téveszmék

téveszmék

"A szerelem mindent legyőz"

2020. június 29. - G. Nagy László

holtodiglan.jpg

 

A 2003-as Holtodiglan című film főszereplői is azzal a naiv lelkesedéssel kelnek egybe, hogy ha szerelem van, minden van. A kijózanodás pillanata azonban gyorsan eljön, elég hozzá egy, a tervezettnél kicsit hosszabbra nyúló nászút... 

 

Nem véletlen, hogy felmenőink annak idején még hosszasan jegyben jártak. Egy másfél éves időintervallum bőven elég ahhoz, hogy felszálljon a rózsaszín köd, s az érintettek már valós fénytörésben lássák egymást. Tizennyolc hónap alatt óhatatlanul kiderül, ha a másik pszichopata, vallási fanatikus, ágyba vizelő, vagy épp képtelen az orgazmusra. Tudjuk: létezik egy sor olyan súlyos inkompatibilitás, melyekre aligha építhetnénk stabil frigyet. No de nem kell extremitásokban gondolkodni, két tökéletesen normális fiatal is hamar megtapasztalja, hogy a szerelem nem győz le mindent, főleg ha senki sem tanítja meg számukra az optimális együttélés alapelveit. A probléma abban áll, hogy a tartós és kiegyensúlyozott házasságban egyidejűleg kell jelen lennie a tűznek és a jégnek. Lángolás nélkül - hitem szerint - nem is érdemes élni; ennyi erővel akár a húgunkkal is összeköltözhetnénk. A szenvedély ugyanakkor nem sokat segít a békés hétköznapok megteremtésében. Ez utóbbihoz hideg fej, tárgyalókészség és üzleti gondolkodás szükséges - nem könnyű e két ellenpólus bepréselése a közös hátizsákba. (Azon pedig ideje volna elgondolkodnunk, hogy a két nem közül melyik a romantikusabb. Tényleg a nők volnának azok? Hiszen pont ők keresik a hosszútávú kapcsolatot, amely hűvös megállapodásokra és unalmas rutinokra épül, míg mi, férfiak - akik alapbeállításunk szerint elsősorban az alkalmi szexre hajtunk -, mindannyian költők, trubadúrok, lánglelkű szerelmesek volnánk - legalábbis pár óra erejéig mindenképpen...)

 

Egyetlen házasság sem jelenthet élethosszig tartó gondtalan mámort, de a magam részéről a közös jajveszékelésre sem építenék. Minden negatív történésnek lehet kapcsolatépítő hatása, azonban nagy a baj, ha ezek kerülnek túlsúlyba. John Gottman amerikai pszichológus kutatásai szerint az optimális arány 5:1, vagyis akkor tud igazán stabillá kovácsolódni a frigy, ha egy veszekedésre öt simogatás; egy egységnyi haragra öt egységnyi szeretet jut. Mindez azt vetíti előre, hogy tragikus ostobaság a hit, mely szerint a szerelem mindent legyőz. Sokkal igazabb és érvényesebb az a törekvés, mellyel igyekszünk minimálisra csökkenteni a kapcsolatot romboló tornádók gyakoriságát. Létezik pár tipikus vihar gócpont, melyek megszüntetésével óriásit lépünk előre a pozitívumok és negatívumok optimális arányának elérése felé. (Azon kár aggódni, hogy "túljavítjuk" a házasságot, égzengésből mindig lesz elég.)

 

Számomra mindig megdöbbentő, hogy az anyagiakkal kapcsolatos nézeteltérések micsoda pusztítást képesek véghez vinni egymást szerető emberek közt. Már az is beszédes, hogy a párkapcsolati pszichológia szakkönyvei hemzsegnek az olyan példázatoktól, ahol a vita a pénz körül forog. Számomra ez pont ugyanannyira megmosolyogtató, mint amikor azon áll a bál, hogy egy kormányzatnak milyen mértékben kell támogatnia a vallásokat, az élsportot, vagy épp a kultúrát. Véleményem szerint sehogy, sokkal inkább adót kell csökkentenie, hogy a polgárok szabadon dönthessenek, mely egyházat, sportrendezvényt, könyvet, színházat, koncertet tüntetik ki figyelmükkel, s forintjaikkal. Ugyanígy: egy házasságban is örök konfliktusforrás a közös kassza, melynek nem sok értelmét és hasznát látom. Gyermekeim anyjával több mint húsz éve élek együtt, de még soha, egyetlen alkalommal sem veszekedtünk pénzügyi dolgokon. Mindketten saját belátásunk szerint gazdálkodunk, a csíráját is elfojtva az ilyen jellegű konfliktusoknak.

 

Szintén tipikus probléma, hogy a házasfelek miként bánnak saját, hátrahagyott családtagjaikkal. Alapvető kívánalomnak tűnik, hogy az ember csakis akkor kezdjen önálló, felnőtt életet, ha már képes leválni a köldökzsinórról. A fejemet fogom az olyan történetek hallatán, melyekben a kedves mama csak úgy betoppan a semmiből, s átrendezi a fiatalok életét. Két érett ember együttélése azzal a megállapodással kezdődik, hogy közös otthonukban nem fogadnak váratlan vendégeket, különös tekintettel a közeli rokonokra. Egyszerűen muszáj hozzászoktatni a szülőket, hogy nem állíthatnak be bármikor, amikor kedvük tartja, mert nem biztos, hogy a fiatalok éppen rájuk kíváncsiak. Ez még abban az esetben is igaz, ha a szóban forgó lakóingatlant történetesen a felmenők finanszírozták. Jézus szavai is ezt a gondolatot támasztják alá: "Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek." Tapasztalataim szerint ez az a konfliktusforrás, melyet a naiv szerelmesek abszolút veszélytelennek látnak, miközben számos esetben közvetlen okát jelentik az ígéretesen induló frigy későbbi elmérgesedésének. És ehhez még csak szabad bejárást sem kell biztosítani a bajkeverő szülőknek. Számos olyan barátom van, akinek a felesége napi rendszerességgel  folytatott hosszas telefonbeszélgetést az anyjával. Azért a múlt idő, mert kivétel nélkül mindnek válás lett a vége.

 

"A szerelem mindent legyőz" - vallják a lánglelkűek, s e frázis kimondásakor minden létező katasztrófára gondolnak, csupán a legbanálisabbra nem. A rózsaszín köd időszakában fel sem merül senkiben, hogy idővel talán a szex sem lesz ugyanaz a túlfűtött gyönyör, mint a kezdet kezdetén. Igaz ami igaz: alapvető küldetésünk, hogy őrizzük a lángot, akár hosszú évtizedeken át. Őszintén hiszem: amennyiben a nyitány tisztán szólt, onnantól csak elrontani lehet, ha nem figyelünk oda a másikra, vagy önmagunkra. (Ugye érezzük, hogy nem a szerelem az, ami átsegít az esztendőkön, sokkal inkább a tudatosság?) Abban az esetben azonban, amikor már a felütés is hamis volt, lényegesen nehezebb pályán játszunk. A magam részéről sohasem értettem azon férfitársaimat, akik frigid nőt vezetnek az oltár elé, vagy legalábbis olyat, akiben képtelenek valódi vágyat kelteni. E téren a különböző vallások is vastagon sárosak: elképzelni sem tudok nagyobb felelőtlenséget, mint érintetlenül házasodni.

 

Ha létezik olyan párkapcsolati terep, ahol a szenvedély önmagában semmit sem old meg, az pont a problémák orvoslása érdekében folytatott kommunikáció. Az "ami a szívemen, az a számon" népi bölcsesség e téren abszolút kudarcra ítéltetett. Amikor vitát folytatunk - tegyük ezt lobbanékonyan, vagy a lehető legvisszafogottabban - paradox módon nagyon is észnél kell lennünk. Nem árt, ha előre egyeztetjük, mi lesz a téma, mit szeretnénk megoldani. Ez már csak azért is lényeges, hogy lehetőséget se adjunk egyéb sérelmek felhánytorgatására, a másik teljes elárasztását kockáztatva. Hasznos lehet az is, ha előre rögzítjük a beszélgetés időintervallumát. Különösen fontos, hogy amint kezdene elszabadulni a pokol, szakítsuk meg a veszekedést és adjunk egymásnak húsz percet - ennyi elég szokott lenni, hogy lehiggadjunk, s pulzusunk visszatérjen a nyugalmi szintjére. John Gottman így ír minderről a Min múlik egy házasság? című művében: "Elismerem, hogy az időpont-egyeztetés és a napirendi pontok felállítása inkább egy üzleti vállalkozást idéz, mint egy házasságot. Bárcsak tudnék néhány frappáns megoldást ajánlani, amellyel le lehet küzdeni ennek az ügymenetnek a mesterségességét, de nincsenek ilyenek. Csak annyit mondhatok, hogy ez a megközelítés a legtöbb pár esetén jól működik."

 

Így megy ez. Tűz és jég - mindkettőre égető szükség van. Arra meg különösen, hogy felismerjük, mikor melyiket érdemes bevetni. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teveszmek.blog.hu/api/trackback/id/tr315948040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G. Nagy László 2020.06.29. 07:44:23

@Luk a gödörből: Méltányolom, hogy ilyen komoly energiát fektettél a nők kategorizálásába, azonban a velük való bánásmódot nem igazán befolyásolja, hogy mit érnek a húspiacon. A dolog egyébiránt is ott kezdődik, hogy az "elmegy" és a "kit érdekel" kategóriákkal nincs semmi elemeznivalónk, hiszen szóba sem állunk olyannal, aki nem hoz tűzbe.

"Szóval akkor elmélkedést folytatsz a csúnya gonosz szerelemről/élethosszig tartó kapcsolatról, miközben neked a sumák-rafkós már megbocsáss, de ezek szerint neked is az igazi fcibálók jönnek be."

Nem ismerem a múltadat. A sajátomat igen. Biztosíthatlak, hogy a bitang jó nők között is bőven találni olyat, aki fejben-lélekben is rendben van.

"Ez nevetséges. Mint a számolj el magadban 10-ig."

Pont nem. Épp ez a lényeg. Ha tízig elszámolsz, az rövid idő ahhoz, hogy valóban lehiggadj. Húsz perc elég. Egyébiránt nem velem vitatkozol, hanem a párkapcsolati pszichológia sok évtizedes megállapításaival.

"Egy vita ott kezdődik, hogy az egyik felemeli a hangját, vagy ívből leszarja mit mond a másik, a problémafelvetést ignorálja"

Én kérek elnézést, de nem arról írok, hogy felétek hogy megy ez, hanem arról, hogy mi az optimális.

Almandin 2020.06.29. 12:48:33

A szerelem hatalmas ellentmondása: amíg tart a lángolás, addig az ember nem tud józanul mérlegelni, ha már nincs, akkor meg hiányzik az érzés.
A legfontosabb, hogy ha az ember előre lefektet alapelveket és betartja, nem nullázhatja le anyagilag egy szakítás, válás. Pl. ha elhatározza, hogy senkivel nem egyesíti a vagyonát, nem lesz közös kasszájuk, akkor nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a kapcsolat végén a másik viszi a vagyonát, jobb esetben csak a felét. Vagy lehet az egy alapelv egy nő esetében, hogy muszlimmal nem kezd kapcsolatot, mivel az esetek többségében ez a nő szabadságának elvesztéséhez vezet, de volt példa már becsületgyilkosságra is.
A legfontosabb a saját életünk, szabadságunk, anyagi bázisunk védelme. A Maslow-piramisra kell gondolni. Én pl. sose kockáztatnám a lakásomat, jövedelmemet, testi épségemet egy szerelem oltárán. Egy lángolás úgyis maximum pár évig tart. Jó átélni, de mindent nem tennék fel érte. Az európai romantikus hagyományok azok, amik elhitetik az emberekkel, főleg a nőkkel, hogy a Szerelem az, amiért élni érdemes, amiért mindent fel kell áldozni. Nálunk is csak pár száz éve megy ez az őrült gondolkodás. Sok vakszerelmes embert híd alá juttatott a kedves párja.

G. Nagy László 2020.06.29. 13:47:53

@Almandin:

"Az európai romantikus hagyományok azok, amik elhitetik az emberekkel, főleg a nőkkel, hogy a Szerelem az, amiért élni érdemes, amiért mindent fel kell áldozni.

Én hiszem azt, hogy a szerelem az amiért élni érdemes, de nem gondolnám, hogy bármit is fel kéne áldozni érte.

