téveszmék

téveszmék

"Aki gyarapítja a tudást, a gyötrelmet is fokozza"

2018. április 02. - G. Nagy László

maglya.jpg

 

Van valami, amit egészen kisgyerek korom óta nem értek. Miért tartják a tekintélyelvű vallások értékesebbnek a vakhitet a tapasztalásnál? Természetesen nem nehéz belátni, hogy bizonyos kérdésekben - létezik-e Isten, van-e élet a halál után stb. - kénytelenek vagyunk a hitre támaszkodni, egyéb eszközünk nem lévén. Azonban mindig is azt gondoltam, hogy ami megismerhető és megtapasztalható, azt vétek meghagyni a vakhit felségterületén. A Prédikátor könyvéből elcsent címbéli fordulat jól kifejezi azt a tudásellenes attitűdöt, melyet oly sokszor tetten érhetünk az egyes vallások háza táján.

 adam.jpg

 

Minden az Édenkertből indul. Isten egyértelmű instrukciókkal látta el Ádámot, csaknem all inclusive ellátást nyújtva: "A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudásának fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz." Hatéves forma lehettem, amikor először találkoztam e történettel, de már akkor is gyanúsan csengett mindez. Tiltott gyümölcs? És pont a jó és rossz tudásának fáján? Hát nem az lenne a legelemibb küldetésünk, hogy megtudjuk, mi a jó és mi a rossz?  Ráadásul Isten kíváncsinak, tudásra szomjasnak alkotta meg az embert. Ha a Teremtő a kert végében megbúvó, jelentéktelen és savanyú termésű, semmiféle titkot nem rejtő fát nevezte volna érinthetetlennek, a két engedetlen bizonyára azt is megdézsmálta volna, mindenfajta rádumálás nélkül is. Nem lehet véletlen, hogy ez az első sztori a Bibliában. Már a felütésnél eldől minden: az isteni tekintélynek való engedelmesség nagyobb erény a gyermeki tudásvágynál. Érthetetlen. Arról egyébiránt ritkán esik szó, hogy már az első isteni parancs is üres fenyegetésnek bizonyul: Ádám és Éva simán túlélik a kóstolót, csupán a paradicsomi luxust kell szerényebb lakhelyre cserélniük.  

 

hitetlen.jpg

 

Ugorjunk egy nagyot, egészen Jézus feltámadásának történetéhez! János evangéliuma szerint Tamás épp nem volt a többi tanítvánnyal, amikor a halálból visszatért Megváltó első ízben megjelent számukra. Amikor utólag beszámoltak neki a kopogtatás nélkül érkező, váratlan vendégről, Tamás teljesen adekvát módon reagált: "Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem." Szerencséje volt, mert Jézus egy bő héttel később ismét megjelent körükben, s valójában semmiféle kifogást sem támasztott a tapasztalással szemben: "Nyújtsd ide az ujjadat és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba!" Az engedékenységet mindenesetre némi szemrehányás is követi: "Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek." Számomra kissé lehangoló, hogy János olyan mondatokat ad Jézus szájába, amelyek visszatérést jelentenek az ószövetségi szellemhez, vagyis a vakhit itt is értékesebbnek ítéltetik a bizonyosságnál. Tamáson rajta is ragad a hitetlen jelző, s bár az egyház szentként tartja számon, e tettét - melynek tapsol a tudomány felsőbbrendűségét hirdető racionális ember - a templomi szószékről nem sűrűn dicsérik.

 galilei.jpg

 

