téveszmék

téveszmék

"Egyik kutya, másik eb"

2020. április 29. - G. Nagy László

egyik_kutya2.png

 

Léteznek olyanok, akik érzelmileg, ideológiailag, vagy egyéb más okból elköteleződtek egyik vagy másik politikai szekértábor irányába. Azok száma sem csekély, akik azt vallják: egyik kutya, másik eb, két rossz közül nemigen lehet választani. Sokszor még azok a világot értő értelmiségiek is így nyilatkoznak, akik egyébként bőven képesek különbséget tenni a két oldal között, mégsem teszik, mert a közvélemény azonnal besorolná őket valamely vállalhatatlan banda holdudvarába.

 

Ha maradunk az ideológiák világánál, alapvetően háromféle eszmeiséget tudunk megkülönböztetni. Jómagam személy szerint a libertárius (ha úgy tetszik: klasszikus liberális) gondolkodásmód híve vagyok. Hiszek a laissez faire kapitalizmusban, melyben az állam nem nő túl nagyra, nem szed magas adókat, és nemigen szól bele a piac működésébe. Tisztában vagyok vele, hogy ez manapság nem igazán népszerű filozófia; aligha lehetne választásokat nyerni egy ilyen programmal. (Európában egyedül Svájc folytat hasonló gazdaságpolitikát, nem mellesleg egész elfogadható életminőséget biztosítva polgárainak.) Magyarországon az LA75 (Le az Adók 75%-ával Párt) gondolkodik ilyen módon, ám aligha ők alakítják a következő kormányt. A gyakorlati politikában sokkal inkább a két államista irányzat a meghatározó: a közéletet a konzervatív intervencionista és a szocialista elvek formálják. Abból a nézőpontból, ahonnan magam is tekintek a világra, a legtöbben ugyanolyan kártékonynak ítélik mindkét elgondolást, csatlakozva a kiábrándultak kórusához: "egyik kutya, másik eb." Nem tudok maradéktalanul osztozni ebben a vélekedésben, hitem szerint muszáj különbséget tennünk a két filozófia között, még akkor is, ha csupán a kisebb rosszat kutatjuk.

  blog2_1.png

Egy libertárius elveket valló számára valóságos szentségtörés, ha az állam belenyúl a gazdaság természetes vérkeringésébe. Ennek az oka kettős. Egyrészt morális: mindenkinek elidegeníthetetlen joga, hogy azzal üzleteljen, akivel akar; hogy olyan árat állapítson meg, ami neki tetszik; s hogy megtartsa mindazt, amit megteremtett, amiért megdolgozott. A másik szempont a gazdasági hatékonyság kérdése. Senki a világon nem ismeri annyira a társadalom valós igényeit, mint az azt alkotó egyes emberek, vállalkozások. Az állam a legnagyobb jóindulattal, a legprofibb szakértői háttérrel, a legprecízebb tervezéssel sem képes olyan pontosan meghatározni a tényleges szükségleteket, mint azok, akik e szükségleteket támasztják. A fejlődés és növekedés legbiztosabb receptje, ha ott hagyjuk a pénzt azoknál, akik megtermelték, hogy költsék el vágyaik szerint. Simán lehet, hogy egy ilyen világban kevesebb stadion épülne, talán színházból és vallási közösségből is kevesebb működne és még az is előfordulhatna, hogy a Fölszállott a páva c. tévéműsor sem készülne el. Ha az emberek saját döntésük szerint ezekre nemigen költenének, az azt jelenti, hogy léteznek sokkal égetőbb szükségleteik is.

 