Almandin 2020.06.29. 14:23:36

@G. Nagy László: Tény, hogy nagyon szép érzés. Áldozatot meg mindenki hoz érte, de nem mindegy, mennyit. Hiszen az ember valamennyit feláldoz az idejéből, van, hogy költözik a párja miatt, változtat az időbeosztásán, stb. Csupán a saját alapvető szükségleteinket és érdekeinket nem szabadna feláldozni, mégis sok embernél azt látni. Még nagyon is léteznek azok a mítoszok, amelyek szerint főleg a nőknek fel kell áldozniuk magukat a szerelem oltárán. Kiszolgálni a férfit, a saját céljaikat feladni azután, hogy férjhez mentek, a férfi céljait segíteni, egész életüket a másik szolgálatába állítani. Aztán persze elmúlik a szerelem, ott maradnak sokszor csalódottan, fásultan egy félig idegen emberrel, akit alig ismernek. Sokszor anyagilag is úgy összeláncolják magukat, hogy csak súlyos anyagi veszteséggel szabadulhatnának a kötelékből. Miért? Azért, mert lángolásból, rózsaszín ködből választottak.
Vagyonközösséget létesíteni pedig azért is butaság szerintem, mert a kapcsolatok többsége tönkremegy. Kevés az, ami nem. A vagyonközösség pedig ritkán bomlik fel gond nélkül, valamelyik fél általában vesztesen kerül ki előle.

Almandin 2020.06.29. 14:45:19

Más: rengetegen keverik össze a szerelmet a szeretettel. Nos, sok kapcsolat azért megy tönkre évek múltán, mert nem szerették egymást, csak rá voltak gerjedve egymásra (a hormonok csinálják ezt az emberrel). Ha a szerelem nem is, de a szeretet valóban mindent le tud győzni. Most valódi szeretetről beszélek. Az is ritka.
Szerelem is többféle létezik. lángoló, nemlángoló, tartós vonzalom, szalmaláng, stb. Sokkal összetettebb a szerelem érzése is, mint az elsőre látszik.

Almandin 2020.06.29. 16:01:27

@Almandin: A szerelmi típusok itt találhatóak meg:
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_szerelem_háromszögelmélete
Szerintem ez a legjobb megközelítés. Jól mutatja, hogy a szerelmek se egyformák. Sok kapcsolat diszharmóniáját pl. az adja, hogy a két fél más típusú szerelemmel szereti a másikat.

G. Nagy László 2020.06.29. 18:46:46

@Almandin: Ez nagyon jó és nagyon logikus, köszönöm, hogy megosztottad. Kifejezetten szeretem, amikor látszólag megfoghatatlan jelenségeket nagyon is egzakt kategóriákba rendezünk. Ami a posztot illeti, itt a szerelmen a modellbéli szenvedély faktort kell érteni, mely minden kétséget kizáróan a legfontosabb összetevő. (Ha van, úgy fellobbanó, romantikus, vak és beteljesült szerelmekről beszélhetünk - ezeket mind kiválóan ismerjük. Ha nincs, úgy szeretetről, vagy kihűlt szerelemről szól a fáma, vagyis az esszenciáját veszíti el az érzésegyüttes.)

Nagyon tetszik ez a megközelítés. Már-már zavar, hogy nem az én fejemből pattant ki.

aefzuj 2020.06.29. 20:34:39

Az élet egyszerű ám, csak mi emberek túlbonyolítjuk. Férfiként 2 alapszabály van csak, amit be kell tartani (egyeseknek 3).

1. Nincs házasság. Értelmetlen, felesleges, szükségtelen konfliktusforrás bármiféle hozzáadott érték nélkül. Ellenben komoly béklyó, amitől szabadulni igen költséges és nagy lelki tehert okoz.

2. Nincs közös kassza. Soha. Közös kiadások vannak csak. Saját vagyonával és bevételeivel mindenki szabadon gazdálkodik. Közös lakást/házat venni vagy közösen építkezni csak mazochistáknak javasolt!

3. Nincs gyerek. (Ez opcionális). Az, aki nem kíván gyereket vállalni, amiatt ne tegye, hogy társat/párt akar.

Egyrészt felborítja az 1-2 szabályok által kialakított status quo-t, másrészt nem mindenkinek való gyerek. Harmadrészt szükség sincs már rá. (Nb.: az lehet, hogy fogy a magyar. Ellenben kezelhetetlen mértékben nő az emberi populáció, ami miatt se szükség, se kapacitás nincs már a további, "nekem örömet okoz, ez az életcélom" típusú gyermekvállalásra.)

Nincs olyan nő, aki ilyen feltételekkel párkapcsolatot kezd? Dehogy nincs! Kizárólag a béták nem találnak társat házasság, pénz és gyerek ígérvénye nélkül. Az összes többinek megy.

Lehet hinni a szirupos mesékben. Attól még a szerelem elmúlik, a monogám szex unalmas és érdektelen lesz, a házasság na meg a gyermekvállalás pedig több emberi sorsot tesz tönkre, mint amennyit kiteljesít. Szorul is vissza szépen mindkettő a fejlett társadalmakban, nem ok nélkül.

Mindenki a saját empirikus tapasztalatai alapján döntsön ilyen kérdésekben, de ne lepődjön meg, ha végül pont ugyan oda jut, ahová mindenki más. Csak adott esetben több rollerezéssel.

A monogámia intézményrendszere vallásos bigottságra épülő pragmatikus hazugságon alapul, célja csupán a biztonságos társadalmi együttélés feltételrendszerének megteremtése volt. Ma már se létjogosultsága, se értelme nincs, erősen kontraproduktív.
Nem mellesleg az alapvető emberi biológia/genom/ösztön éppen ellentétes a monogámiával és nem csak a férfiaknál. De ezt már a feministák is kénytelenek beismerni.

Szóval csak ésszel! Észben tartandó: mindig van másik, mindig van jobb. A tásadalmilag "elvárt/megtűrt" opcióknál pedig az alkalmi szexre épülő választott egyedüllét is jobb. Sokkal kisebb arányban vezet alkohol-és kábszerfüggőséghez, családon belüli erőszakhoz és öngyilkossághoz. Vajon miért? (Mondjuk ahhoz ki kell nézni valahogy és "csomag" is kell hozzá, ezek nélkül semmiféle szex nem jut a húspiacon, nem hogy alkalmi).

Aki pedig azért keres "társat" hogy az majd boldoggá teszi, az az életből konkrétan semmit sem ért (még).

aefzuj 2020.06.29. 20:50:11

Jut eszembe: párkapcsolatban nincs olyan, hogy "optimális". Ab ovo és fogalmilag is kizárt.

Korszakok vannak csak. Jó és rossz (elmegy kategória sincs, akinek van önbecsülése, annak az "elmegy" az a "rossz"szinonimája).

Egy kapcsolat bizonyos ideig jó, aztán átvált rosszba. Az más kérdés, hogy néhol 2 hónap, másutt meg 40 év szükséges a váltáshoz.

Az 1950-es évekig azért tartott sok szerelem és házasság "örökké" , mert minimum az egyik fél nem volt olyan szerencsés, hogy éljen addig, amíg a váltás befutna.
A többiek meg nem váltak el, mert nem volt se divat, se vallásilag elfogadott/megengedhető.

G. Nagy László 2020.06.29. 20:53:31

@aefzuj:

Sok mindennel egyetértek. Az első két ponttal különösen. A házasság intézményének és a közös kasszának tényleg semmi értelme, csupán felesleges béklyót pakol a felekre. (A posztban azért használom a házasság szót, mert egyszerűbb és szebb, mint az élettársi közösség kifejezés, ám valójában én sem vagyok házas - 23 év és két közös gyerek után sem.)

Ami a harmadik pontot illeti, a lényeggel magam is egyetértek, ugyanakkor azt gondolom: szinte semmi sem ad annyi örömöt az életben, mint a saját gyerek. életem legjobb döntései a gyerkőceim (akármilyen lusták és szemtelenek is).

Azt gondolom továbbá, hogy egy intelligens, s főképpen érzelmileg, szociálisan intelligens nő képes arra, hogy felismerje a megbízható férfit, akire lehet számítani. Ha nincs gyerek, ilyen szempont fel sem merül, erkölcsös világban nem beszélünk feleségtartásról. A gyerekekről mindazonáltal gondoskodni kell. Nagyon gáz az, amikor a fickó lelép és magára hagyja a nőt a közös gyerkőccel, de az is pokoli gáz, ha a nő - figyelmen kívül hagyva természetes ösztöneit - felelőtlen apát választ.

aefzuj 2020.06.29. 20:54:27

@G. Nagy László: Tudod hogy van ez a "nem a ruha teszi az embert."

A pénz nem boldogít. Mondták a gazdagok a szegényeknek, hogy ne lázadjanak.

Közben meg annyi járt a fejükben, hogy nem a l.f.szt nem boldogít.

De ezt is csak az érti valójában, aki szegényként indult és gazdagként él. Na azok nem is nagyon foglalkoznak a külsőségekkel, csak az elit klubbos belépőhöz feltétlenül szükséges minimum szintet mutatják kifele.

Almandin 2020.06.29. 21:03:49

@G. Nagy László: A szenvedély jó érzés, de nem lehet mindent arra alapozni. Egyrészt elmúlik. Másrészt sokaknál pár évente fellobban mások iránt. Nem bölcs dolog mindig a hormonjaink után loholni. Másrészt attól, hogy a szenvedély elmúlik, még lehet jó egy pár nemi élete. Ha nem megy át taszításba a dolog, akkor némi odafigyeléssel kellemes nemi életük lehet. Sőt, akkor is lehet nemi vonzás, ha nincs lángoló szerelem már az elején sem. A nemi vágy se fekete-fehér: a lángoló szenvedély és a közöny (sőt, undor) között sok átmenet van. Aki szereti a szexet önmagában is és nemcsak a nagy szerelem állapotában tud szexelni, annak könnyebben megy a kitartás egy hosszú kapcsolatban.

aefzuj 2020.06.29. 21:14:47

@G. Nagy László: ahogyan írtam is, a 3. pont opcionális, mivel szubjektív érzelmeken alapul.

Aki szeretne gyereket, az akkor is vállaljon, ha nincs valami miatt hozzá párja (van erre is már többféle megoldás).

Aki viszont nem szeretne, az amiatt ne vállaljon, hogy fél a magánytól és az egyedülléttől és a társát csak azzal leli meg, ha gyermeket vállal vele. Ez így nagyon destruktív és veszélyes felállás hosszútávon, nagy eséllyel tele lesz a sztori miatta megbánással és gyűlölettel a végén.

Ha már pszichológia: aki fél a magánytól és az egyedülléttől, annak nem "párkapcsolati" gondjai vannak, hanem sokkal komolyabb önértékelési és önbecsülési zavarai. Társat/párt csak egészséges lelki világgal lehet hosszútavra lízingelni, sérülten csak sérült akad a horogra.

Másrészt a pszichológia semmit sem ért még ezekből a dinamikákból, mert a vallási marhaságok alapján szervezett együttélésből fakadó társdalmi/lelki konfliktusokra keres úgy választ, hogy nem veszi figyelembe az ember alapvető biológiai és genetikai programjait. Hiába elemzi ki a helyzeteket és ad megoldási javaslatokat, ha az ösztönök épp az ellenkező iranyú vektorral rendelkeznek.

Lehet persze párterápiázni meg ventilálni, az ágyban javítani (a mit is pontosan?).
De ahol vége a szerelemnek és langyos lábvíz a szex, ott már semmi sem lesz, nem hogy kapcsolatmentés. A maximum, amit ki lehet hozni az ilyen párkapcsolati zátonyokból, az a gyerek/szükség miatti együttmaradás szeretővel/pornóval/qrvákkal. Ebből a pornó a szegények, a másik kettő a gazdagok mentsvára.

Erről ez jusson eszetekbe:

aefzuj 2020.06.29. 21:15:52

Popper idézet következik:

“Egy alkalommal beszélgettem Pilinszky Jánossal, és a katolikus költő megjegyezte:

– Utállak benneteket, »pszi«-vel kezdődő foglalkozásúakat.

– Miért utálsz, János?

– Mert nagyon nagy terheket raktok az emberekre. Azt hirdetitek, hogy minden emberi problémának van megoldása.

Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb.- és összeomlik.

A valóságban – mondta Pilinszky –, az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól-rosszul elviselhető. Óriási a különbség közöttünk. Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.

Szíven döfve tántorogtam ki Pilinszkytől.”

G. Nagy László 2020.06.29. 21:23:33

@Almandin:

"A nemi vágy se fekete-fehér: a lángoló szenvedély és a közöny (sőt, undor) között sok átmenet van. Aki szereti a szexet önmagában is és nemcsak a nagy szerelem állapotában tud szexelni, annak könnyebben megy a kitartás egy hosszú kapcsolatban."

Abszolút ugyanígy látom. De tudod: a mámor az mámor. Évekkel később is erőt merítesz a nagy pillanatokból, és azt mondod: érdemes volt élni. (És ez nem csak a szerelemre igaz. A gyerekeim születése; felvonulás 1989 március 15-én; a 2016-os foci EB; főszerepet játszani színpadon 18 évesen; beleszagolni a megjelenő könyvembe, amely most jött ki a nyomdából; országos bajnokságot nyerni; beszédet mondani sok száz ember előtt - ezekből építkezünk.) Én is szeretem a kiegyensúlyozott, kényelmes életet, de kellenek a mámor pillanatai. A pusztítóan perzselő szerelmek nélkül nem is éltünk igazán.