Ugyanez az attitűd jellemzi a keresztény vallás meghatározó alakjait, vezetőit. Szent Ágoston így fogalmaz: "A kísértésnek van még egy formája, mely még több veszélyt rejteget. Ez pedig a kíváncsiság kórja. Ez hajt minket, hogy felfedezzük a természet titkait, amelyek semmit sem szereznek nekünk, és amelyeket nem szabadna megismerni kívánnunk." Luther se különb: "Az értelmet át kell verni, meg kell vakítani és el kell pusztítani. A hitnek lábbal kell taposnia minden értelmet, érzéket és megértést, és bármit is lát, figyelmen kívül kell hagyni, és... semmit sem ismerni, csak az Úr szavát." Giordano Bruno kifejezetten a tűzzel játszott, amikor a katolikus dogmákkal ellentétes gondolatait papírra vetette, s Galilei lába alatt is csaknem forróvá vált a talaj, csak mert piszok jó távcsövet épített és felfedezte a Jupiter holdjait. A legnagyobb tiszteletlenséget Darwin követte el az evolúciós elmélet megfogalmazásával, melyet az egyházi vezetők ugyancsak nem fogadtak kitörő lelkesedéssel. Az arisztotelészi - statikus és földközpontú - világkép tökéletesen összeegyeztethető volt a teremtéstörténettel, így kiválóan megfelelt az egyházi igényeknek. Mindent, ami ezzel szembement, azt a vallás tekintélyét veszélyeztetőnek ítélték és - pillanatnyi hatalmuktól függően - elvetették, tiltották, üldözték. Kevés ostobább és veszélyesebb lény létezik, mint a vallási fundamentalista, aki inkább hisz a szent könyveknek, mint a saját szemének. S ha mindez hatalommal párosul... Ismerünk olyanokat, akik a mai napig azt bizonygatják az egyházról, hogy valójában nem volt tudományellenes, csupán fontolva haladó. Nyilván semmi baj azzal, ha a vallás nem teszi magáévá a hipotézis szintjén álló tudományos nóvumokat, hanem bevárja a cáfolhatatlan bizonyítékokat. Azzal sincs gond, ha ellenérveket keres. Ugyanakkor semmiképpen sem tűnik barátságos érvelésnek, sem pedig megfontolt konzervativizmusnak, ha elevenen elégetjük a másként gondolkodót. Szerencsére mára már sokat változott a helyzet. II. János Pál pápa 1991-ben, a Magyar Tudományos Akadémián tartott beszédében a következőket mondta: "Az egyház elismeri és követeli a tudományos kutatás és a művészi alkotás szabadságát és autonómiáját. A kultúrának szüksége van az igazi szabadságra, még a vallásos hittel szemben is." A Dalai Láma ennél is tovább megy. Amikor megkérdezték tőle, hogy mit tenne, ha a tudomány megcáfolná a hitét, gondolkodás nélkül vágta rá: "Egyszerűen megváltoztatnám a hitemet." Példaértékű nyilatkozat.

 

 911.jpg

 

Azzal, hogy a tekintélyelvű vallások a hitet magasabb polcra helyezik a tudásnál, mérhetetlen károkat okoztak a történelem során, s okoznak a mai napig. Ha létezik olyan egyház, amely valóban a békés emberi együttélést tűzi a zászlajára, annak az elsősorban ezen a szemléleten kellene változtatnia. Belülről építkező morális tartás ugyanis nem tud kialakulni olyan környezetben, ahol a dogmák uralkodnak gondolkodás felett. Egy mai, európai ember számára elképzelhetetlen, hogy miféle tudati szinten mozoghat egy öngyilkos, muzulmán terrorista. Valójában nehéz is hibáztatni tettéért, hiszen meggyőződése, hogy helyesen cselekszik és jutalom várja a mennyországban. De nem is kell elhagynunk a kontinenst, hogy hasonlóval találkozzunk, elég, ha háromszáz évet visszautazunk az időben. A 18. századi Észak-Európában csupán négy hittétel kellett ahhoz, hogy egyes emberek igazán groteszk dolgokat műveljenek. Nem volt szükséges egyéb, mint hinniük a mennyországban, a pokolban, a gyónásból eredő teljes bűnbocsánatban, valamint abban, hogy az öngyilkosság halálos bűn és egyenes út a pokolba. Kétségkívül meglehetősen cudar helyzet lehetett egy mély depresszióban szenvedő számára, akinek elviselhetetlen a földi létezés, ám annak mégsem vethetett véget saját kezűleg. Kellően sötét lélekkel azonban e csapdahelyzet sem bizonyult megoldhatatlannak: elég volt egy szimpla gyilkosságot elkövetni a biztos halálbüntetésért... (Legyünk tisztességesek: az iszlám tanítás közvetlenül hibáztatható a terrorcselekményekért, a katolikus vallás csak közvetve felelős a kiskapukereső öngyilkosjelöltekért.)