Persze abból a premisszából, hogy az állami szerepvállalás általában káros, még nem következik, hogy a jellege abszolút indifferens volna. A szocialista attitűd segélyezésért, garantált alapjövedelemért, családi pótlékért, progresszív adózásért kiált. Mindössze két szempontot tart szem előtt: a nincstelenség azonnali felszámolását, hosszútávon pedig az anyagi egyenlőség megteremtését. Nem foglalkozik azzal, hogy mindezek lehetségesek-e, hogy milyen gazdasági hatást gyakorolnak forrásoldalon, s főként hogy erkölcsös-e erőszakkal elvenni az egyik ember tulajdonát azért, hogy a másikat felemeljük. A konzervatív megközelítés ezzel szemben beruházásokról, adókedvezményekről, munkahelyteremtésről és -megtartásról beszél. Ez egy teljesen más iskola. Igazságtalanok lennénk, ha azt állítanánk, hogy a szocialista eljárás semmilyen módon nem ösztönzi a gazdaságot. Az alapvető fogyasztási cikkek iránti keresletet feltétlenül megemeli, így a sörgyárak, a bulvármagazinok és a dohányboltok vélhetően nyertesei minden baloldali fordulatnak. Ez azonban nem jelent valódi bővülést, csupán átstrukturálódást: hasonló mértékben fog szűkülni a minőségi borok, a luxusautók, a könyvkiadók, az egészség- és nyugdíjpénztárak piaca. A teljesítmény nélkül osztott segélyek és járadékok két okból bénítják a gazdaságot. A kedvezményezettek nem állítanak elő új értéket, szemben a beruházásokat ösztönző támogatásokban érintettekkel. Másfelől: az elvonások jelentősen szűkítik az aktív rétegek mozgásterét, a megtakarítások és vállalkozásfejlesztések lehetőségét. A konzervatív intervenció esetén ez a sokkhatás is enyhébb, tekintve, hogy az adófizetők maguk is részesülhetnek a munkahelyteremtést és beruházásokat segítő támogatásokból. Az Európai Unió pályáztatási rendszerét is a konzervatív szemlélet hatja át: az elnyerhető összegek minden esetben valamiféle fejlesztést, képzést, felzárkóztatást szolgálnak.

 

Érdemes pár szót ejteni a különböző politikai ideológiák viszonyulásáról a bevándorlás kérdéséhez. Egy libertárius világban ez aligha jelent különösebb problémát. A központi hatalom (ha létezik ilyen egyáltalán) nem támaszt bürokratikus korlátokat a munkavállalás kapcsán, azonban különösebb szociális hálót sem biztosít. Kánaán azoknak, akik értékteremtő tevékenységet kívánnak folytatni, s mélységes csalódás azok számára, akik csupán az alanyi jogon járó szolgáltatásokra utaznak. Egészen más a helyzet a jóléti államokban, melyekben az adófizetők jóvoltából ingyenes oktatás, egészségügy és segélyek egész sora áll a polgárok rendelkezésére. Ilyen környezetben háromféle megközelítés lehetséges. Az első a kasztrendszer, ahol az őslakosok és az újonnan érkezők jogai eltérőek. Ez meglehetősen távol áll a 21. századi európai eszménytől, így ezt a verziót egyetlen komoly párt sem tűzi lobogójára. A második lehetőség a szocialista elv érvényesülése: mindenkit korlátlanul befogadunk, mindenki korlátlanul részesül a jóból. Nem kell Nostradamusnak lenni, hogy lássuk: ez vagy az ellátó rendszerek összeomlásához, vagy az aktív lakosságra kivetett további adóterhekhez, ezáltal a teljes gazdaság megbénulásához vezet. A harmadik út a konzervatívoké. Ebben az állam egyfajta humánerőforrás-menedzsment szerepet betöltve válogat; elsősorban a képzett, nyelvtudással és kurrens szakmai ismeretekkel rendelkezők számára teszi lehetővé a beutazást és munkavállalást. Ezúttal is pontosan ugyanazt látjuk, mint az előző bekezdésben taglaltak esetén: jóllehet az erkölcsileg és gazdasági hatékonyság szempontjából is etalonnak számító libertárius attitűdtől mind a szocialista, mind a konzervatív szemlélet fényévekre áll, gyakorlati hatását tekintve mégsem tehető egyenlőségjel a két iskola közé. Nem vitás, hogy az utóbbi nyomán épülő valóság mutat több hasonlóságot a libertárius vonalon létrejövő világgal.

 

Az az igazság, hogy roppant szerencsések vagyunk. Igazán nincs nehéz dolgunk, ha a jót és az igazat kívánjuk felkutatni. Ha szentimentálisak lennénk, mondhatnánk azt is: a Teremtő bölcsen alkotta meg univerzumunkat. Szinte minden, ami iránt természetes vágyat érzünk - legyen szó érett, ropogós, mézédes starking almáról, vagy formás, napbarnított női testről - a kicsattanó egészség hírnökei. Azért vonzódunk zsigerileg a széphez, mert egészséges is egyúttal. Nem kell különösebben agyalnunk azon, hogy mely választás esetén járunk el helyesen, ösztöneink vezetnek az úton. Aligha tudnánk olyan étek, vagy házasság mellett dönteni, amellyel szemben minden idegszálunk tiltakozik. Ha valamelyik elmebeteg holnap kitalálja, hogy a rothadó gyümölcs, vagy a púpos hát a menő, akár még intenzív reklámkampányt is folytathat, nem sok követője akad majd. Csaknem ugyanez a helyzet a gazdaságfilozófiák terén is. Léteznek egészséges és léteznek beteg világot eredményezők. És csodák csodája: az egészséges működés hátterében előbb-utóbb felfedezzük a morálisan helyes alapokat is. Már ha van szemünk az ilyen finomságokra.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr7115641856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szemet 2020.04.29. 15:11:20