Almandin 2020.06.29. 21:24:17

@aefzuj: A szerelem elmúlása csupán azokat a párkapcsolatokat teszi tönkre, ahol a hormonvezérelt rózsaszín ködön kívül emberileg semmi se kapcsolja össze őket. Ha az értékrendjük hasonló, tudnak egymással beszélgetni és tartalmas programokat csinálni, akkor nem feltétlenül fut zátonyra a kapcsolat.
Én nem vagyok házasságellenes, mert ha jól sikerül, akkor az jó dolog, mert ad egy érzelmi stabilitást. Ezt a stabil hátteret egy nem elkötelezett kapcsolat nem tudja megadni.
www.hazipatika.com/psziche/parkapcsolat/cikkek/a_hazassag_bamulatos_elonye/20190904105515
Egy jó házasságnak komoly előnyei vannak. Más kérdés, hogy a rossz házasságnál jobb az egyedüllét.

aefzuj 2020.06.29. 21:27:46

Egyébként nagyon sokan csak hiszik, hogy párkapcsolatban élnek X éve. Közben meg a békés egymásmellettélés jelei figyelhetőek meg rajtuk, igazából már csak megtűrik egymást, mert túl enerváltak és fásultak lépni, meg a pulyákat egyszerűbb párban terelgetni.

A társadalmi berendezkedés pedig kiváló táptalaj ehhez. Hajnalban indul a nap, sokan nem is találkoznak a másikkal a reggeli rohanásban. Napköuben pár telefon vagy üzenet, de csak a gyerekek dolgaival összefüggésben, magánéletről na meg érzelmekről szó sincs (most dolgozom, majd este megbeszéljük...).

Delután/este meg jobb esetben jut pár kedves szó (faradt vagyok, ma ne, inkább lefekszem, majd holnap, stb.).

Aztán jön a hetvége, kimozdulás. Nyilván a gyerekek miatt, egyáltalán nem azért, hogy ne kelljen kettesben lenni a "társunkkal" az elengedhetetlenül szükséges mértéken felül.

Volt is jajjveszékelés az elmúlt 3 hónapban az összezárt "párok" között.

Ez a modern átlag. Napi 1-2 órát látják egymást, hétvégen meg várják a vasárnap estét. Csoda, hogy tönkremegy a kapcsolat? Tönkre ment az már rég, csak egyik fél sem akar/mer lépni, mert a magány, az egyedüllét az ismeretlen mezsgyén túl esik, oda senki nem mer belépni.

Aki mégis, az meg rácsodalkozik, hogy az élet lehet szép és konfliktusmentes is, ha magunkkal foglalkozunk és nem mások/a társadalom igényeit szolgáljuk ki a saját erőforrásaink rovására.

Ad Dio 2020.06.29. 21:32:43

Szóval "szép dolog a szerelem, csak a csunya b@szás ne vóna" :D.

Na jó, ennyire nem nagy a baj... bár kicsit mégis... ma a szexet hajlamosak vagyunk ugy kezelni, mint egyfajta sulytalan társas programot. Pedig ez akkor is hamis képzet, ha az esetlegesen megfoganó harmadik személyt kizárjuk gondolatban. Miért? Hát mert a szex, a testi kapcsolat, az orgazmushelyzet elindít egy nagyon mély gyökerű biokémiai rendszert. Ez a rendszer nagyon durván megnyomja a gombot a neurokémiai jutalmazó hormonoknál. A dopamin teszi a dolgát és voila: az adott éva vagy épp ádám hirtelen idegesítő, idióta, balfácánból, vagy épp elviselhetetlen hisztis pics@ból fehérlovas Herceggé, vagy épp Istennővé változik. Miért? Merthát hormonok... erre vannak kitalálva... Csak sajnos a hatásuk nem szól élethosszig. Nagyon nem. Itt van egy kis bibi a természettel, mert még a remélt utódgondozási periódus végéig sem tart ki. Általában pár hónap/év alatt elszáll a varázsa és akkor visszatér Mr. Balfék és Miss. Zajospicsa.

Ez baj. Mert innentől a "szerelem" mint olyan kikapcsol a képből és marad a "valóság". Ami meg pont semmire nem jó, csak nyűglődni.

Megoldás? Nem tudom...

De talán (TALÁN), volt némi bölcsesség a régiek udvarlási szokásai közt... hogy nem az ágyban próbálták elkezdeni a kapcsolataikat, hanem az un. "ismerkedés" során, ahol volt szex is, csak nem ugy (mert a szex nem egyenlő a coitussal), ellenben lehetett megismerni, kiismerni, hozzászokni, rájönni stb. A kapcsolatokat meg nem tette feleslegesen ragadóssá a hormonális háttér...

De lehet tévedek.

Mindenesetre a magam 20+ éves szerelmi házasságát így építettük fel...

G. Nagy László 2020.06.29. 21:33:12

@aefzuj:

"Szíven döfve tántorogtam ki Pilinszkytől.”

Bitang jó dialógus, köszönet érte, hogy megosztottad. Szinte minden posztom e párbeszéd körül forog - még úgy is, hogy nem ismertem korábban. Értem Pilinszkyt és bizonyos mértékig igazat is adok neki. De az én világom a megoldások világa. A fejlődés világa. Az ilyen megértő, buksisimis, baloldali gondolatok nem viszik előre a világot. Meghagyják az egyént a maga nyomorában, s elhitetik vele, hogy neki is jár az, ami az alfáknak. (Pedig az út az volna, hogy megpróbálunk ómegából bétává, bétából alfává válni. Majd ha puszta irgalomból szexel velem Palvin Barbi, onnantól teljes mellszélességgel Pilinszky mellé állok.)

aefzuj 2020.06.29. 21:34:22

@Almandin: ez tudod miért badarság?

Mert PC romantikus mesén alapul. Szeretet, tisztelet, odafigyelés, megbecsülés a szerelem elmúltával? Persze, ameddig nem jön egy 10/10-es alfa szembe a sors rögös útján és fel nem szólít közösülésre. Mert olyankor ugye a f.sz/clit.risz feláll, az ész meg megáll.
Lehet próbálkozni persze, a gyengébb adottságú egyedeknél még működhet is valameddig (nincs annyi kísértés, ugye...).

Viszont az átlagnál, ha nincs kémia és kikapcsoltak a hormonok, ott már semmire nem lesz elég a beszélgetés és a kommunikáció. Max. egy kis békés megtűrésre. De azt hamar fe tudja borítani egy 3., akivel van kémia és kattognak a hormonok.

Több milliárd év genetikai fejlődését se az elme, se a pszichológia nem tudja felülírni. Akkor sem, ha nagyon hiszünk benne és nagyon akarjuk.

Ad Dio 2020.06.29. 21:37:11

@aefzuj:

Én nem tudom hogy ez a beszélgetés valóban lezajott~e, vagy csak tanmese, de minden szava helyén van. Minden.

Almandin 2020.06.29. 21:37:22

@G. Nagy László: A mámor valóban fontos.
Viszont a pusztítóan perzselő szenvedély valóban rombolhat. Akiben van morális fék, gyakran nem engedi meg magának a szerelem beteljesülését. Ennek nagyon egyszerű oka van: gyakori helyzet, hogy egyik vagy mindkét fél foglalt. Elég rossz a véleményem arról, hogy sok ember, ha leereszkedik az agyára a szerelemnek nevezett köd, mindenkin keresztülgázoló valakivé válik, aki senkire sincs tekintettel, mert viszi a szenvedély. Az ilyen nem felelős felnőtt ember, hanem fegyelmezetlen ösztönlény. Aztán meg pár év múlva megy a nagy rácsodálkozás, hogy az a szerelem is elmúlt, ami miatt felrúgta a családját-és lehet, hogy össze se illenek.
Természetesen semmi kifogásom nincs az ellen, ha független felek közt fellobbanó szenvedély beteljesül. Az valóban csúcsélmény lehet az életben.
Illetve ezért vagyok annak a híve, hogy nem ördögtől való dolog a nyitott kapcsolat vagy a poliamoria, mert abban a modellben az új fellángolásokat se kellene elfojtani, vagy titkolózni. Csupán a mai társadalom ezt nemigen fogadja el. A magyar társadalom a képmutatás alapelvei mentén szerveződik. Ritka, hogy valaki hűséggel végigcsináljon pl. egy 50 éves házasságot. De játsszák a hűségest, aztán lebukás esetén többnyire gyűlölködő válás következik. Az átlag magyar ember minden emberségéből kifordul egy válás kapcsán. Alap a másik lekurvázása vagy szemét disznónak titulálása, a családok klikkekre szakadnak, a gyűlölködő harcba a gyerekeket is bevonják. Gyakori a másik anyagi megkopasztása is.
Temészetesen van, ahol valóban leélnek szeretetben, hűségben 50 évet, de az a ritkább.

G. Nagy László 2020.06.29. 21:40:09

@Ad Dio: Üdv a fedélzeten!

Az én világomat ismered. Ezzel kezdem a posztot: Egy másfél éves időintervallum bőven elég ahhoz, hogy felszálljon a rózsaszín köd, s az érintettek már valós fénytörésben lássák egymást.

Ahogy te is írod: a hormonok hatása nem tart örökké. Társat választani tiszta fejjel érdemes. (És ha azt firtatnánk, hogy másfél év cölibátus, vagy másfél év kielégítő szex után vagyok józanabb, számomra nem kérdés.)

Almandin 2020.06.29. 21:41:27

@aefzuj: Az ember nemcsak egy ösztönlény. Nem mindenki annyira fegyelmezetlen, hogy fejvesztve rohanjon a nemi ösztöne után.

aefzuj 2020.06.29. 21:42:12

Azt se feledjük, hogy az ember nem racionális, hanem racionalizáló lény. Így minden helyzetben azt magyarázza csak meg, hogy a saját döntése a saját élethelyzetében miért volt helyes.
Nem is tehet másként, hiszen elfogult és szubjektíve érintett egyszerre.

Emígyen pedig megoldàst sem fog tudni kínálmi másoknak. Csak annyit mondhat el, hogy ő mit tett és miért hiszi azt jónak a saját életére vonatkoztatva.

Attól viszont, hogy valami neki vagy sokaknak működött még nem jelent semmit.

A legyek szeretik az ürüléket, ahogy a kutyák is. Sokan is vannak. A sz@r mégsem finom.

aefzuj 2020.06.29. 21:44:05

@Almandin: de, mindenki az. Csak nem mindenki erett elegge, hogy ezt fel is vallalja. Inkabb gyart hozza valami tarsadalmilag legitimnek hitt meset utolagosan. Ugy konnyebb.

Ad Dio 2020.06.29. 21:47:31

@aefzuj:

"Mert olyankor ugye a f.sz/clit.risz feláll, az ész meg megáll."

Lónak a f@szát! (Énkérekelnézést :D. )

Régi motoros vagyok. Szó szerint is, meg átvitten is. Voltam kb. minden csak akasztott ember nem. A mai napig tudom ki az akiért nem kellene sokat tenni, ma 40 felett is értem a szemek villanását és az önkéntelen nyitást, a testbeszédet. Oszt tudod mit? Egy Asszony van mind felett. Ő a NŐ. És nem a paraméterei miatt, hanem mert ő a Minden Nő. A Társam. A gyermekeim anyja (igen, mind a 6 egy Nőtől van :D ) És másnak nincs lapja az életemben. Nincs az a szupernőstény, aki ide bejut. Van ebben egy nagy adag elhatározás és felelősség tudat is, de ennél még sokkal több is: igazi emberi KÖTŐDÉS. Oldhatatlan. Ellökni lehet, de elszabadulni nem. Ha nem érted amit mondok, nem baj. De én pontosan tudom miről beszélek.

Almandin 2020.06.29. 21:50:59

@G. Nagy László: A nemi kiéhezettség valóban nem jó alap az elköteleződésre. Pl. ezért nem jó modell a konzervatív "szex csak az esküvő után" elv. Ugyanis akkor az ember becsaphatja magát, valójában a szexhiány kergeti bele a házasságba, felcímkézi igazinak azt, aki nem az.
Ha az ember hosszabb kihagyás után kezd új kapcsolatba, különösen vigyázni kell, hogy ne azonnal köteleződjön el. Másrészt kell egy kis idő, hogy megismerje annyira a másikat, hogy tudja, tartósan társnak való-e, vagy sem. Ehhez egyébként nem alapfeltétel a szenvedély. A legszerencsésebb kombináció az, ha olyan barátok házasodnak, akik ugyan kívánják egymást, de nem lángolóan szerelmesek, mert az elhomályosítja a tisztán látást. Az a legjobb, ha a barátság születik meg először. Természetesen attól még a lángoló szerelemből is lehet jó házasság, de kisebb eséllyel, a lángoló szerelem ugyanis egy hormonalapú rákattanás, ugyanazokat az agyterületeket ingerli, mint a drog. Célja a jó genetikájú embertől a jó genetikájú utód létrehozása.

