnáziumba biológia tagozatra. és utána a magyar közszolgálati egyetem szolnok campus-án tanul általános orvostant. a szolnoki szuperkórházban, ami egy habilitiált egészségcentrumban szakvizsgázik. és jó eséllyel ott marad. különösen akkor ha fizetni kell a lelépésért, mert olyan a tanulmányi szerződése. és ha van sabbatical year, akkor kutathat. vagy ha kutatóorvosnak tanul tovább (regionális centrumokban debrecenben, szegeden, pécsett, vagy budapesten), akkor kutathat. azonban ezt megteheti nyíregyháza mellett a tiszabűdi laborban is az alkaloida gyárban.

2023.01.13. 12:51:12

@alöksz róz:
általános orvosképzés van debrecenben, nyíregyházán, szolnokon.

és debrecen azt mondja, hogy legyen gyógyszerkutatás (biogal), orvosi műszergyártás (medicor), gyógyászati segédeszközök gyártása. szolnok azt mondja, hogy gyógyászati segédeszközökra szakosodik, mert fejlett vegyipart akarnak építeni, műanyaggyártásban kenterbe verik debrecent, mert fejlettebb a vegyi üzemük. és debrecen azt mondja, hogy oké, gyártson szolnok. orvosi műszergyártásban működjenek együtt nyíregyházával. vagy a gyerekklinikára szállítsák a bébiételt kecskemétről.

ha kecskeméten is van általános orvosképzés, habilitált gyerekklinika, akkor kutatják, hogy mit rakjanak vagy ne rakjanak a bébiételbe. akár genetikai jellemzők alapján. kifejezetten a magyar populációt vizsgálva. működik az interdiszciplinaritás. csak úgy nem feltétlen lesz minden budapest központú. szóval ez budapestnek persze nem érdeke. csak az országnak.

alöksz róz 2023.01.13. 15:58:33

@cvsvrs: de mitől lenne az ország érdeke hogy nyíregyházán meg szolnokon is legyen orvosi egyetem, még mindig nem értem.
azért h össze lehessen hasonlítani? :D

2023.01.13. 16:55:19

@alöksz róz:
most is van orvosképzés ezekben a városokban. nyíregyházi és a szolnoki kórház egyetemi oktató kórház is egyben. az orvostanhallgatónak azért kell elköltöznie debrecenbe, hogy előzetesen a latin műszavakat megtanulja. mondván, hogy ez így lesz olcsó. dehogy is. így tudja debrecen maga alá rendelni nyíregyházát és szolnokot. mert az orvoslás (vagy akárminek az) alfáját és ómegáját ismerő legfőbb főokosok a környéken mind debreceni illetőségűek.

ez azonban egyáltalán nem jó a többségne. a medián településméret 17.5 ezres. cca. 5 millió ember ekkora, vagy ennél kisebb településen él. és ebben a közegben alig marad értelmiség. és erre a problematikára az a válasz, hogy a magyar királyi közszolgálati egyetemnek legyenek városi/megyei campusai. és ezek valamelyike napi ingázással bármelyik magyarországi településről elérhető. az orvosképzést csak azért hoztam fel példának, mert az a legneccesebb.

alöksz róz 2023.01.13. 17:30:13

@cvsvrs: "Az oktatókórház nem ugyanez. Az oktatókórházakban a képzés alatt nyarakat vagy a félév egy részét töltik bizonyos évfolyamok. A teljes oktatási feladatot nem tudja átvállalni egy oktatókorház az egyetem helyett, és nincs is értelme külön kis egyetemeket létrehozni a kórházakban.

Emellett megjegyzem, az orvosi egyetemvárosokban nagyobb kórház, illetve klinikák vannak, ahol többfélét tanulhatnak a 6 éves képzés alatt. Rezidensek aztán lehetnek Nyíregyházán is, úgysem lehet mindenki rezidens abban a 4 városban. A Pécsen végzett orvos ismerőseim közül egyik sem Pécsen volt rezidens." - írta a bálint. amire összerizsáztál több ezer karaktert és még mindig ugyanott tartasz

mi értelme van annak, hogy legyen szolnokon meg nyíregyházán is orvosi egyetem, próbáld meg 20 szóban összefoglalni.