Hová sorolódik ebben a rendszerben a feudalizmus (modernebben haveri/állam-kapitalizmus)?

Tehát amikor az eszkimo se halat, se hálót nem kap, helyette az amúgy síkhülye, korábban igluépitő kisiparos haverodnak tolsz oda pár milliárdos állami megrendelést az ország tavainak lehalászásához.

Ő vagy alkalmaz pár eszkimót vagy nem - ez tul. képpen mellékes, mert a cél főleg az, hogy az adott összeg jelentős hányada "elveszítse közpénz jellegét", ráadásul lehetőleg koncentráltan a te hűbéreseid kezében.

Az éhező eszkimóknak meg majd a köz-, baráti médiában gyártasz valami ellenségképet amin rágódhat.

G. Nagy László 2020.04.29. 15:57:52

@szemet: Ezeket a problémákat pont ugyanúgy látom, ahogy te. Igazából csak egyet nem értek: a szocik szétlopták az országot. A Fidesz sem kevésbé korrupt. Ezek után még mindig a törzsi gyűlölködés megy, mintha ennek bármi értelme volna. Tényleg ismersz olyan embert, aki azt gondolja, hogy Gyurcsány jobb, működőképesebb és igazságosabb világot teremtene? Bevallom, én még nem beszéltem ilyennel, pedig sokakat ismerek, akiknek tele van a töke a jelenlegi kormányzattal. Azt kéne bölcsen észrevenni, hogy a szabad piac felé való elmozdulás, az alacsonyabb adók és a szűkebb kormányzati mozgástér az, ami előre mutat. (Nyilván nem a járvány időszaka alatt, ez most valóban különleges helyzet.)

midnightcoder2 2020.04.29. 19:59:49

@szemet: Neked alapvetően az a bajod, ahogy a többi balféknek is: alapvetően olyan szempont alapján akarod orbánékat és a szocikat / DK-t megkülönböztetni ami alapján nem különböznek. Mind a kettő tolvajbanda, egyként kellene kivégezni mindkét csapatot hazaárulás miatt. Ha azonban ezektől a dolgoktól eltekintünk, akkor lehet elfilózni a dolgokról, ahogy a szerző tette.
És alapvetően igaza van, legalábbis 50 éve még az lett volna, 100 éve meg pláne. De ma már egyre kevésbé, 100 év múlva pedig, legalábbis ha maradnának a mai trendek, még kevésbé.
A gond ott van, hogy manapság már egyre kevesebb ember munkája kell ahhoz, hogy megtermelje a valóban szükséges dolgokat. Ergo, az átlagpolgárnak nem nagyon jut tennivaló, így aztán olyan tevékenységek születnek meg mint a mindenről leszoktató pszichomókus, a csapatépítő, stb. De ennek is van korlátja, végtelen mennyiségű léhűtőre nincs igazán igény hosszabb távon. Így az átlagpolgárnak - különösen ha nem zseni - egyre kevésbé akad tennivalója. De hosszabb távon, az MI fejlődésével a zsenik is kiesnek. Csak idő kérdése, mikor lesz jobb a gép tudmányos kutatásban, illetve művészeti tevékenységben. Ergo, az aki nem dolgozik ne is egyék sem tartható fenn hosszú távon. A másik probléma ezzel az, hogy ha nincs aki fogyasszon, akkor hiába termel a termelő.