Ad Dio 2020.06.29. 21:57:18

@G. Nagy László:

Szóval azt mondod, hogy kiadós italozásokkal lehet jó elkerülni a másnaposságot? :D

Nem kell mindenben egyet érteni...

Viccet félretéve. Én két évig udvaroltam. Ez idő alatt nem feküdtünk le egymással, bár idővel persze jócskán volt köztünk szex. Ami még csak az orgazmussal sem egyenlő. :) Ezt csak azért merem leírni, mert talán tapasztaltad Te is, hogy a vágy, az erosz, néha kielégülés nélkül többet/maradandóbbat hoz létre, mint egy szimpla élvezés.

A kémia fontos. A jó szex fontos. De a jó szex már abban benne van, ahogy megfogja a kezed... ahogy sétál melletted... ahogy elhallgat... ahogy a szemedbe néz... Van rólunk egy kép a Nőmmel. Semmi különös. Nézünk egymásra. Az egyik barátom bevallotta, hogy nem szívesen néz rá a képre, mert ugy érzi hogy kukkol minket. Mintha szeretkezés közben látna. Pedig csak nézünk egymásra valahol Firenze közelében egy táncos esten.

Zilyen.

Nem kell hozzá dugni hogy legyen szex. Én azt tartom, hogy a tul gyors szex csak felesleges bonyodalmakat generál. A személyiségek helyett a hormonok kötődését.

G. Nagy László 2020.06.29. 22:02:50

@Ad Dio:

"A kémia fontos. A jó szex fontos. De a jó szex már abban benne van, ahogy megfogja a kezed... ahogy sétál melletted... ahogy elhallgat... ahogy a szemedbe néz..."

Maradéktalanul egyetértek.

(Neked meg azt lenne érdemes belátni, vagy legalábbis elgondolkodni róla, hogy gyermekeid anyjával minden út ide vezetett volna. Ha az első randin - azon a kalandos-benzinkutas esten - szexeltek, akkor is ugyanígy néznétek egymásra.)

Almandin 2020.06.29. 22:07:48

@Ad Dio: A túl gyors szex valóban rossz, mert akkor gyakorlatilag két idegen lép egymással csupán ösztönvezérelt kapcsolatba, amivel egy jól induló kapcsolatot el is lehet rontani.
Viszont a két év nekem riasztóan sok lenne, abban már van valami természetellenes, hogy két ember, aki szereti, kívánja egymást, mazochista módon ilyen sokáig ellenáll a vágyainak. Főleg vallásos családokban fordul elő ilyesmi.
Manapság amúgy az ellenkező véglet van. Társkereső nők panaszkodnak, hogy a férfiak türelmetlenek, az azonnali szexelést preferálják (legkésőbb a harmadik randin, de egyre több az, aki már az első randi után szexet akar), amelyik nő ebbe nem megy bele, azt ejtik. Ez már szerintem is túlzás, komolynak induló kapcsolatot jól el lehet vele tolni. A mai emberek többsége az internet és a fogyasztói társadalom hatására nem tudja késleltetni a vágyait, inkább tönkrevágja a kapcsolatait.
Az optimális idő egy-két hónap arra nézve, hogy mikor bújjanak ágyba a megismerkedéstől számítva. Ez nem szabály, sok kapcsolat eltér ettől, de valamennyi ismerkedés kell az első szex előtt szerintem.

Ad Dio 2020.06.29. 22:11:28

@G. Nagy László:

"Ha az első randin - azon a kalandos-benzinkutas esten - szexeltek, akkor is ugyanígy néznétek egymásra.)"

Örülök hogy mindentudó orákulummá fejlődtél :D.

Én megmondom őszintén, hogy nem tudom hogy így lett volna~e. Őszintén szólva kétlem. Én hegymászó típus vagyok. A könnyen meghódítható csucsok nem érdekelnek. Ráadásul ha én egy este alatt meg tudom hágni a hegyet, vajon más miért ne tenné meg ugyanezt ha nem vagyok épp a közelben? Nem. Kétlem hogy akkor is itt tartanánk ahol. Azt a bizonyos közös lufit fel kellett fujni. Szépen, türelmesen. Így lett belőle léghajó, ami elbírja a holtodiglanholtomiglan tonnás sulyát. Máskülönben csak szappanbuborék lett volna, ami reggelre szépen ki is mulik.

Almandin 2020.06.29. 22:20:54

@Ad Dio: Ebben veled értek egyet. Az elhamarkodott szexelés több szempontból is árt egy induló kapcsolatnak. Ha valaki még csak megtetszett, esetleg nagyon megkívántad ismeretlenként (nőknél ehhez az is elég, hogy éppen peteérésük van), akkor egy vonzó idegennel állsz szemben, aki lehet, hogy nem is illik hozzád. Ha csak azután kezdesz vele mélyebben beszélgetni, miután lefeküdtél vele, és akkor derül ki, hogy pl. olyan politikai nézetei vannak, amitől te undorodsz vagy súlyosan jellemhibás, akkor fájdalmasabb a szakítás, ha már volt vele nemi élményed, ami valamekkora kötődést is generál. Akár még az is kiderülhet a másikról, hogy veszélyes bűnöző. Nem bölcs döntés ezt előrehozni.

Ad Dio 2020.06.29. 22:21:53

@Almandin:

"Viszont a két év nekem riasztóan sok lenne, abban már van valami természetellenes, hogy két ember, aki szereti, kívánja egymást, mazochista módon ilyen sokáig ellenáll a vágyainak. Főleg vallásos családokban fordul elő ilyesmi."

Egyikőnk sem klasszikus vallásos család gyermeke. A Feleségem szülei kifejezetten és tudatosan ateisták. Az én szüleim meg a gyermekkoromban leginkább is nyitottak voltak a vallásra, mintsem azok lettek volna.

Ja, viszont ne aggódj: tök egészséges fiatalok voltunk (vagyunk :P) tele vágyakkal, huncutsággal, élettel.

Kétlem hogy volna olyan időpont, ami "ideális" az első szexre. Legalábbis ami más életét illeti. Biztos van, akinél pár hónap, de akad akinél pár év. A saját életemben had legyek "A" szakértő :D. Nekünk pont két évre volt szükségünk. Heti 2~3 randival (sajna elfoglalt gazember voltam) kb. ennyi időre volt szükség hogy ne (csak) a dopamin receptoraink gabalyodjanak egymásba, hanem a személyiségeink és tényleg egy test és egy lélek legyünk.

Ad Dio 2020.06.29. 22:30:46

@aefzuj:

"Azt se feledjük, hogy az ember nem racionális, hanem racionalizáló lény. Így minden helyzetben azt magyarázza csak meg, hogy a saját döntése a saját élethelyzetében miért volt helyes"

"de, mindenki az (ösztön lény). Csak nem mindenki erett elegge, hogy ezt fel is vallalja. Inkabb gyart hozza valami tarsadalmilag legitimnek hitt meset utolagosan. Ugy konnyebb."

Te Kishuszár! Most akkor ez hogy is van? :D Akkor most mindenki csak magát igazolja, kivéve Te, aki tudod az Igazságot, vagy másig csak lehet ezt~azt mondani a saját történetünktől függetlenül is. Vigyázz mit felelsz, figyellek :DDD.

aefzuj 2020.06.29. 23:17:13

@Ad Dio: de, pontosan tudom mirol beszelsz. Csak en mar azt is tudom, hogy ez csupan egy illuzio, a beta pasik onnyugtatasa ugy, hogy egy not emelnek fejben minden no fölé.

Mondogathatod magadnak minduntalan, hogy ez igy lesz mert te igy dontottel es ez igy helyes/jo. Aztan vagy kihuzod igy a vegeig, vagy az elet eled tesz egy olyan helyzetet, amire nem fogsz tudni pislogni sem. Hogy melyik a jobb? Azt csak az tudja, aki mindket cipoben jart mar. Ha szerencsed van, megtudod.

Parttalan lesz a vita, mindenki szerint az a tuti recept, amit ő maga mar kiprobalt es csinal. Mi mas lenne a helyes? A tobbiek tapasztalatai? Ugyan.

Szerintem meg az a helyes, amit azok mondanak, akiket nem kotnek a tarsadalmi szabalyrendszer hulyesegei es vegigeszik az etlapot, majd utana mondanak verdiktet. Na azok tudjak, mi merre hany meter.

Olyanbol meg igen keves akad. Viszont nem jellemzo, hogy anyagiakkal foglalkozni nem kenyszerulo alfa aranyifjak egy nonek szentelelnek az egesz eletuket es az eroforrasaikat, hazassaggal meg gyerekkel. Nyilvan megvan az okuk ra, ha mar vegigettek az etlapot....talan tudjak mi a jo. Pontosabban a kevesbe rossz.

Ad Dio 2020.06.29. 23:30:24

@aefzuj:

"Parttalan lesz a vita, mindenki szerint az a tuti recept, amit ő maga mar kiprobalt es csinal. Mi mas lenne a helyes?"

Akkó meg mi a faxnak rizsázol ennyit? :D Neked az nekem ez. Ennyi. Mifenének kell a további sóder? :P

"Szerintem meg az a helyes, amit azok mondanak, akiket nem kotnek a tarsadalmi szabalyrendszer hulyesegei es vegigeszik az etlapot, majd utana mondanak verdiktet. Na azok tudjak, mi merre hany meter."

Na most Aranyapám ha van olyan a világon, aki csak a saját feje után megy, akkor az én vagyok. A családomtól, a barátaimtól, a környezetemtől teljesen függetlenül választottam etoszt, világképet, célokat. Csak azt követem, amit én magam helyesnek tartok. Ha mások is ezt helyeslik, az jó. Ha nem (ez a gyakoribb), akkor IS jó.

Nb. azért a nagy büdös langyi relativizmus közepette mégiscsak el akarod mondani a véleményedet (ld még: megmondani a farnkót). Megkérdezhetem hogy MIÉRT? De tényleg: ha ahogy írtad, mindenki csak a saját szaros életét magyarázza, és ezt Te szépen fel is ismerted, akkor Te mi a fenéért rizsálsz itt nekünk???... a magad rendszere szerint TÖK értelmetlenül és feleslegesen?....

Nem (csak :) ) kötözködés, hanem önreflexióra indító valódi kérdés...

G. Nagy László 2020.06.29. 23:47:31

@Ad Dio:

"Én hegymászó típus vagyok. A könnyen meghódítható csucsok nem érdekelnek."

Értem én, de ez azt jelenti, hogy hiszel az érzéki csalódásnak. Hiszel annak, hogy ez a játszadozás az, ami emeli a másik értékét. Eddie Murphy Bumeráng című filmjében az az igazán egyedi, ahogyan bemutatja a végzet asszonyát: Eddie első este megkapja, majd a csaj lelép. Hősünk jobban vágyik rá, mintha sosem szexeltek volna. Ez is egy stratégia, pont olyan játszadozás, mintha évekig húzod szex nélkül. Valójában egyik sem a nő értékéről szól. Azt a külső és belső paraméterei adják, tökéletesen függetlenül e vágyfokozó játszadozásoktól.

"Ráadásul ha én egy este alatt meg tudom hágni a hegyet, vajon más miért ne tenné meg ugyanezt ha nem vagyok épp a közelben?"

1. Azért, baszki, mert te vagy az oroszlán. Te vagy az alfa. Nálad jobbat keresve sem találna, miért vágyna másra?

2. A legkevésbé sem zavar, ha más is csúcsot dönt. A természet mindenkié.

Ad Dio 2020.06.30. 07:19:44

@G. Nagy László:

"Értem én, de ez azt jelenti, hogy hiszel az érzéki csalódásnak. Hiszel annak, hogy ez a játszadozás az, ami emeli a másik értékét. "

Ez nem játszadozás, hanem két személyiség találkozása. Egyszerű személyiségek egyszerűen találkoznak, összetettebbek meg ugyebár...

Ezt az alfás bétás hülyeséget meg egész egyszerűen sosem értettem. Ja, elllenben a kapcsolataim intenzívek és mélyek. Lekötik a személyiségemet. Olyan Nőt kerestem, aki hasonlóan van ezzel. Ez is hozzá tartozik. És nem, senki más nem járkál az ő hegyére sem. Ahogy az enyémre is csak neki van utja.

Zilyen.

G. Nagy László 2020.06.30. 07:26:37

@Ad Dio:

Tudod, hogy kedvellek, épp ezért is kötelező az őszinteség.

"Ezt az alfás bétás hülyeséget meg egész egyszerűen sosem értettem."

Ez totál képmutatás.