 

afrika.jpeg

 

Bevallom, nehéz kiigazodnom a vallási dogmák világában. Ha pénzfeldobással kívánnék eldönteni egy egyszerű kérdést, arról - felekezettől függetlenül - mindenki azt mondaná: morálisan semleges véletlen generátort alkalmaztam. Ha ugyanezt az eljárást megfűszerezném azzal a felkiáltással, hogy döntsön a Teremtő, úgy már rögtön istenkísértésnek, vagyis helytelen cselekedetnek minősülne. Ha törvényes nejemmel védekezés nélkül szexelek - vagyis gyermekáldás terén a döntést a Teremtőre bízom -, úgy helyesen járok el, míg ha óvszert húznék, azzal megsérteném az Istent. Ki a fene tudja ezt követni? A szexualitás egy tipikusan olyan kérdés, melynek kapcsán a katolikus egyház még mindig kitart ősrégi nézetei mellett, még akkor is, ha a nyugati civilizációban élő hívők generációk óta figyelmen kívül hagyják előírásait. A házasság előtti szex tiltása például konkrétan olyan mozzanat, amely a vakhitet részesíti előnyben a tapasztalással szemben. Azon kevesek, akik manapság is érintetlenül lépnek az oltár elé, sokkal inkább tűnnek naivnak és felelőtlennek, mintsem erkölcsösnek. Hasonló a helyzet az imént már említett fogamzásgátlás kérdésében is. Ha az ember képes arra, hogy tudatosan tervezzen családot, miért ragaszkodik az egyház ahhoz, hogy hagyjunk Istennek is egy kiskaput? (Mintha a Mindenható nem tudna kijátszani egy vékonyka gumit vagy egy spirált...) A demográfiai mutatók is azt támasztják alá, hogy Európa már rég nem pironkodik, ha fogamzásgátlásról van szó, azonban a harmadik világ brutális túlnépesedése miatt bőven aggódhatnának a vallási vezetők. Nem biztos, hogy Istennek jobban tetsző dolog, ha gyermekek százezrei halnak éhen, mintha a családfő hozzászokna az óvszerhasználathoz.

 

hitgyuli.jpg

 

Mindig is azt gondoltam, hogy ha betartjuk az alapvető törvényeket - vagyis tiszteletben tartjuk a másik ember szabadságát - úgy létezésünk minden további elemét egyéni ízlésünknek megfelelően válogathatjuk össze a különböző filozófiai és vallási irányzatokból. Mindig furcsálltam a szellemi mélyrepülésben élen járó szektákat, ahol csak a belépésről kell döntést hozni, minden egyéb gondolatot készen kap az ember. Még a katolikusok is megvető fintorgással tekintenek a különböző szektákra, pedig XI. Piusz pápa "Mortalium animos" kezdetű apostoli körlevele értelmében nekik is tilos válogatni a különböző hitigazságok között. (Aki például nem hisz a szeplőtelen fogantatás tündérmeséjében, az azonnal ki is zárta magát a közösségből.) Olyan ez, mintha az IKEA kiakadna azon hogy csak a kanapét viszed magaddal, s dohányzóasztalt már a Kikában választasz.... Amikor vallási témában írt posztjaim hozzászólásait olvasom, mindig örömmel tölt el, hogy léteznek olyan hívők is, akik nyitott elmével és szeretetteljesen állnak a kérdéshez, még ha nem is értenek egyet velem. A tipikus vallásos reakció persze nem ilyen, hanem haragos és gyűlölködő. Mintha sosem olvasták volna a magvetőről szóló jézusi példázatot. Mintha a nyitott, önálló gondolkodásra képes elme nem jelentene értéket, sőt az ördög műve volna. Semmi sem áll ilyen messze a jézusi tanítástól és semmi sem áll ilyen közel a gyilkos, pusztító fanatizmushoz. Az ilyen visszajelzések a legpazarabb jelzései annak, hogy a vakhit mennyire bizonytalan és törékeny tud lenni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr2713779472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2018.04.02. 18:52:05

"De nem is kell elhagynunk a kontinenst, hogy hasonlóval találkozzunk, elég, ha háromszáz évet visszautazunk az időben."

Azért 300 év elég nagy idő, legalábbis itt Európában.

Sorrybori77 2018.04.02. 20:41:32

Nagyon sok önmagát mély kereszténynek valló ember tuti nem olvasta a bibliát. Rendszerint látok olyan mélyen tisztelt "vallásos" (khm) embert, aki például tele vannak varrva vallási motívumokat és rituálékat ábrázoló tetoválásokkal, ami tudtommal bűnnek minősül!