G. Nagy László 2020.04.29. 20:19:26

@midnightcoder2:

"Ergo, az átlagpolgárnak nem nagyon jut tennivaló, így aztán olyan tevékenységek születnek meg mint a mindenről leszoktató pszichomókus, a csapatépítő, stb. De ennek is van korlátja"

Az ipari forradalom idején pont ugyanerről beszélgettek az emberek. Jöttek az egyre komolyabb gépek, s mindenki attól félt, hogy elveszítik a munkájukat. Ehhez képest soha nem látott tömegeket kezdett felszívni az ipar. Ma az van, amit írsz: jönnek a pszochomókusok, a műkörmösök, a lakberendezők a trénerek és még egy csomó új szakma lesz, amelyeket el sem tudunk képzelni. Nem féltem magunkat.

enrikokaruszo 2020.04.29. 22:07:43

a kontroll nélküli gazdaság önző és szennyező
azzal jutottunk ide
svájc? más pénzéből könnyű megengedőnek lenni, ez elég hülye példa volt

szemet 2020.04.29. 22:47:07

@midnightcoder2: "olyan szempont alapján akarod orbánékat és a szocikat / DK-t megkülönböztetni ami alapján nem különböznek"

És én hol írtam, hogy volt nem haveri kapitalizmus alapú gazdaságpolitikánk valaha?

Az eszközök módosultak, a privatizáció zömében kifutott(földek, birtokok, felújított kastélyok gyűjtése még persze ma is jól fut), most inkább a nyakló nélküli állami megrendelés a menő.

G. Nagy László 2020.04.29. 23:07:43

@enrikokaruszo:

"más pénzéből könnyű megengedőnek lenni, ez elég hülye példa volt"

Svájc sok szempontból szerencsés, valóban. Attól még simán elcseszhetnék. De nem teszik. Pár éve az ország háromnegyede mondott nemet az alapjövedelemre az adott népszavazáson. Nem idióták, szemben számos európai országgal. Szóval: nem hinném, hogy hülye példa lett volna. Nem azt írtam, hogy ugyanolyan alapokról indulnak, mint mi.

midnightcoder2 2020.04.30. 07:34:46

@enrikokaruszo: Mert a kontroll alatt lévő gazdaság nem önző és szennyező ? Akkora nyomor az átlagpolgárnak soha nem jutott mint a szocializmusban - és itt elsősorban ne a Kádár rendszerből indulj ki, mert az egy politikai döntés volt hogy legyen pár kirakatország mint mi is - és akkora környezetszennyezés sem volt más rendszerben mint a szocializmus alatt.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.30. 07:35:56

A te modellezésedben semmi eltérés liberális és konzervatív között. De akkor miért veszed ezeket külön?

Egyébként igazad van: a konzervatívizmus a liberalizmus része.

Alapvetően a konzervatív olyan liberális, aki csak a gazdaságban liberális, de az értékrendben antiliberális vagy - ez ma a jellemzőbb - mérsékeltebben liberális, Ezért érthetőbb neve: konzervatív liberális.

Míg a jelző nélküli liberális mindenben liberális. Ezért érthetőbb neve: progresszív liberális.

midnightcoder2 2020.04.30. 07:37:02

@G. Nagy László: Na ja. Csak amíg a melós az ipari forradalom után is valós igényeket elégített ki, addig a pszichomókus és a többi léhűtő finoman szólva is nélkülözhetők.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.30. 07:37:36

További mi a gazdasági hatékonyság? Leírásodban a "konzervatív" a leghatékonyabb, hiszen a legnagyobb szabadság ő adja a tőkének, azaz a leghatékonyabb lehet.

Ez megint ellentmondás nálad.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.30. 07:39:27

Eleve nem hiszem, hogy ebben a leosztásban a "konzervatív" ad hálót az eszkimónak. Szóval szerintem ez nem tiszta.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.30. 07:40:32

@szemet:

A feduális rendszer premodern, így nem sorolható be a modern eszmék sémájába.

midnightcoder2 2020.04.30. 07:41:59

"Ha valamelyik elmebeteg holnap kitalálja, hogy a rothadó gyümölcs, vagy a púpos hát a menő, akár még intenzív reklámkampányt is folytathat, nem sok követője akad majd."

Lószart nem. Lásd veganizmus, nőkből férfiakat formáló fitneszbuzerancia. Megfelelő agitproppal az átlagpolgárnak bármit el lehet adni, még az is, hogy felmenjen egy gyerekekkel teli buszra és felrobbantsa magát.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.30. 07:43:55

"az állami szerepvállalás általában káros"

Fordítva. Ritkán káros.

Pl. az összes nyugati jóléti állam a 60-as, 70-es években mind úgy lett, hogy az állam jobban bevatkozott.