Hosszútávú szerződést kötöttél egy céggel. Csak nekik dolgozol évtizedeken át. Lehet, hogy nem fogsz napi szintű piackutatást folytatni, hogy mit ér a munkád, hogy kereshetnél-e többet máshol, ahogyan ők is elégedettek és nem kutatnak új szakértő után. DE ATTÓL MÉG MINDKÉT FÉL TISZTÁBAN VAN AZZAL, HOGY MIT ÉR AZ ADOTT TEVÉKENYSÉG.

Ad Dio 2020.06.30. 08:36:44

@G. Nagy László:

"Ez totál képmutatás."

Vagy "csak" tudományos(abb) megközelítés?

www.psychologytoday.com/us/blog/head-games/201412/are-alpha-males-myth-or-reality

Nekem nagyon ugy tűnik, hogy az emberi társadalom sokkal~sokkal komplexebb annál, mintsem hogy egy ilyen szimpla kategorizálással le lehetne írni.

Mondok példát mire gondolok.

Akad a környéken ahol élek egy igazi filmsztár zsánerű figura. Magas fickó, negyvenes, enyhén őszülő halántékkal, mély, karakteres hanggal. Nem gazdag, nem szegény. 2 feleség hagyta el. Egyik az én szememben csinos volt, a másik egyértelműen nem. Ma egyedül él. Van egy tanár az iskolában. Alacsony, pocakos, kopaszodó, totál jellegtelen figura. Kis tulzással a fél tanárit összeszedte. Többekkel élt együtt, gyermekei is vannak velük. Az iskolán kívül is van "élete".

Az egyik egy tipikus alfa, a másik meg egy tipik béta... vagyis.

Ez az alfabétás majomság egy felkapott trendi kis műideológia, de semmi igazán tudományos vagy igazán fontos megfigyelés nincs mögötte. Az emberi társadalom komplexebben működik mint a gorilláké vagy a farkasoké.

"Hosszútávú szerződést kötöttél egy céggel. Csak nekik dolgozol évtizedeken át."

Cégvezetőként irtózom a hossz távu szerződésektől. Általában nyílt végű, laza keretmegállapodásaim vannak és mindig biztosítom magam számára a változtatás jogát.

A Feleségemmel másképp vagyok. És ez nem (csak) elhatározás kérdése, hanem sokkal~sokkal több annál. Szeretem Őt. A lényem másik felének tekintem. És Ő is így van ezzel irányomban. Itt nincs másik. Ha Nőre gondolok, akkor az Ő. Ennyike. És ha most erre megint azt mondod, hogy képmutatás, hát leszarom :P. Szíved joga azt gondolni amit csak akarsz ;), bár fenntartom a gyanut, hogy a magam életéhez mégiscsak jobban értek mint Te a neten át.

G. Nagy László 2020.06.30. 08:47:16

@Ad Dio: Nem, ennek semmi köze a képmutatáshoz. Ez valódi, minden ízében.

Viszont lehet, hogy az előző sem volt az. Akkor viszont sokkal rosszabb a helyzet.

"Ez az alfabétás majomság egy felkapott trendi kis műideológia, de semmi igazán tudományos vagy igazán fontos megfigyelés nincs mögötte."

A valaha volt minden tudományos megfigyelés és kutatás alátámasztja. Ez olyan nekem most, mintha az evolúciót, a gravitációt, vagy Pitagorasz tételét tagadnád.

"Az emberi társadalom komplexebben működik mint a gorilláké vagy a farkasoké."

Nyilvánvalóan, de attól, hogy egy értékskála többdimenziós, még értékskála marad.

Az állatvilág hímjei - szemben velünk - egyáltalán nincsenek irigylésre méltó helyzetben. A maguk szimpla világában a hierarchia csaknem kőbe vésett. Egy átlagosnál kisebb méretű gorilla sohasem lesz alfa, ahogyan egy satnya tollazatú páva szaporodási esélyei is meglehetősen korlátozottak. Valójában a szavannákon vadászó őseinknek sem volt könnyebb dolga: aki nem született erősnek, atletikusnak, fürgének, harcos kedvűnek, az aligha pályázhatott a falkavezér pozícióra. Ma már egész más a helyzet. A kulturális evolúció legnagyobb vívmánya, hogy az ész legyőzte a nyers, fizikai erőt. Ez azt jelenti, hogy a 21. század férfija megszámlálhatatlanul sokféle módon igazolhatja rátermettségét. Természetesen a negyvenezer évvel ezelőtt működő fittségjelzők - szimmetrikus arc, markáns áll, széles váll, lapos has, stb. - a mai napig meghatározóak. Azonban megjelent a színen egy sor olyan vonzalmi kapcsoló, melyekről őseink még csak nem is álmodhattak. Egy villámkezű szólógitárosnak, egy milliárdos szoftverfejlesztőnek, vagy egy befutott színésznek aligha kell ügyes mamutvadásznak lennie ahhoz, hogy beindítsa a csajok fantáziáját.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.06.30. 08:49:25

Nyilván mindent nem győz le a szerelem, pl. a gravitációt vagy a betegséget nem győzi le.

De nagyon sok dolgot képes legyőzni. Ha van szerelem, az akaratot ad, s akarattal sok akadály leküzdhető.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.06.30. 08:51:32

Én majdnem 35 éve vagyok együtt ugyanazzal a nővel.

S még a közírói tevékenységem se menne nélküle, gyakorlatilag ő a múzsám.

Ad Dio 2020.06.30. 09:07:15

@G. Nagy László:

"A valaha volt minden tudományos megfigyelés és kutatás alátámasztja. Ez olyan nekem most, mintha az evolúciót, a gravitációt, vagy Pitagorasz tételét tagadnád."

Elolvastad a linkelt cikket? Küldjek még vagy egy tucattal?

"Nyilvánvalóan, de attól, hogy egy értékskála többdimenziós, még értékskála marad."

Francokat marad :). Az olyan értékskála, ahol a lehető legeltérőbb tulajdonságok tudnak pozitív vagy negatív értéket felvenni, már aligha nevezhető ugyan annak az értékskálának. Ez szembe megy a falszifikáció elvével. Onnantól meg nem leíró, hanem metafizikai az érv. Én a magam részéről az olyanokat ha csak tehetem, kerülöm.

Nem. Számomra ez az alfabéta baromság pattanásos kamaszok játéka max, semmi több. Azoknak való, akik az életnek nagyon csak a felszínét látják. A valódi kapcsolatok 90%ban semmiféle relevanciával nem bírnak.

G. Nagy László 2020.06.30. 09:15:55

@Ad Dio:

"Nem. Számomra ez az alfabéta baromság pattanásos kamaszok játéka max, semmi több. Azoknak való, akik az életnek nagyon csak a felszínét látják."

Ugyanezt írják a laposföld hívők is.

"A valódi kapcsolatok 90%ban semmiféle relevanciával nem bírnak."

Rohanásban vagyok, nem megyek bele nagyon. Ami nagyon gáz: tagadsz valamit, amiről magad sem tudod, hogy micsoda. (Csak pár példa: a határozottság, a dominancia, az intelligencia, a magasság, a humor, a jó kommunikáció, a mély hang, a jó megjelenés, az ápoltság - ez mind alfa-tulajdonság. Tudsz mutatni egyetlen olyan cikket, kutatást, véleményt, gondolatmorzsát, mely ezeket lényegtelennek ítéli? aligha.)

Kiindulsz pár kivételes példából és felhúzol rá egy fals valóságot a dogmáid szerint. Ez Bircaman szintje, ne haragudj.

Ad Dio 2020.06.30. 10:08:02

@G. Nagy László:

Francokat.Én épp Rólad gondolom, hogy dogmatikus csinálomvilágban élsz. Linkeltem egy TUDOMÁNYOS cikket. Elolvastad? Próbáld már meg... hátha megokosodsz :D... főleg mielőtt minősítgetsz. Nem tudom feltűnt~e, de én nem teszem ezt veled. Mi lenne ha?...

Ez az alfázás egy trendi baromság. Azoknak való, aki szeretik tulegyszerűsíteni a világot,mert különben nem érzik magukat biztonságban. A valóságban nem igazán így működik az élet. Az emberi kapcsolatrendszer SOKKAL komplexebb,mintsem hogy egy~egy hangzatos, az állatvilágból vett elmélettel ki lehessen pipálni annak megértését. Nb. erről szól a kultura párezer éve ;).

Ad Dio 2020.06.30. 10:17:33

@G. Nagy László:

"Kiindulsz pár kivételes példából és felhúzol rá egy fals valóságot a dogmáid szerint."

Tudod ha van olyan tulajdonságot, amit nem találok szerencsésnek, akkor az az, hogy nagyon~nagyon gyorsan ítélsz mások felett. Általában minden alapot mellőzően. Most is. Nézz körül RENDESEN a magad környékén.Vizsgálj meg jópár kapcsolatot. Nézd meg a mozgatórugóikat. A lehető legeltérőbb kapcsolatokét. Nem azt a léleksimogató egyszerűséget fogod találni, amit ez a butuska maszkulin alfázás sugall, hanem egy zavarbaejtő sokaságot, ahol ilyen is van,olyan is van sőt: amolyan is. Homo, helyett erősen heterogen az a képlet.

2020.06.30. 10:54:24

Az alapvetéssel egyetértek, hogy a szerelem maga nem garantál semmit.

A közös kassza - külön kassza kérdéskörben nem, ugyanis az, hogy az anyagiakról meg tudnak egyezni vagy nem, egyáltalán nem azon múlik hogy közös vagy külön kassza van. Ha gyerekeket vállalnak, akkor ez csak formalitás, hiszen külön kassza esetén is meg kell egyezni a költség megosztásról valamilyen formában, akár 3 kasszás módszerrel, akár az egyes kiadások megosztásával. Házassági szerződés hiányában ráadásul a külön kassza csak illúzió. Nem külön vagy közös kassza kell, hanem az kell, hogy a két fél személyes pénzügyi hozzáállása kompatibilis legyen egymással.

Ami pedig az utolsó bekezdésedet illeti, ha már a párkapcsolatban ilye szintű taktikázásra van szükség, hogy ne törjön ki a pokol, akkor azt a kapcsolatot nem érdemes fenntartani. Ha otthon sem tudsz őszinte lenni, akkor nagyon szar életed lehet.

Serény Vélemény 2020.06.30. 12:10:43

Nem, a felmenőink nem jártak évekig jegyben. Csak ismerték azt, akivel megházasodtak, de ha nem, akkor a szüleik ismerték ezért nem zsákbamacska volt a házastárs választás.
Nem, a jegyesség ideje alatt nem derült ki, hogy "képtelen az orgazmusra". Ez eleve egy férfisovén megjegyzés, mert nagyjából nincs olyan nő, aki férjhez akar menni, és képtelen az orgazmusra, csak nagyon béna, pornófüggő infantilis férfi van, aki nem képes arra, hogy a nőt eljuttassa az orgazmusra.

És nem, "mi férfiak" nem az alkalmi szexre hajtunk, mert nem kutyák vagyunk, akik a saját okádásukat is megeszik, hanem erkölcsi lények, akik szeretnek családban élni és családban gondolkodni, és látni, ahogy a gyerekeik és a gyerekeik gyerekei is jó életminőségben élnek, és ennek egyszerűen szükséges feltétele a normális - nem alkesz, nem perverz, nem félrekefélős, nem pornófüggő - apa megléte a családban.

Ezen kívül Jézus nem csak azt mondta, hogy "lesznek ketten egy test", hanem az t is, hogy "Annakokáért amit az Isten egybe szerkesztett, ember el ne válassza."

"Két érett ember együttélése azzal a megállapodással kezdődik,"-- na ez viszont már majdnem igaz, ugyanis két ember nem "együtt él" - mert együtt élni a macskák is tudnak, hanem házasságot köt, vagy más néven frigyet, és ez után él együtt. Ha nem köt házasságot, az együttélés előtt, akkor az nem házasság, csak egy gerinctelen nemtommi.

Egyébként meg: a házasság, vagy frigy egy szövetségi szerződés. A szövetség pedig a szerződések olyan formája, amiben a részt vevő felek szabályozzák az egymáshoz való viszonyukat valamit a szövetségben részt nem vevők - "idegenek" - felé való viszonyukat.

Tulajdonképpen nagyon egyszerű: amit a szerelem nem old meg, azt megoldja a házasság szövetségi jellege.

G. Nagy László 2020.06.30. 12:33:03

@Zabalint:

"Ami pedig az utolsó bekezdésedet illeti, ha már a párkapcsolatban ilye szintű taktikázásra van szükség, hogy ne törjön ki a pokol, akkor azt a kapcsolatot nem érdemes fenntartani. Ha otthon sem tudsz őszinte lenni, akkor nagyon szar életed lehet."