én megpróbálom helyetted egy szóban: feudalizmus! :D

alöksz róz 2023.01.13. 17:33:36

@cvsvrs: "a medián településméret 17.5 ezres. cca. 5 millió ember ekkora, vagy ennél kisebb településen él" - és akkor mi van? legyen minden tízezres településen orvosi egyetem?

2023.01.13. 18:10:10

@alöksz róz:
elérhető legyen minden településről vezető értelmiségi munkahely. kistelepüléseken is maradjon értelmiség. és ehhez kellene vidéken 20 (megyei) campus. budapesten 5. (fél millió lakosra 1). budapesten jelenleg 23 egyetem van. és fent kell tartani mindet azért, hogy tartsák a "színvonalat".

2023.01.13. 18:23:07

@alöksz róz:
azért, hogy a vármegye (vagy akármilyen közigazgatási egység) viszonylagos önállósággal rendelkezzen. felőlem lehet régió is.

ez esetben debrecen régióközpont. van egy habilitált szuperkórháza. nyíregyháza alközpont. rehabilitációval. és ha valaki nyírségi, akkor lábadozhat nyíregyházán. így 1 millió emberre jut egy csúcszintű közintézmény. és nagyobb biztonsággal jut elegendő specialista orvoslásban, hídépítésben, vagy akármiben. budapest mellett debrecen, miskolc, szeged, pécs, székesfehérvár, győr ki van emelve. és ezeknek rendelődjön alá a többi település. mert ezt kívánja meg a hatékonyság.

és ugye még azt is lehetne mondani, hogy szövetségi, tartományi igazgatás legyen. federal states. és úgy debrecen kelet-magyaroszág központja. és a tiszától keletre uralja az államigazgatás egészét. és ez esetben 2.5 milliós népességből meríthet, ahogyan budapesti agglomeráció. globális versenyképesség szempontjából ez még jobb.

vagy ugye lehet mondani, hogy a csúcs szintű igazgatás budapesten összpontosul. aki egyetemre akar menni az költözzön budapestre. mert így építhető világváros. hogy egy 10 milliós népességből választódnak a kiválóságok. és az értelmiség koncentrálódik egy metropolitan közegbe. néhány száz, max. 1000 utcába. hiszen amerikában így van.

csakhogy a település szerkezet olyan, hogy elsődlegesen nem egy metropoliszt, hanem egy "metropóliát" lehet építeni. így tartható fent a vármegye és a falu.

alöksz róz 2023.01.13. 19:08:31

@cvsvrs: értem, szóval öncélú az intézkedés. azért legyen, hogy legyen.

2023.01.13. 19:21:21

@alöksz róz:
engem nem zavar az se, hogy valaki regionalizmust hirdet. vagy szövetségi államrendet. nem szavazza meg a nép.

nyíregyháza kap egy egyetemi campust, amiben van orvosképzés. és cserébe megszűnik fekvőbeteg ellátás mátészalkán, kisváradon, vásárosnaményben, fehérgyarmaton. minimál sürgősségi ellátással és járóbeteg rendelővel, tiszti orvoslással. és legfeljebb tartalék ágyak maradnak. a kórház maradék része kiadható orvosi szolgálati lakásnak, szakdolgozói szállónak. és a vármegye kap egy egészségközpontot. universitätsklinikum.

ausztriában ilyennel rendelkezik az 56 ezres st. pölten, a 25 ezres krems, a 16 ezres tulln. és ezeket a landsteiner károly (karl) privatuniversität tartja fent. érdekes módon megéri az általános állami képzést kiegészíteni a magánegyetemnek az alpesi "járásban". és nem sipákolnak azon, hogy a faszomba lesz világhíres überkapitalista egyetem egy 16 ezres faluban. sehogy. amerikában így van. nem. felszámolták a feudalizmust. és úgy a kistelepülésen nincs vezető értelmiség. a woke aktivisták és trump-isták harcolnak.

2023.01.13. 19:22:04

@alöksz róz:
öncélú persze. önzés, tudod. mindennek alfája és omegája. az önző "gén".