Gondold csak el: ki adna a sajátjából másnak, ha nem muszáj? Csak nagyon kevesek.

midnightcoder2 2020.04.30. 07:44:31

"Egy libertárius világban ez aligha jelent különösebb problémát. A központi hatalom (ha létezik ilyen egyáltalán) nem támaszt bürokratikus korlátokat a munkavállalás kapcsán, azonban különösebb szociális hálót sem biztosít. Kánaán azoknak, akik értékteremtő tevékenységet kívánnak folytatni, s mélységes csalódás azok számára, akik csupán az alanyi jogon járó szolgáltatásokra utaznak."

Ez utóbbiak viszont fognak egy szép nagy fa testápolót, odaállnak egy csendes sarokba, és agyonütik az épp arra járó értékteremtőt.

midnightcoder2 2020.04.30. 08:01:52

@MAXVAL bircaman közíró: Itt is az egyensúly a lényeg. Nem lehet a lovak közé sem dobni a gyeplőt, ugyanakkor a túltolt állami beavatkozás is toxikus, lásd szocializmus.

G. Nagy László 2020.04.30. 08:35:36

@midnightcoder2:

"Na ja. Csak amíg a melós az ipari forradalom után is valós igényeket elégített ki, addig a pszichomókus és a többi léhűtő finoman szólva is nélkülözhetők."

Ezt ne mi döntsük el! Ennyi erővel mondhatnánk azt, hogy az ivóvízen és a természet gyümölcsein kívül minden más nélkülözhető. 90.000 évig éltünk így.

G. Nagy László 2020.04.30. 08:40:47

@MAXVAL bircaman közíró:

"További mi a gazdasági hatékonyság? Leírásodban a "konzervatív" a leghatékonyabb, hiszen a legnagyobb szabadság ő adja a tőkének, azaz a leghatékonyabb lehet. Ez megint ellentmondás nálad. "

Azért készítettem nagyon egyszerű táblázatot, hogy világos legyen. A libertárius állam EGYÁLTALÁN nem nyúl bele a gazdaságba. Sok évtizedes tudás és tapasztalat szerint ez eredményezi a leghatékonyabb működést. Amit konzervatív intervencionizmusnak hívok, ah jóvan kevesebb szabadságot ad a kis- és nagytőkének egyaránt, így kevésbé hatékony. De még mindig működőképesebb, mint a szocialista elgondolás.

Hol itt az ellentmondás?

G. Nagy László 2020.04.30. 08:44:39

@midnightcoder2:

"Megfelelő agitproppal az átlagpolgárnak bármit el lehet adni, még az is, hogy felmenjen egy gyerekekkel teli buszra és felrobbantsa magát."

Ehhez fanatikus idiótának kell lenni.

Pár hónapja írtam egy bejegyzést a Billie nevű női borotvát gyártó cég kampányáról: egy hónapig növesszen minden nő bajszot! Szerinted sok követője akadt?

teveszmek.blog.hu/2019/11/08/_bajusz_es_szakal_ferfiembert_illet

G. Nagy László 2020.04.30. 08:47:28

@MAXVAL bircaman közíró:

"az összes nyugati jóléti állam a 60-as, 70-es években mind úgy lett, hogy az állam jobban bevatkozott."

Iszonyú hiba volt. Nem csak a gazdaságot fogta vissza, de szerintem a születésszámot is.

"Gondold csak el: ki adna a sajátjából másnak, ha nem muszáj? Csak nagyon kevesek."

Értem. Tehát akkor erkölcsös elvenni erővel. Nos, ezt hívják kommunista morálnak.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.30. 09:29:04

@G. Nagy László:

Magyarul:
- libertáriánizmusnak nevezed a klasszikus liberalizmust, ami soha sehol nem valósult meg (nem is valósulhatott volna meg, mert inkoherens utópia),
- konzervatívizmusnak nevezed a tényleges megvalósult liberális modellt.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.30. 09:30:53

@G. Nagy László:

"Iszonyú hiba volt. Nem csak a gazdaságot fogta vissza, de szerintem a születésszámot is."

Itt jön a kérdés: az ember van a gazdaságért, vagy a gazdaság az emberért?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.30. 09:33:11

@G. Nagy László:

"Tehát akkor erkölcsös elvenni erővel. Nos, ezt hívják kommunista morálnak."

Az állam az erőszakra alapszik, melynek célja a társadalom biztosítása.

Erőszak mindig van, a kérdés csak az, szabályozatlan-e (mint az ideális libertáriánus utópiában), vagy társadalmilag szabályozott.