Nem velem vitatkozol, hanem John Gottman fél évszázados kutatómunkájával. Semmiféle taktikázásról nincs szó e bekezdésben, csupán arról, hogy a veszekedést, vitát a felek megpróbálják egy hűvös, visszafogott, üzleties mederbe terelni. Említetted már, hogy ti is vitáztok olykor a feleségeddel. Említetted azt is, hogy kifejezetten intelligens nő. Simán lehet, hogy ti zsigerből képesek vagytok arra a kulturált és szeretetteljes párbeszédre, melyre sokan mások nem vagyunk. Nekünk jól jönnek ezek a panelek. Gyermekeim anyja ösztönösen érzi, mikor kell szünetet tartani egy vihar közepén, ebben is sokkal ügyesebb nálam.

A magam részéről hiszek Gottman-nek. Ezek az elemek piszok sokat segíthetnek egy házasság megmaradásában.

G. Nagy László 2020.06.30. 12:59:36

@Ad Dio:

"Azoknak való, aki szeretik tulegyszerűsíteni a világot,mert különben nem érzik magukat biztonságban. A valóságban nem igazán így működik az élet. Az emberi kapcsolatrendszer SOKKAL komplexebb,mintsem hogy egy~egy hangzatos, az állatvilágból vett elmélettel ki lehessen pipálni annak megértését. Nb. erről szól a kultura párezer éve ;)."

Igen, erről beszéltünk már korábban. Én hiszek abban, hogy a világ dolgai alapvetően egyszerűek, s amelyek nem, azokat is érdemes egy lebutított koordináta-rendszerbe helyezni. No nem azért, hogy biztonságban érezzük magunkat, sokkal inkább azért, hogy segítsük megérteni a lényeget saját magunk és mások számára egyaránt. A "te ezt nem értheted", "ez ennél sokkal bonyolultabb", "minden nézőpont kérdése" frázisok szinte mindig maszatolást jelentenek, a nyílt állásfoglalás elkerülését.

"Most is. Nézz körül RENDESEN a magad környékén.Vizsgálj meg jópár kapcsolatot. Nézd meg a mozgatórugóikat. A lehető legeltérőbb kapcsolatokét. Nem azt a léleksimogató egyszerűséget fogod találni, amit ez a butuska maszkulin alfázás sugall, hanem egy zavarbaejtő sokaságot, ahol ilyen is van,olyan is van sőt: amolyan is. Homo, helyett erősen heterogen az a képlet."

Ez így van, ezzel senki sem vitatkozik. Én biztosan nem. Ismerek egy csomó nőt, akiknek kifejezetten béna-béta férjük van, borzalmas megjelenéssel. Most ezeken belül csakis a kifejezetten tartós, szeretetteljes kapcsolatokra fókuszálok. Háromféle jelenséget látok:

1. Ezek a nők is pontosan ugyanazokat a tulajdonságokat tartják vonzónak egy férfiben, mint a legfelszínesebb plázacicák. Legfeljebb az arányok és a fontossági sorrend más. De olyat nem tudsz mutatni, hogy egy komoly traumáktól mentes nő jobban vonzódna egy alacsony fickóhoz, mint egy magashoz, ha minden más paraméter egyezik. A testmagasság objektív előnyt jelent. (Két méter fölött már nem, de hagyjuk az extremitásokat!)

2. Ezekben a látszólag lúzer srácokban MINDEN ESETBEN találni valami kiugró pozitívumot. Humor, magas pozíció, anyagiak, doktori cím, valami.

3. Az érintett nők elszántan keresik a férfias elemeket a férjükben, annak múltjában és jövőjében. Ismerek olyat, aki megtanította öltözködni az embert. Ismerek olyanokat, akik rávették a férfit, hogy sportoljon.

Akármennyire komplex lény az ember, az értékeink nagy általánosságban ugyanazok, legfeljebb eltérő súlyozással.

G. Nagy László 2020.06.30. 13:07:56

@Serény Vélemény:

"mert nagyjából nincs olyan nő, aki férjhez akar menni, és képtelen az orgazmusra"

"És nem, "mi férfiak" nem az alkalmi szexre hajtunk, mert nem kutyák vagyunk, akik a saját okádásukat is megeszik"

"Ha nem köt házasságot, az együttélés előtt, akkor az nem házasság, csak egy gerinctelen nemtommi."

A dogmatizmus és az önkényesség olyan fokát mutatod, amivel vitázni nem lehet és nem is érdemes. Ma már az egyház felkent papjai is nagyságrendekkel rugalmasabbak ennél.

Ad Dio 2020.06.30. 13:21:48

@G. Nagy László:

Nézz szét még tágabban. Amolyan out of box módra.

A 60as években Twiggy meg Rita Pavone volt a netovább. A 90esben Claudia Schiffer (ma is megjárja ~ a szerk :))) ), ma napság inkább a Kardashianok. De ez csak egy vetület. Akadnak akik kifejezetten a dus (ok: kövér) nőkre buknak. Mások az öregeket részesítik előnyben, ahogy akadnak akik csak az egészen fiatalokért lelkesednek (a pedofilokat meg sem említem). Ez csak a női vonal. Hasonló a férfiideál is. Ezerféle nő, ezerféle férfi, ezerféle zsáner és ízlés. Az "alfahím" képzettel társított tulajdonságok bejönnek egyeseknek, másoknak meg nem. Akadnak olyan domináns nők, aki kifejezetten irányítható férfiakat keresnek. Mások meg szeretnek elbjni valaki mögé. Egyesek szeretik ha irányítják őket, de akadnak olyanok is, akiknek "méltó partner" kell, akivel egyenrangunak érzik magukat. Van akinek humor kell és van akinek rendszeresség. 100x több mulik ilyen értelemben a saját családból hozott mintán, mint bármilyen maszkulin "alfaságon".

Sorolhatnám, de most nekem is mennem kell.

Summa: az alfahím~szupernőstény koncepció olyan szinte tulegyszerűsítő, hogy szerintem nincs is relevanciája, alig használható a világban való eligazodásra. Nem ragad meg semmi "lényegeset", csupán egy meglehetősen avitt ízű sztereotípiát ajnároz. Egyesek nagy örömére, de legyen nekik... másoknak meg nem :).

"Szereotip" nők és férfiak pedig nincsenek. Egyes nők és egyes férfiak vannak, mind folyamatos változásban önmagukhoz képest is. Meg vannak az ő nagyon nem egyszínű és egyszintű kapcsolataik...

Serény Vélemény 2020.06.30. 14:40:21

@G. Nagy László: Dogma: bizonyítás nélküli hittétel.
Dogmatizmus: <Gondolkodásban, világnézetben> ellentmondást, cáfolatot, bírálatot nem tűrő magatartás, felfogás, elv.

Tehát először TE állítottál valamit, amire ÉN ellentétes véleményt, kritikát fogalmaztam meg, és erre TE állítod RÓLAM, hogy én állok a dogmatizmus talaján...

Viccesnek érzékeled ezt a helyzetet, vagy pedig nem?

2020.06.30. 15:00:44

@G. Nagy László:
Feleslegesen hivatkozol tekintélyre, mert amit írsz, csak arról szól, hogy hogyan lehet rosszul működő párkapcsolatokat egyben tartani. Sémákat arról érdemes követni, ha a kutyádat akarod nevelni, de emberi kapcsolatokban csak arra jó, hogy nyílt kommunikáció helyett tudatos játszmázás alakuljon ki. Igenis, hántorgassa fel a sérelmeit az egyik fél, ha úgy érzi, nyomja a lelkét, mert ha nem teszi, akkor esély sincs beszélni róla, esély sincs megérteni, hogy mi is a problémája. Ha már a párkapcsolatodban sem vagy őszinte, az azt jelenti, hogy az egész életed egy hatalmas játszma.

2020.06.30. 15:14:04

@G. Nagy László:

Ebben az alfahímes dologban egyikőtökkel sem értek egyet teljesen. Szerintem az ember ösztönlény és tudatos lény is, de a fejéődésünk az utóbbi irányba tart az előbbiből. Minden cselekedetünket éppen ezért nem lehet kizárólag evolúciós alapon vizsgálni, magyarázni. Ebben a keretrendszerben hamar tévútra lehet menni, és mindent, mindennek az ellenkezőjét ezzel magyarázni.

1. Egyáltalán nem savanyú a szőlő, de konkrétan a testmagasságra (de sok másra sem) egyáltalán nem igaz. Azért is tudom, mert én magam 195 centi vagyok, és jól tudom, hogy vannak nők, akiknél ez előny, vannak akiknél ez hátrány. Ez persze fordítva is igaz, hiszen nekem is vannak magassági preferenciáim a nőideálomban, amit az általam vélt optimálistól való eltérés határoz meg, tehát a túl magas és a túl alacsony is negatív tényező. Ahogy a mellméretben sem a minél nagyobb, annál jobb elv számomra a vonzó.
Sokat olvasom, amiket írsz az evolúcióról, szelekcióról, és úgy látom nagyon leegyszerűsíted. Az alfahímes szöveg már csak azért is rossz, mert az emberi társadalomban nem olyan arányok vannak, mint egyes állatfajoknál, ahol néhány alfa hím termékenyíti meg a csoport összes nőstényét, hanem figyelembe véve a kakukktojásokat is, a hímek többsége szaporodik. Ami egyébként nem jobb és nem rosszabb szelekciós stratégia, mint ahol néhány alfahím szaporodik, hanem más (pl. előnye a nagyobb genetikai változatosság).

2. Akkor viszont nem lúzer srácok, hiszen a humor, intelligencia, anyagiak, stb., stb. szelekciós szempontból épp ugyanúgy tényezők, mint a testmagasság, jóképűség, testalkat.

3. Akkor miért nem egy eleve férfiasabb férfit választottak?

G. Nagy László 2020.06.30. 16:06:13

@Ad Dio:

Sok mindenről szívesen vitatkozom, de tényekről nem fogok.

"Akadnak akik kifejezetten a dus (ok: kövér) nőkre buknak. Mások az öregeket részesítik előnyben, ahogy akadnak akik csak az egészen fiatalokért lelkesednek"

Megszámlálni sem tudom, hányszor idéztem már az 50 pszichológiai tévhit c. tudományos (!) műből: "Tévhit: a szépség szubjektív. Valóság: a fizikai vonzerő sztenderdjei nagy kultúrközi hasonlóságokat mutatnak."

Az Isteni evolúció nem véletlenül formált minket ilyenné. Egy egészséges férfi szexuális kapcsolói, vágykeltői a fiatalság és az arányosság. Ugyanis ezek jelzik a termékenységet, az egészséget. Készséggel elismerem, hogy vannak perverzek, akik az öregekre, vagy épp az elhízottakra gerjednek, de attól még ezek perverzek maradnak, elképesztően gyér kisebbséget alkotva.

teveszmek.blog.hu/2017/12/10/_a_szepseg_belulrol_fakad

G. Nagy László 2020.06.30. 16:21:17

@Zabalint:

Néha olyan, mintha nem is olvasnád a válaszomat.

"Igenis, hántorgassa fel a sérelmeit az egyik fél, ha úgy érzi, nyomja a lelkét, mert ha nem teszi, akkor esély sincs beszélni róla, esély sincs megérteni, hogy mi is a problémája."

Naná. Egy egészsége kapcsolatban nem sok tabu fér meg, a problémákról beszélni kell. De a legkevésbé sem mindegy, milyen formában.

A) "Te egy felelőtlen hülye idióta vagy, pont ugyanolyan használhatatlan lúzer, mint az alkoholista apád"

B) "Béla, tudnod kell, hogy mekkora szívás számomra, hogy elfelejtetted befizetni a törlesztőrészletet. Két napom ment rá, hogy helyretegyem a dolgot."

Úgy érzed, az utóbbi képmutatás és játszmázás?

G. Nagy László 2020.06.30. 16:33:14

@Zabalint:

1. "én magam 195 centi vagyok, és jól tudom, hogy vannak nők, akiknél ez előny, vannak akiknél ez hátrány."

Kérdezz meg száz nőt, hogy lecserélne-e téged önmagad alacsonyabb változatára. Borítékolom a válaszokat:
A) 165 centisre: nulla szavazat
B) 175 centisre: 2 szavazat
C) 185 centisre: 25 szavazat

És ez is csak veled kapcsolatban igaz, mert úgy tudom, kifejezetten vékony testalkatú vagy. Ha volna rajtad húsz kilóval több izom, a B) és C) pont is nulla körül járna.

2. "Akkor viszont nem lúzer srácok, hiszen a humor, intelligencia, anyagiak, stb., stb. szelekciós szempontból épp ugyanúgy tényezők, mint a testmagasság, jóképűség, testalkat."

Ezért írtam, hogy látszólag lúzer. Ezért írom, hogy szerencsés a homo sapiens, mert többdimenziós lény, képes kompenzálni bizonyos hibáit. De Ad dio mindjárt helyrerak minket, s leírja: egyes nők kifejezetten a humortalan férfiakhoz vonzódnak...

3. "Akkor miért nem egy eleve férfiasabb férfit választottak?"

Azért baszki, mert egyik sem a Palvin Barbi. Ilyen jutott nekik.