III. Mózes 19:28- „Testeteket a holt emberért meg ne hasogassátok, jeleket ne írjatok magatokra. Én vagyok az Úr.

Tehát: „Ne … bélyegezz jeleket magadra.”

Ennyike. Előbb elkéne olvasni a biblijjját oszt utána játszani az álszent képmutatósdit.

Az angol egyébként ezt csak szimplán úgy hívja: "cherry picking", avagy kimazsolázzák a maguknak tetsző dolgokat a vallásból, a többiről meg tudomást sem vesznek, félkézzel félrehajítják. Nyilván ez így van rendjén, mintahogy a Thor istenben sem hisz senki sem, ugyebár?! Őt is simán félrelehet hajítani, végül is csak egy isten.

Tisztességes Természettudomány 2018.04.02. 21:14:20

"Miért tartják a tekintélyelvű vallások értékesebbnek a vakhitet a tapasztalásnál?"

Mondjuk úgy, hogy a tapasztalás erre a világra vonatkozik, a hit pedig egy több dimenziós, általunk nem érzékelhető világra.

Nem látom, hogy a papok beleszólnak az elektromágneses tér egyenleteibe (hehe, kivéve Maxwellt, ugye), ezért a tudósok se szóljanak bele a hitgyakorlatokba.

Tamáspatrik 2018.04.02. 21:49:13

A címbeli mondat sok esetben igaz, mert amint az egyik Jókai regény hőse mondta, "Nem szabad a parasztnak könyvet olvasnia, mert megzavarja az elméjét." Van olyan, hogy tudatlan szerénység, és olyan is van, hogy félművelt pökhendiség, tele van a net ilyen hozzászólókkal. Ugyanis aki keveset tud, azt fogja hinni, hogy sokat tud (mert a hirtelen szerzett tudása soknak tűnik), viszont aki sokat tud az tudni fogja magáról, hogy amit tud az milyen kevés.

Ez lehetett az egyik oka annak, amiért a vallási tanítók a hit elsődlegességét hirdették a kevés tudás birtokában okoskodó magatartással szemben. Faék egyszerűségű embereknek szólnak az idézett mondatok (A szerzetesek nagy része is egyszerű ember volt).

Ergó a kereszténység tanításai alapszinten gyermeki szintű emberek számára készültek (a nagy többség tájékozottsága ilyen volt), és nagyon elrejtették a magasabb szintű tudást.

Nagyon sajnálatos, hogy egyes mai politikusok és vallási vezetők megint a gyermeteg szintre akarják visszaterelni az embereket, holott a legtöbben már magunk mögött hagytuk ezt a lépcsőt. A szélsőséges mozgalmakról van szó természetesen.

Van egy másfajta értelmezése is a hit elsődlegességének a tudással szemben: olyan a beállítódásunk, hogy azt szeretnénk meglátni, amiben hiszünk, tehát előítéleteink vannak (ritkán vagyunk nyitottak), és ami nem a mi igazságunkat támasztja alá arról tudomást sem veszünk. Ez a fajta elfogultság pszichológiai tesztekkel jól kimutatható.

Egyébként pedig pl. az "eredendő bűn" modern értelmezésekben lehet akár "eredendő áldás" is... alighanem hatalmi motívum is szerepet játszott az egyébként szimbolikus értelemben nagyon kifejező "bűnbe esés" megfogalmazásakor, tehát bűnösök vagytok (akármit jelentsen is, a helyzetetek nagyon gáz,) csak az Egyház tud segíteni rajtatok a túlvilági élet jutalmával, ha azt teszitek amit mi mondunk.

G. Nagy László 2018.04.02. 22:10:42

@Tamáspatrik: Tökéletesen egyetértek.

"Nagyon sajnálatos, hogy egyes mai politikusok és vallási vezetők megint a gyermeteg szintre akarják visszaterelni az embereket, holott a legtöbben már magunk mögött hagytuk ezt a lépcsőt. A szélsőséges mozgalmakról van szó természetesen."