G. Nagy László 2020.04.30. 10:21:17

@MAXVAL bircaman közíró:

"Itt jön a kérdés: az ember van a gazdaságért, vagy a gazdaság az emberért?"

Ez nem kérdés, minden az emberért van. De ez ugyanúgy igaz a libertárius, a konzervatív és a szocialista világban is. A jóléti állam nem azt teszi, hogy buddhizmust oktat a vállalkozóknak, csak simán adóztat.

"Erőszak mindig van, a kérdés csak az, szabályozatlan-e (mint az ideális libertáriánus utópiában), vagy társadalmilag szabályozott."

Ez az ami nem igaz, egyik oldalról sem. A libertárius berendezkedés lényege, hogy a rendfenntartáson kívül nincs központi erőszak, gazdasági tekintetben pedig szinte semmi. A mai világra sem igaz, hogy társadalmilag szabályozott. Az állampolgárnak nem sok beleszólása van, a hatalomgyakorlás - költségvetési téren - szinte korlátlan.

"Eleve kérdés elvehető-e az, amit valaki elvett. Szerinted?"

Ezt még értelmezni sem tudom.

enrikokaruszo 2020.04.30. 10:29:33

@midnightcoder2: kontroll slatt valódi, társadalmi kontrollt értek, választáson hatalomra jutott vezetéssel...és itt van a mai törésvonal előttünk:
a pénz gazdáinak érdeke/társadalom érdeke
csak vegyes megoldások működnek, látjuk hova vezetnek a totalitárius rendszerek...a pénzuralom is az

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.30. 11:00:11

@G. Nagy László:

""Eleve kérdés elvehető-e az, amit valaki elvett. Szerinted?"
Ezt még értelmezni sem tudom."

Mi az, amire azt mondhatpd "ez az enyém"? S ebből mi vehető el?

Ez 2 kérdés, s egyikre sincs egyértelmű válasz.

G. Nagy László 2020.05.01. 11:50:51

@stoic79: Igen, ezt olvastam anno. Abszolút Lord Valdez legelső kommentjével értek egyet.

G. Nagy László 2020.05.04. 10:38:50

@belagezapista: Ez a poszt nem a direkt pártpolitikáról szól, hanem pusztán az ideológiákról és elvekről. Minél közelebb van egy párt a lebertárius eszméhez, annál közelebb érzem magamhoz. Minél közelebb áll a szocialista vezérelvhez, annál távolabb tőlem. A Fidesz intézkedései igen vegyesek. Az egykulcsos SZJA bevezetése, vagy a rabszolgatörvénynek csúfolt liberalizáció például kifejezetten szimpatikusak. Vicces, amikor ezeket támadják magukat liberálisnak nevező politikai csoportok.

Glokta 2020.05.04. 14:29:04

@belagezapista:
"Vicces, hogy elvileg a Fidesz velem ért egyet, csak a logika ellentétes, szerintük támogatni kell azt a réteget, akik leginkább gyarapítani tudják a gazdaságot, szerintem meg békén kell őket hagyni, és akkor piaci alapon gyarapodni fognak."

++
A Fidesz "fordított segélyezést" csinál: a felső középosztályt nagyobb mértékben (nagyobb összeggel) támogatják (adókedvezmény, csok stb révén), mint az alsót. Ez egyáltalán nem biztos, hogy jobb a hagyományos baloldali gazdaságpolitikánál.

Glokta 2020.05.04. 14:36:33

@belagezapista: "A jelenlegi politikai palettán a Fidesz az, amelyik legtávolabb áll a libertariánus elvektől, a baloldalon pedig a PM, LMP. Minden más jobb választási lehetőség."

Ebben viszont nem vagyok olyan biztos. Az európai minimálbér/családi pótlék/minimálnyugdíj/munkanélküli segély például elég baloldali ötletek (éljünk a gazdagabb nyugati állampolgárok pénzéből), és az MSZP meg a "liberális" DK állt elő velük. Szintén mindegyik ellenzéki párt tiltakozott a "rabszolgatörvény" ellen, nem véletlenül - ebből lehetett népszerűséget csinálni.
Lényegében arról van szó, hogy Magyarországon kb. az MDF megszűnése óta nincs számottevő támogatású gazdaságilag liberális párt; van a Fidesz és az ellenzék, akik egymás javaslatait elvből elutasítják.
süti beállítások módosítása