2020.06.30. 16:36:45

@G. Nagy László:
Oké, csak ehhez nem az kell, hogy sémákat gyakorolj be, eltervezd mit mondasz, meg szüneteket tartasz a vitádban. Az A verzió akkor hangzik el, ha vagy veled, vagy a másikkal, esetleg mindkettőtökkel nincsen rendben valami. Ha nem uralod az indulataidat, nem játszmázol, de a kapcsolatod rendben van, akkor tartalmilag a B verzió hangzik el, csak sokkal indulatosabb, esetleg trágár stílusban, az is lehet, hogy egymással ordítozva. Ugyanis az A és a B között nem csak formabeli különbségek vannak, sőt igazából az A verziónak a személyeskedésen kívül nincs is tartalma.

Ad Dio 2020.06.30. 16:46:52

@G. Nagy László:

"Megszámlálni sem tudom, hányszor idéztem már az 50 pszichológiai tévhit c. tudományos (!) műből: "Tévhit: a szépség szubjektív. Valóság: a fizikai vonzerő sztenderdjei nagy kultúrközi hasonlóságokat mutatnak."

Francokat. Kb. ebből annyi igaz, hogy az egészség az mindenhol fontos alap a vonzerőhöz. De semmi más. Nagy mellek, kis mellek, zsírfelesleg, széles csípő, keskeny csípő, nagy fenék, kis fenék, hajhossz stb stb. Nincs egyetlen pont sem ami "univerzális" lenne.

www.huffpost.com/entry/what-the-ideal-womans-body-looks-like-in-18-countries_n_55ccd2a6e4b064d5910ac3b0?guccounter=1

Csak Európát és a 20. századot nézd végig és aztán gondold át ezt még egyszer. Laci, Te ha fizikus lennél, tutti elméleti fizikus lennél, aki ha a kísérlet nem igazolja az elméletet, a kísérleti eredményt vetnéd el, mondván hogy a hiba a valósággal van :D.

Annyiban van igazad, hogy az egészséges általában inkább vonzó, de ez is igazabb volt 100 éve mint ma. Lassan az embereknek elválik a fizikai és a virtuális valója, nem is nagyon lesz ennek jelentése.

Nem győztél meg.

Ad Dio 2020.06.30. 16:59:33

@G. Nagy László:

"De Ad dio mindjárt helyrerak minket, s leírja: egyes nők kifejezetten a humortalan férfiakhoz vonzódnak..."

Legyünk korrektek: azt mondta, hogy akad olyan nő, aki a humor helyett a rendszerességet részesíti előnyben. Hamarabb fog egy pedáns matematikushoz menni, mint egy vagabund világcsavargóhoz.

Amgy az álláspontjában Zabalinthoz vagyok közelebb. Bár nem fejtette ki az összes szempontját, ahogy én sem, de azt hiszem ő is hasonlóan látja a problémát ezzel a messze tulegyszerűsítő alfázással meg szupernőstényezéssel: félrevisz. Ahelyett hogy valami lényegeset megragadva modellt gyártana, amivel prognosztizálni lehet, valójában olyan szinten félrevisz, hogy szinte semmi prognózis értéke nincs, vagyis nem releváns modell.

2020.06.30. 17:46:45

@G. Nagy László:
1. Valószínűleg a nők többsége a 180 centis, az átlagnál csak kicsivel magasabbat preferálná, esetleg 185-öt, tekintve hogy 40 alatt magasabb az átlag. Csak ezt a paramétert tekintve a 195 centimmel nagyjából a 175-180 centisekhez lehet hasonló az esélyem (nem lehet szimmetrikus a görbe, mert egy 165-170 centis férfinak nyilván jóval rosszabbak az esélyei, mint egy 185-190 centisnek), amivel még mindig a jobbak közé tartozok ezen paraméter alapján.

Az izmos-sovány-kövér háromszögben is úgy látom, hogy nagyon eltérőek a nők preferenciái. A túl izmosak elvileg ugyanúgy hátrányban vannak, mint a soványak, ugyanakkor a valóságban a férfiak nagy része az elhízott vagy az elhízott, de izmos kategóriába tartozik, esetleg skinny fat, ezért leginkább az izmos és egyben szálkás férfiak tűnnek ki, innen jöhet a sztereotípia, hogy ők a legvonzóbbak a nők körében, tekintve, hogy elég ha a nők tizede vonzódik hozzájuk, úgy is sokszor kevesebben vannak, mint amennyi nő jut rájuk.

2020.06.30. 18:05:21

@Ad Dio:
Na meg az egészséges is relatív, mivel számos olyan krónikus betegség van, amit az őseink nem éltek meg, mert más miatt meghaltak, így szaporodóképes korban elvileg pusztán szelekciós szempontból nem kellett számítania.

A férfiak testalkata is relatív, hiszen már a vadászat esetén eltérő testalkat kell az eltérő vadak elejtéséhez, gondolok itt gyorsaságra, állóképességre, fizikai erőre, és akkor olyan mentális képességekről, mint intelligencia, kommunikációs készség (nem egyedül vadásztak), nem is beszéltem. Márpedig tájegységenként is eltért, hogy hol milyen vadak éltek. Akinek pedig van fogalma a sportról, az tudja, hogy ezek a fizikai tulajdonságok egymást is gyengíthetik, pl. nem lehet valaki egyszerre nagyon erős, miközben kiemelkedő az állóképességi sportágakban is.

Szvsz amiket felsorolsz tulajdonságokat a nőideálokról, azok is elsősorban az eltérő népcsoportok eltérő természeti környezetéből és helyzetéből erednek, ma pedig sokféle helyről származhattak az őseid, ezért sokféle kombináció lehetséges.

2020.06.30. 18:10:48

@Ad Dio:
Szerintem vannak a párkapcsolatokban genetikailag jobb és rosszabb esélyekkel induló emberek, csakhogy nem mérhető mindez egyetlen skálán és egyetlen irányban.

Ad Dio 2020.06.30. 18:20:57

@Zabalint:

Természetesen.
Ez így simán egyetértős. Az "alfa hím" buzerancia az ami engem mindig zavarba hoz.

Ahány táj, ahány kultura, ahány család, ahány ember, annyi eltérő ideál. Ezt egy ilyen szimpla kis mácsó alfázással lefedni nem lehet.

És igen: ma a kulturák burkai felszakadoznak, így a családi minták, a média, a kulturák találkozási felületein kialakuló feszültség... mind mind megszüli a maga uj vonzó ideáljait. Csak az elmlt évek férfi trendjében volt lumbersextől hipszterig mindenféle. Ja, viszont a kul James Bond ma már inkább ciki mint vonzó.

Ad Dio 2020.06.30. 18:59:27

Fáradt vagyok. Játszottam kicsit.

Rágugliztam arra, hogy "womens ideal height man". Tudjátok mi jött ki? Kb. ahány kutatás annyi eredmény.

Zömében 170~185cm~ig. Amerikában kicsit magasabb, Ázsiában alacsonyabb. Európában délen alacsonyabb, északon magasabb.

:D

G. Nagy László 2020.07.01. 07:25:18

@Ad Dio:

+És igen: ma a kulturák burkai felszakadoznak, így a családi minták, a média, a kulturák találkozási felületein kialakuló feszültség... mind mind megszüli a maga uj vonzó ideáljait. Csak az elmlt évek férfi trendjében volt lumbersextől hipszterig mindenféle. Ja, viszont a kul James Bond ma már inkább ciki mint vonzó"

Olyan szintű valóságtévesztésben élsz, mintha szándékosan trollkodnál. Ennél sokkal okosabbnak hittelek. James Bond ma már ciki? Ez milyen eszement hülyeség? James Bond karaktere egyet jelent a FÉRFI fogalmával. Igen cserélődnek a karakterek, ahogyan a divattrendek is, de a lényeg nem változik.

Nézz meg egy rocksztárt a nyolcvanas évekből! Hosszú, hullámos haj, szőrös mellkas, szimmetrikus arc, karizmatikus fellépés. Húsz évvel később: rövid haj, borotvált mellkas, szimmetrikus arc, karizmatikus fellépés. És te képes lennél a divattrendre felülve azt gondolni, hogy a nők 100.000 éves ösztönvilága pár esztendő alatt átformálódik. Tényleg beszarok.

Ad Dio 2020.07.01. 08:38:51

@G. Nagy László:

Hidd el, én komálom a régivágásu férfias értékeket és tulajdonságokat. abban a korban voltam gyerek, amikor ezek menők voltak. Motoros vagyok, vívok, egy időben még repülőt is vezettem :). A munkám (hobbim) olyan, amit a legtöbb ember azért kifejezetten a "macsós" dolgok közt tart számon. A mai napig ott keresem a kalandot ahol érem. Ennek ellenére azt látom, hogy ez a világ egyre kevésbé AZ a világ. Változik, megváltozott. És ez nem feltétlen baj: a nemi egyenjoguság pl. kifejezetten jó dolog (főleg ha nem csinálnak belőle vallást).

Csak egy adalék szemléltetésül. Mit tippelsz mi a motoros életkor mediánja? Nem kell utána nézned, mert segítek. Az USA~ban jelenleg 50 (!). 97~ben még 35 volt... ez sem véletlen.

De figgy Laci. Én itt kiszállok. Azt hiszem olyan kérdést feszegetünk, ami a Te életedben valamiért olyan stabil, hogy a megkérdőjelezése előhozza belőled az apologétát. Én meg nem akarok a virágoskertedben sétálgatni. :)

G. Nagy László 2020.07.01. 09:23:24

@Ad Dio:

"Én itt kiszállok. "

Én már tegnap is azt írtam, hogy tényeken nem vitatkozom, aztán mégsem tudtam ellenállni a kísértésnek hogy válaszoljak :) Látva a válaszodat, a legkevésbé sem bánom. Messze nem vagyunk annyira távol gondolati síkon.

"Hidd el, én komálom a régivágásu férfias értékeket és tulajdonságokat. abban a korban voltam gyerek, amikor ezek menők voltak. Motoros vagyok, vívok, egy időben még repülőt is vezettem"

Igen, ezekről beszélek. (És úgy teszem, hogy jómagam a gyakorlatban egyiket sem űzöm. Kifejezetten puhány, komfortos, béta életmódot viszek. Semmi küzdősport, csak a foci meg a súlyzók; semmi száguldás, csak épp egy kicsivel a sebességhatár felett, négy keréken, légkondival...)

"Ennek ellenére azt látom, hogy ez a világ egyre kevésbé AZ a világ. Változik, megváltozott."

Én pedig ezzel csak annyiban értek egyet, hogy túlsúlyba kerültek a meleg stylistok, a feministák és a gendernácik. A felszínen ezért egy elnőiesedési folyamat zajlik, de ez megáll a külsőségek szintjén. Az, hogy mi férfiak sokkal ápoltabbak vagyunk, mint harminc éve, az egy elfogadható és pozitív trend. De ez tényleg csupán a felszín. A lélek és az ösztönvilág nem változik ilyen gyorsan és ilyen radikálisan. Nem véletlen a folyamatos női sirám: hol vannak az igazi férfiak? Én egészen biztos vagyok afelől (és még egyszer megjegyzem, az evolúciós biológia megállapításai is ezt támasztják alá), hogy a nők szemében változatlan módon érték a kalandos élet, a száguldás, a küzdősport, pláne a repülővezetés. (Kivétel nélkül az összes párkereső tanácsadó azt javasolja, hogy az online profilon - lehetőség szerint - legyenek extrém sportos fotók. Mert kifejezetten vonzó, férfias, vágykeltő.)

Elhiszem, hogy Amerikában elöregedőben van a motoros társadalom. De nem gondolom, hogy a fiatal nők boldogok ettől. Ők a legnagyobb vesztesei a srácok elférfiatlanodásának.

2020.07.01. 15:56:12

@G. Nagy László:
Eleve ott bukik az elméleted, hogy a nők véleménye erősen megoszlik az erősen férfias és a kisfiús típusú arcberendezkedés között, mindkettőre rengeteg ismert embert fel lehetne hozni. Persze lehet, hogy mindkettő arcból a szimmetrikus számít vonzóbbnak, de az egy másik dimenzió, és mindkettő elsősorban genetikai tényező.

Nem, nem arról a leegyszerűsített szelekció magyarázatról van szó, hogy a kisfiús arcúak azok a béták, akiket a biztonság miatt keresnek a nők, de a férfias arcú alfákkal dugatnák meg magukat. Szülővárosom egyik befutott popsztárja például hormonzavaros gyerek volt, 18 évesen úgy nézett ki, mint egy 14 éves (ő maga rappelte ezt magáról :-)), annak ellenére, hogy akkor már hormonkezelték. Még csak városi szinten volt híre, már akkor sorra dugta a tinilányokat a fellépései után, majd sikeresen befutott országos szinten, amiben nem kis szerepe volt az arcának. Na ő az a típus, akit sokan leköcsögöznek (szerintem kitalálható, kiről van szó, az Argo 2 börtönös előzetesében is ő volt a köcsög), aztán sokkal sikeresebb a nőknél, mint a klasszikus, férfias macsó típus.