Reactor 2023.07.27. 06:06:29

Jókora baromságokat sikerült összehordanod a cikkben. És persze megint a klasszikus hamis dilemmánál kötünk ki: a kommunizmus csúnyarossz gonosz, a kapitalizmus meg csupa-csupa jó. Harmadik út? Olyan nincs. Vagy ez, vagy az. Punktum.
Nos, ez kérlek szépen, így ahogy van, egy hamubansült faszság.

Először is, attól, hogy pénz nélkül (jelenleg) elképzelhetetlen lenne a civilizáció, ettől még nem lesz a pénz automatische egy jó dolog. Akinek van, az azt mondja: jó. Akinek nincs,az azt mondja, rossz. Konszenzus ebből soha nem lesz, mindenkinek van igaza. Az viszont valóban nonszensz, hogy attól várjuk a világ jobbá válását, az emberi lét kiteljesedését, hogy mindent forintosítunk és árcédulát rakunk mindenre. Ebből lesznek aztán az olyan ostoba rovarok, mint "mindenki annyit ér amennyije van" Lézerjanika (nem sértem meg a gerincesek törzsét azzal, hogy odasorolom őt: neki ott semmi keresnivalója).

Másodszor, Marx nem volt teljesen hülye, számos dologban igaza volt. Nap mint nap tapasztaljuk a saját bőrünkön. Persze, ha becsukod a szemed, befogod a füled, és "lálálálá, nem figyelek oda, hülye marxisták", akkor arra az X másodpercre neked lesz igazad. Hogy a tényekre semmi kihatással nem leszel, az persze más dolog.

Harmadszor: a kommunizmusnak volt erőszakmentes verziója, pl. az eurokommunisták Olaszországban. Forrás? Középiskolai történelemkönyv. Nem a legyeket kellett volna csapkodni vele, hanem olvasni.

Negyedszer: ha a központi hatalom beleavatkozik a termelésbe vagy a kereskedelembe, az még jelent egyet azzal, hogy bumm, így lett a Csokapik, vagyis a tervgazdaság. Akkor se, ha közvetlenül teszi ezt. Ez bullshit. Háború vagy össznemzeti katasztrófa esetén például ez mindenképp megtörténne. És? Tervgazdaság lenne ettől? Lópikulát. Ellenben sikerülne elkerülni például egy újabb 1929-cet. Remélem nem gondolod komolyan, hogyha az állam a lovak közé dobná a gyeplőt, és helyette a mamutcégek főfejesei kezdenek majd el dirigálni, abból egy szebb és jobb világ kerekedik majd. Ha igen, sürgősen keress fel egy orvost, olyan agykúrász fajtát.

Ötödször: VAN különbség pénzben kifejezhető és valódi érték között. Vagy te talán tudsz vásárolni magadnak egészséget, lelki békét, boldogságot, akármit? Ha meghalsz, ki tudod vásárolni magad a pokolból? Na? Még mindig semmi különbséget nem látsz?

Hatodszor: Az ökológiai aggodalom teljesen jogos és tudományosan bizonyított. Megintcsak történelem egy kis föcivel vegyítve. Mint ahogy az is, hogy feléljük az erőforrásainkat - ez már gazdaságföldrajz, de középiskolában azt is beleverik az emberbe legalább alapszinten. A Föld erőforrásai végesek. Egyre kevesebb erőforrásra jut egyre több ember, és ez nyilván nem tarthat a végtelenségig. Gondoltam, hogy a végkövetkeztetésed az lesz, hogy a kapitalizmus fenntartható, hagyjuk mindent így, jóvanazúgy. Azt már nem teszed hozzá ugye, hogy csak expanzióval tartható fenn, nehogymá' romoljon az összkép.

És végül: az az állítás, miszerint a kapitalizmus eddig minden népet csak felemelt, egy nagy büdös orbitális kamu. Albániát például majdhogynem földig rombolta.
Nem kell itt mosni a dollárjeles szennyest: a kapitalizmusnak is voltak áldozatai. Vannak is. És lesznek is. És amennyiben nem számoljuk fel, majd az fog minket.
süti beállítások módosítása