Ezt nagyon hasonlóan látom. Talán azzal a különbséggel, hogy a politikában nem is kell szélsőségeket keresni ehhez, csaknem minden politikai erő nagy és burjánzó államot építene, amelyik majd meghozza a kellő döntéseket az emberek helyett...

midnightcoder2 2018.04.03. 05:54:36

@G. Nagy László: "Talán azzal a különbséggel, hogy a politikában nem is kell szélsőségeket keresni ehhez, csaknem minden politikai erő nagy és burjánzó államot építene, amelyik majd meghozza a kellő döntéseket az emberek helyett..."

Azért valahol ez is szükséges. Csak mi itt Európában pont nem arra használjuk állam bácsit amire kellene. Neki nem elsősorban szociális újraelosztónak kellene lennie, hanem a térség gazdasági, politikai, katonai érdekeit kellene védenie, és persze a rendet fenntartani. Lásd Pl. kicsi kínaiak.

Az Ellenálló 2018.04.03. 06:51:14

Bízva a cikkíró korrektségében, hogy a kommentem megmarad, a következőket jegyezném meg:
A vallás, mint olyan már idejétmúlt megközelítés, az emberiség kezdetleges próbálkozásai voltak arra, hogy megmagyarázza azt, amit nem ért. A világ minden táján eltérő vallások alakultak ki, s ez a tendencia a mai napig megfigyelhető, bár manapság inkább a felekezeti szintre korlátozódik, azaz egy már korábbi vallás módosításából jön létre.
A probléma ezzel csupán az, hogy az elméleteiket egyik vallás sem tudja bebizonyítani, s erre van a vak hit. Ez a hit vak akkor is, ha csupán Isten létezésére vonatkozik, a különbség annyi, hogy vannak, akik nem akarják a hitüket másokra kényszeríteni.
Számomra csak az létezik, csak az releváns, amit tudományos módszerek segítségével bizonyítottak be. Ha ezek egyikét később új módszerekkel megcáfolják, ám legyen, nem félek a változástól, ami a vallásokra sajnos aligha igaz. Ott inkább a többségi vélemény számít akkor is, ha az a tudománynak ellentmond.

Serivor 2018.04.03. 08:19:33

A valláserkölcs azért a legalávalóbb, mert nem tartja értéknek a fejlődést. Az emberiség kerékkötője, a sötétség terjesztője.

2018.04.03. 08:56:56

Biblia-igaz, Korán-igaz. Elfilozofálgathatunk mi itt ebben a mátrixban, ami a látható univerzum, hiszen szabad akaratot kaptunk. Az isteni világot ugye Isten megvonta tőlünk, azt mi nem láthatjuk, csak nagyon kevesek, külön engedéllyel - pl. a fatimai gyerekek a poklot. Vagy hisszük, vagy nem. Kaptunk 120 évet +/-, ez a vizsgaelőadásunk, Isten előtt vizsgázunk életünk során, aztán feltámadásunkkor megkapjuk a bizonyítványt, és mehetünk, ki jobbra, ki balra.
Tudomány? - amit Isten megengedett, hogy lássunk. Űrutazás, atomenergia, internet. Mind Isten engedélyével, és akkor, amikor.
Valláserkölcs, mint a sötétség terjesztője? Ne már. Ha betartották volna a "Ne paráználkodj"-ot, nem söpört volna végig Európán a pusztító, megnyomorító szifilisz. Az AIDS-vírus is csak arra vár, hogy azt higgyük, mindenféle koktélokkal krónikus betegséggé fokozható le - aztán jön a szupermutáció, és nem lesz megállás, telnek majd a temetők szépen. A szuperkankó már bejelentkezett.
Vigyázat, emberiség, ez nem vicc, Isten nem viccel. Higgy! Vakhit nem kell, de józan hit nagyon is.

Exploiter 2018.04.03. 09:31:49

@Kispangit:

Ha isten találta ki a szuperkankót, hogy bizonyítsa az igazát, akkor elég nagy paraszt, minek imádna bárki egy gonosz entitást...
Ha jobb PRr akar, inkább gyógyítana.

G. Nagy László 2018.04.03. 14:51:57

@midnightcoder2: Egyetértünk. Ha van feladata az államnak, úgy elsősorban az állampolgárok védelme az.

G. Nagy László 2018.04.03. 14:54:18

@Az Ellenálló: Még soha, egyetlen kommentet sem töröltem, miért pont annál merülne fel, amelyikkel még vitázni sem tudok? :) Abszolút egyetértek.
süti beállítások módosítása