2020.07.01. 16:29:53

@G. Nagy László:
"Én pedig ezzel csak annyiban értek egyet, hogy túlsúlyba kerültek a meleg stylistok, a feministák és a gendernácik. "

Ha lenne minimális fogalmad a szexuális orientációkról és identitásokról, illetve a kettő közötti különbségről, akkor nem jönnél a meleg stylistokkal, tekintve hogy azok ízlésvilága egyáltalán nem törvényszerűen nőiesebb, mint ha heterók lennének. A melegek férfiideálja hasonló skálákon mozog, mint a nők férfiideálja, pl. vannak köztük olyanok, akik a kimondottan macsó, férfias vonású férfiakhoz vonzódnak, meg vannak köztük olyanok is, akik az ellenkezőjéhez.

Ugyanez egyébként igaz a feminista nőkre is. Ugyanis a macsó stílus és az agresszió nem feltétlenül jár együtt, sőt, inkább a wannabe macsókra igazak azok a dolgok, amiken a feministák joggal háborognak, mert épp a belső tartás nélküli megfelelési kényszer az, ami agresszíóval és a másikkal szembeni zsarnokoskodáshoz vezet.

A nők meg mindig rinyáltak az igazi férfiak eltűnésén, ahogy a férfiak is az igazi nők eltűnésén. A legtöbb rinyálónak szimplán savanyú a szőlő, mert az ideáljainál nem sikeresek. Valószínűleg te vagy én is nagyon jó partik lennénk egy késő 30-as, kora 40-es, 20 évesen szült, aztán otthagyott anyukának, csak épp mi nem kérünk belőlük, mert sokkal jobb kapcsolatban vagyunk, mint amit ezek a nők nyújtanának.

2020.07.01. 16:34:20

Ja, kimaradt a vége. Szóval az ilyen nők így persze, hogy lúzerekkel vagy agresszív barmokkal fognak randizni, mert ők azok, akiknek meg csak náluk van esélyük. Ritka esetben mégis össze tudnak szedni egy normális férfit, de ez a ritkább, így a többségük rinyálni fog.

Tudom, hogy te is próbálsz mindent az általad baloldalinak nevezett liberális világra kenni, úgyhogy nem is gondolom, hogy meg tudlak győzni.

Almandin 2020.07.01. 16:42:52

@G. Nagy László: Nem feltétlenül csak attól lehet egy férfi férfias, ha valami extrém sportot űz vagy motorozik. A határozottság teszi a férfit férfiassá és vonzóvá.
A társkereső alkalmazásokkal, oldalakkal eleve komoly gond, hogy embervásárt hoz létre. Elég szomorúnak tartom, hogy egy férfi manapság csak extrém sportos fotókkal rúghat labdába. Eleve nem szereti mindenki ezeket (attól még nem feltétlenül tutyimutyi), másrészt sokaknak pénzügyi vagy egészségügyi korlátok is vannak ilyen ügyben, nagy baj, hogy a nők már leírják őket. Ezért jobb és életszerűbb a neten kívüli ismerkedés. Egy olyan pasi, akit az internetes társkeresőn leírnak és unalmasnak hisznek egy felületes profil alapján, vágyat és szerelmet válthat ki a másikból, ha az kollegaként, iskolatársként, szomszédként, útitársként, stb. jelenik meg a nő életében. Nem véletlenül használják sokan a húspiac kifejezést a netes társkeresésre, olyan is. Mesterkélt. Sajnos ma sok ember rászorul, mert vagy nincs ideje ismerkedni, vagy kevés a fórum hozzá. Ha valaki nem jár pl. klubokba, akkor túl kevés új ismerősre tesz szert, kicsi a merítés egy jó párválasztáshoz. Ez viszont ahhoz vezethet, hogy valóban sokkal több férfi marad pár nélkül, mint évtizedekkel ezelőtt, mert a társkeresőkön sokaknak túl magas, irreális elvárásai is vannak.
Nekem pl. még nem volt extrémsportoló pasim, a maximum a randizásaim során egy motorozó férfi volt. Nekem is tetszik, ha egy férfi ilyen sportot űz, de nem alapfeltétel a kapcsolathoz, nem ettől függ elsősorban a férfiasság.
Sőt, olvastam olyan fórumbeszélgetéseket, ahol nők pont azt nehezményezték, ha a párjuk motorozott vagy valamilyen veszélyes sportot űzött. Az volt a bajuk vele, hogy féltek, hogy meghal vagy megnyomorodik a férfi egy balesetben és akkor elvesztik a kenyérkereső férjet vagy nekik kell majd ápolni a rokkantat élethossziglan. Volt olyan nő, aki egyenesen megtiltotta a párjának a motorozást, válaszút elé állította: "vagy a motor, vagy én". Ezt én már riasztónak éreztem. Egyrészt nem lehet teljesen veszélytelen világban élni, másrészt rémisztő volt a férfi papucsosítása, de főleg az, hogy valaki nem képes elfogadni a párját olyannak, amilyen. Ha az én páromnak a motorozás a hobbija, akkor nem fogom lebeszélni róla, mert neki a boldog élethez a motorozás hozzátartozik és a szeretet arról szól, hogy a másik boldog legyen. Ha valaki nem akar motoros férjet, akkor ne válasszon olyat, akinek ez a hobbija. Tehát az az állítás nem állja meg a helyét, hogy minden nőnek a motorozó meg extrémsportoló férfi kell. Bár az is lehet, hogy a férjüket a motortól eltiltani akaró nők tipikusan azok, akik férjnek egy gyenge akaratú pasit fognak, akiket titokban csalnak a maszkulinabb egyedekkel, vagy ha nem is csalnak, de ábrándoznak a nagyon férfias férfiakról és haszonelven választanak egy félénkebb vagy akár betörhető, férfiatlan pasit.

2020.07.02. 17:30:59

@Zabalint: Na de Zabalint. Most te hiába beszélsz itt arról, hogy a nők az igazi férfiakra várnak, meg az agresszív barmok jutnak nekik meg a lúzerek. Meg te nem kérnél a nők többségéből.
De most ha az a normális pasi szerinted, aki tud meghatóan empatikus kedves és cuki lenni, de ha az idő 90%-ban egy önmagától elszállt, tenyérbemászó úriember, illedelmes gentlemen, nyálas bájgúnár, aki a saját kasztjabeli keveset látott és próbált, és csak a bennfentes seggnyalókörnek köszönhetően nem maradt tudatlan virágszálalat csipázó nagyképű fasz szerinted mire elég?
Sport? Menj el fizikai munkát végezni!
Most az, hogy időnként az ember lánya beérné ilyenekkel is, az nem jelenti azt, hogy nem lenne hosszútávon baromi fárasztó és unalmas állandóan játszani a nyálas urikurvát. Hát ha nektek az jó, hogy a legtöbb nő sértődik meg játszmázik a virágért, ajándékért (mert egy ilyen kapcsolatban ez van) akkor ez kell nektek és ennyi. Mert azért észrevenni az ilyen magadfajtához való nőkön, hogy "vegyél nekem virágcsokrot, mert lesújt haragom, meg vegyél nekem aranygyűrűt, fülbevalót, nyakláncot". De elmondom neked ti ezt magatoktól nem is akarjátok nyújtani, mert ti azt tudjátok tisztelni, aki minél aljasabban és magát mindeközben minél nagyobb illatos virágsziromnak tettetőn tudja szó szerint kifacsarni belőletek. Néha azért megnézném (csak hogy lássam mennyire van igazam), hogy az ilyen "ideális" házasságban tényleg mennyire jellemző, hogy az asszony műgerjed és játssza a felajzott sz..pógépet, azért, hogy a férjecskéje a külvilág számára megtiszteltnek tüntesse fel a nőjét.
Ez az én asszonyom ilyen jó nő hú, olyan jó nő hú, a legjobb nő a világon, de azért elbújok az efhájem magazin luxusribijeire verni.
Szóval hiába érdekes valaki néha, ha közben egy sótlan nagyképű fasz.
És ugye lényegében nincs nagy különbség, mert egy tahó parasztnál nem különb az ilyen, csak mellőle jobban lehet a nőjének játszani az agyát, hogy neki mekkora urijember jutott.
Végülis anyámnak volt igaza, és mikor kicsi voltam, csak néztem rá és rohadtul mindig eszembe jut, hogy megmondta, a férfiaknak valami agybaja van, mert vagy iszik, vagy kurvázik, vagy agresszív.
Igazából tényleg szartok ti a nőtökre. Valamelyikőtök jobban, valamelyikőtök kevésbé.
És ha talán van nő, akivel tényleg törődnek, az kb. a tökéletesség határát súrolja. És ennyi.

Ok, ti
@G. Nagy László:
el vagytok ájulva az asszontól, de ha úgy írtok a többi nőről, mintha valami büdös szardarabok lennének, akkor muszáj vagyok azt gondolni, hogy akkora rohadékok vagytok, hogy csoda, ha a k. anyátok igényt tart rátok, nemhogy egy másik nő.

És akár komolyan gondoljátok, akár nem, tök mindegy mit hisztek magatokról, mit mutattok a külvilág felé, mennyire tartják normálisnak, mennyire tisztelnek titeket, az normális nem lehet, aki ilyen szemét módon nyilvánul meg azok felé, akiket nem akar megbaszni, a notórius kegyetlenség, hogy évek óta nyomjátok ezeket a szar dumákat. Tök mindegy milyen okból, erre nincs mentség.

2020.07.06. 12:34:02

@:
Kár hogy törölted magadat, mert vicces egy komment, legjobban a látatlanban felállított diagnózis tetszik. Egyébként épp arról írtam egy csomót, hogy egy normális kapcsolatban nincsenek játszmázások egyik fél részéről sem, ha kell ordítozva veszekednek, de nem kezdenek bele képmutatásba. A világ tele van olyan szituációkkal, ahol játszmázni kell, meg kell játszanod magadat, ha már otthon is kell, akkor jobb ha felakasztod magadat.

G. Nagy László 2020.07.06. 13:05:22

@Zabalint:

Annyira nem vicces. A csajszi eléggé meg lehet zuhanva, mi csak véletlenül kerültünk az útjába, hogy legyen hová kiadnia a feszültségét. Összesen négy kommentet írt, a másik hármat törölte. Csak ízelítőül:

"@G. Nagy László: Te meg akár játszod a bunkót akár nem, és legyen rá akármilyen okod, ilyen kegyetlen mocskosságokat normális ember nem csinál. Ez világos? Hogy nem tudod bazmeg elképzelni, hogy mennyi az elég és hol kéne megállni, hogy rohadtul eszedbe nem jut, mennyire nem ismered az életének minden részletét egy olyan nőnek, aki ezt a szart olvassa és belebaszol a lelkébe folyamatosan, kurva felesleges, egy buta állat vagy.
Szívből kivánom ezért a posztodért és amit alatta összehordtál légy átkozott de komolyan és rákosodj el, kívánok neked annyi lelkinyomort, fájdalmat ami nekem egy élet alatt van, remélem egyszer te is megkóstolod milyen amikor szarba se néznek, miután az élet remélem belenyomja a te nagy arcodat is a vastag szarba."

szkornat 2020.07.16. 08:24:07

Kemény, hogy valakit ennyire beránt, amit olvas és ennyire saját magát vetíti bele mindenbe. Egy bejegyzés vagy egy hozzáállás sima tükörként funkcionál, amiben mindenki önmagát látja. Néha megdöbbentő, ki mit talál a tükörben.

De inkább a felvetésekhez szeretnék kapcsolódni. Úgy érzem, az a valódi férfi, aki képes a saját valóját megismerni, elhordozni, felemelni, ugyanakkor saját határait rugalmasan megvédeni és megtartani. És attól lesz igazán vonzó, hogy ugyanezeket fordítva támogatja a partnerénél is.

A nőket (inkább kollektív tudatú létezők) a kapcsolódások éltetik, ezért hajlamosak arra, hogy a másiktól minél teljesebb összeolvadást várjanak el. A férfiakat (inkább egyéni tudatú létezők) a szabadság, függetlenség, felfedezés inspirálja inkább. Bár a nők folyamatosan azt várják el egy férfitől, hogy hagyja magát teljesen megismerni, illetve engedje be maradéktalanul a nőt, ez végső soron a férfiak kiherélést hozza magával. Onnantól, hogy egy nő teljesen "birtokba vette" a férfit, elveszti a rá irányuló érdeklődését. Egy tökéletesen megismert és "uralt" férfi egyszerűen unalmassá válik. Pont ezért jelentenek biztos "kapcsolót" az extrém sportok. Oda egy nő nem fogja követni a férfit, tehát marad egy zug, ami csak a férfié marad, ezért nem tudja elveszíteni az "izgalmasságát".
süti beállítások módosítása